Tartalom - tankonyvtar.hu · ii Created by XMLmind XSL-FO Converter. 2. A szinkronicitás ..... 79

i Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

I. Impresszum ..................................................................................................................................... 1 1. Károli Könyvek .................................................................................................................. 5 2. Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 7 3. 1. A MÁSIK EMBER MEGÉRTÉSE ................................................................................. 12

1. Áttekinthető emberi világ .......................................................................................... 12 2. A rang és a formális viszonyok szerepe ..................................................................... 12 3. A másik érdekessé válik ............................................................................................ 13 4. Új kommunikációs nehézségek ................................................................................. 14 5. Az egyén szubjektív felértékelődése .......................................................................... 14 6. Belső világunk bonyolódása ...................................................................................... 15 7. Az érzelmi távolság áthidalása .................................................................................. 16 8. A városi létformák ..................................................................................................... 17 9. Megértés az együttes élményekből ............................................................................ 18 10. A környezet támpontjai az emberismeretben ........................................................... 19 11. Az ismerősi relációk ................................................................................................ 20 12. Az önfeltárás (őszinteség) jelensége ........................................................................ 21 13. Segítségek, terápiák ................................................................................................. 22 14. Az empátia koncepciójának szerepe ........................................................................ 23

4. 2. AZ EMPÁTIA FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A

MODERN LÉLEKTANBAN ................................................................................................. 25 1. Arisztotelész elmélete ................................................................................................ 26 2. A lélektan megközelítése ........................................................................................... 27 3. A pszichoanalízis felfogása ....................................................................................... 28 4. Scheler szimpátiaelmélete ......................................................................................... 32 5. Megértő irányzat a lélektanban és a társadalomtudományokban ............................... 33 6. Rogers iskolája ........................................................................................................ 35

5. 3. AZ EMPÁTIA JELENSÉGE ÉS FOGALMÁNAK TAPASZTALATI MEGHATÁROZÁSA

40 1. Az empátia és más megismerési módok viszonya ..................................................... 43 2. Empátia és projekció ................................................................................................. 44 3. Kommunikáció és megfigyelés .................................................................................. 44 4. Az empátia lélektani lényege ..................................................................................... 46 5. A kultúra és az együttes élmény szerepe ................................................................... 48 6. Empátia és szimpátia ................................................................................................. 49 7. Az érzelmi „ragály” ................................................................................................... 51 8. Szimpátia és szinkronicitás ........................................................................................ 52 9. Empátia és azonosulás ............................................................................................... 52 10. Az empátia szintjei .................................................................................................. 53 11. A fogalomhasználat néhány problémája .................................................................. 55 12. Példák az empátiás megértésre ................................................................................ 55

6. 4. AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI ............................................................ 58 1. A nemverbális kommunikáció ................................................................................... 58 2. A kommunikáció általános modellje ......................................................................... 60 3. A mimika ................................................................................................................... 61 4. A mimikai kód kérdései ............................................................................................. 62 5. A tekintet ................................................................................................................... 64 6. A vokális csatorna ..................................................................................................... 65 7. A beszéd formai jegyei .............................................................................................. 65 8. A kéz mozgásai – a gesztusok ................................................................................... 66 9. A proxemika .............................................................................................................. 68 10. Érintés és szaganyagok ............................................................................................ 70 11. Szociokulturális kommunikációs formák, mint az emblémák ................................. 71 12. A metakommunikáció .............................................................................................. 72

7. 5. TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ÉS ELMÉLETEK – ÚJABB ADATOK ................... 77 1. A meghatározások tanulságai .................................................................................... 77

ii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

2. A szinkronicitás ......................................................................................................... 79 3. Evolúciós háttér ......................................................................................................... 79 4. Neurobiológiai alapok ............................................................................................... 80 5. A tükörneuronok ........................................................................................................ 81 6. Az én szerepe ............................................................................................................. 82 7. Újabb nyelvészeti és kommunikációs szempontok .................................................... 85 8. Az empátia összetevői és folyamata .......................................................................... 86 9. Jegyzetek ................................................................................................................... 87

8. 6. AZ EMPÁTIA KIALAKULÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SORÁN .................. 88 1. A beszéd fejlődése ..................................................................................................... 89 2. A nemverbális kommunikáció fejlődése .................................................................... 90 3. Az anya-gyermek kapcsolat és az empátia ................................................................ 94 4. Az identifikáció és az empátia ................................................................................... 96 5. A „double-bind” (kettős kötés) ................................................................................. 97 6. Az empátia és a társkapcsolatok ................................................................................ 99

9. 7. AZ EMPÁTIÁS KÉPESSÉG PROBLÉMÁI – AZ EMPÁTIA SZEMÉLYISÉG-LÉLEKTANI

FELTÉTELEI ........................................................................................................................ 102 1. A gyermek és az empátia ......................................................................................... 102 2. Empátia a serdülőkorban ......................................................................................... 103 3. Az empátia és a nem ................................................................................................ 104 4. Az empátiát fejlesztő hatások .................................................................................. 104 5. Az empátiát zavaró és gátló lélektani tényezők ....................................................... 108 6. Illúziók, önbecsapások és ezek szerepe ................................................................... 110

10. 8. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE ÉS SZEREPE A SZEMÉLYES, ÉRZELMI

KAPCSOLATOKBAN ......................................................................................................... 112 1. A kapcsolatok kulturális sémái ................................................................................ 113 2. Az empátia a kapcsolatokban .................................................................................. 114 3. A szavak a kapcsolatokban ...................................................................................... 117 4. A mai ifjúság kapcsolatai ........................................................................................ 117 5. A felnőttkori kapcsolatok nehézségei ...................................................................... 118 6. Empátia és szexualitás ............................................................................................. 119 7. Empátia a szülő-gyermek kapcsolatban ................................................................... 121

11. 9. EMPÁTIA A FORMÁLIS EMBERI KAPCSOLATOKBAN .................................... 122 1. A szerepek és problémáik ........................................................................................ 123 2. A szervezeti konfliktusok „megoldása” ................................................................... 125 3. Az empátia felhasználása ösztönös és tudatos formában ......................................... 125 4. Az empátia szerepe a szervezetben .......................................................................... 128

12. 10. EMPÁTIA A VEZETÉSBEN ................................................................................... 130 1. Kommunikáció mint szabályozás ............................................................................ 131 2. A vezetői viselkedéshibák következményei ............................................................ 132 3. A vezetői empátia sajátossága ................................................................................. 133 4. Az empátia gátjai .................................................................................................. 134 5. Az autokratikus vezetés és az empátia ................................................................ 135 6. A demokratikus vezetés akadályai ...................................................................... 136 7. A demokratikus vezetés jelentősége .................................................................... 136

13. 11. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE A PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN ÉS A

GYERMEKNEVELÉSBEN ................................................................................................. 138 1. A szocializáció ......................................................................................................... 138 2. Empátia a kisgyerekek nevelésében ........................................................................ 138 3. Kommunikációs nehézségek felnőttek és gyerekek között ...................................... 140 4. A szülő kommunikációs hibái és lehetőségei .......................................................... 141 5. Készségek és ismeretek a nevelésben ...................................................................... 141 6. Empátia az óvodai és iskolai nevelésben ................................................................. 142 7. A jó tanár tulajdonságai ........................................................................................... 143 8. Az iskola szervezete ................................................................................................ 143 9. Az empátiát fejlesztő nevelés lehetőségei ............................................................... 144 10. Empátia az oktatásban ........................................................................................... 145 11. Az empátia sajátos oktatási és nevelési területeken ............................................... 146

14. 12. AZ EMPÁTIA AZ ORVOSLÁSBAN ÉS A PSZICHOLÓGIAI MUNKÁBAN ..... 148 1. Az orvoslás hagyományos módja ............................................................................ 148

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

2. Az orvosi tekintély problémái ................................................................................. 149 3. A minősítés feladata ................................................................................................ 150 4. Az idült beteg viselkedése ....................................................................................... 150 5. A „neurotikus” beteg ............................................................................................... 151 6. A neurózis megismerése ....................................................................................... 152 7. Öngyilkosságveszélyek és szexuális zavarok .......................................................... 154 8. Az ápolónők tevékenysége ...................................................................................... 155 9. A pszichológusok munkája ...................................................................................... 155

15. 13. AZ EMPÁTIA SZEREPE A PSZICHOTERÁPIÁBAN .......................................... 157 1. A pszichoterápia meghatározása .............................................................................. 157 2. Pszichoterápiás eljárások és iskolák ........................................................................ 159 3. Empátia a pszichoanalízisben .................................................................................. 160 4. A Rogers-féle pszichoterápia empátia-felfogása ..................................................... 164 5. Empátia a pszichodrámában és a csoportterápiában ................................................ 166 6. Empátia egyéb pszichoterápiákban .......................................................................... 167

16. 14. AZ EMPÁTIA MÁS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI .......................................... 169 1. A mélyinterjú kérdései ............................................................................................. 169 2. Empátia a kihallgatásban ......................................................................................... 170 3. A hazugság és a csalás problémája ...................................................................... 171 4. Empátia a közlekedésben, a játékban, az előadásban .............................................. 172

17. 15. AZ EMPÁTIA MENTÁLHIGIÉNÉS SZEREPE ÉS PSZICHOPATOLÓGIÁJA ... 174 1. A modern ember pszichológiai szükségletei ............................................................ 174 2. Az empátia mint a visszajelentés hordozója ............................................................ 175 3. Pszichopatológiai állapotok és ezek megelőzése ..................................................... 176

18. 16. AZ EMPÁTIA ÉS A MŰVÉSZETEK ...................................................................... 179 1. Empátia és műélvezet .............................................................................................. 179 2. A művészetek hatása az empátiás képességre ......................................................... 180 3. Azonosulás a színházban és a filmben ..................................................................... 181 4. Az azonosulás típusai ............................................................................................ 182 5. A tömegkommunikáció és a modern művészetek mentálhigiénés jelentősége ........ 183

19. 17. AZ EMPÁTIA VIZSGÁLATA ÉS MÉRÉSE, FEJLESZTÉSÉNEK MÓDJAI ÉS CÉLJAI

185 1. Empirikus vizsgálatok ............................................................................................. 185 2. Kérdőívek, skálák ................................................................................................. 186 3. A becslés és konszenzus .......................................................................................... 188 4. Truax skálája és más skálamódszerek ................................................................ 189 5. Az empátia fejlesztésének módszerei ...................................................................... 191 6. Empátiás csoporttréning a vezetőképzésben ............................................................ 192

20. 18. AZ EMPÁTIÁS MEGISMERÉS GYAKORLATA – EPIZÓDOK ÉS FOLYAMATOK

195 1. Az empátia feltételei ................................................................................................ 195 2. Az empátia epizódjai ............................................................................................... 196 3. A fantázia szerepe .................................................................................................... 197 4. Az önreflexivitás ...................................................................................................... 199 5. Az empátiás megértés tartalmai ............................................................................... 201 6. Az empátia „technikái” ............................................................................................ 202

21. FÜGGELÉK .................................................................................................................... 204 22. Irodalom .......................................................................................................................... 217

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

I. rész - Impresszum

2 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

1. Károli Könyvek ............................................................................................................................ 5 2. Tartalomjegyzék ............................................................................................................................. 7 3. 1. A MÁSIK EMBER MEGÉRTÉSE .......................................................................................... 12

1. Áttekinthető emberi világ .................................................................................................... 12 2. A rang és a formális viszonyok szerepe .............................................................................. 12 3. A másik érdekessé válik ...................................................................................................... 13 4. Új kommunikációs nehézségek ........................................................................................... 14 5. Az egyén szubjektív felértékelődése ................................................................................... 14 6. Belső világunk bonyolódása ............................................................................................... 15 7. Az érzelmi távolság áthidalása ............................................................................................ 16 8. A városi létformák .............................................................................................................. 17 9. Megértés az együttes élményekből ..................................................................................... 18 10. A környezet támpontjai az emberismeretben .................................................................... 19 11. Az ismerősi relációk .......................................................................................................... 20 12. Az önfeltárás (őszinteség) jelensége ................................................................................. 21 13. Segítségek, terápiák ........................................................................................................... 22 14. Az empátia koncepciójának szerepe .................................................................................. 23

4. 2. AZ EMPÁTIA FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A MODERN

LÉLEKTANBAN ............................................................................................................................. 25 1. Arisztotelész elmélete ......................................................................................................... 26 2. A lélektan megközelítése .................................................................................................... 27 3. A pszichoanalízis felfogása ................................................................................................. 28 4. Scheler szimpátiaelmélete ................................................................................................... 32 5. Megértő irányzat a lélektanban és a társadalomtudományokban ........................................ 33 6. Rogers iskolája ................................................................................................................. 35

5. 3. AZ EMPÁTIA JELENSÉGE ÉS FOGALMÁNAK TAPASZTALATI MEGHATÁROZÁSA 40 1. Az empátia és más megismerési módok viszonya .............................................................. 43 2. Empátia és projekció ........................................................................................................... 44 3. Kommunikáció és megfigyelés ........................................................................................... 44 4. Az empátia lélektani lényege .............................................................................................. 46 5. A kultúra és az együttes élmény szerepe ............................................................................. 48 6. Empátia és szimpátia ........................................................................................................... 49 7. Az érzelmi „ragály” ............................................................................................................. 51 8. Szimpátia és szinkronicitás ................................................................................................. 52 9. Empátia és azonosulás ......................................................................................................... 52 10. Az empátia szintjei ............................................................................................................ 53 11. A fogalomhasználat néhány problémája ........................................................................... 55 12. Példák az empátiás megértésre .......................................................................................... 55

6. 4. AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI ..................................................................... 58 1. A nemverbális kommunikáció ............................................................................................ 58 2. A kommunikáció általános modellje ................................................................................... 60 3. A mimika ............................................................................................................................ 61 4. A mimikai kód kérdései ...................................................................................................... 62 5. A tekintet ............................................................................................................................. 64 6. A vokális csatorna ............................................................................................................... 65 7. A beszéd formai jegyei ........................................................................................................ 65 8. A kéz mozgásai – a gesztusok ............................................................................................. 66 9. A proxemika ........................................................................................................................ 68 10. Érintés és szaganyagok ..................................................................................................... 70 11. Szociokulturális kommunikációs formák, mint az emblémák ........................................... 71 12. A metakommunikáció ....................................................................................................... 72

7. 5. TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ÉS ELMÉLETEK – ÚJABB ADATOK ............................ 77 1. A meghatározások tanulságai .............................................................................................. 77 2. A szinkronicitás ................................................................................................................... 79 3. Evolúciós háttér ................................................................................................................... 79 4. Neurobiológiai alapok ......................................................................................................... 80

Impresszum


5. A tükörneuronok ................................................................................................................. 81 6. Az én szerepe ...................................................................................................................... 82 7. Újabb nyelvészeti és kommunikációs szempontok ............................................................. 85 8. Az empátia összetevői és folyamata .................................................................................... 86 9. Jegyzetek ............................................................................................................................. 87

8. 6. AZ EMPÁTIA KIALAKULÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SORÁN ........................... 88 1. A beszéd fejlődése .............................................................................................................. 89 2. A nemverbális kommunikáció fejlődése ............................................................................. 90 3. Az anya-gyermek kapcsolat és az empátia .......................................................................... 94 4. Az identifikáció és az empátia ............................................................................................ 96 5. A „double-bind” (kettős kötés) ........................................................................................... 97 6. Az empátia és a társkapcsolatok .......................................................................................... 99

9. 7. AZ EMPÁTIÁS KÉPESSÉG PROBLÉMÁI – AZ EMPÁTIA SZEMÉLYISÉG-LÉLEKTANI

FELTÉTELEI ................................................................................................................................. 102 1. A gyermek és az empátia .................................................................................................. 102 2. Empátia a serdülőkorban ................................................................................................... 103 3. Az empátia és a nem ......................................................................................................... 104 4. Az empátiát fejlesztő hatások ............................................................................................ 104 5. Az empátiát zavaró és gátló lélektani tényezők ................................................................ 108 6. Illúziók, önbecsapások és ezek szerepe ............................................................................. 110

10. 8. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE ÉS SZEREPE A SZEMÉLYES, ÉRZELMI

KAPCSOLATOKBAN .................................................................................................................. 112 1. A kapcsolatok kulturális sémái ......................................................................................... 113 2. Az empátia a kapcsolatokban ............................................................................................ 114 3. A szavak a kapcsolatokban ............................................................................................... 117 4. A mai ifjúság kapcsolatai .................................................................................................. 117 5. A felnőttkori kapcsolatok nehézségei ............................................................................... 118 6. Empátia és szexualitás ....................................................................................................... 119 7. Empátia a szülő-gyermek kapcsolatban ............................................................................ 121

11. 9. EMPÁTIA A FORMÁLIS EMBERI KAPCSOLATOKBAN ............................................. 122 1. A szerepek és problémáik ................................................................................................. 123 2. A szervezeti konfliktusok „megoldása” ............................................................................ 125 3. Az empátia felhasználása ösztönös és tudatos formában .................................................. 125 4. Az empátia szerepe a szervezetben ................................................................................... 128

12. 10. EMPÁTIA A VEZETÉSBEN ............................................................................................ 130 1. Kommunikáció mint szabályozás ...................................................................................... 131 2. A vezetői viselkedéshibák következményei ...................................................................... 132 3. A vezetői empátia sajátossága ........................................................................................... 133 4. Az empátia gátjai ........................................................................................................... 134 5. Az autokratikus vezetés és az empátia ......................................................................... 135 6. A demokratikus vezetés akadályai ................................................................................ 136 7. A demokratikus vezetés jelentősége .............................................................................. 136

13. 11. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE A PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN ÉS A

GYERMEKNEVELÉSBEN ........................................................................................................... 138 1. A szocializáció .................................................................................................................. 138 2. Empátia a kisgyerekek nevelésében .................................................................................. 138 3. Kommunikációs nehézségek felnőttek és gyerekek között ............................................... 140 4. A szülő kommunikációs hibái és lehetőségei .................................................................... 141 5. Készségek és ismeretek a nevelésben ............................................................................... 141 6. Empátia az óvodai és iskolai nevelésben .......................................................................... 142 7. A jó tanár tulajdonságai .................................................................................................... 143 8. Az iskola szervezete .......................................................................................................... 143 9. Az empátiát fejlesztő nevelés lehetőségei ......................................................................... 144 10. Empátia az oktatásban ..................................................................................................... 145 11. Az empátia sajátos oktatási és nevelési területeken ........................................................ 146

14. 12. AZ EMPÁTIA AZ ORVOSLÁSBAN ÉS A PSZICHOLÓGIAI MUNKÁBAN .............. 148 1. Az orvoslás hagyományos módja ...................................................................................... 148 2. Az orvosi tekintély problémái ........................................................................................... 149 3. A minősítés feladata .......................................................................................................... 150 4. Az idült beteg viselkedése ................................................................................................. 150

Impresszum


5. A „neurotikus” beteg ......................................................................................................... 151 6. A neurózis megismerése ................................................................................................. 152 7. Öngyilkosságveszélyek és szexuális zavarok .................................................................... 154 8. Az ápolónők tevékenysége ................................................................................................ 155 9. A pszichológusok munkája ............................................................................................... 155

15. 13. AZ EMPÁTIA SZEREPE A PSZICHOTERÁPIÁBAN .................................................... 157 1. A pszichoterápia meghatározása ....................................................................................... 157 2. Pszichoterápiás eljárások és iskolák .................................................................................. 159 3. Empátia a pszichoanalízisben ............................................................................................ 160 4. A Rogers-féle pszichoterápia empátia-felfogása ............................................................... 164 5. Empátia a pszichodrámában és a csoportterápiában ......................................................... 166 6. Empátia egyéb pszichoterápiákban ................................................................................... 167

16. 14. AZ EMPÁTIA MÁS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI ................................................... 169 1. A mélyinterjú kérdései ...................................................................................................... 169 2. Empátia a kihallgatásban ................................................................................................... 170 3. A hazugság és a csalás problémája ............................................................................... 171 4. Empátia a közlekedésben, a játékban, az előadásban ........................................................ 172

17. 15. AZ EMPÁTIA MENTÁLHIGIÉNÉS SZEREPE ÉS PSZICHOPATOLÓGIÁJA ............ 174 1. A modern ember pszichológiai szükségletei ..................................................................... 174 2. Az empátia mint a visszajelentés hordozója ...................................................................... 175 3. Pszichopatológiai állapotok és ezek megelőzése .............................................................. 176

18. 16. AZ EMPÁTIA ÉS A MŰVÉSZETEK ............................................................................... 179 1. Empátia és műélvezet ........................................................................................................ 179 2. A művészetek hatása az empátiás képességre ................................................................... 180 3. Azonosulás a színházban és a filmben .............................................................................. 181 4. Az azonosulás típusai ..................................................................................................... 182 5. A tömegkommunikáció és a modern művészetek mentálhigiénés jelentősége ................. 183

19. 17. AZ EMPÁTIA VIZSGÁLATA ÉS MÉRÉSE, FEJLESZTÉSÉNEK MÓDJAI ÉS CÉLJAI 185 1. Empirikus vizsgálatok ....................................................................................................... 185 2. Kérdőívek, skálák ........................................................................................................... 186 3. A becslés és konszenzus .................................................................................................... 188 4. Truax skálája és más skálamódszerek .......................................................................... 189 5. Az empátia fejlesztésének módszerei ................................................................................ 191 6. Empátiás csoporttréning a vezetőképzésben ..................................................................... 192

20. 18. AZ EMPÁTIÁS MEGISMERÉS GYAKORLATA – EPIZÓDOK ÉS FOLYAMATOK . 195 1. Az empátia feltételei ......................................................................................................... 195 2. Az empátia epizódjai ......................................................................................................... 196 3. A fantázia szerepe ............................................................................................................. 197 4. Az önreflexivitás ............................................................................................................... 199 5. Az empátiás megértés tartalmai ........................................................................................ 201 6. Az empátia „technikái” ..................................................................................................... 202

21. FÜGGELÉK ............................................................................................................................. 204 22. Irodalom ................................................................................................................................... 217


1. fejezet - Károli Könyvek monográfia

Sorozatszerkesztő: dr. Sepsi Enikő

A szerkesztőbizottság tagjai:

dr. Antalóczy Péter, Prof. dr. Balla Péter, dr. Bozsonyi Károly, dr. Csanády Márton, Prof. dr. Fabiny Tibor, dr.

Kendeffy Gábor, dr. Kovács Barnabás, Prof. dr. Miskolczi Bodnár Péter, dr. Sepsi Enikő, dr. Szenczi Árpád,

Prof. dr. Zsengellér József

A sorozatban eddig megjelent:

Lovász Irén: Szakrális kommunikáció

Galsi Árpád: Jakab, az Úr tesvére. Jakab az ősgyülekezet és az ősegyház kontextusában

Pap Ferenc: Templom mint teológia. Kulcsok az Ezékiel 40–48 értelmezéséhez

Tóth Sára: A képzelet másik oldala. Irodalom és vallás Northrop Frye életművében

Tari János: A néprajzi és az antropológai filmkészítés.Történeti, elméleti és gyakorlati példák

Buda Béla

EMPÁTIA

A beleélés lélektana

Folyamatok, alkalmazások, új szempontok

Hatodik, átdolgozott, bővített kiadás

Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó

Budapest, 2012

Felelős kiadó: dr. Sepsi Enikő, a KRE BTK dékánja

Károli Gáspár Református Egyetem

1091 Budapest, Kálvin tér 9.

Telefon: 455-9060

Fax: 455-9062

© Buda Béla, 2012

© Károli Gáspár Református Egyetem, 2012

© L’Harmattan Kiadó, 2012

ISBN 978-963-236-635-7

ISSN 2063-3297

Kiadja a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan Kiadó.

A kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók

L’Harmattan Könyvesbolt

Károli Könyvek


1053 Budapest, Kossuth L. u. 14–16.

Tel.: (+36-1) 267-5979

[email protected]

www.harmattan.hu

Párbeszéd Könyvesbolt

1085 Horánszky utca 20.

Tel.: (+36-1) 445-2775

www.konyveslap.hu

A borítón Edouard Manet Chez le père Lathuille című képe látható.

A borítót Ujváry Jenő tervezte.

Olvasószerkesztő: Kaló Zsuzsa

A tördelés Kállai Zsanett munkája.

A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte,

felelős vezető Kecskeméthy Péter.


2. fejezet - Tartalomjegyzék 1. A MÁSIK EMBER MEGÉRTÉSE

Áttekinthető emberi világ

A rang és a formális viszonyok szerepe

A másik érdekessé válik

Új kommunikációs nehézségek

Az egyén szubjektív felértékelődése

Belső világunk bonyolódása

Az érzelmi távolság áthidalása

A városi létformák

Megértés az együttes élményekből

A környezet támpontjai az emberismeretben

Az ismerősi relációk

Az önfeltárás (őszinteség) jelensége

Segítségek, terápiák

Az empátia koncepciójának szerepe

2. AZ EMPÁTIA FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE A MODERN

LÉLEKTANBAN

Arisztotelész elmélete

A lélektan megközelítése

A pszichoanalízis felfogása

Scheler szimpátiaelmélete

Megértő irányzat a lélektanban és a társadalomtudományokban

3. AZ EMPÁTIA JELENSÉGE ÉS FOGALMÁNAK TAPASZTALATI MEGHATÁROZÁSA

Az empátia és más megismerési módok viszonya

Empátia és projekció

Kommunikáció és megfigyelés

Az empátia lélektani lényege

A kultúra és az együttes élmény szerepe

Empátia és szimpátia

Az érzelmi „ragály”

Szimpátia és szinkronicitás

Tartalomjegyzék


Empátia és azonosulás

Az empátia szintjei

A fogalomhasználat néhány problémája

Példák az empátiás megértésre

4. AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI

A nemverbális kommunikáció

A kommunikáció általános modellje

A mimika

A mimikai kód kérdései

A tekintet

A vokális csatorna

A beszéd formai jegyei

A kéz mozgásai – a gesztusok

A proxemika

Érintés és szaganyagok

Szociokulturális kommunikációs formák, mint az emblémák

A metakommunikáció

5. TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ÉS ELMÉLETEK – ÚJABB ADATOK

A meghatározások tanulságai

A szinkronicitás

Evolúciós háttér

Neurobiológiai alapok

A tükörneuronok

Az én szerepe

Újabb nyelvészeti és kommunikációs szempontok

Az empátia összetevői és folyamata

6. AZ EMPÁTIA KIALAKULÁSA A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS SORÁN

A beszéd fejlődése

A nemverbális kommunikáció fejlődése

Az anya-gyermek kapcsolat és az empátia

Az identifikáció és az empátia

A „double-bind” (kettős kötés)

Tartalomjegyzék


Az empátia és a társkapcsolatok

7. AZ EMPÁTIÁS KÉPESSÉG PROBLÉMÁI – AZ EMPÁTIA SZEMÉLYISÉG-LÉLEKTANI

FELTÉTELEI

A gyermek és az empátia

Empátia a serdülőkorban

Az empátia és a nem

Az empátiát fejlesztő hatások

Az empátiát zavaró és gátló lélektani tényezők

Illúziók, önbecsapások és ezek szerepe

8. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE ÉS SZEREPE A SZEMÉLYES, ÉRZELMI KAPCSOLATOKBAN

A kapcsolatok kulturális sémái

Az empátia a kapcsolatokban

A szavak a kapcsolatokban

A mai ifjúság kapcsolatai

A felnőttkori kapcsolatok nehézségei

Empátia és szexualitás

Empátia a szülő-gyermek kapcsolatban

9. EMPÁTIA A FORMÁLIS EMBERI KAPCSOLATOKBAN

A szerepek és problémáik

A szervezeti konfliktusok „megoldása”

Az empátia felhasználása ösztönös és tudatos formában

Az empátia szerepe a szervezetben

10. EMPÁTIA A VEZETÉSBEN

Kommunikáció mint szabályozás

A vezetői viselkedéshibák következményei

A vezetői empátia sajátossága

11. AZ EMPÁTIA JELENTŐSÉGE A PEDAGÓGIAI MUNKÁBAN ÉS A GYERMEKNEVELÉSBEN

A szocializáció

Empátia a kisgyerekek nevelésében

Kommunikációs nehézségek felnőttek és gyerekek között

A szülő kommunikációs hibái és lehetőségei

Készségek és ismeretek a nevelésben

Empátia az óvodai és iskolai nevelésben

Tartalomjegyzék


A jó tanár tulajdonságai

Az iskola szervezete

Az empátiát fejlesztő nevelés lehetőségei

Empátia az oktatásban

Az empátia sajátos oktatási és nevelési területeken

12. AZ EMPÁTIA AZ ORVOSLÁSBAN ÉS A PSZICHOLÓGIAI MUNKÁBAN

Az orvoslás hagyományos módja

Az orvosi tekintély problémái

A minősítés feladata

Az idült beteg viselkedése

A „neurotikus” beteg

Öngyilkosságveszélyek és szexuális zavarok

Az ápolónők tevékenysége

A pszichológusok munkája

13. AZ EMPÁTIA SZEREPE A PSZICHOTERÁPIÁBAN

A pszichoterápia meghatározása

Pszichoterápiás eljárások és iskolák

Empátia a pszichoanalízisben

A Rogers-féle pszichoterápia empátia-felfogása

Empátia a pszichodrámában és a csoportterápiában

Empátia egyéb pszichoterápiákban

14. AZ EMPÁTIA MÁS FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEI

A mélyinterjú kérdései

Empátia a kihallgatásban

Empátia a közlekedésben, a játékban, az előadásban

15. AZ EMPÁTIA MENTÁLHIGIÉNÉS SZEREPE ÉS PSZICHOPATOLÓGIÁJA

A modern ember pszichológiai szükségletei

Az empátia mint a visszajelentés hordozója

Pszichopatológiai állapotok és ezek megelőzése

16. AZ EMPÁTIA ÉS A MŰVÉSZETEK

Empátia és műélvezet

A művészetek hatása az empátiás képességre

Tartalomjegyzék


Azonosulás a színházban és a filmben

A tömegkommunikáció és a modern művészetek mentálhigiénés jelentősége

17. AZ EMPÁTIA VIZSGÁLATA ÉS MÉRÉSE, FEJLESZTÉSÉNEK MÓDJAI ÉS CÉLJAI

Empirikus vizsgálatok

A becslés és konszenzus

Az empátia fejlesztésének módszerei

Empátiás csoporttréning a vezetőképzésben

18. AZ EMPÁTIÁS MEGISMERÉS GYAKORLATA – EPIZÓDOK ÉS FOLYAMATOK

Az empátia feltételei

Az empátia epizódjai

A fantázia szerepe

Az önreflexivitás

Az empátiás megértés tartalmai

Az empátia „technikái”

FÜGGELÉK

IRODALOM


3. fejezet - 1. A MÁSIK EMBER MEGÉRTÉSE

1. Áttekinthető emberi világ

Az empátia fogalma valószínűleg nem véletlenül a modern kor civilizációs csúcspontja – vagy inkább kezdődő

hanyatlása – idején vált ismertté.

Korábban talán nem volt rá szükség.

A megelőző korok embere erősen szabályozott világban élt, amelyben a másik emberhez való viszonyt

határozott sémák és normák irányították.

Az emberek ismerősi viszonyhálóban találkoztak másokkal, helyi – rendszerint kis kiterjedésű – közösségeken

belül. A falu eleve ilyen kis közösség volt, nagyobb településeken a szomszédság, a vallásos gyülekezet, illetve a

modern szociológiában helyi társadalomnak nevezett intézményes szerkezet, a helyi közigazgatás, az iskola, az

előkelőségek, üzletek stb. szereplői biztosították az emberi környezetet. Az ismerősség azt jelentette, hogy az

emberek tudják egymás helyét a társadalomban, ismerik a felmenőit és rokonait vagy jelenlegi családi állapotát,

lehet tudni foglalkozását és vagyoni helyzetét stb. A huszadik századig a tekintély tisztelete volt a társadalmi

rend alapelve, a családon belül ezt a családfő testesítette meg, a társadalom más relációiban az ehhez hasonló

helyzet, a rang vagy a társadalmi befolyás birtoklása. A tanultság és a hivatás is rang volt, ez tiszteletet váltott ki

a pap, az orvos vagy a hely elöljáró iránt, egyfajta rang volt a származás, amelyet a társadalmi köztudat őrzött

(nemesség, arisztokrácia, ősi nemzetség stb.). Általában tekintély illette az életkort és a női nemet.

A kölcsönös viszonyulást szokások, illem, előírások rögzítették. Kapcsolódási jelzések származtak az

öltözködésből és a viselkedésből, a státust kifejező tárgyakból (ma ezeket státusszimbólumoknak szoktuk

nevezni). Nemcsak az egyházi ornátus vagy az egyenruha számított, a polgárság más ruhát hordott, mint a falusi

lakosság, felismerhető volt a hivatali ember, és amikor a 19. század második felében már a ruházat nem tükrözte

pontosan a társadalmi rendiséget, a státust kifejezte a viselkedés, még ha a sétapálca, az ékszerek, a jelvények

vagy éppen a hátasló, a fogat vagy a kísérő szolga, az alkalmazott ezt nem is tették volna. Maga a beszéd

kulturáltsága vagy a mindennapi bilingvizmus (pl. egész Európában a latin nyelvből átvett köznapi kifejezések

vagy e sokak által használt világnyelv ismerete) is jelezte a szociális státust.

2. A rang és a formális viszonyok szerepe

A társadalmi helyzet különbsége általában kommunikációs távolságot jelentett, a rangok a hétköznapokban sem

elegyedtek egymással, a magasabb rangú parancsolt, az alacsonyabb rangú előre köszönt, engedelmességet

tanúsított. Mint a modern kultúrtörténetből tudjuk, az emberi érintkezés szabályai országonként, régióként,

településtípusonként változtak, lassan átalakultak a polgárosodással, a modernizációval és a városiasodással

párhuzamosan, de betartásuk többnyire a magasabb rangú rosszallása vagy elégedettsége révén valósult meg. A

kor embere tudta, hogy a köztudat szerint elismert rang a helyi közigazgatási hatalom mozgósításának

lehetőségével jár együtt.

A státusjelzések néha látszatokat hoztak (a köpenicki kapitány esete vagy a ruha teszi az embert elv, például

Gottfried Keller ábrázolásában), de a társadalom viszonylag csekély konfliktussal működött. Ezért is

mondhatjuk, hogy a civilizáció egyfajta csúcspontja volt a „századfordulón”, a tizenkilencedik század végén,

amikor Európában jogállamiság alakult ki, a művelődés állami program lett, az iparosodás a tömegeknek biztos

boldogulást teremtett. A civilizáció a közegészségügy nyomán, illetve a mindennapi életet kényelmessé tevő

eszközök tömeges elérhetősége révén is kialakult. A „boldog békeidők” korszaka volt ez, de a kultúrkritikusok

(Spengler és mások) előrevetítették a rend felbomlását, megkezdődött a „tömegek lázadása” (Ortega), amelyben

már az egyenjogúság és a demokrácia eszményei a társadalmi különbségeket feszítő erővé tették.

De empátiára még a „fin de siécle” után sem volt szükség. Az emberek több formális viszonylatba kényszerültek

egymással, különösen városokban, de a lelki távolság áthidalása nem volt igazán szükséglet. A társadalmi

hasonlóság az életkor és az élethelyzeti hasonlóság (pl. katonaság, iskola, foglalkozás stb.) alapján barátságokat

szült, különösen férfiak között, kisebb mértékig a nők között is), de ezt elsősorban az értékek és a lelkületek

hasonlósága és a kölcsönös szolidaritása fémjelezte. A kommunikációt a dialógusok töltötték be, amelyekben

1. A MÁSIK EMBER MEGÉRTÉSE


mindenki a maga egyéniségét és világlátását adta át a másiknak, illetve fogadtatta el vele, és ez lett a barátság

szilárd kerete. Mint – ugyancsak a szépirodalomból és a kultúrtörténetből tudjuk, a párkapcsolatok is így jöttek

létre, a társadalmi státus eleve meghatározta az ismerkedési utakat és együttléti alkalmakat, és bár divat lett a

szerelem, mint a házasság alapja, ezt a kötelező intimitási távolság (szexuális tilalmak sora) tette többé-kevésbé

felszínessé. A modern szociológia a szerelmet modern intézmények, vagyis társadalmilag mintázott érzelmi és

viszonyulási módnak tekinti, amely e korban a romantikus rajongás és a női szemérmesség bonyolult etikettjei

szerint alakultak (vagy viselkedési, illetve kommunikációs szabályok szerint, amelyeket az emberek a

szocializáció során sajátítottak el).

Empátiának ekkor nem volt terepe az iskola, az egyház, a katonaság vagy a közélet. Az emberek tudták, hogyan

kell viselkedniük, mit várnak el tőlük, ismerték a játékszabályokat, maguk is azt várták el, amit tőlük mások,

persze figyelembe véve a rangok és helyzetek különbségeit. A viselkedés mind több társadalmi szintéren,

szituációban bonyolódott, amelyek sok társas szabályt átírtak, átszíneztek. Egy-egy átlagos napon –

közlekedésben, munkahelyen, hivatalban, üzletekben és szórakozó helyeken stb. – a másik ember belső világa

érdektelen volt. Fokozatosan felértékelődött természetesen a rokonszenv, amely a státusazonosság mellett már

járulékos tulajdonságokon (pl. előnyös külső, fiatalos erő stb. és mindezeket kiemelő öltözék, frizura stb.) és

sajátos teljesítményeken (udvariasság, kedvesség stb.) alapult.

A korszakot nem érdekelték a motivációk és a szabályoktól eltérő magatartásmódok okai. A normasértés

megállapítása és visszajelzése szabályozott, ezután már szankciók következtek. Az angol polgári hétköznap

például – ismét az irodalomra kell utalni – teli volt rosszallással és felháborodással, ennek finom jelzései már

távolságot, elutasítást, gyakran elhárítást jelentettek. A közrend betartatta az illedelmes külsőségeket is (pl. a

hölgy öltözködését, viselkedését stb.). A renitenst az intézményekből eltávolították, aránylag enyhe

rendzavarásokat büntettek, a komolyabb viselkedészavarokat elkülönítették a társadalomtól, mindezek

nemkívánatos és ezért érdektelen megnyilvánulások voltak.

3. A másik érdekessé válik

A bonyolódó személyközi és szociális szabályok között a hétköznapi szankciók mellett egymás megfigyelése is

előtérbe került, érdekes lett a karakter, az „emberi természet”, amely szélsőséges körülmények között különös

reakciókat válthatott ki az emberekből. Somerset Maugham munkássága már jól mutatja ezt, minden fejlett

ország irodalmában megvannak ennek a hasonló ábrázolásai. De kialakult valamiféle kölcsönös nyitottság is. A

városi életforma sok szórakozási formát és szabadidő-eltöltési életmódot hozott létre, az emberek kezdték

jobban átélni közvetlen kapcsolati világukat, jobban megnyíltak egymás felé. Maupassant életműve mutat

valamit ebből a változásból. Míg azonban a polgári világ fő problémája a viselkedést belülről irányító morál

maradt, ez már ütközött a korra jellemző individualizálódás önmegváltó és vetélkedő késztetéseivel, a korábbi

erkölcsi elvek és életminták kötelékeitől való szabadulás vágyával.

Viszonylag gyorsan, néhány évtized alatt a 19. század végén létrejött a morális problémák medikalizációjának

gyakorlata, a neurózis, mint modern betegség, a lelki terápiák sora, az ember egyedi természetében lévő

alkalmazkodási akadályok humánus befolyásolásának divatja stb. Valami nagyarányú társadalmi változás ment

végbe, amely már a huszadik század emberét vetítette elő. Az egyéniség, a másik lelke, majd a minden ember

sajátos élményvilága, egyedi mentalitása vált érdekessé. Az emberi természet Kant-féle morális antropológiája

helyett a lélektan lépett előtérbe, az emberi állandóságok mintegy háttérbe szorultak, és a test és a társadalom

viszonylatában kibontakozó élettörténet és élményvilág vált izgalmassá. Megjelent a tudattalan, a neurobiológiai

fejlődéssel párhuzamosan differenciáló ösztön késztetések és ingerigények freudi jelenségköre egyfelől,

másfelől meg az emberi életformák és felfogásmódok, mentalitások hallatlan sokfélesége, pluralizálódása,

amely már fókuszba helyezte a személyiséget, az egyediséget.

Az új helyzetet nem sikerült még átfogóan leírni, még hiányzik a modernitás korszerű kultúrtörténete, de már

látható, hogy a sablonok szerepe a másik ember megértésében elhalványul, Maugham tűnődő megfigyelése és

jellemrajzi általánosítása (a jellegzetes egyes szám első személy ábrázolási megőrzése) átadta a helyét a

lélektani regénynek, a belső univerzumok megrajzolásának, a korábban patológiás vagy deviáns divattá

válásának és a sokféle életérzésnek, amely már inkább a posztmodernt jellemzi. Az empátia talán

törvényszerűen lett a posztmodern kulcsfogalma a második világháború utáni időszakban.

Maga is generálta ezt, de terméke is a pszichokultúrának, amikor általánosan tematizálódott, hogy a polgári

társadalmi felnőttség nem biztosítéka az alkalmazkodási, beilleszkedési képességeknek, illetve a beválásnak egy

versengő, teljesítményorientált civilizációban. Fejlődni és fejleszteni kell, tudni kell megváltozni, új

képességeket kell felmutatni. Szerelem, házasság, család éppúgy új és problematikusan tematizált része a



modern életnek – művészetekben és köztudatban egyaránt –, mint a munkahelyi siker vagy a szórakozás és a

rekreáció képessége. A „piacra” beléptek és keresetté váltak a lélektani technikák, a nevelés is

„pszichologizálódott”, és minden többszörös csavart kapott a keleti életfilozófiák, természetes gyógymódok, az

új spiritualitás, a „new age” lelkület elterjedésével. Különösen, de nehezen megfogalmazható, rejtett értékké vált

a személyes érzelmi közelség, az intimitás a másik emberrel, nemcsak barátságok és szerelmek, hanem

életformák és világszemléletek, élménymódok viszonylatában is.

4. Új kommunikációs nehézségek

Az új emberi helyzetek nagyjából az utóbbi évszázadban mindig új és új formában kifejezhetetlenek vagy

nehezen kifejezhetők, a megértés így nehezített, a régi dialó gusok, amelyek a morál és a jellem terminusaiban

az örök emberi értékek vagy a közös önazonossági tengelyek mentén fogalmazódnak meg, ma már eltűntek,

helyette érzések, törekvések, egyéni belső ellentmondások és idioszinkráziák adják az emberi relációk

kapcsolatát és témáit. A fejlesztő és a segítő ebbe a világba kell belépjen, de ezen át tudják az emberek egymást

is befolyásolni. A másik ember megnyerése, a vonzások erősítése, a másikra való hatás már dialektikus

kommunikációban megy végbe.

Az empátia olyan időszakban került felszínre, amikor a modern ember viszonya a társadalommal és önmagával

különösen feszült és problémás lett, és amikor a lélektan alkalmazott tudomány és sokrétű társadalmi gyakorlat

lett. Nem a mindennapi megértés helyzeteire jött létre a fogalom, hanem azokra a helyzetekre, amelyekben

megnyilatkozási nehézségek miatt belső lelkiállapotait kifejezni nehezen tudó emberen professzionális módon

szakemberek próbáltak segíteni. A nehézségek sokfélék lehetnek: elzárkózás és befelé fordulás, belső zűrzavar

és ennek különféle belső kezelési módjai: ellentmondások, lelki éretlenségek és betegségek stb. Ezeknek az

ellátására alakult ki a tanácsadás és a pszichoterápia sokféle szolgáltatása, és az erre létrejött szakmák ismeret-

és módszerkészlete tevődött át a nevelés, a fejlesztés, az emberekkel való foglalkozás mindenféle más

gyakorlatára, ahol segítő és fejlesztő törekvések érvényesültek, és amelyek különféle életproblémák humánus és

nem konfliktusos (elsősorban nem szankcionáló) megoldásai váltak szükségessé. Mivel azonban – talán a

pszichológiai kulturáltság fejlődése miatt is – az emberi kapcsolatok iránti érdeklődés korszaka volt (az

irodalom és a film nyomán, a fogalom behatolt a köztudatba is). és általában a másikra a szokványosnál

alaposabban figyelő, beleélő, a másikat egyedi lelkivilágában megközelíteni akaró megértés metaforája, szinte

szinonimája lett.

A fogalom gyakori használata a második világháború utáni időszakban az említett felgyorsult társadalmi és

kulturális változásokból érthető meg. A modern idők bármennyire feloldották a régi – még akár egy évszázaddal

ezelőtt is általában jellemző – magányt és ingerszegénységet (a tömegkommunikációs eszközök, a

mobiltelefonok vagy számítógép révén), és gyakorlatilag mindenkit sűrűbb társas interakciók hálózatába

kötöttek a közélet és a közlekedés intenzitása miatt, a mai ember gyakran érzi magát elidegenedettnek, a

körülötte zajló világban „társas magányosságot” él meg. A személytelenség az emberi érintkezésekben

hiányérzést vált ki, talán emiatt is alakult ki, hogy a felszínes és alkalmakhoz kötött ismerősi viszonyok

felértékelődtek, az ember közösségi kötelékeiben a „gyenge szálak” (Granovetter 1973) fontosabbak lettek. A

társadalmi létben nőtt az egyén viselkedési szabadságfoka, de mind több helyzetben fokozódott a megfelelés, az

alkalmazkodás kényszere. A magányt és az adaptáció nehézségeit átélő ember gyakran szeretne kíméletet,

amely az ő sajátos helyzetének, igényeinek szól.

5. Az egyén szubjektív felértékelődése

Főleg azonban az egyéni figyelem, elfogadás, elismerés élményszükséglete fokozódott az individualizáció

következtében. Ebben sokféle ok játszik közre: az önmegvalósítási megerősítés, a személyközi

kommunikációban is megjelenő sikervágy, vagyis a másik ember érdeklődésének és szimpátiájának kiváltása, a

különféle társas készségek hatékonyságának visszaigazolása stb. Mindezek mögött a korunkra jellemző

vetélkedés, versengés rejtett kényszere is áll. Szebbek, jobbak, eredményesebbek akarunk lenni, ez sokféle

késztetési állapotunk alapja, különböző társas helyzetekben. Miközben a másik ember felől jövő pozitív

visszajelzés mind fontosabb, a másik megnyilvánulásaiból leginkább erre figyelünk, és ezzel egyidejűleg

önmagunk teljesítményét ellenőrizzük, „monitorizáljuk”. Ez a kommunikációs helyzeteket beszűkítő módon

strukturálja. Ez a lelki beállítódás a modern társadalom viszonyai között távolságkeltő, hiszen az emberek a

hétköznapi érintkezésekben jobban szabályozzák, illetve korlátozzák az időt, mint korábban.

A modern ember lelki alapállását Ady ismert verse, a „Szeretném, ha szeretnének” jól tükrözi, és már több mint

száz éve jól elővételezte:



Sem utódja, sem boldog őse,

Sem rokona, sem ismerőse

Nem vagyok senkinek,

Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,

Észak-fok, titok, idegenség,

Lidérces messze fény,

Lidérces messze fény.

De jaj, nem tudok így maradni,

Szeretném magam megmutatni,

Hogy látva lássanak,

Hogy látva lássanak.

Ezért minden önkínzás, ének:

Szeretném, hogyha szeretnének,

S lennék valakié,

Lennék valakié.

A vázolt gondolatmenet alapján a vers mondanivalója mélyebb rétegeiben is ért hető. Míg a korábbi korszakok

embere nem egyedi önazonosságában, hanem kollektív kötelmeiben határozta meg önmagát, családja és

csoportviszonyai (pl. nemzete, fajtája alapján), a mai ember magát csak önmagában látja. Saját szemében fenség

és titokzatosság – mint minden ember –, és lidérces messze fény. De nem tud így maradni, szeretné magát

megmutatni, hogy – lehessen valakié. Valamilyen erősebb kötődési igény fejeződik itt ki, és ennek érdekében az

önmegmutatás. Vagyis az egyediségében való elfogadás és szeretet igénye.

6. Belső világunk bonyolódása

De az önmegmutatás mást is kifejez. A mai ember összehasonlíthatatlanul bonyolultabb, mint a korábbi koroké.

Nagy és növekvő ingerözön éri személyiségfejlődése nyomán, összehasonlíthatatlanul több értéket, normát,

életmintát ismerhet meg, mivel sokkal több választási helyzet elé is kerül, ezekre reflektálnia is kell. A memória

ezeket az emlékanyagokat híven, de alapjában rendezetlenül őrzi és próbálja feldolgozni. Talán az sem véletlen,

hogy a 19. században előbb a „tudatalatti”, később a freudi „tudattalan” fontos magyarázóelvként kialakult,

hiszen nyilvánvaló lett, hogy az emberben sokkal több emlék, kép, ismeret, érzékszervi benyomás él, mint amit

a tudata tartalmaz, tehát amivel éber öntudati állapotában tájékozódni és mérlegelni képes. Akár néhány

nemzedékkel korábban a „tudattalan” még nem lett volna élményszerű. A memória akkor is felvette az éber élet

minden ingerét, de ezek száma és főleg diverzitása nagyságrendekkel kisebb volt. Ugyanaz az élménytípus,

például a falusi ember munkanapja vagy otthoni élete hosszabb időtávon át nagy hasonlóságot mutatott. Az

emlékezetbe kerülő eseményeket ritkán színezte valamilyen érzelem vagy éppen valami sajátos jelentés. Most

tömegesen élünk át eseményeket, még gyakrabban kommunikációs tartalmakat, amelyek megragadnak

bennünket, érzelemmel vagy értelemmel töltenek el minket, ezzel tovább emlékezetesek maradnak, és jobban

összefüggésbe kerülnek egymással.

Belső világunk tehát bonyolultabb és érdekesebb, és ennek feldolgozása jobban foglalkoztat minket, mondhatni,

állandó lelki munkát ad. Mivel a normák, értékek és viselkedésminták is a megfigyelt és átélt másik ember

nyomán nyernek kontúrokat, a másik ember élménye és ennek feldolgozása önös szempontból is érdekesebb,

mint korábban volt. Az identitásfejlődés voltaképpen a bennünk élő énreleváns élményanyag folyamatos

értelmezése olyan kategóriák, szempontok szerint, amelyeket a számunkra fontos emberi környezetünk hatására

(vagyis viselkedésének és kommunikációjának nyomán) változnak bennünk. Folyamatosan új és új benyomások



érnek bennünket, emiatt időnként perspektívaváltásokra kényszerülünk, és mivel a saját viselkedésünk és

kommunikációs rendszerünk belső önazonosságunk vezér lése alatt áll, személyközi arculatunk, egész

személyiségünk is folyamatosan változik. Időnként akár gyorsan, szinte radikális átalakuláshoz hasonlóan.

Nappali emberi interakcióink ezért folytatódnak a cselekvés, viselkedés közbeni önreflexiókban, amelyek a

televízióban szokásos alul futó szövegsorhoz hasonlóan kísérik tudatos élménybefogadásunk, vagy ami

fantáziában, esetleg ábrándozásban – „nappali álomban” – még markánsabban történik. Valószínűleg az álom is

a korábbi inger felvételek és élményleképezések belső rendeződési automatizmusaiból ered. Az álom is tükröz

belső ellentmondásokat, nehezen értelmezhető érzelmi nyomokat, főleg az emberre leginkább jellemző

érzelmet, az elővételező félelmet, a szorongást, amely az ember sajátos orientációs eszköze a társas szférában.

Az álom természetesen ősi emberi élmény, de a régi, spirituális életszemléletben ez inkább valami mágikus,

misztikus üzenetként, szellemi jóslatként jelent meg, míg ma mi magunk, az álmodók állunk a középpontban.

Nem szabad elfelejteni, hogy a „tudattalan kora” a vasút révén fellendült mobilitás, a távíró folytán globalizált

egyidejűség, a tömegsajtó révén „egyenirányítottan” interpretált közélet idején jött létre, nem is beszélve a

fényképről, mint a „megörö kítés” eszközéről, majd a mozgóképről és a huszadik században már gyorsan

kibontakozó más híradó, valóságleképező és új összefüggéseket aktualizáló vagy éppen teremtő

tömegkommunikációs eszközről. Nem csoda tehát, hogy a szubjektum, az élmények rendszere is nagyon fontos

lett. Ezeket az új „médiumok” is közvetítették, de mégis leginkább az új intenzitású személyességet kifejező

bizalmas párbeszédek hordozták. Korábban ezeket leginkább a szépirodalom személyes vallomásai, az

emlékiratok vagy önéletrajzok mind intimebb válfajai jelenítették meg. A bizalmas párbeszédekben fontos lett a

bensőségesség, a másik ember közelsége, a bizalom, amely valamilyen értékközösségen alapult. „Szeretném

magam megmutatni”, „szeretném, ha szeretnének”, „lennék valakié”. Ezek a kifejezések nyilván metaforái

annak a modern vágynak, hogy kerüljek közel a másik emberhez önmeghatározásom szükségleteiből eredően is,

a másikkal való átmeneti, jelképes kommunikációs egybeolvadás érdekében, amelyben énem valamilyen

megerősítést kap (vagyis amelyben „szeretnek”). Ez a szükséglet – folytatva a sűrített jelentések kibontását –

megér önkínzást, éneket, vagyis erőfeszítéseket az önkifejezésre és a művészi megjelenítés eszközeinek (ének)

alkalmazására.

7. Az érzelmi távolság áthidalása

E szükségletek időszakában az empátia a távolságok átívelését, a – gyakran ellenszenveket és elutasítást kiváltó

– különbségek háttérbe szorítását ígérte. Már a fogalom maga is felidézhetett egy különös hangulatot és érzést.

Ha „megállok” – vagyis a hétköznapi rohanásból kilépek –, ha a másikra „rácsodálkozom” (mint Arisztotelész

ajánlotta a megismerés optimális lelkiállapotaként), és ha megpróbálom elképzelni, hogy a másik egy-egy adott

jelenségről mit gondol és azzal kapcsolatosan mit érez, akkor valami szokatlan élmény keletkezik: a másik

ember közelebb kerül, érthetőbbé válik, és ennek az élménynek alapján, illetve nyomán a vele való párbeszéd is

bensőségesebb, intenzívebb lesz.

Ez az élmény talán amiatt értékelődött fel, mert a teljes modernitás kora a francia forradalom eszméinek

általános elfogadásának, de ugyanakkor megvalósítási dilemmáinak korszaka is volt. Az emberi jogok

elfogadása fájdalmas ellentmondásba került a csoportviszonyok valóságával. A diszkrimináció minden területen

láthatóvá és megtapasztalhatóvá vált. Különösen átélhető lett ennek hatása a személyközi térben. Eleven lett ez a

társas segítés professzionális formáiban, ahol az identitás hagyományos keretei – nem, származás, vagyoni

helyzet, rang, életkor stb. – mellőzhetőknek tűntek, de mégis folyton zavaró körülményként jelentek meg. Ezt

gyakran előítéletesnek, kirekesztőnek élik meg, ez távolítás lehet az emberek között. Ezt hidalhatja át az

empátia, és ez az ígéret is hozzájárulhatott a fogalom népszerűségéhez.

Az emberi viszonyokban és a kölcsönös megértésben különben ez a távolítás az alapmotiváció. Valószínű, hogy

ez törzsfejlődési örökség is. Már a madarak is védik „territóriumukat”, az abba belépő fajtársat elriasztani

igyekeznek, gyakran megtámadják. A gerincesek is ugyanígy viselkednek, élőterüket gyakran szaganyaggal

veszik körül, de gyakran az uralomért állandó harcban állnak egymással. A majmok világában a csoporton belül

folynak a dominanciaharcok a hímek között, ez a nőstények kisajátítását célozza, valamint a csoport vezetését,

ez a vezetés azonban gyakran magában hordozza a csoport területének megvédési kötelességét is. Az

állatvilágban a távolságtartást általában csak a párzás – többnyire rövid – időszaka oldja fel, amikor a nemek

külön jelzésekkel keresik, hívják egymást. Az ember is kis, családi szerveződésű csoportokban élt, az idegen

elsődleges ellenség volt. Távolítás és személyesség együtt járt tehát.

A civilizációval párhuzamosan az ember kilépett a kis közösségek személyességéből, de a differenciálódó társas

viszonyokban a tanult összetartozás szereplői is sokat megőriztek az idegenségből. Elsősorban a hatalom



jelzéseire figyeltek az emberek, illetve nem szívesen léptek ki a személyes környezet védelméből, hiszen

tartaniuk kellett az agressziótól, ezzel szemben csak a nagyobb nyilvánosság jelentett biztosítékot. Később, a

korai individualizáció nagyobb személyes tér igényével fejlődött, itt a strukturálódó társadalomban a tulajdon

intézménye terjesztette ki ezt a teret tárgyakra és a mindennapok közvetlen érintkezésétől független területekre.

A család és a rokonság ebben is szervező erő maradt.

A személy és a személyes terek sérülékenysége miatt az idegen továbbra is, vagy még inkább a mindig új

formákat öltő lélektani távolítás célpontja lett. Az adott társadalom szintjéhez képest különféle befogadási

kommunikációk nyomán álltak vele szóba vagy adtak neki valamit. (A szervezett társadalmakban, ahol már

törvények jelentek meg, még ha köztudott egyezmények formájában is, már voltak szabályok, hogy milyen

vendégjogok illetik meg az idegent, érdekes például az ősi római jogban a tűz adásának parancsa.) De az idegen

egészen napjainkig távoltartás tárgya, hiszen megtámadhat bennünket, elveszi tulajdonunkat, ha az idegen férfi,

a nők szexuális támadástól kell tartsanak, ha egyedül maradnak stb. Míg az előző generációkban az idegent a

falu figyelő szeme követte, most mobiltelefonnal jelzik egymásnak vagy a polgárőrségnek, rendőrségnek az

idegen személyt vagy járművet, például tanyai településeken, városok vagy falvak külterületein.

A városokban is kifejezetten védjük személyes terünket. Ha összezsúfolódunk, igyekszünk nem egymáshoz érni,

nem szólni egymáshoz. Utcán az idegenek nem szólíthatják meg egymást, a nemverbális kommunikáció

általában eleve elhárító. A tömegközlekedésben vagy a szomszédsági viszonyokban, ahol az idegen a gyakori

jelenlét miatt felszínes ismerőssé válik, a kényszerű – és többnyire a jóindulatot tükröző – beszélgetések

szigorúan kötött kódban történnek. Az angolok legfeljebb az időjárásról cserélnek véleményt, nagyritkán, főleg

megítélést kiváltó alkalmi események nyomán fejezik ki egymásnak rosszallásukat. Még az eltérő jelenségek is

szigorúan szabályozottak. Falun ma is köszönnek az idegennek, és a férfiak szívesen válaszolnak érdeklődésére

is, de ez is leginkább arra szolgál, hogy megtudják, mi járatban van. Egykorú fiúk és lányok – biztosnak látszó

városi környezetben – idegenként is szóba állnak egymással, de leginkább a saját csoportjaikba, kapcsolati

hálóikba térnek vissza, hacsak a kölcsönös érdeklődés nem vezet el személyes megismerkedéshez, vagyis a saját

személy fő jellemzőinek közléséig.

A távolítási kódok bonyolultak. Mint mindent, ami az emberi érintkezések és kommunikáció szférájában

történik, ezeket is automatikusan, különösebb reflexió nélkül gyakoroljuk. Több világnyelvben van magázás és

tegezés, sőt többféle kifejezésmód is jelzi a viszony formalitását (például az ön a hivatalosságot vagy a

tiszteletet).

Élő hagyomány a kézfogás, a köszönés. Köszönés nélkül nem együttélők közegén kívül nincs kommunikáció,

mert a kísérlet valamelyik fél részéről már agressziónak számít. Ha a „három lépés távolságot” meg is tartjuk

egymástól (a proxemikából tudjuk, hogy a személyes térbeli távolságtartás az interakciós tér társadalmilag előírt

szabályain kívül elsődlegesen a személyes viszony közelségét tükrözi), a kézfogás a köszönés után jelzi a

dialógus vagy az együttműködés megkezdhetőségét. A kézfogás pecsételi meg a megismerkedést is, ezt

bemutatás előzi meg, amelynek során a főbb társadalmi jellemzők is kiderülnek. A név kifejezhet társadalmi

státust (például dr., vagy nők esetében a „-né” a házasságot, minkét nemben az özvegy jelző a volt élettárs

hiányát stb.). A megismerkedés a továbbiakban a köszönést egyfajta kötelezettséggé teszi, és megadja a

felszínes kommunikáció jogát. A társas szabályozásban az egyik szankció, hogy aki megharagszik, nem köszön,

vagy nem fogadja a másik köszönését. Nem áll szóba a másikkal. Az idegenségbe visszalépő emberek többnyire

kerülik egymást. A modern társadalmakban az idegenekkel való érintkezés a jellemző. Bizonyos helyzetekben

az idegenekkel lefolytatott kommunikáció – szigorú szabályok szerint – kötelező, például az

ügyfélkapcsolatokban, az üzletekben, a különféle szolgálatok során, de itt a meghatározott feladat,

kommunikációs téma kereteitől nem szabad eltérni. Az eltérést szankció, pl. rendreutasítás követi.

8. A városi létformák

A városi mindennapokban tehát sok lehet a találkozás és a kommunikáció, de ez viszonylag gyorsan és

személytelenül zajlik. Itt tehát az empátiának nincs tere. A másik ember érdektelen. Főbb társadalmi ismérveit

automatikusan dekódoljuk. Ilyen elsősorban a nem és az életkor, ilyen a kommunikációs, illetve viselkedési

kompetencia, vagy ilyen a társadalmi hatalom valamilyen szerepe, amit egyenruha vagy valamilyen feltűnő

jelzés emel ki (rendőr, katona, ellenőr, mentős, tűzoltó stb.). Ezek a meghatározó tulajdonságok befolyásolják a

találkozási és kommunikációs helyzeteket. A legtöbb fejlett társadalomban az idősek valamilyen tiszteletet,

segítséget kapnak, a nőkhöz a férfiak előzékenyek és udvariasak, a gyereknek elnéznek bizonyos

szabálymulasztásokat, és ha valaki a viselkedésében nem kompetens, az többnyire megállítja a formális

interakciót. Ha valaki nem érti a nyelvünket (ez az idegenség „minősített” esete, a „külföldi”), akkor nem

tudjuk, milyen a szolgáltatást vagy információt akar. Ha valaki nem ért bennünket megfelelően, vagy nem tudja



kifejezni magát, holott láthatóan nem a nyelv idegen, akkor részeg, „be van lőve”, zavart, esetleg „őrült” (mai

szóhasználattal: mentálisan beteg). A zavartságot a társadalmi megjelenés hiányosságai is kiemelik, hiszen az

öltözködés, a hajviselet, a mozgások rendezettsége a társas életben való részvétel követelménye, ennek jelen kell

lennie ahhoz, hogy valaki elfogadható idegen legyen.

Számos más – személypercepcióban jelentős – tulajdonság is megjelenhet az idegen állapotban a külsőn és a

viselkedésben. Drága ékszerek, divatos ruhák, a már csak kiemelt alkalmakban szokásos formális öltözet, a

drága óra, az autó stb. jelzi a másik társadalmi rangját, illetve rangkifejezési alkalmazkodását. Más tárgyak

foglalkozási szerepet jelölnek: fehér köpeny, sztetoszkóp, orvosi táska vagy drága fényképezőgép és fotóstáska,

különösen feltűnő öltözködés, hajviselet, maníros magatartás stb. felismerhetővé teszi az orvost, a fotóst vagy a

művészt. Ezekhez a mindennapokban alkalmazkodunk, ahol kell: az orvos közel léphet a baleset sérültjéhez, a

művész kisebb „rendhagyásait” elnézően fogadjuk, a fotóstól távol tartjuk magunkat, ha nem kívánunk

valamilyen felvétel tárgyai lenni. Minél több szokatlan jelzéskombinációt valósít meg vagy hordoz valaki, annál

jobban felfigyelünk rá, és annál inkább megmarad emlékezetünkben.

Moreno (1960) észrevette, hogy a szervezett együttlét helyzeteiben az emberi viszonyokat rokonszenv és

ellenszenv szimbolikus szálai is áthatják. A rokonszenvet kiváltóhoz vonzódunk, közeledni próbálunk,

valamennyire utánozzuk vagy törekvéseit könnyebben elfogadjuk, míg az ellenszenvest minden vonatkozásban

távolítanánk magunktól. Ebből a felismerésből született a szociometria módszere (Zseni 2007). Az ellenszenvek

és rokonszenvek valószínűleg a felszíni megértés, illetve később a tapasztalati megismerés nyomán keletkeznek.

Élethelyzeti és érték hasonlóság állhat ezek mélyén, illetve a személyiség adott szükséglete, például fiatal

felnőttekben az érdeklődés a másik nem iránt, a gyerekekben a magabiztosabb vagy az ügyesebb másik

értékelése, vagy éppen a szabályokat megszegő elítélése. A másik ellenszenve maga is indíték lehet, hogy

mintegy válaszként hasonlóan érzünk. Minél rokonszenvesebb valaki, annál több figyelemben részesítjük, és

annál inkább engedjük közel magunkhoz, akár az ismerősség személyesebb fokozataiba, a barátságig menően. A

hasonlóságok mozzanata fontos, hiszen a hasonlóság egyfajta kommunikációs bázis, hiszen önmagunkra

vonatkozó belső észleléseink annál jobban érvényesek a másikra is.

A sok idegennel való találkozás – különösen a városlakó – modern ember számára tehát gyakori, de nagyon

gyakori a felszínes ismerősségek viszonyhálózata is. Ennek különböző formáit a hétköznapi élet kínálja. Egyik

szint a már említett „gyenge kapcsolatok” köre, a városi élet számos szereplője, akivel a gyakori találkozás már

valamilyen köszönő viszonyt alakít ki, rendszerint csak a keresztnév ismeretével. Újságárus, kalauz, bolti eladó,

postai alkalmazott stb. alkotja az ismerősség első szintjét. Majd az iskolatársak, munkatársak következnek,

esetleg az egyházközség tagjai, akikkel időnként találkozunk, a szülői munkaközösség, a lakógyűlés, a

sporttársak köre stb. Minél több személyes kommunikáció zajlik köztünk, annál több lesz a távoli ismerős, itt

már ismerjük a neveket, sokat tudunk egymásról, de csak általános dolgokat. Általában valamilyen

csoportközösség alakul ki ilyenkor, csak keveset engedünk közel magunkhoz e csoportosulásokból, illetve

kevesen engednek közel minket magukhoz, de már illik mindenkivel szót váltani, már ismerni kell mindenkit,

ha más közegben, akár véletlenül is találkozunk, és elvárt dolog a felszínes kedvesség és csevely. Ennek hiánya

általában a vonzalmat csökkenti, és az ellenszenvet növeli a másikban. Nagyon sok rejtett ága-boga van ennek a

szférának, vannak gátlásosak, rátartiak, félénket, dominánsak, erőszakosak stb., akiket különböző módon kell

kezelnünk, de mindenképpen ez is a gyenge kapcsolatok közé – de ott már sűrűbb interakciót megvalósítóan –

tartoznak, és ezek adják a mindennapi közösségi élményeket. A személyességbe lép már át a közvetlen

munkatársak kis csoportja vagy az iskolai baráti kör. Ilyenkor nem csak sokat tudunk egymásról, de nagyon

különböző emberi helyzetekben egymás megnyilvánulásait látjuk, és ezekből a másik emberről összetett kép

alakul ki bennünk.

9. Megértés az együttes élményekből

Ez a másik ember behatóbb megértésének forrása, hiszen már ebből tulajdonságok, jellemvonások,

érzékenységek, gyengeségek vagy éppen képességek tűnnek elő. Már a másik reakciója bizonyos helyzetekben

előre jelezhető. Már be tudjuk mérni a s

Tartalom - tankonyvtar.hu · ii Created by XMLmind XSL-FO Converter. 2. A szinkronicitás ..... 79

Documents