Tantárgyi adatlapok nappali tagozatszociologiaszak.uni-miskolc.hu/.../Tematika_SzociologiaBA_17II.pdf · 4 8. Az evolucionizmus az angolszász szociológiában. H. Spencer szociológiája.

Utolsó módosítás: 2020. február 3.

Szociológia BA képzés

Tantárgyi adatlapok

nappali tagozat

2

I/1

Tantárgy neve: Bevezetés a szociológiába

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN1101 Tárgyfelelős intézet: ATTI

Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): név, beosztás

Javasolt félév: 1. Ő Előfeltétel:-

Óraszám/hét: 2-0 Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 4 Munkarend: nappali

Tantárgy feladata és célja: A szociológia fogalmi megközelítését, a szociológiai szemléletmód sajátosságait és a legfontosabb társadalmi jelenségek, folyamatok szociológiai elemzését ismerteti meg a tárgy a hallgatókkal. Betekintést nyújt a társadalmi egyenlőtlenségek és társadalmi változások különböző szociológiai irányzatok szerint történő vizsgálatába. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A helyes magatartás, valamint a jó döntés elveiről kialakított álláspontok kritikus, elemző megítélése. A lényeges és a lényegtelen mozzanatok, jelenségek megkülönböztetése. Az ok-okozati összefüggések felismerése. képesség: A morális problémák felismerése, értelmezése, a lehetséges válaszok megfogalmazásának képessége. A cselekedet és a következmény összefüggéseinek figyelembevétele. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágítása, az önreflexió, az önvizsgálat és az önismeretre, lelkiismeretességre törekvés igényének kialakítása attitűd: A problémaérzékenység fejlesztése, az igazságérzet és a becsületesség képességének formálása. autonómia és felelősség: A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágítása, az önreflexió, az önvizsgálat és az önismeretre, lelkiismeretességre törekvés igényének kialakítása

Tantárgy tematikus leírása:

1. A szociológia mint tudomány. 2. A szociológiai szemléletmód; 3. A szociológia története; 4. Kultúra, értékek, normák és szocializáció; 5. A szociológia módszertana; 6. A társadalom szerkezete és a társadalmi mobilitás; 7. Egyenlőtlenségek és szegénység; 8. Népesség, népesedés; 9. A deviáns viselkedésformák szociológiája; 10. A család fogalma és a családszociológia; 11. Az oktatási és gazdasági rendszer; 1. A politikai rendszer.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tárgy szóbeli vizsgával zárul a félév elején kiosztásra kerülő tételekkel. Az órai anyag mellett a kötelező irodalom is számonkérésére kerül. Az elődás teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli vizsga tételsor alapján.

Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris, 2000 Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1971 Giddens, Anthony: Sociology. 6

th Edition.

Tóth Kinga: Bevezetés a szociológiába. Jegyzet 2002. Ajánlott irodalom: Babbie, Earl: The Basics of Social Research. 5

th edition, Wadsworthg, 2008.

Fekete Sándor: Társadalom és deviancia. Comenius Kiadó Budapest, 2001. Szerk. Wessely Anna: A kultúra szociológiája. Osiris Kiadó Budapest, 1998.

3

Tantárgy neve: Szociológiatörténet I.



Tárgyfelelős: Dr. Szepessy Péter egyetemi adjunktus

Közreműködő oktató(k): -

Javasolt félév: 1/Ö Előfeltétel: -

Óraszám/hét: 2-0 Számonkérés módja: kollokvium.


Tantárgy feladata és célja: A kurzus célja, bevezetni a diákokat az eszmetörténeti alapismeretekbe, továbbá a szociológia fogalmi apparátusának elsajátításához nyújt segítséget, a kategóriák szociogenézisének bemutatásával. Az ipari és politikai forradalom hatása a társadalomra. A társadalomtudományi gondolkodás sajátosságai a szociológia megjelenése előtt. A társadalmi modernizáció és a szociológia. A szociológia elméleti előzményei; a felvilágosodás, a szerződéselméletek és mindezek kritikái. A pozitivizmus tudományfelfogása és társadalom-felfogása. A felvilágosodás utóélete és az ipari társadalom utópiái. Liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus. A liberalizmus szociológiai relevanciája. A szabadság problémája a társadalomtudományban. Liberalizmus és demokrácia, egyén és társadalom viszonya. A konzervatív liberális társadalomelmélet kezdetei. A marxizmus ismeret- és társadalomelmélete. A termelésből és elosztásból fakadó konfliktusok; az elidegenedés, a kizsákmányolás stb. A tulajdonformák elmélete, a tudomány társadalmi szerepe. A tudományok és a társadalom fejlődésének eszméje, szabad verseny és kiválasztódás, a szociáldarwinizmus.

Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeinek elsajátítása. képesség: A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit. attitűd: Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban. autonómia és felelősség:


Előadás, gyakorlat: 1. A szociológia előzményei I. Tudományelméleti és tudománytörténeti bevezető. 2. A szociológia előzményei II. Ókor, középkor. 3. Szerződéselméletek. Hobbes, Rousseau. 4. Skót felvilágosodás. 5. Konzervativizmus és liberalizmus szintézise. I. E. Burke, 6. Konzervativizmus és liberalizmus szintézise. II. A. Tocqueville. 7. A pozitivizmus programja. A. Comte. 8. Brit társadalomelméletek. Liberalizmus és evolúcionizmus. I. Mill, 9. Brit társadalomelméletek. Liberalizmus és evolúcionizmus. II. Spencer. 10. Kritikai társadalomelmélet. Marx I. 11. Kritikai társadalomelmélet. Marx II. 12. Kritikai társadalomelmélet. Marx III. 13. A német szociológia intézményesülése. F. Tönnies. 14. Formális szociológia. G. Simmel.

Félévközi számonkérés módja és értékelés zárthelyi dolgozat. kollokvium teljesítésének módja: Szóbeli vizsga Vizsgakérdések:

1. A szociológia előzményei, a skót felvilágosodás és a szerződéselméletek, 2. Hobbes, és J. J. Rousseau munkásságának szociológiai vetülete. 3. A pozitivizmus tudomány- és társadalom-felfogása. A. Comte. 4. A társadalmi formák marxi elmélete és a kapitalizmus kritikája. 5. A kapitalista társadalom szerkezete és a piaci viszonyok marxi elemzése. 6. A liberalizmus sajátosságai és J. S. Mill elmélete. 7. A. de Tocqueville liberális-konzervatív szintézise.

4

8. Az evolucionizmus az angolszász szociológiában. H. Spencer szociológiája. 9. E. Burke és a brit liberális konzervativizmus alapvető eszméi. 10. Közösség és társadalom. Tönnies elmélete. 11. Georg Simmel formális szociológiája.

Kötelező irodalom: Alexis de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, Európa, 1993. Második kötet 7-8. fejezet. 354- 396. l. A régi

rend és a forradalom, Atlantisz, 1994. 33-63, 169-237. l. Cropsey, Joseph: Karl Marx. In: Leo Strauss – Joseph Cropsey (szerk.): A politikai filozófia története. Európa.

Budapest, 1994. 412-448. Felkai Gábor (szerk.): A szociológia kialakulása Új Mandátum, Bp. 1999. 13-183.l 224-328. l. Némedi Dénes: Klasszikus Szociológia. Napvilág. II. rész. A klasszikus német szociológia 135-200.

Swingewood, Alan: A Short History of Sociological Thought. Macmillan. 1984. (első kiadás) ISBN 0-333-558661 Part I. Foundation. 7-97. l.

Tuck, Richard: Hobbes. Atlantisz 1993. Politika. 87-101. és Hobbes mint társadalomtudós. 132-139. Takács Péter (szerk.): Államelmélet. Budapest. Szent István Társulat. 2008. 5. fejezet. Állam, megállapodás,

jogszerűség. A társadalmi szerződés elméletei. 164-190. Zetterbaum, Marvin: Alexis de Tocqueville. In: Leo Strauss – Joseph Cropsey (szerk.): A politikai filozófia

története. Európa. Budapest, 1994. 355-385.

Ajánlott irodalom: Th. Hobbes: Leviatán, Helikon, 1970. Második rész. Az államról 17-19. fejezet.145-170 l. 21.fej.180-192.l.29-

30.fej.272-299.l. J. J. Rousseau: A társadalmi szerződésről. in: Értekezések és filozófiai levelek, Magyar Helikon, 1978. Első

könyv. VI-IX. fej. Második könyv I.-VII. fejezet. 477-508. l. Harmadik könyv I.-VI. fejezet. 521-542. l. Harmadik könyv. XI-XVIII. fejezet. 554-568.l. Negyedik könyv. I. fejezet. 569-571. l.

F. Hutcheson: észrevételek A méhek meséjéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 37-60. l. D. Hume: Tanulmány az erkölcs alapelveiről in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996.61-85. l. A. Smith: Az erkölcsi érzelmek elmélete 1. rész I. szakasz. in: Brit moralisták aXVIII. Században. Gondolat 1977.

423-451. l. Ferguson: Esszé a polgári társadalom történetéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 175-196. l. E. Burke: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz. 1990.153-195 l. A. de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, Európa, 1993. Második kötet 7-8. fejezet. 354- 396. l. A régi rend és a forradalom, Atlantisz, 1994. 33-63, 169-237. l. A. Comte: A pozitív filozófia, in: Huszár-Somlai (szerk.): A szociológia Története 1917-ig III. 9-35.l. vagy Huszár-

Somlai (szek.): Szociológiai szöveggyűjtemény 1993. 3-30.l. J. S. Mill: A szabadságról. Századvég. 1994. 4. fejezet. 85-105. l. H. Spencer: A szociológia elvei, in: Huszár- Somlai (szerk.): A szociológia története 1917-ig. III. 119-167.l., vagy

Huszár-Somlai (szerk.): szociológiai Szöveggyűjtemény. 1993. 71-121. l. Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai, MEM 46/I. 11-36, 355-392, 46/II. 216-234. l. A német ideológia, MEM/3 17-81.l. Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. MEM 42. 82-94, 104-116. l. ( Az elidegenült munka. Magántulajdon és

kommunizmus.)

5

Tantárgy neve: Szociológiatörténet I.





Javasolt félév: 1/Ő Előfeltétel:

Óraszám/hét: 0-2 Számonkérés módja: gyakorlat


Tantárgy feladata és célja: Bevezetés a szociológiatörténetbe. Az ipari és politikai forradalom hatása a társadalomra. A

társadalomtudományi gondolkodás sajátosságai a szociológia megjelenése előtt. A társadalmi modernizáció és a szociológia. A szociológia elméleti előzményei; a felvilágosodás, a szerződéselméletek és mindezek kritikái. A XIX. század eszmeáramlatai: liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus. A liberalizmus szociológiai relevanciája. A szabadság problémája a társadalomtudományban. Liberalizmus és demokrácia, egyén és társadalom viszonya. A konzervatív-liberális társadalomelmélet kezdetei. A szociológia kezdetei: a pozitivizmus tudományfelfogása és társadalom-felfogása. A felvilágosodás utóélete és az ipari társadalom utópiái.(A. Comte). A kritikai társadalomelmélet kialakulása, Marxizmus és szociológia a XIX. században. A marxizmus ismeret- és társadalomelmélete: a termelésből és elosztásból fakadó konfliktusok; az elidegenedés, a kizsákmányolás stb. A tulajdonformák elmélete, a tudomány társadalmi szerepe. Az evolucionista szociológia, az organicizmus. A tudományok és a társadalom fejlődésének eszméje, szabad verseny és kiválasztódás, a szociáldarwinizmus

Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeinek elsajátítása. képesség: A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit. attitűd: Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban.


Tantárgy tematikus leírása: A gyakorlatok témái, és a feldolgozandó irodalom. 1. A társadalomtudományos gondolkodás előzményei I.

Platón: Az állam in. Platón összes művei, II. kötet, Európa, 1984. Második könyv. 84-147. l. Arisztotelész: Politika, Gondolat, 1984. Első és második könyv. 71-134. l.

2. A társadalomtudományos gondolkodás előzményei II. Machiavelli: A fejedelem. Kossuth 1996.

3. Szerződéselméletek. Th. Hobbes: Leviatán, Helikon, 1970. Második rész. Az államról 17-19. fejezet.145-170 l. 21. fej. 180-192. l. 29-30. fej. 272-299. l.

4. Rousseau. J. J. Rousseau: A társadalmi szerződésről. in: Értekezések és filozófiai levelek, Magyar Helikon, 1978. Első könyv. VI-IX. fej. Második könyv I.-VII. fejezet. 477-508. l. Harmadik könyv I.-VI. fejezet. 521-542. l. Harmadik könyv. XI-XVIII. fejezet. 554-568. l. Negyedik könyv. I. fejezet. 569-571. l.

5. Skót felvilágosodás. F. Hutcheson: észrevételek A méhek meséjéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 37-60. l.

6. Skót felvilágosodás. D. Hume: Tanulmány az erkölcs alapelveiről in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996.61-85. l. A. Smith: Az erkölcsi érzelmek elmélete V. rész 2. fejezet. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996.139-155. l. Ferguson: Esszé a polgári társadalom történetéről. in: A skót felvilágosodás. Osiris 1996. 175-196. l.

7. Konzervativizmus és liberalizmus szintézise. E. Burke: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz. 1990.153-195 l. A. de Tocqueville: Az amerikai demokrácia, Európa, 1993. Második kötet 7-8. fejezet. 354- 396. l. A régi rend és a forradalom, Atlantisz, 1994. 33-63, 169-237. l.

8. A pozitivizmus programja. A. Comte: A pozitív filozófia, in: Huszár-Somlai (szerk.): A szociológia Története 1917-ig III. 9-35.l. vagy Huszár-Somlai (szek.): Szocoilógiai szöveggyüjtemény 1993. 3-30.l.

6

9. Brit társadalomelméletek. Liberalizmus és evolúcionizmus. J. S. Mill: A szabadságról. Századvég. 1994. 4. fejezet. 85-105. l. H. Spencer: A szociológia elvei, in: Huszár- Somlai (szerk.): A szociológia története 1917-ig. III. 119-167.l., vagy Huszár-Somlai (szerk.): szociológiai Szöveggyüjtemény. 1993. 71-121. l.

10. Kritikai társadalomelmélet. Marx I. A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai, MEM 46/I. 11-36, 355-392, 46/II. 216-234. l.

11. Kritikai társadalomelmélet. Marx II. A német ideológia, MEM/3 17-81.l.

12. Kritikai társadalomelmélet. Marx III. Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ből. MEM 42. 82-94, 104-116. l. ( Az elidegenült munka. Magántulajdon és kommunizmus.)

13. A német szociológia intézményesülése. F. Tönnies: Közösség és társadalom. Gondolat. 1983. Első könyv. Első szakasz. A közösség elmélete. 1-12. fejezet 9-39. l. Második szakasz. A társadalom elmélete. 19-30. fejezet. 57-87.l.

14. Formális szociológia. G. Simmel: A szociológia problémája, és A nagyváros és a szellemi élet. In: Georg Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok Novissima 2001. 5-27.l. 223-233. l.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A gyakorlati órák látogatása kötelező! A félév során a hallgatók egy zárthelyi dolgozatot írnak, egy prezentációt tartanak, valamint elkészítenek egy minimum 5 oldal terjedelmű házi dolgozatot.

Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A félév végi osztályzat a zárthelyi a prezentáció és a házi dolgozat eredményére épül.

Kötelező irodalom: Lásd a tematikában! Ajánlott irodalom: 1. Felkai Gábor (szerk.): A szociológia kialakulása Új Mandátum, Bp. 1999. 13-183.l 224-328. l. 2. Némedi Dénes: Klasszikus Szociológia. Napvilág. II. rész. A klasszikus német szociológia.

7

Tantárgy neve: Bevezetés a filozófiába

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN1104 Tárgyfelelős intézet: Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete


Tárgyfelelős: Gáspár Csaba László, dr. habil. egy. doc.


Javasolt félév: 1 / Ő Előfeltétel: -



Tantárgy feladata és célja: Tantárgy feladata és célja, hogy megismertessen a filozófia nagy témaköreivel a legjelentősebb gondolkodók segítségével. A hangsúly a gondolkodás tárgyain van, mivel azonban a gondolkodás a gondolkodók műveiben elevenedik meg tanulmányozható formában, a gondolkodói teljesítmények pedig szellemtörténeti kontextusba ágyazódnak, ezért a jelentősebb filozófusokat tárgyalva a szellemi környezetet is bemutatjuk. Ilyenformán a hallgató betekintést nyer a filozófiai gondolkodásba, és megismeri történeti alakulásának vázlatát. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: Filozófiai alapismeretek, filozófiai szövegek feldolgozása Szakmai alapozó ismeretek, amelyek a multidiszciplináris szakmai tudás fundamentumát teremtik meg Az emberrel, a társadalommal kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete. A fogalomrendszerek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete. Széles körű tudás a választott szakképzettségnek megfelelő tudomány- és műveltségi területen. A különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete. Ismeri a kapcsolódó műveltségi területek, rokon tantárgyak rendszerében előkerülő átfogó, integráló kérdéseket. képesség: Alkalmas elősegíteni a demokratikus társadalmi értékek, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását. Alkalmas a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének fejlesztésére. Alkalmas tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni. Képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait. Képes a toleranciára nevelésre, a származás, a nem, vallás és életkor szerinti diszkrimináció elutasítására. Felkészült a szabadság és a determináltság dilemmáinak felismerésére. Képes a diákokban kiművelni a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőzéséhez és tiszteletéhez szükséges intellektuális képességeket. attitűd: Az egzisztenciális választás, döntés súlyának, jelentőségének felismerése, a cselekedetekért és azok következményeiért vállalt felelősségtudat elmélyítése. Az emberi személy méltóságának tiszteletben tartása. Az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek megértése. Tolerancia, nyitottság, kritika/önkritika, tisztelet képessége. autonómia és felelősség: Rendelkezik a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel. Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására. Törekszik a folyamatos önművelésre.


Elmélet: A kurzus Immanuel Kantnak a filozófiát „világpolgári értelemben” (weltbürgerlich, Logik A 25) meghatározó kérdései szerint tagozódik: 1. Mit tudhatok? –Metafizika és ismeretelmélet (a valóság léte és megismerhetősége, forma/idea és anyag, tudat,

idealizmus és materializmus; tapasztalás, szkepszis, verifikáció); 2. Mit kell tennem? –Erkölcsfilozófia (a moralitás igazolhatósága, az etikai norma, szabad akarat és determinizmus,

lelkiismeret, hedonizmus, etikai felfogások (eudaimonizmus, utilitarizmus, kötelesség- és céletika stb.) etika és jog);

3. Mit remélhetek? –Vallásfilozófia (a homo religiosus, hit és tudás, vallás és értelmesség, újkori valláskritika); 4. Mi az ember? – Filozófiai antropológia (test - lélek - szellem, lényeg és létezés, történelmiség, individualitás és

társadalmiság).

Félévközi számonkérés módja és értékelése: – Félévközi dolgozat / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: jeles: 100-91 %; jó: 81-90 %; közepes 71-80; elégséges 60-70 %.

Kötelező irodalom: STÖRIG, HANS JOACHIM: A filozófia világtörténete. Helikon, Bp. 1997.

8

HONDERICH, TED (Ed.) 2005 The Oxford Companion to Philosophy. 2nd ed. Oxford: Oxford University Press. Ajánlott irodalom: ZIMMER, ROBERT: A kapu újra nyílik. Kulcs a klasszikus filozófiai művek jobb megértéséhez. Helikon, Bp. 2008. ZIMMER, ROBERT: Filozófusbejáró. Kulcs a klasszikus filozófiai művek jobb megértéséhez Helikon, Bp, 2006. TARNAS, RICHARD: A nyugati gondolat stációi. AduPrint, Bp. 1995. REGENBOGEN, ARNIM - MEYER, UWE (Hrsg.): Wörterbuch der Philosophischen Begriffe. Felix Meiner Verlag, Hamburg,

2013 (Philosophische Bibliothek 500). RUSSELL, BERTRAND: A nyugati filozófia története. Göncöl, Bp. 1994.

9

Tantárgy neve: Bevezetés a kulturális antropológia

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN1105 Tárgyfelelős intézet: AFTI

Tantárgyelem: kötelező.

Tárgyfelelős: Dr. Kotics József, egyetemi docens


Javasolt félév: 1. Ő Előfeltétel: -.


Kreditpont: 3 kredit Munkarend: nappali és levelező

Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a kulturális antropológia kialakulásának és paradigmaváltásainak történetéről, témáiról és szakágairól. Cél, hogy a hallgatók alapvető ismeretekkel rendelkezzenek a kulturális antropológia és fontosabb szakterületei történetéről, elméleteiről, módszereiről, megismerjék a kulturális antropológia által vizsgált társadalmak, kultúrák működésével kapcsolatos alapfogalmakat és alapelveket, valamint az ezek közötti összefüggéseket. Az előadás során kiemelt hangsúlyt kap az antropológia szemlélet-változásainak történetisége. A tárgy oktatása során - filmek segítségével - a hallgatók megismerik a kulturális antropológia sajátos megközelítésmódját, a terepmunkán alapuló kutatási módszereket, az értelmezési eljárások alapjait. Az antropológiai kutatás elméleteinek és irányzatainak átfogó számbavétele azt célozza, hogy az antropológiai tudás-előállítás kontextusa elhelyezésre kerüljön a tudományos megismerés rendszerében. Fejlesztendő kompetenciák: a, tudása Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit. Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik. b) képességei A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit. c) attitűdje Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására. Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia d) autonómiája és felelőssége Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal.


Előadás 1. Az antropológia fogalma, helye a tudományok rendszerében. Az antropológiai kutatás tárgya, a kutatás módszere. 2. Az antropológia és a társtudományok. 3. Az antropológia szakterületei. 4. A saját társadalom antropológiai kutatása. 5. Az antropológia Magyarországon. 6. Elméletek az antropológiai kutatásban. 7. Elméletek az antropológiai kutatásban. 8. Antropológia kultúrafogalmak. 9. Az etnográfiai terepmunka. 10. Az etnográfiai írás. 11. Gazdasági rendszerek 12. Politikai rendszerek. 13. Rokonsági rendszerek.

10

14. Vallási rendszerek

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Írásbeli kollokvium

Kötelező irodalom: ERIKSEN, Thomas Hylland 2006 Kis helyek, nagy témák. Bevezetés a szociálantropológiába. Budapest: Gondolat, 1–3., 6–10., 15–16. és 19. fejezet. ISBN 978963961012 HOLLÓS Marida 2000(1995) Bevezetés a kulturális antropológiába. Budapest: ELTE BTK Kulturális Antropológia Szakcsoport – Szimbiózis Alapítvány. ISBN 9634633684 GEERTZ, Clifford 2001 Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest: Osiris. ISBN: 9633793289 Vetített filmek:

1. Robert J. Flaherty: Nanook of the North (Nanook, az eszkimó), 1922, 78 perc 2. André Singer: Strangers Abroad series (Idegenek idegenben sorozat) 1-6. 1986, 52-52 perc

Ajánlott irodalom BOHANNAN, Paul és GLAZER, Mark (szerk.) 1997 Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Budapest: Panem. ISBN 963-5454-63-5 GUEST Kenneth J. 2013 Cultural Anthropology: A Toolkit for a Global Age W. W. Norton & Company ISBN-13: 978-0393929577

11

Tantárgy neve: Kutatásmódszertan Tantárgy Neptun kódja: BTSCN1107 Tárgyfelelős intézet: AFTI


Tárgyfelelős: Dr.Kotics József, egyetemi docens


Javasolt félév: 1. ő Előfeltétel: -.


Kreditpont: 3 Munkarend: nappali és levelező

Tantárgy feladata és célja: Az előadássorozat célja a hallgatók elméleti és tudománytörténeti felkészítése az empirikus adatgyűjtésre, a társadalomtudományi kutatómunkára. Az órák során a hallgatók a társadalomtudományi kutatás előkészítésének fázisaival és a terepmunka módszerével fokozatosan ismerkednek meg: a kutatási téma tudományos problémaként történő megfogalmazásával (kutatási cél, kutatás típusai, kutatási kérdés, hipotézis), a konceptualizálás és az operacionalizálás fogalmával, a mintavételi eljárásokkal és a mérés problémájával, a társadalomtudományi kutatásokban leggyakrabban alkalmazott kutatási módszerekkel (megfigyelés, interjúkészítés, annak különböző típusai – pl. strukturált, félig strukturált, spontán beszélgetés; vagy genealógiai, narratív és életútinterjú – és szabályai, kérdőívek, szociometria) és a kapcsolódó etikai dilemmákkal. A kurzus során jártasságot szereznek a kutatásmódszertani alapfogalmak használatában is (pl. kvalitatív és kvantitatív kutatás fogalma, émikus és étikus, idiografikus és nomotetikus, diakronikus és szinkronikus, továbbá kutató felelőssége, önreflexió). Fejlesztendő kompetenciák: a) tudása Ismeri a társadalomkutatás módszertanának alapelveit, a legfontosabb kutatási módszereket és az alapvető adatelemzési eljárásokat. Ismeri a kutatáshoz szükséges legfontosabb társadalomtudományi adatbázisokat, és elektronikus forrásokat. Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket. b) képességei Kezeli és használja a társadalomtudományi adatbázisokat, a hagyományos és az elektronikus szakirodalmi forrásokat. Közreműködik a kutatási problémához illő kutatási módszerek kiválasztásában és alkalmazásában c) attitűdje Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia. d) autonómiája és felelőssége Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal. Felelősen betartja a kutatásetikai és publikációs normákat.


Előadás 1. A tudomány fogalma. A tudományos kutatás természete. 2. A tudományos kutatás alapfogalmai. 3. A kutatás folyamata. 4. A kutatási terv készítése. 5. Operacionalizálás. Konceptualizálás. Mérés 6. Mintavételi eljárások az empirikus kultúrakutatásban. 7. Indexek, skálák, tipológiák 8. Adatgyűjtési módszerek: A megfigyelés típusai 9. Adatgyűjtési módszerek: A kérdőívek típusai. Kérdőívkészítés és kódolás. 10. Adatgyűjtési módszerek: Interjútechnikák 11. Adatgyűjtési módszerek: Kvalitatív terepkutatás 12. Adatgyűjtési módszerek: Kísérletek 13. Adatgyűjtési módszerek: Beavatkozás-mentes vizsgálatok 14. Adatgyűjtési módszerek: Értékelő kutatások

12

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése:

Kötelező irodalom: HÉRA Gábor és LIGETI György 2014 Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Budapest: Osiris, 15–208, 219–233.old ISBN 978 963 389 788 1 KOVÁCS Éva (szerk.) 2007 Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Budapest–Pécs: Néprajzi Múzeum, PTE-BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 203–233, 269–277, 296–316.old. ISBN 978-963-642-156-4 MITEV Ariel 2015 A kvalitatív kutatás filozófiája és a kvalitatív kutatási terv. In Horváth Dóra és Mitev Ariel: Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó, 25–81.o ISBN 9786155303-82-1

Ajánlott irodalom: BABBIE, Earl 2017 A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó, 26–196. ISBN 978 963 456 000 5 BERNARD, Russell - GRAVLEE, Clarence (szerk.) 2015 Handbook of Methods in Cultural Anthropology. 2nd edition. Rowman and Littlefield, 9– 88, 131–202, 259–458.old. ISBN 978-0-7591-2070-9

13

Tantárgy neve: Bevezetés a politikatudományba

Tantárgy Neptun kódjai: BTSCN1106 Tárgyfelelős intézet: ATTI


Tárgyfelelős: Dr. Fekete Sándor, egyetemi adjunktus


Javasolt félév: 1.Ő Előfeltétel: -



Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók számára bevezetést nyújtson a politikatudomány alapfogalmaiba, problémaköreibe, kutatási területeibe, elméleteibe és módszereibe. A kurzus során a politikatudományt elhelyezzük a társ-diszciplínák közegében, csakúgy, mint a politikát annak tágabb társadalmi környezetében. Tárgyaljuk a meghatározó politológiai irányzatokat és iskolákat, a különböző politikai ideológiákat és politikai rendszereket, számba vesszük a politika folyamatait, szereplőit és intézményeit. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: - Politikatudományi alapismeretek, politikatudományi szövegek feldolgozása. - Az emberrel, a társadalommal, a politikai intézményrendszerrel kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete. - A politikatudományi fogalomrendszerek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete. - Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit. - Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik. - Ismeri a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását célzó legfontosabb programokat. képesség: - Alkalmas elősegíteni a demokratikus társadalmi értékek, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását. - Képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait. - Felkészült a szabadság és a determináltság dilemmáinak felismerésére. - Közreműködik az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését, a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását szolgáló komplex programok kidolgozásában és megvalósításában. attitűd: - Az egzisztenciális választás, döntés súlyának, jelentőségének felismerése, a cselekedetekért és azok következményeiért vállalt felelősségtudat elmélyítése. - Az emberi személy méltóságának tiszteletben tartása. - Az embert körülvevő világ, a közélet és a politikai intézményrendszer lényegi kérdéseinek megértése. - Tolerancia, nyitottság, kritika/önkritika, tisztelet képessége. - Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására. - Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. - Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett. - Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik. autonómia és felelősség: - Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására. - Törekszik a folyamatos önművelésre. - Egyenrangú partner a szakmai kooperációban. - Végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit. - Önálló és konstruktív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban. - Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.

14

- Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.


Előadás: 1. Mi a politika? A politika tudománya. 2. A politikatudomány kialakulása és elméleti alapjai. 3. A magyar politikai gondolkodás fejlődésének rövid vázlata és a magyar politikatudomány mai helyzete. 4. Alapvető politikai fogalmak I.: állam, szuverenitás. 5. Alapvető politikai fogalmak II.: hatalom, uralom, befolyás. 6. Alapvető politikai fogalmak III.: konfliktus, konszenzus, legitimitás. 7. A politika intézményelméleti és rendszerelméleti modelljei. 8. A kormányzati rendszerek főbb típusai (demokratikus és diktatórikus rezsimek). 9. A hatalommegosztás elve. 10. Alkotmány, alkotmánybíráskodás. 11. Közigazgatás, helyi hatalom. 12. A magyar parlament struktúrája és működése. 13. Magyarország politikatörténete 1945-től napjainkig. 14. Összefoglalás.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Beadvány (maximum 50 pont) Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli vizsga 70% Beadvány 30% Értékelése: Ötfokozatú (0–40% = elégtelen, 41–55 % = elégséges, 56–70% = közepes, 71–85% = jó, 86–100% = jeles)

Kötelező irodalom: Bayer József: A politikatudomány alapjai. Budapest, Napvilág, 2000. Gallai Sándor – Török Gábor (szerk.): Politika és politikatudomány. Budapest, Aula, 2005. Körösényi András (szerk.): A magyar politikai rendszer – negyedszázad után. Budapest, Osiris, 2015. Marsh, David – Stoker, Garry (ed.): Theory and methods in politcal science. Basingstoke, Palgrave Macmillan, 2010. Ajánlott irodalom: Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia. Budapest, Universitas, 2008. Fisichella, Domenico: A politikatudomány alapvonalai. Budapest, Osiris, 2006. John, Peter: Analyzing public policy. New York - London, Routledge, 2012. Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer. Budapest, Osiris, 2005.

15

Tantárgy neve: Terepgyakorlat I.



Tárgyfelelős: Gyukits György, egyetemi adjunktus


Javasolt félév: 1Ö Előfeltétel: -

Óraszám/hét: 0-2 Számonkérés módja: gyakorlati jegy


Tantárgy feladata és célja: A terepgyakorlat célja a kvalitatív szociológiai ismeretek terepkutatás során való gyakorlása. A terepgyakorlat alkalmával a résztvevők strukturált interjúkat készítenek a terepgyakorlat helyszínén élő népesség körében a szociális helyzetükkel kapcsolatban. Az interjúkat feldolgozzák, és kutatási beszámolót készítenek Az első terepgyakorlat alkalmával a lakótelepi népességet kérdezzük Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A hallgatók terepismeretet szereznek, amely alapvető fontosságú a szociológussá válás folyamatában képesség: kvalitatív szociológiai módszerek attitűd: beleérző képesség, empátia autonómia és felelősség: speciális társadalmi létformák elfogadása


Gyakorlat 1. Az elvégzendő kutatási feladat ismertetése. 2. Interjúvázlat készítése. 3. Módszertani felkészítés. (interjútechnikai ismeretek) 4-12 Terepmunka 13-14. Terepmunka eredményeinek értékelése

Félévközi számonkérés módja és értékelése: interjúvázlat és interjúkészítés 50% teljesítésének módja, interjú feldolgozás értékelése 50%

Kötelező irodalom: Babbie, Earl (2017): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassa Kiadó, Budapest Gyukits György: A kvalitatív szociológiai módszerekről szubjektíven. In Szellem és tudomány 2018/1 76-108. oldal Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan / Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó. Budapest,

2014. Jennifer Mason: A kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó. Budapest, 2005 Kvale, Steiner (2005): Az interjú/ Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó,

Budapest. Richardson, John (Ed. 1996): Handbook of Qualitative Research Metods. NPS London (43-141 oldal) Ajánlott irodalom: Fleischmidt Margit – Szuhai Péter: A sűrű leírás. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet.

Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 2007. 243-259 oldal Gelencsér Katalin: Grounded Theory. In.:Szociológiai szemle 2003/1 143-154. oldal Glózer Rita: Diszkurzív módszerek. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum

PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 2007. 260-268. oldal Kotics József (2007): A magyar közösségkutatások huszadik századi története. In.: Kovács Éva:

Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 23-43 oldal

Kovács Éva (2007): Interjús módszerek és technikák. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 269-277. oldal

Kunt Ernő (1995) Fényképezés és kultúrakutatás. Miskolc – Budapest. ARC Árkádiusz Kiadó Lazarsfeld, Paul – Jahoda, Marie – Ziesel, Hans (1999): Marienthal. Budapest, Új Mandátum Lewis, Oscar (1968) Sánches gyermekei. Budapest, Európa

16

Lewis, Oscar (2000) A szegénység kultúrája. In Győri Péter (szerk.) A város, a város társadalma, életforma-csoportok. Társadalomismereti szöveggyűjtemény. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Szociális Munkás Szak, Budapest, Tótfalusi

Losonczi Ágnes (2016): A kutatásaimról, a pályámról, - az út amit megtettem. L’Hamattan Kiadó – Könyvprint Kiadó. Budapest

17

Tantárgy neve: Európai uniós ismeretek

Tantárgy Neptun kódja: BTSCNSZ01 Tárgyfelelős intézet: ATTI

Tantárgyelem: szabadon választható

Tárgyfelelős: Mihályi Helga, mesteroktató


Javasolt félév: 1Ő Előfeltétel: -

Óraszám/hét: 2+0 Számonkérés módja: kollokvium


Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretein belül a hallgatók megismerik az európai integráció előzményeit, történetét, fejlődését. Ismereteket szereznek az uniós intézményekről, döntéshozatali mechanizmusokról, továbbá a közösségi politikákról. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: elméleti és empirikus ismeretek képesség: alkalmazás attitűd: nyitottság, empátia, elkötelezettség autonómia és felelősség: segítés, intervenció


Előadás, gyakorlat: 1. Az európai integráció előzményei 2. Az európai integráció története 3. Az Európai Unió szerződései I. 4. Az Európai Unió szerződései II. 5. Az Európai Unió fő intézményei I. 6. Az Európai Unió fő intézményei II. 7. Zárthelyi dolgozat 8. Az Európai Unió nem fő szervei 9. Döntéshozatali eljárások 10. Acquis communautaire 11. Az Európai Unió költségvetése 12. Közösségi politikák I. 13. Közösségi politikák II. 14. Az EU regionális politikája

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Zárthelyi dolgozat Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Írásbeli vizsga: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles

Kötelező irodalom: MIHÁLYI Helga: Európai uniós ismeretek, régiófejlesztés, projektírás http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/kitersegiMH.pdf The European Union: 500 million people – 28 countries. https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/eu_in_slides_en.pdf Ajánlott irodalom: FAZEKAS Judit: Az európai integráció története. NOVOTNI KIADÓ, Miskolc, 2001. HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, 2002. The EU in the world.

http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/7589036/KS-EX-16-001-EN-N.pdf/bcacb30c-0be9-4c2e-a06d-4b1daead493e

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/kitersegiMH.pdf

https://europa.eu/european-union/sites/europaeu/files/eu_in_slides_en.pdf



18

Tantárgy neve: Információs társadalom Tantárgy Neptun kódja: BTSCNSZ02 Felelős intézet: ATTI


Tárgyfelelős: Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus

Közreműködő oktató(k): Mihályi Helga, mesteroktató




Tantárgy feladata és célja: A tárgy bemutatja az információs társadalom jellemzőit, megismertet kiépülésének folyamatával és hatásaival. Felhívja a figyelmet az infokommunikációs eszközök elterjedése által megnyíló lehetőségekre és veszélyekre, elemzi a társadalmi egyenlőtlenségek alakulására gyakorolt hatását. Bepillantást nyújt a hálózatelméletbe és a hálózatelemzési technikákba. Motiválja a hallgatókat a digitális írástudás elsajátítására, fejlesztésére. Erősíti azon készségüket, hogy az infokommunikációs eszközöket ismeretszerzésre, kapcsolatok fenntartására és az emberi életminőséget javító célokra használják, valamint képesek legyenek másokat ebben segíteni. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: elméleti és empirikus ismeretek képesség: alkalmazás attitűd: nyitottság, empátia, elkötelezettség autonómia és felelősség: segítés, intervenció


Előadás: 1. Úton az információs társadalom megismerése felé 2. Az információs társadalom fogalma 3. Technológia és társadalom az információ korában 4. Társadalmi hálózatok 5. Hálózati társadalom 6. Térhasználat az információs társadalom korában 7. Zárthelyi dolgozat 8. Bevezetés az információs társadalom jogi szabályozásába 9. Az EU információs stratégiája 10. E-közigazgatás az EU-ban 11. E-befogadás az információs társadalomban 12. Digitális kultúra 13. Tanulás és tanítás az információs társadalomban 14. Az információs társdalom jelentésvilága


Kötelező irodalom: BARABÁSI Albert-László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. MAGYAR KÖNYVKLUB, Budapest, 2003. PINTÉR Róbert (szerk.): Az információs társadalom – Az elmélettől a politikai gyakorlatig. GONDOLAT

– ÚJ MANDÁTUM, Budapest, 2007. Elements and principles of the information society. http://www.itu.int/osg/spuold/wsis-themes/Access/BackgroundPaper/IS%20Principles.pdf Ajánlott irodalom: FUKUYAMA, Francis: Bizalom. EURÓPA, Budapest, 2007.

CASTELLS, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása. GONDOLAT, Budapest, 2005. Z. KARVALICS László: Információ, társadalom, történelem. TYPOTEX KIADÓ, Budapest, 2003.

http://www.itu.int/osg/spuold/wsis-themes/Access/BackgroundPaper/IS%20Principles.pdf

http://www.itu.int/osg/spuold/wsis-themes/Access/BackgroundPaper/IS%20Principles.pdf

19

Tantárgy neve: Igazságügyi pszichológia

Tantárgy Neptun kódja: BTSCNSZ08 Tárgyfelelős intézet: BTK ATTI


Tárgyfelelős: Dr. Bujdosó Balázs, megbízott oktató


Javasolt félév: 1Ő Előfeltétel: -.



Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja a hallgatók bevezetés a bűn és a bűnözés társadalmi, társadalomlélektani és személyiség-lélektani problémáiba. Ezeknek a problémáknak az ismerete a szociális területen dolgozó szakemberek számára nélkülözhetetlen. A kurzus során a hallgatók megismerkednek az igazságügyi pszichológia elméletével és gyakorlatával, esetekkel, melyek az igazságügyi szakértés dilemmáit mutatják meg. Lesz előadás a büntetés végrehajtás intézményeiről, az ott folyó reintegrációs, rehabilitáció munka nehézségeiről. Különös figyelmet szentelünk a társadalom legsérülékenyebb csoportjainak, a fogyatékosoknak.

Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: a személyek közötti szociális tér megértése

képesség: a mindennapi élet szociális formáinak értelmezése

attitűd: bizalom és empátia

autonómia és felelősség: felelős társas élet, döntés, konfliktus felismerés és megoldás


Az igazságügyi pszichológia, mint praxis, és elmélet.

Az igazságügyi pszichológia helye a jogtudomány , a szociológia , szociális munka és az alkalmazott pszichológiai tevékenységek rendszerében.

Az igazságügyi pszichológia ágai, területei és az alkalmazás színterei.

A tevékenységre vonatkozó szabályok. Az igazságügyi pszichológia alkalmazási területei

A Rendőrség, a hatóságok (Gyámhatóság,Szakértői Bizottságok,stb),Bíróságok (polgári és büntető), a Büntetés-végrehajtási Intézetek ,egyéb "totális " intézmények , magánszemélyek és egyéb polgári jellegű tömörülések (Egyesületek, Szövetségek, Alapítványok stb.) Rehabilitációval, és utógondozással foglalkozó állami és társadalmi szervek , szervezetek tevékenységi folyamataiban, működésében.

Az igazságügyi szakértés, a polgári, a büntető, a munkaügyi és az államigazgatási ügyekben, eljárásokban.

Az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályozás.Az adatvédelmi szabályok.

Esetismertetések.(büntető , polgári és egyéb hatósági , közöktatási ) példák,esetek. A büntetés-végrehajtás szervezete

A Büntetés-végrehajtás intézményes formái- fokozatai (fogház-börtön-fegyház), külföldi példák. A fiatalkorú elkövetők intézményei ("Speciális nevelőotthonok"/Javítóintézet, Fk. börtöne).

Az "átnevelés " perspektívái.

A fogvatartottak klasszifikációja törvényi, (nők-férfiak; fiatalkorúak-felnőttkorúak, stb.), valamint a belső sajátosságok (nevelhetőség) szempontjából.

A speciális ellátási formák: átmeneti csoport, gyógyító-nevelő csoport, az enyhített végrehajtás és különleges biztonsági elhelyezés.

A "börtön világa", az alá-fölérendeltség, a formális és az informális hálózatok és szerepek.

A bv-intézetekben folyó nevelési és terápiás munka, sport és művészeti foglalkozások, hitélet.

A rövidzárlati cselekmények, az öngyilkosság, a prevenció.

20

Az igazságügyi pszichológia vizsgálati módszerei

A vizsgáltak személyisége, a pszichológia vizsgálatok módszerei. Az iratelemzés, az anamnézis, a családfa, az élettörténet.

A teszteljárások. Az értelmi állapot vizsgálata, az értelmi állapot speciális estei. A személyiség vizsgálati eljárásai (MMPI,CPI, Ro.,PFT.TAT,a gyermekek vizsgálata, stb.)

Az egyéb dokumentumok (nevelési és mentalhygienes tervek, eljárások stb.) vizsgálata, elemzése.

A vélemény kialakítása. Sértettek

Fogyatékosség, beszámíthatóság, devianciák. Az elmebetegség és a bűnözés, a büntethetőség. A sértettek és az elkövetők. A drog, a tudatmódosító szerek és az alkohol összefüggése a devianciákkal és a kriminalitással.

A viktimológia Rehabilitáció

A rehabilitáció és a kompenzáció fogalma.

A reszocializáció fogalma.

A rehabilitációs és a reszocializációs intézmények.

Egyes, nem pszichotherápiás eljárások a társadalmi beilleszkedés elősegítésére.

Társadalmi nehézségek. Néhány jelenleg futó program (EFOP.; TÁMOP.; EKOP ; ÁROP. .TOP-6.9.1)

Börtönátogatás (BAZ-Megyei Bv.-Intézet) Később meghatározott időpontban és feltételek mellett.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Szóbeli beszámoló, december 11.-én történik, ez az aláírás egyik feltétele. A beszámoló értékelése a helyszínen, a beszámoló végén történik.(Rögzítve a Hallgató tudomásával) Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A hiányzások (igazolt/igazolatlan); a projektmunka; a szóbeli beszámoló és a külső helyszínen való részvétel

összesített értékelése. (Az órákról – igazolás nélkül- egy alkalommal hiányozhat a Hallgató.) Aktív óralátogatás, projektmunka, szóbeli vizsga összesített értékelése az aláírás feltétele. A projektmunka az oktatási anyag az „értelmi fogyatékosság és a „viktimológia” részeknél egy konkrét

büntetőügy sértetti oldal - feldolgozásához kapcsolódik. A feldolgozásra / megoldásra váró kérdés: mi lehetett az „elkövető”és mi a „sértett” motivációja. (A hallgató választhat, melyik témát dolgozza fel.) Benyújtás határideje november 27.-i foglalkozás alkalmával. Késedelmes vagy Pótbeadás nem lehetséges.

(Esetleges javítás az utolsó előtti foglakozás időpontjára lehetséges.)

Kötelező irodalom: BUJDOSÓ Balázs-KEMÉNY Ferenc: Fogyatékosság és rehabilitáció (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet,

Budapest. 2009) BUJDOSÓ Balázs-G. SZABÓ Erzsébet., 2002. Kényszerszülte művészet. Börtönügyi Szemle. 21.4. dr. BOROS János- dr. CSETNEKY László: Börtönpszichológia (REJTJEL KIADÓ, Budapest, 2000 ) ORFK Oktatási és Kiképző Központ: Pszichológiai ismeretek (Jegyzet. Szerk: BABUS LÁSZLÓ, PAETOW,S.: Die Klassifizierung im Erwachsenenstravfollzug. (FERDINAND ENKE, Stuttgart, 1972 ) Ajánlott irodalom: BUJDOSÓ Balázs- LÁNYINÉ ENGELMAYER Ágnes: Tájékoztató Irodalom a fogyatékosok szexuális nevelésével

kapcsolatban.(PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 1976) ELTE Bárczi Gusztáv Főiskolai Kar könyvtára/ és „Ábrahámhegyi Napok „

Börtönügyi Szemle 2002/.2.sz. Tematikus cikkek-tanulmányok a fiatalkorúak büntetés-végrehajtásáról Bűn, bűnhődés, bocsánat - Összeállítás a büntetésvégrehajtás munkájáról. (MIX-Magazin, 2002) Rehabilitációs Tanácsadás: Foglalkoztató iskolát végzett fiatalok számára ajánlható munkakörökről (OPI,1985,

Szerk.: BUJDOSÓ Balázs) West, D.J. Farrington. D.P.: The delinquent way of Life Crane Russak, New Yrok, 1977.

https://bv.gov.hu/hu/efop-1-3-3

https://bv.gov.hu/hu/arop

21

I/2

Tantárgy neve: Szociológiatörténet II.

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN2201 Tárgyfelelős intézet: ATTI.




Javasolt félév: 2/T Előfeltétel:

Óraszám/hét: 2 + 2 Számonkérés módja: kollokvium


Tantárgy feladata és célja: A tárgy célját a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazottak alapján kell megadni, kitérve a tantárgy helyére és szerepére a képzési programban. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, kauzális magyarázat, ideáltípus. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, az értékmentesség problémája. A weberi szociológia kialakulásának történeti-társadalmi háttere. A kapitalista vállalkozás és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. A fenomenológia a szociológiában. Az értelem és a jelentés társadalmi megalkotása, az interakció, az internalizáció mechanizmusai. Az életvilág, a külső és belső horizont, a társadalmi világ értelmi felépítése, a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi

folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeinek elsajátítása. képesség: A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk

épülő speciális szakszókészlet elemeit. attitűd: Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban. autonómia és felelősség:


Előadás 1. Bevezető óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX.

század közepén. Az újkantiánus hatás. 2. Max Weber. A megértő szociológia előzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. 3. Max. Weber. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az értékmentesség. 4. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás. 5. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. 6. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. 7. A fenomenológia. Filozófiai előzmények. Husserl. 8. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz. 9. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói. 10. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interprtetációja. A mechanikus és az

organikus szolidaritás. 11. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. 12. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az

öngyilkosság. 13. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. 14. A két klasszikus szociológiai megközelítésmód összehasonlító elemzése.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: zárthelyi dolgozat kollokvium teljesítésének módja: szóbeli vizsga Vizsgakérdések:

1. A ’mechanikus’ és az ’organikus’ szolidaritás problémája, mint a társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja.

2. A kollektív tudat és a társadalmi tény. A társadalmi tények értelmezési szabályai.

22

3. A társadalmi integráció értelmezése egy konkrét társadalmi tény vizsgálatán keresztül: “Az öngyilkosság” című monográfia elemzése.

4. Durkheim vallásszociológiája. Erkölcsi és vallási jelenségek magyarázata. 5. A weberi megértő szociológia alapelemei. 6. A weberi politikai szociológia alapkategóriái. 7. A protestantizmus és a kapitalizmus összefüggései. 8. A társadalmi megismerés objektivitása és az értékmentesség értelme. . 9. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz.

Kötelező irodalom: Swingewood, Alan: A Short History of Sociological Thought. Macmillan. 1984. (első kiadás) ISBN 0-333-558661 Part II. 97-193. l. Molnár A. K. (szerk.): Max Weber olvasókönyv, Novissima, Miskolc, 1999 Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág, 2005.

-Emile Durkheim, a szociológia francia iskolájának vezéralakja. 33-85. l. -A kapitalizmus klasszikus szociológiája 135-147, -Sombart: 163-170, -Weber: 201-221. 228-272. l. -Schütz: 343-354. l. Ajánlott irodalom:

Weber, M.: „A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés ’objektivitása’”, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, 7–69. o. Weber, M.: „A tudomány mint hivatás”, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, 127–155. o. Weber, M.: „A politika mint hivatás”, in: uő: Tanulmányok, Osiris, Bp., 1998, 156–210. o. Weber, M.: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I., Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987, 37–80., 221–260., 288–294. és 303–309. o. Weber, M.: „A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme”, in: Felkai, G.–Némedi D.–Somlai, P. (szerk.): Olvasókönyv a szociológia történetéhez, 1. k., Új Mandátum, Bp., 550–585. o. Durkheim, É.: A társadalmi munkamegosztásról, Osiris, Budapest, 2001, 55–155. o. Durkheim, É.: A társadalmi tények magyarázatához, Közgazdasági és Jogi, Bp., 1978, 23–94., 161–196., 219–334. o. Durkheim, É.: Az öngyilkosság, Osiris, Bp., 2000, Második rész Durkheim, É.: A vallási élet elemi formái. A totemisztikus rendszer Ausztráliában, L’Harmattan, Bp., 2003 Weber, M.: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Bp, 2007

23

Tantárgy neve: Szociológiatörténet II.


Tantárgyelem: kötelező,



Javasolt félév: 2/T Előfeltétel: BTSCN1102

Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: gyakorlati jegy.


Tantárgy feladata és célja: (200-300 karakter) A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, kauzális magyarázat, ideáltípus. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, az értékmentesség problémája. A weberi szociológia kialakulásának történeti-társadalmi háttere. A kapitalista vállalkozás és a protestáns etika összefüggései. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. A mechanikus és az organikus szolidaritás problémája. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Az öngyilkosság. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi

folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeinek elsajátítása. képesség: A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk

épülő speciális szakszókészlet elemeit. attitűd: a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségének elfogadása autonómia és felelősség:


gyakorlat: A gyakorlati órák menete: 1. Bevezető óra. A szociológia intézményesülése a XIX. század végén. A német filozófiai gondolkodás a XIX. század közepén. Az újkantiánus hatás. W. Dilthey. 2. A megértő szociológia előzménye. A hermeneutika a társadalomtudományban. Irodalom: H. G. Gadamer: Igazság és módszer. Második rész. Az igazságkérdés kiterjesztése a szellemtudományi megértésre. 135.-253. l. 3. Max. Weber. A társadalomtudományi megismerés objektivitása, és az értékmentesség. Irodalom: A társadalomtudományos és a társadalompolitikai megismerés “objektivitása In Tanulmányok. Osiris, 1998. 7-69. L. vagy Állam –Politika – Tudomány. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970. 9-73. L. 4. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás. Irodalom: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 1987. 37-80. L. 5. A megértő szociológia alapelemei: társadalmi cselekvés, megértés, ideáltípus, kauzalitás II. Irodalom: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai I. Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, 1987. 221-260. L. és a 288-294. l. és a 303-309. L. 6. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései. Irodalom. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982. 7-339. L. 7. A kapitalista társadalom és a protestáns etika összefüggései II. Irodalom. A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982. 7-339. L. 8. A weberi politikai szociológia alapkategóriái: hatalom, uralom, legitimitás, stb. Irodalom: A politika mint hivatás. In: Tanulmányok Osiris, 1998. 156-210. L.

9. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz. Irodalom: Schütz, Alfred: A fenomenológia néhány vezérfonala. in: A fenomenológia a társadalomtudományban. (szerk: Hernádi Miklós) Gondolat Budapest. 1984. 96-117. l.

10. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói. 11. E. Durkheim szociológiája. A társadalmi modernizáció durkheimi interpretációja. Irodalom: A mechanikus és az organikus szolidaritás. A társadalmi munkamegosztásról. Osiris Bp. 2001 55-142 l. 12. A társadalmi tények értelmezési szabályai. A társadalomtudomány ismeretelmélete és módszertana. Irodalom: A társadalmi tények magyarázatához. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1978. 25-67. L. és a 161-197. L. és a 219-253.

24

L. 13. A társadalmi integráció értelmezése. Az operacionalizálás logikája, a szociológiai bizonyítás logikája. Irodalom: Az öngyilkosság. Második rész, Társadalmi okok és társadalmi típusok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982. 131-262. L. 14. A vallás társadalmi eredete és szerepe, funkciói. A szent és a profán, a dogma és a rítus szerepe. Irodalom: A vallási jelenségek meghatározásáról. és Az osztályozás néhány elemi formájáról. In: A társadalmi tények magyarázatához. 219.-252. l. és 253.-334. l

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A hallgatók a félév során egy zárthelyi dolgozatot írnak, egy prezentációt készítenek. Gyakorlati jegy: A zh 50%-os teljesítése feltétele az aláírásnak. A gyakorlati jegy a zh, és a prezentáció együttes figyelembe vételével alakul ki.

Kötelező irodalom: A tematikus leírás szerint Ajánlott irodalom:

Swingewood, Alan: A Short History of Sociological Thought. Macmillan. 1984. (első kiadás) ISBN 0-333-558661 Part II. 97-193. l.

Molnár A. K. (szerk.): Max Weber olvasókönyv, Novissima, Miskolc, 1999

25

Tantárgy neve: Társadalomelmélet I.



Tárgyfelelős: Dr. Vajda Norbert, egyetemi adjunktus


Javasolt félév: 2T (első tavaszi félév) Előfeltétel: BTSCN1103

Óraszám/hét: 2 -0 Számonkérés módja: kollokvium


Tantárgy feladata és célja: A „Társadalomelmélet I.” c. tárgy a „Törzsanyagon” belül a „Szociológiatörténet, és -elmélet alapjai, társadalomtörténet” tananyagcsoportba tartozik. A kurzus feladata, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket eltérő szempontok alapján értékelve a társadalmi tagolódás különböző vetületeit tárja a hallgatók elé. Fejlesztendő kompetenciák: tudás:

Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével,

a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi

folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit.

Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az

általános alapokat képezik.

Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál

mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket. képesség:

A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő

speciális szakszókészlet elemeit.

Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű

informatikai eljárásokat.

Kezeli és használja a társadalomtudományi adatbázisokat, a hagyományos és az elektronikus

szakirodalmi forrásokat. attitűd:

Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.

Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli

szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.

Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti

szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.

Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság

és az európai értékközösség mellett. autonómia és felelősség:

A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját.

Önálló és konstruktív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.

Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására

létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák,

intézmények képviselőivel és a felhasználókkal.

26

Tantárgy tematikus leírása: A tantárgy a társadalmi tagolódás eltérő vetületeivel foglalkozik.

Előadás, gyakorlat:

1) Bevezetés

2) A társadalomelmélet, társadalomkritika

3) Marx társadalomelmélete és annak hatása

4) A pozitivista Durkheim

5) Társadalmi szolidaritás – társadalmi integráció

6) Közösség és társadalom

7) Konformitás, deviancia, sztereotípiák, előítéletek

8) Értékmentesség és értékvonatkoztatás problémája

9) Tudásszociológia

10) Gazdaság és társadalomszerkezet: társadalmi munkamegosztás

11) Cselekvéselmélet, cselekvésprobléma

12) Kommunikatív cselekvés

13) Társadalmi hálózatok, kapcsolathálózatok

14) Összegzés

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév közepén és a félév végén, az előadások és a kötelező irodalmak alapján 1-1 zárthelyi

dolgozatot kell írni. 100-90 % jeles 89-76%- jó 75-65% közepes 64-50% elégséges 50% alatt elégtelen

A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A félévi érdemjegybe a félévközi teljesítmény 100 %-os arányal kerülhet beszámításra.

(Megajánlott jegy) Amennyiben a hallgató nem fogadja el a megajánlott jegyet, akkor a vizsgaidőszakban szóbeli

vizsgát kell tennie.

27

Tantárgy neve: Társadalomelmélet I.





Javasolt félév: 2T (első tavaszi félév) Előfeltétel: -

Óraszám/hét: 0-2 Számonkérés módja: gyakorlat jegy

Kreditpont: 3 Munkarend: nappali / levelező

Tantárgy feladata és célja: A „Társadalomelmélet I.” c. tárgy a „Törzsanyagon” belül a „Szociológiatörténet, és -elmélet alapjai, társadalomtörténet” tananyagcsoportba tartozik. A kurzus feladata, hogy Társadalomelmélet I. előadáshoz szervesen kapcsolódva a hallgatók számára önálló kutatómunka lehetőséget teremtsen. Fejlesztendő kompetenciák: tudás:

Ismeri a társadalomtudomány, a társadalom alrendszereivel, szerkezetével, rétegződésével, a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi

folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeit. Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az

általános alapokat képezik. Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál

mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket. képesség:

A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.

Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű informatikai eljárásokat.

Kezeli és használja a társadalomtudományi adatbázisokat, a hagyományos és az elektronikus szakirodalmi forrásokat.

attitűd: Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására. Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli

szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti

szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia. Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság


A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját. Önálló és konstruktív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban. Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására

létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal.

Tantárgy tematikus leírása: A tantárgy a társadalmi tagolódás eltérő vetületeivel foglalkozik.

Előadás, gyakorlat: 1. Bevezetés 2. A társadalomelmélet, társadalomkritika 3. Marx társadalomelmélete és annak hatása 4. A pozitivista Durkheim 5. Társadalmi szolidaritás – társadalmi integráció 6. Közösség és társadalom 7. Konformitás, deviancia, sztereotípiák, előítéletek 8. Értékmentesség és értékvonatkoztatás problémája 9. Tudásszociológia 10. Gazdaság és társadalomszerkezet: társadalmi munkamegosztás 11. Cselekvéselmélet, cselekvésprobléma

28

12. Kommunikatív cselekvés 13. Társadalmi hálózatok, kapcsolathálózatok 14. Összegzés

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév során az egyes témacsoportokhoz kapcsolódva minden hallgatónak -, a tárgy oktatójával

egyeztetve-, 2-2 ppt prezentációt kell készíteni. Az értékelés szempontjai: (1) saját forráskutatás (2) téma kifejtése (3) prezentáció formája (4) határidők

betartása A gyakorlat teljesítésének módja, értékelése: A félévi érdemjegybe a félévközi teljesítmény 100 %-os arányal kerülhet beszámításra. (Megajánlott jegy) Amennyiben a hallgató nem teljesíti a félévközi követelményeket, aláírást nem szerezhet.

Kötelező irodalom: Bayer József: A kelet-európai változások és a társadalomelmélet önreflexiója, In: Társadalomtudományi

közlemények, 1991/1-2: 92-102 oldal Éber Márk Áron: Megkülönböztetett különbségek. A „magyar társadalom” tagolódásának és tagolásának

vizsgálatához, PhD disszertáció, 2012: 259-271-ik oldal http://doktori.tatk.elte.hu/Eber%20Mark%20Aron%20disszertacio.pdf

Kovách Imre- Kristóf Luca- Szabó Andrea: Társadalmi integráció, dezintegráció és társadalmi rétegződés, 2015, https://socio.hu/uploads/files/2015_3/kov_kris_szab.pdf

Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Budapest, Napvilág, 2005. (Kijelölt fejezetek) Némedi Dénes: Társadalomelmélet elmélettörténet (Kijelölt fejezetek)

Ajánlott irodalom: Huntington, Samuel: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest. Európa. 1998. Valuch Tibor:A Cultural and Social History of Hungary 1948–1990

http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/1945_56/valuch

http://doktori.tatk.elte.hu/Eber%20Mark%20Aron%20disszertacio.pdf

https://socio.hu/uploads/files/2015_3/kov_kris_szab.pdf

http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/1945_56/valuch

29

Tantárgy neve: A társadalomtudományok jogtudományi alapjai

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN2205 Tárgyfelelős intézet: ME BTK ATTI


Tárgyfelelős: Dr. Havasi virág, egy. docens


Javasolt félév: 2

Előfeltétel:-

Óraszám/hét: 2-0

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 3

Munkarend: nappali

Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja: a szociális munka végzéséhez nélkülözhetetlen jogi ismeretek alapjainak lerakása. Bemutatja a jogrendszer felépítését, alapkategóriáit. Foglakozik az emberi jogokkal, a jog által is rögzített szociálpolitikai alapelvekkel, értékekkel. Felveti a jogalkotás és a jogalkalmazás során leggyakrabban megjelenő szociális vonatkozású dilemmákat. Felhívja a figyelmet azokra a lehetőségekre és korlátokra, melyek a társadalmi problémák jogi úton történő rendezésére vonatkoznak. Fejleszti a hallgatók jogszabály értelmezési készségét, a jogi eljárások lehetőségének felismerését, erősíti érzékenységüket a társadalmi, morális és jogi igazságosság összeegyeztetésére és különbségeinek felismerésére. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a hallgatók képesek lesznek megérteni a jogi alrendszer működését, kapcsolódását a többi alrendszerhez képesség: az óra folyamán kezelni és használni kell joghoz kapcsolódó adatbázisokat, hagyományos és

elektronikus forrásokat attitűd: a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét elfogadja, s ennek keretében megérti a jogi

alrendszer ismeretének fontosságát autonómia és felelősség: a tárgy fejleszti az állampolgári tudatosságot és aktivitást, szolidaritást, közéleti

részvételt, az esélyegyenlőség támogatásának fontosságát, társadalompolitikai kérdések iránti felelősséget


Előadás: 1. A jog fogalma és funkciói, ezek történeti változása, normák az emberi magatartás szabályozásában 2. Jogforrások hierarchiája, Jogalkotás és jogértelmezés, Joghézag, mérlegelés, méltányosság 3. Magyarország alkotmánya, Alapvető emberi jogok és érvényesítési lehetőségeik 4. A jog keletkezése, érvényessége, hatálya, A jogszabály fogalma, szerkezete és típusai, A jogi eljárások,

jogi szereplők, Jogi képviselet, beadványok, jogorvoslatok 5. Civil szféra és vállalkozások 6. Jogágak. Jogi személy, jogképesség, cselekvő képesség 7. Szerződések 8. Jogrendszerek áttekintése, kontinentális és angolszász jogrendszer 9. Romani kris 10. Az iszlám joga 11. Film1 12. Ázsiai és afrikai jogrendszerek 13. Film 2 14. A jog szerepe a szociális problémák kezelésében (workshop)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: prezentáció aláírásért Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: szóbeli vizsga

Kötelező irodalom: Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. Bíbor, Miskolc, 2003. BADÓ-LOSS: Betekintés a jogrendszerek világába. NYITOTT Könyv Kiadó, Budapest, 2003 Burrows, Mair: European Social Law, Wiley, 1996

30

Ajánlott irodalom:

Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog-és államtudományokba. Bíbor, Miskolc, 2001. Pokol Béla: Jogi alaptan. Rejtjel, Budapest, 2000.

European Journal of Social Law

31

Tantárgy neve: A társadalomtudományok közgazdaságtani alapjai



Tárgyfelelős: Dr. Havasi Virág, egy. docens


Javasolt félév: 2 Előfeltétel: -

Óraszám/hét: 2-0 Számonkérés módja: k


Tantárgy feladata és célja: Az óra keretében igyekszünk a hallgatók gazdasági műveltségét megalapozni a legfontosabb makrogazdasági fogalmak, jelenségek, összefüggések megismerésével. Az elméleti ismereteket megtanulják adott ország példáin alkalmazni a hallgatók. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a hallgatók képesek lesznek megérteni a gazdasági alrendszer működését, kapcsolódását a többi alrendszerhez képesség: az óra folyamán kezelni és használni kell gazdasághoz kapcsolódó adatbázisokat, hagyományos és elektronikus forrásokat attitűd: a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét elfogadja, s ennek keretében megérti a gazdasági alrendszer ismeretének fontosságát autonómia és felelősség: a tárgy fejleszti az állampolgári tudatosságot és aktivitást, szolidaritást, közéleti részvételt, az esélyegyenlőség támogatásának fontosságát, társadalompolitikai kérdések iránti felelősséget


Előadás: 1. Közgazdaságtan története, közgazdasági iskolák 2. Mikorökonómia alapfogalmai, összefüggései: háztartások 3. Mikorökonómia alapfogalmai, összefüggései: vállalatok 4. The Corporation c. dokumentum film 5. Zárthelyi és/vagy kiselőadások 6. Makrogazdaság alapfogalmai, szereplői; a makroökonómiai körforgás; A makrogazdaság számlarendszerei; 7. Pénz (története, funkciói) és bankrendszer (története, mai működése); Pénzpiaci eszközök, pénzügyi

biztosítékok; 8. Infláció; Munkanélküliség; 9. Gazdaságpolitika; költségvetési politika 10. Monetáris politika 11. Globalizáció; 12. Gazdasági ciklusok, válságok. 13. Bhután. Dokumentum film 14. Fenntartható fejlődés, társadalmilag felelős vállalkozások

Félévközi számonkérés módja és értékelése: prezentáció vagy zárthelyi mikroökonómiából aláírásért Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Ország elemzés megadott szempontok szerint , makroökonómiai ismeretek alkalmazásával

Kötelező irodalom: Nagy A.(szerk.): Makroökonómia. PSZF, Budapest, 1997. Mazzucato, M (2014): The Entepreneurial State. Public Affairs, new York. SBN 978-I-61039-613-4 Csaba, L (2011): A kínai paradoxon. In: Patsch,F .szerk.,: Misszió- globalizáció- etika. L’Harmattan Kiadó, Budapest 141-154.old. Csaba, L (2010): Szlovénia vagy Szlovákia nyomában? Megjelent: TARDOS,K.szerk.,: Felzárkózás vagy lemaradás?Gondolat Kiadó, Budapest 75-102.old. Ajánlott irodalom: SAMUELSON-NORDHAUS: Közgazdaságtan. KJK-Kerszöv, Bp., 2003. Dowling, G. R: The art and science of marketing: Marketing for marketing managers. Oxford University Press, 2004, Oxford

32

Jávorszky, I: Alkalmazott közgazdaságtan: gazdálkodási és vállalkozási ismeretek. Junior Achievment Magyarország, 2002, Szeged Hámori, B: Érzelemgazdaságtan. Kossuth, 1998, Budapest Szabó, K- hámori, B: Információgazdaság. Akadémiai Kiadó, 2006, Budapest Mérő, L: Mindenki másképp egyforma. Tercium, 1996, Budapest

33

Tantárgy neve: Szociálpszichológia I.



Tárgyfelelős: Prof. Dr. Csepeli György, egyetemi tanár


Javasolt félév: 2T Előfeltétel: -.

Óraszám/hét: 2-0 Számonkérés módja: k


Tantárgy feladata és célja: A Szociálpszichológia (elmélet és gyakorlat) tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat az alapvető szociálpszichológiai fogalmak ismeretébe, megismertesse velük az interaktív és a kognitív szociálpszochológia témáit, elméleteit, és fontosab empirikus eredményeit. A gyakorlatok az elméleti előadások ismereteinek alkalmazását, a mindennapi életben való hasznosítását célozzák.

Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a személyek közötti szociális tér megértése képesség: a mindennapi élet szociális formáinak értelmezése attitűd: bizalom és empátia autonómia és felelősség: felelős társas élet, döntés, konfliktus felismerés és megoldás


Előadás, gyakorlat: II. 15 Az én “Ki vagyok én?” teszt II.22 A másik Személyiségtesztek III.1 Az interakció Fogoly dilemma III.9 A kommunikáció Rémhírterjedés III. 15 Nemzeti ünnep III. 22 Az interperszonális kapcsolat III.29 A szerep Szociodráma IV. 5 A kiscsoport Film: Módszerek Szociometria IV. 12 A tömeg Fókuszcsoport

34

IV. 19 Nagypéntek IV. 26 A társadalmi megismerés Attitűdskála szerkesztés V.3 A identitás ISSP adatbázis (nemzeti identitás) V. 10 Rektori szünet

Félévközi számonkérés módja és értékelése: - Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A félévközi teljesítmény aránya 25 %, a félévvégi jegy alapja az írásos vizsga, mely esszé-kérdésből és ismereteket mérő tesztből áll

Kötelező irodalom: Csepeli Gy. 2014.Szociálpszichológia mindenkiben. Budapest: Kossuth Csepeli. Gy. (szerk.) 1981. A kísérleti társadalomlélektan főárama. Budapest: Gondolat Forgách, J. 1993. A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Gondolat Hunyady, Gy. 1973. (szerk.) Szociálpszichológia. Budapest: Gondolat Hunyady, Gy. 2016. Jelentörténeti szociálpszichológia. Budapest: Eötvös Ajánlott irodalom: Aronson, E. 2003. The Social Animal. Worth Publishers. Buda, B. 1968.A szociálpszichológia és modern kutatási irányzatai. Budapest: TIT Szociológiai Közlemények Cardwell, J.D. 1971. Social Psychology. A Symbolic Interaction Perspective. Philadelphia: F.A. Davies Hamilton, D.L., Fiske, S.T., Bargh, J.A. 2006. A társak és a társadalom megismerése. Budapest: Osiris Pataki, F. 1998. A tömegek évszázada.Bevezetés a tömeglélektanba. Budapest: Osiris

35

Tantárgy neve: Szociálpszichológia I.



Tárgyfelelős: név, beosztás


Javasolt félév: 2T Előfeltétel: -

Óraszám/hét: 0-2 Számonkérés módja: GY.


Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja az interaktívitás formáival fogalkozó szociálpszichológiai elmélet kulcsfogalmainak megértetése, saját élmény útján történő validálása, saját empirikus tapasztalatok szerzése. A tárgy hozzásegíti a hallgatókat a szociálpszichológiai ismeretek alkalmazásához a mindennapi életben és a munkahelyen. Fokozza az ön-és társismeretet, s ez által hatékonyabb, eredményesebb életvezetést tesz lehetővé. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: ön-és társismeret képesség: mindennapi élet megértése attitűd: empátia, tolerancia autonómia és felelősség: hatékony, eredményes életvezetés


Előadás, gyakorlat: II. 15 Az én “Ki vagyok én?” teszt II.22 A másik Személyiségtesztek III.1 Az interakció Fogoly dilemma III.9 A kommunikáció Rémhírterjedés III. 15 Nemzeti ünnep III. 22 Az interperszonális kapcsolat III.29 A szerep Szociodráma IV. 5 A kiscsoport Film: Módszerek Szociometria IV. 12

36

A tömeg Fókuszcsoport IV. 19 Nagypéntek IV. 26 A társadalmi megismerés Attitűdskála szerkesztés V.3 A identitás ISSP adatbázis (nemzeti identitás) V. 10 Rektori szünet

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Csoportos projektmunka, félévközi és évvégi értékelés Gyakorlati jegy Az elkészített projekt értékelése alapján

Kötelező irodalom: Csepeli György 2014. Szociálpszichológia mindenkiben. Budapest:Kossuth Hunyady György 2016. Jelentörténeti szociálpszichológia. Budapest: Eötvös Lewin, K. 1943. Defining the „field at any given time”. Psychological Review. 50. 292-310. Ajánlott irodalom: Aronson, E. 2003. The Social Animal. Worth Publishers. Pataki, Ferenc 1998. A tömegek évszázada. Budapest: Osiris Pataki Ferenc (szerk.) 1969. Csoportlélektan. Budapest: Gondolat

37

Tantárgy neve: Társadalomstatisztika

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN2209 Tárgyfelelős intézet: BTK ATTI

Tantárgyelem: Kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Papp Attila, egyetemi docens


Javasolt félév: 6. T Előfeltétel: BTSCN1107

Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: gy


Tantárgy feladata és célja: A kurzus az Adatgyűjtés című tárgyakkal szerves egységet alkotva elsősorban statisztikai adatok másodelemzésének elsajátítására és használatára épít. A gyakorlatok során áttekintjük a különféle statisztikai adatszolgáltatásra szakosodott szervezeteket, és elsősorban a KSH adatainak megismerésére koncentrál. A gyakorlatok során SPSS segítségével statisztikai elemzéseket végzünk elérhető EU-s, KSH és egyéb (pl. European Social Survey, IPUMS) adatbázisokon, illetve a EU-s és KSH-s honlapok használatával statisztikai területek szerinti adatbányászatot is végzünk. Külön hangsúlyt fektetünk az adatok prezentációjára, excel-diagrammok és számítások készítésére Fejlesztendő kompetenciák: tudás:

- A hallgatók átfogóan megismerik a társadalomstatisztika tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait és megismerik a kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket, adatbázisokat és az ezeket felépítő fogalomrendszert. képesség:

- hallgatók képesek lesznek a társadalmi alrendszerek statisztikai elemzésére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és értékelésére. attitűd:

- A hallgatók vállalják és hitelesen képviselik a társadalmi alrendszerek értelmezésének társadalmi szerepét

autonómia és felelősség: - a hallgatók önállóan végzik munkájukat, és a visszajelzések és kritikus értékelés mellett folyamatos

korrekcióra is képesek. - felelősséggel részt vállalnak szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.


Tantárgy tematikus leírása: 1. Statisztikai alapfogalmak 2. Mérési szintek 3. Változók közötti kapcsolatok 4. Indexek képzése 5. Családstatisztika 6. Egészségügyi statisztika 7. Életszínvonal statisztika 8. Felekezeti statisztika 9. Foglalkoztatottság, munkanélküliségi statisztika 10. Háztartás statisztika 11. Kultúrstatisztika 12. Lakásstatisztika 13. Nemzetiségi statisztika 14. Szociális statisztika

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Prezentáció, otthoni feladatok elkészítése Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli és írásbeli vizsga, előfeltétele a félévközi feladatok elkészítése

Kötelező irodalom: Gyémánt Richárd: Társadalomstatisztika. Pólay Elemér Alapítvány (Szeged) , 2007

https://www.antikvarium.hu/konyv/szerzo/gyemant-richard-126809

https://www.antikvarium.hu/konyv/kiado/polay-elemer-alapitvany-15420

38

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_21_Nemeth_Renata-Simon_David_Tarsadalomstatisztika_magyar_es_angol_nyelven_eng/adatok.html www.ksh.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home http://ec.europa.eu/public_opinion/topics/ep_en.htm http://zacat.gesis.org/webview/index.jsp?mode=documentation&submode=catalog&catalog=http://zacat.gesis.org/obj/fCatalog/Catalog6

Ajánlott irodalom:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_21_Nemeth_Renata-Simon_David_Tarsadalomstatisztika_magyar_es_angol_nyelven/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_21_Nemeth_Renata-Simon_David_Tarsadalomstatisztika_magyar_es_angol_nyelven_eng/adatok.html

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_21_Nemeth_Renata-Simon_David_Tarsadalomstatisztika_magyar_es_angol_nyelven_eng/adatok.html

http://www.ksh.hu/

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home

http://ec.europa.eu/public_opinion/topics/ep_en.htm



39

Tantárgy neve: Terepgyakorlat II.






Óraszám/hét: 0-2 Számonkérés módja: gy


Tantárgy feladata és célja: A terepgyakorlat célja a kvalitatív szociológiai ismeretek terepkutatás során való gyakorlása. A terepgyakorlat alkalmával a résztvevők strukturált interjúkat készítenek a terepgyakorlat helyszínén élő népesség körében a szociális helyzetükkel kapcsolatban. Az interjúkat feldolgozzák, és kutatási beszámolót készítenek A második terepgyakorlat alkalmával a elit kertvárosi övezet népességet kérdezzük Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A hallgatók terepismeretet szereznek, amely alapvető fontosságú a szociológussá válás folyamatában képesség: kvalitatív szociológiai módszerek attitűd: beleérző képesség empátia autonómia és felelősség: speciális társadalmi létformák elfogadása



Félévközi számonkérés módja és értékelése: interjúvázlat és interjú készítés 50% teljesítésének módja, interjú feldolgozás értékelése 50%

Kötelező irodalom: Babbie, Earl (2017): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassa Kiadó, Budapest Gyukits György: A kvalitatív szociológiai módszerekről szubjektíven. In Szellem és tudomány 2018/1 76-108. oldal Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan / Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó. Budapest, 2014. Jennifer Mason: A kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó. Budapest, 2005 Kvale, Steiner (2005): Az interjú/ Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. Richardson, John (Ed. 1996): Handbook of Qualitative Research Metods. NPS London (43-141 oldal) Ajánlott irodalom: Fleischmidt Margit – Szuhai Péter: A sűrű leírás. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 2007. 243-259 oldal Gelencsér Katalin: Grounded Theory. In.:Szociológiai szemle 2003/1 143-154. oldal Glózer Rita: Diszkurzív módszerek. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 2007. 260-268. oldal Kotics József (2007): A magyar közösségkutatások huszadik századi története. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 23-43 oldal Kovács Éva (2007): Interjús módszerek és technikák. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 269-277. oldal Kunt Ernő (1995) Fényképezés és kultúrakutatás. Miskolc – Budapest. ARC Árkádiusz Kiadó Lazarsfeld, Paul – Jahoda, Marie – Ziesel, Hans (1999): Marienthal. Budapest, Új Mandátum

40

Lewis, Oscar (1968) Sánches gyermekei. Budapest, Európa Lewis, Oscar (2000) A szegénység kultúrája. In Győri Péter (szerk.) A város, a város társadalma, életforma-csoportok. Társadalomismereti szöveggyűjtemény. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Szociális Munkás Szak, Budapest, Tótfalusi Losonczi Ágnes (2016): A kutatásaimról, a pályámról, - az út amit megtettem. L’Hamattan Kiadó – Könyvprint Kiadó. Budapest

41

Tantárgy neve: Terület- és településfejlesztés






Óraszám/hét: 0+2 Számonkérés módja: gyakorlati jegy


Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretén belül a hallgatók a településekkel – elsősorban a városokkal –és az ott zajló folyamatokkal kapcsolatos alapvető demográfiai - szociológiai ismereteket és szemléletmódot sajátítják el. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: elméleti és empirikus ismeretek képesség: alkalmazás attitűd: nyitottság, empátia, elkötelezettség autonómia és felelősség: segítés, intervenció


Előadás, gyakorlat: 1. A település fogalma, típusai 2. A magyarországi településhálózat 3. Az urbanizáció fogalma, szakaszai 4. Az urbanizmus, mint életmód 5. A klasszikus humán ökológia alapkategóriái 6. Ökológiai folyamatok és modellek 7. Zárthelyi dolgozat 8. Az alulintegrált zónák tipológiája és jellemzői 9. Társadalmi kapcsolatok szerepe a lakóhelyi integrációban 10. A területfejlesztés nemzetközi és hazai története 11. A területfejlesztés intézményrendszere 12. A területfejlesztés szereplői és eszközei 13. Az Európai Unió regionális politikája 14. Zárthelyi dolgozat

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Két zárthelyi dolgozat Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati jegy szerzésének feltétele a gyakorlatok minimum 75%-án való részvétel és a két zárthelyi dolgozat megfelelő megírása: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles

Kötelező irodalom: BELUSZKY Pál, KOVÁCS Zoltán, OLESSÁK Dénes (2001): A terület- és településfejlesztés kézikönyve. Budapest: CEBA. ENYEDI György (1988): A városnövekedés szakaszai. Budapest: Akadémiai Kiadó.

SZELÉNYI Iván (szerk.) (1973): Városszociológia. Budapest: KJK. The EU in the world.


Ajánlott irodalom: BÁCSKAI Vera (2002): Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Budapest: Osiris. GYÁNI Gábor (2012): Az urbanizáció társadalomtörténete. Budapest: KOMP-PRESS. NAGY Imre (2008): Városökológia. Budapest: Dialóg Campus. PIKE A., RODRIGEZ-POZE A., TOMANEY J. (ed.): Handbook of local and regional development. http://www.regscience.hu:88/record/418/files/DEMO-BOOK-2017-055.pdf?version=1



http://www.regscience.hu:88/record/418/files/DEMO-BOOK-2017-055.pdf?version=1

42

II/1 Tantárgy neve: Szociológiatörténet III.



Tárgyfelelős: Dr. Szepessy Péter


Javasolt félév: 3/Ő Előfeltétel: BTSCN2202



Tantárgy feladata és célja: Analitikus cselekvéselmélet, az utilitarizmus bírálata. Rendszer és társadalomelmélet, az integráció problémája, a társadalmi változás és fejlődés funkcionalista magyarázatai. A fenomenológia a szociológiában. Az értelem és a jelentés társadalmi megalkotása, az interakció, az internalizáció mechanizmusai. Az életvilág, a külső és belső horizont, a társadalmi világ értelmi felépítése, a hétköznapi tudat és a tudományos konstrukciók. A tudásszociológia. A kritikai tudásszociológia, a tudás modern állapota, az „otthontalanság”, az ideológia jelentésváltozásai. Az ideológia és az utópia mentális funkciói. A frankfurti iskola kritikai társadalomelmélete Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeinek elsajátítása. képesség: A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit. attitűd: Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban. autonómia és felelősség:-


Az előadások menete: 1. T. Parsons és az analitikus cselekvéselmélet, az utilitarizmus bírálata. 2. Rendszer és társadalomelmélet, az integráció problémája. T. Parsons. 3. A társadalmi változás és fejlődés funkcionalista magyarázatai. T. Parsons. 4. A funkcionalizmus revíziója. Merton: a funkcionalista társadalomelmélet bírálata és átalakítása. A látens és

manifeszt funkciók. A középszintű elmélet kutatási logikája, az anómia és a bürokrácia elméletei. 5. A fenomenológia. Filozófiai előzmények. Husserl. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz. 6. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói. 7. A tudásszociológia kialakulása, előzményei. K. Mannheim munkássága. 8. A gondolkodás struktúrái, a konzervativizmus. Ideológia és utópia 9. Norbert Elias civilizáció-koncepciója 10. Zh. 11. A frankfurti iskola. A kritikai elmélet. A felvilágosodás dialektikája. A tömegkultúra kritikája. 12. A pozitivizmus-vita. 13. XX. századi európai konzervatív társadalomelméletek. Erich Voegelin 14. XX. századi angolszász konzervatív társadalomelméletek. Leo Strauss, Russell Kirk.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Vizsgára az bocsátható, aki megszerezte az aláírást. Az aláírás megszerzésének feltétele a sikeres zárthelyi dolgozat kollokvium teljesítésének módja: szóbeli vizsga Vizsgakérdések: 1. R. Merton és a társadalom elemzésének funkcionalista paradigmája. Irodalom: R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, 1980. 67-174. l. és216-256.l. Osiris (új kiadás) 54-116. oldal és 146-163. oldal. 2. T. Parsons cselekvéselmélete Irodalom: Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli- Papp- Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-183. l. Ajánlott irodalom: Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. In: Szociológiai füzetek / 38. 17-78. 3. T. Parsons és a társadalmi rendszer elmélete Irodalom: Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli- Papp- Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.180-229. l.

43

Ajánlott irodalom: T. Parsons: A társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek, 45. 1988. 84-109. L. 4. A fenomenológia. Filozófiai előzmények. Husserl. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz. Irodalom: Csepeli György: Alfred Schütz és a tudásszociológia. in: Csepeli György- Papp Zsolt- Pokol Béla: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 11-50. l. vagy Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág. 2005. 343-352. 5. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói. Irodalom: Csepeli György: Alfred Schütz és a tudásszociológia. in: Csepeli György- Papp Zsolt- Pokol Béla: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 11-50. l. vagy Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág. 2005. 343-352. 6. A tudásszociológia kialakulása, előzményei. K. Mannheim munkássága. Irodalom: Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág. 2005. 297-309. Felkai Gábor: Mannheim Károly Új mandátum 1999. 7-30. l 7. A gondolkodás struktúrái, a konzervativizmus. Ideológia és utópia. Irodalom: Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág. 2005. 309-327. Felkai Gábor: Mannheim Károly Új mandátum 1999. 30-117. l 8. Norbert Elias civilizáció-koncepciója. Irodalom: Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág. 2005. 327-333. 9. A frankfurti iskola. A kritikai elmélet. A felvilágosodás dialektikája. A tömegkultúra kritikája. Balogh István - Karácsony András: Német társadalomelméletek. Balassi. 2000. A társadalomkritika esélyei. 31-76. l. 10. A pozitivizmus-vita. Balogh István - Karácsony András: Német társadalomelméletek. Balassi. 2000. A társadalomkritika esélyei. 31-76. l. 11. Konzervatív társadalomelméletek. Mezey Balázs: Russel Kirk és Molnár Tamás kapcsolata. In: Pogrányi Lovas Miklós (szerk.): Konzervatív reneszánsz az Egyesült Államokban. Századvég. 2016. 123-150. l. Egedy Gergely: Konzervatív gondolkodás és politika az Egyesült Államokban. Budapest. Századvég. 2014. XXI. fej. Istengyilkosság és a modernitás. 429-451. és a XXIII. fej. A „morális képzelet” konzervativizmusa: Kirk. Pogrányi Lovas Miklós: Russel Kirk Burke recepciója. In: Pogrányi Lovas Miklós (szerk.): Konzervatív reneszánsz az Egyesült Államokban. Századvég. 2016. 150-173. l Lánczi András: Leo Strauss a politikai realista. In: Pogrányi Lovas Miklós (szerk.): Konzervatív reneszánsz az Egyesült Államokban. Századvég. 2016. 94-123. l.

Kötelező irodalom: Swingewood, Alan: A Short History of Sociological Thought. Macmillan. 1984. (első kiadás) ISBN 0-333-558661

Part III. Modern Sociology. 225-295. Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli- Papp- Pokol: Modern polgári

társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-229. l. Csepeli György: Alfred Schütz és a tudásszociológia. in: Csepeli György- Papp Zsolt- Pokol Béla: Modern polgári

társadalomelméletek. Gondolat, 1987. 11-50. l. Felkai Gábor: Mannheim Károly Új mandátum 1999. 7-117. l. Némedi Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág. 2005. 297-333. 343-352. Balogh István - Karácsony András: Német társadalomelméletek. Balassi. 2000. A társadalomkritika esélyei. 31-76.

l. Ajánlott irodalom: (A fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, 1984. 96-117, 159-228.l.

- A.Schütz: A fenomenológia néhány vezérfonala

- A.Schütz: A társadalmi valóság értelemteli felépítése

- A.Schütz: A cselekvések köznapi és tudományos értelmezése Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz 1996. Mannheim Károly: A konzervativizmus. Cserépfalvi, 1994. 51-92l. Norbert Elias: A civilizáció folyamata. Gondolat. Bevezetés (27-86.l.) és Első fejezet, Első rész, Bevezetés. 101-

109.l. Norbert Elias: A szociológia lényege. Napvilág. Az alakzat. Max Horkheimer: Hagyományos és kritikai elmélet. in: Papp Zsolt (szerk.): Tény Érték Ideológia. Gondolat. 1976.

43-116.l. Horkheimer-Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat. 1990.A felvilágosodás fogalma. 19-62.l. A kultúripar

147-200. l. K. Popper. A társadalomtudományok logikája. és Adorno: A társadalomtudományok logikájáról. in: Papp Zsolt

(szerk.): Tény Érték Ideológia. Gondolat. 1976. 279-325.l.

44

Tantárgy neve: Szociológiatörténet III.


Tantárgyelem: kötelező.



Javasolt félév: 3/Ő Előfeltétel: BTSCN203.

Óraszám/hét: 2+0 Számonkérés módja: aláírás, gyakorlati jegy.


Tantárgy feladata és célja: A kurzus a XX. századi szociológiai paradigmák kulcsfontosságú képviselőinek bemutatásával bővíti a hallgatók szociológiatörténeti ismereteit. A félév során betekintést nyújt az amerikai strukturális funkcionalista iskola megközelítésmódjába, a husserli alapokon nyugvó, német gyökerekkel rendelkező fenomenológiai szociológia meglátásaiba; a tudásszociológia Mannheim Károlyhoz és Norbert Eliashoz fűződő programjaiba, valamint a Frankfurti Iskola kritikai társadalomelméletébe. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a társadalmi normákkal és értékekkel, a társadalmi cselekvéssel és interakciókkal, a társadalmi folyamatokkal kapcsolatos fogalomkészlet fontosabb elemeinek elsajátítása. képesség: A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit. attitűd: Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban. autonómia és felelősség:


Gyakorlat: 1.T. Parsons cselekvéselmélete I. Irodalom: Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli- Papp- Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-183. l. Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. In: Szociológiai füzetek / 38. 17-78. 2.Parsons rendszerelmélete. Irodalom: Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli- Papp- Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.180-229. l. T. Parsons: A társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek, 45. 1988. 84-109. L. 3. A funkcionalizmus revíziója. Irodalom: R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, 1980. 67-174. l. és216-256.l. Osiris (új kiadás) 54-116. oldal és 146-163. oldal. 4. A fenomenológia. Filozófiai előzmények. Husserl. Irodalom: A fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, 1984. 96-117. A. Schütz: A fenomenológia néhány vezérfonala 5. A szociológiai fenomenológia. A. Schütz. Irodalom: A. Schütz: A társadalmi valóság értelemteli felépítése 6. Az életvilág hétköznapi és tudományos konstrukciói. Irodalom: A. Schütz: A cselekvések köznapi és tudományos értelmezése 7. A gondolkodás struktúrái, a konzervativizmus. Irodalom: Mannheim Károly: A konzervativizmus. Cserépfalvi, 1994. 51-92. l. 8. Ideológia és utópia. Irodalom: Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz 1996. 9. Norbert Elias civilizáció-koncepciója. Irodalom: Norbert Elias: A civilizáció folyamata. Gondolat. Bevezetés (27-86. l.) és Első fejezet, Első rész, Bevezetés. 101-109. l. 10. A felvilágosodás dialektikája. Irodalom: Horkheimer-Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat. 1990. A felvilágosodás fogalma. 19-62. l. 11. A tömegkultúra kritikája: Irodalom: Horkheimer-Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat. 1990. A kultúripar 147-200. l. 12. A pozitivizmus-vita. Irodalom: K. Popper. A társadalomtudományok logikája. és Adorno: A társadalomtudományok logikájáról. in: Papp Zsolt (szerk.): Tény Érték Ideológia. Gondolat. 1976. 279-325. l. 13. Konzervatív társadalomelméletek. Molnár Tamás: A liberális hegemónia Budapest. Kairosz. 2001. 14. Konzervatív társadalomelméletek. Egedy Gergely: Konzervatív gondolkodás és politika az Egyesült Államokban. Budapest. Századvég. 2014. XXI. fej. Istengyilkosság és a modernitás. 429-451. és a XXIII. fej. A „morális képzelet” konzervativizmusa: Kirk.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Az órák látogatása kötelező! A félév során a hallgatók egy zárthelyi dolgozatot írnak, valamint elkészítenek egy minimum 5 oldal terjedelmű házi dolgozatot.

45

Gyakorlati jegy: A félév végi osztályzat a zárthelyi és a házi dolgozat eredményére épül.

Kötelező irodalom: Pokol Béla: A funkcionalista rendszerelmélet kibomlása. in: Csepeli- Papp- Pokol: Modern polgári társadalomelméletek. Gondolat, 1987.153-183. l. Válogatás Talcott Parsons cselekvéselméleti írásaiból. In: Szociológiai füzetek / 38. 17-78. R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, 1980. 67-174. l. és216-256.l. Osiris (új kiadás) 54-116. oldal és 146-163. oldal. A fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, 1984. 96-117. A. Schütz: A fenomenológia néhány vezérfonala Mannheim Károly: A konzervativizmus. Cserépfalvi, 1994. 51-92. l. Mannheim Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz 1996. Norbert Elias: A civilizáció folyamata. Gondolat. Bevezetés (27-86. l.) és Első fejezet, Első rész, Bevezetés. 101-109. l. Horkheimer-Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat. 1990. A felvilágosodás fogalma. 19-62. l. A kultúripar 147-200. l. K. Popper. A társadalomtudományok logikája. és Adorno: A társadalomtudományok logikájáról. in: Papp Zsolt (szerk.): Tény Érték Ideológia. Gondolat. 1976. 279-325. l. Ajánlott irodalom: Alexander, Jeffrey C: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Budapest. Balassi. 1996. CAMIC, CHARLES (1991): Introduction. In Talcott Parsons: The Early Essays. Chicago–London: The University of Chicago Press.

46

Tantárgy neve: Társadalomelmélet II. Tantárgy Neptun kódja: BTSCN3303 Tárgyfelelős intézet: ATTI




Javasolt félév: 3Ő Előfeltétel: BTSCN2204



Tantárgy feladata és célja: A Társadalomelmélet II. című tárgy feladata, hogy a Társadalomelmélet I. kurzus eredményeire építve, klasszikus és kortárs szerzők gondolatainak ismertetésével a társadalmi tagolódás további összetevőibe nyújtson betekintést. A tantárgy a társadalomelméletek alakváltozásaival foglalkozik. A hallgatók az alapvető fogalmi keretek elsajátítását követően a társadalomelméletek főbb típusaival ismerkedhetnek meg. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: elmélet és empirikus ismeretek képesség: alkalmazás attitűd: nyitottság, empátia, elkötelezettség autonómia és felelősség: segítés, intervenció


Előadás, gyakorlat: 1. A társadalomelméletek kiindulópontja 2. Viselkedéselmélet 3. Rendszerelmélet és cselekvéselmélet 4. Szimbolikus interakcionizmus 5. Tőkeelméletek 6. Tudásszociológia 7. Zárthelyi dolgozat 8. A megismerési érdek 9. Kritikai elmélet 10. Információs társadalom 11. Racionális döntések elmélete 12. Kapcsolathálózatok 13. Tömegkommunikáció 14. Zárthelyi dolgozat

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév közepén és a félév végén, az előadások és a kötelező irodalmak alapján 1-1 zárthelyi dolgozatot kell írni. 100-90 % jeles 89-76%- jó 75-65% közepes 64-50% elégséges 50% alatt elégtelen. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A félévi érdemjegybe a félévközi teljesítmény 100 %-os aránnyal kerülhet beszámításra. Amennyiben a hallgató nem fogadja el a megajánlott jegyet, akkor a vizsgaidőszakban szóbeli vizsgát kell tennie.

Kötelező irodalom: NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág, Budapest, 2005. (Kijelölt fejezetek) NÉMEDI Dénes: Modern szociológiai paradigmák, Napvilág, Budapest, 2008. (Kijelölt fejezetek) BOURDIEU, Pierre: The Forms of Capital, https://www.marxists.org/reference/subject/philosophy/works/fr/bourdieu-forms-capital.htm Ajánlott irodalom: PARSONS, Talcott: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons: A társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek 45. 1988. 5-37. ELSTER, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995.

https://www.marxists.org/reference/subject/philosophy/works/fr/bourdieu-forms-capital.htm

47

48

Tantárgy neve: Társadalomelmélet II.

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN3304 Tárgyfelelős intézet: a tárgyat gondozó intézet (tanszék) megnevezése vagy rövid megnevezése

Tantárgyelem: a tantárgy szakindítási kérelem szerinti besorolása (kötelező, kötelezően választható, szabadon választható) vagy annak rövidítése.




Óraszám/hét: 0+2 Számonkérés módja: gyakorlati jegy


Tantárgy feladata és célja: A Társadalomelmélet II. című tárgy feladata, hogy a Társadalomelmélet I. kurzus eredményeire építve, klasszikus és kortárs szerzők gondolatainak ismertetésével a társadalmi tagolódás további összetevőibe nyújtson betekintést. A tantárgy a társadalomelméletek alakváltozásaival foglalkozik. A hallgatók az alapvető fogalmi keretek elsajátítását követően a társadalomelméletek főbb típusaival ismerkedhetnek meg. Fejlesztendő kompetenciák: Fejlesztendő kompetenciák: tudás:

Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket.

Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.

Birtokában van a társadalom strukturális, gazdasági és politikai folyamataival kapcsolatos legfontosabb ismereteknek, ismeri és érti a társadalmi problémákat előidéző társadalomszerkezeti és kulturális okok működését.

képesség: A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő

speciális szakszókészlet elemeit. Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű

informatikai eljárásokat. Kezeli és használja a társadalomtudományi adatbázisokat, a hagyományos és az elektronikus

szakirodalmi forrásokat. attitűd:

Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett.

Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban. Nyitott a kritikus önértékelésre és a szakmai továbbképzés különböző formáira.

autonómia és felelősség: A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját. Önálló és konstruktív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.

Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal. Tantárgy tematikus leírása:

Előadás, gyakorlat: 1. Bevezetés 2. A társadalomelméletek kiindulópontja 3. Viselkedéselmélet 4. Rendszerelmélet és cselekvéselmélet 5. Szimbolikus interakcionizmus 6. Tőkeelméletek

49

7. Tudásszociológia 8. A megismerési érdek 9. Kritikai elmélet 10. Információs társadalom 11. Racionális döntések elmélete 12. Kapcsolathálózatok 13. Tömegkommunikáció 14. Összegzés

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév során az egyes témacsoportokhoz kapcsolódva minden hallgatónak - a tárgy oktatójával egyeztetve - 2-2 ppt prezentációt kell készíteni. Az értékelés szempontjai: (1) saját forráskutatás (2) téma kifejtése (3) prezentáció formája (4) határidők betartása. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A félévi érdemjegybe a félévközi teljesítmény 100 %-os aránnyal kerülhet beszámításra- megajánlott jegy. Amennyiben a hallgató nem teljesíti a félévközi követelményeket, aláírást nem szerezhet.

Kötelező irodalom (4+1 idegen nyelvű): NÉMEDI Dénes: Klasszikus szociológia. Napvilág, Budapest, 2005. (Kijelölt fejezetek) NÉMEDI Dénes: Modern szociológiai paradigmák, Napvilág, Budapest, 2008. (Kijelölt fejezetek) BOURDIEU, Pierre: The Forms of Capital, https://www.marxists.org/reference/subject/philosophy/works/fr/bourdieu-forms-capital.htm Ajánlott irodalom: PARSONS, Talcott: A társadalmi rendszer. In: Talcott Parsons: A társadalmi rendszerről. Szociológiai füzetek 45. 1988. 5-37. ELSTER, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995.

https://www.marxists.org/reference/subject/philosophy/works/fr/bourdieu-forms-capital.htm

50

Tantárgy neve: Társadalomtörténet


Tantárgyelem kötelező.

Tárgyfelelős: Dr. Urbán Anna, egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): Dr. Szepessy Péter, egyetemi docens

Javasolt félév: 3Ő/ Előfeltétel:

Óraszám/hét: 2+0 Számonkérés módja:, kollokvium


Tantárgy feladata és célja: A társadalomtörténet-írás mibenléte, társadalomtudományos paradigmák; Az európai és a magyar modernizáció kezdete, sajátossága; Történelmi előzmények, demográfiai helyzet, etnicitás a reformkortól a kiegyezésig; Magyarország település-szerkezete, közigazgatása. Osztályok, rétegek, rend, rang és presztízs; Mobilitás és fixáció, életmód, életforma, kultúrák összeütközése; Az első világháború, és következményei. Forradalmak, Trianon. Az „új” helyzet; A népesedés alakulása, a társadalomszerkezet alapvonalai a két világháború között; Életmód, kultúra, szociálpolitika; A II. világháború. Előzmények, és következmények; Egy új modernizációs kísérlet. Politikai rendszer, tervgazdálkodás; Az osztályszerkezet átalakulása, strukturális mobilitás az ötvenes-hatvanas években; Reformkísérletek a hatvanas-hetvenes években; Kulturális változások, életmód, életforma a szocializmus korában; A magyar társadalom strukturális állapota a nyolcvanas években. Változások a magyar társadalomban 1989 után. A kurzus hozzájárul a hallgatók holisztikus szemléletének kialakításához. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: elméleti és empirikus ismeretek képesség: kreativitás, elemzés, értékelés, kommunikáció attitűd: együttműködés, nyitottság, mérlegelés, fejlődés autonómia és felelősség: véleményalkotás, objektivitás, empátia


Előadás: 1. Az európai és a magyar modernizáció 2. A reformországgyűlések hatása a magyar társadalomra 3. A magyar társadalom rétegződése az Osztrák-Magyar Monarchiában 4. A Magyar Királyság államterületi és közjogi változásai a trianoni tárgyalások után 5. A „kisország” a két világháború között 6. A II. világháború hatása 7. A szovjet hatás az állam hivatali és katonai szervezetére 8. A jóléti állam – állami protekcionizmus 9. Az iparosítás és központosítás hatása 10. Az agrártársadalom és annak megszüntetése 11. A szolgáltató szektor előtérbe kerülése 12. Változások a magyar társadalomban 1989 után 13. Az elektronizáció hatása a hosszú távú társadalmi folyamatokra 14. Szociológiai kutatások 1980 után

Félévközi számonkérés módja és értékelése: kollokvium Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: szóbeli vizsga. Elégséges: 60%-os teljesítménytől Közepes 71%-tól Jó: 81%-tól Jeles: 90%-os teljesítménytől

Kötelező irodalom: ANDORKA Rudolf: Társadalmi rétegződés és demográfiai hatásai Magyarországon. 2. kötet. KSH, Budapest, 1970 ERDEI Ferenc: Magyar paraszttársadalom. In: E. F. összegyűjtött művei. A magyar társadalomról. Szerk.: Kulcsár

Kálmán. Akadémiai, Budapest, 1980. 83-252. GYÁNI Gábor: Magyarország társadalomtörténete a Horthy-korban. In: Gyáni Gábor-Kövér György: Magyarország

51

társadalomtörténete a reformkortól. Osiris, Budapest, 1998 VALUCH Tibor: A jelenkori magyar társadalom. Osiris, Budapest 2015. SZEKFŰ Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. MKE Nyomda, Budapest, 1934

Ajánlott irodalom: TÓTH Zoltán: „A magyar középosztály megteremtése” = Századvég 7. (1997) Tél. 46-72. GOLDTHORPE, John H. (2007). ""Cultural Capital": Some Critical observations" (PDF). Società editrice il Mulino.

doi:10.2383/24755. Archived from the original (PDF) on 27 February 2014. Retrieved 14 April 2014.

https://web.archive.org/web/20140227222552/http:/www.sociologia.uniroma1.it/USERS/salmieri/sociologia%20della%20cultura%20e%20sociologia%20dei%20processi%20culturali%202011-2012/10_Pierre_Bourdieu_la_pratica_della_cultura/Cultural_Capital_Some_Critical_observations.pdf

https://en.wikipedia.org/wiki/Digital_object_identifier

https://doi.org/10.2383%2F24755

http://www.sociologia.uniroma1.it/USERS/salmieri/sociologia%20della%20cultura%20e%20sociologia%20dei%20processi%20culturali%202011-2012/10_Pierre_Bourdieu_la_pratica_della_cultura/Cultural_Capital_Some_Critical_observations.pdf

52

Tantárgy neve: Szociálpszichológia II

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN3306 Tárgyfelelős intézet: BTK-ATTI


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Csepel György, egyetemi tanár





Tantárgy feladata és célja:

Az előadások bevezetést nyújtanak a szociálpszichológia legfontosabb témáiba, végig vezetve a hallgatókat az “én”-

től az “identitás”-ig vezető körkörös úton. A hallgatók megismerkednek a szociálpszichológia interaktív és kognitív

ágaival. A kurzus célja, hogy sok mindennapi példával megvilágítva megértesse a hallgatókkal, hogy a

szociálpszichológiai tudás mindenkiben ott van, de elméleti rendszerezés, fogalmi tisztázás híján ez a tudás kevéssé

hasznosul az ön-és társismeretben. A kurzus célja az ön-és társismeret szintjének emelése, a társadalmilag

konstruált valóságban való eligazodás fokozása.

Fejlesztendő kompetenciák: tudás: társ-és társadalomismeret képesség: empátia, tolerancia attitűd: önreflexivitás autonómia és felelősség: a világban való eligazodás, döntési tudatosság


Előadás: 1. Szeptember 14: Az én és a másik 2. Szeptember 21: Az interakció 3. Szeptember 28:A kommunikáció 4. Október 4: Az interperszonális kapcsolat 5. Október 11: A szerep 6. Október 18.: A társas kiscsoport 7. Október 25.: A tömeg 8. November 8.: A vélemény és a nézet 9. November 15.: Az attitűdök 10. November 22.: Az előítélet és a sztereotipa 11. November 29.: Az értékek 12. December 6.: Az identitás

Félévközi számonkérés módja és értékelése:- Kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

Rendszeres óralátogatás (50%), a félév végén egy írásos ismeretfelmérő teszt kitöltése (50%)

Kötelező irodalom: Csepeli György 2016. Szociálpszichológia mindenkiben. Budapest: Kossuth. 27-319. 329-358o. Fiske, S.T 2006. Társas alapmotívumok. Budapest: Osiris Murányi I. 2006. Identitás és előítélet. Budapest: UMK Hunyady György 2016. Jelentörténeti szociálpszichológia, Budapest: Eötvös Aronson, E.2003. The Social Animal. Worth Publishers Ajánlott irodalom: Aronson, E., Travis, C. 2009. Történtek hibák (de nem én tehetek róluk) Az önigazolás lélektana. Budapest: Ab ovo Csepeli György 2016. Meg nem gondolt gondolat. A zsidóellenességtől a népirtásig. Budapest: Kossuth Hamilton, D. L. 2005. Social Cognition. Psychology Press. N.Y.

53

54

Tantárgy neve: Szociálpszichológia II.

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN3307 Tárgyfelelős intézet: BTK-ATTI


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Csepeli György, egyetemi tanár


Javasolt félév: 3 Ő Előfeltétel: BTSCN2209



Tantárgy feladata és célja: A szociálpszichológiai gyakorlatok során a hallgatók megismerkednek a szociálpszichológiai információk

gyűjtésének és feldolgozásának legfontosabb módszereivel. A gyakorlatok során a hallgatók képet alkothatnak a

kapott információk hasznosításának lehetőségeirőla pedagógiában, a kereskedelmi és politikai marketingben, a

közpolitikai tervezésben, a vezetői tanácsadásban és a szervezetfejlesztésben.

Fejlesztendő kompetenciák: tudás: elméleti és empirikus ismeretek képesség: alkalmazás attitűd: empátia autonómia és felelősség: segítés, intervenció


Gyakorlat: 1. Szeptember 21.: Egyéni problémák felderítése: Interjúkészítés

2. Szeptember 28.: Hatásvizsgálat ( reklámok hatásának mérése)

3. Október 4.: Deliberatív közvéleménykutatás

4. Október 11.: Szervezetfejlesztés (Szociodráma)

5. Október 18.: Konfliktus kezelés

6. Október 25.: Krizis kommunikáció

7. November 8.:Szociometria- pedagógiai szociálpszichológia

8. November 15.: Érték vizsgálati technikák

9. November 22.: Kísérleti szociálpszichológia

10. November 29.: Esettanulmány készítés

11. December 6.: Hallgatói prezentációk

Félévközi számonkérés módja és értékelése:- Gyakorlati jegy: Rendszeres óralátogatás (50%), A félév során hallgatók csoportosan projekteken dolgoznak, melyek eredményét az utolsó órán bemutatják (50%).

Projektek: Előítélet kutatás; Márka függőség; Kábítószerhasználat; Siker.

Kötelező irodalom: Csepeli György 2016. Szociálpszichológia mindenkiben. Budapest: Kossuth. 27-319. 329-358o. Fiske, S.T 2006. Társas alapmotívumok. Budapest: Osiris Murányi I. 2006. Identitás és előítélet. Budapest: UMK Hunyady György 2016. Jelentörténeti szociálpszichológia, Budapest: Eötvös Aronson, E.2003. The Social Animal. Worth Publishers Ajánlott irodalom: Hamilton, D.L., Fiske, T., Bargh, J.A. 2006. A társak és a társadalom megismerése. Budapest: Osiris Heider, F. 2003. A személyközi viszonyok pszichológiája. Budapest: Osiris Aronson, E. 2003. The Social Animal. Worth Publishers

55

Tantárgy neve: Demográfia Tantárgy Neptun kódja: BTSCN3308 Tárgyfelelős intézet: ATTI







Tantárgy feladata és célja: A félév során a hallgatók a társadalom és annak folyamatai jobb megértése érdekében betekintenek a népességtudomány alapjaiba. Egyrészről a népességstatisztika kategóriáit és legfőbb mutatóit, másrészről a népesedési folyamatokat vizsgáljuk meg. Ezeket egészítik ki a népesdésről szóló elméletek, illetve a népesség számának és összetételének befolyásolására irányuló törekvések felvázolásai. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: elméleti és empirikus ismeretek képesség: alkalmazás attitűd: nyitottság, empátia, elkötelezettség autonómia és felelősség: segítés, intervenció


Előadás, gyakorlat: 1. A demográfia tárgya, szemlélete és módszerei 2. A demográfia forrásai 3. A világ és Magyarország népességszáma 4. A népesség összetétele társadalmi nem és életkor szerint 5. A népesség családi állapota és kulturális helyzet szerinti összetétele 6. A népesség foglalkozása és nyelvi, etnikai összetétele 7. A népesség területi elhelyezkedése 8. Zárthelyi dolgozat 9. A házasság és a házasság megszűnése 10. Születések, termékenység 11. Halálozások, halandóság 12. Mobilitás és migráció 13. Népesedéspolitika 14. Népesedéselméletek

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Zárthelyi dolgozat Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Írásbeli vizsga: 60-69% elégséges, 70-79% közepes, 80-89% jó, 90-100% jeles Kötelező irodalom:

KOVÁCS Zoltán: Népesség- és településföldrajz. ELTE EÖTVÖS KIADÓ, Budapest, 2013. MIHÁLYI Helga: A demográfia alapjai. In: Szociológiai olvasókönyv. BÍBOR KIADÓ, Miskolc, 2008. 54-71. Helga MIHÁLYI: The Demographical Situation of Miskolc as reflected in the Data of Hungary – Possibilities

of the Politics of Population Growth. Kézirat. Ajánlott irodalom:

Erzsébet FÖLDHÁZY: Structure and future of Hungary’s population. file:///C:/Users/User/Downloads/893-658-1-PB.pdf GYÉMÁNT Richárd, KATONA Tamás: Demográfia. https://www.tankonyvtar.hu/en/...547_Demografia/2011_0001_547_Demografia.pdf MIHÁLYI Helga: A cigány népesség demográfiai sajátosságai. Szellem és Tudomány, 2016/1-2. 27-47.

https://www.tankonyvtar.hu/en/...547_Demografia/2011_0001_547_Demografia.pdf

56

VUKOVICH György: A demográfia alapjai. MISKOLCI EGYETEM, Miskolc, 1997.

57

Tantárgy neve: Terepgyakorlat III.


Tantárgyelem:






Tantárgy feladata és célja: A terepgyakorlat célja a kvalitatív szociológiai ismeretek terepkutatás során való gyakorlása. A terepgyakorlat alkalmával a résztvevők strukturált interjúkat készítenek a terepgyakorlat helyszínén élő népesség körében a szociális helyzetükkel kapcsolatban. Az interjúkat feldolgozzák, és kutatási beszámolót készítenek A második terepgyakorlat alkalmával a marginális helyzetű városi népességet kérdezzük Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A hallgatók terepismeretet szereznek, amely alapvető fontosságú a szociológussá válás folyamatában képesség: kvalitatív szociológiai módszerek attitűd: beleérző képesség empátia autonómia és felelősség: speciális társadalmi létformák elfogadása




Kötelező irodalom: Babbie, Earl (2017): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassa Kiadó, Budapest Gyukits György: A kvalitatív szociológiai módszerekről szubjektíven. In Szellem és tudomány 2018/1 76-108. oldal Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan / Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó. Budapest, 2014. Jennifer Mason: A kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó. Budapest, 2005 Kvale, Steiner (2005): Az interjú/ Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. Richardson, John (Ed. 1996): Handbook of Qualitative Research Metods. NPS London (43-141 oldal) Ajánlott irodalom: Fleischmidt Margit – Szuhai Péter: A sűrű leírás. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 2007. 243-259 oldal Gelencsér Katalin: Grounded Theory. In.:Szociológiai szemle 2003/1 143-154. oldal Glózer Rita: Diszkurzív módszerek. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 2007. 260-268. oldal Kotics József (2007): A magyar közösségkutatások huszadik századi története. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 23-43 oldal Kovács Éva (2007): Interjús módszerek és technikák. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 269-277. oldal Kunt Ernő (1995) Fényképezés és kultúrakutatás. Miskolc – Budapest. ARC Árkádiusz Kiadó Lazarsfeld, Paul – Jahoda, Marie – Ziesel, Hans (1999): Marienthal. Budapest, Új Mandátum Lewis, Oscar (1968) Sánches gyermekei. Budapest, Európa

58

Lewis, Oscar (2000) A szegénység kultúrája. In Győri Péter (szerk.) A város, a város társadalma, életforma-csoportok. Társadalomismereti szöveggyűjtemény. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Szociális Munkás Szak, Budapest, Tótfalusi Losonczi Ágnes (2016): A kutatásaimról, a pályámról, - az út amit megtettem. L’Hamattan Kiadó – Könyvprint Kiadó. Budapest

59

Tantárgy neve: Módszertan V

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN3310


Tárgyfelelős: Havasi Virág, egy. docens





Tantárgy feladata és célja: (200-300 karakter) A hallgatók az eddig tanultakat gyakorlatban alkalmazzák, kutatástervezési és lebonyolítási képességei fejlődnek. A félévben a kérdőíves kutatás gyakorlati alkalmazását mélyítik el. Fejlesztendő kompetenciák: tudás:a hallgatók terepismeretet szereznek, amely alapvető fontosságú a szociológussá válás folyamatában képesség: kvalitatív szociológiai módszerek attitűd: beleérző képesség empátiaautonómia és felelősség: speciális társadalmi létformák elfogadása


Gyakorlat: 1. Feladatok kiosztása, kutatási módszerek megbeszélése. 2. -3. Szakirodalom keresés, feldolgozás 4.-5. Beszámoló a szakirodalom összefoglalásról, kutatási tervek, kérdőívek összeállítása 6.-7. Kérdőívezés lebonyolítása 8. Adatrögzítés 9.-10. Adatfeldolgozás, prezentációk készítése 11-14. Hallgatói prezentációk

Félévközi számonkérés módja és értékelése: (prezentáció, zárthelyi dolgozat, beadvány stb.) Félév közben az egyéni kutatómunka részeredményei kerülnek értékelésre oly módon, hogy az értékelés tanulságait a hallgató a munkájába beépíthesse. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A gyakorlati jegyben tükröződni fog a befektetett munka mennyisége, a szakirodalom és feldolgozása, a terepmunka és feldolgozása, a szerzett ismeretek strukturálása és prezentálása. Ezen öt területre kapnak 10-10 pontot, 45-50: jeles, 40-44: jó, 35-40: közepes, 30-34: elégséges.

Kötelező irodalom: BABBIE, Earl 2017: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó,26–196. ISBN

978963456000 5BERNARD, Russell -GRAVLEE, Clarence (szerk.) Székelyi Mária-Barna Ildikó 2008: Túlélőkészlet az spss-hez- A többváltozós elemzési technikákról társadalomkutatók számáraTypotex, Budapest. ISBN: 978-963-9326-42-2 Fauls István-Ollé János 2000: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker kiadó. ISBN: 9639228168 Ajánlott irodalom:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_21_Nemeth_Renata-Simon_David_Tarsadalomstatisztika_magyar_es_angol_nyelven_eng/adatok.htmlwww.ksh.hu

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home http://ec.europa.eu/public_opinion/topics/ep_en.htm http://zacat.gesis.org/webview/index.jsp?mode=documentation&submode=catalog&catalog=



http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home

http://ec.europa.eu/public_opinion/topics/ep_en.htm

http://zacat.gesis.org/webview/index.jsp?mode=documentation&submode=catalog&catalog=

60

61

Tantárgy neve: Szociálpolitika

Tantárgy Neptun kódja: BTSCNSZ04 Tárgyfelelős intézet: BTK-ATTI







Tantárgy feladata és célja: A „Szociálpolitika” c. tárgy a „Szabadon választható” tananyagcsoportba tartozik. Feladata, hogy a szociológus alapképzés hallgatói megismerhessék a szociálpolitika alapvető értelmezési keretét. Fejlesztendő kompetenciák: tudás:


képesség: Közreműködik az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését, a társadalmi integráció erősítését,

a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását szolgáló komplex programok kidolgozásában és megvalósításában.

attitűd: Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti

szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia. Elkötelezett a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá a demokratikus értékek, a jogállamiság


Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében. Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az

esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.

Tantárgy tematikus leírása: A tárgy keretén belül a hallgatók megismerkedhetnek a szociálpolitika fogalmával, valamint annak különböző történelmi és társadalmi kontextusaival.

Előadás: 15) Bevezetés 16) A szociálpolitika (alap)fogalmai 17) Állam, kormányzat, politika 18) Egyenlőtlenség, szegénység 19) A jóléti állam 20) Piac és redisztribúció 21) Jövedelmek elosztása és újraelosztása 22) Szegénység és szegénypolitikák 23) Kiemelt demográfiai csoportok 24) A magyar szociálpolitika változó értékorientációi 25) Depriváció, underclass 26) Iskolai és munkaerőpiaci kirekesztettség 27) Szociális és lakóhelyi szegregáció 28) Összegzés

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév közepén és a félév végén, az előadások és a kötelező irodalmak alapján 1-1 zárthelyi dolgozatot kell írni.

100-90 % jeles 89-76%- jó 75-65% közepes 64-50% elégséges 50% alatt elégtelen

62

A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A félévi érdemjegybe a félévközi teljesítmény 100 %-os arányal kerülhet beszámításra. (Megajánlott jegy) Amennyiben a hallgató nem fogadja el a megajánlott jegyet, akkor a vizsgaidőszakban szóbeli vizsgát kell tennie.

Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (Osiris, 1997) 119-122., 125-148., 302-303., 304-331., 409-413., 433-

439. Ferge Zsuzsa: Miért szokatlanul nagyok a magyarországi társadalmi egyenlőtlenségek? Esély 2008/2 3-13 Sarah B. Garlington: Value Orientations of Social Welfare Policy Stuctures, International Journal of Social Welfare,

2014:287-295 Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, 1997, 17-41., 61-79., 80-

95., 96-123., 124-134., 148-170.

Ajánlott irodalom: Caroline de la Porte – Philippe Pochet: Boundaires of Welfare between the EU and Member States during the

„Great Recession.”, Perspectives on European Politics and Society, Routledge, 2014:281-292 Ferge Zsuzsa: A kirekesztés útjai In: Ferge Zsuzsa: Vágányok és vakvágányok a társadalompolitikában,

L’Harmattan, 2012, 67-102. o. Gans, Herbert J.: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? Esély 1992/3

63

Tantárgy neve: Romológia


Tantárgyelem: szabadon vál.

Tárgyfelelős: Gyukits György egyetemi adjunktus





Tantárgy feladata és célja: A romológia tárgy keretében a hallgatók a romák kulturális jellemzőivel, e népesség főbb demográfiai mutatóival ismerkedhetnek meg. Továbbá, tekintettel a romák katasztrofális szociális helyzetére a roma népesség szociális helyzetének ismertetése képezi a törzsanyagot. A kurzus során elsősorban a hazai romanépesség bemutatására kerül sor, de kitekintésre is van lehetőség főleg az EU-ban élő roma népességre való tekintettel. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: Romákkal kapcsolatos alapvető demográfiai, szociológiai ismeretek képesség: roma népesség helyzetének szociális viszonyrendszerbe való értelmezése attitűd: elfogadó autonómia és felelősség: kisebbségi csoport iránti felelősségvállalás


Előadás, 1. Ki a cigány. Egy szakmai vita és háttere. 2. Roma identitás, romák és a többségi társadalom, romákkal kapcsolatos előítéltek. 3. A romák az Európai Unióban. A magyarországi roma népesség demográfiai mutatói.

A magyarországi roma népesség számának előrejelzései. 4. Romák szociális helyzete: I. Iskola. 5. Romák szociális helyzete: II. Foglalkoztatás. 6. Romák szociális helyzete: III. A roma népességen belüli szegénység. 7. Romák szociális helyzete: IV. A roma népesség területi és településtípusonkénti megoszlása. 8. Romák szociális helyzete: V. Egészségi állapot. 9. Etnikai megkülönböztetés és szociális következményei. 10. Romák és a társadalmi exklúzió. 11. A romák társadalmi befogadásának esélyei. 12. A romák önszerveződése. 13. Sikeres romák. 14. Összefoglalás

Félévközi számonkérés módja és értékelése: beadandó dolgozat 20% kollokvium teljesítésének módja szóbeli vizsga, értékelése: tételek alapján 1. Ki a cigány. Egy szakmai vita és háttere. 2. Roma identitás, romák és a többségi társadalom, romákkal kapcsolatos előítéltek. 3. A romák az Európai Unióban. A magyarországi roma népesség demográfiai mutatói.

A magyarországi roma népesség számának előrejelzései. 4. Romák szociális helyzete: I. Iskola. 5. Romák szociális helyzete: II. Foglalkoztatás. 6. Romák szociális helyzete: III. A roma népességen belüli szegénység. 7. Romák szociális helyzete: IV. A roma népesség területi és településtípusonkénti megoszlása. 8. Romák szociális helyzete: V. Egészségi állapot. 9. Etnikai megkülönböztetés és szociális következményei. 10. Romák és a társadalmi exklúzió. 11. A romák társadalmi befogadásának esélyei. 12. A romák önszerveződése. 13. Sikeres romák.

Kötelező irodalom:

64

Bernát Anikó: Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf Kemény István- Janky Béla- Lengyel Gabriella: A magyarországi Cigányság 1971-2003. Gondolat, Bp. 2004. 9-136.

oldal. Ladányi János: Ki a cigány? In.: Romológia (szerk.: Forrai Judit) Dialóg Campus Kiadó, Bp.- Pécs 2000 Koupilová I, Epstein H, Holicik J, Hajioff S, McKee M. Health needs of the Roma population in the Czech and

Slovak Republics. Social Science & Medicine 2000; 53: 1191-1204. Ajánlott irodalom: Cigánynak születni (szerk.: Horváth-Landau-Szalai): 1-2 Aktív Társadalom alapítvány, Bp., 2000. Janky Béla: A cigány nők társadalmi helyzete és termékenysége. Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak

helyzetéről, 2005. Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György, (szerk.). Budapest: TÁRKI, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Pp. 136–148.

Ladányi János-Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. Napvilág Kiadó. 2004. 11-124. oldal..

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b333.pdf

65

II/2

Tantárgy neve: Családszociológia


Tantárgyelem:kötelező



Javasolt félév: 4 Előfeltétel:



Tantárgy feladata és célja: A tárgy a családszociológiai elméleteivel, koncepcióival, alapfogalmaival és fő témáival ismerteti meg a hallgatókat. A családszociológiai irányzatok bemutatása után kitér a család funkcióinak vizsgálatára (különös tekintettel a családon belüli szocializáció bemutatására) a párválasztás, a házasságkötés, a válás, a családon belüli konfliktusok, a gyerekvállalás, a különböző családtípusok, a férfi/női szerepek tárgyalására, illetve megismerteti a hallgatókat a legfrissebb családszociológiai kutatások eredményeivel, az alapvető demográfiai folyamatokkal, hazai és uniós összehasonlításban. Végezetül megtárgyaljuk a családpolitika legújabb fejleményeit és áttekintjük a családszociológia kutatási módszereit. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók felismerjék és megértsék az emberi viselkedés és élethelyzet

családi szocializáció során megalapozott és meghatározott voltát, ugyanakkor az egyéni fejlődés lehetőségeit.

képesség: Képes átlátni a család működésének rejtett összefüggéseit, az egyes családi folyamatok mögötti meghatározó tényezőket, szabályszerűségeket.

attitűd:. Érzékenység és nyitottság a különféle hátterű és összetételű családok problémái iránt. autonómia és felelősség: Felelősségteli hozzáállás a különféle egyéni és családi életciklusok tipikus problémái,

kihívásai iránt.


1. A családszociológia tanításának (és tanulásának) célja. A család szociológiai megközelítésének lehetőségei. A család fogalma.

2. Családszociológiai irányzatok, iskolák Cseh-Szombathy L. (1979) Családszociológiai problémák és módszerek. Budapest: Gondolat Kiadó. (10-33.old) http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma 3. Funkcionalista családszociológia. A modern család társadalmi funkciói, funkciózavarai. A modern család

érzelmi szerepe. 4. Szocializáció a családban 5. Családtípusok Somlai Péter (1986): Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Budapest: Gondolat Kiadó.

(55-101. old) http://www.uni-miskolc.hu/~bolalma 6. Férfi és női szerepek, gyerekvállalás a mai magyar családokban. I. 7. Férfi és női szerepek, gyerekvállalás a mai magyar családokban. II. Párkapcsolatok – Murinkó-Spéder Gyerekvállalás – Kapitány-Spéder Az írások letölthetők a Demográfiai Portré 2015-ös számából:

http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/issue/view/532 8. A modern család, mint kommunikációs rendszer. 9. Párválasztás, szerelem Bukodi Erzsébet: Ki kivel (nem) házasodik? Szociológiai Szemle 2002/2. http://www.mtapti.hu/mszt/szemle.htm.

Az írás letölthető a Demográfiai Portré 2015-ös számából: http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/issue/view/532

10. Családon belüli konfliktusok. Válás és szétköltözés – Földházi Erzsébet 11. Családon belüli erőszak. Tóth Olga: Családon belüli erőszak. http://www.mek.oszk.hu/02000/02019

http://www.mtapti.hu/mszt/szemle.htm

66

12. Családpolitika, családtámogatások Családtámogatás, gyereknevelés, munkavállalás – Makay Zsuzsanna. Az írás letölthető a Demográfiai Portré

2015-ös számából: http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/issue/view/532 13. Gyermekvédelem 14. Családszociológiai kutatási módszerek

Félévközi számonkérés módja és értékelése: - Az előadás teljesítésének módja, értékelése: Írásbeli vizsga a megadott kötelező irodalom és az órai anyagok alapján. Pontozás: 38-40: jeles (5) 35-38: jó (4) 29-34: 3 (közepes) 21-28: 2 (elégséges) 0-20: 1 (elégtelen)

Kötelező irodalom: Lásd a tematikánál! Ajánlott irodalom:

CSALÁDSZOCIOLÓGIA (Szöveggyűjtemény, Szerk: Schadt Mária) Comenius BT, Pécs 2000. Cseh-Szombathy László: A HÁZASTÁRSI KONFLIKTUSOK SZOCIOLÓGIÁJA Gondolat, Budapest, 1985. Madonna Kolbenschlag: BÚCSÚCSÓK CSIPKERÓZSIKÁNAK Csokonai Kiadó, Debrecen Budapest, 1999. Virginia Satir: A CSALÁD EGYÜTTÉLÉSÉNEK MŰVÉSZETE. AZ ÚJ CSALÁDMŰHELY BFI-Budapest, Berne, Eric: EMBERI JÁTSZMÁK Háttér Kiadó Kft 2002. Roderick Phillips: AMIT ISTEN ÖSSZEKÖTÖTT. A VÁLÁS RÖVID TÖRTÉNETE Osiris, Budapest, 2004. A GYERMEKKOR TÖRTÉNETE (Szöveggyűjtemény, Szerk: Vajda Zsuzsanna, Pukánszky Béla) Eötvös József Könyvkiadó Budapest, 1998. Alice Miller: A TEHETSÉGES GYERMEK DRÁMÁJA Osiris,Budapest, 2005. Boldizsár Ildikó: MESETERÁPIA Magvető Kiadó, Budapest 2010.

67

Tantárgy neve: Kultúraszociológia



Tárgyfelelős: Dr. Havasi Virág, egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): Dr. Szepessy Péter egyetemi adjunktus


Óraszám/hét: 2+0 Számonkérés módja: Kollokvium


Tantárgy feladata és célja: Az előadás különböző kultúraszociológiai koncepciókat mutat be. A tantárgy a kultúra fogalmának kialakulását és jelentéstartományait tárgyalja a szaktudományok megszületésén keresztül bemutatva a kultúra kutatásának kiszélesedését és kiemelve az interdiszciplináris kultúrakutatás jelentőségét. A kultúra értelmezéseinek, illetve kultúrakutatás iskoláinak a számbavételével tárja fel a kultúra univerzalista és relativista koncepcióinak alapvető kérdéseit, hogy a hallgatók gondolkodásában a készség szintjére emelkedhessen a "kultúrafogalom" funkciója a tudományos megismerés rendszerében. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: megismeri és megérteni azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik. képesség: precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit. attitűd: Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. autonómia és felelősség:


Előadás, A tantárgy tematikus leírása: 1. Az emlékezés és a moralitás kultúrája – Friedrich Nietzsche Nietzsche, F.: „A történelem hasznáról és káráról”, in: uő: Korszerűtlen elmélkedések, Atlantisz, Budapest, 2004, 1. és 7–10. rész Nietzsche, F.: Adalék a morál genealógiájához, Comitatus, Veszprém, 1998, 1–2. fej. 2. A kultúra pszichoanalízise – Sigmund Freud Freud, S.: Rossz közérzet a kultúrában, Kossuth, Budapest, 1992. Vagy: Sigmund Freud: Esszék. Gondolat. 1982. 327-405. 3. A kultúra szellemtudománya – Wilhelm Dilthey Dilthey, W.: „Bevezetés a szellemtudományokba”, in: uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Gondolat, Budapest, 1974, 57–132. o. (I–X. fej.) 4. A kultúraszociológia válaszútja – Alfred és Max Weber Weber, A.: „A kultúra szociológiai fogalma”, in: Maróti A. (szerk.): Forrásmunkák a kultúra elméletéből, ELTE, Budapest, 1980 Weber, M.: „Bevezetés”, in: uő: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás, Gondolat, Budapest, 2007, 51–85. o. 5. A kultúra tragédiája – Georg Simmel és Ernst Cassirer Simmel, G.: A pénz filozófiája, Osiris, Budapest, 2004, 335–364. és 560–594. o. Cassirer, E.: „A kultúra tragédiája”, in: Bujdosó D. (szerk.): Német kultúraelméleti tanulmányok, III/3. kötet, Budapest, 1983 6. A kultúra tudásszociológiája – Mannheim Károly Mannheim K.: „A nemzedékek problémája”, in: uő: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris, Budapest, 2000, 201–254. o. Mannheim, K.: „A tudásszociológia”, in: uő: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris, Budapest, 2000, I. és II. rész (299–324. o.) 7. Kultúrafogalmak a kulturális antropológiában I. – a kultúra funkciója és struktúrája Malinowski, B.: „A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben”, in: Bohannan, P.–Glazer, M. (szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában, Panem, Budapest, 2006, 377–405. o. Tylor, E. B.: „A primitív kultúra”, in: Bohannan, P.–Glazer, M. (szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában, Panem, Budapest, 2006, 111–130. o. Mauss, M.: „Tanulmány az ajándékról”, Bevezetés és 4. fej., in: uő: Szociológia és antropológia, Osiris, Budapest,

68

2000, 195–204. és 316–338. o. 8. Kultúrafogalmak a kulturális antropológiában II. – a kultúra hermeneutikája Lévy-Strauss, C.: „Faj és történelem”, in: uő: Strukturális antropológia, II. kötet, Osiris, Budapest, 2001, 261–290. o. Turner, V.: A rituális folyamat. Struktúra és antistruktúra, Osiris, Budapest, 2002, 107–144. o. Geertz, C.: „Sűrű lírás”, in: uő: Az értelmezés hatalma, Osiris, Budapest, 2001, 194–226. o. 9. A filozófiai antropológia kultúrafogalma – emberi természet és emberi kultúra Gehlen, A.: Az ember. Természete és helye a világban, Gondolat, Budapest, 1976, 7–118., 553–588. o. 10. Morál és kultúra. MacIntyre, A.: Az erény nyomában. Osiris. Budapest. 1999. III.-VI: fejezet. 41-114. o. 11. Az ízlés és az élmény kultúrája – Pierre Bourdieu és Gerhard Schulze Bourdieu, P.: A beszédtevékenység gazdaságtana, MKI, Budapest, 1978 Bourdieu, P.: „A művészeti észlelés szociológiai elméletének elemei”, in: Művészetszociológia, KJK, Budapest, 1978, 175–200. o. Schulze, G.: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in: Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. o. 12. Vallás és kultúra. Voegelin, Eric: A politikai vallások. Századvég. 2011/1. 59. sz. Molnár Tamás: Keresztény humanizmus. Budapest. Kairosz. 2007. Harmadik fejezet: Vallás és humanizmus. 159- 212. l. 13. Technika és kultúra I. Habermas, Jürgen: Technika és tudomány mint ideológia. in: Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok. Budapest. Atlantisz. 1994. 11-58. l. 14. Technika és kultúra II. Heidegger, Martin: Kérdés a technika nyomán. in: A későújkor józansága II. (szerk: Tillmann J. A.) Budapest. Göncöl. 2004. 111-135. l. Molnár Tamás: Én, Symmachus – Lélek és gép. Budapest. Európa. 2000. Lélek és gép. 137-211. l.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Vizsgára bocsátás feltétele: hat (6) házi dolgozat határidőre történő leadása. A határidő elmulasztása jogvesztő! (nem lehet pótolni).

Értékelése: A házi dolgozatok hat különböző témakörre vonatkoznak:

1. Az emlékezés és a moralitás kultúrája – Friedrich Nietzsche 2. A kultúra pszichoanalízise – Sigmund Freud 3. A kultúra szellemtudománya – Wilhelm Dilthey 4. A kultúra tudásszociológiája – Mannheim Károly 5. Kultúrafogalmak a kulturális antropológiában II. – a kultúra hermeneutikája 6. Morál és kultúra

A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) ’pontot’ kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből tizenkettő (12) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! A dolgozatokra kapott pontok beszámítanak a vizsgajegybe! (25%) kollokvium teljesítésének módja: szóbeli vizsga

Vizsgakérdések: 1. Az emlékezés és a moralitás kultúrája 2. A kultúra pszichoanalízise 3. A kultúra szellemtudománya 4. A kultúraszociológia válaszútja 5. A kultúra tragédiája 6. A kultúra tudásszociológiája 7. Funkcionalista és strukturalista kultúrafogalmak a kulturális antropológiában. 8. A kultúra hermeneutikája 9. A filozófiai antropológia kultúrafogalma 10. Moralitás, kultúra, felvilágosodás 11. Az ízlés és az élmény kultúrája 12. Vallás és kultúra 13. Technika és a kultúra összefüggései

69

Kötelező irodalom: Dilthey, W.: „Bevezetés a szellemtudományokba”, in: uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban,

Gondolat, Budapest, 1974, 57–132. o. (I–X. fej.) Freud, S.: Rossz közérzet a kultúrában, Kossuth, Budapest, 1992. Vagy: Sigmund Freud: Esszék. Gondolat. 1982.

327-405. Nietzsche, F.: „A történelem hasznáról és káráról”, in: uő: Korszerűtlen elmélkedések, Atlantisz, Budapest, 2004,

1. és 7–10. rész Nietzsche, F.: Adalék a morál genealógiájához, Comitatus, Veszprém, 1998, 1–2. fej. Weber, Alfred: „A kultúra szociológiai fogalma”, in: Maróti A. (szerk.): Forrásmunkák a kultúra elméletéből, ELTE,

Budapest, 1980. Weber, M.: „Bevezetés”, in: uő: Világvallások gazdasági etikája. Vallásszociológiai tanulmányok. Válogatás,

Gondolat, Budapest, 2007, 51–85. o. Simmel, G.: A pénz filozófiája, Osiris, Budapest, 2004, 335–364. és 560–594. o. Cassirer, E.: „A kultúra tragédiája”, in: Bujdosó D. (szerk.): Német kultúraelméleti tanulmányok, III/3. kötet,

Budapest, 1983 Mannheim K.: „A nemzedékek problémája”, in: uő: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris, Budapest, 2000, 201–

254. o. Mannheim, K.: „A tudásszociológia”, in: uő: Tudásszociológiai tanulmányok, Osiris, Budapest, 2000, I. és II. rész

(299–324. o.) Malinowski, B.: „A csoport és az egyén a funkcionális elemzésben”, in: Bohannan, P.–Glazer, M. (szerk.):

Mérföldkövek a kulturális antropológiában, Panem, Budapest, 2006, 377–405. o. Tylor, E. B.: „A primitív kultúra”, in: Bohannan, P.–Glazer, M. (szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában,

Panem, Budapest, 2006, 111–130. o. Mauss, M.: „Tanulmány az ajándékról”, Bevezetés és 4. fej., in: uő: Szociológia és antropológia, Osiris, Budapest,

2000, 195–204. és 316–338. o. Lévy-Strauss, C.: „Faj és történelem”, in: uő: Strukturális antropológia, II. kötet, Osiris, Budapest, 2001, 261–290.

o. Turner, V.: A rituális folyamat. Struktúra és antistruktúra, Osiris, Budapest, 2002, 107–144. o. Geertz, C.: „Sűrű lírás”, in: uő: Az értelmezés hatalma, Osiris, Budapest, 2001, 194–226. o. Gehlen, A.: Az ember. Természete és helye a világban, Gondolat, Budapest, 1976, 7–118., 553–588. o. MacIntyre, A.: Az erény nyomában. Osiris. Budapest. 1999. III.-VI: fejezet. 41-114. o. Bourdieu, P.: „A művészeti észlelés szociológiai elméletének elemei”, in: Művészetszociológia, KJK, Budapest,

1978, 175–200. o. Schulze, G.: „Élménytársadalom. A jelenkor kultúrszociológiája. A hétköznapi élet esztétizálódása”, in:

Szociológiai Figyelő, 2000, 135–157. o. Voegelin, Eric: A politikai vallások. Századvég. 2011/1. 59. sz. Molnár Tamás: Keresztény humanizmus. Budapest. Kairosz. 2007. Harmadik fejezet: Vallás és humanizmus Habermas, Jürgen: Technika és tudomány mint ideológia. in: Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok.

Budapest. Atlantisz. 1994. 11-58. l. Heidegger, Martin: Kérdés a technika nyomán. in: A későújkor józansága II. (szerk: Tillmann J. A.) Budapest.

Göncöl. 2004. 111-135. l. Molnár Tamás: Én, Symmachus – Lélek és gép. Budapest. Európa. 2000. Lélek és gép. 137-211. l.

70

Tantárgy neve: Művészetszociológia


Tantárgyelem: k



Javasolt félév: 4T Előfeltétel:



Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretében a hallgatók megismerik a főbb művészeti ágak szociológiai összefüggéseit, az alkotások, alkotók, alkotásokat közvetítő intézmények oldaláról és a művészeti befogadás mechanizmusát. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a hallgató megismeri a művészet világával kapcsolatos fogalomrendszert és főbb összefüggéseket képesség: szociológiai alapfogalmak precíz használatának fejlesztése attitűd: a társadalmi változás iránti nyitottság erősödik, kritikus önértékelés fejlődik és a szakmai továbbképzés új

formái iránti nyitottság nő autonómia és felelősség: önállóan és felelősséggel kell szervezni a hallgatóknak munkájukat az órák folyamán


Előadás: 1. A művészet definíciója 2. Mi a művészetszociológia? Kutatási területek és módszerek 3. Művészetterápia, művészetpszichológia 4. Giccs, magas kultúra, tömegkultúra, katarzis 5. Képzőművészetek szociológiája, építészet 6. Táncszociológia 7. Színház szociológiája 8. Zeneszociológia 9. Fesztiválok 10. Filmszociológia 11. Művészetterápia a gyakorlatban 12. Irodalomszociológia a gyakorlatban 13. Filmszociológia a gyakorlatban 14. Új művészeti ágak

Félévközi számonkérés módja és értékelése: prezentáció aláírásért Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: szóbeli vizsga tételsor alapján

Kötelező irodalom: JÓZSA P.(szerk): Művészetszociológia. KJK, Bp., 1973 S. NAGY K.. (szerk): Művészetszociológia szöveggyűjtemény I-II. TANKÖNYVKIADÓ, Bp., 1991 Ruth Towse (ed) (2001): Handbook of Cultural economics. Elgar, Northampton. ISBN: 978 1 84844 887 2

Ajánlott irodalom: Hartley ed (2007): Creative industries. Blackwell. ISBN-10: 1405101482 LOSONCZY, Á.: A zene életének szociológiája. ZENEMŰKIADÓ, Bp. 1969. S. NAGY Katalin: Mű- művészek- befogadás. GONDOLAT, Bp., 1997 HALÁSZ L..(szerk): Művészetpszichológia. GONDOLAT, Bp., 1983 DAUBNER-HORVÁTH-PETRO (szerk): Kultúra-gazdaságtani tanulmányok. AULA, Bp., 1997 ESCARPIT: Irodalomszociológia. GONDOLAT, Bp. 1973 ADORNO: Zene, filozófia, társadalom. GONDOLAT, Bp. 1970 ADORNO: A művészet és a művészetek. HELIKON,Bp. 1998 KAMARÁS, I.: Az irodalmi mű befogadása. GONDOLAT, Bp. 2007 HANKISS, E.: Az emberi kaland. HELIKON, Bp. 1999 LÖWENTAHL, L.: Irodalom és társadalom. GONDOLAT, Bp. 197

71

Tantárgy neve: Oktatásszociológia

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN4404 Tárgyfelelős intézet: BTK ATTI


Tárgyfelelős: Dr. Papp Attila, egyetemi docens


Javasolt félév: 4. T Előfeltétel: -



Tantárgy feladata és célja: Az előadások során a hallgatók megismerkednek az oktatás társadalmi feltételeivel, illetve az oktatás társadalmi rendszerként való értelmezési lehetőségeivel. A félév során a hallgatók elsajátíthatják a közoktatásra és felsőoktatásra vonatkozó szociológiai alapfogalmakat, a minőség és esélyegyenlőség kérdéseit. A tárgy célját a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazottak alapján kell megadni, kitérve a tantárgy helyére és szerepére a képzési programban. Fejlesztendő kompetenciák: tudás:

- A hallgatók átfogóan megismerik az oktatásszociológia tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait és megismerik a kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert. képesség:

- hallgatók képesek lesznek az oktatási rendszer szociológiai szempontból történő elemzésére, az összefüggések szintetikus megfogalmazására és értékelésére. attitűd:

- A hallgatók vállalják és hitelesen képviselik az oktatási rendszer szociológiai szempontból történő értelmezésének társadalmi szerepét

autonómia és felelősség: - a hallgatók önállóan végzik munkájukat, és a visszajelzések és kritikus értékelés mellett folyamatos

korrekcióra is képesek. - felelősséggel részt vállalnak szakmai nézetek kialakításában, indoklásában.


Előadás, gyakorlat: A tárgy féléves programjának kifejtése, 14 téma félévente.

1. Oktatásszociológia tárgya 2. Oktatás és társadalmi mobilitás 3. Minőség kérdése az oktatásban 4. Esélyegyenlőség kérdése az oktatásban 5. Kisebbségi oktatás sajátosságai. Kisebbségi, nemzetiségi oktatás Magyarországon 6. Az iskolai eredményesség magyarázatának elméletei 7. Nemzetközi mérések a közoktatásban; tanulságok a magyar oktatási rendszerre vonatkozóan 8. Felsőoktatás szociológiájának tárgya, a felsőoktatás funkciói 9. A felsőoktatás eltömegesedése: a jelenség körülírása és értelmezése 10. Felsőoktatási modellek 11. Felsőoktatás irányításának kérdései 12. Finanszírozási modellek a felsőoktatásban 13. Hallgatói csoportok a felsőoktatásban 14. Oktatók világa a felsőoktatásban

Félévközi számonkérés módja és értékelése: prezentáció Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli vizsga, előfeltétele a prezentáció

Kötelező irodalom: BALÁZSI Ildikó – OSTORICS László – SZALAY Balázs: PISA 2006. Összefoglaló jelentés. A ma oktatása és a jövő

társadalma. Budapest: OKTATÁSI HIVATAL, 2007. BOURDIEU, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése, GONDOLAT KIADÓ, 1978.

72

CLARK, Burton R.: On Higher Education. Selected Writings. 1956-2006. THE JOHN HOPKINS UNIVERSITY PRESS, Baltimore, 2008.

FAZEKAS Károly – KÖLLŐ János – VARGA Júlia: Zöld könyv 2008. A magyar közoktatás megújításáért. Budapest: ECOSTAT.

HALÁSZ Gábor – LANNERT Judith (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Budapest, OKI. HRUBOS Ildikó: A felsőoktatás intézményrendszerének átalakulása. AULA, Budapest, 2006. KERTESI Gábor – KÉZDI Gábor: Általános iskolai szegregáció Magyarországon az ezredforduló után. Közgazdasági

Szemle, 2009. (LVI):959-1000. KOZMA Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. NEMZETI KÖNYVKIADÓ, Budapest, 2001 PAPP Z. Attila: Hatékonyság vagy méltóság. A kisebbségi oktatás változatai és kihívásai. In. FEISCHMIDT Margit

(szerk.): Etnicitás. Különbségteremtő társadalom. GONDOLAT - MTA KISEBBSÉGKUTATÓ INTÉZET, Budapest, 2010. 79-95.

TEMESI József (szerk.): Finanszírozás és gazdálkodás a felsőoktatásban. AULA, Budapest, 2004. Ajánlott irodalom: GUMPORT, Patricia J. (ed.) Sociology of Higher Education. Contributions and Their Contexts. BALTIMORE: THE JOHN

HOPKINS UNIVERSITY PRESS. 53-93. NÉMETH Szilvia – PAPP Z. Attila:. „És mi adjuk az integráció vezérfonalát…” In NÉMETH Szilvia (szerk.): Integráció a

gyakorlatban. A roma tanulók együttnevelésének iskolai modelljei. Budapest: OKI. 2006. 9-30.

73

Tantárgy neve: Tudományszociológia



Tárgyfelelős: Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus



Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: kollokvium


Tantárgy feladata és célja: A tudományszociológia tantárgy a tudományos tevékenység szociológiai megközelítéseit, elsősorban R. K. Merton és tanítványainak elemzéseit foglalja magába. A legfontosabb 20. századi tudományelméleteket is tárgyaljuk társadalomtudományi szemszögből. A tantárgy a tudományos tudás létrehozásának, e folyamat elemzésének és kritikájának bemutatását és a kortárs tudományelméleti problémákat mutatja be. A két legfontosabb cél a hallgatók önálló elemzőkészségének a fejlesztése a tudomány és a technika társadalmi alkalmazásainak, hatásainak megértésében, valamint a kutatói-szociológusi hozzáállás reflexivitásának segítése. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: Ismerje és értse a szociológia által vizsgált tudományos jelenségek fontosabb működési mechanizmusait

és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszer kapcsolódási viszonyait. Birtokába kerüljön a társadalom strukturális, gazdasági és politikai folyamataival kapcsolatos legfontosabb ismereteknek, ismerje és értse a társadalmi problémákat előidéző társadalomszerkezeti és tudományos okok működését.

képesség: Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat attitűd: Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli

szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. autonómia és felelősség:


Előadás: 1. Tudományfilozófia, tudományelmélet, tudományszociológia 2. A tudományelmélet története 3. Tudományszociológia, tudásszociológia 4. A tudományos tevékenység intézményesülésének története I. 5.A tudományos tevékenység intézményesülésének története II. 6. A tudomány, mint szociális rendszer 7. A tudomány története és a tudományos forradalmak 8. A tudomány, mint társadalmi intézmény. A tudásszociológia erős programja. 9. A tudás társadalmi konstrukciója. A tudomány ideája. 10. A tudós szakmája és a tudomány autonómiája. 11. A tudományra irányuló társadalomkritika. 12. A tudomány normái és a tudás ideája. 13. Tudományszociológia és az empirikus szociológiai kutatások 14. Gazdasági tőke, tudományos tőke. A szakralizált tudomány. .

Félévközi számonkérés módja és értékelése: az aláírás feltétele a sikeres zárthelyi dolgozat. kollokvium: szóbeli vizsga

Vizsgakérdések: 1. Tudományfilozófia, tudományelmélet, tudományszociológia. A probléma gyökere. Irodalom: Miklós Tamás: Egy régi ördög. Paul Feyerabend. In: Paul Feyerabend: A módszer ellen. Atlantisz. 2002.

601-643. 2. A filozofikus tudománytól a tudomány szociológiájáig. Mítosz és ráció, tapasztalat és intuíció, hit és

tudomány. 3. A tudományelmélet története. A bécsi kör. K. Popper, Lakatos Imre. Irodalom: Forrai Gábor: Lakatos Imre. In: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai. Atlantisz. 1997. 7-19. Altrichter

Ferenc: Bevezetés in: A bécsi Kör filozófiája. Gondolat. 1972. 5-48. 4. Tudományszociológia, tudásszociológia. Irodalom: Pierre Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás. Gondolat. 2005. Az elragadtatott szemlélet.

74

21-27. Válogatás R. K. Merton Tudásszociológiai és tudományszociológiai írásaiból. Szociológiai füzetek 12. 5. A tudományos tevékenység intézményesülése. Irodalom: Balogh István: Vita a társadalomelemzés módszeréről: pozitivizmus és társadalomelmélet. In: Balogh

István - Karácsony András: Német társadalomelméletek. Bp. Balassi, 2000. 55-75. 6. A tudomány, mint professzionális rendszer. Irodalom: Pokol Béla: A tudomány, mint professzionális intézményrendszer. In: Pokol Béla: Szociológiaelmélet.

FKI. 1997. 185-218. vagy üö: Politikai reform és modernizáció. Magvető. 1989. II. rész. Az egyetemi- tudományos szféra. 4. fejezet. 97-125. és 6. fejezet. 147-184.

7. A tudomány története és a tudományos forradalmak. Irodalom: Fehér Márta: Thomas Kuhn tudományfilozófiai „paradigmája” in. Th. Kuhn: A tudományos forradalmak

szerkezete. Gondolat. Bp. 1984. 299-318. Pierre Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás. Gondolat. 2005. A normál tudomány és a tudományos

forradalmak. 27-32. 8. A tudásszociológia erős programja. Irodalom: Fehér Márta: Utószó. In: Barry Barnes – David Bloor – John Henry: A tudományos tudás szociológiai

elemzése Osiris. Bp. 2002. 295-308. Pierre Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás. Gondolat. 2005. Az úgynevezett erős program 32-36. 9. A tudás társadalmi konstrukciója. A tudomány ideája. A „Sokal botrány”. Irodalom: Alan Sokal – Jean Bricmont: Intellektuális imposztorok. Typotex. Bevezetés. 14-33. és egy választott

fejezet. 10. Gazdasági tőke, tudományos tőke. A tudomány, mint társadalmi intézmény. Irodalom: Pierre Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás. Gondolat. 2005. 2. Külön világ 1-3. fejezet.

51-90. Dürr, Hans Peter: A tudomány határai. Kairosz. Budapest. 2011. TH. KUHN: A tudományos forradalmak szerkezete. GONDOLAT. Bp. 1984. Válogatás R. K. Merton Tudásszociológiai és tudományszociológiai írásaiból. Szociológiai füzetek 12. Barry BARNES – David BLOOR – John HENRY: A tudományos tudás szociológiai elemzése Osiris. Bp. 2002. SOKAL-BRICMONT: Intellektuális imposztorok Typotex.

Kötelező irodalom: Altrichter Ferenc: Bevezetés in: A bécsi Kör filozófiája. Gondolat. 1972. 5-48. Balogh István: Vita a társadalomelemzés módszeréről: pozitivizmus és társadalomelmélet. In: Balogh István-

Karácsony András: Német társadalomelméletek. Bp. Balassi, 2000. 55-75. Feyerabend, Paul: A módszer ellen. Atlantisz. 2002. 601-643. Forrai Gábor: Lakatos Imre. In: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai. Atlantisz. 1997. 7-19. Miklós Tamás: Egy régi ördög. Paul Feyerabend. In: Paul Feyerabend: A módszer ellen. Atlantisz. 2002. 601-643. Pokol Béla: A tudomány, mint professzionális intézményrendszer. In: Pokol Béla: Szociológiaelmélet. FKI. 1997.

185-218. vagy üö: Politikai reform és modernizáció. Magvető. 1989. II. rész. Az egyetemi- tudományos szféra. 4. fejezet. 97-125. és 6. fejezet. 147-184.

Fehér Márta: Thomas Kuhn tudományfilozófiai „paradigmája” in. Th. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat. Bp. 1984. 299-318.

Fehér Márta: Utószó. In: Barry Barnes – David Bloor – John Henry: A tudományos tudás szociológiai elemzése Osiris. Bp. 2002. 295-308.

Pierre Bourdieu: A tudomány tudománya és a reflexivitás. Gondolat. 2005. Dürr, Hans Peter: A tudomány határai. Kairosz. Budapest. 2011. KUHN, THomas: A tudományos forradalmak szerkezete. GONDOLAT. Bp. 1984. Barry BARNES – David BLOOR – John HENRY: A tudományos tudás szociológiai elemzése Osiris. Bp. 2002. SOKAL-BRICMONT: Intellektuális imposztorok. Budapest. Typotex. 2007. Válogatás R. K. Merton Tudásszociológiai és tudományszociológiai írásaiból. Szociológiai füzetek 12. Ajánlott irodalom: FORRAI- SZEGEDI: Tudományfilozófiai szöveggyűjtemény P. BOURDIEU: A tudomány tudománya és a reflexivitás. Gondolat. 2005

75

Tantárgy neve: Mai magyar társadalom





Javasolt félév: 2T (második tavaszi félév) Előfeltétel: -

Óraszám/hét: 2 -0 Számonkérés módja: kollokvium


Tantárgy feladata és célja: A „Mai magyar társadalom” c. tárgy a „Kapcsolódó társadalomtudományi diszciplínák alapjai” tananyagcsoportba tartozik. Feladata, hogy a hallgatók megismerjék a mai magyar társadalmat meghatározó történelmi előzményeket, valamint értelmezni tudják a mai magyar társadalom legfőbb kihívásait. Fejlesztendő kompetenciák: tudás:

Ismeri és érti azokat az összefüggéseket, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik.

Jártas a szociológia fontosabb történeti, elméleti és gyakorlati ismereteiben, a közgondolkodásnál mélyebben érti a társadalmi összefüggéseket.


Ismeri a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását célzó legfontosabb programokat.

képesség: A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő

speciális szakszókészlet elemeit. attitűd:

Nyitott a társadalmi változásokra, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására. Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli

szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait. Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik.

autonómia és felelősség: Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében. Szakmai munkáját állampolgári tudatosság és aktivitás, szolidaritás, közéleti részvétel, az

esélyegyenlőség támogatása, a társadalompolitikai kérdések iránti felelősség jellemzi.

Tantárgy tematikus leírása: A tantárgy az elmúlt 100 esztendő főbb társadalmi-gazdasági folyamatainak áttekintésével alapozza meg a mai magyar társadalom legfőbb kihívásainak elemzését.

Előadás, gyakorlat: 29) Bevezetés 30) Magyar társadalom a két világháború között 31) Az államszocialista időszak első évtizedei 32) Az új gazdasági mechanizmus előzményei és hatása 33) A 1989-es rendszerváltás előzményei, hatása és következményei 34) 1990-es évek és a 2000-es évek első évei 35) Európai Uniós csatlakozástól napjainkig 36) Népesedési folyamatok 37) Területi és társadalmi egyenlőtlenségek 38) Társadalmi mobilitás 39) A közoktatás szerepe 40) Munkaerőpiac folyamatok 41) Nyugdíjrendszer változásai 42) Összegzés

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév közepén és a félév végén, az előadások és a kötelező irodalmak alapján 1-1 zárthelyi dolgozatot kell írni.

76

100-90 % jeles 89-76%- jó 75-65% közepes 64-50% elégséges 50% alatt elégtelen

A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A félévi érdemjegybe a félévközi teljesítmény 100 %-os arányal kerülhet beszámításra. (Megajánlott jegy) Amennyiben a hallgató nem fogadja el a megajánlott jegyet, akkor a vizsgaidőszakban szóbeli vizsgát kell tennie.

Kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, Bp., 2006 (kijelölt fejezetek) Kovách Imre (szerk)., Társadalmi metszetek: hatalom, érdek, individualizáció és egyenlőtlenség a mai

Magyarországon. Szociológiai tanulmányok, Napvilág, Bp., 2006 (kijelölt fejezetek) Makkai et al: Where have All the Youngsters Gone? In: Europ. Countrys. Vol. 9, 2017, No. 4, 789-807.

Ajánlott irodalom: Angelusz Róbert: A társadalmi rétegződés és komponensei, Új Mandátum, 1999 Róbert Péter: A társadalmi mobilitás, Hagyományos és új megközelítések, Új Mandátum, 1998.

77

Tantárgy neve: Társadalmi struktúra és rétegződés





Javasolt félév: 4T Előfeltétel:-



Tantárgy feladata és célja: A kurzus bemutatja a struktúra és rétegződés legfontosabb alapfogalmait, elméleteit, hazai és nemzetközi kutatási irányait. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A helyes magatartás, valamint a jó döntés elveiről kialakított álláspontok kritikus, elemző megítélése. A lényeges és a lényegtelen mozzanatok, jelenségek megkülönböztetése. Az ok-okozati összefüggések felismerése. képesség: A morális problémák felismerése, értelmezése, a lehetséges válaszok megfogalmazásának képessége. A cselekedet és a következmény összefüggéseinek figyelembevétele. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágítása, az önreflexió, az önvizsgálat és az önismeretre, lelkiismeretességre törekvés igényének kialakítása attitűd: A problémaérzékenység fejlesztése, az igazságérzet és a becsületesség képességének formálása. autonómia és felelősség: A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágítása, az önreflexió, az önvizsgálat és az önismeretre, lelkiismeretességre törekvés igényének kialakítása


1. A társadalmi helyzet és a társadalmi struktúra fogalmának főbb értelmezései. 2. A struktúra és a rétegződés megkülönböztetése, társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek. 3. Karl Marx és Max Weber osztályelmélete. 4. A társadalmi struktúra normativista, funkcionalista elmélete. 5. A társadalmi struktúra konfliktuselméleti megközelítése. 6. Modern osztályelméletek, neo-marxista és neo-weberiánus megközelítések. 7. Az iparosodási folyamat és a társadalmi struktúra alakulása. 8. Társadalmi egyenlőtlenségek, meritokrácia, iskola és mobilitás. 9. Társadalmi rétegződés és életstílus. 10. A társadalmi helyzet empirikus mérése: munkamegosztási helyzet, osztályhelyzet, foglalkozási presztízs, társadalmi-gazdasági státusz, a státuszinkonzisztencia. 11. A társadalmi struktúra kapcsolathálózati felfogása és a tőkeelméletek. 12. A szocialista társadalom struktúrájának megközelítései: a munkamegosztásra és a munkajelleg csoportokra épülő megközelítések, piac és redisztribúció, az L-modell és a két-háromszög modell. 13. A társadalmi struktúra, rétegződés és egyenlőtlenségek alakulása Magyarországon a rendszerváltás után. 14. A társadalmi egyenlőtlenségek különböző formáinak (pld. Nemi, etnikai helyzetből adódó) elemzése.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: - Az előadás teljesítésének módja, értékelése: Írásbeli beszámoló, ötfokú skálán történő értékelés. A hallgatók írásbeli vizsgát tesznek, 4 feladat alapján, egyenként 10 pontot érnek a feladatok. Pontozás: 38-40: jeles (5) 35-38: jó (4) 29-34: 3 (közepes) 21-28: 2 (elégséges) 0-20: 1 (elégtelen)

Kötelező irodalom: ANDORKA Rudolf –HRADIL, Stefan –. PESCHAR, Jules L (szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula, Budapest, 1995 ANGELUSZ Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum, Budapest, 1999 KOLOSI Tamás: Tagolt társadalom. Gondolat, Budapest, 1987, 89-123. o. Robert K. Merton Social Structure and Anomie. American Sociological Review Vol. 3, No. 5 (Oct., 1938), pp. 672-

682

78

RÓBERT Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Új Mandátum, Budapest, 1998

Ajánlott irodalom: ALEXANDER Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Balassi, Budapest, 1996, 122-147. o. ANDORKA Rudolf: A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta. In: Szociológiai Szemle 1996.

1. ANDORKA Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Gondolat, Budapest, 1982. ANGELUSZ Róber – TARDOS Róbert: Hálózatok, stílusok, struktúrák. ELTE Szociológiai Intézet, 1991 ANGELUSZ Róbert – TARDOS Róbert: A magyarországi kapcsolathálózatok néhány sajátossága. In: Szociológia

1988. 2. ANGELUSZ Róbert – TARDOS Róbert: Társadalmi átrétegződés és szociális-politikai identifikáció. In: Szociológiai

Szemle 1995. 2. CSITE András – KOVÁCH Imre: Gazdasági elit: útban az osztályhatalomhoz. In Társadalmi Szemle. 1998. 4. DARVAS Á. – TAUSZ K.: A gyermekek szegénysége. In: Szociológiai Szemle, 2002/4. 95-120. DARVAS Á. – TAUSZ K.: Gyermekszegénység. Demos, Budapest, 2006 FÁBIÁN Zoltán – KOLOSI Tamás – RÓBERT Péter: Fogyasztás és életstílus. In: KOLOSI T. – TÓTH I. Gy. – VUKOVICH

Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2000. Budapest, TÁRKI, 2000. 225-259. o. FERGE Zsuzsa 1969: Társadalmunk rétegződése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969, 77-158. o. FERGE Zsuzsa: A rendszerváltás megítélése. In_Szociológiai Szemle 1996. 1. FERGE Zsuzsa: A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés. In: FERGE Zsuzsa:

Társadalompolitikai tanulmányok. Gondolat, Budapest, 1980 GAZSÓ Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. In: Századvég. Új folyam. 1997. 7. szám KOLOSI Tamás (szerk.) Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modell vizsgálat I. Társadalomtudományi Intézet,

1982 KOLOSI Tamás (szerk.): Egyenlőtlen helyzetek. Kossuth, Budapest, 1988 KOLOSI Tamás – RÓBERT Péter: A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának főbb folyamatai

a rendszerváltás óta. In: KOLOSI T. – TÓTH I. Gy. – VUKOVICH Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2004. TÁRKI, 2004. 48-74. o. KOLOSI Tamás: A terhes babapiskóta: A rendszerváltás társadalmi szerkezete. Osiris, Budapest, 2000 KOLOSI Tamás: Előre. A státuszmegszerzés és az esélyegyenlőtlenség komplex megközelítése. In: Szociológiai

Szemle 2006. 1. szám. 93-102. o. KONRÁD György- SZELÉNYI Iván: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Gondolat, Budapest, 1989 LENGYEL György – SZÁNTÓ Zoltán (szerk.): Tőkefajták. A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. AULA,

Budapest, 1998 Robert King Merton, Lewis A. Coser: The Idea of social structure: papers in honor of Robert K. Merton. 1975. RÓBERT Péter: Családösszetétel, társadalmi tőke és iskolai egyenlőtlenségek. In: Útközben. Tanulmányok a

társadalomtudományok köréből. Somlai Péter 60. születésnapjára. Új Mandátum, Budapest, 2001. 94-120. o.

RÓBERT Péter: Társadalmi mobilitás. A tények és vélemények tükrében. 2. kiadás ARTT – Századvég, 2001 SZALAI Erzsébet: Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban. Aula, Budapest, 2001 SZELÉNYI Iván-ERIK Costello: A piaci átmenet elmélete: vita és szintézis. In: Szociológia Szemle 1996. 2. SZELÉNYI Iván: Új osztály, állam, politika. Európa, Budapest, 1990. 77-83. o. TARDOS Róbert: Kapcsolathálózati megközelítés: Új paradigma? In: Szociológiai Szemle. 1995. 4. VEBLEN, Thorstein: A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, 1975 WEBER, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 1. (Ebből a negyedik fejezet)

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987, 303-308. o.

79

Tantárgy neve: Módszertan gyakorlat VI. (Alkalmazott vizuális szociológia)

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN4409 Tárgyfelelős intézet: Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete


Tárgyfelelős: Dr. R. Nagy József, egyetemi docens

Közreműködő oktató(k):.

Javasolt félév: 4T Előfeltétel: BTSCN1106

Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: gyakorlat


Tantárgy feladata és célja: A kurzus tárgyalja a vizuális szociológiához kapcsolódóan az empirikus társadalomtudományi munka során felmerülő vizuális dokumentálási és kutatási feladatok technikai megalapozását, a vizuális dokumentálás technikáit. A szeminárium során a hallgatók megismerkednek a képrögzítési, képfeldolgozási eszközökkel és technikákkal, alapvető jártasságot szereznek a digitális fotografálásban, a digitálisan rögzített képek technikai kezelésében, elsajátítják a komponálás és editálás alapvető elveit, illetve betekintést nyernek a vizuális adatbázis-szervezés lehetőségeibe. Továbbá tapasztalatokat szereznek az analóg technológiával történő munkáról is. A félév során olyan feladatok megoldási módszereit sajátítják el, mint a dokumentációs célú állókép-rögzítés digitális technikával, hagyományos (analóg) eljárással készített fényképek digitális archiválása, az elkészített felvételek számítógépes módosítása, képjavító eljárások alkalmazása. A szeminárium további célja, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati ismeretekre tegyenek szert a nem-fikciós videofilmek (dokumentumfilm, hír, jegyzetfilm, magazin, oktatófilm, filmdokumentáció stb.) rögzítésének módjáról és technikáiról. A hallgatók a félév során megismerik a videofilmes stáb összetételét és működését, tagjainak szerepét, a filmkészítés alapvető elemeit és folyamatát az ötlettől a forgatókönyvön át a megvalósításig (pl. a kamerakezelés gyakorlati alapjai, gépismeret; kompozíciók, képkivágás, képszerkesztés; a plánok rendszere, snittek; a kamera mozgásai; a rögzített anyag válogatása, előkészítése; hang, világítás, narráció, zene). A kurzus tapasztalatokat és gyakorlati tudást biztosít a kamera, a világítás, a hangtechnika és a kisegítő technikai berendezések, eszközök kezeléséről is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: Ismeri a társadalomkutatás módszertanának alapelveit, a legfontosabb kutatási módszereket és az alapvető adatelemzési eljárásokat. Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket. képesség: Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű informatikai eljárásokat. Közreműködik a kutatási problémához illő kutatási módszerek kiválasztásában és alkalmazásában. attitűd:. Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban. Nyitott a kritikus önértékelésre és a szakmai továbbképzés különböző formáira. Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik. autonómia és felelősség: A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját. Felelősen betartja a kutatásetikai és publikációs normákat.

Tantárgy tematikus leírása: (14 hét)

Gyakorlat: 1. Fotótörténet, a szociológiai fényképezés gyakorlata 2. Gépismeret 3. A kép megszerkesztése, kompozíció, társadalomtudományi szempontok az állókép elkészítésében 4. A kép megszerkesztése, szabadtéri gyakorlat 5. A kép megszerkesztése, belsőtéri és reprodukciós gyakorlat 6. A kamerakezelés gyakorlati alapjai, gépismeret, társadalomtudományi szempontok a mozgókép

elkészítésében 7. Kompozíciók, képkivágás, képszerkesztés 8. A plánok rendszere, snittek 9. A kamera mozgásai 10. A rögzített anyag válogatása, előkészítése 11. A vágás alapszabályai, gyakorlati alkalmazása 12. Álló- és mozgóképek alkalmazása a szociológusi munkavégzés során 13. A vizsgafeladat elkészítése 14. A vizsgafeladatok értékelése, közös megtekintése

Félévközi számonkérés módja és értékelése:

80

A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel, a kiadott gyakorlati feladatok önálló elvégzése. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Az önállóan választott, megbeszélt és egyeztetett álló- és mozgóképes feladatok elvégzése és határidőre történő benyújtása. Az írásbeli / szóbeli vizsga itt tüntetendő fel, illetve az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők (ha vannak): -

Kötelező irodalom FREEMAN, Michael 2010 A digitális fényképezés kézikönyve. Budapest: Gabo. ISBN 9789636893729 Adobe Photoshop CS5: Tanfolyam a könyvben. Budapest: Perfact-Pro. 2011 ISBN 9789639929173 KELBY, Scott 2013 A digitális fotós könyv. Budapest: Perfact-Pro. ISBN 9789639929364 SZTOMPKA, Piotr 2009 Vizuális szociológia. A fényképezés mint kutatási módszer. Budapest-Pécs: Gondolat - PTE KMT. ISBN: 9636931735 SZABÓ Gábor és KARDOS Sándor 2014 Képalkotás. Az álló- és mozgóképalkotás technikai és gondolati elemei. Budapest: Typotex Kiadó. ISBN 978 963 279 198 2 VAGYÓCZKY Tibor 2005 Kézikönyv film-és tévéalkotóknak. Budapest: HSC. ISBN 963-00-9213-1 Ajánlott irodalom BARTHES, Roland 1985 Világoskamra. Jegyzetek a fotográfiáról. Budapest: Európa. ISBN 9630737027 KISFALUDY András 2017 A befogadó kamera. Interjúk dokumentumfilmesekkel. Budapest: Magyar Napló Kiadó. ISBN 9789638688712 SZABÓ Gábor 2002 Filmes könyv. Hogyan kommunikál a film? Budapest: Ab Ovo. ISBN 963 937 8070

81

Tantárgy neve: Terepgyakorlat IV.



Tárgyfelelős: Gyukits György





Tantárgy feladata és célja: A terepgyakorlat célja a kvalitatív szociológiai ismeretek terepkutatás során való gyakorlása. A terepgyakorlat alkalmával a résztvevők strukturált interjúkat készítenek a terepgyakorlat helyszínén élő népesség körében a szociális helyzetükkel kapcsolatban. Az interjúkat feldolgozzák, és kutatási beszámolót készítenek Az első terepgyakorlat alkalmával a lakótelepi népességet kérdezzük Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A hallgatók terepismeretet szereznek, amely alapvető fontosságú a szociológussá válás folyamatában képesség: kvalitatív szociológiai módszerek attitűd: beleérző képesség empátia autonómia és felelősség: speciális társadalmi létformák elfogadása


Gykorlat 1. Az elvégzendő kutatási feladat ismertetése. 2. Interjúvázlat készítése. 3. Módszertani felkészítés. (interjútechnikai ismeretek) 4-12 Terepmunka 13-14. Terepmunka eredményeinek értékelése









Kunt Ernő (1995) Fényképezés és kultúrakutatás. Miskolc – Budapest. ARC Árkádiusz Kiadó Lazarsfeld, Paul – Jahoda, Marie – Ziesel, Hans (1999): Marienthal. Budapest, Új Mandátum Lewis, Oscar (1968) Sánches gyermekei. Budapest, Európa Lewis, Oscar (2000) A szegénység kultúrája. In Győri Péter (szerk.) A város, a város társadalma, életforma-

csoportok. Társadalomismereti szöveggyűjtemény. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Szociális Munkás Szak, Budapest, Tótfalusi

Losonczi Ágnes (2016): A kutatásaimról, a pályámról, - az út amit megtettem. L’Hamattan Kiadó – Könyvprint Kiadó. Budapest.

82

Tantárgy neve: Kommunikációelmélet



Tárgyfelelős: Dr. Urbán Anna, egyetemi docens


Javasolt félév: 1. (Ő) Előfeltétel:



Tantárgy feladata és célja: A kurzus foglalkozik a kommunikáció fogalmával, a kommunikáció-kutatások történetével A hallgatók megismerkednek a tárgy alapfogalmaival, a kommunikáció dimenzióival; a kommunikációs folyamatot befolyásoló tényezőkkel és a kommunikációs folyamat menetével. Továbbá tárgyalandó témakörök még: kommunikációs modellek (pedagógiai, viselkedéstudományi stb.); a jel és a jelrendszer a kommunikációban; az emberi kommunikáció formái, akadályai és struktúrái; a beszéd; a verbális és non-verbális kommunikáció, tömegkommunikáció, köztér. Olyan szakemberek képzése, akik felkészültek a kultúrát meghatározó és befolyásoló tényezők felismerésére és azok hatásmechanizmusainak elemzésére. Képesek a szövegek és az újabb, nem elsősorban szöveges média elemzésére, a kultúrára gyakorolt hatásuk megfogalmazására. Jártasak írott szövegek és képi információk értelmezésében, kulturális, közéleti, művészeti, vallási és etikai jelenségek elemző feldolgozásában. Szilárd elméleti, módszertani alapokat biztosítani az alapszak specializációira épülő mesterképzések és a kutatói pálya felé orientálódóknak. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: Ismeri az elméleti problémafelvetés és problémamegoldás mai változatait és jártasságot szerez a

problémák szakszerű kezelésének gyakorlataiban. Ismeretekkel rendelkezik a mozgókép, az írott vizuális és mediális kommunikáció, a nyelvészet mibenlétéről, történetéről, jelentőségéről és társadalmi szerepéről.

képesség: Képes arra, hogy kreatív módon írjon, és kritikai tevékenységet fejtsen ki a kultúra különböző területein. Ez az alkalmasság kiterjed a nyomtatott és elektronikus sajtóban és egyéb kiadványokban megjelenő műbírálatok írására, politikai és közéleti elemzések elvégzésére, ismeretterjesztő tudósítások, beszédek és prezentációk készítésére és értékelésére, a kultúra szervezésében való közreműködésre. Képes több műfajban az adott műfajnak vagy egyéb igényeknek megfelelő írásbeli és szóbeli prezentációra. Képes a nyilvános megszólalás, illetve megjelenítés alapvető szabályainak ismeretében hatékony kommunikációra. Képes a szövegfeldolgozás, a szövegelemzés, valamint a kritikai elsajátítás technikáinak alkalmazására. Képes művelődési, művészeti és műemlékvédelmi intézményekben, kutatóintézetekben, az igazgatás területén, oktatási és ismeretterjesztési fórumokon, a tömegkommunikációban a kultúrakutatáshoz kapcsolódó feladatkörök ellátására, akár középvezetői szinten is.

attitűd: Nyitott a párbeszédre és az együttműködésre. Képes figyelemmel meghallgatni mások álláspontját, és elfogulatlanul mérlegelni az előadott vélemények tartalmát. Nyitott más kultúrákra, a kulturális sokszínűségre. Közvetíti az elsajátított kulturális értékeket. Fejleszti nyelvtudását. Egy számára újszerű kérdéskörben is képes tájékozódni, információkat szerezni, látókörét bővíteni, véleményét ennek megfelelően körültekintően kialakítani és kifejezni. Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.

autonómia és felelősség: Fontosnak tartja a párbeszédet és az együttműködést a különböző felfogású társadalmi csoportok között. Véleményét körültekintően alakítja ki, tájékozódik és felelősséget vállal saját álláspontjáért. Véleményét argumentumokra alapozza. Véleményalkotásában képviseli az emberi méltóság szellemi követelményeit. Elutasítja mások érzelmi vagy ideológiai alapú manipulálását. Elkötelezett az emberi méltóság által megkövetelt, etikailag és szellemileg alapos érvelés mellett. Felelősséget vállal akár szóban, akár írásban megfogalmazott véleményéért, közéleti és tudományos téren is.


Előadás: 01. Bevezetés a kommunikáció tanulmányokba. Az információ fogalma és jelentősége az egyén és a társadalom

életében 02. A kommunikáció fogalma, különféle szempontú felosztásai. 03. Kommunikációs modellek (pedagógiai, viselkedéstudományi stb.) 04. A jel és a jelrendszer a kommunikációban

83

05. Az emberi kommunikáció formái, akadályai és struktúrái 06. A beszéd. A verbális és non-verbális kommunikáció 07. Verbális kommunikáció, 08. Paraverbális kommunikáció, nem-verbális kommunikáció 09. Az emberi kommunikáció vizsgálatának története a kezdetektől napjainkig 10. Az írás és könyvnyomtatás hatása az emberi kommunikációra 11. A kultúra és a kommunikáció összefüggései; a kulturális különbségek dimenziói 12. A társadalmi kommunikáció színterei 13. A társadalmi kommunikáció médiumai 14. A kommunikációs folyamatot befolyásoló tényezők; elvárások: pozitív és negatív.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: 1 zárhelyi dolgozat. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Aláírás feltétele: óralátogatás. A vizsga értékelése: Jeles: a választott témában releváns tézist ismertet, az állítást kellő értelmezhetőségben kifejti, érvekkel,

példákkal, gondolatmenet-rekonstrukcióval támasztja alá jó: választott témában releváns tézist ismertet, az állítást kellő értelmezhetőségben kifejti, közepes: a választott témában releváns tézist ismertet, az állítást kellő értelmezhetőségben kifejti elégséges: a választott témában releváns tézist ismertet elégtelen: olyan tézis állít, amely relevánsan nem vonatkoztatható a választott témára. A félévközi számonkérés eredménye beszámít a vizsga eredményébe: az értékelés osztályzatát két jeggyel módosíthatja (emelheti és csökkentheti).

Kötelező irodalom: Róka Jolán 2002. Kommunikációtan: Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Budapest:

Századvég. Lázár Judit 2001. A kommunikáció tudománya. Budapest: Balassi Kiadó. Fercsik Erzsébet–Raátz Judit 2006. Kommunikáció és nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Rosengren, Karl Erik 2000. Communication. An Introduction. London: Sage. Ajánlott irodalom: Béres István–Horányi Özséb 1999. Társadalmi kommunikáció. Budapest: Osiris. Császi, Lajos 2002. A média rítusai. Budapest: MTA-ELTE-Osiris. Griffin, Em 2003.Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat Kiadó. Rosengren, Karl Erik 2004. Kommunikáció. BudaTypotex. Pease, Allan 1981 Body Language. London. Sheldon Press.

84

Tantárgy neve: Szociális munka


Tantárgyelem:

Tárgyfelelős: dr. Kozma Judit egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): --

Javasolt félév: 5Ő Előfeltétel: nincs

Óraszám/hét: 0-2 Számonkérés módja: gyakorlat


Tantárgy feladata és célja: A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Megismerteti

a szociális munka professzionalizálódási folyamatát,

szemléleti alapelveit,

gyakorlatának formáit (területeit),

a szakma alapját jelentő értékrendet,

az értékek/etika, a tudás: ismeretek és készségek szerepét a szociális segítésben,

a szakmai személyiség kialakulásának és a szakmai ártalmak elkerülésének módját,

a szociális szolgáltatások típusait, a szociális munka színtereit. A tantárgynak a fentieken kívül hozzá kell járulnia a következő célok teljesítéséhez is:

A hallgatónak át kell látnia, hogy a szociális munka értelmezései hogyan kapcsolódnak más diszciplínák értelmezési kereteihez: mit jelent az, hogy egy probléma szociálpolitikai, szociális munkás, jogi, pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi, szociológiai vonatkoztatási keretben jelenik meg.

Át kell látnia, hogy milyen jellegű kockázatok és hiányhelyzetek tartoznak a különböző hivatások kompetenciakörébe, beleértve ebbe a szociális munkát is.

A tantárgynak hozzá kell járulnia az alapvető ismeretszerzési/tanulási készségek elsajátításához. Ennek értelmében a hallgató megtanulja:

használni az alapvető információs forrásokat, melyek rendelkezésre állnak egy-egy jelenség vagy probléma megértéséhez, úgymint

- a szakirodalmat, - az Interneten található forrásokat, - a strukturált és struktúrát nélkülöző, kívülálló és résztvevő megfigyelést, - dokumentumok és statisztikák elemzését, - interjút, - más információs forrásokat, mint amilyenek például a művészeti alkotások.

egy-egy szakmai téma interpretációját szóban és írásban,

a team-munkát. Minimum-követelmények: 1. A hallgató ismeri:

a professzionális szociális munka kialakulásának főbb állomásait, az alapvető ideológiai eltérések és konfliktusok természetét, és hatását a szociális munka gyakorlatára,

a szemléleti elveket a szociális segítésben: a tradicionális, diszkriminatív, szelektív és univerzális szemléletet, és ezek hatását a szociális munka gyakorlatára,

a szociális munka kompetenciakörébe tartozó problémákat (a szociális kérdés mibenlétét) és a szociális szolgáltatások igénybevevőinek különböző csoportjait,

a szociális munka professzió felépülését: misszió, intézményrendszer, kompetenciakör, a tudás termelésének és az oktatásnak az intézményei, szakmapolitika

a szakmai értékrendet és az etikai kódexet

a szociális munka végzéséhez szükséges tudás természetét,

a szakmai személyiség jellemzőit,

a szociális munka színtereit, intézménytípusait. 2. A hallgató képes:

irányítással megfelelő válaszokat adni szakmai kérdésekre a szakirodalom alapján,

felismerni a szociális munka kompetenciakörébe tartozó problémákat,

kezdő szinten elemezni a felhasználói körben felmerülő szükségleteket,

kezdő szinten elemezni a szolgáltatás és a szükségletek egymásnak való megfelelését,

85

etikai szempontból megfelelő válaszokat adni problematikus helyzetekben (diszkriminációt elutasító gyakorlat). A kiválóság kritériumai: 1. A hallgató képes:

releváns kérdéseket feltenni a tananyaggal illetve a tanulási alkalmakon tapasztaltakkal kapcsolatban, továbbá megtalálni és alkalmazni a kérdés megválaszolásához szükséges módszereket, forrásokat,

megfelelő módon bemutatni a kérdésre adott válaszlehetőségeket,

felismerni és elemezni értékdilemmákat, konfliktusokat, nézeteltéréseket, és ezeket megfelelően prezentálni,

vitatni mások nézeteit és közös pontokat keresni a megállapodás érdekében. 2. A hallgató elkötelezetten vesz részt a tanulási folyamatban, önállóan keresi a tanulási alkalmakat, és az adott tanulási alkalmakból igyekszik a legtöbbet kihozni. Módszerek:

előadások

kérdésekkel irányított önálló irodalom-feldolgozás a probléma-alapú tanulás módszerével önálló kérdésfelvetésekre és válaszok keresésére ösztönzés, bemutatási lehetőség nyújtásaFejlesztendő kompetenciák: tudás: - Ismeri és érti a szociális munka szerepét, lényegét, funkcióit, komplexitását, multi, inter-diszciplináris jellegét. - Érti és átlátja a szociális munka jogi, társadalmi és ökológiai kontextusát, a szociális munkára vonatkozó közvitákat és jellemző, elterjedt véleményeket, a szociális munka alapvető elméleteit, modelljeit és folyamatait. képesség: - Érzékeny és nyitott a társadalmi és szociális problémákra, elkötelezett és felelősséget vállal a szakma értékei és a társadalmi szolidaritás ügye mellett. attitűd: - Elkötelezett a szakmai etikai alapelvek gyakorlati alkalmazására, valamint a jogi és etikai keretek közötti felelős cselekvésre. - Nyitott mások megismerésére, empátiával viszonyul az emberekhez, családokhoz, csoportokhoz és közösségekhez. autonómia és felelősség: - Felelősséget vállal a rábízott információkért, valamint a dokumentációban rögzített adatokért, titoktartási kötelezettségét megtartja. Be kell mutatni a KKK-val összhangban, hogy milyen kompetenciákat igényel, illetve fejleszt a tantárgy

Tantárgy tematikus leírása: Előadás

1. A professzionális szociális munka kialakulásának főbb állomásai, a szociális segítés szemléleti elvei: a tradicionális, diszkriminatív, szelektív és univerzális szemlélet, az alapvető ideológiai eltérések és konfliktusok természete, és ezek hatása a szociális munka gyakorlatára

2. A szociális munka kompetenciakörébe tartozó problémák (a szociális kérdés mibenléte) és a szociális szolgáltatások igénybevevőinek különböző csoportjai, a szociális munka színterei, intézménytípusai, munkaformái, valamint a szociális munka professzió felépülése: misszió, intézményrendszer, kompetenciakör, a tudás termelésének és az oktatásnak az intézményei, szakmapolitika

3. A szociális munkás szakma értékrend, etikai dilemmák, az etikai kódex 4. A szociális munka végzéséhez szükséges tudás természete, a problémamegoldó modell

Tanulási feladatok:

Irányított megfigyelés: Greengrass: A repülés elmélete – határidő:

A feldolgozás ajánlott kérdései: első érzések, gondolatok a szereplők és problémáik a filmben szereplő laikus és professzionális segítők jellemzői

Esetelemzés: Szenvedéstörténet – határidő: Kérdések:

a szereplő neve, kora, lakóhelye, családi helyzete élettörténete jövedelme és kiadásai problémái milyen segítséget kapott a szociális szolgáltatásoktól, és miben nem segítettek neki, amiben

pedig fontos lett volna,

86

milyen szolgáltatásokat láttok szükségesnek az esetben

Interjú egy szociális munkás hallgatóval - határidő: Kérdések:

a kérdezett neve (nem a valódi!), kora, családi helyzete, lakóhelye, tanulmányai, ha volt, korábbi ill. jelenlegi munkahelye(i)

miért jött erre a szakra, kitől hallott róla, miért volt vonzó számára hogy érzi magát az egyetemen


A tanulási feladatok elvégzésének írásos dokumentációja, személyes oktatói visszajelzés – a feladatok elvégzése az aláírás feltétele

Írásbeli vizsga: Kérdések:

1. A professzionális szociális munka kialakulásának főbb állomásai, a szociális segítés szemléleti elvei: a tradicionális, diszkriminatív, szelektív és univerzális szemlélet, az alapvető ideológiai eltérések és konfliktusok természete, és ezek hatása a szociális munka gyakorlatára

Források: előadás, Hegyesi Gábor – Kozma Judit: A szociális munka – áttekintés. In: Kozma Judit (szerk): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 13-37.; Colin Pritchard – Richard Taylor: Politikai irányvonalak a szociális munkában. In: Hegyesi G. – Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet, Általános szociális munka, több kiadás.

2. A szociális munka kompetenciakörébe tartozó problémák (a szociális kérdés mibenléte) és a szociális szolgáltatások igénybevevőinek különböző csoportjai, a szociális munka színterei, intézménytípusai, munkaformái, valamint a szociális munka professzió felépülése: misszió, intézményrendszer, kompetenciakör, a tudás termelésének és az oktatásnak az intézményei, szakmapolitika

Források: előadás, Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában. In: Kozma Judit(szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 38-67.o.; IFSW Definition of Social Work http://ifsw.org/policies/definition-of-social-work/ ; www.3Sz.hu

3. A szociális munkás szakma értékrend, etikai dilemmák, az etikai kódex Forrás: előadás, a Szociális Munka Etikai Kódexe http://www.cssk.hu/letoltesek/szakmai_anyagok_kiadvanyok/2009-02-15/a_szocialis_munka_etikai_kodexe.html Az emberi jogok nyilatkozata. ENSZ l948.; Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában. In: Kozma Judit(szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 38-67.o.; F. Loewenberg – R. Dolgoff: Etikai választások a segítő foglalkozásokban. Ugyanők: Érték és etika a szociális munka gyakorlatában. In.: Hegyesi G. – Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet, Általános szociális munka, több kiadás.

4. A szociális munka végzéséhez szükséges tudás természete, a problémamegoldó modell Forrás: előadás, Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 38-67.o.; A. Morales – B. A. Sheafor: A szociális munka ismeretalapja.; B.R. Compton – B. Galaway: Problémamegoldás – a szociális munka folyamata. In.: Hegyesi G. – Talyigás K. (szerk.): A szociális munka elmélete és gyakorlata I. kötet, Általános szociális munka, több kiadás. Portfólió értékelés: A félévközi tanulási feladatok megoldásának értékelése (33%), írásbeli vizsga (77%) Szóbeli beszámoló (kollokvium): azon hallgatók esetében, akik nem teljesítették a félév folyamán a közepes szintet, vagy javítani akarnak szóban a félév során elért eredményükön.

Kötelező irodalom: Hegyesi Gábor – Kozma Judit: A szociális munka – áttekintés. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 13-37. Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): Nemzetközi szöveggyűjtemény a "Szociális munka elmélete és gyakorlata" c. tárgyhoz. 1. kötet, Semmelweis Kiadó, 1994. Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 38-67.o.; A Szociális Munka Etikai Kódexe: http://www.cssk.hu/letoltesek/szakmai_anyagok_kiadvanyok/2009-02-15/a_szocialis_munka_etikai_kodexe.html Az emberi jogok nyilatkozata. ENSZ l948. Paul Greengrass: A repülés elmélete (film) Mel Gray, Stephen A. Webb (ed.): Ethics and Value Perspectives in Social Work. Palgrawe, 2010. Ajánlott irodalom:

http://ifsw.org/policies/definition-of-social-work/

http://www.3sz.hu/

http://www.cssk.hu/letoltesek/szakmai_anyagok_kiadvanyok/2009-02-15/a_szocialis_munka_etikai_kodexe.html




87

Bill Jordan: A szociális munka bemutatása. Esély, 1992:3.,4.,6.,1993:2.,4.,1994:1.; 3. Wolfgang Müller: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? T-Twins, 1992. Kozma Judit: Milyen a jó szociális munkás, avagy ki tud démont űzni? Esély, 1994/4., Uõ.: Szürke minden teória... Esély, 1996/2.

88

Tantárgy neve: Alkalmazott vizuális szociológia

Tantárgy Neptun kódja: BTSCNSZ11 Tárgyfelelős intézet: Antropológiai és Filozófiai Tudományok Intézete


Tárgyfelelős: Dr. R. Nagy József, egyetemi docens

Közreműködő oktató(k):.-


Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: gyakorlat


Tantárgy feladata és célja: A kurzus tárgyalja a vizuális szociológiához kapcsolódóan az empirikus társadalomtudományi munka során felmerülő vizuális dokumentálási és kutatási feladatok technikai megalapozását, a vizuális dokumentálás technikáit. A szeminárium során a hallgatók megismerkednek a képrögzítési, képfeldolgozási eszközökkel és technikákkal, alapvető jártasságot szereznek a digitális fotografálásban, a digitálisan rögzített képek technikai kezelésében, elsajátítják a komponálás és editálás alapvető elveit, illetve betekintést nyernek a vizuális adatbázis-szervezés lehetőségeibe. Továbbá tapasztalatokat szereznek az analóg technológiával történő munkáról is. A félév során olyan feladatok megoldási módszereit sajátítják el, mint a dokumentációs célú állókép-rögzítés digitális technikával, hagyományos (analóg) eljárással készített fényképek digitális archiválása, az elkészített felvételek számítógépes módosítása, képjavító eljárások alkalmazása. A szeminárium további célja, hogy a hallgatók elméleti és gyakorlati ismeretekre tegyenek szert a nem-fikciós videofilmek (dokumentumfilm, hír, jegyzetfilm, magazin, oktatófilm, filmdokumentáció stb.) rögzítésének módjáról és technikáiról. A hallgatók a félév során megismerik a videofilmes stáb összetételét és működését, tagjainak szerepét, a filmkészítés alapvető elemeit és folyamatát az ötlettől a forgatókönyvön át a megvalósításig (pl. a kamerakezelés gyakorlati alapjai, gépismeret; kompozíciók, képkivágás, képszerkesztés; a plánok rendszere, snittek; a kamera mozgásai; a rögzített anyag válogatása, előkészítése; hang, világítás, narráció, zene). A kurzus tapasztalatokat és gyakorlati tudást biztosít a kamera, a világítás, a hangtechnika és a kisegítő technikai berendezések, eszközök kezeléséről is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: Ismeri a társadalomkutatás módszertanának alapelveit, a legfontosabb kutatási módszereket és az alapvető adatelemzési eljárásokat. Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket. képesség: Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű informatikai eljárásokat. Közreműködik a kutatási problémához illő kutatási módszerek kiválasztásában és alkalmazásában. attitűd:. Nyitott és egyben kritikus a szociológia elméleti, gyakorlati és módszertani újításaival kapcsolatban. Nyitott a kritikus önértékelésre és a szakmai továbbképzés különböző formáira. Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik. autonómia és felelősség: A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját. Felelősen betartja a kutatásetikai és publikációs normákat.

Tantárgy tematikus leírása: (14 hét)

Gyakorlat: 1. Fotótörténet, a szociológiai fényképezés gyakorlata 2. Gépismeret 3. A kép megszerkesztése, kompozíció, társadalomtudományi szempontok az állókép elkészítésében 4. A kép megszerkesztése, szabadtéri gyakorlat 5. A kép megszerkesztése, belsőtéri és reprodukciós gyakorlat 6. A kamerakezelés gyakorlati alapjai, gépismeret, társadalomtudományi szempontok a mozgókép

elkészítésében 7. Kompozíciók, képkivágás, képszerkesztés 8. A plánok rendszere, snittek 9. A kamera mozgásai 10. A rögzített anyag válogatása, előkészítése 11. A vágás alapszabályai, gyakorlati alkalmazása 12. Álló- és mozgóképek alkalmazása a szociológusi munkavégzés során 13. A vizsgafeladat elkészítése 14. A vizsgafeladatok értékelése, közös megtekintése


89

A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel, a kiadott gyakorlati feladatok elvégzése. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Az előre megbeszélt és egyeztetett álló- és mozgóképes feladatok elvégzése és határidőre történő benyújtása. Az írásbeli / szóbeli vizsga itt tüntetendő fel, illetve az adott ismeret átadásában alkalmazandó további (sajátos) módok, jellemzők (ha vannak): -

Kötelező irodalom FREEMAN, Michael 2010 A digitális fényképezés kézikönyve. Budapest: Gabo. ISBN 9789636893729 Adobe Photoshop CS5: Tanfolyam a könyvben. Budapest: Perfact-Pro. 2011 ISBN 9789639929173 KELBY, Scott 2013 A digitális fotós könyv. Budapest: Perfact-Pro. ISBN 9789639929364 SZTOMPKA, Piotr 2009 Vizuális szociológia. A fényképezés mint kutatási módszer. Budapest-Pécs: Gondolat - PTE KMT. ISBN: 9636931735 SZABÓ Gábor és KARDOS Sándor 2014 Képalkotás. Az álló- és mozgóképalkotás technikai és gondolati elemei. Budapest: Typotex Kiadó. ISBN 978 963 279 198 2 VAGYÓCZKY Tibor 2005 Kézikönyv film-és tévéalkotóknak. Budapest: HSC. ISBN 963-00-9213-1 Ajánlott irodalom BARTHES, Roland 1985 Világoskamra. Jegyzetek a fotográfiáról. Budapest: Európa. ISBN 9630737027 KISFALUDY András 2017 A befogadó kamera. Interjúk dokumentumfilmesekkel. Budapest: Magyar Napló Kiadó. ISBN 9789638688712 SZABÓ Gábor 2002 Filmes könyv. Hogyan kommunikál a film? Budapest: Ab Ovo. ISBN 963 937 8070

90

III/1. Tantárgy neve: Gazdaságszociológia Tantárgy Neptun kódja: BTSCN5501

Tárgyfelelős intézet: ATTI




Javasolt félév: 5Ő Előfeltétel: nincs



Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretein belül a hallgatók tanulmányozzák a klasszikus szociológia gazdasági vonatkozású szerzőit és elméleteit. A félév során nagy hangsúlyt fektetünk a gazdaság társadalmi beágyazottságának tárgyalására. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: elméleti és empirikus ismeretek képesség: alkalmazás attitűd: nyitottság, empátia, elkötelezettség autonómia és felelősség: segítés, intervenció


Előadás: 1. A gazdaságszociológia fogalma, tárgya, módszere 2. A gazdaság makroszociológiai elméletei I. (Marx) 3. A gazdaság makroszociológiai elméletei II. (Weber, Durkheim) 4. A gazdaság makroszociológiai elméletei III. (Parsons, Polányi) 5. A gazdaság makroszociológiai elméletei IV. (Luhmann, Habermas) 6. Zárthelyi dolgozat 7. Gazdasági rendszerek (Sombart, Bücher) 8. Gazdasági intézmények I.: a piac szociológiája (Neale) 9. Gazdasági intézmények II.: a pénz szociológiája (Simmel, Zelizer) 10. Piacok szociológiája I.: munkaerőpiac, oktatási piac, egészségügyi piac 11. Piacok szociológiája II.: művészeti piac, sportpiac 12. Társadalmi hálózatok elemzése 13. A társadalmi tőke 14. Az állam gazdasági szerepe


Kötelező irodalom: LENGYEL GY., SZÁNTÓ Z. (szerk.): A gazdasági élet szociológiája. AULA, Budapest, 2001. LENGYEL Gy., SZÁNTÓ Z. (szerk.): Gazdaságszociológiai szöveggyűjtemény. AULA, Budapest, 2006. LENGYEL Gy., SZÁNTÓ Z. (szerk.): Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája. AULA, Bp., 1998. Jacek TITTENBRUN: Sociology of the Economy versus Economic Sociology. http://kolegia.sgh.waw.pl/pl/KES/struktura/IFSISE/Documents/6.Jacek_Tittenbrun Ajánlott irodalom: BODNÁR Éva: Három cikk ürügyén a hálapénz ökonómiai természetéről. Replika, 1992/1-2. HORVÁTH D. Tamás: A felsőoktatás és a diplomások munkaerőpiaca az Egyesült Államokban. Közgazdasági Szemle, 1991/11. LENGYEL Gy., SZÁNTÓ Z. (szerk.): Tőkefajták. . AULA, Budapest, 1998. György LENGYEL: Embededdness, Redistribution and Double Dependence: Polányi- reception Reconsidered. file:///C:/Users/User/Downloads/184-1-763-1-10-20160620.pdf

http://kolegia.sgh.waw.pl/pl/KES/struktura/IFSISE/Documents/6.Jacek_Tittenbrun

91

Tantárgy neve: Tömegkommunikáció szociológiája



Tárgyfelelős: Dr. Osváth Andrea egy. adjunktus

Közreműködő oktató(k): Dr. Faragó László, adjunktus

Javasolt félév: 1Ő/3T Előfeltétel:

Óraszám/hét: 2+0 ea Számonkérés módja: kollokvium


Tantárgy feladata és célja: A kurzus a média és társadalom kapcsolatát vizsgálja. A kommunikációs aktusokból kiindulva, a megértést, a félreértést és a befolyásolást, meggyőzést teszi a tárgy központi kérdéseivé. Miközben a tantárgy célja az is, hogy bemutassa a különböző médiumok hatásmechanizmusát, evolúcióját, választ keres a „csatornaválasztás” döntésfolyamataira. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: elméleti és empirikus ismeretek képesség: elemzés, kooperáció, kommunikáció attitűd: nyitottság, elkötelezettség, objektivitás, korrektség autonómia és felelősség: önállóság, tisztelet, fejlődés


Előadás, gyakorlat: 1. Szimbolikus konvergencia, Szimbolikus interakcionizmus;

2. Interakcionális nézőpont - irányítás, a státusz és a hatalom;

3. Csoportos és nyilvános kommunikáció;

4. Közlés és befogadás

5. Közvélemény, látens közvélemény;

6. A befolyásolás aspektusai;

7. Hírelméletek;

8. A témameghatározás elméletei, tematizálás;

9. A média McLuhan szerint technikai determinizmusa;

10. A nyilvánosság szerkezetváltása;

11. Médiaszabályozás európai és amerikai modelljei;

12. A média kulturális kontextusa;

13. Média és erőszak;

14. Az évfolyamdolgozat prezentálása;

Félévközi számonkérés módja és értékelése:- Kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

Kiselőadások a média a társadalom témakörben kiadott szakcikkek alapján Beadandó dolgozat: egy önállóan elkészített esszé média a társadalom témakörben, amely legalább 2000 szót tartalmaz, és formai kereteiben megfelel az év során elhangzott elvárásoknak. A kurzus vizsgával zárul.

Kötelező irodalom: 1. Kolosi Tamás - Tóth István György: Társadalmi riport 2018, Tárki, Budapest, 2019, ISBN: 2631-1070

2. Briggs, Asa-Burke, Peter: A média társadalomtörténete, Napvilág, 2004, ISBN 963 9350451

3. Friedemann von Schulz von Thun: A kommunikáció zavarai és feloldásuk, Háttér Kiadó, Budapest, 2012,

ISBN 978 615 5124 06 8

Ajánlott irodalom: 1. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris Kiadó, Budapest, 2006, ISBN: 9789633898482

2. Angelusz Róbert: A láthatóság görbe tükrei. Budapest, 2000, Új Mandátum

92

3. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása, Osiris, 1999; (7-44., 81-154., 217-265)

93

Tantárgy neve: Vallásszociológia


Tantárgyelem: k.

Tárgyfelelős: Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus

Közreműködő oktató(k): Dr. Havasi Virág, egyetemi docens




Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretében a hallgató megismeri az öt világvallás alapvető tanításait, a vallási jelenségekre vonatkozó főbb fogalmakat és elméleti magyarázatokat. Megismerik a vallási tanítások hatásait más alrendszerek, az egyházak társadalmi szerepét, különös tekintettel a mai magyar viszonyokta. Megvizsgáljuk a szekularizáció kérdéskörét. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a vallások megismerésével a társadalmi normák és értékek világának jobb megértéséhez jut a hallgató, a

vallási alrendszer más alrendszerekre való hatásának megértésével jobban megérti a társadalomban működő jelenségek összefüggéseit

képesség: a hallgató képessége fejlődik abban, hogy közreműködjön az egyenlőtlenségek következményeinek csökkentését, a társadalmi integráció erősítését, a hátrányos helyzetűek integrációját és a társadalmi demokrácia megvalósulását szolgáló komplex programok kidolgozásában és megvalósításában

attitűd: a hallgatónak fejlődik az érzékenysége és nyitottsága a társadalmi problémákra, szemléletét jobban áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia

autonómia és felelősség: a hallgatóban fejlődik az igény, hogy aktívan és felelősen vegyen részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában


Előadás: 1. A vallás szociológiai fogalma, valláselméletek 2. Valláselméletek a pszichológiában 3. Hinduizmus 4. Buddhizmus 5. Kínai univerzizmus 6. Kereszténység 7. Iszlám 8. Új vallási mozgalmak 9. Szekularizáció 10. Vallás és gazdasági élet 11. Vallás és politika 12. Vallásosság Magyarországon 13. Az egyházak társadalmi szerepvállalása a mai Magyarországon 14. Cigány pasztoráció Magyarországon

A bontás egyértelműen és azonosítható módon mutassa be az elsajátítandó ismeretek körét.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Aláírásért esszé. Kollokvium: szóbeli vizsga

Kötelező irodalom: Hamilton, Malcolm, B. (1998): Vallás, ember, társadalom: Elméleti és összehasonlító vallásszociológia. AduPrint, Budapest. Kamarás, István (2003): Kis magyar religiográfia. Pannónia könyvek, Pécs Török, Péter (2007): És (a)mikor destruktívak? Az új vallási mozgalmak szociológiája és hazai helyzete. Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány Ajánlott irodalom: Tomka, Miklós (2006): Vallás és társadalom Magyarországon. Loisir kft, Budapest-Piliscsaba Campbell, Colin (1972): „The Cult, the Cultic Milieu and Secularisation” In: Hill, M (ed): A Sociological Yearbook of Religion in Britain. London, SCM Press

94

Weber, Max (1963): The Sociology of Religion. Beacon Press, Boston HAVASI, V. [2017]: A történelmi egyházak cigánymissziós tevékenysége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. In: Szellem és tudomány. ISSN 2062-204X Különszám 147-191 HAVASI, V. [2017]: A történelmi egyházak szerepvállalása a gyermekvédelem és szociális ellátás területén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. In: Szellem és tudomány. ISSN 2062-204X Különszám 110-146.

95

Tantárgy neve: Módszertan VII

Tantárgy Neptun kódja: BTSCN5505







Tantárgy feladata és célja: (200-300 karakter) A hallgatók az eddig tanultakat gyakorlatban alkalmazzák, kutatástervezési és lebonyolítási képességei fejlődnek. A félévben az interjús technika gyakorlati alkalmazását mélyítik el. Fejlesztendő kompetenciák: tudás:a hallgatók terepismeretet szereznek, amely alapvető fontosságú a szociológussá válás folyamatában képesség: kvalitatív szociológiai módszerek attitűd: beleérző képesség empátiaautonómia és felelősség: speciális társadalmi létformák elfogadása


Gyakorlat: 1. Feladatok kiosztása, kutatási módszerek megbeszélése. 2. -3. Szakirodalom keresés, feldolgozás 4.-5. Beszámoló a szakirodalom összefoglalásról, interjúvázlatok elkészítése 6.-7. Interjúk lebonyolítása 8. Beszámoló az interjúzás tapasztalatairól 9.-10. Kiselőadások elkészítése 11-14. Hallgatói prezentációk

Félévközi számonkérés módja és értékelése: (prezentáció, zárthelyi dolgozat, beadvány stb.) Félév közben az egyéni kutatómunka részeredményei kerülnek értékelésre oly módon, hogy az értékelés tanulságait a hallgató a munkájába beépíthesse. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A gyakorlati jegyben tükröződni fog a befektetett munka mennyisége, a szakirodalom és feldolgozása, a terepmunka és feldolgozása, a szerzett ismeretek strukturálása és prezentálása. Ezen öt területre kapnak 10-10 pontot, 45-50: jeles, 40-44: jó, 35-40: közepes, 30-34: elégséges.

Kötelező irodalom: HÉRA Gábor és LIGETI György2014 Módszertan. Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába.Budapest: Osiris, 15–208, 219–233.old ISBN 978963389788 1 MITEV Ariel2015 A kvalitatív kutatás filozófiája és a kvalitatív kutatási terv. In Horváth Dóra és Mitev Ariel: Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea Kiadó, 25–81.o ISBN 9786155303-82-1 Kovács Éva 2007 Interjús módszerek és technikák. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 269-277. oldal Ajánlott irodalom: (legalább 1 idegen nyelvű)

BABBIE, Earl2017 A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó,26–196. ISBN 978963456000 5BERNARD, Russell -GRAVLEE, Clarence (szerk.)

KOVÁCS Éva (szerk.)2007 Közösségtanulmány. Módszertani jegyzet. Budapest–Pécs: Néprajzi Múzeum, PTE-BTK Kommunikáció-és Médiatudományi Tanszék, 203–233, 269–277, 296–316.old. ISBN 978-963-642-156-4

Jennifer Mason 2017 Qualitative researching. SAGE? London. ISBN: 9781473912182

96

Tantárgy neve: Terepgyakorlat V.


Tantárgyelem:






Tantárgy feladata és célja: A terepgyakorlat célja a kvalitatív szociológiai ismeretek terepkutatás során való gyakorlása. A terepgyakorlat alkalmával a résztvevők strukturált interjúkat készítenek a terepgyakorlat helyszínén élő népesség körében a szociális helyzetükkel kapcsolatban. Az interjúkat feldolgozzák, és kutatási beszámolót készítenek Az ötödik terepgyakorlat alkalmával a hajléktalan szállón lakó népességet kérdezzük Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A hallgatók terepismeretet szereznek, amely alapvető fontosságú a szociológussá válás folyamatában képesség: kvalitatív szociológiai módszerek attitűd: beleérző képességm empátia autonómia és felelősség: speciális társadalmi létformák elfogadása




Kötelező irodalom: Babbie, Earl (2017): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassa Kiadó, Budapest Gyukits György: A kvalitatív szociológiai módszerekről szubjektíven. In Szellem és tudomány 2018/1 76-108. oldal Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan / Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó. Budapest, 2014. Jennifer Mason: A kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó. Budapest, 2005 Kvale, Steiner (2005): Az interjú/ Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. Richardson, John (Ed. 1996): Handbook of Qualitative Research Metods. NPS London (43-141 oldal) Ajánlott irodalom: Fleischmidt Margit – Szuhai Péter: A sűrű leírás. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 2007. 243-259 oldal Gelencsér Katalin: Grounded Theory. In.:Szociológiai szemle 2003/1 143-154. oldal Glózer Rita: Diszkurzív módszerek. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 2007. 260-268. oldal Kotics József (2007): A magyar közösségkutatások huszadik századi története. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 23-43 oldal Kovács Éva (2007): Interjús módszerek és technikák. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum PTE BTK Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék. 269-277. oldal Kunt Ernő (1995) Fényképezés és kultúrakutatás. Miskolc – Budapest. ARC Árkádiusz Kiadó Lazarsfeld, Paul – Jahoda, Marie – Ziesel, Hans (1999): Marienthal. Budapest, Új Mandátum Lewis, Oscar (1968) Sánches gyermekei. Budapest, Európa

97

Lewis, Oscar (2000) A szegénység kultúrája. In Győri Péter (szerk.) A város, a város társadalma, életforma-csoportok. Társadalomismereti szöveggyűjtemény. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Szociális Munkás Szak, Budapest, Tótfalusi Losonczi Ágnes (2016): A kutatásaimról, a pályámról, - az út amit megtettem. L’Hamattan Kiadó – Könyvprint Kiadó. Budapest.

98

Tantárgy neve: Szociológiai irányzatok és iskolák II. Tantárgy Neptun kódja: BTSCN507 Tárgyfelelős intézet: ATTI



Közreműködő oktató(k): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus

Javasolt félév: 5/Ő Előfeltétel: -



Tantárgy feladata és célja: A szociológia kialakulása óta sokrétű tudomány. A tudomány tárgyát különböző módszerekkel és szempontok szerint vizsgálja. Ehhez a tagoltsághoz járul még hozzá az a körülmény, hogy a klasszikus elméletek és fogalmak egyre kevésbé illeszthetők a mai világ jelenségeire. Mindezen körülmények figyelembe vételével kíván a kurzus segítséget adni a hallgatóknak az adekvát tájékozódáshoz. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: Azon összefüggések megismertetése, amelyek a társadalom szaktudományos értelmezéseihez az általános alapokat képezik. képesség: A szociológiailag releváns információkat feldolgozásához szükséges általános műveltség. attitűd: Elméleti tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik.


Előadás, gyakorlat: 1. A szociológiai megközelítésmódok tudománytörténeti áttekintése. Út a morálfilozófiától és a történetfilozófiától a statisztikai táblázatig. 2. A neopozitivista empirikus szociológia. A Merton – Lazarsfeld paradigma. 3. Az elméletek virágkora és hanyatlása. Hány ága lehet az elméletnek? 4. A halhatatlan marxizmus. 5. A neomarxisták és a strukturalizmus. A kritikai elméletektől a kritika kisajátításáig. 6. A funkcionalizmus. 7. Weberiánus cselekvéselméletek. 8. Konfliktuselméletek versus funkcionalizmus 9. Módszertani individualizmus és kollektivizmus. 10. Érdekek és/vagy értékek. 11. Posztmodern elméletek és a dekonstruktivizmus. 12. A kommunitáriusok. 13. Globalizmus, multikulturalizmus, civilizációelméletek. 14. Kihívások és konkurencia. Az evolúciós pszichológia.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Prezentáció, beadvány. Minden hallgató a félév során egy prezentációt mutat be, illetve egy 5 oldalas dolgozatot ad le. A prezentáció és a beadvány előfeltétele a vizsgára bocsátásnak! Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: szóbeli vizsga

Kötelező irodalom: Cole, Stephen (ed.): What’s Wrong with Sociology? New Brunswick. 2001. Alexander, Jeffrey: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Budapest. Balassi. 1996. Habermas, Jürgen - Lyotard, Jean-Francois - Rorty, Richard: A posztmodern állapot. Budapest. Századvég. 1993. Safranski, Rüdiger: Mennyi globalizációt bír el az ember? Budapest. Európa. 2004. Ajánlott irodalom: Elliott, Anthony – Ray, Larry (ed.): Key contemporary Social Theorists. Malden, Mass. Blackwell. 2003. Castells, Manuel: A hálózati társadalom kialakulása. Budapest. Gondolat – Infonia. 1996.

99

III/2.

Tantárgy neve: Egészségszociológia


Tantárgyelem: kötelező,

Tárgyfelelős: név, beosztás Gyukits György egyetemi adjunktus





Tantárgy feladata és célja: A tárgy célját a képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazottak alapján kell megadni, kitérve a tantárgy helyére és szerepére a képzési programban. A kurzus során a hallgatók megismerik az egészségi állapot és szociális helyzet kapcsolatát, különös tekintettel a betegségek szociális mintázatára: a nők, az etnikai csoportok (romák) a szegények, stb. egészségi állapotának szociális dimenzióira. Továbbá megismerkednek az orvos beteg kapcsolat, az orvoshoz fordulás, a betegmagatartás szociális és kulturális dimenzióival. Az egészségügyi rendszer ismertetése során is elsősorban a szociális dimenziók kerülnek előtérbe, mint például az egészségügyi rendszer és a társadalmi egyenlőtlenségek viszonya. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: Átfogó ismereteket kapnak az egészségi állapot társadalmi meghatározottságát illetően képesség: Képes felismerni a társadalmi folymatokban a népesség egészségi állapotának sokszor rejtett hatását attitűd: Az egészség, mint érték iránti pozitív elköteleződés autonómia és felelősség: Elköteleződik az egészséges életmód, mint alapvető érték mellett.


Előadás 1. Az egészségszociológia fogalma, főbb területei, kapcsolódása más tudományterületekhez, orvosi antropológia,

orvosi pszichológia. Az orvosi szociológia elméleti paradigmái. 2. Az egészségi állapot mérése. 3. A népesség egészségi állapotát jellemző főbb mutatók: születéskor várható átlagos élettartam

csecsemőhalandóság… 4. A betegségek társadalmi mintázata: korcsoportok, nemek közötti különbség 5. A betegségek társadalmi mintázata: etnikai csoportok (romák) 6. A betegségek társadalmi mintázata: társadalmi egyenlőtlenségek 7. Betegségmodellek 8.Megküzdés a betegséggel 9. Orvos-beteg kapcsolat, orvoshoz fordulás szociális háttere 10. Az egészségügyi ellátás típusai. 11. Piaci és állami egészségügyi rendszer. 13. Társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátás 14. Összefoglalás

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Beadandó dolgozat 20% Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli vizsga 80% Tételek: 1. Az egészségszociológia fogalma, főbb területei, kapcsolódása más tudományterületekhez, orvosi antropológia,

orvosi pszichológia. Az orvosi szociológia elméleti paradigmái. 2. Az egészségi állapot mérése. 3. A népesség egészségi állapotát jellemző főbb mutatók: születéskor várható átlagos élettartam

csecsemőhalandóság… 4. A betegségek társadalmi mintázata: korcsoportok, nemek közötti különbség 5. A betegségek társadalmi mintázata: etnikai csoportok (romák)

100

6. A betegségek társadalmi mintázata: társadalmi egyenlőtlenségek 7. Betegségmodellek. .Megküzdés a betegséggel 8. Orvos-beteg kapcsolat, orvoshoz fordulás szociális háttere 9. Az egészségügyi ellátás típusai. Piaci és állami egészségügyi rendszer. 10. Társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátás

Kötelező irodalom: ARMSTRONG, D.: Az orvosi szociológia alapjai. SEMMELWEIS KIADÓ, Budapest, 1995. Helman C. G.:Cultare, HEalth and Illness. Taylor & Francis, 2010.. Ajánlott irodalom: Bird Ch.E. – Conrad, P – Fremont, M.: Handbook of Medical Sociology: 2010. Perentice Hall. CSÉPE Andrea (Szerk.): Összefogás a Depresszió ellen. SEMMELWEIS KIADÓ.2007. Szántó Zsuzsa. – Susánszki Éva. : Orvosi Szociológia. Semmelweis Kiadó, Budapest. 2015.

101

Tantárgy neve: Jogszociológia





Javasolt félév: 6T Előfeltétel:



Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretében megismerjük a főbb szociológiai iskolák jogra vonatkozó elméleteit, majd az utóbbi évek jogszociológiára vonatkozó empirikus kutatási eredményeivel ismerkedünk meg. Egy mini kutatás keretében jogszociológiai témában kutatási tervet kell készíteni a hallgatóknak és azt kis mintán ki is próbálni, az eredményeket prezentálni. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: a hallgatók képesek lesznek megérteni a jogi alrendszer működését, kapcsolódását a többi alrendszerhez képesség: az óra folyamán kezelni és használni kell joghoz kapcsolódó adatbázisokat, hagyományos és

elektronikus forrásokat, a hallgatók kutatásmódszertani tudása gyakorlati alkalmazást nyer attitűd: a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét elfogadja, s ennek keretében megérti a jogi

alrendszer ismeretének fontosságát autonómia és felelősség: a tárgy fejleszti az állampolgári tudatosságot és aktivitást, szolidaritást, közéleti

részvételt, az esélyegyenlőség támogatásának fontosságát, társadalompolitikai kérdések iránti felelősséget


Előadás: 1. A jog szociológiai fogalma 2. Weber jogszociológiája 3. Dürkheim jogszociológiája 4. Funkcionalista elméletek 5. Strukturalista elméletek 6. Játék- és káosz elméletek 7. Marx és a kritikai elméletek 8. Jogtudat, joghoz való hozzáférés 9. Jogi szocializáció, attitűdök 10. Globalizáció és jog 11. Kutatásmódszertani lehetőségek a jogszociológiában 12.-13.Mini kutatás lebonyolítása terepen 14. Mini kutatás eredményeinek prezentálása

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Mini jogszociológiai kutatás lebonyolítása és bemutatása Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A mini kutatásra megajánlott jegy kapható.

Kötelező irodalom: Kulcsár Kálmán (1997): Jogszociológia.. Kulturtrade Budapest, ISBN: 9639069213 Deflem Matthiew (2008): Sociology of Law. Cambridge University Press Ajánlott irodalom: Trevino, A. Javier (2017):The Sociology of Law: Classical and Contemporary Perspectives. Routledge

102

Tantárgy neve: Politikaszociológia



Tárgyfelelős: Dr. Szepessy Péter Donát egyetemi adjunktus





Tantárgy feladata és célja: A tantárgy áttekinti a politikai szociológia alapvető témaköreit, a legfontosabb elméleti – fogalmi ismereteket, a politikai cselekvés és a politikai rendszer empirikus kutatásának metodológiai és metodikai alapjait, továbbá konkretizálja a tanult ismereteket a hazai politikai folyamatok szociológiai szemléletű elemzésében. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: - a sajátos magyar politikai kultúra történeti meghatározottságának megértésére, képesség: Ismeretei birtokában értelmezni tudja a politika konfliktusos folyamatait, a pártok és érdekszervezetek

tevékenységét, elemezni tudja a választásokat és a politikai döntéshozatali folyamatokat. attitűd: Nyitott arra, hogy a politikáról szerzett ismereteit hitelesen közvetítse. autonómia és felelősség: Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit,

felelősen képviseli szervezeti egységét és szakmai csoportját.


Előadás, gyakorlat: 1. A politika és a politikai rendszer fogalma. hatalom és uralom, hatalomtípusok, diktatúra és demokrácia. 2. A politikai tagoltság fogalma, típusai, társadalmi szerkezet és politikai tagoltság, a törésvonal elmélet fő tézisei. 3. Elitfelfogások a szociológiában. 4. A politikai szociológia alapjai, interdiszciplináris megközelítésben. 5. A politikai kultúra szociológiája. 6. Politikai filozófia és politikai szociológia. 7. A politikai mozgalmak és pártok szociológiája. 8. A politikai szervezetek szociológia vonásai, szervezeti értékek. 9. A politikai rendszer társadalmi meghatározottsága és beágyazottsága. 10. Politikai tagoltság és párttagoltság, a pártok szerepe a modern képviseleti demokráciában, pártrendszer

típusok. 11. Választási rendszerek szociológiája, a hazai választási rendszer. 12. A választói magatartás típusai, szociológiai jellemzői, hazai kutatások, viták. 13. A politikai közvélemény és magatartás szociológiája. 14. Az állam szociológiája, a nemzetközi kapcsolatok szociológiája.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: zárthelyi dolgozat kollokvium teljesítésének módja: szóbeli vizsga. Vizsgakérdések: 1. A politika és a politikai rendszer fogalma. hatalom és uralom, hatalomtípusok, diktatúra és demokrácia. 2. A politikai tagoltság fogalma, típusai, társadalmi szerkezet és politikai tagoltság, a törésvonal elmélet fő tézisei. 3. Elitfelfogások a szociológiában. 4. A politikai szociológia alapjai, interdiszciplináris megközelítésben. 5. A politikai kultúra szociológiája. 6. Politikai filozófia és politikai szociológia. 7. A politikai mozgalmak és pártok szociológiája. 8. A politikai szervezetek szociológia vonásai, szervezeti értékek. 9. A politikai rendszer társadalmi meghatározottsága és beágyazottsága. 10. Politikai tagoltság és párttagoltság, a pártok szerepe a modern képviseleti demokráciában, pártrendszer

típusok. 11. Választási rendszerek szociológiája, a hazai választási rendszer. 12. A választói magatartás típusai, szociológiai jellemzői, hazai kutatások, viták. 13. A politikai közvélemény és magatartás szociológiája.

https://www.kodolanyi.hu/szabadpart/szam5/tnt/politikai_szociologia.htm#23







103

14. Az állam szociológiája, a nemzetközi kapcsolatok szociológiája

Kötelező irodalom: Sartori, G. (1976 ): Parties and Party Systems. Cambridge, University Press. Weber, Max: A politika mint hivatás. in: Weber, Max: Tanulmányok. Budapest. Osiris. 1998. 156-210. l.

(több kiadás van) Lipset, Seymour Martin: Homo politicus. Budapest. Osiris. 1995. Ajánlott irodalom: Liphard, A. (1997 ): Demokracy in Plural Societies. New Haven, University Press. Schumpeter, Joseph A: Capitalism, Socialism and Democracy. Floyd, Virginia. Impact Books. (2014. 2nd ed.).

(1942).


https://en.wikipedia.org/wiki/Capitalism,_Socialism_and_Democracy

104

Tantárgy neve: Terepgyakorlat VI.


Tantárgyelem:






Tantárgy feladata és célja: A terepgyakorlat célja a kvalitatív szociológiai ismeretek terepkutatás során való gyakorlása. A terepgyakorlat alkalmával a résztvevők strukturált interjúkat készítenek a terepgyakorlat helyszínén élő népesség körében a szociális helyzetükkel kapcsolatban. Az interjúkat feldolgozzák, és kutatási beszámolót készítenek A hatodik terepgyakorlat alkalmával az egyetemistákat kérdezzük Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A hallgatók terepismeretet szereznek, amely alapvető fontosságú a szociológussá válás folyamatában képesség: kvalitatív szociológiai módszerek attitűd: beleérző képesség empátia autonómia és felelősség: speciális társadalmi létformák elfogadása




Kötelező irodalom: Babbie, Earl (2017): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassa Kiadó, Budapest Gyukits György: A kvalitatív szociológiai módszerekről szubjektíven. In Szellem és tudomány 2018/1 76-108. oldal Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan / Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Osiris Kiadó. Budapest, 2014. Jennifer Mason: A kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Kiadó. Budapest, 2005 Kvale, Steiner (2005): Az interjú/ Bevezetés a kvalitatív kutatás interjútechnikáiba. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. Richardson, John (Ed. 1996): Handbook of Qualitative Research Metods. NPS London (43-141 oldal) Ajánlott irodalom: Fleischmidt Margit – Szuhai Péter: A sűrű leírás. In.: Kovács Éva: Közösségtanulmány, Módszertani jegyzet.






csoportok. Társadalomismereti szöveggyűjtemény. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Szociális Munkás

105

Szak, Budapest, Tótfalusi Losonczi Ágnes (2016): A kutatásaimról, a pályámról, - az út amit megtettem. L’Hamattan Kiadó – Könyvprint

Kiadó. Budapest.

106

Tantárgy neve: Terepgyakorlat IV.



Tárgyfelelős: Gyukits György





Tantárgy feladata és célja: A terepgyakorlat célja a kvalitatív szociológiai ismeretek terepkutatás során való gyakorlása. A terepgyakorlat alkalmával a résztvevők strukturált interjúkat készítenek a terepgyakorlat helyszínén élő népesség körében a szociális helyzetükkel kapcsolatban. Az interjúkat feldolgozzák, és kutatási beszámolót készítenek Az első terepgyakorlat alkalmával a lakótelepi népességet kérdezzük Fejlesztendő kompetenciák: tudás: A hallgatók terepismeretet szereznek, amely alapvető fontosságú a szociológussá válás folyamatában képesség: kvalitatív szociológiai módszerek attitűd: beleérző képesség empátia autonómia és felelősség: speciális társadalmi létformák elfogadása












csoportok. Társadalomismereti szöveggyűjtemény. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Szociális Munkás Szak, Budapest, Tótfalusi

Losonczi Ágnes (2016): A kutatásaimról, a pályámról, - az út amit megtettem. L’Hamattan Kiadó – Könyvprint Kiadó. Budapest.