Pataki Pal - Francia Nyelvtan

8/10/2019 Pataki Pal - Francia Nyelvtan

http://slidepdf.com/reader/full/pataki-pal-francia-nyelvtan 1/371

Francianyelvtana k5z6pisk sz‚ar

TANK6NYVKIAD



K€sziilta mrivel6d6siminiszterrendelet6re,az Orsz6gosPedag6giaint6zetkozremiiko-d€s€vel.A,202119':-6.M. K. 6) OM-KMsz6miregyiittesutasitas22. pontjaalapj6natank<inyvk6ziratdt aTankonyvkiad6igazgat6ia6vdhagyta,6s ugyanezenutasitris23.pontjaalapj6na MrivekiddsiMiniszt6riuma 21 56911984.IX.z6malatt bevezet6s6tshaszn6lat6taz 1985186.an6vt6lkezdve a ktiz6piskol6kI-IV. osztalyasz.6mlraenged6-

lyezte.

Azl. A besz6dhangoks az ir6sk6pc. fejezet, alamint azV. fejezeteneliilaz 1.3. Azigei aspektus)6s a 3. (Az igeid6k hasznalataa kijelent6m6dban.Az igem6dok)pontdr. KELEMENTIBORNEegyetemidocensmunk6ja,aki emelletta t6bbi fejezet zak-mai ellen<irz6s6ts elv6gezte.

A k6ziratotbir6ltaGORTVAI KATALIN koz6piskolaianrir,dr. HERMANJOZSEFegyetemian6r,dr. PALFY MIKLOS egyetemidocens.

A k6ziratotnyelvileg ellen6rizteMICHELSOIGNET.

A k6ziratotaz Orsz6gosPedag6giaiInt6zetr6sz6rolGERGELYI MIHALYNEmunkat6rsgondozta.

Felel6s zerkeszt<iMOLNARACNTS

rsBN963178475



A koz6piskol6sokszfimirak6sziilt ez a francia nyelvtan,de rem6-nyemszerinta nagyobbkozons6ghezs sz6l,mindazokhoz,akik 6rdek-l6dneka francianyelv irdnt.

Igyekeztema didaktikai kovetelm6nyeket,a magyar anyanyelviinyelvtanul6ksajdtosneh6zs6geitigy szemel6tt tartani, hogya pontos-

s6g6s az elm6leti kovetkezetess6ge szenvedjencsorb6t. Nem konnyiivdllalkozisa pedag6gia6s a tudomdnyoss6gg6ny6nekosszhangj6tmegteremteni: viligossfgra6s a szabatoss6graal6 torekv6sgyakranellentmond6sba eriilnekegym6ssal.Ha egy-egymegfogalmazdsls6olvas6sraneh6znekiinhet is,bizom benne, hogyaz ut6na kovetkez<ip6ldafelt6tleniileligazitjaaz olvas6t.

E kotet nemakarja azt a hamis l6tszatotkelteni, hogyl6tezik egyegys6ges onna, amelynektiszteletbenart6s6val helyesenbesz6lhe-tiink, irhatunkfranci6ul.A mai besz6ltrancia nyelvaz irott6lolykornagyonelt6r<iszerkezeteket asznii- e nyelvtanigyekszik kovetkezete-sen elsorakoztatnia kiilonbozo nyelviszinteknek megfelelciviitozato-kat. A besz6ltnyelvenbeliil kiilonbs6getesz fesztelen6s v6laszt6kosnyelvhasznilatkozott,nemtitkolva, hogy ezekneks kiilonboz6foko-zatalkvannak. Azirottnyelvsem ekinthet6egysegesnek:v6laszt6kosstilus, lletveaz rodalmi nyelvsaj6tosszerkezetekkel6r el a mindenna-pit6l.Koszonetetmondokdr. KelemenTiborn6nak,a magyarorszhgiran-cia leir6nyelv6szet6s franciatanilr-k6pz6siemelked6egy6nis6g6nek,akinektan6csain6lkiilez a konyvnem sziilethetettvolnameg, s aki anyelvtanit6srrintielkotelezetts6g6hezivenszem6lyes 6sztis v6llaltmeeir6s6ban.

Budapest,984.m6jus Dr.Pataki Pal



Tartalom

I. A beszddhangoks az r6sk6plessonset l '6criture)' ' ' '1.A hangk6pzozervek2.A fonetikus6tir6s(la transcriptionphon6tique)

3. A mag6nhangzoklesvoyelles)oszt|lyozbsa. . '4. Az or6lis(sz6jtiregben6pzett)mag6nhangz6k" " " '5.A naz6lisorr-)mag6nhangzok6.A f6lmagSnhangz6k7.A m6ssalhangz6klesconsonnes)oszt6lyozdsa.8.A z6rhangok.9.A r6shangok

10.Az orrm6ssalhangz6k11.A foly6konyhangok:[l]es [n]12.A‚ñ frasJel .•c •Ec •Ec•Ec•Ec•E13.A mag6nhangz6 ilok6sel'6lision)14.A hangkot6sla liaison)15.A hangsirly(l'accent) . . .16.A hanglejt6s17.A szavakelv6laszt6sa . .18.Az lrasJelek ..•c .•c •c•Ec•E

I l . A m o n d a t ( l a p h r a s e ) . . . . 4 01.A mondatfajtdk6s form6juk 402 . A m o n d a t t a g o l 6 s a . . " " ' 4 03.A mondataktu6lisagol6sa 4l4. A mondat r6szeitalkot6 sz6csoportok6s sz6fajok . . . . 425. Az osszetettmondat (la phrasecomplexe) 446. Hogyant6rgyaljukkonyviinkbena mondat iisszetev5it?45

‚ V‚ V‚ V‚ X

• ]O• ]X‚ QQ‚ QR‚ QS‚ QV‚ RO

‚ R]‚ RQ‚ RQ‚ RQ‚ RS‚ RT‚ RV‚ RW



IIL Af6n6vicsoport legroupenominal)l. Altahinosudnival6k2 . A t t n 6 v ( l e n O m )3. A determin6nsoklesd6terminants)4. Ajelz6(l'6pithdte)5 . A m e l l 6 k n 6 v ( l " a d j e c t i | . . . . . . . . . 9 46. Aparticipemintjelzo 1057.A f6n6vielz6 1098.Speci6liselz6k ll2

IV.A n6vmdsoklespronoms) I131.A pronominalizircio 1132 . A n 6 v m 6 s o k f a j t r i i . . . . . . . 1 1 5

V. A z i g e i c s o p o r t . . . . . . . 1 5 4l. Az ige(leverbe) 1542. Az igeragozits 1563. Az igeid6khaszn6lata kijelent6m6dban.Az igem6dok l7Z4. Seg6digeizerkezetek 192

5 . A z i g e n e v e k . . . 1 9 56. Az alany6s az igeirlllitmrinyegyez6se . . . 2007 Az iglkfelosa6sa z igeicsoportszerkezetezempontj6b6l2038. Az igebcivitm6nyeivagyaz igevonzatok. . . . . 204

VI.Ahatriroz6k(lescirconstants) . .21l .l .A ha t6roz6k-mondat6v i tm6nyei. . . . . . . . 2172. Aprepozici6son6visoport inthat6roz6. . . . . . . . . 218

3.A hat6rozoszoklesadverbes) ... 232VII.Amell6kmondatokles ropositionsubordonn6es). . . . . 245l . A z a l 6 r e n d e l 6 s . . . . . 2 4 52. A mell6kmondatmint alany(vagymintalanl bovitm6ny)2453.A mell6kmondatmint az geicsoportb6vitm6nye. . . . 2474 .Amel l6kmondatmin tha t6rozo. . . . . . . 2555.A mell6kmondatint elz6:vonatkoz6mell6kmondatok

(lessubordonn6eselatives).

474749‚Ž•j¡‚ñ‚U•@‚X



VIII.Mondatr6szek6smondatokhalmoz6sa . . .l. A mondatr6szekhalmoz6sa2. Mondatokhalmoz6sakot6sz6segits6g6velcoordination)3.Mondatokhalmoz6sakotosz6n6lkiil(uxtaposition) ' .

IX.Mondatszerkesz t6s ie l j6 r6sok . . . . . . .294l . A t a g a d r i s ( l a n 6 g a t i o n ). . ' . . ' . . 2 9 42 . A k 6 r d 6 s ( l ' i n t e r r o g a t i o n ) . . . . . . . 3 0 33.Afelsz6li t6sles hrasesmp6rat ives). . . . . . . . 3144 .Afe lk i6 l t6s (1 ' exc lamat ion) . . . . . .3165. A kozvetett esz6dlestylendirect) .. ' . 3186.Passzivszerkezet .. ' 3287.Amiiveltet6zerkezetle actitif .. . . . . . 3378. Az alanyszem6lytelenit6setransformationmpersonnelle)38g .Anomina l izhc i6 ' . .346

l 0 . A s z 6 r e n d . . . . . . . . . 3 5 111.A nyomat6kosmondatoklesphrases mphatiques). . 356

T 6 r g y m u t a t 6 . . . . . . . . 3 6 2

‚W‚W‚O

‚Q

‚W‚W‚X

‚X

‚Xƒˆ‚X•zƒN•g‚¤‚ñ



A besz6dhangoksaz irdsklp(lessonset l'6criture)

Ha megfigyeljtikegy magyar, majdegy franciaember besz6d6t,alegszembetrinobbiilonbs6geta k6t nyelvdallam6tran,vagyis nton6-ci6jrlban 6tjuk.Majd felttinika hangok,kiilonosena mag6nhangz6k

ejt6s6nek lt6r6se s a hangsirlyoz6sbeliiilonbs6g.A franciabesz6detezenkiviil kem6nyebbnek,lesebbnek alljuk,mint a magyart:ez azzalmagyarizhat6,hogya franciabesz6l6hangk6pz6szervei, lletvearciz-mai feszesebbek, int a magyar besz6l66.

A franciahangokattobbf6lek6ppenelolhetjiika helyesir6sban,mertaz irott alak nemegyszera szavak r6gi ejt6s6trogziti, holotta sz|zadokfolyam6na kiejt6smegv6ltozott.Teh6tnem el6gmegtanulniazt, hogymik6ntejtikpl. a francia[E]hangot,azt is tudnunk kell,hogyennek ahangnakmilyen irottalakokfelelnekmeg: n,im, ein,eint, ain, aim,yn,))m,en. A hangokleir6s6t,azoknak irott megfelel6ita hangtanban(phonetique)anuljuk.

1. A hangk6pz6zervekA tiidob6lkiriraml6leveg6segitsdg6vellpezziika hangokat.A tov6b-bi hangk6pzoszerveka g6gef<i,a hangszalagok cordesvocales),asz6jiireg,az orrireg, a nyelvcsap luette),a sz|jpadlits(palais),a ke-m6nyiny 6s a l6gy iny,a nyelv(langue),a fogak (dents)6s az ajkak(ldvres).

2. A fonetikustirds(la transcriptionphon6tique)A hangokejt6s6nek ontoselol6s6rez AssociationPhon6tiquenter-nationalenemzetkozilegelfogadottelkulcs6thaszniiljuk.



[a] palatiilis[o] vel6rislel nyilt[e] zhrttillel nyiltls) z6rtlvl[e] bizonytalanlcl nyilt[o] zirt

lul[w] f6lmag6nhangz6tql fllmaginhangz6Ljl f6lmag6nhangz6Idl nazdlisFl naz6listol naz|list&l nazillislplIrltkltblldlIelIfl{vItslV][]tsllmllnl

trl[]lnl

madame,larmebcse,priteterre,m?re6tt, parler

lit, rireseur, peurfeu,neudrue, sttrseulement,e voistort, follepot, chaude

loup,tourmoi,jouernuit, suerradio, cralonvent, mantearrvin,painEon,monterun, parfumpdre,pastable,/oncarr6,queuebeau, bleudoigt, adreugai, baguebceu/ /aux

vrai,caveseul,cielz1ro,vasechaud, schlma

7'eune,mangermo| aimerneuf,ain|baigner,agneallire, laverrase,arme

aa

6iooiiooo‚‚‚ ”• ui‚ •‚ …‚‚ ‚

‚‚ ”‚ ‹‚ ‚‚ „‚ ‡‚ †‚ –‚ “š‚ š‚ “ZSmnnyI

r



labiopalat6lis •å O y

labiovel6ris ƒ¿ 0 O u



1.3.AZ ORALISMAGANHANGZOK

Nyilts6gi foka szerint abizonytalan[e]a labiopalat6lisoksoriban az[c] 6s az [o]kozotthelyezkedik l.

Az eddig elmondottakatosszefoglalvakovetkezok6ppens szokt6kibrinolni afrancia mag6nhangz6kendszer6t:

MecrscvzEs:A francia mag6nhangz6kehetnek ovidek vagyhosszu-ak, de a hosszirsdgotem eloljiik6kezettel,mint ama-gyarban. A mag6nhangzohosszus6g6taz hatarozzameg,hogy milyen sz6tagbanordulelo.Hangsirlyos,zhrtsz6tagban, agyisamikor ahangsirlyos z6tagejtett m6s-salh n9z6ravdgzodik,mindenma96nhan z6me-enyrili[n] [v][z] [3]elott. Ezenkivi.ilelcifordulhosszu maghn'

hangzohangsulyoszart szotagbanegyebmdssalhangzoelott is,pl. a vel6risa]eset6ben. z ilyen eseteket erm6-szetesenelsoroljuk az adottmag6rihangz6bemutat6s6-ndl. L6ssunk eh6tndhrinyolyansz6t,amelybenhosszira mag6nhangzo: ar[ba:n],char [Ja:n], ire [ni:n],port(pc:n],mur [my:n],cave ka:v],veuve vc: v], r6vene:v],eleveele:v],auveso:v], ise bi:z], eizese:z],se o:z],ruse

ny:z],horloge

cnlc:3],efuge

nafy:3],mage

ima:3],tov6bbrl:basse ba:s],sable so:bl],Le Havre[aa:vn].

4. Az or6lis(sz6jiiregben6pzett)mag6nhangzok4.1.A palatflis6s a velfris ahang

A palat6lis[a] hang kozel 6ll a magyar d-hoz,de ezzel ellentetbenlegtobbszorrovid 6s kiss6zdrtabb is. A franciavel6ris hang nagyonnyilt, amagyar a-hozhasonlit. de t6volabb 6ll az[c]-t61,mint ami ahangunk.

" :^""*"*\dto*



A veldris[o]elsosorbanhangsrilyossz6tagban ordul elo, de az A-thangsrilytalanhelyzetbens [o]-nakejtjiik(pl.bdton,gAteau),alaminta v6laszt6kosbesz6dben o]-t hallani az -ation v6gzod6sbens (pl.nation, otation).

Sz6v6gihangsirlyossz6tagban 5,ltali,5ana kovetkez6 v6gzod6sekeset6ben jtenek vel6ris[a]hangot:

-as [o:s]:hilas, basse, asse,grassede palat6lis[a]-val:embarrasse,racasse

[o] : bas, cas, as, pas, gras, ras, tasde palat6lis[a]-val:bras,embarras,matelas, racas

-ose, oz'.base, ase,phrase,gazri : mindig[o]-nakejtjiik, ak6rhangsrilyos,k6rhangsfly-talan helyzetbenvan: dme,pdle,bdtonstb.

Mncrncvz6sEr:lo Apass6 implev6gzod6seioziilaz -dmes6saz dtespalat6lis[a]-valejtendo.

2 Az oi csoportotlegtobbszor vel6ris[o]-valejtik,els6sorban utdn, illetve n6mas elott: crois,hon-grois,

roid,trois, bois, mois,vois.

3" N6h6ny m6s sz6bans gyakranhallani vel6ris[o]hangot:gare, Age,gars, rail, rare, diable, bataille.

4uAz [a ejtesetne tekintsiikkotelezonek A francirlkmaguksem udj6k mindig, hogymilyen helyzetbenvagy milyen sz6tagbanmelyika-t kell ejteni. Hak6telyeink vannak a helyeskiejt6s fel<il, mindigpalat6lisa-t ejtstink

A k6t a-nak megfelelo r6sjelek akovetkezok:aaae

balle,parlerd, litpdle,gdteau,bdtirJbmme,solenneliinnep6lyes),alamintaz -emmentv6,gimodhatinoz6kban pat emmen ,fr i quemment

oi oy: moi, loi,fois, soie. croyez,soyons.N6maaz a az aottt6s a saoul(r6szeg) zavakban.



1.4. AZ ORALISMAGANHANGZoK

4.2. A nyflt[el6s a zrirtlelA francia[e]hangot nagyj6b6l rigyejtjtik,mint a magyart, de kiss6

zirtabb 6s az izmokfeszitettebbek.Ez az [e],mik6nta tobbi magin-hangzo, a hangsirlyoszirt sz6tagbanhosszti,ha ejtett [n v z3]el<itt6ll:pire, seize, Ave,neige.A tobbihelyzetbenovid.

Ezzel szembena francia [e]hang, amely zhrtabb a magyar l-n6l 6skozel 6llaz fil-hez,mindigrt)vid Ez az6rt fontos, mert a magyar [e]viszontmindighosszti,6,sez a franci6ulbesz6l6magyarokn6lhibriskiejt6steredm6nyezhet.Figyeljiikmeg p6ld6ula Terdz n6v franciamegfeleloj6tThdrise Az utols6szotage-jezhtt a magyarban,ugyanak-kor nyilt a franci6ban,mivel ottm6ssalhangz6val6,gzodo z6tagbancsaknyilt e fordulelo.Tov6bbS afranci6bana zhrt[e]csakrovidlehet,a sz6tagv6giz]el6tt pedigmegnyrilik amag6nhangz6.A szotagtipusszerinthaszndlunke]-tvagy[e]-ta franciabesz6dben:

- Hangsulyosdrt szotagbansak e] ehetseges:ec, eine, aine,etc.- Hangsirlyos nyilt sz6tagban,amely mag6val amag6nhangz6val

v6gzcidik,mindk€te lehets6ges, e n6h6ny esettoleltekintve,amikor

kotelezoenzint le]-t kell ejteni,a haszn|lat a besz6dr6tegekszerintingadozik.A fesztelenbesz6dben ltal6banegy 6tmeneti[e]-tejtenek,amelyetkoz6p[e]-neks neveznek:rangais,Iait.

Altal6banzirt[e]-t ejti.ink akovetkez6v6gz6d6sekben:-i, -de,-ds, -tes : dte,fee,donntes-er, :ers, -ed, -eds, -ez: parler, ouvriers,pied,pieds,nez, donnez-ai : a futur 6s apass6simple v6gz6d6s6ben(jeparlai,je dirai), valamint aquai6sgai

szavakban6s aj'ai igealakban.

A hangstrlytalanszotagbanm6g 6ltal6nosabb akoz6p[e]haszn6lata.Kotelezoencsak 6les 6kezettel elliitott d eset6nmondunk zirt [e]-t(kiv6tel:dvdnementevenmd]).

i vagy e * ejtett szdtagvigimassalhangzdesetln nyilt [e]-tejtiink:s?m(e rai, spectateur, erci.



A k6t c-nek megfelelcir6sjeleka kovetkezok:e k6t m6ssalhangzo,lletvex el6tt:effet, miette,perdu, personne,restaurant,exemple.

Mpcrrcyzfs: Ha az e beti utrlnk6t olyan mdssalhangzo11, melyekkoziila m6sodik rvagyl, nem[e]-t vagy[e]-tkellejteni,hanentbizonytalane)hangot: reprendrenepnd:dn],M.Leblancfieblo].degrefdagxel.[a]hangot tal6lunk m6ga kovetkez6szavakban:dessus,dessous,essembler,essourcemindenress-kezdetrisz6-ban, kiv6tel: ressusciter).

e sz6vegiejtettvagy n6mamdssalhangz6 l6tt: cet,mer, ciel,sec,illetveallez,parlez stb. Az ,s v6gtiekkiv6teleke szab6lyalol.de az egysz6tagriakate]-velejtjtik:les,ntes, es, desstb.

d : chanti, the, laue,ripon&"ee : pdre,crdme,prds,chiree : t€te,m€le,fenAtre.t : N o i l ,ai, ai:mai,faire,maison,connaitre,maitre.

Krvfrersr: main(tehat.ha ai orrhangotk6pezn-nelvagyril-mel),travuil(teh6t, ha uil, aille csoportotkepez)6sfaisons,aisant, amelyben e]-tejtiink.

ei : seize,neige, eine,soleil.

Kryfrpr:rein,Reims teh6t,ha orrhangotklpezr-nelvagym-mel).ay : crayon,payons.

4.3. Azi hang

A palat6lisillabirilissorban ez a legzirtabb hang. A magyar r-n6lkem6nyebb,lesebb, z arcizmok eszitettebbek,sz6jszogletekz6thir-

zottabbak.

‚Â‚c




Az [i]-nekmegfelelorrlsjeleka kovetkez6k:

i: image,inir, petitKwfrnrsr: fin, simple(tehAt,ha orrhangotk6pez n-nelvagym-mel),bien,miel(teh6t,ha maginhangz6 el6tt 6ll,6s []-nekejtjiik),mai, neige,oit (vagyisaz ai, ei,oi csoportokban),vieil,rouille, cueillir(-l vagy-ll el6tt 6sejtett mag6nhangz6uthn).

i: tle, dineri': naif, hatr

y: style,pays,paysan,rythme

Klvfrnlsr: symbole,syntaxe stb.4.4. A zirt lal6s a nyilt [elA franciazlrtfa]kozelrlll amagyar6-hoz,brirnyilt vagyismag6nhang-zora vbgzodosz6tagbanmindigrovid. Ezzel szembena nyilt [a]-neknincsmegfeleloje amagyarban. Ajakkerekit6sselktpezzik ezt ahan'got. A nyelv helyzetenagyjilb6l olyan,mint az[e]k6pz6sekor,de az

ajkak laz6n elciretol6dnak.Vigyazzunkaz [e] helyes eitdsdreHangstlyoszirt szotagban ltal6ban[a] hangot ejtiink:ccur fke:rf,

peur, seul, bauf, jeune stb. Kiv6tel alz)-re vlgzodo sz6tag,amikorhossziro]-tkell ejteni:menteuse,cheteuse,hanteuse,alamintn6h6nyolyan sz6,mint neutre,Polyeucte.

Hangsirlyosnyilt sz6tagbanmindig rovid, zitrtfal-t tal|lunk: .feu,peu,queue,heureux.

Hangsirlytalan szotagbanegtobbszorzdrl [o]-tejtiink(jeudi,deu-xidme,eurovision,Eugdne) de ahaszn6latn6ha ngadozik: Europenk6bb[a]-vel ejtendo [cencp]eppugy, mint peut-Atre[pcetetn]es jeunesse[Scenes].A k6t ohangnak megfelel6 r6sjelek akovetkez6k:

eu'. leur, meuble,heureux

KIv6'rnrnra kovetkezo[y]-velejtendo szavak:'eus, nousefimes,vousefites,'ai eu 6sgageure fogad6s).



I.4. AZORALISMAGANHANGZOK

ue: cueille,ecueil,orgueileu: cnur, seur, euf, beuf,auvreu : cil, eillet.

4.5.Az lylhangEz a hang nagyjrib6lazonos a magyar ri-vel,de kiss6z6rtabb, azarcizmok pedigfeszitettebbek.A francia[y]-nekmegfelel6rrisjeleka kovetkez<jk:

u i mur, rue,barbuKrvrrnl: az un €,sum naz|lis csoportokban szerepl6u, vala_mint az [q]-nekejtettf6lhangzo(huit,nuage).

A : sfir,mfir,dft(devoirpart. pass6ja;.Mrcrrcyz6s: Az un6maa 4 m6ssalhangz6 t6n (qui,que,queue)6s

a g ut6n, ha azt e vagyi el6tt [g]-nekejtjik (guerce,gui,Iangue).

4.6. A zirt lol es a nyilt [clA franciaz6rt [ol kozel rllla magyar o-hoz,bir zintabb,feszitettebb,6s az ajkak jobban el6rekerekednek.A nyilt [c]-nakviszont nincsmlaglarmegfeleloje.A nyiltes a zhrt villtozatkozott nagyjrlb6lolyana ktilonbs6g,mintaz [e] 6s azlalk}zott.Teh6taz [c]ejt6sekoraz ajkakel6rekerekednek,s olyanhangotkapunk,ameryhasonlita magyar

a-hoz. Pr6b6ljukegymisut6nmondania kovetkez6magyar6s ranciasz6t:bal [bol]- bol [bcl].)Mncrscvzfs: Tal6lunkn6haolyan[o]hangota magyarban s, amely

kev6sb6 int,mint rlltaklban.Az ilyeno kiss6hasonlitafrancia [c]-hoz:akkor, hot. Ez kiilonbenegy6nenk6ntv6ltozhat.

Hangstlyos zirt szoragban6ltal6bannyilt[c]hangot ejtrtnk:dcole[ekcl],porte,corps,noble, oge.

15



1.4.AZORALISMAGANHANGZ'K

van azonbann6h6nykiv6tel,amikorilyenhelyzetbenz6rt [o]van:

sz6v6giz]elott:chose,pose, ose stb'

n6h6nyesetben z'ome,-one, osse soportokelott:atome'brome'zone,grosseaz 6, au 6,seau helyesiraseset6n:h,te, dipl'me,chaude'pauvre'sauce,Beauce

MBcrncyzfsEK:lo [c]-valejtjik a Paul [pcl]keresztnevet,iszontn6-nemriv6ltozata,Paule [po:l],o-valejtend6

2" Hangsulyosz6rt sz6tagbanaz [o]mindighosszirP6ld6ul:Paule[po-l].chaude $o:d]'

Hangsrilyosnyilt sz6tagbanmindigrovid,z6rt [o]-ttal6lunk:das,pot, mot,chaud,bureaustb-

Hangsrilytalansz6tagban egtobbszornyilthangotejti.ink(ellent6t-ben a hasonlo helyzetbenevo eu-vel):romage [fncma:5],orange,col-line,sortir.Ez a szab6,lyz au ir6seset6ns 6rv6nyes:urore,augmenter,

mauvais, urai,de 6ltal6banilyenkorz6rt [o]-t hallunk, 6pptgy' minl az -otion

v6gzod6sben'.auteur ota:n], imotion[emosj6]'

A k6t o-nakmegfelelor6sjeleka kovetkez6k:

o '. cor7s,sort,vol,choseAz o nlman6h6nyaoncsoporttalrt sz6ban paonlp&),Laontldl)6s erm6szetesen az6lishanggitvfiik az on,om csopor-tokban.Az oignonsz6 ejt6se otto]'

6 : hdtel,rile, r6tiau : chaud,taureaueau" seau,veau,eauu ' .a la t inkolcsonszavakumvbgz6d1s6ben,album,maximum

rhum.




4.7. Az[ulhang

A francia[u]nagyonhasonlit amagyar[u]-hoz,de feszitettebb,zhrtabb,

6s az ajkak jobban el6rekerekednek.A vel6.ris abirllissornak ez alegzirtabb hangja.

Az [u]-nakmegfelel6 r6sjelek a kovetkezok:

ou : jour, ouvrir,souris, ougeoft : goit, coftteraoft:aoftt.

Mrcrscyzfs: 1o Azoilk|rd6sz6t tompa 6kezettelirjuk.2o A saoul (r6szeg)sz6t sofil-nak s lehet irni.

4.8. A bizonytalan[alhang

Ez a hang, amely k6pz6s6benaz le,l 6s az fa] kozott helyezkedikel,ki.ilon helyetfoglalel a franciamag6nhangz6kendszer6ben,lscisor-ban a haszniiatiltilletrien.Sokszor n6mae-nek tekintik, illetve annak

nevezik.Ezannyib6l hib6s szeml6let, ogyval6ban l6tezika franci6banolyan e betti,amelyet sosemejtiink, teh6t n6ma,de ez nem felel megabizonytalan[e]-nek,amely lltezo hang,6sbizonyosszabiiy szerint holejtjiik, hol nem.

N6mae-t talillunk mag6nhangz6el6tt a kovetkez<jszavakban:Jean,Georgesmangeonss'asseoirtovribb6az -ie, -ue -ies, ues -ientv6gzo-d6sekben,vagyismag6nhangzout|n: aimie, musde,ue, (tu) plies,vues,(Lls)nient stb.Jegyezziik megj6l, hogy a mag6nhangz6rav6gz6d6igetovekutiin mindig nlmaaz et.Ezt kiilonosena futur6s conditionnelalakokban fontosmegflgyelni,mert hibris kiejt6steredm6nyez'.ouerai,nierai,crierai,plierions,oublieriez stb.

A bizonytalan[e] tulajdonk6ppenmindig kiejthet6,de a besz6ltnyelvben6skiilonosena gyorsbesz6dben, franci6kannyiszorhagyj6kel, ah6nyszorcsak ehets6ges,agyisannyira, hogym6g 6rthet<i egyen,

amit mondanak.A nemfrancia fiilsz6m6raez nagyonmegnehezitianyelvmeg6rt6s6t.Ha csak azt vessziikekintetbe, hogytobb egym6st

17



I. 4. AZORALISMAGANHANGZOK

kovetosz6tagban 6v6 [e]-bolmindenm6sodikatelhagyhatunk,lyenhangsorokatkapunk:

Je n(e) te l(e) rediraipas. [Sentehedinepa]Je m(e) demand(e)c(e)que vous f(e)rezd(e)main'[3amdemd:dskavufnedm6l

Mrcrrcyzfs: N6h6nyt{fnpontunkazbrtvan arra, hogyilyensoroza-tos [e]ejt6seeset6nmelyiketaj6nlatoselhagyni,melyiketnem. ime n6h6nYP6lda:

l" ie me-- [Sem]ie ne"+ [fan]. ie te'- [5te](illetve[Jte])'

ce que--+ [ske]Parce que--+ [Panske]

2o Jegyezzikmeg,hogya franciaanyanyelvflekszivesenhagyj6kel a mondatban a sz6kezd6r m6'ssalhangz6utfunaz [e]hangot, ez pedig nehez6reesik a magyarbesz6l6nek:e r(e)commence,tu r(e)viendras,nousr(e parlerons,e r(e fuserai stb'

Vannak azonbanesetek,amikora franciaknakis kotelez6vagyillikkiejteni az lal-t. A legfontosabbszabaly az ]fln.h6rom (vagy tobb)m6ssalhangi6tOrv6nye,vagyisaz az eset,amikor az e hhrom m6ssal-hangz1tOiOtt irll:quelqueforskelkefwal,auyefois,appartement,quel-qu"ihor,

,librementmerTedi,cher petit,avec e livre sur lemur I'autre

jour. Ez a szab1,lym6g akkoris 6rv6nyes,ha a h6rom hangz6koz.;;,lzutols6 [], el6ttepedig/, n yagyr iil: Richelieu,vousveniez,vouseriez,atelierstb.Mncrncyz6s:Ha az e .uti,J]lim6ssalhangz6t vagy/ koveti,illetveha

a hdrom mdssalhangz6egyikes vagy v, konnyebbenlehet elhagyniaz [e]-t,6sazt gyakranmegis teszikEllea prisc(e) grosmorceau; l le conserv(e)ra;Ellea d(e)grands eux;Je rest(e)raiici; Il uied(e) plusenplus.fort.



I. 5. A NAZALISMAGANHANGZOK

A sz6csoportels6sz6tagj6bans ajdnlatos,gyakrankotelez6megtar-tani azlel-t:le lundi;demain l vient; queveux-tu?(egy6bk6nta que-benmindigmegmaradaz [e] ).ugyancsak kotelez6kiejtenihehezetes el6tt(le hdros,ce Hongrois) 6s a kovetkez<iszavakban:ceci, celui,dehors.Mncrecyz6srK: 1o A gyors6s fesztelenbesz6dbena franci6kn6haaz

e el6tti r vagy/ hangot s elhagyj6k,hogyne kelljenejteni az [e]-t: d quat(re) pattes fakatpatl, uneliv(re) de suue, aut(re)Jbis,une tab(le) de bois,vot(re)mire, l'aut(re) jour.

2' Amint l6tjuk, nagyonnehlz megtanulni,hogy mi-kor szabad, ehet vagy nemszabadelhagyniaz [e]-t.

Pedigez a franciabesz6ltnyelvegyikf6 jellemz<ije.Jegyezzikmeg, hogytril sok[e]+elhagyninagyobbhiba lehet,mint tril sokatkiejteni.Ha nem tudjukbiztosan,hogyegyikvagymiisikhelyzetbenelma-radhat-eez ahang, ink6bbejtsiik ki:6rthet6bbesza besz6diink.Es ne felejtstikel azt sem,hogy vers-mond6sban6s 6nekbenszinteminden[e]-tkimon-danak: Et maintenant,que vais-jeaire...

5. A nazdlisorr-)maginhangzokAz orrmaginhangzokat rigy k6pezzik, hogy a ttidrjb6l ki6raml6

leveg6nemcsaka sz6jiiregen6dul ki,hanemaz orriiregens. Ilyenkoral6gy inyelvrllik agarathrits6al6t6l,6sa nyelvhritr6ny6banecsiing:igynem zfujael az orriiregfel6 vezet6iratot. A helyesir6sbanzeketa mag6nhangz6kat-n-nelvagy -m-melirjuk(an,am, in, im,on,un stb.),de ezeka mdssalhangzoka mag6nhangz6kbanelold6dnak,6s ktilonnemhallhat6k.Hib6steh6ta Jeanf3dnlvagya chansonJdns6n]ejt6s,helyesen3u]-tes [Juso]-tkellmondani.

Ha az -n vagy-m tt6n mag6nhangzovagy nemah 6ll, nemorrhang-z6t, hanem or6lis magfnhangzot ejtiink, a naziiis jelleg megsziinik.

ugyanez tort6nik,ha kett6zzik ezeketa m6ssalhangz6kat:natomie[anatcmi],inat endu[inatddy],inhumain[inym6],Anna fanna],immediat[immedja]stb.

19



I. 5.A NAZALISMAGANHANGZOK

KIvErsrBr: immangeable[6md3abl],immanquablelqmdkabll, ennui[dnyi],ennuyeuxdnyijo],ennoblir[&nabli:n]'enivrerfdni-

vRel, valamintaz em-melYagyrem-melkezd6d6szavak:

emmener,emmenerstb.

MacrrcvzfsEK: lo Hangsulyoszhrt sz6tagbanaz orthangz6kmindighosszirak:ante, chambre,peintre, mince, sombre,monte, emPruntestb.

2" A -p 6sb miissalhangz6klott anaz6lisokatm-melirjuk.

5.1.A nazrilisdl hangAz alaphangegyercisen el6:ris, magyarhozhasonlo[a]hang.

Helyesi16sa:

manteau, ante,quandchambre,camper,AdamN6h6ny-am v€g:dovev6nysz6banam] a helyes kiejt6s:tram,macadam.trente.vent.encore(N6h6nyesetben en [E]-nekejtend6.Ezeket lind az5.2.pontban.)temps,tremblerCaenpaon,Laon.

5.2. A nazilis[6]hang

Az alaphangegynagyon nyilt[e].Helyesir6sa:

-in : vin,mince, midecin-im : timbre, simple

-ain ; pain, vain, maintenant-aim:faim- -ein : plein, peindre

•\ƒ¿×•\ƒ¿‰

•\C•

ƒ„?•V•ƒ¿—[ê:•cƒ¿Æ×



r. 5. A NAZALTSMAGANHANGzoK

-eim: Reims-yn '. syntaxe-ym: symbole,hym-en : moyen,lycien,bien,rien (a sz6 v6g6ny, i, 6 fi6n)

tiens, vient,viendraiappendicite,benzine, examen,Amiens,Saint-Ouen(tud6ssz6k 6s tulajdonnevek).

5.3. A nazdlis[5]trang

Az alaphanga nyilt vagya zdrt o, az egylni kiejt6st<iliiggoen.Helyes-i16sa:-on: bon,oncle, ond

-om: ombre.sombre.nom.

5.4. A nazrilis[&lhang

Ez a naz|lishang a mai fesztelenbesz6dben gyre ritk6bb.Altaklban[E]hanggalhelyettesitik.Az alaphanga nyilt

[c],de a nem francia

anyanyelvriekrendszerintnem ejtik sz6penezt a naziiist. Ilyenkoraj6nlatosa koznyelvi[E]-hezolyamodni.Az [&]helyesir6sa:

-un: brun,un,Hun, lundi-um:parfum,humble.

MEcrscyzfs:Mivela magyarbannincs naz6lismag6nhangz6,bs ezgyakranhib6skiejt6shezezet,c6lszertinekStszikolyansz6p6rokongyakorolniezeketa hangokat,amelyekna-z6lisra, lletveannak or6lismegfeleloj6re * n-re v1gz6d-nek. Elesenel kell hat6rolniazilyensz6p6rokkiejt6s6t:

parlslen •\ parlslenneamericain •\ americalne

21

salnvalnmien

•\ salneˆêvaine•\ •¡1lenne

Jcan •\ Jeannepersan ˆê persanebon ˆê bonneson •\ sonneton •\ tonne



6.A f6lmagdnhangz6kVan a franci6banh6romhang:[] (moyen,bien),[w](moi,oui) 6s[q]

(nuit,nuage), amely6tmenetetk6peza mag6nhangz6k6s a missal-hangz6kkozott, ugyanisaztfi|na kovetkez6mag6nhangz6valgyetlensz6tagot alkot, 6s l6nyeg6benn6h6nykiv6teltoleltekintve)elveszition6llomag6nhangzoelleg6t.

6.1.A [ilf6tmagdnhangz6

Tulajdonk6ppena magyar m6ssalhangz6nakelelmeg.Helyesir6sa,i'vagyy, s6t ill vagyil: bien,lion,vieux, radio, ancien,aieul,moyen,soyez,payer, mouiller, travailstb.MrcrecvzfsEr: lo Figyeljiik meg,hogy a fil annyiraegybefolyikaz

el6tte6116m6ssalhangz6val,ogy p6ld6ula d-vel6s a t-vel olyancsoportotalkot, amelykozel6ll amagyar zhr-rlscsoporthoz,vagyis a gy'hez €s aty-hez:radio, adieu(ezt magyarul gyakran agy6-k6nt irj6k itt ),tiens,bastion,Mathias(M6ty6s).

2 Az aJ,csoportotnem mindig[ej]-nekejtjiik,hanemn6h6ny -aye-re v6gzod6 tulajdonn6vben [e]-nek(La Haye), tobb sz6banaj]-nak:La Fayette,Hi-malaya, mayonnaise,cobaye6s n6ha fell-nek:pays,abbaye ap6ts6g).

Figyeljtikmeg a kovetkezo sz6p6rokelt6r6kiejt6s6t:

abbaye fabei]pays [pei]

abeille [abej]paye [pej]

Vannak esetek,amikor nem[]-nekejtjiik amag6nhangz6elotti i-t,hanem iszta[i]-nek,eggyakrabbanazonban U]-tejtiink.Ez a viitozatkotelez6m6ssalhangzo r vagy I utin oublier, uions,ouvrier,plierstb.Tov6bb6 ajobb 6rthet6s6gedv66rta franci6kgyakranejtenek i]

mag6nhangzotl helyett, k6t sz6megkiilonboztet6semiatt. Az i-te

v6gzod6geto eset6n s szivesebben jtenekmag6nhangzot.gy lion(oroszl6n)6s Lyon (a viiros)nem rigy hangzik,mint nous lions[lij6].L6sdmeg nousrions,nousscions.



6.2. Az[wlf6lmagdnhangz6

Egy nagyonrovid[u]-nakfelel meg,amely utdn a hangk6pzcizervek

azonnala kovetkez6 mag6nhangzoklpzlslre siklanak 6t. Tulajdon-kdppen nemis hallanion6ll6[u]hangot.Helyesir6saou * magSnhangz6,lletveoi [wa]vagy[wo],oi, oy 6s oinlwE]:moi,oiseau, rois,botte, voyons, oin,coin stb.

Enneka f6lmag6nhangz6nakisan tiszta u]viiltozatam6ssalhangz6* r vagyi ut6n: touer [tnue],6blouir, brouettestb., de csakou *magdnhangz6eset6n.Az oi csoportot ilyenkor isa f6lmaginhangzovalejtji.ik:trori

[tnwo],croyez

knwaje]stb.[w]-tejtiink az angolovev6nyszavakbans: week-endwikend].6.3. Az[qlfdlmagrinhangz6

Egy nagyonrovid [y]-nekfelel meg,amely ut6na hangk1pz6szervekazonnal a kovetkez6mag6nhangz6klpzlsbre siklanak6t.Helyesir6sau * mag|nhangz6 (leggyakoribbaz i): suer,tuer, suidois,

persuader, uage,huit, nuit,puis, suisstb.Az ai csoportbannemvSltozikaz [q]kiejt6sem6ssalhangzo r vagy/ut6n: bruit[bxqi],instruit.M6s magdnhangzol6tt ilyenkor[y]magrin-hangzothallani:cruelfkxyell,bluet(brizavir6g)blye].

7. A m6ssalhangz6klesconsonnes) sztiilyozasaA francia m6ssalhangzokatkovetkez6szempontokszerintosztalyoz-zuk:a) Klpzlsik m6dja szerintmegkiilonbozteriink:

zdrhangokatocclusives);Ip,b,t, d, k, g],r6shangokat fricatives);[f, v, s, z, \,5f, orrhangokat(nasales)..[m, n, q] 6s foly6konyhangokat (liquides: [x, l).

b) K6pz6siikhelyeszerintmegkiilonbozretiink:labi6lis,vagyisajakhangokat (labiales/:[p, b, m], labiodentrilis

hangokat ( abio-dentales: ff v], dent6lis,vagyisoghangoka (den-tales):[t, d, s, z, n,lf, palafiilishangokat(palatales):[k,g, J, J, 0]6s vel6rishangokat (vilaires):[k, g].Van m6gezenkivi.ilegy irn.uvul6rishang (uvulaire), amelyeta nyelvcsapperg6s6vel jtiink:[R].



c Zong6ss6gi.ikzerintmegkiilonboztetiink:zong6tlenm6ssalhangz6katconsonnes ourdes)'.p' t' k, f, s,$]6s

zong6sm6ssalhangz6katconsonnes onores)'.b, d, g, v, z)3, m, n,rl, l, n] .

MBcncvzss: Helyzeteszerint,n6h6nym6ssalhangz6 ol zong6s,holzong6tlen.Ezek az [n, l, m]: lettre,peuple, romantisme'(Itt zong6tlenek.)

E h6romszempontotigyelembev6ve,a franciam6ssalhangzokat25. laponelhelyezettihliuatban lehet osszefoglalni.

MscrncyzEs:Amintl6tjuk,a foly6konyhangokk6pz6s6benemigenakad kozosszempont,kiv6veazt, hogykonnyenalkot-nak szoroscsoportotaz el<ittiik6116m6ssalhangz6val'A francia mdssalhangzdkdttalabanrtividek'A kett6z6svagy a gorogJatinjovev6nyszavakbanal6lhat6,vagym6shelyesir6siagyom6nyttiikroz,de nema hosszris6-

gotjeloli.Kivdtelesenm6giselcifordullyesmip6ld6ul a

kovetkez6szavakban:gallo-romain,colligue,syllabe,al'ligorie,valamintinn', imm-,i//- csoportokkalkezd6doszavakban:nnover,nni, inrrttttral,mmense,lldgal,llo-gique6s egyesrir'te vdgzodog6kfutur,illetveconditio-nnelalakjaiban:e courrai,il mourraitstb'

8. A zilrhangok8.1. A labi:ilisz{rhangok:lpl 6s lbl

A franciazong6tlenp]hangnagyj6bolmegegyezik magyarral,de azizmokfeszitettebbek,gy kem6nyebben6s 6lesebben angzik'

ir6sjelep: prendre,Paul,ddpart,de ez ajel a sz6belsej6ben'l el6ttn6ha,a sz6 v6g6npedig Sltal6bann6ma:compter,septiime,dompter,sculpter,beaucouP,roP, chamPstb.

MncrscvzBs:Zong6tlenm6ssalhangz6 lotta b-t is zongetlenp]-nekkelleiteni:absent,obtenirstb'





A zong6s b] hang szint6neszitettebb,mint a magyar.ir6sjeleb: bien,combat, obe,bleu. Sz6v6gi6]utrin 6ltal6bann6ma:

plomb,ChristopheColomb.

8.2. A dentdliszdrhangok:tl 6s [dlA zong6tlent] hang kem6nyebb, iszt6bbanfoghang,mint a magyar[t]:a nyelvet6val elobbre t6masztjuka felso fogsorhoz.

irisjele t: tente treize attendre€te ntha th; thd sympathique.sz6v6g6n 6ltal6ban n6ma:ort, sort, muet,de ejtik alatin szavakban:etcsetera, ransit, valaminta kovetkezokben:huit, dot,ouest,est, sept,

zut. A -ct vtgrj szavakbanital{,banejtik: contaclk6takti,tract,cor-rect, de tobbszorn6ma:aspect aspe], espect,distinct.(Ingadozikahaszn6lata kovetkez6 szavakban:exact,suspect).

Mscrscvzis: i+ magdnhangz|elStt a t gyakrans]-nekhangzik. Errolaz [s]hangnallesz szo.

A zong6sd]hangszint6neszitettebb, int a magyar.

ir6sjele d: dent, adroit,donner.A sz6 v6g6n dltal6banndmapied,

grand, roid, kiveve a sud[syd]6s Alfred szavakban.

8.3. A palatdliszdrhangok:Jkl6s [glA franciazong6tlenk] kem6nyebb,mint a magyar.Zon-sesdrjdval,a [g]-velgyiittehetvel6ris s,ha vel6rismag6nhangz.olott6ll[ku,ko,kul.Helyesirdsa:

c (m6ssalhangz6kiv6vea h - e16tt, alamint e, o, Lrelott 6sa szoveg6n): cteur,ar,accord, ure,dchec,uhlic,arec,sec.Ktvfrnmr: a secondzoban,a c-t [g]-nekejtjiik[sego];a sz6

v6g6na c gyakrann6ma:banc,blanc, abac', sto-mac,caoutchouctb.

ch (.6ltali.ban[]-nekfelel meg, dem6ssalhangz6 ltitt,illetve soktud6s sz6ban k]-tkell ejteni):chaur, dcho,orchestre, sychologue

qu vagy cqu:quand,equilibre,acqutrir,grecque



I. 9.A RESHANGOK

KIvttTELi SOk latin j6vevlnysz6ban, a ?• csopOrt[k•RV]•\nakhangzik ƒ¿e16tti‚Ç? ƒ¿2 á,ƒ¿? áƒ¿‚Å«c,? Þƒ¿ttƒÍ, F? áƒ¿‚¯ƒÍ—Í

? CƒÆ,C' Â?‚½ (nthany j6vev6nysz6ban):‚½ '•ŒÍ‚½ƒ}V,PƒÆtƒ¿•E

M E G J E G Y Z t t A z ƒ Ôe l ‚ Èt a l a b a n [ k s l _ n e k f e l e l m c g t r ƒ ¿k, ƒ •Ôr , 2 Š ¡ƒ ¿Æ‹á• ƒ¿r2.(Vall Z6ng6s v‚ltozata is,arr61 kls6bb lesz sz6.)

A z6ng‚às[g]a tbbbi ln‚ ssalhangz6hoz hason16an szint6n feszitettebb)Inint a magyar.

Helyesirasa:

g (massalhangz1 6s ƒ¿ ,ƒÆ áe16tt):grƒ¿• Šgƒ¿º ‰? Š—[,gƒ¿ttO• ,ƒ¿È—[EA sz6 vlg6n a g nlma:‚í ‚êg,sƒ¿"g,pƒÆttg(kivltel:z‚Æ gzƒ¿)

g á (lmaganhangZ6 e16tt):bƒ¿ g á—[r—[g á‚År‚Å,ƒ¿‚ð á×—[Kiv6tei n6hany sz6ban a[gW](ƒ¿ e16tt)‚às[gH](j e16tt),‹å t6S:

ƒkºŠSr,ƒ¿‚ð Š•V—[Stb.

N6hany_gƒ^•[re v‚àgz6d6 mel16kn‚àv n6nem‚àben •`g áÇhelyes•\fr‚ st talalunk.Az‚Ç n6ma,a kicit6s nem valtozik:ƒ¿ ‚ð áÇƒ¿tb‚ð áÇ

MEGttGYZttSEKi l•‹ A g• csoportot attattban “I ]•\nek kell tttcni, den6hany tud6s sz6ban [gn]hangOknak felel lneg:

á•Œ¿• ƒÆƒK, ‰ƒ¿ttƒ¿.

2 • ‹A z ƒ • e t ‚ à6 n g 6 s , t c h a t i g z ] _ n e k f e l e l ma szavakban,amclyek ƒ¿ ,r/7‚ÅƒÔm\ maganhangZ6•]val kezd6dnek:•‘ƒÔ¿ ,ƒr,2ƒ•ƒ¿C‚·CX‚Å•VŒ,/PcƒÔ¿ ,2•2.

9.A r6shangok9.1.A labiodentflisdshangok:fl6s vl

A franciaong6tlenflkem6nyebb,int amagya.r, ert a felso ogsor

hatarozottabbanrintiaz alsoajkat,mint amagyarviitozatnii.

27



Helyesir6sa:

f : cafi,faire, edant, canif, soifA sz6v6gif lehet n6ma: nerf, clef, cufs, beufs.ph: pharmacie,philosophe,hondtique.

A zong6sv]szint6neszitettebbmagyar megfelelcij6n6l.

Helyesir6sa:

v: vert, vie,dldve, ervir

w: (n6hilnyovev6nysz6ban)wagon.

9.2. A dentdHs6shangok(foghangok):[sl6s [zlA francia zong6tlens]hang6lesebbminta magyar,a nyelverosebbentapadaz als6 fogsorhoz.

Helyesi16sa:

s: santd,saluer,penser,escalier,chanson- Mivel k6t magdnhangz6 ozott[z]-tejtiink,hakettozzik az

s betrit, megmarada zong6tlens]hang: casser, assant,dessus.

- Osszetett zavakbana m6sodiksz6 kezd6 s betrije[s]-nekhangzik: tournesol,arasol,contresens, ntiseptique.

- Zongls az s a transit, transitif szavakban.- N6maaz s a legtobbsz6v6g6n:corps,aprds,de egyes zavak-

ban ejtik:fils,mars, sens,vis, ours,atlas, autobus.Ugyan-csak n6ma az s n6h6ny tulajdonn6vben: Vosges, e Nostre.)

Mpcrncyz6s:A /oassz6bancsak akkor kell ejteniaz s-t, han6vm6sr6lvan sz6: Ioas[tus]sont venus, e tous[tu] /es enfants. A plus v6g1naz s n6ma, ha

tagadilstvagyosszehasonlit6stejezki:Ne viensplus. Il estplus grandque toi.



c (e, i, y elott):ici,cent,ciment,cYgneg (a, o, u elott):ga, legon,aqer7ur (l*mag6nhangzoelott):patience,nation,ddmocratie'

Kiv6telesenlyenkoris [t]-tejti.inka sz6 elej6n(tidde,tiens ,tenir osszeteteleibensoutien),s ut6n (question,bastion),afonevek6smell6knevektier,,tidrev6gzod6s6bensentier,hdri-tiire), tovribb6a kovetkezoszavakban:rentiime,centiAme'ttions,partiez, Etienne,volontiersstb'

x [ks] '. taxi, index,Aix[s] '. soi.rante,Bruxelles

Szov6g6negy6bkentaz x |ltalabann6ma:paix,noix,veaxstb'A zong6sz]hang a magyarn6lfeszitettebb.

Helyesirdsa:

s (ket mag6nhangzokozott):rose,hasard,phrase, briser,vala-ntint Alsoce

z : zdro.zone,dizaine,dzard

A szov6g6na:6ltal6ban n6ma:nez,riz,.iouezkivetel:gaz,Berlioz.)

x [gz] '. exact,examentzl : deuxiime,sixiime,dixiime.

9.3.A palat:ilis r6shangok:II 6s [gl

A zong6tlen$]hangoteroteljesebb jakkerekit6ssel6pezztik,mint a

megf'elelomagyarhangot.

Helyesi16sa:

ch : chaud,chat,machinekiv6tel:chcur stb.)sch'.schdma.

29



A zong6s[g]hangn6laz ajkak szint6ner6teljesebbenerekednekel6re, minta magyarmegfeleloj6n6l.

Helyesi16sa:.j : jour,.iamais,jardin, dijdg (e, i, y elott):dge, manger,agile,gymnastique.

10.Azorrm6ssalhangz6k10.1.A labi{lis[mlhang

Kozel iil a magyar[m]-hez;az izmokkiss6 feszitettebbek.Helyesirfsa:

m: manger,mener,amer,aimer, tram,flamme,femme.(Mag6nhangz66s m6ssalhango kozott orrmag6nhangz6r.)Az automne6,s ondamnerzavakbanazmn5ma [ctcn].A sza-vak v6g6nejteni kella tram, rhum,album,maximum stb.

szava ban, viszont naziiismag6nhangzot k6peza aim, nom,parfumstb. szavakban.

Mscmcyzns:A zong6tlens]hang elott azn iselvesztizong6ss6g6t,slryJ-net ejtjiik: romantisme[ncm&tism],socialisme,asthmestb.

10.2. Adentdlisnl hang

Kozel6ll a magyar[n]-hez,gyakorlatilagazonosvele.Helyesirdsa:

n: nez,orner, nasal, innocent.Mag6nhangzo6s m6ssalhangz6kozottorrmag6nhangzot)A szavakv6g6naz elltte rlll6 mag6nhangzoval o rrmagiinhang-z6t klpez, kiv6ve n6h6nyovev6nysz6ban.gentleman,pollenstb.



10.3.A palatdlis[t1lhang

Ldnyeg6benzonosa magyar nyhanggal.

Helyesi16sa:gn: baigner,agneau,gagner(kiv6teldiagnosticstb.)

11.A foly6konyhangok:] 6s n]ll.l. Az [l| hang

A magyar/-hezhasonl6ank6toldalir6shang,lletvefoghang.Zongtshang, amelya sz6v6gen.m6ssalhangz6t6n, zong6tlenn66lhat (peuplelpapll).Helyesi16sa:

l: lettre, aller,tableN6h6ny-il vtgd sz6banaz I nlma: outil,fusil,gentil,sourcil.A sz6v6giil csoportmag6nhangz6utin, illetveaz -illcsoport

a sz6 belsej6beni]f6lmag6nhangz6nakelelmeg: travail,tra-vailler.Azonbann6h6ny sz6banaz -illm6gis il]-nekhangzik:ville, mille,tanquille, bacille.

11.2.Az lnlhang

A francia[n]hang,a magyart6lelt6roen,uvulSrishang, amelyetnema nyelv hegy6nekperg6s6vel, anem anyelvcsapovid perg6s6vel j-tiink.El6fordul,hogy elmarada perg6s,a levegocsaksriroljaa nyelv6s a sz6jpadkiskozottir6st.Ugyanakkora mi r hangunkatis ejtikpl'D6l-Franciaorsz6gban,6s ejt6sekotelezoaz opera'lnekesekie6zve.A francia[n] zong6s,de van egy zong6tlenviiltozata, aszo v6g6n,miissalhangz6nt6n encreld:kry1,mettre.

Irdsjele:

r: rue,rouge,arbre,mAre,printempsAz r n6ma,lletve az-er v6gz6d6ste]-nekejtjiik az-er vtgri

‚O‚X



32 r. 12.AHiRASJEL r. 13.A MAGANHANGzo ILOKESE

ig6kben,valamint f6nevekben6smell6knevekbenl], [$]6s [S]hangok ut|n: lever,parler, ouvrier, noyer, boucher, berger,leger. Kivltelek ez al6laz egysz6tagriak, amelyekv6g6n

[e:n]hangzik, 6pprigy, mint az el6bbiektol elt6r6m6ssalhangz6kutan: cher,hier,fer, amer, hiver stb.

12.A h irisjelA franciibanhhangnincs, teh6tez a betti csakr6sbanszerepel. 6tf6left+ kiilonboztetiink meg:-

n6ma h-t, amely nem akad6lyozza meg sem az utina 6116mag6nhang-z6val a hangkot6stliaison),semaz el6tte ell6mag6nhangz6kilok6s6t(6lision):es-hommes,mes-habits, 'histoire,'habite- hehezett -t,un. h. aspirit,amelymeggrltoljaminda hangkot6st,minda mag6nhangz6kilok6sEt:es hiros |e'erof, en haut l&'ol,la Hongrie,le hongrois.

13.A mag6nhangz6ilok6sel'6lision)A hangsrilytalan,egyszotagu, izonytalanfa)-rev6gz6d6szavake ma-g6nhangz6jrltelhagyjuk, 6s hiilnyjellel helyettesitjiik magrinhangz6vavagy nemah-valkezd6do sz6 elott:'attends;il m'aime; tu l'as vu; noust'honorons;'enfant; I'homme;qu'avez-vousit? e n'en sais ien; c'estvrai.

Elmaradhatm6g a la nbveloa-ja6sa si kot6sz6 r-je (s) elott:I'ecole;s'il vient.

14.A hangkot6sla liaison)A mag6nhangz6-torl6d6semcsakhangz6kilok6ssel, anem hangko-t6ssel s kikiiszobolhetf. Ez irgy tort6nik,hogy az egylbktnt n6masz6 6gim6ssalhanz6t a kovetkez,6 zokezdrimag6nhan zoval osszeol-vassuk: mes-amis[mezami].A m6ssalhangz6kata hangkot6sben akovetkezok6ppenj j ik:

-d: [t]un grand-enfant[&gndtdfdl,quand*ilviendra-f : lvla neuf-an [navd]6sneuf-heuressoportokban.Egy6bk6nt

marad az f hans'



-n: [n].Az orrmag6nhangzon-j6tjtenikella hangkotdsben. zazonbangyakranazzaldr, hogyaz orrmag6nhanz6elvesztinazalitasat.Az ldl es az [&] hang mindig naz6lis marad:en-allant[frnal&],un-enfant;az[o] iital|ban naz6lis marad,de mindk6t kiejt6sehets6ges bon, mon, ton,son tI6n: unbon-dlive[6b6nele:v]vagy[6bonele:v],on_ami;az[6]hangkonnyenelvesziti nazalitasat,kiv6ve a rien6s bien szavakban'.bien-aimable [bjenemabl],de plein_air [plEnen] vagy[plene:n].

's : lz)les-enfants,quelques-hommes

-r: [t] dit:il,sont_alles-x: [z)dix-ans, heureux-enfants-z: lzlprenez:en

Mecrrcyz6s:Lehet m6g hangkot6sa ,c.' [k], -9.' [k], -p: lp), -r.' [R]m6ssalhangz6kt6n is, de ez nlh|ny ritka,gyakranmegmerevedettszerkezetben ordul csak el6: croc:.€tt-j ambe, sang-impur(a M arseillaise-ben),r op*aimabe, li-ger_accent.

A hangkot6srciludni kell, hogy n6hiinykotelez6esettol eltekintve,nagy kiilonbs6geketal6lunkaz egybnihaszn6latekintet6ben, alaminta nyelvi r6tegekszerint s.igy a fesztelenbesz6dbenminimiilisa hang-kotes, saka legszirks6gesebbsetben aszn6ljrik;z rodalmi6ssz6no-ki nyelvbenviszontm6g ma isszok6sos.Tulajdonk6ppencsak aztkellmegnEzniink,ogymikor kotelez6a hangkot6s6smikortilos, a tobbiesetbena haszn|,lat ingadozik.

Ktitelezda hangki)tis a szintaktikai csoportokonbeliil, tehdt a fon6vicsoportbanvagy azigeicsoportban k6t nagyonszorosankapcsol6d6sz6 kozott, mintp6ldrlul:

- determin6ns6s fon6v: les-itrangers, tois-hommes.* prepozici66s f6n6v(illetven6vm6svagy determin6ns):en-Asie,

chez*eux,sans*unson.Kiv6tel:avant,aprds,depuis.- szem6lyes6vm6s6s ge: ls-aiment(forditottsz6rendbens: ,Enparlentils?)

‚n‚c



Mrcncvzrssr: 1oAz€treseg6diget6n 6ltal6bankotelezci hangko-t6s: /s sont*allis,de az avoirut6n m6r nem,f6leg

azbrI,mert el6ttem6r fgyisvan egy:nous-avons

dtd.2" N6h6ny hatdroz1szdpl. tout, tris,plus)6saz utdns

all6 mellikniv eset|ben kotelez6 a hangkot6s:tout*6tonnd, tris-dmu,plus-agriable.

3o Mondat elej6nkotelezb a hangkdtbsquand, dontkotosz6k ut5n, illetve aprbs 6sinfinitifkozott:quand-il viendra dont-elleparle, apris-avoirmangd.

4" N6h6ny megmerevedettszerkezetbenkotelezcihangkot6st al6lunk:petit*dpetit,tout-dl'heure,detemps-entemps, deplus-enplus, souslentendu,esEtats:-Unis, les Champs<Ilysies, avant-hier,tout-auplus, c'est1d-dire.

Tilos a hangkot6s k6tkiilon6ll6 csoportkozott (les enfantsI ontjoud , et kot6sz6 utin: lui etI elle[lyieel]; huit, onzeel6tt 6scent utdn(kiv6tel:dix-huil,vingt-huit stb.);/s, elles,on n6vm6s6sparticipepassdvagy infinitif aforditott sz6rendben: ont=.ils 6ti? sont:-elles all6es?vont=.ils entrer ?a:.t-on I An d Paris ?,valamint h aspiri el<itt: /esIHongrois.

Mncrecvzfs:N6h6ny esetbena tilos hangkot6s6rtelemmegkiilonboz-tet<ilehet: les I hiros - les ziros; les I hauteurs- lesauteurs les Ih|tres - bs Atres;es IHuns- les uns.M6sesetekben hangkotds6lre6rt6stokozhat:il estouvertil est tout vert: il est-ailleurs- il est tailleur.

15.A hangsirlyl'accent)A folyamatos besz6dbenmegfigyelhetjiik,hogy egyesmeghat6rozotthelyenevosz6tagokatonetikailagkiemeliink,vagyis hangsirlyozunk.A magyarban a nyomat6kkal ejtettsz6tagmindig a szo vagy a csoport



elso sz6tagj6raesik.A franci6banviszont|ItaliLbana szo vagya sz6-csoportutols6kiejtett szotagSarasik:e ftangaisvousviendrez lzbellelpoque,certainespersonnes.

Mncmcvzfsrr: lo Sz6lnikell azrin. 6rzelmihangsirlyrol,amelyvagyaz elso sz6tagraesik, ha a sz6 m6ssalhangz6valkezdodik,vagy esetlegaz els6 mdssalhangz6valkezdodoszotagra,ha a sz6 mag6nhangz6valkez-d6dik: c'est magnifr,queun travail lpouvantable.

2' Lehet itgyis hangsillyozni,hogy szembe6llitunkegysz6tvagy annakegy sz6tagj6tegymisikkal'Hak6t sz6t6llitunkszembe, m6sodikels6 sz6tagjilnvan a hangsrily:Tu viens mardi? - Non,ieudi.-Vous avez rente-sixans ? Non, virgl-sixans.

16.A hanglejtesHanglejt6salatt tulajdonk6ppena besz6ddallamiit6rtjiik.Megfigyel-hetjiik,hogy afrancia tulajdonk6ppen,6nekel"a magyarviszontnem.

A francia besz6dallamanagyonv6ltozatos.tt csaka legf6bbtipuso-kat foglaljukossze.Az egyszerikijelent6mondatbanvan egy elfel6vel6 6segyeso 6sz'

A hun,gr.st'tcr.itzlsiireszveg6nvan:

Ha a mondatosszetett, hangcsucs rtelemszerinthelyezkedikl:

‚ƒŠ

L'oiseau hante.

L'oiseau hante ur ul1eranche

livreque tu m'asdonnehieretait

le mondes'estmis a





kell kiiszobolni. franci6t6leljesendegen za k6rd6s-forma,amelyaz utols6el6tti sz6tagraeszia hangcsri-csot:

Tu as dejaachete escadeauxA francia/'ek ir o mondatotnagymagassdbelikiilonbs6geklelem

zik.Szamos iltozatavan.

17.A szavak elviiasztilsaA francia szavak elv6laszt6sa a sz6tagol6selv6n alapszik. Mivelafranciasz6tag fel6pit6se6szbenelt6r a magyart6l,a szavakatsemmindigrigy vrllasztjukel, mint a magyarban.A f6bb szabdlyokakovetkezrik:

a) A franciasz6banannyisz6tagvan, amennyimag6nhangz6:a-mi-cal,le-gon,beau-ti. De haegy sz6v6gibizonytalan[a]m6ssalhang-z6t kovet, ez az egyittes nem szhmit sz6tagnak,6s nem aj6nlatoselv6lasztani:ex-cuse,

en-core,6-ner-gique.Nyomdai

szempontokindokolhatjirkaz ex-cu-se tipusirelv6laszt6st,de jobb, ha saj:itgyakorlatunkbanezt nem kovetjiik.)

b) Ha k6tmdssalhangzoan k6t mag6nhangzokozott,az els6ta sorv6g6re,a m6sodikataz ij sor elej6re irjuk:al-lu-mer,ar-ri-yer,par-tir, an-nie,bal-con, his-toire.Klv6rer: Ha a k6tmdssalhangz6nem k|pez kett6shangzot, tehht

nem azonosak,6s a mrisodikr vagyl, az elviiasztisaz els6 m6ssal-hangzoelott tort6nik:trou-bler,6-crire, ou-vrir,li-brai-rie,ai-ma-

Quellehorreur Elleavait une robe d'un chic



ble-ment.Ez al6l a szabiiyal6l csakaz rr / csoportokkiv6telek:par-ler,hur-ler.

c) Ha hdrom m6ssalhangz6oveti egym6sta sz6 belsej6ben,ltal6bana m6sodik utdn tort6nikaz elvSlaszths:bs-titt.A koz6ps6m6ssal-hangzogyakran-s'. Ilyenkor az etimol6gialehet m6rvad6,6s azelv6laszt6sz -s- elotttort6nhet,de ez nemkotelezo: n-struitvagyins truit, sub-s antifvagy sub t antif, t r an-spirer vagy transpirer.Ha a harmadik mrlssalhangzovagyl, az elsout6n v6lasztunkel:por-trait, ap-plaudir,encer-cler.

18.Azir6sjelek18.r. A kiit6jel

A kovetkez<i setekbenaszn6lunkkotojelet:- Osszetett zavakban:arc-en-ciel,c'est-d-dire,demi'heure.- Hangsulyosszem6lyes6vm6s6sm€mesz6kozott:moi-m€me,

nousm1me

,valamint ci6s d osszet6teleibn:ce ui'c , c - de sus,ld-bas.- Ha az alanyi n6vm6s a ragozott ige ut6n til:dit-il, aimes-tu,

demanda-t-il,part-on.- Minden Saint 6sgrandsz6t artalmaz6 sz6osszet6telben:aint-

Saiins,Saint N azair e, grand-mdre,grand-chose.Kivbtel:saintJean (magaa szent).

- A szhzas sz6mkoronbelil: vingt-trois,soixante-treize,milletrois cent dix-sept.Kiv6tel:vingt etun, trente etun.

18.2.A pont

A befejezettmondatotzirja le. A franciagyakrabban haszn6lja,minta magyar,mert felsz6lit6 mondatut6n is pontot lesz:Asseyez-vous.Dites-moi votrenom.De felki6lt6sut6n felki6lt6jelvan: Mais venezdonc

A magyart6l elt6r6ennemtesznekpontota keltez6s sa sorsz6mn6vutan: le2 dicembre /984; LouisXIV; le chapitreV(vagy5"chapitre)stb.



A rovidit6sekut6n akkor tesznekpontot,ha csak a sz6 elso bettij6t(vagybetriit)tartalmazza',Monsieur:M., Organisationdes NationsUnies:O. N.U.,de Madame:Mme stb.

18.3.A pontosvesszd

A magyarn6lgyakrabbanhaszn6ljaa francia,p6ld6ulmell6rendeltmondatok kozott:

Ellepleurait; puiselle lui a ditqu'ellepartait.

18.4. A vesszd

A magyartol elt6r<jen francia nem haszn6lvesszotqui, que,dont, oitvonatkoz6n6vm6soklott(kiv6ve,a 6rtelmezo,magyardz6 ondatotvezetnekbe), sem a que kotosz6el6tt: le livrequi est sur la table;I'hommedont tu m'asparld; elle ditque tu I'aimes.18.5. A felkiflt6jel

Ritk6bbanordul elc ,minta magyarban.Sema felsz6lit6mondatutdn,sem megsz6litrlst6n (Chermonsieur,)nem haszn6lj6k.18.6.A kett6spont6s a k6rd6jel

Haszn6latuknagyj6b6lazonosa magyar6val.Ugyanez6rv6nyes gon-dolatjelre, a zarojelre6s az idtzojelre(ezut6bbi form6jaa magyart6lelt6ro: )).

39



il.A mondat

(la phrase)1. A mondatfajtik6s ormSjukA besz6l6sz6nd6kahat6ssalvan a mondatszerkeszt6sre;szerintafrancianyelvben n6gymond atfajthtkiilonboztethetiinkmeg:

phraseddclarative

phrase nterrogativephrase mperativephraseexclamative

(kijelentomondat)

(k6rdomondat)(felsz6litomondat)(felki6lt6mondat)

Mindenmondat egy(6scsakisegy) tipushoztartozhat.Mind an6gymondatfajtatobb form6banjelenhetmeg:

phraseaffirmative(6llit6) vagy phrasen6gative(tagado)

phraseactive(cselekv6) vagy phrasepassive szenvedo)phraseneutre(semleges) vagy phrase mphatiquenyomat6kos)

MecrBcvz6s:Konyvi.inkbenki.ilonogunk foglalkoznia k6rdo, felsz6-lit6, felkirilt6 mondatfajt6kkal,valaminta tagad6,szen-ved6 6s nyomat6kosform6jri mondatokkal(l6sdMon-datszerkeszt6silj6r6sok,X. l.;2.; 3.; 4.: 6.; 11.).Hanem jelezziikkiilon amondat fajt|jit vagy form6j6t,akkor kijelento, iilit6,cselekv6,emleges ondatr6l vansz6.

2.A mondatagol6saA mondat k6t alapvet6 r6szreoszlik, alanyra 6s illitmilnyra.

6llitmdny

a trouveun c

alany

(Abar6tom tal6ltegykutyrit.)



Az alany(le sujet):az, amir6lmeg6llapitunk valamit.Az iilitminy(le pr6dicat)'.az, amivelmegSllapitunk valamit.

Az alany 6s az 6llitmilnykolcsonosen elt6telezikegymilst ateljesmondatban.

Minden mondat tetsz6s zerint b6vithet6 hathrozokkalOescircons-tants):

hatdrozo alany

41

•Vƒ‹r,

(Tegnap

‚1litl•¡anyƒ¿rrƒÆƒbNá• ‚²

a bar6tom tal6lt egykutyritVannak nemteljesmondatok,amelyekbennem elenikmegaz alany

- ilyenek a felsz6lit6 mondatok: Viens.Gyeret)Vannak olyannem teljes mondatok is, amelyekbensem az alanyt,

sem az rillitm6nytnem lehet kimutatni:Doucement(Lassan )

3. A mondataktu6lis agol6saA mondatottagolhatjuk akozl6sfolyamatbanbetoltott szerepszerintis:

- t6minak nevezziikazt, amirll sz6 van,ami a kozl6s m6r ismertmozzanata;

- r6mdnaknevezziik azt,ami az itjinformirciothordozza.

Az alany-

allltmdny(- hatdrozi/ tagokls elszigetelt mondaton isv6grehajthat6,a tima - rima feloszt6sazonbana szovegb6l iragadottmondatn6lnem lehets6ges.

Ha p6ld6ulaz Il a vu un ilm (L6tottegy filmet)a Qu'est-cequ'ilafait ? (}lditcsindlt?) k6rd6sreadott v6laszk6nt hangzikel, akkor igytagol6dik:

t6ma: ilr6ma'.a vuun ilm.

hat|rozo

az udvaron.)



Il. 4. SZoCSOPORTOKS SZOFATOT

Ha viszontugyaneza mondat a Qu'est-cequ'ila vu ?(Mit l6tott?)k6rd6sreadott vilasz.akkor:

tlma: Il avur6ma: unilm.

A t6ma- r6ma tagol6ssmertetes6reziiks6giinkvan a franciamon-datoksz6rendj6nekmeg6rt6s6hezIX. 10.),dem6s eriiletekens fontossz6munkra,pl.PasszivszerkezetIX. 6.).

4. A mondateszeit lkotosz6csoportoksszofajok4.1.A szricsoportok

K6t nagy sz6csoportotkiilonboztetiinkmeg:f6n6vi csoportot6s igei csoportot.

A fon6vi csoportonbeliilkiilonaloszt6lya prepozici6s, ehdteloljri-r6sz6val bevezetett6n6vi csoport.

A fon6vi csoporttetsz6s zerintbovithet6elzokkel.Az iilitminytazigeicsoportalkotja(a trouvdun chien a vuunfilm).

Az alanyta fcjn6vicsoport(illetveaz azt helyettesittin6vmiis)alkotja(monami; il) . Ahatinozotalkothatjaprepozici6s ondvicsoport(dansla cour)vagy hat6rozosz6(hier).

Az igei csoport alaptagjaaz ige.Az igbnkiviil tartalmazhat azonbanmeg fon6vi csoportot(1),melldknevet2), mell6kn6vicsoportot(3),prepozici6scsoportot(4),hatdr oz6sz6t5).

(l) Ce gargonachitedesbananes....ban6ntv6srirol)(2)Ce gargonest sympathique...,rokonszenves)(3) Ce gargonest ter de sa amille.(...biiszkea csal6dj6ra)(4) Ce gargonva d Paris.(...P6rizsbamegy)(5)Ce gargonest d. (...ittvan)

MEcrBcvzfsEK:1oHa a f6n6vicsoportprepozici6 n6lkiil 6piilaz igeicsoportba(l), trirgyifunkci6javan, a mondat t6r-



lr. 4.szocsoPoRToKsszoFeror 43

gyrinakszoktuknevezni. Teh6taz avoir ige ut6nszerepl6 6n6vicsoport istrirgy

2' Az igeicsoportba 6ptiltprepozici6svagy tiirgyif6n6vi csoportok az ige kotelez6 b6vitm6nyei,,,vonzatal".Torl6siiksok esetben- igy az el6bbip6ld6kban- elfogadhatatlanmondatot eredm6-nyezne.Az ilyenrosszmondatokat*jellel eloljiik:(*Cegargonachite.) (*Cegargonest.) (*Cegar-gon va.) E csoportok n6vm6sism6tl6sn6lkiil nemkeriilhetneka mondat 6l6re(*A Paris ce gargonva.), ellentltbena mozgathatohat6roz6kkal (Ontrouvebeaucoupde cindmasd Paris.-- A Paris, ontrouvebeaucoup e cinemas.)

3o A magyar anyanyelviitanul6nakolykor neh6zs6get kozhat afranciamondat alany6nak6s t6rgyrinakmegkiilonboztet6se,hi-szen a magyarbana tfugyatrcg jelzia ragtalan alannyalszem-ben.A franci6bana sz6rend hatarozzameg, hogymelyik f<in6vicsoportaz alany,6smelyika tirgy. A kijelentcimondatbanazalanyi fcin6vi

csoport az igeelott,a tdrgyi f6n6vicsoport az igeut6n talrllhat6:Un ournalisteattendaitle comidien.(Egynjsrig-iro virta a szin6szt.)A felsz6lit6mondatokbana tirgy ugyan-csakaz igeut6n 6ll Attendeze ournalisre.(V6rjamegaz irjsrig-ir6t ) Bizonyosk6rd<i6s felkirllt6mondatokbana fdn6vitrirgykiv6telesenmegekizhetia f6n6vialanyt. Ilyenkoraz alanyt meg-ism6teljiikszem6lyesn6vm6sform6jriban,igy f6lre6rthetetlenn6viilikmondatunk,hiszena n6vm6s rlrgyeset6benmrisalakbakeriilne:Quelle emmePierrea-t-il invitde? (Milyenn6t hivott

meg P6ter?)A fesztelenbesz6ltnyelvalanyism6tl6sn6lkiili mon-data is vil6gos,hiszen tudjuk, hogy az alany rlllaz ige el6ttQuelleemmePierre a invitie? Ha viszontaz elsci cindvicsopor-tot kovetn6az ige, megvaltozn6ka mondat jelentese:euellefemmea inyitiPierre? (Milyennri hivta megP6tert?)

N6vmdLsilany6s/vagydrgy eset6benema sz6rendhat6roz-za mega szerepet,hanema n6vm6sa\akja euelle .femmenvite-ra-t-il? (Milyenn6t log meghivni?)L'invitera-t-il? (Megfogiahivni?)





Je sais 'elle est (Tudom,hogybeteg.)

A mell6kmondatbetolthetia hat6roz6 szereplt:

Je suis triste(Szomorrivagyok,mert beteg.)

A mell6kmondatbetolthetiaz alanyban(l), az |llitminyban(2)vagyahatinozoban(3) takilhat6fon6vicsoport elzoj6nekszerep6t:

ƒÀ•

(1)•V ƒ¿ƒ•‰W• ‚½S• ‰ƒ¿Ø‰WŠmpƒÆ—[rƒ¿•Œ¿ƒ\ Øƒ‹•E(L6nyom,aki beteg,nem fogtudnieljonni.)

(2) Nousne devonspas oublierla jeunefille(Nemszabadmegfeledkezniinkarr6l a l6nyr6l,akibeteg.)

(3) Je ais toutpourma ille(Mindent

megteszek l6nyom6rt,aki

6. Hogyaniirgyaljukkonyviinkbena mondatosszetev6it?ElciszorIII. fejezet)a f6ndvicsoportot rjukle, fiiggetleniilatt6l, hogyaz alanyban,az iilitmhnybanvagy ahathrozoban szerepel.Ezenbeltiltanulm6nyozzuka f6n6vicsoport fakultativb6vitm6ny6t,a jelz6t,igyitt sz6lunkr6szletesen mell6kn6vr6l.

KiilonfejezetbenIV.) t6rgyaljuka frin6vicsoportokathelyettesitoszavakat,a n6vm6sokat.

F.zutin(V. fejezet) izsg6ljukmegazigeicsoportot,amelyegybeesikaz iilitm|nnyal.Itt leirjukaz ige kotelez6bovitm6nyeit,vonzataitis.

A tovrlbbiakban (VI.fejezet)a mondatfakultativb6vitm6nyeircil,ahatiiroz6r6lsz6lunk.Az ittszerepl<i prepozlciisdndvicsoportminlhat droz6 cimtir6szben 6szletesenrirgyaljuk aprepozici6k haszn6lat6t.

Kiilonfejezetben VII.)mutatjukbe az alfnendeltmondatokat,a



benniikszerepel6gem6dokkal,valamintaz igeneves italakit6sokkalegyiitt.

A mell6rendelozerkezetekr6lMondatrdszeksmondatokhalmozd-sa cimtifejezet VIII.)s261.

V6giil azokata mondatszerkeszt6silj6r6sokatmutatjukbe,amelyekaz alaptipust6l(kijelento-rillit6-cselekvo-semleges)lt6romondatokatjellemzik;itt t6rgyaljuka szem6lytelenzerkezeteket, nominaliz6ci6t6s a sz6rendets.





III. 1.A F6NEVICSOPORT

1.2. Hatrlrozott6s hatrirozatlanf6n6vi csoportok

Hatarozottamondatbanazaf6nbvicsoport,amelyehetov6eszi,hogy

a hallgat6azonositaniudja a fon6v6ltaljeloltdolgot(l6nyt), lletveafon6v 6ltaljeloltdolgok(l6nyek)egymeghathtozotthalmaz|t:

J'ai perdula cli, cettecli, ma cld, lesclis, etc.(Elvesztettema kulcsot, azta kulcsot,a kulcsomat,a kulcsokatstb.)

A hallgat6ilyenkortudja,melyikkulcsr6l(kulcsokr6l) van sz6'Hathrozatlan a mondatban az a f6n6vicsoport, amely nem teszi

lehet6v6ezt az azonosit6st:

J'ai perduunecld, troisclis, quelques lds,etc.(Elvesztettemgykulcsot,h6romkulcsot,n6h6nykulcsotstb.)

A hallgat6ilyenkornem tudja,melyikkulcsr6l(kulcsokr6l)vansz6.

1.3.A f6n6vi csoportkiiliinbiiz6jelz6kkelb6vithet6:

la voiture(a kocsi)la petitevoiture(a kis kocsi)la voiturebleue a k6k kocsi)la voiture demon ami(a bar6tomkocsija)la voiturequistationneci (az itt parkol6 kocsi)

A jelz6 fakultativ, tehet ehagyhat6, de ugyanakkor halmozhat6rbszea f6n6vicsoportnak:

la petite voiturebleue demonami(a bar6tomkis k6kkocsija)la petite voiturebleuequistationneici

(az itt parkol6 kisk6k kocsi)



2. A fon6v(lenom)A foneveketkiilonboz6szempontb6loszt6lyozhatjuk:

kozos f6n6v- tulajdonn6vszem6lytelol6 fon6v- nem szem6lytelol6 f6n6v6l6tjelolof6n6v- 6lettelentelolcif6n6vsz6ml6lhat6dolgotjelol6f6n6v- nem sz6ml6lhat6dolgotjelolo

f6n6v

Valamennyi f6nevetellemzia nyelvtani nem(legenre)kateg6ri6ja:e szerintmegkiilonboztetiink himnemri(masculin)6s nonemii(f6minin)f6neveket.

A sz6mliilhat6dolgot(vagy6l6l6nyt)elol6foneveketellemzia szam(lenombre)kateg6riSja:e szerint a f6nevekegyessz6mban singulier)vagytobbes sz6mban pluriel)vannak.

2.1. Kiiziis fdn6v- tulajdonn6v

A kozos f6n6valkalmazhatoegy kateg6ri|hoz tartozo valamennyiegy6nre,dologra(gargon,table);a tulajdonn6v mindig vgyanaffa azegy6nre,dologravonatkozik(Marie,Paris).

A kozosfon6vcsak kiv6telesesetbenszerepel etermin6nsn6lkiilamondatban.Ezt fontostudnia a magyartanul6nak, hiszena magyar-ban a kozosf6nevekgyakranszerepelnek etermin6nsn6lkiil:

(Yizetiszom.)Je bois de I'eau.(Konyveketvettem.)J'ai achetddes ivres.(Leveletftok.)J'icris une ettre.

Hogy mikor 6llhat a franciakozos f6n6vm6gis determin6nsn6lktil,arr6l l6sd II.3.15.Sok tulajdonn6v6ll nulladetermin6nssal.

Marieestgentille. (M6riakedves.)Je n'oublieraiamais Parus. Sosem ogomelfelejteniP6rizst.)

49



Minden tulajdonn6vel6tt 6llhatmindazon6ltaldetermin6ns:

Notre Marie esttri:sgentille.(A mi M6ri6nknagyonkedves.)Je n'oublieraijamais ce Paris gai, quenous venonsde dicouvrirensemble.(Sosem ogom elfelejteniezt a vid6mP6rizst,melyet egyiittfedez'tiink fel.)

Minden kozosfdn6v hat6rozott6s hatilrozatlanf6n6vi csoportk6ntisk6pesa mondatban szerepelni. tulajdonnevekcsakishatdrozottf6n6-vi csoportotalkothatnak.

2.1.1.A tulajdonn6v 6s an6vel<i

A tulajdonneveket6ltal6bannem elSzimeg determin6ns:Paul,Dubois,Bruxelles stb.

Vannak tulajdonnevek,amelyekm6gis 6ltal6banhathrozottn6vel6-

vel 6llnak:a/ a kontinensekneve: 'Europe,l'Asie,I'Afrique,I'Amirique;b) az orszigok neve: la France, la Hongrie, laBelgique,le Brisil, le

Liban stb.Kivetel: Israiil, Cuba,Chypre(Ciprus),Malte;c) az orszigr6szekneve: Ia Lorraine(Lotharingia),le Pdrigord, la

Californiestb.;d) ahegyekneve: esAlpes,le Jura,le CaucaseKauk6zus);

e) atengerek,foly6kneve: a Miditeruande(Foldkozi-tenger),la Seine(Szajna),e Danube(Duna);f) nlhiny v6rosn6v: LeHavre, La Rochelle,Le Caire(Kair6),La Haye

(H6ga),La Havane.MncrecvzfsEK:1oA v6rosok,kozs6gekneve egy6bk6ntnem szerepel

n6velcivel:Paris est beau. Pinizssz6p.)Ha - nagyritk6n- jelzoib6vitm6nyiinkvan, m6gisn6vel6t kell akalmaznunk:Le Paris duXIK siicle(a XIX. szivadPdrizsa).



2" Szem6lyn6velcitt csak kiveteles helyzetbenehethatarozott n6velci:

ha jelzciib6vitm6nye van'. egrandCorneille,ha egy csal6d tagjaitjelzi:les Durand(Durand-

6k).

2.1.2. A tulajdonn6v neme(a nyelvtani nemprobllmtlirol tLh.alabanl6sd k6sobb II.2. 5-6.)

a) A szemelynevek yelvtani neme megfelela term6szetes emnek.

Jean est beau.Marie est belle.

b) Orszdgok6s orszSgr6szekeveinekneme.Az -e-re vlgzldo nevek n6nemriek: aFrance, 'Allemagne,a Nor-mandiestb. Kiv6tel le Cambodge,e Mexique,leMozambique.A tobbihimnemri:'Iran, le Ghana,e P,lrou, e Texasstb.A kozne-vekb6l szerkesztett ulajdonnevekmegorzika kozos fon6v nem6t:lesEmts-Um^sm), l'(Inion Sovidtiquef), ta R. D. A. (Rdpubtique

Dimocratique AllemandeNDK) stb.c/ A helys6gneveknelkiv6veazokat,ahola determin6nselzia nemet

- l6sd2.I.l.f)bizonytalan anem. Ink6bba himnemethaszn6lj6k,de n6ha ingadozikahaszn6,lat'. e beauBudapest, a belleAthines.A legegyszenibbla villede... fordtiat haszndlata.

Mrcrrcyz6s: Ahol, hovit klrdtsre v6laszol6 helyhat6roz6i szerepbenhelys6gnevekel6tt az dprepozici6thaszn6ljuk( t Parisd Matrafilred); an6nemriorsz6gnevek, alamint ama-ganhangzovalkezd6do himnemriorsz6gnevekelottaz enprepozici6foloslegess6eszi a n6velcjt(en Hollande,enGrice, en lraq); am6ssalhangzoval ezdodo himnemiiorsz6gnevekelottaz osszevontau 6ll (au Portugal, auJapon)2.

t Valaminta n6velon6lkiiliorsz6gnevekldsd2.1.1.b) kiv6tel).2 Ez term6szetesen z orsz6gr6szeknev6re s vonatkozik:au Limousin,en Bretagne.

•Rƒt





2.3. Szdmldlhat6 6snemszdmlilhat6dolgotjelz6f6nevek

A sz6ml6lhat6tjelz6f6n6v el6tt b6rmilyen tcisz6mn6vszerepelhet,nem

6llhatviszontel6tte a du. de lan1vel6:Cettemaisona troisportes.(H6rom ajtaja van ennek ah6;znak.)(*Cettemaisona de la porte.) /6rtelmetle4i

A nem sziiml6lhat6tjelzof6n6v el6tt illhat du, de /a, viszontnemrillhat elotte b6rmilyent<isz6mn6v,s nem tehet6 tobbes szdmba:

Elle a de lapatience. (Yan tiirelme.)(*Ellea troispatiences.)6rtemetlen/

Vannak sz6mkilhat6fcinevek,amelyeknemsz6ml6lhat6k6ntis hasz-nSlatosak 6sforditva)- ilyenkor megviltozikaz 6rtelmiik:

Nousavons roispoulets.(sz6ml6lhat6:H6romcsirk6nkvan.)J'ai mangi dupoulet.(nemsz6mkilhat6:Csirk6t/csirkehrist/ettem.)Prenez du ,ofi.(nemsz6ml6lhat6:Parancsoljonk6v6t.)Voiladeux cafis.

(sz6mliilhat6:Tess6k,k6t k6v6/k6t adag kriv6 /)2.4. Egyesszdm- tiibbes szim

A tobb dolgot, l6nytjelol<if6nevek mindig tobbes szimban vannak.A magyartanul6nakiigyelniekell,mert anyanyelv6ben meghatiro-zottszitmt f6n6vegyessz6mban szerepel:Kdtkdnyv elt{int. Deux livresont disparu.

2.4.1.A sziimota mai francianyelvben obbnyirecsak a determin6nsjelilli(le livre- les livres; une en2te - des enAffes; monchien- mes

‚O‚ÂÄ•C





2.4.3.A tobbes szhmaz ir6sk6pben

A f6nevektrilnyom6 tobbs6ge ugyjelzia tobbes szhmoq hogy az egyes

sz6miralakhozjhrul

az-s

v6gz6d6s:gar7on(fif) - gargons(fiik)

Kryfrnrsr: a) Az egyesszimban -s, -2, -x vegzod6sti oneveknemv6ltoznak tobbes sz6mban: e bras- les bras, le nez-les nez, la voix- les voixstb.

b) A kovetkez6esetekbenx 6ll az-s v6gz6des elyett:-

az -au v6gz6d6sii onevekn6l:un tu))au des tuyaux(cso)stb.;- az -euv6gz6d6st 6neveknel: n cheveu-descheveuxstb. ; t- az -eau v6gz6d6sri onevekn6l:un manteau- desmanteaux stb.;- hbt -ou-ravegzodo onevn6l: bijou, caillorzkavics),chou,genou (t6rd),hibou(bagoly),oujou fi6t6kszer),pou (teti), p61d6ulun biiou- des hiiour. Atobbi -oav6gzod6srionev szab6,lyosans-t kap, p6ld6u'luntrou- des trous(lyuk).

2.4.4. Azosszetettonevektobbes szaminakhelyesir6sa

Itt a kotojellelkapcsoltelemekbol6116 szet6teleketizsg6ljuk.2Az iitaliLban 6rv6nyes szab6ly: csak afonevek 6s a mell6knevek

kaphatnak-s v6gzod6st,m6selemekv6ltozatlanok maradnak. P6ld6ul:un chou-fleur deschoux-fleurs, n cffie-fort- descoffres-fortspin-c6lszekr6ny), n arri?re-plan- des arridre-plansh6tt6r),une contre-attaque * des contre-attaques(ellentiimadds),un laisser-passer deslaisser-passer menlev6l),un tire-bouchon- des tire-bouchons(dug6-hfz6).Megjegyzend<izonban,hogy af6nevek nem kapnakmindig-s v6gz6-

d6st.I De:pneu- pneus aut6gumi).2Az egysz6ba irt osszetettszavak egyszerii f6n6vk6nt k6pzik tobbessz6mukat

(kiv6ve:monsieur- messieurs,madame- mesdames,mademoiselle mesdemoiselles,bonhomme bonshommes,entilhomme gentilshommes nemes).

‚•C



a) Ha a mSsodik on6vprepoziciovalkapcsol6dikaz elsShoz, sakazelso kap -s-t:un chdd'uuvre - des chefs-d'auvreremekmii),anarc-en-ciel des arcs-en-cielszivarv6ny).

El6fordul, hogyegyik elemsem kapja mega tobbes sz6mel6t:unfdespot-au-feu (hfsleves),unfdes ftte-d-ftte(n6gyszemkoztie-sz6lget6s).

b) Ha ige* fdnevaz osszet6tel,6romeset ehets6ges:- a f6n6v sem viltozik,p6ldriulunfdesporte-monnaieptnztdrca);- a fon6vviitozik,p6ldriulun tire-bouchon des tire-bouchons;- a f<in6vmbr az osszetett z6 egyessz6m6ban s tobbes sz6mban6ll,p6ldrlulunfdesporte-avionsrepiil6g6p-anyahaj6).(Sokszorsegit benniinket a sz6jelent6se,hiszen a monnaie nemszrlml6lhat6,a repiil6g6p-anyahaj6megnyilv6ntobb repiil6t hor-doz, de sokszor az a legcelravezet6bb, a megnl,zziika sz6t asz6t6rban.)

2.4.5. Yannak f6nevek.amelvek csak tobbes sz6mbanhaszn6latosak.p6ld6ul:

des archives ev6lt6r des environskorny6kdes iangailleseljegyez6s des rais kolts6gekdes meurs erkolcsok des obsiquestemet6sdesprocheshozzitartozok des tenailles harap6fog6

2.4.6.Yannakolyanf6nevek,amelyeknek obbessz6mbanmegv6ltozik

ajelent6se, 6ld6ul:

un ciseau v6s6)une unette(trivcs<j)

des ciseaux(o116)des lunettes(szemiiveg)

A nemszdml6lhat6dolgotjelent6f6nevekneknincs tobbes sz6muk,ha m6gisvan hasonl6hangalakirobbessz6m,annak m6s(sz6mlillhat6dolog) ajelent6se,p6ldrlul:

du vin(bor) des vins(borfajt6k)



2.4.7.Az egyessz6m 6ltal6nos 6rtelmri haszniiata

Az egyesszitmifcin6vicsoport olykornem egy egyedetelol,hanem a

kateg6ria valamennyiegyed6t,p6ldrlul:L'ouvrier.frangais ravaille en moyenne40 heures ar semaine.(A franciamunk6s hetente6tlagosan 0 orit dolgozik.)

Az elobbipontban nem egy munk6sr6l van sz6, hanemtitaliban afrancia munk6srol.

2.5. A szem6lyt6s rillatotjeliil6f6nevekneme

E fonevek eset6bena nyelvtani nem Sltal6ban megfelelaz 6l6l6nynemenek;ezeka f6nevekmegv6ltoztathatj6kalakjukat aszerint,hogyhim- vagy nonemritelolnek:

le boulanger(p6k) la boulangire(p6kn6)le lion(oroszliln) la lionne(nost6nyoroszl6n)

Sok esetbennincs n6nemrialak (l6sd2.5.2.).2.5.1.A n6nemrialak

A n6nemiialakot eltal6ban rigyelezziik,hogy-e-ttesziink a himnemtialakhoz.

Amikora himnemtialak mag6nhangzoravagya kiejt6sbenhallatsz6mdssalhangzonv6gz6dik,a nonemtialak kizir6lagaz ir6sk6pben6rel a himnemtit6l,besz6dbensak a determin6nskiilonbozteti mega k6t

alakot:un ami-

une amie, un Espagnol uneEspagnolesIb.Az esetek obbs6g6ben zonbana himnemiialak n6mam6ssalhang-zora v1gz6dik,6s ez a n6nemet elol6 -e el6tthangz6vhv6llk:Frangais- Frangaise,marchand marchande,tudiant- etudiantesLb.

A n6nemele sok esetbenm6s hangalaki6s helyesir6si6ltoz6stsokoz a himnemtialakban:

a) -erl-ier --,-bre, -iire : pl.boulanger boulangdre,dcolier* dcolidre

b) 'eur "+-euse; -teur --+trice: pl. vendeur- vendeuse,danseur-danseuse, cteur- actrice.

‹å•ŒÄ•C



Klvfrsrsr: lo -eur nem \esz euseo docteur- doctoresse,icheur- pdcheressev6tkes),

enchanteur enchanteressevat6zsl6),vengeur ven-geresse bosszriSll6),

o mineur- mineure kiskorir),. empereur- impdratrice(csitszirn6),ambassadeur

ambas adr ce (nagykovetno),o professeur emv6ltozik;

2" -teur nem lesz-trice,ha -ter v6gtiig6bolk6pezttika fonevet:pl. visiteur visiteuse;r

cJ A himnem orrmag6nhangz6s6gzod6se lveszitinazalititsitaz -eel6It: cousinkuz0]- cousinekuzin](unokatestv6t),paysan peizd]- pa)jsanne[peizan](parasztasszony),Simon [sim5]- Simone[simcn].alamennyienvdgi6ssok-on, anv6grinonemiirdsk6p6-benmegketttizcidikaz -n : chien chienne,Canadien Canadienne,lion- lionne,Jean - Jeannestb.;

d Az -el,-et vegzcid6sm6ssalhangz6jaitalabanmegkettozodik:Ga-briel- Gabriellecadet cadettea egkisebbgyerek),de nemfelt6tle-niil,pl. Michel- Michile.

Az -ot, -at vtgiek koziil csak achat- chatte,sot- sotte(ostoba)dupl|zzik a -t-t, egy6bk6ntnem: candidat- candidateQelolt),diot-idiorethilye)stb.;

e) -eau --'elle,pl. umeau- jumelle,agneau agnelle b6r6ny);

f') Egyes 6nevekv6gzod6s6nek6ma m6ssalhangzojagym5sik,hall-

hat6 m6ssalhangzovitlakul:dpoux- dpousehitves),ambitieux-ambitieusebecsv6gy6),oux - rousse voros hajri), loup- louve(farkas- ncist6nyfarkas),Franc - Franque(frank nemzetis6gri).M6skor az |talakulobetrinem volt n6ma: Turc- Turque(torok),Grec- Grecquegorog);

g) N6h6nyfontv-esse-szel6pezia n6nemii alakot:prince- princesse

(hercegn6),mattre-

maitresse(gazda,h6ziasszony),dieu-

ddesse(istenn6);I De'. e chanteur(6nekes) la chanteuse6nekesnci) la cantatrice(opera6nekesno).



h) Yannak f6nevek, amelyek an6nemri alakot az utols6elem(ek)torl6s6velelzik:compagnon compagnet6rs),dindon- dinde(puly-kakakas- pulyka)stb.;

i) Rendhagy6k6pz6s:ils - fille,neveu niice(unokaocs,hrig),roi*reine(kiriiy-n6), hiros - 1t6v6itneh6s,*n6).

2.5,2,Yannak szem6lyt6s6llatotjelol6f6nevek, amelyeknem v6ltoz-tatj6kmega neniszerintalakjukat.

a) Sz6mos6llatn6vnek csak egy alakjavan, pl. un corbeau holl6),unehirondelle(fecske),un zDbrezebra),unegirafe.Az illatneveknemeteh6t sokszor onk6nyes,ak6r az6lettelentelent6 f6nevek6.

MegSegyezztik,hogy a viitozo alakri 6llatnevekn6lis gyakrancsak a himnemti alakothasznSljuk6ltal6nos6rtelemben: 'aimeeschiens.(les chienset les chiennes)

b/ N6h6ny nonemti fon6v f6rfiakat, n6ket egyar6ntelolhet:laperson-ne (szem6ly),a connaissanceismeros),la victime(6ldozat).

c/ Sz6moshimnemri f6n6v f6rfiakat, n6ket egyar6ntelolhet:un ema-teur, un architecte, un auteur(szerzo), e chef (fcinok),un icrivain,lefacteur (post6s),le guide,un ingdnieur,e medecin, e ministre,lemodile,lepeintre,leprofesseur,re timoin stb. Pl. Elle est untrisbon icrivain.

2.5.3. Vannak szem6lytelentcifonevek,amelyekaz alakjttkatnemv1,ltoztatj|k meg a nem szerint,de a determin6nselzinemiiket: un/uneartiste(mriv6sz,-n6),amarade, oncierge, olldgue, live, enfant,philo-sophe, ecrdtairetitk6r,-n6),touriste,Belge(belga),Russeorosz)stb.

2.5.4.Bizonyosesetekben nonemtiszem6lytagy dllatot eg6szenm6sfon6veloli,minta megfelel6himnemrit: epire - la mire,frire - seur,oncle tante,coq- poule(kakas tyrik), taureau- vachebika- teh6n).

59

I A besz6lt nyelva roviditettalakot n<jnemben s haszn6lhatja:uneprof.



2.6. Az6lettelentljeliil6ffnevek neme

Ezekn6la nem onk6nyesnek ekintheto.Bizonyosv6gz<id6sekelzik

ugyana f6n6vnem6t,de miut6nsok a kiv6tel,nemsoroljuk fel ezeket.2A foneveketa nemi.iketelz6determin6nssalgyiittkell megtanulni2.7.Vannak homonimf6nevek, amelyekelent6sea nemszerint vdltozik,pelddul:

le garde (6r) la garde (ors6g)le livre(konyv) la livre(font)le manche(ny6l) la manche(ruhaujj)le mode(m6d) la mode(divat)le physique(testalkat) la physique (fizika)k poAkftdlyha) la po1le (serpeny6)leposte (poszt,6lftis) la poste(posta)le solde 6rleszrlllit6s) la solde zsold)le vase vina) Ia vase iszap)le voile(f6tyol) la voile(vitorla)

le tour(fordul6s,kors6ta) la tour(torony)

3. A determiniinsoklesd6terminants)3.1.Mi a determin{ns?

A determin6ns eszi lehetov6,hogy a fcin6va mondat rlsz|vl v6ljon.P6ld6ulaz (*Ilsparticipentd confdrence)z6sornemelfogadhat6mon-dat. A f6nevetdetermin6nsnakkell megeloznie:

Ilsparticipentd unec'onference.(R6sztvesznekegykonferencirin.)Ilsparticipentdla confirence.(R6sztveszneka konferenci6n.)

t Ide kellsorolni a novdnyekneveit s.2Segiteneugyan, ha megtanitan6nkp6ldriul,hogyaz -age vtgz6d6s himnemre utal,

j61haszndln6a tanul6 a bagage, tage, mariage, voyagestb. szavakat, de m6rhibAznapl. a page (oldal),plage,cage(ketrec)szavaknil, ezek ugyanis n6nemriek.



Ilsparticipentd cetteconfdrence.(R6sztvesznekezefl a konferenci6n.)Ilsparticipentd notre co.nfirence.(R6sztveszneka konferenci6nkon.)Ilsparticipenld chaqueconfirence.(Mindegyikkonferenci6nr6szt vesznek.)

Az une, a, cette,notre, chaquesz6csk6kdetermin6nsok.A determin6nsokelzikaz 6ltalukbevezetetton6vsz6m6t,sokeset-

ben nem6t is. A determin6nsokkiilonboz6inform6ci6kathordoznak

a fon6v 6ltaleloltegy6nnel, ologgalkapcsolatban. zekrolaz egyesdetermin6nsokhaszn6lat6nak eir6sakorsz6lunk (Lisd III. 3.4.-ur.3 .14 . ) .3.2.A determindnsoksztdlyozdsaAdetermin6nsokat6t csoportbaszthatjukszerint,ogyhat6rozottvagyhat6rozatlan6n6vicsoport6l6n6llnak.

DrrrRurNANsor

Mscrncvzfsnr: lo A tout elodeterminSnsmegel6zheti a bal oldalioszlopbanszereplodetermin6nsokat,valamint az

unfe hatirozatlan n6vel6t.2o A chaquedetermin6nsspeci6liseset,nem soroljukegyik csoportbasem.

61

Hat6rozott 6n6vicsoportotvezetnek e

Hatin ozatlanf6n6vi csoportotvezetnekbe

Hatinozottndvel6k/estb.)

Mutat6 determin6nsokcestb.)Birtokos determin6nsokmonstb.)

Hathrozatlan n|velfk (un, du

stb.)T6sz6mnevekNem sz6mn6vimennyis6gdeter-min6nsok(quelques tb.)



3" Aqueldetermindns6sosszetett lakja) rillhat hat6-rozotl 6s hatinozatlan fon6vicsoport 6l6n is.

4" Kiilon kellt6rgyalnunka nulla determin6nsts.3.3. A hatirozottf6ndvicsoportokatbevezet6 etermin{nsokrril6ltal6ban

- Egymristhelyettesithetik,de egym6smellettnem 6llhatnak:

le sac ce sac monsac(a trlska) (eza t6ska) (a t6skrim)

Elfogadhatatlanennea (*cele sac), (xlemon sac).- Megelozheti6ket a tout determin6ns:

tous es hommesmindenember)toutesces leurs (ezaz osszes irrig)toute ma vie(az eg6sz6letem)

- Jelzlk a f6n6vszhmbt6s egyessz6meset6n6ltal6bana nem6t is.3.4. A hatfirozottn6vel6Q'articled6fini)3.4.1. Alakiaia bevezetett on6v neme6s szdmaszerint v6ltoznak:

Egyes z6m T6bbes szamHimnemN6nem

lclesla

Ha ahat|rozott n6vel6tmag6nhangz6lkoveti,egyes z6mbansemelzia nemet:

e. sz. t. szles. 6sn.

I Term6szetesende 6rtend6a n6maft is.pl. I'homme.



P6ld6ul:I'image, 'autobus,'autre livre.Ilyenkora tobbessz6mi alak ut6nkotelez6a liaison,gy nem[le]-nek,hanem

[ez]-nekhangzik.P6ld6ul: es-enfants.

3.4.2.A hathrozottndvelo<jsszevontlakjai

A le 6s a les alakokegybeolvadnakaz 6sa de prepozici6kkal:

i * hatiirozottn6velci de * hat6rozottn6vel6

‚•ƒÆÄ‚t

h .n .h. 6sn.

e. sz. t. sz.

au auxl a•R•

e. sz. t. sz.

du ‚…„•@•X

de lad e l

h.n.h. 6sn.

Ha a tobbessz6mi alakokatmag6nhangz6koveti,kotelezoa liaison,igynem [o], [de],hanem[oz],[dez]a hangz6suk.P6ldiul: des-enfants,aux-enfants.

3.4.3.A hatirozott n6vel6 hasznilataAkkor haszn6lja a besz6l6,ha a f6n6v 6ltaljelzettegy6nt(dolgot)6 is6s hallgat6jais azonositaniudja.

A: Qu'est-ceque tu cherches?Mit keresel?)B: La serviette.A toriilkoz6t.)

A besz6l6A) is, a hallgat6(B)is tudja,melyik toriilkoz6r6lvan sz6.Mi teszilehet6v6 az azonosithst?

a) Af6n1v 6ltaljelzettegy6nr6l,dologr6lmir volt sz6:

Le gargontravaillecheznous. A fif n6lunk dolgozik.)

Az elozmbnyehetettpl. ez: Mme Duboisa deux filleset un.fils.(Dubois-nenakk6t l6nya6s egyfia van.)



b Ha nem s voltm6gszoa jelzettegy6nr6l,dologr6l, a fon6vicsoportjelzoiannyirakoriilhatilroljiik,hogyautomatikusaz azonositas:

Ils ontparl, avec e directeurde notre 6cole.(Iskol6nkigazgatoji:albesz6ltek.On ne connaitpas encoree nouveau ouvernementrangais.(M6gnem ismerjiikaz fij ftanciakorm6nyt.)

c) A besz6dhelyzeteszi ehet6v6a f6n6viLltalelzettdolog azonosit6-s6t:

Je dois ermer les enAtes.(Bekellcsuknomaz ablakokat.)

A hallgat6tudja,hogymely ablakokr6lvan sz6, hiszenott van aszob6banvagya hin elott.

3.4.4. A hathrozottn6vel6haszniiatanak speci6lisesetei

a) Ahatbrozottn6vel6velbevezetett 6n6vicsoport elolhetia jelzettegy6nek,dolgokteljeskateg6ririj6t(generikushaszn6lat).A nemsz6mlillhat6dolgok eset6bengyessz6mban:

Je n'aimepas le lait.(Nemszeretem tejet a tejet 6ltal6ban/.)Ellene supportepas la chaleur.(Nemtudjaelviselnia melegeta meleget6ltal banl.)Le cognacme rend malade.(Rosszulvagyoka konyakt6lleftal6,banindenfajtakonyakt6l/.)

Sz6mlilhat6dolgok/egy6nekesetdben- Ha a mondatalanyir6lvan sz6 vagyegyes, agytobbessz6mban:

Le chienest iddle.Les chienssont idiles.(A kutyahris6gesillat.)



La bananeest chire cette annde.Les bananes ontchdres ette annde.(Id6ndr6gaa ban6n.)

- Ha nernaz alanyrol vansz6, tobbessz6mban:

Je n'aimepas les c/rals. Nem szeretem macsk6t.)Je n'aime paslesoranges.Nem szeretema narancsot.)

b A hatinozottn6velogyakranhelyettesitia birtokosdetermin6nst

(mon, on stb.),ha a ,,birtokos"szem6lyeyilvdnval6.- Elsosorbanestr6szekeveelott:

J'ai mal d la ftte. (Frlja fejem.)Il s'est ave es mains.(Megmostaa kez6t.)Je vaiste tirer I'oreille.(Meghrizorna fiiled.)

- Olykora szem6lyhezzorosankapcsol6d66rgyakneveelcitt s:

Elle s'approchaitentement,e manteausur le bras.(Kabrltjrivala karj6n,lassankozeledett.)

- A birtokosnem felt6tleniila mondat alanya:Je lui ai donnea main.(Kezetnyrijtottamneki

laz 6n kezemet/.)Je lui aiserrd a main.(Megszoritottama kezlt.)

- Ha nemlennevil6gosa ,,birtokos"szem6lye,irtokosdetermi-niinsthaszn6lunk:l apergutsafgure dans a glace. Meglbttaazarc6ta tiikorben.)AzIIapergutafigure mondatbannemaz alanvarcirolvan sz6.

‚j‚t



- Ha a fdn6vi csoportnakjelzojes van, a birtokosdetermin6nsthaszn6ljuk:

Il me tend a main.(Kezetnyijt.)Il me tend sa main tremblante.(Odanyirjja remeg6 kez|t.)

- A nyelvhaszndlatolykoringadozik,pl. Il a leve e bras. Yagy:Ila levt son6ras.(Felemeltea karjiit.) Haazonbana testr6sztelolofon6v pronomin6lisige b6vitm6nye, akkor csak ahatarozott

n6velcihaszn6lhat6:l s'est cassd e bras.Eltortea kari6t.

c/ A hatdrozottneveloolykor mutat6 determin6nst elyettesi thet:

Il restera oute la semaine.: cettesemaine.)Eg6szh6tre tt marad.

d Drsztrlbutiv kifejez6sekben:

Qa cotte 12 francse kilo,lelitre,lapidce.(12frank kiloja,egy iter, egy darab.)Nous avons ait du 100 km dl'heure.(6rrink6nti00 k--"r sebess6ggelaladtunk.)Nous sommesermds le dimanche.(Vas6rnaponk6ntz6rvatartunk.)

MpcrscvzEseK: o A hatdrozottn6vel6bizonyosesetekben magyarnulla determininsnak felel meg:

prendre utdn: rendre 'autobus,lemdtro,le tain,I'avion,la voiture,I'ascenseur tb.1 (aut6busszal,metrovalstb. megy);

r De'.prendreun taxi.



- aller utin: aller d I'dcole,au thdAfte, aumatchlstb. (iskolrlba,szinh|zba. meccsrestb. megy);

- avoir utdn avoir e tildphonevantelefonja), avoirle chauffageau gaz (gfzfrit6svan n6la),avoir lesyeux bleus,2 'oreillefine, les cheveuxgrls3 (k6kszeme,6 ftile, 6szhaja van), avoir lagrippea (influ-enz6s).

Hatarozolt n6velovezetibe azt ahatarozottfon6vicsoportot, amely egy meghatinoz6 vonatkoz6mondat el6zm6nyel6sdVIL 5.5.1.).

Tu as lu I'article dontil estquestion?(Olvastadazt a cikket, amirol sz6van?)

Hat6rozott n6vel6t haszn6lunk amell6knevek 6shatirozoszok felstifokri alakiaiban(l6sd III.5 .3 .3 . ) .

4 A hatdrozottn6velohaszn6lata a tulaidonnevekel6tt(lisdIIL 2.l.1.).

I A magyarbanhaszniilhat6a hatdrozot t n6velci sakirgy,mint a nulla determindnsA franci6bannincs v6laszt6siehet6s6g.

Moziba mentem. I., I Je suisalli au cinintu.Elmentema mozlba.2De: Il a degrandsyeux.Nagy szemevan.3

II a les cheveuxgris.6sz ahaja.De'. Il a des cheveuxgns. Vannak <iszhajszrilai.a De pl. Il a un rhume. N6th6s.

–½‚S

‚•ƒÆ



3.5.A mutat6determin{nsled6terminant6monstratiO

3.5.1.Alakjai:

P6ldriul:cegargon (eza fif), cette lle (ez a lany), cet arbre(eza fa),cesgergons ezeka fiirk),ces illes (ezeka l6nyok), ces arbres(ezekaf6k).

Egyessz6mbancsak ir6sban deriil ki amutat6 determindnsalakjri-b6l, hogy a mag6nhangzovalkezdodo f6nev him- vagy ncinemri-e,hiszena cet 6s a cettehangzisaegyarilnt[set].3.5.2.A mutat6determin6nsokaszndlata

al R6mutat6sha a f6n6v 6ltaleloltdologelenvan a kommunikScioshelyzetben):

Quihabitedans cette chambre?Ebbena szobdbanki lakik?)Regardece gargon.(N6zdcsak ezt a f,ilt )

bl Visszautal6s m6r elhangzott f6n6vi csoportra:

- J'ai acheteune upe. - Et oi est cetteupe?(- Vettemegy szokny6t.- Es holaz a szoknya?)

rTermeszetesendc ertendoa netna is,pl. cet hotruna.

HimnemMassalhangz6

e l b t t

MaganhangZ61e16tt

Egyessziim T6bbcs szttm

Ce

cescet

N6nem cette



cJ Utal6s arra, amir6l besz6lniogunk:

N'oubliepas cette adresse:7, rue de Talleyrand.(Ne felejtsdel ezt a cimet:Talleyrand utca 7.)

Mncrscvzfsx: lo Ne felejtsiik, hogy a mutat6 determindns sosemkapcsol6dikhatdrozottn6velcihoz:

(Hol ez az asztal?)Oir estcette table?

2 Yigyinni kell, mertaz ,,ezaz asztal"-flle szerkezet

a magyarban ondll6 mondat is lehet:(Ez az asztal.) C'est la table.

Emiatt kezdb nyelvtanul6k igen srilyoshibrikatkovethetnekel.

3" L6sd m6gVII. 5.1.1.

3.5.3.A mutat6determin6nshaszn6lat6nak peci6lisesete d6beli ko-

zels6gkifejez6s6re:

cette ann6e az id6n) cettesemaine ezena h6ten)ce matin (ma reggel,ma d6lelott) cet aprds-midi(ma d6lut6n)ce soir (ma este) cette nuit (ma 6jjel)

3.5.4.A mutat6 determin6nssalbevezetett fon6vheza v6laszt6kosnyelvbenolykor-ci,-la

sz6cskdkkapcsol6dnak.

Az elobbia t6rben6sidcibenkozelire.az ut6bbi a t6volira utal:

Ce manteau-ciest lepluscher. (Eza kab6t a legdrrig6bb.)Achiteplut)t ce manteau-ld.Inkabbazt a kabatot vedd meg )

A besz6ltnyelvbena -/dsz6cska zinte eljesen iszoritottaa -ci-t,s igya kozelit isjelezheti.

Passe-moi e stylo-ld.(Addcsak ideezt laztl a tollat )

69



3.6. A birtokosdetermindnsle d6terminantpossessif)

A hatdrozott fcjn6vicsoportokat bevezet6 etermin6nsokkoziil a birto-

kosdetermin6nshordozzaa legtobb nform6ci6t. Nemcsaka bevezetettf6n6v(a ,,birtok")szamht6s nem6t elzi,de ugyanakkor azonositja a,,birtokos"szem6ly6t s szim6t is.

3.6.1.Alakiai:

l Egycs szamt ttnlvi csoport(Tcrmlszctcscn allhat helycttc nlvmas is)2T6bbcs szamt ttnevi csoport(TCrm6szctcscn allhat hclycttc n6vmas is)3 Ha n6nemt a birtok,dc maganhangZ6 k6vctkczik a dctcrrlinans u

P61daul,ha a besz‚à6 a birtokosi

A,,Bnror"A..Bmroros"

JC tuC. SZ.f . cs .1 nous vous

t. sz.f . c s . 2

—ü•C“‚š•‚ ‚

Himnemrin. mgh.3 mon ton SOn

notre votre leurN6nemti IIla ta Sa

TbbbcsszaIIlu Him•]lsnonemu mes tes ses nos VOS leurs

ABIRTOKHimnemri N6nemu

Himncmu esmaganhang•B

z6valkezd‚àdik

N6nemri 6smag6nhang-

z6valkezdodik

Egyessz6mri

monrdre(a fiv6rem)

ma saur(a n6v6rem)

monami(a bar6tom)

mon amie(a bar6tnrim)

Tbbbesszalnu

mesrires(a fiv6reim)

MES SGUTS(a nov6reim)

‰‚´ƒ¿ 22S(a barataim)

• 7—[´ ƒ¿ŒØÀ(a baratn6im)



Ha a tegezett allgat6 a birtokos,a mon,ma, meshelyettton, ta, tes-thasznilunk. Ha egyes z6mri6n6vi csoporta birtokos, amon, ma,meshelyett son, sa, ses-thaszn5lunk.L6tjuk, hogy a,,birtok"nem6t csakegyes zimbanmutatja a determin5ns,de csakakkor,ha m6ssalhang-zovalkezdldik a fon6v. Ha mag6nhangz6valkezd6dikl a nonemrifon6v, akkor a ma, ta, sahelyett az egy6bk6nthimnemriekel6tt 6116mon. ton. son alakotkell haszn6lnunk.

Ha a besz616 em egyediil a birtokos:

A srnrox ak6r himnemri, ak6rnonemii‚r•Œ

—ü• Œ“š•

notreenJanta gyereki.ink

TbbbesszaIIlu

nos enfantsa gyerekeink

Ha a birtokos amagdzott hallgat6, ak6regyediil,ak6rnem, vagy haa tegezett allgat6 nem egyediila birtokos, akkora notre helyebevotre,a noshely6bevos ep.

Ha a birtokos tobbes szdmrion6vi csoport,akkor a notrehely6beleur a noshely6be eurs 6p Ebben azesetben birtok szdmaa besz6d-ben csak akkor deriilki. ha a birtokmas6nhansz6valkezdodik:

leurmaison(a h6zuk)leurs maisons(a hrlzaik)

Jegyezzikm6gmeg,hogya birtokosnem6r6lsosem apunk felvil6gosi-t6st, a birtokos determin6ns alakjanem fiigg a birtokosnem6tol.

t Vagyn6maft-val.

71

Œ è• @‚ • • ]

‚••@•@•@‚š

‚q•@•@•@‚q

‚b•@•@•@‚b

§R‚y…qb

• R‚ P• „• \

ƒ W



P6ld6ul:

la chambre e Pierrella chambre , iori, |

-'to chambre

Ha a megkiilonb<izteteslengedhetetlen,kk6ppenilrhatunkel:

sa chambred lui - sa chambre d elle

3,6.2.A birtokos determin6nsoknaka magyarbana birtokragokfelel-nek meg:mon ami (a bar6tom), ton cahier(a fiizeted),son sac (at6sk6ja), notreamour(a szerelmiink), votre maison(a hhzatok, a magahdza), leurtravail(a munkrijuk).

MrcrrcvznsEr: 1oHa a magyarbana birtokragos f6n6va van-f1Ierillitmrinyhoz kapcsol6d6alany, akkor ennek afranci6banteljesenm6s szerkezet elel meg:a rag6ltal jelzett,,birtokos"lesz az alany, s az avoiriglhez kapcsoljuktrirgyk6nt a

,,birtokot".(Van k6t alm6m.)J'ai deuxpommes.(Volt egy bar6tja.)Il avait unami.(Nincsszerencs6nk.)ous n'avons as de chance.

2o Ha a magyarbirtokragos f6n6v testr6sztelent, afranci6banakkor is 6ltal6banavoir-os szerkezet

felel mega magyar mondatnak, haannak nem avan az illlitm6nya:

(K6ka szeme.) l a lesyeuxbleus.(Sz6kea haja.) Elle a les cheveuxblonds.(Eldugultaz orrom.)J'ai le nez bouch|.(FAja hasam.)J'ai mal au ventre.(Szbpaz arca.) Elle a unbeau visage,



III.3.A DETERMINANSOK

3o Haaz alanyiszerepri irtokragosfcin6vnekhat6ro_zatlann6velcijeagy mennyis6gdetermin6nsaan,a megfeleloranciamondatban iitallban avoir-osszerkezetetaszn6lunk,b6rmiis a magyarmondat5'llitmdnya:

(Egykoll6g6mmost ott P6rizsb6l.)J'ai un colldguequi vientde rentrer de paris.(N6h6nybardtjavid6kendolgozik.)Il a quelquesamisqui travaillentenprovince.

A fesztelenbesz6ltnyelvbenaz avoir-osszerkezetazonosit6determin6nsmellettis gyakranelcifor_

(Az aut6m elromlott.)Ma voitureest enpanne.--+J'ai ma voiturequiest en ponne.

tagy:J'ai ma voitureenpanne.

3.7. A ,,totalitds"k6rddseA tobbes sz6mirhatdrozott f6n6vicsoportok a sz6ban forg6 egy6-nek/dolgokosszess6g6telolik:

Le docteura gudriles (mes,ces) enfants.(A doktormeggy6gyitottaa gyerekeket./Egyyereksemmaradtbeteg./)

A nemsz6ml6lhat6dolgot jelol6 f6neveket tartalmaz6 hatilrozottf6n6vicsoporta sz6ban org6 dologteljess6g6teloli:

Il a bu le (mon,ce) vin.(Megittaa borr. /Nemmaradtbel6le.lr

Az osszess6getsa teljess6get touter6determin6nssaleser6sithet-jiik.

ƒP•Œ



3.8.A toutel6determindnsAz6rt hivjukelodetermin6nsnak,erta hat6rozottn6velot, mutat6

vagybirtokosdetermin6nstegel6zveil ahattrozottf<in6visoport616n.1gyessz6mban z adott dologteljess6g6t,obbesszhmban zadott dolgok,egy6nek sszess6g6telzi.3.8.1.Alakjai:

HimnemEgyes z6m Tobbesz6m

tout[tu] tous tu]Ncinem toute tut] toutes[tut]

3.8.2.A tout/eegyessz6mrihathrozott fon6vicsoport 6len:

tout lelivre(az eg6sz onyv)toute la vie(az eg6sz6let)tout cepays (ezaz eg5sz rsz6g)toute ma famille(az eg1sz sal6dom)

3.8.3. A tous/toutesobbessz6mt hatinozott fon6vicsoport6l6n:

tous les habitants(az osszesakos)toutes ces leurs(ezaz osszes ir6g)

tous mes amis(az osszes ardtom)toutes lesquestions mindenk6rd6s)

Mscmcyz6sEK:lo Szdmos ifejez6sbennrlll6 determin6nsk6ntzere-pel a tout: d toutprix (minden6ron),de toute(s)fagon(s) (mindenk6ppen),n toutcas vagyen touscas (mindenesetre),oute(s) sorte(s) de... (min-denf6le).

1Ritkribban ugyan, dekapcsolodhatun(-e) determin6nshozs.



2o Aviiaszt6kosnyelvhasznfiatbana tout on6ll6 de-termin6nsk6nts 6llhategyessz6mrion6vel6tt:

ToutParisienpourrait prouvere contraire.(Minden/b6rmelyik/p6rizsibebizonyithatnaazellenkezcij6t.)

3" A tout lehetm6s:n6vm6sl6sdW. 2.5.1.),hatiroz6sz6(LisdVI. 3.4.3.),f<in6v:e tout, p6ld6ul:Elle est mon toil (6 a

mindenem),e toutet lapartie (azeglsz6s a r6sz).3.9. Aziisszes#g egy mdsikkifejez6si ehet6sdge:haqueAlakjanem v6ltoztathat6,mindigegyessz6mir fcin6velott 6ll, nemkapcsol6dhatm6sdetermin6nshoz:

Je connaischaqueenfant, chaque roblime.(Mindegyikgyereket,mindegyikprobl6m6tismerem.)

3.10.A hat{rozatlanf6ndvicsoportokel6tt rill6determinrinsokIdetartoznakahatinozatlann6velok,a t6sz6.mneveksa nem sz6mne-vi mennyis6gdetermin6nsok.

3.11. A hatdrozatlann6vel6kles

Sz6mlilhat6dolgotjelolof6n6velott:

e. sz. t. sz.

undes

une

h . 6 s n .maganhangZoe 1 6 t t

‚ÄƒÒP•Œ

ardcles indlnnis)

Ncm sz‚Æml‚ lhat6 dolgot jeib16Sbn6v c16tti

‚ˆ•@•@‚Ž

‚ˆ•@•@‚Ž



MscrncyzfsEr: lo Miulin a nem sz6ml:ilhat6dolgotjelol6 f'onevrenem alkalmazhato a szhm kateg6ri6ja,az elotttikrlll6 hatrirozatlan n6vel6nek term6szetesen incstobbes szdma.

2o A nemsz6mlillhat6dolgotelolofon6v el6tt szerep-15 hatirozatlan nevelot a francia nyelvtanok6snyelvkonyvekarticlepartitif-neknevezik,a magyarkiadisir konyvekbenaz anyagnivel6 elnevez€s shaszn6latos.Ez ut6bbi helytelen,hiszen t6volr6l' semcsakanyagnevek l6tt haszn6ljuk:l a du cou-

rage. (Yan b6torsrlga.)3.1 .f . A hatilrozatlann6velokhaszn|lataE n6veloket kotelez6hasznflni hatdrozatlanf6n6vicsoport ekitt,

- ha egy sz6ml6lhat6egy6n, dolog szhmir6lcsak annyi informiciotakarunk vagytudunk adni,hogyegy vagytobb:

une armoire(szekr6ny) des armoires(szekr6nyek);

- ha egy nemsz6ml6lhat6dologmennyis6g6rolnem akarunk vagynem tudunk semmilyen inform6ci6tadni:du pain {kenylr).

A magyartanul6 hajlamos lenneelhagy6sukra,hiszena magyarbanahatirozatlanfon6vicsoportokel6ttgyakoria nulladetermin6ns:

Je lis unlivre intdressant.Erdekeskonyvetolvasok.)Je lis des ivres ntdressants.Erdekeskonyveketolvasok.)J'ai bu de I'eau.fratche.Hidegvizet ittam.)

3.11.2.Az ugyneve ettar iclepar tif' haszn6lataMivelaz un(-e) ldesn6vel6kaz egyes6s obbessz6mot6llitjekszembe,nyilv6nval6annem haszn6lhat6ak tobbessz6motnem ismercinem





3o A nem sz6ml6lhat6f6nevek olykorsz6ml6lhat6-k6nt is haszn6latosak6s orditva), ilyenkor term6-szetesen z un-e-Ihaszn6ljuk.

Je vais boirede la biire.(Sort fogok inni.)Une bitre, s'ilvousplait.(Egysort /egypohrlrsort/ k6rek.)

(L6sdm6g 2.3.)

3.11.3.Mikor 6ll de(d') ahat|rozatlan n6velok helyett?

a) Tagado mondatban a hatinozatlann6velot de helyettesiti,ha azaltala bevezetettf6n6vi csoport a mondat tfrgya (teh6t az igeicsoportprepozici6n6lkiili b6vitm6nye).

J'ai un stylo. --+ Je n'aipas de stylo.(Van tollam.) (Nincstollam.)Elle dcriraune lettre. --) Elle n'icrirapas de lettre.(irni fog egylevelet.) (Nemfog levelet rni.)Achdtedes leurs. --> N'achitepas de leurs.(Vegy6lvir6got ) (Ne vegy6lvir6got )Tu as mangi dupain ? -+ Tu n'aspas mangi depain ?(Ett6lkenyeret?) (Nemett6l kenyeret?)J'ai de la chance. --+ Je n'aipas de chance.(Szerencs6man.) (Nincsszerencs6m.)Il gagnede I'argent. --+ Il negagne pas d'argent.

(Plnzt keres.) (Nem keres p6nzr.)Mncrpcvzfstr: 1o Miutiin besz6dbenpas de-velbevezetettonevek

jelolhetnekegyes6s tobbes sz6mot,ha az egyessz6mot hangsirlyozniakarjuk, meghagyhatjukapas un,pas unealakokat,esetleg ozz|tfve a seul-emell6knevet:

Je n'oipasd'ami(s1.(Nincsbar6tom/bar6taim/.)



Je n'ai pas un (seul)ami.(Nincsegy bar6tom sem.)

Ha a tagad6formaellen6reval6j6ban 6llit6st tar-talmaz a mondat, ahatinozatlan n6vel6kmeg6rzikalakjukat:

Il n'dcritpas de /ivres. Nem ir konyveket.)Il n'icritpas des ivrespour gagnerde l'argent.(Nemaz6rtir konyveket, hogyp6nztkeressen.

Akkor isde-v6v6lnaka halarozatlan n6velok, haaz iitaltk bevezetett on6vicsoport, egy szem6lyte-len alany ut5n,a mondat,,val6di"alanya:

Il existe desgens intelligents.(L6teznekm6gokos emberek.)--+l n'existepas de gens intelligents.

(Neml6teznekokos emberek.)

4" Yigyin* Ha a hatdrozatlanf6n6vicsoport 6llit-m6nykieg6szit6,a determin6ns erm6szetesen6l-tozatlan marad:

Ce n'estpas du vin.(Eznem bor.)Ce ne sontpas desproblimesstrieux.(Ezeknem komolyprobl6mrik.)Ce n'estpas uneaffaire.(Ez nem nagyigy.)

b/ de helyettesitivalamennyihat6rozatlann6vel<jt,ha megelciziegyolyansz6,amelya f6n6v6ltaljeloltdolog,egy6nsz6mir6l,mennyi-s6g6r6lad inform6ci6t:

¡‰³

desquestionsdu cafi -+ beaucoupde questions--+ une tasse de cafi



du retard(k6s6s) -+ uneheurede retard(egy6ra k6s6s)de la viande --) assezde viandedesJbmmes ---+ un groupede fbmmes

Mscrscvzfs'.A beauc'oupe, une assede stb.elemekval6j6ban onirllodetermin6nsoknakekinthetok.(Lasd fon6videtermi-n6nsok II .3 .13.3. )

c) Az irott nyelvben 6s av6laszt6kosbesz6ltnyelvben de all a desn6velohelyett,ha a n6velo6sa fon6vkozott rill amell6kn6vielzo.Irott nyelv: de bonssandwichs.Nem v6laszt6kosbesz6ltnyelv: desbonssandwichs.

MncrncvzfsEr:1oHa az elorehelyezettell6kn6v fon6vvelertelmi-leg teljesen osszeforrott,minden nyelvi szintenmegmarad a des: deseunesgens (fiatalemberek),des eunes couples fiatalh6zasok),despetits pois(zoldbors6)tb.

2 Az autres,nombreux6s telsmell6knevekelottmin-den nyelvi szinten de-vtlesza des

Je connaisd'autres angues galement.(M6snyelveket s ismerek.)Il y avait denombreux nvitds.(Szilmosmeghivottvolt.)

3o Ha az 6,ltali$an a f6nevet kovet6 mell6kn6velcirekeriil, mindenkeppen de esza des hiszena mell6k-n6vszokatlanelorehelyez6se6r vdlaszt6kosyel-vi szintetelez(l6sd II. 5.5.4.):

des dfficultis immenses-, d'immensesdfficultis(hatalmasneh6zs6gek)



d) Ha deprepozicioel6zimeg a du, de la, de l', desn6vel5ket,ezektorlodnek.Peld6ul:

pleinde t de I'argent: Cette valiseestpleined'argent.(Eza borond televan plnzzel.)avoir besoinde i dupain: J'ai besoinde pain.

(Sziiks6geman kenydrre.)de t des recherches: un laboratoirede recherche.s

(kutatolaboratorium)3.11.4.A deshomonim6ja

Ne feledjiik, hogy a desnemcsak obbes szdmi hatarozatlann6velolehet,hanem a deprepozici6naka leshat|rozott n6velovelosszeolvadtalakja is (de * les : des):

Je cherchedesgargons. Fifkat keresek.)Je parledesgargons. A fifkrol beszelek.t)

3.11.5.Az unouneSltal6nos rtelmrihaszndlata

Bizonyos esetekbenaz un-nel bevezetetthat|rozatlan fon6vi csoportnem egy dolgot,hanem a dolog kateg6ri6j6hoz tartoz6valamennyiegyedeteloli:

LInpianistedevrait savoir cela.(Egyzongorist6nak elleneezt tudnia.)

3.12.A t6szdmn6vmint determindnsd6terminantnum6ral)

Sz6ml6lhat6dolgot, egy6nt elolo hatarczatlanfcin6vi csoportel6tthaszn6ljuk, sz6ban org6 dolog, egyensz6m6nak ontosit6sfra.

J'ai lu quatre/iures. Negykonyvet olvastam.)

A tosz6mnevapcsol6dhat atdrozott cin6vi soportotbevezeti eterminilnsokhozs

les trois tnousquetuire .ta h6rom testcir)cesdeux tilles(eza k6t v6ros)

rViszont:Firlkrolbesz6lek. eparlede gargons.

81



3.12.1.A tosz6mn6v lakjaiI un, une 26vingt-six2 deux 27vingt-sept3 trois 28vingt-huit4 quatre 29 vingt-neuf5 cinq 30trente

75 soixante-quinze76soixante-seize77soixante-dix-sept78soixante-dix-huit79soixante-dix-neuf80 quatre-vingts81quatre-vingt-un82quatre-vingt-deux

90quatre-vingt-dix9l quatre-vingt-onze92quatre-vingt-douze93quatre-vingt-treize94 quatre-vingt-quatorze95 quatre-vingt-quinze96quatre-vingt-seize97quatre-vingt-dix-sept98quatre-vingt-dix-huit99quatre-vingt-dix-neuf

6 six7 sept8 huit9 neuf

10dixI I onze12 douze13 treizel4 quatorzel5 quinzel6 seizel7 dix-septl8 dix-huitl9 dix-neuf20 vingt2l vingt et un22 vingt-deux23 vingt-trois24 vingt-quatre

25 vingt-cinq

31 trente et un32trente-deux

40quarante

4l quaranteet un42quarante-deux

50 cinquante51cinquanteet un52 cinquante-deux

60 soixante61 soixanteet un62 soixante-deux

7o oixante-dix13?::il.7l soixanteet onze72 soixante-douze 159 centcinquante-neuf73 soixante-treize

74 soixante-quatorze200 deuxcents201deuxcentun

299deuxcentquatre-vingt-dix-neuf300 rois cents400quatrecents

1000mille



1001mille un

1985mille neuf centquatre-vingt-cinq2000deuxmille

l0 000dix mille

ii aooquarante-septmillesixcent

100000 cent mille

500 000 cinq centmilleI 000 000 un milliorr2 000 000 deuxmillions

55 545 000 cinquante-cinqmillions cinq centquarante-cinqmille

Mncrscyzfsnr: lo 7F99-ig val6szintileg a kelta-gall sz6mrendszernyomait 6rzik a francia sz6mok.

2' 1100-1900-ig ehets6ges szilzasok zorz6sas, pl.1200:douzecents, 1985:. ix-neuf centquatre v ngt-cinq.

3o Az un million, un milliard f6nevek,6s a de prepozi-ci6val vezetik be az 6ltaluk determin6lt f6n6vi cso-portot: un million d'habitants.De: un million trois cent mille habitants.

3.12.2.A tosz6mnevekkiejt6si furcsasdgai

a) cinq, six, huit,dixHa az oket kovet6fon6vmagdnhangz6val ezd6dik, a kiejt6s:s6k],[siz],qit], [diz].Ha az oket kovet6 fon6vm6ssalhangz6val ezdcidik:s6], si], [qi],tdil.0n6ll6hasznilateset6n:s6k],sis],qit], [dis].

b) vingtmagdnhangzolott:v6t],m5ssalhangz6lott6sonrill6anv6],de 6ltal6ban allatszikltl2l*29-ig:[v6ts6k,6tnafl stb.,6ssosemhallatszik [t]a quatre-vingt-bensosszet6teleibenkatnev6s6k].

‚O‚O



3.12.3.A toszamnevekhelyesir6s6nakurcsas6gai

a) Kotdjelet tesziinkaz osszetettsz6mokbanl7-99-ig,kiv6ve,ha et

kotiossze ket(21,31,41,51,61,71).A 100 elettielemeketemkoti osszekotojel. Pl. dix mille cinq centsoixante-deux.

b) A quatre-vingts'sv6gzcid6seorlodik,ha m6g egy elemtev6dikhozza,pl. quatre v ngt quatre.

c) A cent-s vegzod6st ap tobb sz6zeset6n,de csak akkor,ha kereksz6zasokr6lan sz6, pl. troiscents,6m trois centdix.

3.12.4.A tosz6mnevekspeci6lishaszn6lataa/ N6vm6sk6ntondll6an dllhat atosz6mn6vvel evezetettSnevi cso-

port helyett:

J'ai invitdquatregargons.Deux sont arrivis.(Meghivtamn6gy irit. Kett6 meg6rkezett.)

deux : deuxgargons

Ha hatinozott f6n6vi csoportothelyettesit,akkor a lesvagy tauslesf outes es elozi meg:

Les deux midecinssontpartis.(Mindk6torvoselment.)Quelmidecin estparti? Les deux.fTous les deux.(Melyikorvosment el? Mind a kett6.)

b Bizonyosesetekben sorszimn6vszerep6t oltik be:- d6tumokban: le cinqfdvrier(febru6rotodike), le 30noventbre

(november30.)1,- uralkod6k neve utbn Louis XIV-Louisquatorze XIV. Lajos)2- oldalak,fejezetek, elvon6sokelz6s6ben:agedix(tizedikoldal).

1De: /cprentier.ianvier,e premier.fdlrrcrstb. (anu[r. februdr elseje).2 De: Etienneremier, 'rangois-Josephremier(1.Istvan. I. FerencJozsef),



3.f2.5.A sorszimnevek(num6rauxordinaux)

Nem determin6nsok,hanem mell6knevek,de itt t6rgyaljuk 6ket,hogy

6sszk6petkapjon az olvas6 a szdmnevekr6l.Minden t6sz6mn6vb6lk6pezhet6 sorsz6mn|v az-iime klpzovel:troisiime, dixiime,vingtet uniimestb. Ha a t6sz6mn6v-e-rev6gz<idik,ez a vbgz6d6s torl6dik'.quatre --+quatridme.Az un-e-nek a pre-mierlpremiirefelel meg, kiv6ve az osszetett alakokat. A deux-nek adeuxiime-en kiviil az egyszerrialakban a second-es megfelelhet. N6-hfny kifejez6sben6l m6g a r6gies iers,pl. le tiers monde(a harmadikvil6g: fejl6d6orszdgok).

3.12.6. Egy6b szimnevek

Ezek sern determin6nsok, hanemmell6knevek vagy f6nevek.

a) Szorzfisz6mnevek:simple, double, trtple stb.(egyszerii,k6tszeres,hdromszoros).

b) Tf,fi szimnevek: la moitii, un-e demi(ei(fel),le tiers(harmad),/e

quart (negyed);5-tol az alakokmegegyezneksorsz6mnevek6vel.c) Hozzhvetdlegessz6mok, az -aine v6gz6d6sselk6pezziik 6ket: une

huitaine, une dixaine, une douzaine,unequinzaine,une vingtaine, unetrentaine, unequarantaine,une cinquantaine, une soixantaine, unecentainekb. 8, 10,egy tucat,kb. l5 stb.).A deprepoziciovalkieg6sziilvedetermin6nsk6nts haszn6lhat6k:Il y avait une centaine depersonnes. Vagy szdz szem|lyvolt ott.)Idesorolhat6m6ga le millier(kb.ezer):Desmilliers de Frangaisontvu cela.(Franci6kezrei l|tthk ezt.)

3.13. Nem szdmn6vimennyis6gdetermindnsok

Ezek a determin6nsokkifejezhetnek- nulla mennyis6get,- bizonyosmennyis6get.

85



3.13.1.A nullamennyis6get ifejezodetermin6nsok- aucun -e)z l ne ait aucuneaute. (Egyhib6tsem csin6l.)

Csaka v6laszt6kosesz6ltnyelvben,lletveazirott nyelvbenhaszna-latos. A besz6ltnyelv6ltal6bana pas unfe determin6nsthaszn6ljahelyette: ln'y apas une aute. (Nincsegyhiba sem.)

- nul (Je): N6hrlny kifejez6stkiv6ve- nullepart (sehol),Je n'ai nulleenviede e aire. (Semmikedvemehhez.) csak az irodalminyelvbenhasznrilj6k.

Mncrncyz6snr:1oAz aucuna sansut6n nemtagad6 6rtelmri:

sansaucunproblime(gondn6lkiil)sans oucun doute(ketsegteleniil)

2o Azaucun6,sa nullehetn6vm6s s(LisdIY . 2.5.2.a).3' A nul lehetmell6kn6v is- akkor mindennyelvi

szintenhaszn6lhat6'.e suisnul en maths.Borzasz-to gyenge agyok matekb6l.)

4o A ne haszndlatdr6l z aucunmellett Lisd IX. 1.2.3.13.2.Nem meghathrozolttobbesszdmotelzo determindnsok

quelques,lusieurs,certains certaines,dffirents - diffdrentes,divers- diverses

Term6szetesensak szrimliilhat6,obbessz6mir onevekelStt haszn6l-hat6k.

J'ai quelques mis.(Van n6hrlnybariitom.)J'ai passeplusieursmois ld'bas.(Tobbh6napottoltottemott.)Certainsournalistesm'ontposi cettequestion.(Egyes js6gir6k feltett6k nekemezt a k6rd6st.)



Il y a diffdrentsmoyens d'agir.(Kiilonbozocselekv6siehetos6geinkannak.)Il y avait ld diversespersonnalitdsdu spectacle.(A szinhrlziszakmaki.ilonf6lek6pvisel6ielentekmeg.)

Mscrrcvz6s'.A certain,-e; difiErenl,-emell6knevekgyakrabbanfor-dulnak elo"mint arokon determin6nsok:

Je suiscertainquetu viendras.(Biztosvagyok benne,hogy eljossz.)une certaine.femmeegybizonyos no)

uneambiance outedffirente(teljesen

m6shangulat)

3.13.3.Adverbi6lisl 6sf6n6vi determin6nsok

Sz6moshatarozdszd de, illetvef6nevicsoport+ de szerkezetbetolthetia mennyis6gdetermin6nszerep6t.

a) Az adverbi6lisdetermin6nsokbeaucoup e,peu de, trop de, assezde, dnormdmentde,pas mal de stb.)szitml|lhal6 6snem szdml6lhat6fonevekelott egyar6ntszerepelhetnek.A sz6ml6lhat6k erm6szete-sen obbessz6mban annak.)

beaucoup egargons sokfif); beaucoup evin(sokbor); tropdegens(tul sok ember); trop de chancetrilsok szerencse);normi-ment defautes (rengeteghiba); 4normdmentde pain (rengetegkeny6r),pas mal d'dlives; 6n6hrlnyanul6);pas mal dearine Qo

sok liszt)b) Bizonyos f6n6videtermin6nsok csak szimliilhat6(tobbessz6mir)

f6neveketvezetnekbe:

un tas de dltails (egycsom6 r6szlet)ungrandnombrede professeursigensok tan6r)une multitude dequestions rengetegkerd6s)

I Adverbe: hathrozoszo.

87



M6s f<in6videtermin6nsoksakbizonyos(nemsz6ml6lhat6)anyag-nevek elott 6llhatnak:

un litre d'eau(egyliter viz)un kilo de sucre(egykil6 cukor)une bouteillede vin (egyi.ivegbor)une tassede thl (egycs6szeea) stb.

3.14.quel(olyandetermin{ns, amelybevezethethatilrozott 6shatdrozat-lan f6n6vi csoportotegyardnt)

3.f4.1.K6rd6 determin6nsK6rd6 mondatban aquel, quelle,quels,quellesdetermin6nsaz ut6narlll6fon6v6ltaljeloltdolog, egy6nazonoss6g6raagy min6s6g6re6r-dez; ehit a mondatok, amelyekbenzerepel,6tf6lek6ppen rtelmezhe-t6k:

Quellerobe voudrais-tuacheter?

(I. Melyik ruh6tszeretn6dmegvenni? hat6rozott f6n6vi csoport(II.Milyenruh6t szeretn6lenni?)r-hat|rozatlan f6n6vicsoport

(L6sdm6g:quelk6rd6 n6vm6s1X.2.2.3.; X.2.2.4.)

3.14.2.Felki6lt6 determin6ns

Alakjamegegyezika k6rdci determin6ns6val:

Quelpays/ (Micsodaorsz6g )Quelles emmes (Milyenntik )

3.14.3.A ,,kozombos"determindns:n'importequelA n'importekifejez6ssel gybefon6d6quel,quelle,quels,quelles etermi-

1A besz6lt yelvben lyenkorink6bb:Qu'est-ce ue u voudraischeter ommeobe?



n6nssalakkor vezetiink be fonevet,ha kozombossz6munkra,hogyaz6ltala elolt kateg6ria melyikegyed6rolvan sz6:

Tu trouverasga dans n'importequeldictionnaire.(Eztmegtal6lodak6rmelyiksz6t6rban.)

3.15.Mikormaradel a determiniins?

Mecrpcvzfs: A szabatoss6g ztkiv6nn6, hogy a nulla determin6nshaszn|lathr6l besz6ljiink, de ezkoriilm6nyess6, esetlegnehezebben6rthet6v6tenn6 magyarizatainkat.Eztelke-riilend6 besz6liinkpongyolam6don - a determin6nselmarad6s6r6l,elhagyiisiir6l.

3.15.1.Tulajdonnevekl6tt(l6sd II. 2.1.1.)

3.15.2.Nem haszn6lunkdetermin6nst.ha a szitu6ci6nem teszi sziiks6-gess6, ogya fdn6vi csoport mondatr6sszl v6ljon:- cimk6ken, feliratokon,pl. SUCRE (cukor), SORTIE (kij6rat),

PHARMACIE(patika),DEFENSE DE FUMER(Tilosa doh6ny-z6s );

- mtivek(fejezetek)cim6ben:ConfessionsVallom6sok),Grammairedufrangaismoderne(Mai francia nyelvtan);

- megsz6lit6sban:Bonjour, docteur. Gargon, un cafi, s'il vousplatt.(Pinc6rEgy k6v6t k6rek )

MrcrEcyzfsnK:1oA leggyakoribbmegsz6litiisokbanMonsieur,Ma-

dame, Mademoiselle) ott rejlik a,,be6pitett"birto-kos determindns.2o Ha szeretetiinknekdunk hangot, a birtokos deter-

min6nsthaszndljuk:mafille,mon ami,ma chire...De: Papa

3.15.3.Nem haszn6lunkdetermin6nsthelyhat6rozok6nthaszn6ltutca,t6r stb. neve elcitt:J'habiterue d'Ulm. La voiturestationneplacede laConcorde.

89



3.15.4.Nem hasznflunk determin6nstaz 6lland6sultkifejez6sekk66ltigei szerekezetek6rgyael6tt:

avoir faim(6hes) avoir honte(sz6gyellimag6t)avoirpeur (f6l) avoirraison(igazavan)avoir soif(szomjas) avoir tort(t6ved)demanderpardon (bocsilnatotker) faire attention(figyel)prendrecong6 elbricsrizik) prcndrecontactrendrecompte(beszamol)tb. (kapcsolatbaep)

3.15.5.Elmarada hatirozatlan n6ve16 z6mosprepozici6ut6n, 6llan-d6sult kifejez6sekben:

i ut6n:a pied (gyalog),d bicyclette stb.en ut6n: en voiture(aut6val),en train(vonaton),en td (nyiiron),

en fit (t6nyleg)tb.de ut6n: mourir de

aim(6henhal) stb.

par ut6n:par avion(repiilovel)stb.sans ut6n: sans argent (p6nzteleniil),sansprobldmestb.sur ut6n: surplace (otthelyben)stb.nullaprepozici6i6n: travaillerour etnuit(6jjel-nappaldolgozik)stb.

3.15.6.Elmarad a hatbrozatlann6velci-6n6vielz6kelott(l6sdIII. 7.1.6s 3.11.3.d): unoulardde soie(selyems6l),nemaisonen bois(fahiz),une tassed cafi (k6v6scs6sze),esforces depolice(rendorierok), lenomde amille (vezet6kn6v).

A hat|rozottn6velo vagy m6sazonosit6determin6ns ermdszetesennem maradhatel: leprestigede lafamille(a csal6d ekint6lye), e nomde ma amille(a csal6dom neve) stb.



3.15.7. Elmarad a hatarozatlan n6velo az iilitminykieg6szitci fcin6vel6tt, haaz foglalkoz6st,drsadalmi helyzetetelol:

Il est ournaliste.(IJjs6gir6.)Nous sommesycdens.Gimnazist6kvagyunk.)Il est devenumddecin.Orvoslett belcile.)

MncrBcyzEsnx:o A C'est...ut6nnem 6llhatnulladetermin6ns:'eslun ournaliste.

2' A hat6rozottn6vel6erm6szetesenemtorl6dik az

rillitm6nykie96szit6lcittIl est I'avocatde monpatron.(6 a f6nokomiigyvedje.)

3.15.8. Elmaradhata hat|rozott n6velciaz dltelmezojelz6el6tt:

M. Jospin,secrdtairedneraldu PartiSocialiste,st rentrid Paris.(Jospin,a SzocialistaP6rt f6titk6ravisszat6rtPrlrizsba.)

3.15.9.A determin6ns/nullaetermin6ns6ltakoz6s6rtelemv6ltoz6stselciid6zhet.

a) Kozlpfok- fels6fok(LlsdIIL 5.3.3.):

C'estpluscher.(Ez drrig6bb.)C'est Iepluscher.(Ez alegdritg6bb.)

b) Ahet napjaielott:

Je serai au bureauvendredi.(P6ntekenbent leszekaz irod6ban.)Je serai au bureaule vendredi.(P6ntekenk6ntbent leszekaz irod6ban.)



Mon amiWaananqncast ativi.(A francia bar6tommeg6rkezett.)

- vonatkoz6mell6kmondat:

J'ai un ami gSr •EÂ. (Van egy bar6tom, aki orvos.)

mell6kn6visen6v:

Mon ami(A helyzetet j

prepozici6son6vicsoport:

ne rdponditpas.ratom nem laszolt.)

‰³¦‚ê,, C ‰ƒÆpƒvPÆ‚Åƒ\ƒ‹pƒJP¿ƒ¿ \Åc• ƒÆs.(A batyttm baratta vclink j6n.)

fon6vi csoport:

Monami, • • ‰Ç‰W²‹Ø, nous a invitds.(Meghivottminket fiatal orvosbar6tom.)



- speci6lis esetekbenon6vi igen6vyagy que-velbevezetett(nemvonatkoz6) mell6kmondat:

—cƒÆ• ƒ¿‹ƒ•C Cƒ¿ñ0 ‰‰.hogy ismerem ezt a ttrnt.)

me connatthogy ismer engenn)

4.2. Meghatriroz6 dsdrtelmez6elzdk(dpithitesd6terminativeset apposi-tives)

A meghat6roz6elzoelhagy6saa mondatjelent6s6nekmegviitoztata-s6valdrhdt,a fon6vi csoport ameghat6roz6elzon6lktil nem ugyanar-ra az egy6,nre,ologra vonatkozik.

Je n'aimepas lesgensquisepluignent.(Nemszeretemazokat az embereket,akik panaszkodnak.)* Je n'airnepas lesgens.

Az 6rtelmezoelz6telhagyhatjuka mondat elent6s6nekmegviitoztat|-sa n6lkiil, csup6nkiegeszitonform6ci6t kozola fon6vi csoporteloltj6-rol:

J'ai invite mon voisin,quiest tris gentil.(Meghivtama szomsz6domat, kiTegy6bk6nt/agyon kedves.): J'ai invitemon voisin.

A meghatSroz6elzonekahatarozott fdn6vi csoportn6lazonosit6 sze-repevan:

Jc cherche a voiture noire.(A feketeaut6t keresem.)

Hatarozatlan fcinevicsoport esetenkorl6toz6 szerepe an:

Je chert'he esvoituresctires.Feketeautokatkeresek.)

Azonositani nyilv:innemtudja ahallgat6ahatbrozatlan<in6vi soportaltal eloltdolgot,de a jelzomindenesetresokkentia dolgokszamdt.

‚n‚ckƒ“

J'ai I'impression(Azaz 6rz6sem,J'ai l'impression(Azaz 6rz6sem,



5.1.A mell6kn6vndnemiialakjrinak k6pz6se

Ak6rcsaka fonevekeset6n, az iitalilnosszab6lyt csak az ir6sk6ppeltudjuk megfogalmazni,e v6gz6d6stllesztiinka himnemiialakhoz:

noir- noire, bleu- bleue,grand- grande

5.1.2.Egyalakir mell6knevek

Ha a himnemtialak -e-revtgz6dik, ncinembens az haszn6latos:

dfficile, calme, tranquille

5.1.3.K6talakri mell6knevek

Ha a himnemrialak m6ssalhangz6ra lgz5dik, a ncinemiialakk6pz6seirrlskepi 6s kiejt6si m6dosul6ssal6rhat.

a) Kizinllagaz irbsk1pm6dosul,a kiejt6sv6ltozatlan.- Az -el 6s -eil v6gtiekbenmegkettoz6dik az-l: uuel - cruelle(kegyetlen),areil- pareille(hasonl6).Ugyanigy viselkedika nul- nulle.

- A sz6v6gihallhat6-c [k]nonemben-quelesz:public- publique,turc- turque,grec- grecque( ).Krv6rrr:sec sdche szLraz).

1L6sd: Igei b<ivitm6nyek .8.5.1.

2S•



b) A himnembenn6ma sz6v6gimSssalhangzo n6nem -e v€,gzldbseel6tt hangz6vriv6lik:petit - petite lptil- lptitl,frangais- frangaise[fndse] [fnose:z].Ez egy6bm6dosul6sts vonhat maga ut6n.- Az orrmaginhangzora v6gzodomell6knevekncinembenelveszti

naz6lisellegiiket:voisin- voisinevwazE] [vwazin],certaincertainesentE] [senten].VIcvAzer Az -en 6s az -ienv6gzod6sriekn6lnonembenmeg-

dupl6z6dikaz -n-: bon- bonne, talien- italienne.Ha az -n vtgz6d1stm6g egym6ssalhangz6koveti,

megmarad a naziilishang:prisent-

prisente, long-

Iongue(l).- A nema-r vegzodes allhat6v6viiik: idiot- idiote(hiilye)stb.

VrcvazAr -et --+ette:muet muetle nema)stb.KIvErEl: complet,concret,discret,inquiet, secret,--t complite,

concrite stb. 6spr/t - pr€te.Megdupl6z6dik a-t n6haaz -ot v6gz6d6sbens: sot - sotte(ostoba).

- -er lel --+dre [ex):leger- l6gdre,premier- premiireVtcvAz.q.rcher, amer(keseni),y'er(biiszke)himnembens [en]-

rel ejtendo.- A n6ma-s [z]-k6nthangziknonemben:gris- grlsestb.

Vrcv.A.zerN6h6ny esetbenaz -s megduplinodik 6s[s]-nekhang-zik: bas bassealacsony),gras- grosse kovlr), ipais- dpaissevastag).

. - A n6ma-x --, -se [z]-v6v6lik'. heureux- heureuse, ,lrieux*

sirieusestb.VtcvAzlr Ktv6rrr:faux - fausse, doux - douce.Ezekben [s]hallatszik.

- A n6ma-c -. -che[$]esz: blanc- blanchestb.VIcvAz.crA sec - siche (sztraz)sz6banhimnemben akiejt6s

[sek].- ,,szab6lytalanul"kbpzettnonem:gentil- gentille[3ati] [5atij],

frais-

fratcfte[fne] [fne[],malin- maligne[malE] [malirj].

‚Ä•CŽƒ“



17 A himnemrialak nem n6mam6ssalhangzojaicserelodik:- / --+ve:naiJ'- nai\,e,actif- active stb.- eltr --+euse:menteur menteusehazug)stb.

VlcYAzaro N6h6nymellekn6v:ntirieur(belso), .\tlrieurkiilso),nteilleur,

{tntdrieurel6z6)^ttptrieurfelsci).n/irieur(also)csupdn evegzodestap intirieure,meilleurctb.

. -eur --+ eressep(r:heur pdc:lrcressevetkes).vengeltr venge-resse bosszirdll6)

- teur+ -tric(: (reuteltr crdotricealkoto)sth.

5.1.4.H6romalaku mell6knevek

0t melleknevnekiilon alakja van arraaz esetre, a maginhangzovalvagynema-h-valkezd5d6 cjnevelott rlll:

(m) (r)beau.bel bellenouveau, ouvel nouvellevieux, vieil vieillemott,mol molle(litgy).fou,.fol Jblle

Peld6ul:Un beaugargon, n belhomme.\'iszont:Cethomme stbeau.)

5.1.5.A melleknev embeli gyezte tesenekpeci6lis setei

rr A szinekelzeserezol-edloonevekmelleknevi aszn6latbanem.lelzik nemet: t,s huus.surestot'rotrbarnacipo).

h, Ha a :zint elzomelleknevetg.vmdsikkoveti.nem elzia nemet:ttnt,chenriseertc,. 'iszonttne c'henti-se,ert once sotetzoldng).

r'l Mindig himnembenll az osszetettonevekgrancleleme:grancl-mire,grand-cho.se.

5.1.6.Ha a mell6knev iilonbozonemri onevektol ties.mindie himne-rni'. Pierreet Annesantpentils.‚‚•••‚••



5.1.7.Ha a mell6kn6vegy f6n6vijelz6vels elliitottfcinevut6n 6lr,6rtelemsze.ienegyezikvagya f6n6vvelvagya fcin6vijerz6ver:

unpulloveren laine pure(tisztagyapjupul6ver)unpulloveren lainechaud(meleggyapjfpul6ver)

5.2.A mell6kndviibbesszdmdnakk6pz6seAltaldbanaz -s jerhozzaad,isavallpezzik az egyessz6mrialakb6r:petit- petits,petite- petites.Eza jel csak iaisoneietebenhallatszikz]hangk6nt,pl. lespetits

enfanl.r,egy6bk6ntn6ma.Vannak olyanmell6knevek,melyeknekhimnemrialakjanem -.,vegzcid6stap tobbessz6mban:a) Az -a1vegriektobbes szamban-aux-ra v6gzcidnek,pl. amicar -

am caux.Krvfr'r: banars,inals,natas (sziiretesi).av -rshaj6zasi).b) Az -'rvagy-r vegiieknem vdltoznak,pl. eres argonsheurettx,rest'heveu.rra,r(zsiroshaj).c) -eau : '€aLt.t,pl.nouveau nouveuux.M.crscvzfs: Aza), b), c1 arattfersorortelr6kr-revek6nemr-irakjai-

nak tobbesszama erm6szetesenzab6lyosan.r-sel6p_zodik:umicules,heureuses,ras.\es, ouvellesstb

5.2.1.A mell6knevz6mbeligyeztet6s6nekpeci6lissetei

Ha a mell6kn6vobbegyes z6mtf6nevhezapcsorodik,obbessz6m-ba_keriil:a langueet lu littdrature.fi.angai.ses.Ha a melleknevobb,ktironbozci.,n,if6n.uhezkapcsor6dik,erm6-szetesen imnemrilasd II.5.r.6.):unerobeet un ntanteau ri,ghers,des.femmest deshommes atisfait,s.A III' 5'1.5.a, b, c pont alatt fersoroltesetekben melr6knevekaltalf$annem veszikfera tobbessz6m er6t:des chemises rett bncd(sotetk6kngek).



III.5.A MELLEKNEV

5.3.A melt6kn6vasonlit6szerkezetekben

5.3.1.Alapfok(le

Positif;A tagok egyenlosegeset6na mell6knevl aussielozimeg' ez tagado

rnoniutUui'abesz6ltnyelvbengyakransi-v6alakul:

Elle est aussi entillequesu nire'(OlYanedves.mintaz anYja')Ellen'estpas si gentilleque sa mere.'(NemolYankedves,mintaz any;a')

5.3.2.A koz6Pfok(lecomParatif)

a)Haahasonl i toszerkezetegyiktagjafel i i lmir l jaam5sikat ,amell6nevetPhtselozimeg:

Il est lusgrantlque sonpire' (Magasabb'mint az apla')J'auraisbesoind'unevoitureplusrapide'(Gyorsabbkocsiravolnasziiks6gem')

Rendhagyokozepfok:bon,bonne '--'nteilleur'-e fiobb)'VtcyAzlr Aplusmauvais, 'ehelyettav6laszt6kosnyelvbenelvont

fonevekelott,valamintn6h6nykifejez6sbenpire(rosz-szabb) 6ll' A plus petit' -e helyett ritk6n a moindre(csekelyebb;s antrai,elsosorbanelsofokriszerkezetek-ben.elvontfonevekelott'

Ta seur est aresseuse, ais tu es encore ire'(A nov6redusta,de veledm6grosszabb helyzet')Au moindrebruit,.iee renvoie ans a chambre'(Ha a legkisebbzailesz'visszazavarlakszobddba')

b) Haazegytktag,,kevesebb"inta mrisik'a melleknevelmoinselozimeg:

Jean est moinsadroitque Gry"(Jeankevesb6igYes,mintGuY')



III.5.A MELLEKNEV

Ce restaurantest moinshonque 'autre.(Eza vendeglciev6sb66, minta m6sik.)

5.3.3.A felscifokle superlarif)A koz6pfokrialakot hathrozottn6vel6el6zimeg:

Celui-ldest I'hitel leplus cherde la ville.(Ez itt a v6roslegdr6grlbbszrillodrija.)Voildlafemmela plus intelligente.(Tess6k, z a legokosabb sszony.)

Mncrscvz6srK:lo A fels6fokirmeil6kn6vcsakhatdrozottf6n6vicso-porthczkapcsol6dik.

2' Ha birtokosdetermindnsezetibea f6nevet,akkorishat6rozottn6velo6lla mell6kn6vialak elott:monami leplusgentil(a legkedvesebbariitom).

3o Ha a mell6kn6vijelzda fon6velcittlll,torlodikafels6fokhathrozottn6velcije:

la maison a plusgrande -, Iaplusgrandemaisonmonproblimeleplussirieux --+monplussdrieux

problime(leflm le meilleur) ---,e meilleurfilm

4" Gyakori6talakit6s:

legargon eplusgentil --' eplusgentildesgurgons

5o Mivela felsofokota koz6pfokt6lcsaka hatilrozottn6vel6kiilonboztetimeg,bizonyosmondatokk6t-f6lek6ppen6rtelmezhetok:

Sylvieest la plus belle.(I. Szilviaa legszebb.)(II. Szilviaa szebbik.)

99



5.4.A mell6kn6vb6vitm6nYei

5.4.1.Mindenmell6knevetmegelozhetat6roz6sz6:

tri.sgrand, vraimentong,tellementottrd

5.4.2.Mindenmell6knevetkovethethasonlit6hatarozoszo'.

It estfirtilecommeun chien. Hris6ges,mint egykutya')Il est aussiidelequ'un chien.

(Olyanhtiseges, integYkutYa.)5.4.3.Bizonyosmell6kneveknekprepozici6svonzatukis lehet.

ai Mell6knevekde PrePozici6val:asddedixans,amoreuxde ... (szerelmes el6),capable e " ' (k6pesri), certainde ... (biztosbenne),contentde " ' (oril nekr)'differentr/e .. (kiilonbozikt6le),dignede .. . (m6lto tit), dmude ' ' (meg van

hatva ole),enchantide.. . (elvanragadta vatole), ierde.. . (biiszkera),ialouxde..'(f6lt6keny16),originairede"'(valahonnanszarma-z6),plein de... (televalamivel),proche de' ' ' (kozelhozzh)'sitrde ' ' '(biztos benne)stb.

b) Mell6knevekd PrePozici6val:apted... (alkalmasra), accoutumid "' (hozzirszokott)'avorable

d... (kedvezb szitmilta),idite ri "' (htis6geshozzd)'egal a "'

(egyenl6vele),habitu| d .-' (hozzitszokott),identiqued "' (azonosvifil,pareild ... (hasonlo hozz6),prat d.. . (k6szrir),sensible . ..(6rz6kenyalamire);supirieurd ... (felette ilo),utiled ... (hasznossz6mdra)stb.

c) Mell6kneveken PrePozici6val:

pauvreen ... (valamibenszeg6ny),icheen ' " (valarnibengazdag)stb.



III.5.A MELLEKNEV

MncrEcvznsEK:lo Az el6bbi mell6knevekegy r6sz6nela prepozici6utiln frin6viigen6vis rillhat:capable,certain,con-tent,digne,mu,

enchantd,fier,sfir,apte,accoutu-md,habitui, pr€t.P6ld6ul:Je suis ier de mon ls.(Biiszkevagyoka fiamra.)Je suisier de le connattre.(Biszkevagyok,hogyismerem<it.)

2" N6hrinymell6kn6vnekque_velkezd6drimell6k-mondat s lehetb6vitm6nye.6ld6ul:contenr, er-tain,sftr(l:isdVII.3.2.2.).

3" Szem6lytelenzerkezetekbenz a) pontbanfelso_

;:'li*1*lTT??#:s.meu6knevekt6ns6uharIl est impossiblede faire ce travail.(Lehetetlenelv6gezniezt a munk6t.)

5.5.A mell6kn6vielz6 hetyea f6n6vicsoportbanA mell6kn6vijelzcidltaliban a f6n6v ut6n helyezkedikel: un livre.frangais,un manteauchaud,une voiturerouge.5.5.1.N6hiny rovidmell6kn6v6ltal6banmegelozia f6nevet.Sz6mukcsek6ly,de rendkiviilgyakoriak:bon,

beau,grand,

gros,haut,jeune, oli, long,mauvais,nouveau, etit,vieuxstb. Ide tartozikm6g:autre,mdme6s a sorszd:mnevek.6ld6ul:

unebonnesoupe,un eune homme,es nouveauxitms, lem\me our

Mrcrrcvzrssr: lo Mindiga f6n6vmogott6ll a mell6kn6v,ha b6vit-m6nyevan:

unehaute tour -->une tour hautede 300mitresungrandpays --+npals plusgrandque a Hongrieunebelleemme --+une emmeplutiltbelle

101



2' Ha a b6vitm6nya tris, tout,tropvagysi hatdrozo-sz6.mindk6tsz6rend ehets6ges:

une tris bonnesoupe une soupe rds bonne3o Az el6bbimell6knevekkoziiln6h6nyannyiraosz-

szeforrtaz ot koveto f6n6vvel,hogy elvesztetteeredetielent6s6t.

Ha eredetielent6sbenakarjukhaszn6lni,a f6n6vmog6helyezziik:

ungrandhomme nagy/jelent6s/ember)un hommegrand(magasember)la bonneemme (a j6 asszonY)une emme bonneet gindreuse(egy6s6gos,nagylelkiiasszonY)

5.5.2.Vannak mell6knevek,amelyeknekelent6seatt6l fiigg,hogy afon6velSttvagymogott 61lnak-e:

desmeublesanciens I'ancienpresident(r6gibritorok) (a volt elnok)un gargonbrave desbravesgens(brltorfiri) (der6kemberek)une mortcertaine unecertained,le(biztoshal6l) (bizonyosgondolat)un tissucher moncher ami(drigaszovet: okbakeriil) (drdgabar6tom:kedves)l'anndedernidre la dernidreannie(tavaly) (azutolsoev)une emmepauvre unePauvreemme(szeg6ny, 6nztelen) (szeg6ny,zerencs6tlensszony)unemaisonproqre sa Pro7remaison(tiszta hdz) (a saj6t h6'za)un hommeseul un seul homme(magrinyos 6rfi) (egyetlenegy6rfi)





III. 5.A MELLEKNEV

ez keriilt6volabba fon6vtol.(A magyarbanugyaneza helyzet,csakforditotti16nyban.)

---------l r-------:r-,ffir, hong o i's te ve' etr (csod6laos t-t-ltri* fiTtt

5.6.A f6n6vtdlelszakad6mell6kn6vielz6(l'adjectifd6tach6)

Ha a mell6kn6vnem meghalhroz6,hanem 6rtelmezoelzo (16sd II.4.2.),akkor sziinet(vesszo)viiasztjael a fon6vtol:

Le gargon, outcontent, 'estcouchi.(A frf nagyonel6gedettenefekiidt.)

Az alanyhozkapcsol6d66rtelmezoijelzoimell6kn6vmozgathat6amondatban:

Toutcontent,e gargons'est couchd.

Le gargons'est couchi,toutcontent'

Az ,.elszakad6"mell6kn6vijelz6neka magyatban6ltal6banhattnozofelelmeg.

MnCrscyzfs:Az elszakad6mell6kn6vszem6lyes6vm6sialanyhoziskapcsol6dhat,de csakiselmozditotthelyzetben:

Tranquille,ellecommenpad parler'(NYugodtan besz6lnikezdett.)

- A vonatkoz6mell6kmondat,mintjelzo(l6sdVII' 5')'



6. A participemint jelzoAz irottnyelvbena qui-velbevezetettvonatkozomell6kmondatok

participeprisent-osszerkezett6lakithatok(aparticipeprisentk6pz6s6-1616sdY. 2.2.9.):

Lesartisteshongroisquiviventd I'etrangeront ait uneexpositiond Budapest.(A knlfoldon6lomagyarmriv6szeki6llit6strendeztekBudapes-ten.)

--+Les artisteshongroisvivantd l'dtrangerontfait une expositiond Budapest.(A kiilfoldon616magyarmriv6szeki6llit6strendeztekBudapes-ten.)

A participeprdsentnemegyeziksem nemben,semsz6mbana elzettfon6wel

6.1. A participepr6sent6s az adjectifverbalAzadjectif verbal(ig6b6lk6pzettmell6kn6v)ugyanolyanm6don k6pz6-dikaz ig6b61az -antk6pz6vel,mint a participeprisent,a mondatbanazonban eljesenm6sk6ntviselkedik.

Azadjectif verballehet6llitm6nykieg6szit6s, nemcsak elz6,egyezlka fon6welnemben6s sz6mban,6s nincsb6vitm6nye.

A participeprdsent nem lehet 6llitmrlnykieglszitl,viitozatlan azalakja,6smajdnemmindigvan bcivitm6nye.Adjectifu.erbal:

des ivresamusants szorakoztat6konyvek)des hisoires amus ntes (szorakoztat6tort6netek)Cettehistoireest amusante. Szorakozlat6ez a tortenet.)

‚ƒWiƒÒ



106 III.6 „I PttRrrCrP‚ÇMINT JELZ0

Participeprdsent:

Ceshistoires,amusant e public,ont beaucoupe succis.

(Ezeka kozons6getszorakoztat6tort6neteknagyon sikeresek')

Rosszmondatlennea /*Ceshistoires ontamusantepublic,)hiszena participepresentnemlehet rillitm6nykieg6szito.Rosszmondat lenne a (*Cettehistoireest amusanteout le monde),hiszenaz adjectifverbal-naknemlehet bcivitmenye.Rosszmondatlennea /*Ceshistoires musant nt du succis),hiszena participeprdsentnem dllhatbc5vitmeny6lkiil.

Mecrec;vzEs:A magyarbanmindkettoneka folyamatosmell6kn6viigen6velelmeg.

6.1.2.Bizonyosesetekbn az adjectifverbal6saparticipeprisent helyes-irdsa s ki.ilonbozik

adjectif''erhal; C'estfatigant.(Ez f6raszto.)

parr"ir:ipercsent; urtvoyagefatiguantotttle monde(mindenkitdrasztoutazds)llyenekmeg:

r:onvaint-ont,-eonvainquanlmeggyozo)dquivalenl,-eecluivolantegyenertekii)negligent.-entgligeanthanyag,valamit han-vagolo)tb.

6.2.Ha aparticipepr6sentmeghatriroz6ielzo,em nozdithatri la elzettfiin6v miigiil:

Les enfttntsse sentant.fatiguese sont cottr:his.(Azoka gyerekek,kikf6radtnak6reztekmagukat,ef'ektidtek.)



III. 6. A PARTICIPEMINT JELZ6

Ha a participeprdsent6rtelmezoelzci,vessz6valasztjael a jelzettfcin6vtcil,s mindentov6bbin6lkiilelmozdithat6onnan:

Lesenfants,se sentantatigues,se sont couchds.Se sentantritiguds,es enfantsse sont couchds.(A gyerekek,dradtnaklrezven magukat,lefekiidtek.)(A gyerekekefekiidtek,mivel f6radtnak6rezt6kmagukat.)

MrcrEcvztsEr: lo Az 6rtelmez6participepr6sent iitar|,banaz arany-hoz kapcsol6dik.

2o Az 6rtelmez6 articipepr6sentnemcsak onatko-26,hanemhataroz6i (tobbnyireokhat6roz6i)mel_l6kmondatnakis megfeleltetheto.Magyarrasok_szorhat6roz6iigen6vvels fordithat6.

3' Akdrcsakaz ,,elszakad6"mell6kn1v,az 6rtelmez6participepr6sent s kapcsol6dhatalanyiszem6lyesn6vm6shoz,de csakelmozdftotthelyzetben.

Ayantpeur dessesparents, l n'osapos rentrer.(Mivelf6lta sziileitol,nemmert hazamenni.)

4" A magyarfolyamatosmell6kn6vigen6va besz6ltnyelvbens haszn6latos, participepr6sentviszontirott nyelvialak.

5" A participepr6senta mondatig6j6velegyidejricse_lekv6stelez.

6.3. A participepass6mintjetz6Hajelzoi(vonatkoz6)mell6kmondatbanasszivgealakszerepell6sdIX. 6.),torolhetoa vonatkoz6n6vm6s6,s z Atre ge,s igya participepassd esz a jelz6:

On inviteraunechanteuse ui est connuedupublic.--+On inviteraune chanteuse onnuedupublic.(Egyolyan6nekesn6thivnakmeg,akit ismera kozons6g.)

107



MscncyzEsnr: l" A jelzoiparticipepass6egyeziknemben6s szSm-ban a fon6wel.

2o Hatoroljiika de'velbevezetett soportot,aparti-

cipepass6ak6r mell6kn6vneks tekinthet<i:

unechanteuse oltnueismert6nekesno)

3o Az 6rtelmezoelz6iparticipepass6elmozdithato,

[*ff-rq*T;:*#l;Ceschanteuses,onnues upublic, demandenther'(Ezekaz 6nekesn6k,akiketismera kozons6g,irlsokat k6rnek.)Connuesdupublic,ces chanteuses emandentcher'(Ezek az 6nekesn6k,mivel ismeri oket a kozons6g,tirl sokatk6rnek.)

6.3.1.A participepassi comPosi

Ha a qui-vel bevezetettvonatkoz6mell6kmondatosszetettgeidcibenrill6ig6t tartalmaz,akkor a qui torleseut6n a seg6dig6tarticipepri-sent-nh(ayant- dtant) alakithatjuk:

Meghatarozfielz6:

Les enfantsqui ontpeu dormise sententatiguds''-+Les enfantsayantpeu dormise sententatiguds'(Azoka gyerekek,akik kevesetaludtak,friradtak.)



I I I .7 .A ToSEVIJEL7.6

Ertelntezdelz6:

Marie, quia beaucoupravailld,tombede'atigue.-- Marie,a1,antbeaucoupravailk,tontbede.fatigue.

--+Ayantbeaucoupravaille,Marie tombede atigue.(M6ria,aki trilsokatdolgozott,majdosszeesik.)(M6ria,miveltrilsokatdolgozott,majdosszeesik.)

MEcrrcyzEsEK:u Azetunt orolheto:

Cesenfants,dtantarrivesenretard,doiventattendre.-'*Ces enfants,arrivesen retard,doiyentattendre.

--+Arrivistroptard, cesedants doiventattendre.(Ezekneka gyerekeknek6rniukkell,mivelk6s-ve6rkeztek.)

2' A participepass6compos6a mondat ig6j6hezk6-pest el<lidejriselekv6stelez.

3' A participepass6 ompos6kizinolagav6laszt6kosirott nyelvbenhaszn6latos.

7. A f6n6vijelz67 . 1 , P r e p o z ‚ ½6 s t t n l v i c t t P O r t m i n t j e l z 6

• ×ƒÆbƒ¿•Å—[•ƒÆ (aranyg•l¬rt)

â ‘y ‚±Š×Çy s d‚£”T‹¦ ‚½írƒÀ‰W‰Æ• r2.(Itt a batyam k6nyVe.)

Azelolj6r6khaszn|lathr6la vL 2. fejezetbenz6lunkr6szletesebben.

109

d Ia montagne



I I I .7 .A FoNEVIELZ6

7.1.2,A deprepozici6valevezetetton6vicsoportmintjelzo

a) Ha a fon6vnekvan determin6nsa,akkor tLltalaban ,,birtokost"

jeloli:

lesprofesseurs e ce lycde(enneka gimn6ziumnaka tan6rai)lessecretsde nos illes (a l6nyainktitkai)la politiquede la France(Franciaorsz6gpolitikdja)

b) Ha a fon6vel6ttnincsdetermin6ns,akkormell6kn6vi6rtelmevan:

lesprofesseurs elycie(a gimn6ziumitanirok)l'6colede illes (LlnYiskola)I'histoirede France(a franciatort6nelem)

Mrcrscyz6s: A fon6vijelzonem t6vesztendciisszea fon6videtermi-n6nssall6sd II' 3.13.3.)

une tassede cafd(egYcs6sze 6v6)unetassed cafd(egYk6v6scs6sze)

7.1.3.Fonevijelzosfon6vvagyosszetett on6v?

A cletermin6ns6lkiiliprepozici6son6vielz6 6ltal6banegys6get lkotajelzett fonevvel- azilyen szerkezeteketsszetettszonaktekintjiik,amelynem bonthatomeg:

leport depAchehal6szkikot6)'- leport depAche ittoresquea festoihakiszkikoto)(*leportPittoresqueeP€che)

7.1.4,A determin6nssalendelkez6prepozici6s6n6vijelz6sszerkeze-tek magyarmegfelel6ibenobbnyiremell6kn6vigen6vszerepel:

le crayonsur la table(az asztalonlev6 toil)



IIt .7.A ToNEVIJELZ6

la maisondans la for|t (az erd6ben itllo h6z)la luttepour le ddsarmemenla leszerel6s6rtolytatottharc)

MrcrrcvzEssK:lo Yigyitzzunk,hogyfrancidratort6noforditilsnilazilyenmell6kn6vigeneveketne forditsukle* 2o Ha a prepozici6de, akkor miisa helyzet,hiszenbirtokviszonyr6lan sz6:

Iesarbresde lafor€t (az erd6 f6i)

7.2. Prepozfcidndlkiitif6n6vicsoportmintjelz67.2.1.Meghatfnozojelzok6ntnulladetermin6nsavan,6snemmozdit-hato ef a jelzetton6vmogiil:

lespartis frdres a testv6rp6rtok)la televisionouleur szines6v6)un mddicamentmirace (csodagy6gyszer

)la rue Balzac(,aBalzacutca)le matchFrance-Hongrie(a Magyarorsz6g-Franciaorsz6gm6rkoz6s)

7.2.2.Ertelmez6elz6ktntelhagyhat6,ermozdithatoa elent6smegv6l-toztat6san6lktil.Tulajdonk6ppenonatkoz6mell6kmondatnakelelmeg.

M. Dulac,quietaitI'avocatdemonptre, estntort.(MeghaltDulacirr,aki ap6m igyv6djeolt.)--+M. Duluc,I'avocatde monpire, est mort.(MeghaltDulacirr,ap6m igyv6dje.)--+ 'avocatde monpdre,M. Dulac,estmort.M. Dular.,quiest avocat,connaitbien lesgens.--,M. DulaL',avocqt,connaitbien lesgens.(Dulacfr, aki imivel/ iigyved,6l ismeriaz embereket.)



III. 8.SPECIALISELZ6K

8. Speci6liselzokNehanyelvontfon6vut6nque-velbevezetettnemvonatkozo)mell6k-

mondatis lehet elzo:

J'ai I'imprcssiortue Iuas raison'(Azaz 6rz6sem,ogYgazadvan')

Ha a fomondat6s mell6kmondatalanyaazonos, on6viigenevesatalakit6stkellvegrehajtani:

J'ai I'impression'avoirraison.(Azaz.6rzesem.ogYgazam an.)

Szdmosolyaneivontftjn6r'nekehet de f(inevigen(t'szerkezetrijeizcije,melyneksohasincsque-velbevezetettnem vonatkozo)mel-iekrnondatielzoje: 'dge, ta lhance,le cow'ag3,u .force I'ttt'trtsitttt(alkalom),la po'tsibilite,e tempsstb.

Je n'aiPas e temPsde bavarder'(Nincsdom,hogYecsegiek.)Nousavons a possibilitedepartirpour laFrance'(Lehetosegi.inkyilik16,hogyFranciaorsz6gbatazzunk')J'ttipassi t'dgede m'intiresserI tottt('ela'lVai finottemabbola korbol,hogyilyesmierdekeljen')



IV.A n6vm6sok

(les pronoms)l. A pronominaliz6cio

(a fonevi csoportnevm6ssalortencjhelyettesitese)

A nevmdsokolyan szavak,amelyekkel cin6vi soportokathelyette-sithetiink. Ez a helyettesit6sa pronominalizitcio)az esetek elentcis16szebenotelezo:

J'ai demand6, ,ntonamipotrquoii/ ne voulaitpas venir.(Megkerdeztembar6tomat,miertnem akar onni.)

Paul a rencontr6une emmeqtt'ilconnait depuisongtemps.(P6legy olyan novel tal6lkozott,akit reg6ta smer.)

E mondatokhasznilhatatlanok.a nem hajtjuk vegrea nevm6sit6st.Van. amikorfakultativ a nevmiisitas:

On a vuun ilnt. -- Ce.filmest merveilleux.Il est nervcillcut.

| .l . Gyakorlatainkbanhelyettesft6s lztt az adott mondatbanevti 6n6vicsoportn6vmdsitdsritrtjiik:

Le professeura cherche e livre.--+l I'a cherche.

A besz6d olyamat6bana helyettesit6serm6szetesbnmondat folytatil-sdban ort6nik:

Leprofesseura cherchile livre et il I'a trouve.





1.4. A n6vmisok arrais k6pesek,hogyeg6szmondatotvagy hosszabbsziivegr6szthelyettesitsenek:

Je le comprends.

Bizonyos esetekbenmelldkneveket shelyettesithetn6vm6s:

Tu es triste 2(Szomorrivagy?)Oui,e le suis.Igen,az vagyok.)L6sdIV. 2.1.8.)

2. A n6vm6sok ajt6iSzem6fyes 6vmfsok(pronoms personnels):e, tu, il, on,en stb.Mutat6 n6vmdsokpronomsd6monstratifs):ce, celui, celastb.Vonatkoz6 ndvmdsokpronomsrelatifs):qui, que,dont stb.K6rd6ndvmisok(pronomsinterrogatifs):qui, que, quoistb.Birtokos ndvmdsokpronomspossessifs):e mien stb.

Mennyis6gn6vmdsokpronomsquantitatifs)'.

ous,chacun, usieur stb.Hat{rozatlan,rndvmdsok'opronomsnd6finis):n' mpor equi, quelqu'unstb.

2.1. A szem6lyes6vmdsokpronomspersonnels)

Az elso6s m6sodik szemely kommunik6ci6 esztvevoiteloli,a har-madikszemelyhatarozottSntvi csoportothelyettesft A himnem, no-nem megkiilonboztet6el6tcsak az ,,igazi"a harmadikszem6lyri 6v-m6s viseli.

A franci6bana magyarn6l ontosabbszerepe an a szemdlyes 6vm6-soknak. A magyarbanugyanis azigevdgz6d6sekelzika szemllyt(ld-tok latsz stb.), valamintazt is, hogya mondatnak van-etirgya ( atoklatom, dtlak). A magyarbanigyaz ge melletta szem6lyes6vm6stcsaknyomat6kesetdnhaszn6ljuk.A franci6bana vois, voit, voienta e, tu,il, ilsnlvmasokhaszn6lata 6lktilteljesen gyform6nhangzana,a latok,

littom alakokata franciacsaka szem6lyes 6vm6s6rgyesetrilakjrivaltudja megkiilonboztetni:e vois,e le vois.

‚Ä•C



2.1.1.A szem6lyes 6vm6shangsflytalanalakjai(formesatones)

Az iglhezszorosankapcsol6d6 hangsrilytalan szem6lyesn6vm6sok

mzis-m6s lakkaljelzik,hogy a mondatban az alany, a targy vagy a.,r6szes"zerep6toltik-e be.(Tudjuk,hogya f6neveknem v6ltoztatj6kalakjukat a mondattani f'unkci6 szerint. Alanyesetrol, 6rgyesetrol,r6szes setrol eh{it csak a szem6lyes 6vmdseset6nbesz6lhetiink.)

MrcrEcvzfsEK: loA vousegy besz6l6partnertis jelezhet,ha azt ma-g6zzuk. (Ategez6svalamivelritk6bb, minta ma-gyarban.)

2 Abeszllt nyelvbengyakranszerepelon a nous he-lyett alanyiszerepben.A tobbi szerepbenmegma-tad a nous:

On viendrad deuxheures.Tu nousattends(Kettorett lesziink.Megv6rszminket?)

Az on 6ltal6nos lanyts jelol:Onparlefrangais.(L6sdV.2.1.6.)

3 Az els6 6s m6sodikszem6lyti lakok(az on-tisbele6rtve) erm6szetesensak szem6lytelenthet-nek.A harmadikzem6lyrilakokalanyi, rirgyi6svisszahat6zerepbenlettelents elezhetnek,e alui 6sa leur csak6l<ire onatkozhat.

Szdm Szem6lyAlanyi

szerepbenT6rgyi

szerepbenR6szes

szerepbenVisszahat6szerepben

Egyes1 .2.3.

•Ei‚b“I

1 1 ellc

Inetc

lc la

‚…•@•@•EP

‚‚”…‚Œ

mcteSe

T6bbes‚P‚Q‚R

‚•@‚‚O•@‚O•@‚r

‚Ž•@‚u•u~

(On)

elles

‚ ‚“•@‚ ‚“‚ ŽB‚ –B‚ Œ…“

‚ ŽB “‚ –B “‚ ‰… ’

nousvous

Se



IV.2.A NEVMASOKAJTAI•C•Œ

4 Ha az ige magenhangz6valkezdtidik:- je - j' me --,m' te --+' le,la -, l' se -' s',- a nous,vous, ls,elles, es eset6nkotelezoa liai-son,- a fesztelenbesz6ltnyelvbengyakran: tu'-+t':T'as vu ?(L6ttad?).

5o A nemetcsaka harmadikszem6lytilakokk6pesekjelezni(alanyi lletve egyesz6mriingyiszerepben),de a kapcsol6d6mell6knevek,participepass6k6r-telemszerrieniselika nonem egy6t:

Marie:Je suisheureuse.

6" A helyettesitett6n6vicsoporttobbes sz6m6tbe-sz6dben sakakkorj elziaz alanyin6vmds'ha azigemaginhangz6valkezd6dik:

il narle I ...

;;;;;;;,,frl nanrr

il arrive[ilaniv]ilsarriventilzaniv]

'7' Haahatarozottfon6vicsoportnemszem6lytelez,6sa jelzettdologteljeskategoriifi|tjelzi(III.3.4.4.a)'akkor tdrgyi szerep6benilltali.t,annem a le, la,

hanem a ga (cela) helYettesiti.J'aime ce livre.-+ Je l'aime.

Viszont:J'aime le lait. --+ 'aime ga.

8' A visszahat6n6vm6s pronom r6fl6chi)Ha a tirgy vagy a ,,r6szes"tgyanazt a szem6lytvagy dolgotjeloli,mint-az alany; akkor els6 6s



m6sodikszem6lyben me te nousyousharmadikszem6lybenszdmt6l,nemtril fiiggetleniilse haszn6-land6:

Elles se avent.(Mosakodnak.)

- Ne felejtsiik, hogya visszahat6n6vm6s r6szesesetri s lehet:

Je me suisavoui Ia vdriti.(Bevallottammagamnak

azigazsitgot.)

- Hogyan ismerheto el, hogya visszahat6n6vm6sr6szes setri?Ha a visszahat6n6vm6ssal endelkez6ig6neka n6vm6son kivi.il m6sprepozici6n6lki.ilibovitm6nye(teh6tt6rgya) van, akkor a visszahat6n6vm6s 6szes setri:

T6rgyeset:Elle s'est avee.Megmosakodott.)R6szeseset:Elles'est lavd les mains.

(Kezetmosott.)

Ezt tudnunk kell, hiszenennek a participe pass6egyeztet6s6n6lontos szerepe an (liisdV. 5.2.3.b).- A r6szesesetri visszahat6 nevm6s feleslegess6

teszi a birtokos determin6nshaszn6lat6ta testr6-szekneveel6tt(l6sd II. 3.4.4.b):

Je me lave les mains.

A visszahat6n6vm6sobbes sz6miralakjai kolcso-nos n6vm6sk6nt s felfoghat6k:

Nousnous regardons.(I. Magunkat n6zzilrf..)(IL Egym6st nezzik.)



lV.2. ANEVMASOKFAJTAI

Ils s'aiment (I. Szeretikmagukat.)(II.SzeretikegYm5st.)

A kolcsonosn6vm6ss lehett6rgy-vagyr6szesesetii:

T6rgYeset:Nousnoussommesvus.(LattukegYm6st.)

R6szes set: y'otts oussommesdonnd endez-vous'(Tal6lk6tadtunkegYm6snak.)

2,1.2,A szemelyes6vm6s n6116,angsulyoslakjaiformesoniques)

Ha a szem6lyes6vmfson6ll6anvagyprepozicioval611.kkorhang-sulyesikr5. s alakjaia kovetkezok6ppendltoznak:

119

elle

nousVOLISi lselles

molIOIIuielle

nousVOUSeuxelles

moltoiluiellesoi

nousvouseuxelles

ia luiSC SC

nous nousVOTIS VOUSles ieur-les leur

a lllol‚ Ô o i‚ Ôt l i‚ æ l l ca s o i

a noua votisa cuxa el lcs

chezmoichez oichez uichezellechezsoi

cheznouschezvouschezeuxchezelles

Hanssulvtalanlakok Hangsrilyoslakok

ƒnAanyl Targyl R‚à szcs prc˜k : ¥val

Valamcnnyt hangsLllyOs alak•]csak szcm61vrc vonatkozhati



IV.2. A NEVMASOKFAJTAI

Mikorhasznaljukiket?

a) Kotelezla haszndlatuk,ha oniill6an, teh|taz ige n6lkiil6llnak:

Qui veutpartir ? Moi. Lui.Elle.(Kiakar elmenni? n. 6. 6.1Quia-t-il invite? Moi. Toi.Nous.Eux. Elle.(Kithivottmeg?Engem.T6ged.Minker.6tet. 6t.)Il estplus ort quetoi. (Errisebb,mint te.)C'estmoi.C'est ui.C'estnous.l

b) Kotelezoahaszniiatuk prepozici6ut6n:Je vais avectoi. (Veledmegyek.)Je peux comptersur eux.(Szrlmithatokr6juk.)

c) Koteb)6a haszndlatuk kiemelcizerkezetbenl6sd X. ll.):

Je I'inviterai.--+C'est lui que j'inviterai.)

Il faut leur teldphoner.-+C'estd euxqu'il faut t6l6phoner.)d) Igengyakoria besz6ltnyelvben,hogy a hangsrilytalann6vm6st

hangsirlyosalakjrivalmegdupl6zzuk:

Moi,je n'y comprendsien.(Enebbolsemmitsem6rtek.)Je ne l'aimepas, lui.(6t nem szeretem.)

A hangsflyosalak6llhata hangsrilytalan6vmds lott,de rillhata mondatveg6ns:

Toi, tu es toujourscontre Tu es toujours 'ontre, toi(Te mindigellentmondasz )

(Ldsdm6g X.l0*ll .)I Az eux es e//esel<itta v6laszt6kosnyelvhaszndlatbanCe sont 'illhat.

C'esteux.- Ce sonteux.



e) Felsz6lit6m6dbana tdrgy-6sr6szes setrime-bolntoi'lesz,avisszahat6e-b6ltoi:

Emmine-moi.(VigY6lel engem )Donne-moipa. (Addezt nekem de )Coiffe o . (Fesiilkodj6l meg )Lave-toies ntains.Mosdmega kezed )

VIcvAzlr A le, la,les, lui, leur,valaminla nous6s voasnemvdltoznaka felsz6lit6m6dban:

Fais-\e.1Tedd eztt)Accompagne-le.Kis6rd6t el )Invite-la.(Hivdmeg 6t )Regarde-les.N6zdcsak<iket )

Tilt6s eset6nerm6szetesenalamennyi',h6tracsapott"n6vm6svisszakeriil hangsulytalanorm6j6ban- az ige el6,p6ld6ul:

Ne m'emminepas. Ne medonne ien.Ne tecoffi pas.

MrcscvzssEr: 1oA hangsrilyosalakokat nyomat6kosabbaeszi ahozz|juk kaPcsol6d6-m€me

Je le erai moi-mdme.(Magamfogommegcsin6lni.)

Nous-mAmes.Mi magunk.)Il nepensequ'd lui-mAme.(Csakmagdragondol.)

2o A visszahat6n6vm6shangsirlyosalakjiinak(soi)ahaszn6lata orl6tozottabb,mint gondoln6nk.Az

A le,ta, /esegy6bk6nt erm6szetesenlcire, lettelenregyardntvonatkozhat.

Je le fais.[3lafe]Fais-le.felo]A le, la, /esegy6bk6nterm6szetesenlore.elettelenreqyar6ntvonatkozhat.

• œ‚ ñ



dnmaga 6rtelembeniltaklban alui, elle, eux, elles(+ m2me)alakokat haszn6ljuk:

Ellenepeut compterquesur elle-mame.(Csaksaj6t magiirasz6mithat.)

Csakakkor haszn6ljuka soi-t,ha az alany 6ltal6-nosertelmri:personnesenki),out le monde,hacun(mindenki),on (az ember), lletveha az alany sze-m6lvtelen:

Toutle monde ravaillepour soi.(Mindenkimag66rtdolgozik.)Il fuurrester<'ltcz oi.(Otthonkell maradni.)

Viszont:Il e.tt c.rtilu': lui.tO otthon maradr.)

2.1.3.Az en minta hat6rozatlanlirgy n6vmiisa[.laa hatarozatlan'onevi soporta tdrgyszerepetolti be. azen nev-mrissaiel lhc lvc te: i teni :

Tu ustle,s'uhit,r.s' ui, 'en ai. (Van ftzeted?Van.)Il u nrunge u puirt Oui, il en a nlange.Evettkenyeret'lEvett,)

Il ucJrcrt'hi {c bonnes'omitliennes, uisil n'ena pas trouv'i.(Jo szinesznoketeresett, e nem talirlt.;

Szenrelyre.ologra,timnemrire,cinemrire.gyes s obbes ziirnuraegyar6ntvonatkozhat.Nemad informdciota mennyisegrol.

Mivela hat6rozatlanonevtcsoportokatbevezetodeterrnindnsokkiiziilaz un,une,a tcisz6mneveksa nemszdmnevimennvisesdetermi-



IV. 2.A NEVMASOKFAJTAI 123

n6nsok jelzika mennyis6get,ha ilyennelbevezetetton6vicsoportothelyettesitaz en, a determin6nsmegjelenikaz igeut6n:

determindns V

Tu as une voiture? Oui, 'en ai une.Tu connaisdeuxmddecins Oui, 'en connaisdeux'Combiende croissants -t'il mangds Il ena mangdplusieurs.(Hrinykiflit evett?Tobbet evett.)J'ai beaucoup eprobldmes.Oui,oui, 'en ai beaucoup'

Il a buun litrede vin ? Oui,il en a bu un litre.

MscrEcvz6sEK:1o Kiv6teleshaszniiat:ues t6nev ƒÆ.•cƒNÅŒN S• ØêS

quelques-unes

Tu as quelques uestions J'en ai quelques-unes.(Van n6hrlnyk6rd6sed? an n6h6ny.)

2o Az adverb6lis6s fon6videtermin6nsokde elemean6vmdsit6sor6n orlcidik:

rr ƒ¿²ƒÆpr‚§ paS mal de choses.• ¨r r t t ƒ ¿c ƒ Æ‰N‚ ÈP ƒ ¿ t t ƒ ¿ŒE

2.1.4.Az enˆêrlint a á2•]vei bcvezctett f6nlvi csoport n‚àvmasa

’q –Ž ŠÄ ˜H Šô “ç ‚£•¨

Še—j c rŒç ƒTj 1“ ‚£‹ î ƒ ¿ b 2 s ƒ ÍØ ‹ ‰Ís r ƒ ‹• ¨0 — [, ƒ ‹ƒ ¿‚ ¤Å Æ•(SZtkS6ged van a tollamra?) (SZtkS6gem van r‚È.)

Ilyenkoris vonatkozhat hiFnnemt,nbnemt,egycs szamt,t6bbes sz‚t˜Hn‚àvre egyarant ,dc(a IV.2.1.2•E]ben lcirt haszn‚att61 elt‚àben)CSak61cttelenrc.

C‚êAc inans



IV.2. A NEVMASOKFAJTA]

Szem6lyset6n de ui,d'e le, d'eux,d'elle haszn6land6zenhelyett.

II est contentde ce travail. --+l en est content.Il est contentde cet 6live.-- Il est contentde lui.(Elegedettezzela munk6- (El6gedettvele.)val,ezzela tanul6val.)

MrcrncyzfsrK:lo Azen eg6szmondatotis helyettesithet:

Il viendra.J'en suis ris content.: Je suiscontentqu'ilvienne.(Eljon.Oriilok neki.)

2o Ha a de-velbevezetett 6n6vicsoport a mondatt|rgyinak b6vitm6nye,akkor en-nal rgy helyette-sithet6,hogy a b6vitm6ny6t6lmegfosztotttiirgymegmaradaz igeutin:

J'aimecette ville.Je connais outes es maisonsdecette ville.--+J'aime cette ville,'en connaistoutesles mai-

SONS,(Szeretem zt a v6rost,ismeremmindenhiLz6t.)

Ha a de-velbevezetetton6vszem6lytelol:

J'aime cegargon,e connaisoutessesqualitds.(Szeretem ztafiifi,ismeremminden6 tulajdon-sdg6t.)

3o Haa de-velbevezetett6n6vicsoporta mondatalanyiinakb6vit-menye,csak akkor pronominaliziihatoen-nal, ha az ige 6tre(rester,devenir,paraite ) :

Ah cette maison Les en|tres en sont toutespetites.(MicsodahdzlEgtsz kicsikaz abiakai.)Viszont:Ah ceue maison Sesen\tres donnentsur la Seine.

(Micsodahizl Azablakaia Szajn6ranyilnak.)



IV.2.A NEVMASOKFAJTAI t25

4" A besz6ltyelvbena 2",3"pontban eirten-ospronomlnanzacronemhaszn6latos:

Tu voiscetteville,e connaisoutessesntttisLttts'

Quellemui.sonSesan0tras ont tri: patits'

5o Az ensok kifejez6sbens szerepel:

s'enaller(elmegY)en vouloird qn (hatagszikvalakire)s'en tenird qc (lattja mag6tvalamihez)

Je n'enpeuxplus-(Nembiromtov6bb')stb'

6o Ha egy -er v6gtiige felsz6lit6m6d egyes szamm6sodikszem6lyrialakja ut6n 6ll, szab6lyos-e

v6sz6d6s6b6les esz:

Parle.Parles'en.

2.1.5.Az y n6vm6s

Az y helyettesithet:

a) valamennyid-valbevezetettdn6vicsoportot,ha a fon6vnem 6l6tjelol;

Tonexamen? 'YPense ouvent'

(S a vizsg6d?GYakrangondolok16')b) ahelyhatatozli szerepti hol, hov6k6rd6sreelelo)dans' en' sur'

sous. c6tide stb.et-otl6r6ttalbevezetetton6vicsoportokat,haa fdn6vnem 6l6tjelol.

Quevois-tusurcettetable?J'yvoisdesfeuillesblanches'(Mit lett, ezenaz asztalon?Feh6rlapokatletok')



IV.2.A NEVMASOKAJTAI

MncrEcyz6sEK:1o Azy sok kifejez6sbens szerepel:

ily a (lisd IX. 8.)

Qay est.(Megvan )

Vousn'y Akspas. (Nemtaldltael.)Vas-y. (L6sshozz6 )Ony va? (Megyiink?Kezdhetjiik?)

2o Az -er v6gi ig6kfelsz6lit6m6dj6nakegyessziimm6sodikszem6lyiialakja -e helyett-es v6gz<id6stkap, ha y (vagyen) 6,llut6na:

Entre.Entres-y.2.1.6.Az 6ltal6nosalanykifejez6seAz irottnyelvbenaz on n6vm6selzi az 6ltal6nosalanyt.

On dit quec'est vrai.(Aztmondj6k,hogyigaz.)

Mivelaz on a beszlltnyelvbenegyre nkiibba noushely6beep, haa besz6lo angsirlyozniakarja,hogyo nemtartozikaz alanyoksoi6ba,az ilsnlvmdsthaszn6lja:

Ilsont encoreaugmentilesprix.(Milrmegintemelt6kaz 6rakat.)

Azaltal|nosalanykifejez6s6tyakrana passzivszerkeszt6sm6ddalkeriilikel (LisdX. 6.)

2.1.7.Az i1 n6vm6sszem6lytelenzerkezetekbens haszn6latos6sdrx.8.)2.1.8.Azrlllitmdnykieg6szitoartribur)ln6vm6saAszemelyes6vm6s6rgyesetiilakjanemcsaktargyat,eazattribut-t

1L6sd:V. 8.5.1.



IV.2. ANEVVTASOTAJTAI 127

–n“å â Œg:Œ™ ‘N i ‘N ‰·ei3 “ •è f‚æ;:fe £ ƒh•ECZ‹Ø

“ˆ © ŽÓ“‚”Õ r”¤ ”Q —” ”M Š› ‘N‰C ‘ ”Q Œ™ ©‘nemben az alannyal.

Æ ãR – —… œç ’I ˜k | ,‹¦ “¥ ;•Œ–ö ‚¡

1 æ E èŒ € e ‹ —m ü ‹ L‹ ¦ ‘ ¯ • \ XŒ ÄO g Ž k “ ®

‚íƒmHa a helyettesitctt ƒ¿rrr'‚ áŒatarozott sbn‚àvi csoport,akkor a n6v•\mas alakia k6VCti azt nembCn „v s szttmban:

WlEGJEGYZtS: A besz‚àlt nyelvbcn a b‚è pont alatt lctrt alakok nemhasznalatosak.Helyetttik:

ƒÁŒÅ•Œ¿ ²ƒÆs˜]‚Å ág(Vƒ¿r‚Å?•\ƒÆÇK‚ª ‚Å•Œ,,ƒÆŒ

(Igen,ln vagyok.)ƒÁ3rs ƒÀs/1ƒÆƒfƒcÆÈ]S'~ƒÆ áŒ ‚²'‚Åsr• ƒÆ/‚.(lgCn,Illi vagyunk azok,)

2,1.9.A ne•¡l alanyi szcm61yes n6vmas sz6rendi prob16mat a nenl feisz6-lit6 mondatban

(Az alanyi n‚àvmas hely6r61 lasd lx.lo.)

(A k„vrd6 mondat sz6rendi k6rd‚àseir61 lasd lx 2)



t28 IV.2. A NEVMASOKFAJTAI

a) A nemalanyiszemelyesn6vm6s|ltalitban a ragozottigealakelcitt6ll:

Je te regarde.Je I'avaisbiendit.Ils y sontallds.Pierreme donnerason livre.

l:) Ha a ragozott ige ut6n fcinEviigen6v6il, akkor a nem alanyiszem6lyesevmd:sokz esetek obbsegeben fon6viigenevelcitthelyezkednekl:

Je veux ui ttlephoner.Ellene va pe,\se r:oucher.Nausvenans e nous at,er.Il t'autluidiretoutcela,

Kiveteltkepeza ragozoit.faire,uis,ser,,oir,envot)er,etttir.,rttotclre;

Je luiferaiecoutercela.Il ne me laisse as tat,ailler.Jc I'ui vuportir.l{ousl'entendonshanter.

Mrcrscvzfs:A fcin6vigenevelcitt6lrovisszahatoevmAsermeszete-

senegyezikaz alannyal.Nousvoulonsnouscouclter.Je vaisme laver.



tV. 2. ANEVMASOKFAJTAI

‚², Ha a targy1 6s a r‚à szes szem61yes lllvmas tal‚Ÿlkozik az ige e16tt,s o r r e n t t t k r g y a l a k u l i A t t B v a g y B t t C .

\ ˆênaete(SC)nousvous(Se)

A

129

le, la

les

lui

leur• \ vˆê

B CIl me leprdsente.Bemutatjanekem cit.)Je vais e lui dire.(Megfogomezt neki mondani.)Elle se l'imagine.(Elk6pzelimag6nakezt.)

Mecrscvz6ssr: 1o Az egyoszlopban al6lhat6alakokegym6smellettnem szerepelhetnek.lyenkor a r6szes n6vm6shangsirlyoss6iilik, 6sd prepozici6val z gemog6keriil:

Il seprisentera t nous.(Befog nekinkmutatkozni.)Tu t'esprdsentdd moi unour d'dtd.(Egyny6rinapon mutatkoztdlbe nekem.)

2' Azy 6saz ena tdrgyi 6s6szes lakok ut6nkovetke-zik, tehdtazig|hezkozelebb6ll.Kettojiik tal6lko-z6saeset6n -len a sorrend.

Je lui en aiparld.(Besz6ltemeki err5l.)Ilfaut s'y nxettre.Hozz.6ell fogni.)Elle ne nous' t'ontluirupus.(Nemfog minket odavezetni.)Il v en a. (Van.)



3" Ha f6n6vi gen6v ovetiaziglt,a n6vm6shalmazokhelveaz isen6velottvan:

Je voudrais e lui dire.(Szeretn6meki ezt megmondani.)

4" luisser,hire,voir,enrot'er,sentir,entendre 1 fone-vi igeneveset6n n6vm6sokertelemszenienette-r,'alnak:

Ce livre, il ne me laissepas le lire.(Nemhagyjaelolvasnom zt a konyvet.)Je I'ai vu secoucher. Lattamlefekiidni.)

5" Valamennyizab6ly,melyeta lY. 2.1.9.porrtbanleirtunk,a k6rdo mondatokra servenyes:

Me le dira.s-tu(Megfogodnekemmondani?)L/etrx-tue uidire ?(Megakarodneki mondani?)stb.

2.1.10.A nemalanyi szemelyes evm6ssz6rendiproblemdielszolitoes ilto mondatokban

a/ Mindiga ragozott gealakutdn6llnak(kotojellel,kapaszkodva").Azelsri6smasodikszem6lyri lak hangsrilyoss6rilik(16sd .1.2. ).

Regurde-moi.Donne-moicela. Vas-y.

b Tobbn6vm6sal6lkoz6saset6n kovetkezo6blaelzia sorrendet:

‚ Ù1 ' /1cs

mOi lm' /tOi/Žçnollsvous

luileur

y en





Mlcrrc;yzrsEK:l" Abesz6ltnyelvben iiltali$ancsak a /d-val kombi-n6lt alakokathaszn6ljuk,ozelremutat6seset6ns:

Regardeces ivres. Tu nevoudraisas celui-ld?(N6zdezeketa konyveketNernszeretn6d zt?)

Valasztdseset6na besz6ltnyelvben ssztiks6ges- t ' i :

Quellivre veux-tu? Celui'ci ou celui-ld?

(Melyikkonyvetakarod? Ezt vagyazt?)Pejorativ6rtelemben zem6lyres utalhatnak:

Elle commencet m'inervercelle-ld.(Kezdidegesiteniz a no.)

Visszautalhatnakelen nem levo)elhangzott iine-vi csoportra, haa szem6lyes 6vm5snemegy6rtel-mrien k6pviseliazt:

Il a une voitureet une mobylette.Celle-ci, il laprend plussouvent.(Van autoja 6s motorja. Ezut6bbivalgyakrab-ban 6r.)

A -ci 6s -ld f6n6vicsoporthoz scsatlakozhat,haa beszel6a f6n6v tLltalelzettdologra, szem6lyremutat vagy nyomat6kkalutal 16:

Comment rottves-lu:e ivrc-ld ?(Flogyetsziknekedez a konyv?)

4•‹



IV. 2.A NEVMASOKFAJTAI

2.2.2.Egyszeni(nemon611o)lakjai

C. SZ .

t. sz.

h . n .celui celleceux celles

Ezeksosem6llnakonrlll6an;vagy deprepozici6val bevezetett6n6vicsoportvagyvonatkoz6mondat koveti oket.Szemelyeket,olgokatjelolofon6vi csoportotegyar6nthelyettesithetnek.

- A ,,birtoknivmdsa"Ha m6r volt sz6 egyfon6vi csoportr6l,akkor fjb6li el6fordul6saade -l fdnivi csoportel6ttaz el6bbialakokkalkikiiszobolheto:

Je n'aipas vu son devoir.Et ledevoirde Pierre, u l'as vu?(Neml:ittama leck6j6t.) '-+Et celuide Pierre,tu l'as vu?

(Es P6ter6tAttad?)

Mes dliveset ceuxde mon colligue(Az6n tanitv6nyaim6s a koll6g6m6i)Voildma place,maisoil estcellede Louis?(Itt az en helyem,de hol vanLajos6?1)

- A vonatkozimellekmondatel1zminylneknivmiisaHa m6r volt sz6egy fonevi csoportr6l,az ismetlod6sonatkoz6

mell6kmondatosovitmenyelottkikiiszobolheto:Oi sont lesgargons? Ceuxquisont venusde Budapest(Hoivannak a firik? Azok, akikBudapestrol.iottek?)

I Elofordul.hogy nem a.,birtokost' 'dvmdsitjuk:a robe carreaux celleA car-reaux a kockils).




- A vonatkozfmellekmondatszemdlyteldl| ,,el6zminyp6tt6ja"

Celuiquifait des effortsne manquerapas de gagner.(Akiigyekszik,biztosannyernifog.)Je n'aime pas ceux quise plaignent.(Nemszeretemazokat,akik panaszkodnak.)

Ha a vonatkoz6mell6kmondatnaknincsf6n6viel6zm6nye,akkor acelui,ceux veszi6t ezta szerepetaz az ember,azokaz emberekelent6s-sel.

2.2.3.Az eg6szmondatra vagyosszefiigg6sretal6 mutat6 n6vm6s:cela (ceci,ga)

Il est malade.- Qui vousa dit cela ?(Beteg. Ki mondtaezt magimak?)Il boittrop de vin.- Cela m'inquiite.(Tirlsok bort iszik.- Ez nyugtalanit.)

Mncrscyzns:Ha nemalanyi szerepbenan, 6llhat helyettee, en vagy"vs.

Qui vousa dit cela ? : Qui vous 'a dit ?Je ne m'occupeas de cela. : Je ne m'en occupe as.Je n'ai pas pensed cela. : Je n' ai pas pensi.

A cela visszautal,a ceciel<jreutal:Vousavezentenducela7 (Hallottaezt?)Ecoutez eci ... (Hallgassamegezt. )

A nemv6laszt6kosesz6ltnyelvbenmindkettohelyetta gahasznillatos:

Qam'inquiitebeaucoup.Ez

nagyonnyugtalanit.)Ecoute-moiga. (Hallgasdcsak rtegezt.)



IV.2. ANEVMASOKFAJTAI

Sz6mosgyakorikifejez6sbenaszn6ljuka ga-t:

Qa cofitecombien? (Mibekeriil?)Qa va2 J6l vagY?)Comme9c. (CsakrigY')Et avecaa, Madame? (Fs m6gmit tetszik,asszonyom?)Et dpart ga? (Fs ezenkivtil?)Qa se dit. (Ezt szokt6kmondani.)Qay est (Megvan Sikeriilt.)C'estga. (Ezaz.)

Qa m'est gal. (NekemmindegY.)Il n'estpas si cherquega. (Nemis olyandr6ga')

A fesztelenesz6ltnyelv k6rdon6vm6soknyomat6kosit6s6ras hasz-niija:Quipa ? (Kicsoda?),Et oi 9a ? (Hol? )

A besz6ltnyelvbena besz6dszitu6ci6banelenlevo6lettelendologralegtobbszora pa kimondris6valmutatunk16:

Qu'est-cequec'estquega ?E1Ca?(H6tez mi?) (Esez?)

2.2.4. A cela(ga)mint szem6lyes6vm6s

Ha az 6lettelendolgot jelol6 hatirozott f6n6vi csoportot6ltal6nos6rtelembenhaszn6ljuk,eh6tnem egybizonyosdolgot,hanem a dolog

eg6szkateg6ri6jdtjeloli,akkor a n6vm6sit6sraa harmadikszem6lyri

szem6lyesn6vm6shelyetta cela (ga) n|vmirstlehet haszn6lni.

Tu aimesle vin ?- J'aime ga.(Szereteda bort?)(Szeretem.)Quepenses-tudu cindmaen giniral ? - J'adore ga-(Hogyv6lekedsza mozir6l?) (Im6dom.)

- Je ditestega.(Ut6lom.)

135




Az egybizonyosdolgotjelz6fcin6vicsoportn6vm6sit6saerm6szetesenaz ,,igazi"szem6lyes6vm6ssalort6nik:

”Ò“×¦• ƒ ¿ª• ‰¿‹ Ø‚ ¤0 ƒ ‹Å½ ² º• ƒ ¿? •2 Š ©‰¨S’î ’ó.• ‰/ Ø‰¿ ‰W(Nem lett volna szabad meginnom azt a konyakot,amit adt‚ 1)beteg lettem t61e.)

Ezzel szemben az‚tal‚nos lrtellnt ttn6vi csoport n‚àvmasitasa ez lesz:

ŠC I ‘N“î ŠÍŠÓ»&–ô ŠI ”ë ƒ„ ƒ¿e •E

•MÝEGJEGYZttSEK: 1•‹Ha tbbbes s2‚mban van az ttltalanos 6rtell•¡ S6n‚àicsoport,k6tttta n6vmasitas is ichets6ges:

raimeienesrms oriciers.(lfrilXili,l"Xl:(Szeretem krimit.Sz6rakoztat.)

2" Afesztelenbesz6ltnyelvbenaz aimer,aimerbeau-coup,aimerbien, connaitreutin sokszoregyiltal|nnem haszndlunkn6vm6st:

Oh, 'aime beaucoup.Oui,e connais.

3' A fesztelenbesz6ltnyelvbena ga 6ltal6nosdrtelmti,6lotjelent<i6n6vicsoportotis helyettesithet:

Un bonmedecin. ase paie.(Egyj6 orvost,.azt bizonymegkellfizetni.)



IV. 2.A NFVMASOKFAJTAI

2.2.5.A cen6vm6s

Az Ateig6t,valaminta vonatkoz6n6vm6sokatkozvetleniilmegelozo

helyzetben acelaGa)-b6lce lesz:Qa m' intdresse.'+C'est intiressant.Celam'amuse. --+C'estamusant.

Cequim' amuse..

A cesemleges 6vm6s,akircsak a cela@a).

2.2.6.A Coest.. haszn6lataa) Bemutat6 szerkezetekbenpr6sentatif)

Ha a mondatnaknincs tbm6ia,lletve aMi ez?Ki ez?ellegiik6rd6-sekreadott vflaszokban:

C'est un livre.(Ez konyv.KonYv.)Ce sera Pierre. (P6terlesz az.)

C'6taitlafin. (Ez volt a v6g.)MecrEcvzEsEK:o Ha az6llitm6nytkieg6szit6on6v tobbessz6mt,a

ce viiltozatlanmarad az Affeige tobbessz6mhar-madik szem6lytialakjael6tt:

Ce sont lesamis de Pierre.(P6terbar6tai.EzekP6terbar6tai.)

A fesztelen besz6ltnyelvben az Afteilyenkorisegyessz6mbanmaradhat:

C'est mes amis.(A bar6taim.Ezek a bar6taim.)

137



IV. 2. ANEVMASOKFAJTAI

2o Ha az iilitminyt kieg6szit6f6n6v6lettelendolgotjelol, a fesztelenbesz6ltnyelva f6n6vicsoportotgyakranmegism6tliga alakjihan:

Qu'est-cequec'est? C'est descassettes, a.(Kazett|k. Ezek kazettitk.)Qa, c'estdu vin.(Bor. Ez bor.)

b) Ha a mondatt6mrijaaz el6zomondat,az osszefiigg6sagyaz eg6,szkommunik6ci6shelyzet:

Je mets lefromage aufrigidaire7- C'est inutile.(Betegyema sajtota htitoszekr6nybe?)(Folosleges.)

P6ld6ulegyfutballm6rk6z6salattlutbn:

C'est tris bren (Remek )C'est inL (V6ge.)C'itait intiressant.(Erdekesvolt.)

c) Ha a mondat tbmhjaltaliinos6rtelmii f6n6v (l6sdIII.3.4.4.):

Tu aimes e vin? - Oui.c'estbon(Szereted bort?- Igen,6 dolog )

MEcrpcvzfsEK:o Nem dltalilnosertelmtifonevetterm6szetesenrz•ŒV?/rc hdyCttettt. ƒ hnOS:

“©—ÍÅ‚²• ‚Åsr rr25‚íƒÆ, Þ• ‚å• ‰½• ••VÅ—Í‚íƒ•(Nagyonio ez a kdv6.csakkicsiterosl)

est belle,frce,cet,ceru;ru;fiil. (Szepez ahaz.)



IV.2.A NEVMASOKFAJTAI 139

Al ta lhn(–m-

F‚² (tr/‚Ç10ƒJ •ŒÍ1‚Æ¶]‚êƒZS•Pƒ¿S bƒÆpƒNÍttrƒ‹ cƒÍtr.(A kav‚à?Nem tesz j6t a szivnek.)

‹§ƒRCSr‚¤ƒ¿, ‹Ø • r‚¯Çƒ¿tr2. (Sz6 p a z i roda lom. )

2•‹Sokszor a ne•¡1‚ ltalanos‚àrtellnt S6nevet is helyet•\testtheti(term‚à szetesen nem k6telez6en)cƒ¿

//‚Ç •Œ½‚ÄÈ‚Ç¤ƒÆXêÅCƒÆ› ‰Ø•ŒƒÍ—[¶ƒp• ác• rc sƒÍ• ƒNP•_•A‚±•zƒZƒT¤ƒÆº.

(HOgy iZlik cz a lcves?ˆêJ6 )

~ ] rttƒÆtt Sc‹Ø2.<‚ð \Žµ»ƒe†ð';fic‘ˆ ;F?(N6zd csak a Szttnati sz6p,mi‚è

Ilyenkor nem konkr6tan a levesre monttuk,hOgyj6,hanem arra a kcllcmes bcnyomasra,amit e16-id‚àz,nem a foly6ra monttuk,hOgy sz„v p,hancm azeg6sz latvanyra.

3•‹A ncm altalanos lrtelmt ttnlv cttvel va16(nemk6telez6)n‚àvmaSitasa akkor is c16fordul, ha az

ki:1litmanyt helyhataroz6 eglsziti

ƒ Æ— Í½ — Í ˜ ]• “ ‚ Š T ƒ P– ² ‚ ð– a( H 0 1 a Z i r O d ‚? • \A m a s o d i k o n . )0ƒJ2s•Œ‹ •ŒñÇ rr—[-CƒZs , ‚ í ‚ê.(H01 a SZinhaz?ˆêMessze.)

‚Æ¿c‚ñƒ¿tbr—[?0'cƒZ sr,ƒTƒ¿c‚ñƒ¿‰¤rc?Ä,231c csƒT(H01 a SZObad‚è




Ac‚Å 1lyenkor neln a konkr6t Sbn‚àvi csopOrtot he•]lycttesiti, hancm a kcresett helyre, k6rnylkrc vo•]natkozik.Egy konkr‚àt,kisebb targy eset6ben Fnttrcsak a szem61yes n6vmas hasznalhat6:

0ƒJƒ[r Fa c•?E‚Æ± csƒŒXJ(HOl a kulcs?Itt van. )

‚èŒrt‘ ˆª ŠRŠ} ÀŠÂŽZ ¬–Ò”lŠÍ’ñ ŠÓ–Dtel”ù ‰Ÿ–„‚· ŒC‘N A’ñŒ‹csoport.akkOr az F•Œ‚Årf helyctt c‚Åt kell hasznainunk:

•Ü‚½ wƒ¿Èƒ‹?‹œr‚Å•XPƒ¿K.Ettsr á• ƒ¿77•Œ

PƒÆr?•ƒÆŒŒÈƒƒ Þ‹æÅ• ƒcƒ‡? ÀƒŒr• ƒmáS‚¤Åƒ¿á•XƒKƒ¿ ƒ‹ “ ‰á .

Qui est ?@st Marie.‚År‚Å‚ê1ƒJƒÆ‚Å sr á •ƒ‹• ‚²ƒ¿ • á

Mncrecyzfs:Ha az iilitminvi kieg6szitcietermindnsn6lkiilikozosf6n6v,akkoraz 6l6telentrialanyifon6vhelyetttlette6ll.

Tu ct rtnais@B es ntust it,,.v,,it,,WflEtt" e.\tprofbs.\eur.Viszont:C'est un bon musicien.C'est un professeurremarquable.

(L6sd IL 3.15.7.)c) Bizonyosesetekben z€treelottkotelez6azalanyifon6vicsoponot

t 'e-velmegismetelnilha az egyesszdmualanynaktobbes sz6mrif6n6vaz 6llitm6nvikieg6szitoje: -

Ma lhmille,c'estmes amis.(Azen csal6dom: bar6taim.)



IV.2.A NEVMASOKAJTAI

- ha az 6llitm6nyikieg6szitozem6lyes6vmds:

L'Ent, c'estmoi.(Az6llam6n vagyok')

- ha az 6llitm6nyikiegeszitog6szmondat:

Leprobldme 'estqu'ilestmolade'(Aza baj.hogYbeteg.)

ha az 6llitm6nyikiegeszitoonevi genev ezt tleelozimeg):

Monr|ve, r:'e:;tde vojtager.(Az6lmomaz, hogY ttazzam.)

f') Aszem'lytelenszerkezetek/ alan.va elyetta besz6ltnyelvgyakrattce-thaszndl:

C'estagrdablede vo1'ager.Kellemesdologaz utazas.)

(Errolr6szletesenzolunka IX. 8.fejezetben.)Az irott nyelvbena ce ilyenkorcsakvisszautalhat:

Il estpossiblequePierresoitmalade'(Lehet,hogyP6ter beteg.)Pierre estmalade? C'estPossible.(P6terbeteg?Lehet.)

g) C'est...a nyomatekosit6zerkezetbenl6sdIX. 11.l.)

2.3. A, birtokosn6vmis(le pronompossessif;

A birtokosdetermin6nssal(nton, ton) bevezetett on6vi csoporttalegyen6rt6kriJelzia birtokosszem6ly6t6s sz6m6t,a birtok nem6t6sszdmdt.

141



IV.2.A NEVMASOKFAJTAI

2.3.1. lakiai:

Mon voyagetait trisfatigant. Et le tien?(Az 6n utaz6somnagyon f6raszt6volt. Es a ti6d?)

A f6n6vicsoport 6ltal betolthetominden szerepbenel<lfordulhatamondatban.A n6vm6se, les tagsaaz d 6s de prepozici6valterm6szete-senegybeolvad l6sdI1.3.4.2.).

Ne vousoccupezpas tout le tempsde mon enfant,occupez-vousplutdtdu vitre.(Ne mindig az 6n gyerekemmelorodjon, torodjon inkrlbbamag66valIsajhtjixalI )

2.3.2.A birtokosn6vm6stkikiiszobol6szerkezetA birtokos n6vmdshaszniiata nem igazan sz6les koni. Ailitm6nyikieg6szitok6ntyakoribbaz d * hangsiltyoszemelyesdvmas zerke-zet:

Ce livreest le mien.

--Ce livreest d moi.(Eza konyvaz eny6m.)

Egybirtok Tbbb birtokhimnem nonem himnem nonem

Egvbirtokos

l. szem. le mien la mienne lesmiens lesmiennes2. szem. le tien la tienne les tiens lestiennes3. szem. le sien la sienne lessiens lessiennes

Tobbbirtokos

[. szem. le n6tre la n6tre lesn6tres2. szem. le v6tre la v6tre lesv6tres3. szem. le leur la leur les eurs




Kiilonosenall eza besz6ltnyelvre:

Il estd moi,ce ivre.

Mis szerepben beszelt yelvnk6bbmegismetlibirtokosdetermi-n6nssalbevezetett onevet, s ut6na tesziaz it I szentel,vestvmdsszerkezetet:

Tu cr,tnnaisa famillefletesamis? Pierrcne veutpas parlerde safamilleit lui. (de lu siennehelyettl

(Ismereda barataidcsaladj6t?6tersosemakarbesz6lniz ove-ro l . )

Mrcrnc;vzfs:A birtokosn6vm6s l5'kornemhelyettesit'anemon6l1ojelent6sri.

Il abeaucouP idt lesmiens.(Sokatsegitetta csal6domnak.)

2.4. A vonatkoz66s k6rd6n6vm6sokAz eddig{rgyaltnevm6sokb6rmilyenszerkezetriondatbanelofor-dulhatnak.A vonatkozon6vmdsokqui,que,dont,lequelstb') csakvonatkozomellekmondatbanzerepelhetnek.zerI"ViL 5. fejezetbentdrgyaljuk6ket.

Hasonlok6ppenem itt t6rgyaljuka k6rd6n6vm6sokatqui,que'quoistb.)sem,amelyekcsakk6rdomondatbanfordulhatnakel6 (l6sd

rx.2.).2.5.Mennyis6gndvm{sokpronomsquantitatifs)

Az ebbena fejezetbenzereplo 6vm6sokalhatatozatlann6vm6soknak(pronomsnd6finis)zoktdknevezni, olott a tout€,s chacun at6ro-zottfon6vicsoporttalegyen6rt6kti.Mi ez6rthaszn6lunkm6selnevez6sl.

143



IV.2. A NNVUASOTFAJTAI

2.5.1.0sszess6getifejezon6vm6soka) toat (l6sdm6g tout el6delermin6nsIL 3.8., tout hatirozoszoyl.

3 .4 .3 . )H6romalakjavan:Egyessz6mbannem eleznemet: tout ltril

Tobbessramban/himnem: loas tus]\ ncinem: toutes tut]

Toutest clair,(Mindenviliigos.)J'ai toutcompris.Mindentmeg6rtettem.)C'est out.(Ezminden.)avant out(mindenekelStt)

A tous toutesa tous touteselodetermin6nssalevezetett at6-rozottfon6vicsoportothelyettesiti,k6r 6lcit,ak6r 6lettelentelol.Jelent6se:mind,mindnydjan.

Toutes es illesseront d ? - Oui,toutessont invities.(Mindenkinyitt lesz? - Igen,mindetmeghivtuk.)Et lesgargons

? Tousserontlit.(Esa fifk?Minditt lesznek.)

A n6vm6sitds legtobbszoromplexm6dontort6nik,a szem6-lyes n6vm6seszaz alany,a tousfoutesaz igeut6n kieg6szit6n6v-mdskentelenikmeg:

Ils viendrontous.(Mindeljonnek.)




Ha t6rgyi szerepbenev6 fon6vi csoporthelyettesit6s6r6lan sz6,csakiskomplex n6vm6sit6sehets6ges.

Il a vu tous lesgargons? Il lesa tous vus.(Ldttaa fiirkat?Igen, mindetl6tta.)Tu as coruigees autes ? Oui,je les ai toutes corrigies.(Kijavitottada hib6kat? Igen,mindet kijavitottam.)

MEcrecvz6srr:lo A tousf outeskieg6sziton6vm6sk6nt a nous'hoz,vous-hozs kapcsol6dhat:

Nous sommesouspour vous.(Mindny6janonok6rtvagyunk.)

2o A tous toutesnem mindig utalvisszam6r szerepeltfon6vicsoportra- ilyenkor rlltal6banminden em-bert, f6rfit vagyn6t jelol:

Il est touiours contre tous.(6 mindig mindenki ellenvan.)

Az iitalinosjelent6sritous nemhaszn6lhat6 min-den szerepben,segy6bk6nts sokkalgyakoribbaztgyanaztjelentotout le mondekifejez6s:

Je connais out lemonde.(Mindenkitismerek.)

b/ chacun -e) (mindegyik)A chaque-kalbevezetett 6n6vi csoportothelyettesiti:

Chaque ltudiantviendra.Chacunviendra.(Mindegyikdi6k eljon.Mindegyikeljon.)

Choisis laplus bellede ces roses.Chacuneest trds belle.(V6laszdki a legszebb6zs6t Mindegyiknagyon szep.)

145





Mscrncvzfsnr: lo Ne felejtsiik,hogy az aucunhaszn6latakorazig|tmindigne elozimegl

2 Az aucuna besz6ltnyelvbennemhaszn6latos.He-lyette alanyiszerepben pas un 6llhat:

Aucunne comprendra.- Pas un ne comprendra.(Egyiksemfogja meg6rteni.)

3o Bizonyosesetekbenaz aucun elentlse:bdrki.Ilyen-kor nem teszikki a ne-t:

Je doutequ'aucunpuisse efaire. /Nagyonv6lasz-t6kos /(K6tlem,hogyb6rkiis meg tudn6csin6lni.)

4' Participepass6mellett helye a chacun-€hezgazo-dik:

Des autes?Je n'en ai vuaucune.(Hib6t?Egyet sem 6ttam.)

b) fien(semmi)Nem utal vissza f6n6vi csoportra,val6j6ban nem n6vm6s teh6t,hanem ink6bb nulla determin6nsri6n6v. Melletteaz ige el6nekeriil. Mindenf€le mondatbeli szerepben l6fordul. Csak 6lettelenrevonatkozik.

Rien ne t'intiresse.(Semmisem 6rdekel 6ged.)Je ne comprends ien.(Semmitsem 6rtek.)Je n'ai rien entendu.Semmitsemhallottam.)Qa ne sert d rien.(Semmiresem o.)

Tagad66rt6k6tmegercisithetjik: ien du tout.

147



MpcrEcyzEsEK:o Szorendi 6rd6sekr6l6sd: agad6prirokIX. 1.2.).2o Bizonyos setekben jelent6se: drnti. .(is).Ilyen-

kor nem tessziik i a ne-t.

Avant de rienaire, essaiede riftchir.(Mielottbilrmit is csinalnfl,probdljmeggondol-kodni )Ella estpartie sans rien dire.(Elmentan6lkiil.hog,v armit s mondottvolna.)

c/ personnesenki)Nem utal vissza onevicsoportra.Mindenmondatbeliszerepbenelofordul.Melletteazigeel6 nekeriil.Csiikszem6hrreonatkozik.

Personne e t'attend. Senkisemv5r tcged.)Il neconnait ersonne. Senkitsem smet.)Il n'a rencontripersonne.Senkivelem alilkozott.)Il n'aparli d personne.Senkihezemszolt.)

MecrpcvzpsEK:1" Sz6rendik6rd6sekr<il:lsdtagadop6roklX. 1.2.).2' Jelentese e n6lkiil:bitrki.

Connaissez-vousersonned'aussiaimable?(Ismerbfrkit is, aki ilyen kedvesenne?)

3o Az igen v6laszt6kosnyelvhaszn6latbana nul fel'

v6lthatja apersonne-t.Nul ne t'empichera depurtir.(Senkisemfog al utadba :lllni.)

4o Azaucun,pas un, rien,personneonalloan s megiill,erre a nul nem k6pes:

Parmi tesamisquisera d ?Personne. ttcun.Pusut't.(A bar6taidkoziil kilesz tt? Egyiksem.)



2.5.3. Tobbesszimot kifejez<in6vm6sok

a) plusieurs(tiibb, tiibben)

A plusieursdetermindnssal evezetett cin6vicsoportot helyettesiti,ak6r szem6lyt, k6r dolgotjelol.Csak egy alakja van(determin6ns,l6sd. II. 3.t3.2.).

Plusieurs maisonssont en mauvais dtat.(Titbbh6z rossz6llapotbanvan.)--Plusieurssont en mauvais tat.(Tobb rossz 6llapotbanvan.)

Plusieursgargonssontpartis.(Tobb firi elment.)--,P usieur sontpartis.(Tiibbenelmentek.)

Megism6telhetjiikutdna a f6nevet: Plusieursde ces gargonssontpartis.

MEcncvzfsnK: lo A besz6ltnyelvben ritk6n vanalanyi szerepben;az

il y en a -valemeljiik ki:Plusieurs trains arriveront ce soir.(Tobb vonat is jon ma este.)-rIl y en a plusieursqui arriveront ce soir.(Ma este obb is on.)

2' A mondatt6rgyak6nt csak komplex m6d<in ehet

pronominaliz:llni l6sdm€g IV. 2.1.3.):J' ai plusieurs questions.--+'en ai plusieurs.

b7 quelques-uns,uelques-unesn6h6ny,n6hanyan)A quequesdetermin6nssalevezetettcin6vicsoportot helyettesiti,akdrszem6lyt, k6r dolgotelol(determin6ns,6sd III. 3.13.2.).

Quelques quipes oil tAsfortes.(N6h6nycsapat nagyon eros.)--Queklues-unesont trisfortes. (Neh6nynagyon erds.)

149



Megism6telhetjiikut6naa f6nevet:

Quelques-unsesprofesseurssont sivires.(A taniirok koziiln6h6nyanszigoruak.)

A plusieurs-n6lett megjegyz6sektt is 6rv6nyesekl6sdelobb).

c/ certains, certaines(egyesek)Altaleban csak szem6lyeketelol, 6s a mondatban alanyi szerepettolt be:

Et qu'enpensentvosamis? Certainsdisentque 'ai raison.(Es hogy v6lekednek a barhtai?- Egyesekazt mondjiik,hogyigazamvan.)

2.5.4. A mennyisegn6vm6sok oz6kell sorolnunk a tosz6mneveket,valamint az adverbi|lisdetermininsokat(l6sdIII. 3.13.3.),hiszenezek

helyettesithetikaz dltaluk(mint

determin6ns6ltal) bevezetettcin6vi

csoportot.

a) TSszdmnevekmint n6vm6sokAlanyi szerepben:

Deux agentssontvenus.KEtrendorjott.)--+Deuxontvenus.Kettenjottek.)

Lehets6gesov6bb6:-'Ilssont venusd deux.Valamint:--rlly en a deuxquisont venus.besz6ltnyelv/

--rllen est venudeux. lv|laszt6kosnyelv/

(L6sdszemelytelenitalakit6sokIX. 8.)







153

Mncrecvz6s: Hagyom6nyosanhatbrozatlann6vmdsnak tekintikaI'autre(a m6sik), lem€me(ugyanaz)stb. kifejez6seket.Ezekmell6knevek,amelyek a determin6nsmogott afci-n6velmarad6saeset6ns k6pviselhetika f6n6vi csopor-tot. mint mindenm6s mell6kn6v.

Quelstyloveux-tu? Le rouge? Ou l'autre?(Melyiktollat akarod?A pirosat?Vagy a m6sikat?)



V.Az igei csoport

l. Az ige (le verbe)Az igei csoport magja azige. Azige alakja viitoz6, a kiilonbozo alakokfejezik ki az ge nyelvtani kateg6ririit, a szemilyt, a szdmot, a mddot, azid6t 6s az aspektusl. Formailag megkiilonboztethettink egyszerti 6sosszetett lakokat.

MrcrncvzfsrK: 1o A cselekv6 szem6ly6nek kifejezds6re a felsz6lit6m6d kiv6tel6vel nem elegendo az igealak - nemfon6vi alany eset6n otelezo az alanyi n6vm6s kit6-tele.

2o Az osszetett alakok participe pass6-ja a nem kate-g6ri6jiLt s ki tudja fejezni.

3o Az ig6nek vannak olyan alakjai, amelyek nem v6l-toznak a szem6ly, sz6m 6s m6d szerint . ezek azigenevek.

l.l. Az igem6dok

indicatifconditionnelimperatif

subjonctif

1.2. Az igeiddk

(kijelent6 m6d)(felt6teles m6d)(felsz6lit6 m6d)

(kot6m6d)

Egyszeni lakok

pr6sentimparfaitpass6 imple*futurfutur dans e pass6

Osszetett lakok

pass6 ompos6plus-que-parfaitpass6 nt6rieur*futur ant6rieurfutur ant6rieur ans e pass6



Ez a tiz ido az indicatif-banszerepel.A csillaggalelolteketcsak azirodalminyelvhaszn6lja.

A conditionnel-bensak k6t idcivan:prisent 6spassd.Ezekalakilagmegegyezne az indica ffu t urdans Iepass ; illetve au t ur an r eurdansle paise alakjaival.Eppen ez6rt a ragozitsit6bl6kbanezeket nem istiintetjiikfelkiilon.

A subjonctiJban6gy do szerepel:rdsent,passe (composi , imparfait6splus-que-parJ',ait.z ut6bbik6t alakcsakaz irodalminyelvbenhasz-n6latos.A subionctifaz ut6idejtis6gelz6s6res a prtsent-thaszn6lja.

Az impiratiJbanaprisent mellettelvilegl'tezikpassi (composi alak

is, de eztgyakorlatilagnem haszn6ljuk.Az igeid6khaszn|lat|t azY. 3. fejezetben6rgyaljuk.

Mrcrscyz6s: Az elobbiidokonkiviill6tezikm6gmiisid6 is,pl. kozeliiovo(futur proche),kozelimilt Qtassdicent), de ezeketnem tudj6k az igealakokonmagukban, csak seg6digeiszerkezetekkelifejezni'Ott fogjukt5rgyalni6ket (l6sdv. 4 . 1 . ) .

1.3.Az igei aspektusl'aspectverbal)

Az aspektusazt fejezi ki,hogy milyenm6don zajlika cselekves:ehetbefejezetlen(non-accompli)vagy befejezett(accompli), mozzanatos(perfectif),folyamatos (progressif),ismdtlSdSit6ratif).Mig ezeket amagyar igekot6kkelvagy k6pz6kkelfejeziki, a francia ink6bb azigeid6khozolyamodik,6s alapj6bank6t nagycsoportraosztjaoket az

aspektusszempontj6b6l:isszetettdSk (tempscompos6s),amelyeka

befejezetts6et6s egyszer{id6k (tempssimples),amelyeka befejezetlencselekv6stelzik. Enn6l azonbanobbnak tinik az a felfog{s,amelyszerintaz idok egyr6szenem olyamaloscselekv6staz osszetettd6k,a pass6 imple6s 6ltaleban- a futur),a m6sikrlszepedigfolyamatoscselekv6stpr6sent,mparfait)fejezki.

A feloszt6stbonyolitjambgaz ig6kelent6s6nekzerepe, iszenezekonmagukbanis kifejezhetika mozzanatos(tomber,arriver)vagy afolyamatoselleget(attendre,aimer),valaminta kontextus6sa hat6ro-z6k szerepe toutd coup,souvent,une ois stb.).A mozzanatosg6keta franciaperfektivneknevezi(verbesperfectifs)6s a nem mozzanatos

‚ÄƒÆ~ƒt



156 V2.AZ IGERAGOZAS

igeket mperfektivnekverbesmperfectifs).Mindezek a t6nyezok, eh6taz geidok 6saz gejelent6se, kontextus egyiittesendj5k afranci6banaz aspektus ogalm6t.

2. Az igeragoz6sA kiilonbiiz6 kateg6rirlkat kifejezcialakok rendszerez6s1t evezzik azige konjugdc 6j dnak(igeragozils).

A m6dot, idcit,szimotesszem6lytazige ov6hezllesztettv6gzod6sekjelzik.Bizonyosesetekbena tri is m6dosul. A tohordozzaa lexlkai(szot6ri)elent6st,

avbgzddils,lletve

asegedige grammatikait.Meg-

esik,hogy a ragozott gealakmegegyezik t6vel,kiilonosengyakoriez,ha csak a hangalakot vessziik igyelembe.

Mncrncvz6s: Ahangalakratimaszkod6osztSlyoz6s okkal kevesebbalakot tartalmaz, m6gis azir6sk6pre6maszkod6eir6stkellv6lasztanunk,mivel az irott nyelv ismerete s kove-telm6ny a koz6piskol6sokszdm6ra,azzalpedigfolosle-

gesenbonyolitaniinka dolgot,ha a k6t rendszertpiirhu-zamosankozoln6nk.

2.1. Az ig6k ragoz:is szerinticsoportjai

Az irott nyelvben a f6n6vi igen6v v6gzod6se zerint csoportositjuk azig6ket.Az egyikbe artoznak az-ERv6gri g6k(kiveveaz aller), azaz afrancia g6ktrilnyom6 tobbs6gekb.4000),a misikba a tobbi, kb. 500.Az-nRv6gtiekoszt6lyakorl6tlanulproduktiv,tehit az de tartoz6 ig6kszama6lland6angyarapodik.

A francianyelvtanoka mdsodikcsoportonbeliil kiilon csoportnak2"groupe)ekintikazokataz-tnv6grieket.melyekneka tobbessz6mban rus-seloviil a toviik.Annyiboltekinthet<ijogosnakz a csoportositds, ogykb. 300 lyen ige van. Pedagogiailag zdrtnem szerencs6s,ivelvagy30 olyan-ir vtgii ige van,aholnem boviil a to s ezekkozotta.finir-f€Iegeknelsokkalgyakoribbakvannak: venir, erir, sortir.partir,dorntir, ouvrir,.servir,entirstb. Mi eztrr az-IR v6gtieketnem tekintjiikkiiloncsoportnak.

A mrisodikcsoportbanev<i g6k kozott vannak azonosagoz6sriak.ezeketa konjugdci6kat egy-egygyakoribbig6r6l nevezztikel (pl. er-t endre-tipusriragozis).



Fontos tudnunk, hogy hiriba van afrancia g6ksz6mszenilegulnyo-m6 tobbs6ge z-ER egriekkozott, ebbena misodikcsoportbanvannaka leggyakrabban haszndlt ig6k, mint€tre, avoir,.faire,aller, saroir,pouvoir,vouloir, venir, croire stb.2.2. Az egyszerti gealakok

2.2.1.Az indicatifprisent szemllyragjai

157

n7 Egyesszdm:

Ktvftsrlr: lu Az-rn vegtiekkozijrlaz aller(ie vuis. u vas, l vu).2" A tobbi igen6l

- az -ERvegriekszem6lyragjait apja: ouvrir, couyrir,souffrir,rffiir, cueillir(j'ouvre,tu ouvres, l ouvre);

-elso es mSsodik szem6lyben

-xvdgz6d6stkap apou-voir, vouloir,valoir(jeltu peux,veur, vaux);

- az elso szem6lybenai vlgzfidtst kap azavoirQ'ai);* kiv6teleka harmadik szem6lyben:

o a -drev6grig6knem kapnak-t-t:ilprend, l entend(de az -indrev6griek, valaminta risoudre megkap-ji"ka -t-t: il craint, il rdsout),

o s'asseoir il s'assied\vaincre(il vainc)avoir(il a)

‚íƒu T6bbes sz‚È mi •\ons•]CZ•\ent(n‚àmat)

•]ER tck A t6bbii1 . • ]2. •\s3. •]

•\S•\S•\



KIvfrnrnr: * elsoszem6lyben:tre(noussommes),m6sodikszem6lyben:tre, aire, dire (vous€tes, aites,dites),

- harmadikszem6lyben'.tre, avoir,faire, aller (ilssont,ont,.font,vont).

2.2.2.Az indicatifmparfaitkijelent6m6d mirltid<i)A szem6lyragok: -ais[e] -ions

-ais[e] -iez[e]-ait [e] -aient[e]

Ezeka ragokaz ndicatif pr6sentobbessz6melsoszem6ly6nekov6hezj6rulnak.Pl. avoir-, nousavons--+'avais,tu ayais. Ak6pz6sszempont-j6b6legyediilaz 6tre ge elentkiv6telt,enn6laz mparfait-todt-:'itais ,tu Atuis stb.

2.2.3.Futur(ovo id6)

A szem6lyragok:

Ezeketa ragokat a f6n6vi igen6vhez llesztjiik.A futur t6 jellegzetesjegyeekk6ppenaz [n].a) Hangtani viitozits az-ERv6griekn6l. E v6gzodes[e]hangja futur

ragokelott elnemul, lletvea hangtani szab6lyoknakmegfeleloen(l6sd L 4.8.) [e]-nekhangzik:j'aruiverai[ganivne],e parlerai[3epanlene].A tciv6ltrlstj'achdterai,e jetteraisrb.) 6sdV.2.2.11.

b) Helyesir6siv6ltoz6s az-REv6griekn6l:a v6gzod6se-je torlodik:jeprendrai.

•‚ ƒŒ• E

‚ Ž‚ …š‚ Ž

•]al le-as [a]-a [a]



c7 Rendhagyoo (a ragokmindeniittszab6lyosak):

?tre(jeserai),avoir(j'aurai),aller(j'irai),faire(jeferai),pouvoir(je pourrai), vouloir(je voudrai),savoir(je saurai), devoir(jedevrai),voir(je terrai), envot-erj'enverrai),venir(je viendrail,tenir(je liendrui)mourir(jemourrai)courir(jecourrai, recevoir(.jerecevrai),opercevoir(.i'apercevrai),acquerir (j'acquerrai),s'asseoirje m'assidrai),l./aut(il.faudra),il vaut(il vaudra).

2.2,4.Passi sintpleirodahnimflt)

Tovealtal6banmegegyezlkz mparfaitov6vel, e gengyakran end-hagyo.

a/ Szern6lyragok: Enveguek A t6bbiigc•]s vagy •\ us-ls •\us-lt •\ ut-llll CS •\

umes•\•ªcs _3tes-lrent •\ urcnt

-al-as-a-6mes-6tes-drent

P61daul:ƒuƒ¿F/2'•Œ—[¿77s,•Vƒ¿Frr,ƒur‚Å• ƒ_s,‚Ç—[ƒr7r‚ÑS,ƒvrƒbÍ—[Œ[‚ßƒmRendhagy6 t6(a szem61yragok vagy az•]È,vagy az• • ´ sOr szerint

szab‚Æyosan kbvctkcznek):

ƒÀrc r'•Œ• ƒmƒ¿ƒcÆ‹r•V‚Å rƒmbƒÆ‹År•ŒŒØ•ƒm‚²ƒ•Ær‚År•VCr—[ƒmùrƒÆ‹r,•Œƒ@b ‹˜] ƒ‹r•Œ@A‹//2rrƒm•Œr‚År•V‚ ‚è,•Vƒ‹ƒ ƒcÆ°r'•Œ•VFtF‚èr‚Å‚²‚Åƒ\ƒÆrr•V r“BÞè ,Sƒ¿cÆr r•VJs•ƒuVƒ‹r‚År,ƒAƒbÇc••Œmsrb`cƒÍ‹¦ƒK‚År•V‚²•B ‚Ÿ ‚ÈƒuŠ`ƒAr‚År‚ÇŠp rƒm’¾/• 2r•V‚½ƒKƒbè ,ƒ[r‚Å• Â‚²|•V—ÍC‚ð77i‚è—Í'7‚År'•Œ•ƒŠƒ@ ƒ‹FƒKKKƒŠ• ?‚Årr•XÅr'•Œ77,‚èPr‰µ©‚²r•V

ƒtr•Œè,ƒcƒÍrr,•Œv,ƒ@Nstb`

159



c/ Teljesenendhagy6a venir6s a tenir:je vins, u vins,l vint, vinmes,vintes,ls vinrent;e tins stb.

2.2.5.Conditionneprisent(felt6teleselen)A to megegyezika futur tov6vel, aragok megegyeznek zimparfaitragjaival. Kiv6tel nincs.

2.2.6. Subjonctifprisenr(kot6m6djelen)

a) Szemllyragok:

t . SZ.

-e-es-e

Klvfrel: €tre(je sois, u sois, l soit,noussoyons, oussoyez, lssoientavoir(j'aie,tu aies, l ait, nousayons, vousayez, ilsaient)

b) A tttA bekeretezettzem6lyekn6l, hol egy6bk6nta v6gz6d6s 6ma,a t6az indicatifpr6senttobbes sz6m harmadik szem6ly6neka tove.A tobbes sz6m els6 6s m6sodikszemelyemegegyezikaz imparfaitmegfeleloalakjaival. Teh6tpl. je parte, tu partes, il parte, nouspartions,vou.sartiez, ilspartent.

cl Rendhagy6o

- A t6 mind a hat szem6lyben endhagy6:Afte, avoir(l:isda)Juire (.iefasse,nous assions)t'at,oirje sache,nous sachions)pouvcir(jepuisse,nouspuissions)





2.2.9.Participeprdsent

Az indicatifpr6senttobbes sziimelso szem6ly6nek ovEhez az-ant

v6gz6d6stllesztjtik:parlant,voulant stb.Krvfrrrsr: Atre(dtant),avoir(ayant),savoir(sachant).Haszn6lat6r6l klsd III. 6.

2.2.10.ParticipepassiAz -ER 6gtiekn6l v6gzod6s1,egy6bk6nti, -u, -s, -t.Ezeketmeg kell tanulniSegits6getdnaktdbl|zataink(2.4.,2.5.).

2.2.11.Hang- 6s bettivdltrisoka tobena/ [a]--+[e]Ha f6n6vi igen6v-er vlgzodlseelott a toben[a]talelhato

(lever,acheter,eter stb.), ez [e]-vev6lik abbanaz esetben.ha akovetkez6sz6tagbann6ma-e szerepel

Ezt azlel-t az rrisk6pben agy-?-velvagypedig-e * a kovetkezom6ssalhangz6megkett6z6s6velelolik:r

acheter j'achdtenous achetons j'achdteraij'achetais j'achdterais

appelei j'appelleappelons j'appelleraistb.

b) [e]--[e]Ha a f6n6viigen6v-ervlgzodlseel6tt -eleltaliLlhato(repd-ter, cdder,prifdrerstb.), akkor ez-i fel-vlv6likn6ma-e elott:

r6p6ter je r6pdter6p6tons ils r6pdtent

Ezeknelaz ig6kn6la futurben(6sa conditionnelben)nem kovetke-zik be a tov6lt6s, teh6ta futur t6 rnegegyezika fon6vi igen6vtov6vel:e ripiterai,je ciderai.

t A kettoz6s sak az-elervagy-elerv€gii geknelfordulelo.



c/ A helyesir6sraell iigyelntinkaz -yerv6grig6kn6l. N6ma-e el6tt-i-v viiik az y:

essuyons j'essuiej'essuyais j'essuierai

je nettoyais il nettoierastb.

Az -ayerv6gtiekn6lez a viitils fakultativ:je paye [pej],vagye paielpe),e payerai [pejxe]vagye paierai [pene].Az -eyerv6griekn6lnincsbetriv6lt6s.

d) Csak ir6sk6pivrlltiis vana -ger6s ,cer v6gri g6kn6l.A g-t az rilsk6pbena vagy o betricsak e kozbeiktatiis6valkovetheti(nousmangeons,e mangeais).A c az o 6s a el6ttg-v6v6,lik(nouscommengons,e commengais).

2.3. Az iisszetettalakok

Az avoir vagyaz ?tre segldiget ragozzukaz adott igeparticipepass6ja

el6tt.Indicatifpass6 ompos6: r.?g:dig.,r6sent-ban participepass6

J at parrcplus-que-parfait:seg6digemparfait-ban* p. p.

j'avaisparltpass6 nt6rieur: seg6digeass6simple-ben p. p.

J eusparlefutur ant6rieur: seg6digeuturben + p. p.

J aura6parrcConditionnelass6: seg6digeonditionnelpr6sent-ban+ p. p.

J Aura$parrc

Subjonctifpass6: seg6digeubjonctifpr6sent-ban+ p. p.j'aie parld

plus-que-parfait: seg6dige ubjonctifmparfait-ban + p.p.j'eusseparld

‚Â‚ÂÄ‚t



Participepass6compos6: seg6dige articipepr6sent-ja+ p. p.ayantparli

InfinitiJ'pass6: seg6digenfinitifie+ p. p.avoirparld

Tegyuk ehhezmilg hozzit apassdsurcomposialakot, amelya besz6ltnyelvbenfordul el6: J'ai euparli. Teh6t a seg6digepass6composdjritkriveti aparticipe pass6.

2.3.1.A seg6dig6khasznilat6r6l

a) Avoir-ralragoz6dik azig6k trilnyom6tobbs6ge.

b) Az Atre-relragoz6d6ig6k sziimacsek6ly,de gyakran haszn6ljuk6ket:

aller - veniraniver - partirentrer*- sortir*monter*- descendre*nattre- mourirpasser*,rester, omber*,retourner*, dicider

valamint azigekdtokkelellStott alakjaik:

devenir,revenir, intervenir,repartir, rentrer*, ressortir,remontet,renaitre.

(Avoir-ralragoz6dik viszont aprdvenir,subvenir sa convenirmeg-felel/ 6rtelemben.)

Mncrncvzfs:Az *jelleljeloltig6k tranzitiv(t6rgyas)haszn6lateset6navoir-ralraeoz6dnak.

Elle est rentrtie. Elle a rentri lesoins.(Hazajott.) (Behordtaa sz6nit.)

Il est monti. Il amonti la valise.(Felment.) (Felvittea b6rondot.)



Elleest descendue. J'ai descendua valise.(Lejott.) (Lehoztama bcirondot.)Il est sorti. Ila sorti sa voiture.(Kiment.) (Kihoztaa kocsij5t.)Il est passdpar ld. Il a passi deux ans d Paris.(Errement.) (K6t6vettoltottP6rizsban.)Il est retournd. Il a retourndses oches.(Visszafordult.) (Kiforditottaa zsebeit.)Elle est tombe. Il a tombd sonadversaire.(Elesett.) (Kiiitotteellenfel6t.)

N6mely intranzitiv(illetveintranzitiv6rtelemben haszn6lt) igeavoir-ral ragoz6dik, haa folyamatot,€tre-rel, ha az iilapotviiltoz6stjelzi.Ilyenek:bais er(csokken),diminuercsokken),apparattremeglelenik),augmenternovekszik),changer vriltozik),disparaitreeltrinik),divor-cer(elv6lik),embellir(megsz6piil),rossir (hizik),rajeunir(megfiatalo-dik), vieillir(oregszik).P6ld6ul:

Il a beaucoup hangt.Sokatvdltozott.)Il estbien change.Nagyonmegv6ltozott.)J'ai divorcd'an dernier.(Tavalyelviiltam.)Je suisdivorcddepuisdeux ans.(K6t6ve elv6ltvagyok.)

Az 1tre geut6na participepass6mell6kn6vk6nts 6rtelmezhetri.Etre-rc\ ragoz6dikvalamennyipronomin6lisvagy pronomin5lisan

haszndltge. P6ldriul:

Je me suisdvanoui.El6jultam.)Elles'est levie. (Felkelt.)Nousnoussommes dlephoni.(Telefoniltunkegymiisnak.)Je me suis avd.(Megmosakodtam.)Je me suisacheti une robe.(Vettemmagamnakegy ruh6t.)La vitre s'est cassie.Eltortaz iiveg.)

165



166 V2AZ IGERAGOZAS

2.4. lgeragozrisidbldk

AVOIR

IndicatifPrdsentj'aitu asi l anous avonsvousavezils ont

Imparfaitj 'avaistu avaisil avaitnous avionsvousaviezils avaient

Passdsimplej 'eustu eusil eutnous efimesvouse0tesilseurent

Futur simplej'auraitu aurasil auranousauronsvousaurezils auront

Passdcomposdj'ai eutu as eui l a e u 'nousavons euvousavezeuilsont eu

Plus-que-parfaitj'avaiseutu avalseuil avait eunousavlons euvousaviez euils avaienteu

Passdantdrieurj'euseutu euseuil eut eunousetmes euvouse0teseuilseurent eu

Futur antdrieurj'auraieutu auras euil auraeunous auronseuvousaurez euilsauront eu

ConditionnelPrdsentj'auraistu auralsil auraitnousaurionsvousauriezilsauraient

SubjonctifPrisentj 'aietu aiesil aitnousayonsvous ayezilsaient

Imparfaitj'eussetu eussesil et tnouseussionsvouseussiezils eussent

ImperatifPrisentaieayonsayez

InfinitifPrisentavoir

Participe

Prisentayant

Passdj'auraiseutu aurals euil aurait eunousaurions euvousauriez euilsauraienteu

Pass/j'aieeutu aieseuil ait eunousayons euvousayezeuilsaient eu

Plus-que-parJiitj'eusseeutu eusses uil e0t eunouseussrons uvouseusslez uilseussent u

Passiavoireu

Passi composlayanteu



167

ETREIndicatifPrisentje suistu esil estnous sommesvous6tesilssont

Imparfaitj'6taistu 6taisil 6taitnous6tionsvous6tiezils6taient

Passi simpleje fustu fusil fut

nous l0mesvousfttesils furent

Futur simpleje seraitU SCTASil seranousserons

vousserszilsseront

Passi composdj'ai

6tEtu as €t6il a 6t6nous avons 6t6vous avez6t6ils ont6t6

Plus-que-parfaitj'avais6t6tu avais 6t6il avait6t6nous avions6t6vous aviez 6t6ilsavaient 6t6

Passi antdrieurj'eus6t6tu eus 6t6il eut6td

nous efimes6t6vouseites 6t6ils eurent6t6

Futurantdrieurj'aurais6t6tu auras6t6il aura 6tenousaurons6t6

vousaurez6t6ilsauront et6

ConditionnelPrisentje seraistu seraisi1 seraitnous serionsvous seriezils seraient

SubjonctifPrisentje soistu soisil soitnous soyonsvous soyezilssoient

Imparfaitje fussetu fusses

il fitnous fussionsvous fussiezils fussent

ImpdratifPrlsentsolssoyons

soyezlnfinitifPrisent6tre

ParticipePrisentetallt

Passij'aurais6t6tu aurais 6t6il aurait 6t6nous aurions 6t6vous auriez 6t6ils auraient6t6

Passij'aie6t6tu aies 6t6il ait 6t6nous ayons 6t6vousayez €t6ils aient6t6

Plus-que-parfaitj'eusse6t6tu eusses t6

il eot 6t6nous eussions t6vouseussiez tdilseussent t6

Pass(avoir €t6

Fassl composdayant 6t6







V.2. AZ IGERAGOZAS

(10) boirePrds. e bois, nous buvons, ilsboivent. Pp. bu. P.s. il but(11) commencerPris.je commence,nous commengons.mp. il com-

mengait.P.s. il commenga.Part.pris.commengant(12) conduirc Prds.e conduis, nous conduisons.Pp. conduit. P.s. il

conduisit(13) connaitre Pris. je connais, il connait, nous connaissons.Pp.

connu. P.s. il connut(14)courir Pris.Iecours,nouscourons.Fut.je courrai. P.s. lcourut(15)craindrePrds.jecrains,nouscraignons.P4. craint.P.s. l craignit(16)cueillirPris. e cueille, ouscueillons. ut.jecueillerai. .p.cueilli.

P.s. l cueilli t(17) croire Pris.je crois, nouscroyons, ls croient.P.p. cr:u.P.s. l crut(18) devoirPres. e dois, nous devons, lsdoivent. Fut. ildevra, P.p. di

(due,dus, dues).P.s. il dut(19)dire Prds.e dis, nousdisons, ousdites, lsdisent.P.p. dit P.s.1l

dir(20) dormir Prds.e dors, nousdormons. Pp. dormi.P.s. il dormit(21) 6crire Prds.'6cris,nous 6crivons.P.p. 6crit. P.s. il6crivit(22)employerPrds. 'emploie,nousemployons, lsemploient.Fut. il

emploiera(23)s'enfuirPris.je m'enfuis,nous nousenfuyons.P.p. enfui. P.s. l

s'enfuit(24) espdrerPris. j'espdre,nous esp6rons, ls espdrent(25)fairePris. je fais, nousfaisons, ous faites, ls font.Fut.ll fera.

P.p. fatl.P.s. l fit.Suhj.pres. l fasse, ousfassions(26)faiflirPrds.nem haszndlatosFut. lfaillira.P.p. failli.P.s. l faillit(27)falfoirCsakegyes zam3. szem6lyben res.1l aut.Fut. l faudra.

Imp. tl fallait.P.p. fallu.P.s. l fallur.Subi.prts.l faille(28)finirFris. ie finis.nousfinissons. .p. fini. P..r.l {rnit(29)hair Pres.e hais,nous haissons.P.p. ha\. P.s. l hait(30) jeterPre,s.ejette,nous etons, ls ettent.Fut. iljetrera(31)fire Pres.e lis. nous isons.P.p.lu. P.s. l lut(32)

mangerPre.s.e

mange, lousmangeons.mp. il mangeait"P.,r. lmangea.Parl.prti. mangeant(33)mettrePres. e mets, l met,nous mettons, ls mettent.P.p. niis,

P.s. l mit



(34) mourir Pris.jemeurs,nous mourons,ils meurent. Fut.llmourra.P.p. mott. P.s. il mourut

(35) naitre Pris.je nais, il nait,nous naissons.P.p. n6. P.s. il naquit(36) ouvrirPrds. j'ouvre, tu ouvres,il ouvre, nous ouvrons,vous

ouvrez, ls ouvrent.Pp. ouvert. P.s.il ouvrit(37) plairePrds. e plais,il plait,nous plaisons.P.p. phl P.s. il plut(38) pleuvoirCsak egyes zdmharmadik szem6lybentres. l pleut.Fal.

il pleuvra.Imp.il pleuvait.P.p. plu.Subi.pres.l pleuve(39) pouvoirPrds. e peux,tu peux,il peut,nouspouvons, ls peuvent.

Fut. il pourra. P.p. pu. P.s. il put. Subi.prds.e puisse,nous

puissions(40) prendrePrts.je prends, l prend,nousprenons, ls prennent.P.p.pris.P.s. l prit

(41) recevoirPrds.je regois,nous recevons,ls regoivent.Fut. il recevra.Pp. regu. P.s. il regut

(42) rdsoudrePrds.je r6sous,nousr6solvons.P7. r6solu.P.s. l r6solut(43) rire Pris. je ris, nous rions. P.p.ri. P.s. il rit(44)romprePrds.e romps, nousrompons.Pp. rompu. P.s. l rompit(45) savoirPres. e sais,nous savons.Fut. il saura. P.p. su. P.s.l sut.

Subj.pris.e sache,nous sachions.mper. sache,sachons,sachez.Part.pris.sachant

(46) suffirePrds. e sufffis, ous suffisons.P4. suffi.P.s. il suffit(47) suivrePrds. e suis,nous suivons.P.p. suivi. P.s.il suivit(48) se tairePris. je me tais,nous nous taisons. P.p. trt. P.s.il se tut(49)tenirPres. e tiens,nous tenons,ls tiennent.Fut.lltiendra.P.p.

tenu. P.s. l tint(50) vaincrePres. e vaincs, l vainc,nous vainquons.Pp. vaincu. P.s.

il vainquit(51) valoir Pris.je vaux, tu vaux,il vaut,nous valons. Fut. il vaudra.

Pp. valu. P.s. l valut(52) vOtirPrds. e v€ts, l v6t, nous v6tons. P.p.vltn. P.s. il v6tit(53) vivre Prts.je vis,nous vivons.P.p. vlcu. P.s. il v6cut

(54)voir Prds.e vois,nousvoyons,ls voient.Fut.ll verra.Pp. vu. P.s.il vit

171



(55)vouloirres.e veux,uveux,l veut, ousoulons,lsveulent.nt.ilvoudra.P.p. oulu.P.s. lvouluLSubj.pres.jeeuille,ousvoulions, lsveuillent. mper.veuille,euillons, euillez

2.5.2. boyer22),accomplir28),acc6der24),affaiblir28),affranchir(28),agir 28),apercevoir41 ,apparaitreI3),apprendre40),arranger(32),attendrir28),atterrir(28),avertir(28),balancerl 1),cacheter(30), 6der24),charger32),choisir28),comprendre40),convaincre(50),construire12),contenir49),correspondre8),corrompre44),couvrir(36),croitre(l), d6cevoir41),d6couvrir36),d6pendre8),d6ployer22),descendre8),d6truire12),devenir49),diriger(32),disparaitre13),6blouir28),6lever 2),6merger32),emmener2),ennuyer6),entendre8),envahir28),envoyer22)t,6tendre8).eteindre15),oncer11),ondre8), r6mir28), eler 2),grandir28).gravir (28),grommeler5),gu6rir (28),s'inquilter(24),nscrire21),ins6rer24), nterroger32), ntroduire12),oindre(15),uger(32).lever2),mener2),nager 32),nettoyer22),nourrir(28),ob6ir(28).obliger32), btenir49), ffrir(36), arcourir14), araitre13), arrir(20), eindre15), eler 2),perdre 8),permettre33), eser2),plain-dre(15),pourrir (28),poursuivre 47),pr6f6rer 24),pr6voir 54),pro-duire 12),sepromener2),prot6ger246s32),promettre33),punir(28),accourcir28), alentir28),anger 32),appeler4),r6agir28),r6fl6chir28),rejoindre15),remplir(28),rendre(8),r6pandre8),r6peter24),rlpondre(8),requ6rir3), ressemeler5), retenir(49),r6ussir28), 6unir(28),6v6ler24), evenir49), ousp6ter24),salir(28),secourir 14),

sentir(20),

servir(20),sortir(20),souffrir(36),soulever2),soutenir49),se souvenir49),subir(28),trahir(28),vendre8).venir49). omir28).

3. Azigeid6khaszn|lata kijelent6m6dban.Azigem6dok.A kijelent6modban,amintl6ttuk,tizigeidovan.Ezek 6nyeg6ben6tnagyidokorbecsoportosithat6k: elenidhkdr(vagyisamikoia besz6dpillanat6hozviszonyitjukaz igeid6ket)

€s mtilt iddktjr(vagyisamikorI De:futur: il enverra.



Y.3. AZ IGEID6K.AZ IGEMODOK

egymriltd6hozviszonyitjuk zgeid<iket.)jelend6korben besz6dpillanat6banort6n<i selekv6sjelend6ben(prisent),ehhez 6pestmriltban rirt6n6befejezett selekv6spcssiomposd-banilletvea folya-matos, elej6bens v6g6benmeg nem hat6rozott cselekv6smparfait-ban)6s a jov6bentort6nti cselekv6sfturbenvan:

Aujourd'hui lfait beau. Ma sz6pdti van.)Hier il aait beau. Tegnapsz6pd6 volt.)Demainlfera beau. Holnapsz6p d6 lesz.)

A mriltid6korben az el6bbipr6sent-nakmegfelel6 d6h6romf6lelehet:a besz6lt yelvbenassicompost,az rott nyelvbenassisimple€smindk6tstilusr6tegbenmparfait.Ezekhez 6pesta mriltban tort6n6cselekv6slus-que-parfait-ban,jovcibenort6n6pedigutur dans epas -ban6ll. A hatriroz6ka megv6ltozottd6kornekmegfelel6enzin-t6n megviiltoznak'.

Ceour-ld,

il a ait beau. 1ilfit beau. | (AznaRz6p d6volt.)ilfaisaitbeau.

La veille, l avaitait beau. El6z6nap sz6p dci volt.)Le lendemain,lferaitbeau. Milsnapsz6p d6 lesz.)

H6rom igeidrir6l m6g nem sz6ltunk,mert azokat csak bizonyostipusrimell6kmondatokbanehethasznilni,6skizin6lagazel<iidejiis6gkifejez6s6re:futur antirieurajelen d6korbenafuturhozk6pest ejezki el6idejris6get;mflt id<ikorbenpediga passdantirieura passdsimple-hez6pest6s a futur antirieur dans epassi a futur dans epassihez 6pest ejeziki az el6idejris6get.

Ez a l6tsz6lagnagyon bonyolultigeidorendszer val6srigbanl6glogikusanendez6dik l. De mindengeid6t iilon kell megvizsg6lnunkahhoz, ogymeg6rtsiik,milyenmondatban,ontosabban ilyenkon-

textusbanaszn6ljuk ket.

173



3.1. Ajelenid6(Le pr6sent)

3.1.1.A francia igeid6rendszerben z alegkev6sb6 otott ido, mert

kifejezhetmozzanatos, olyamatos,sm6tlodtjcselekv6st, zge elent6-se vagya kontextuszerint:Marie rencontrePierre.(M6riatal6lkozikP6terrel.)lbeiill6lMarie aime Pierre.(M6riaszeretiP6tert.) folyamatos/MarierencontrePierre tous esours.(Mrlriamindennap talilkozikP6terrel.)ism6tlcido/

Mpcrpcvzfs:L6tezik egy rin.prisent des vdrit,lsginirales (61land66rv6nyrigazs6gok),amelyetkozmond6sokban, kiilon-boz5 mond6sokban tb.haszn6lunk:

Quidort dine.(Akialszik,nem ehes.)La terre tourne autourdu soleil.(A fold a nap koriilforog.)

3.1.2.A pr6sentkifejezhetmirltbeli cselekv6sts. Egyr6szt,a magyarhozhasonl6an,szerepelhetmrilt id6ben eirt elbesz6lesekbenprdsenthisto-rique,els6sorbanrodalmi szovegben.lcifordulhatz6beli lbesz6les-ben s:

Alors, es nconnusont descendre'otagede a voitureet lui bandentlesyeux.(Ekkor

az ismeretlenek eszrlllitjdk a tirszt akocsir6l,6s bekotika szem6t.)

M6sr6szt, eh6nygyakranhaszndlt gevel,mintpl.arriver,apprendrestb.,beszedbens kozeli mirltra utalhat:

J'arrived I'instant.(Most6rkeztem.)J'apprendsquevouspartez.(Hallom,hogy elmegy.)





3.2.2.Mdsr6sztkifejezhet a mriltban tort6ntesem6nytvagy egym6stkovetoesemdnyeket:

Jean a dcrit une ettre,puis il estslld la mettre d la boite.(Jd'nosevelet rt, ut6na elment, hogy feladja.)

A pass6 ompos6nemalkalmasolyamatosvagy sm6tl6d6cselekv6skifejez6s6reilyenkorimparfait-t kell haszn6lni).Azonban haszn6latam6gsemzhrja ki sema tart6ss6got, sem az ism6tlcid6st,mennyibenhatbrozo segits6g6velegieloljiik, hogy meddigtart a cselekv6s agyh6nyszor sm6tlodik:

Paul est restd cipendantdeuxheures.(P6lket ora hosszatmaradt itt.)J'ai vicuen Francede 1975d 1978.(1975-1978-ig 6ltem Franciaorszdgban.)Il a ouvert a porteplusieursois.(Tobbszornyitotta kiaz ajtot.)

3.2.3.A besz6dben izirolagpass6composethaszndlunkmrilt esem6-nyek felid6z6s6re,llent6tbena pass6simplehasznalat6:val,mely csakirott nyelvenehetseges. lofordul term6szetesenpasse ompos6 s azirott nyelvben,eginkdbb evelez6sben,js6gban, napl6ban,de rege-nyekben6sm6s rodalmialkot6sban itka(kiv6vea dialogusokat s abesz6ltnyelvetreproduk6l6reszeket):

Nousavonsmangddes oeufsd la coque,dit MonsieurDarbddat.(L6eytojrlstettiink, mondta Darb6datrir.)(Sartre)

Meg kell jegyezni,hogy a passe compos6,6pprigy, minta passesimple,az elbesz€lls6bb cselekv6seit,agyisaz esem6nyeketejezi ki.Mint l6tnifogjuk,az imparfaitezzelszemben egink6bbmdsodlagos,magyarinatotad, leirvagy 6llapotot fejezki:

Jean a mangdune tartine debeurreparce qu'ilavaitfaint.(Jilnosmegevettegy vajaskenyeret,mert 6hesvolt.)



Il pleuvait.J'ai pris unparapluie.(Esettaz es6.Erny6t vittem magammal.)

Mncncvzfs: Abesz6lt nyelvbena pass6compos6tfutur ant6rieurhelyetthaszn6lhatjuk,els6sorbaninir ig6vel,egy olyanjovobelicselekv6selol6s6re,melyhamarosanbeteljesiil:

J'ai toutde suite ini. (Mindj6rtv6gzek.)

3.3.A passd imple

3.3.1. Ez az idb kizirolagir6sban szerepel,e m6g ma isolyan eleven,hogy reg6nyekbenszinte csak ezt haszniij6k. Apass6compos6hozhasonl6ana mriltbantort6ntesem6ny agy egym6stkovetoesem6nyekkifejez6sdrezolg6l.A reg6nyekbenbbenaz idobenftji-k az elbesz6l6svinat.lenyeget:

Il ouvritla porte,entra dans a salle et saluaI'assemblde.

(Kinyitottaaz ajtot,beldpett a terembe,6s iidvozolteaz egybe-gyrilteket.)

3.3.2.A pass6simplea pass6compos6hozasonl6annem alkalmasfolyamatosvagyism6tlodocselekv6s ifejez6s6re,e megfelelciat6ro-zoval ezaz id6 sem z6rjaki sem a tart6ss6got,sem az ism6tl< d6st:

Il garda le silencependantuneheure.(Egy6ra hosszat sendbenmaradt.)L'enJantsortit troisois de la salle.(A gyermekh6romszorment ki a teremb6l.)

3.4. Az imparfait

3.4.1.A be6ll6 vagy befejezettselekv6sekkelllent6tben,azimparfaita folyamatos,elejeben6s veg6benmegnem hat6rozottcselekv6st agytortenest ejeziki. Amint 16ttuk,a besz6lt agy irottszovegben passd

177



composi(simple-imparfait oppozici6 azesem6nyeketh6tt6rrel illlitjaszembe:

Pendantque tu dormais,quelqu'una tdliphond.(Mikozbenaludt6l, valaki telefon6lt.)J'ai vu dansla rue une emme qui pleurait.(Littam az utc6negy n6t, aki sirt.)L'homme regardaitune devanture.Tout d coup l sentit une mainse glisserdans sa poche.(Af6rfiegy kirakatot n6zegetett.Hirtelen aztErezte,hogyegyk6za zseb6be yril.)

E p6ldrik6l mutatjfk, hogya f6 esemdnnyel zembenquelqu'unctilephond,'ai w une femme, l sentit une main),az imparfait-ben ev6ige h6tteret(tu dormais,qui pleurait)vagy folyamatoscselekv6st,e-irdst, tort6n6stl'hommeregardait) ejezki. Ez6,rt,a leirunk egyt6jat,egy kornyezetet.mely azelbeszll6sben z esem6nyekhez6pesthrltt6r-

k6nt szerepel,mindig imparfait-thaszn6lunk Deaz mparfait-banlevoig6ktulajdonk6ppennem adjfrkaz elbesz6l6s6nyeg6t:

Il pleuvait.Il faisait froid.L'enfant tremblait.Pour se rdchaufferunpeu, il se mit dcourir.(Esettaz eso.Hidegvolt. Agyermekreszketett.Elkezdett futni,hogy kiss6 elmelegedj6k.)

A fobbcselekv6sekhez6pest az imparfaitmagyarizatot isadhat,megindokolhatjaezeketa cselekv6seket:

Marieest entrdedans a maisonparcequ'elleavait roid.(M6riabementa hizba. mert f6zott.)Conrme e maladeseplaignaitde violentsmauxde ftte,le medecinlui/tt unepiqtrre.

(Miveia betegheves ejfijrisr6lpanaszkodott,az orvos injekcir5tadott neki.)



3.4.2. A mriltban szok6sszenienmegtort6no vagy ism6tlodcicselekv6-sek, tort6n6sekegyfajtar6szekrebontott folyamatotadnak, amelyetszint6nmparfait-val fejeziink ki:

Je me levais ous es matins d 7 heures.(Mindenreggel7-korkeltem.)Pierre allait trop souventau cindma.A lafin, il a negligi sesltudes.(P6tertrilgyakranj6rt moziba. Av6g6nelhanyagolta anulm6-nyait.)

Mncrscyzfs: L6ttuk, hogy ha az ism6tl6sekontos szdm|t hatbrozo-

val jeloljiik,pass6compos6t, lletvepass6simple-tkellhaszn6lni. Erdekes megfigyelni,hogyp6ld6ula souventnemsz6mitpontosism6tl6d6snek, olott aplusieursoisannak sz6mit.Ehhez m6ga kontextusszerep6ts megkell n6zni,vagyisazt,hogy a kontextusbana haszn6lt geesem6nyt, obbcselekv6stelol-evagy sem:

Pierre est alli plusieursois au cindma.(P6terobbszorelmenta moziba.)

A hathrozoazt is jelolheti,hogy mennyi ideigtartottakaz ism6tl6d6cselekv6sek.lyenkorsem ehet mparfait-thaszn6lni:

Pendantun mois, Pierreest alle souventau cinima.(Egyh6napig P6tergyakranment moziba.)

3.4.3.A trlrgyi mellekmondatbanl6sdVfL 3.4.) mparfait-t haszn6-lunka elenidokorpr6sent-jahelyett, ha a fcimondat gejemrilt idobenvan:

I. Je saisqu'ilte connait.Tudom,hogy ismer.)Je savaisqu'ilte connaissait.Tudtam,hogy ismer.)

ll. Il me demandeequee fais. (Aztk6rdezi,hogymit csin6lok.)Il m'ademanddIl me demandaf ceque e faisais.

(Aztkdrdezte.mit csin6lok.)

179



A franci6ul tanul6magyarnak ez az6rtneh6z,mert a magyarnemismer ilyenid6egyeztet6st.

3.4.4.Imparfait-valfejezhetjtik ki amajdnem bekovetkezettcselekv6st,amelyetegy kozbej<itt esem6nymegakadilyoz:

Yous venezd temps je partais.(Id6ben6rkezett;mir indultam.)

Ezt az egy6bk6ntel6g ritka imparfait-t legtobbszor aller*fdnivi

igeni w elhelyettesitik

Vousvenezd temps: i'allais partir.(... majdnem elmentem.)Pierre allait raconter sonhistoire. mais son amiI'arrdtu.(P6terel akarta mes6lni a tort6net6t, debarftja megrillitotta.)

3.4.5.Haszniilhatunkimparfait-t conditionnelpr6sentvagy pass6he-lyett. Az els6 esetbenkotelez6az imparfaitsi kot6sz6 ut6n, amiisodikesetcsak n6h6nyig6vel(devoir,falloir, pouvoir)fordul el6,m6gpedigf6mondatban:

Sij'avais beaucoupd'argent, 'achdteraisune bellevoiture.(Ha sok pfinzemlenne, sz6pkocsit venn6k.)Il fallail lui dire laviriti.

(Megkellett volna mondanineki az igazat.)Tu nepouvais pasfaire attention?(Nem vigyri zhattii volna?)

MscJEcvzfs:Az irott irodalmi nyelvbengyakrantal6lkozunk azim-parfait pittoresque-kel,mely apass6 implehelyett fejezki esem6nyt, 6bb cselekv6st, s amelyet azirokstiliszti-

kai eszkozk6nthaszn6lnak,hogy az esem6nymeglep6,v6ratlan volt6t hangsrilyozzik. Ehhez az imparfait-hoz



majdnem minden esetbena gyorsas6got,k6t esem6nygyorsegymrisut6nis6g6tkifej ez6 hathr ozo t6rsul :

Unsoir, le cilibre savantse trouva mal. Le lendemainmatin il mourait.(Egyeste,a hires ud6s rosszulett. M6snap reggelm6rmeg s halt.)

3.5. Eldidej{isdga mrilt iddkiirben(I.)

A passdantdrieur6s a passdsurcomposiA mirltban az eloidejtisEg ztjelenti,hogya fo cselekv6shezagy a

f6 esem6nyhez 6pest, amely pass6 simple-ben,pass6 compos6ban(vagyesetleg mparfait-ban) 6ll, egy miisik cselekv6s agy esem6nyel6bbkovetkezettbe, 6senneka befejez6s6t6ltiggannaka megtort6n6-se.

Ezta r6gebben ezajlottesem6nyt ass6ant6rieurrela besz6ltnyelv-benpass6 urcompos6val)agyplus-que-parfait-valejezziikki. Azon-ban ezeknekaz id6knek a haszniiata szigorir szab6lyok szerinttort6-nik, nem lehet 6ket egym6s helyett haszn6lni. Egyediil apassdanti-rieur-passdsurcomposioppozici6felel meg az irotr 6s a besz6ltnyelvoppozici6jrinak. Aplus-que-parfaitmindket stilusr6tegbenhaszn6l-hat6.

Mivel a pass6 ant6rieur egyik alkot6eleme az|lobesz5dbennemhaszn6ltpass6 imple, erm6szetes,ogyez azido is csakr6sban ordul

el6.Szintemindenesetben lyanid6hathrozoi mell6kmondatbanszere-pel,amelyetquand,orsque, prdsque,dDs uevagyaussitbtquekotoszovezet be, 6s amely legtobbszorkozvetlen el6idejris6getejez ki af6bbesem6nyhez 6pest:

Quandson amifut parti, il ouvrit laradio.(Miutrinabaritja elment, bekapcsoltaa r6di6t.)Dis que leprisident eut ouvert Ia siance, M. Dubois demanda aparole.(Mihelytaz elnok megnyitottaaz iil6st,Duboisur sz6t k6rt.)

181



A pass6ant6rieur helyett az llfbeszedben 6ltal6banpass6compos66ll. Esetlegpass6 surcompos6t haszn6lhatunk, term6szetesenass6compos6ban6116ocselekv6sset6n, e eznem kotelezo,sot el6gritka,mert neh6zkes, 6tszeresensszetett lakr6l van sz6. Legink6bb afinirig6vel haszniilj6k:

Quandson ami a , tdparti lestpartil, il a ouvert a radio.(Amintbar6tja elment, bekapcsoltaa r6di6t.)Dis queJean a eufini lafinil son travail, il m'a tildphone.(MihelytJ6nos befejeztea munkiijdt,telefon6ltnekem.)

MncrncyzfsEK:1o Nemcsaka pass6compos6eloidejris6g6nek ifeje-zlslre haszn6lunkpass6 urcompos6t,lofordulhatez a kltszeresenosszetettalak a plus-que-parfait,a futur ant6rieur vagy apass6du conditionnelhezk6pests, de 6val ritk6bban:

DdsqueJean avait eu ini son travail, il m'avaittilephont.

2" A pass6ant6rieur helyett apass6simples kifejez-het eloidejris6getdcihatiroz6i mell6kmondatban,kiilonosen a disque, aussitit que kotoszok ut6n,illetve szenvedo lakban:

Dis qu'ilse leva, on I'applaudit.(Mihelytfel6llt, megtapsolt6k.)Quand la porte fut fermde,toute la famille secoucha.(Mihelytbezirtik az ajtot,az egtsz csal6d lefe-kiidt.)

3o Az eloidejris6getm6g az dpeine. . . queszerkezettelis kifejezhetjiik. Ilyenkord peinevezeti be a passe

ant6rieurt6squea pass6 imple-et artalmaz6mon-datot. Erdekess6geennek a szerkezetnek,hogy





Ha a fo cselekv6smparfait-banall,ism6tlodo,szok6sszertisem6-nyeketfejezki:

Quandson amidtaitparti, il ouvraitla radio.(Amikor/miut6n/barStjaelmeqt,mindigbekapcsolta r6diot')

Ha a fomondat ig6jeplus-que-parfait-ban611, gyszericselekv6stfejezki:

Quandson amidtaitparti, il avaitouvert a radio.(Miut6nabardtja elment,bekapcsoltaa rridi6t.)

Mecrscvz6s:Amint az el6bbiekben6ttuk, dpeine... queszerkezettela plus-que-parfaitb6rmilyenm6s mriltido mellettegy-szericselekv6stejezki.

3.6.2.T6rgyi mell6kmondatban,egink6bbfiiggo besz6dben

Ha a fomondatig6jemrilt id6benvan, plus-que-parfait-tkell hasz-

n6lni amirlt cselekv6sifejez6s6re.L6sdVII. 3.4.)

l. Je saisqu'il t'a reconnu.Tudom,hogy felismert.)Je savqisqu'ilt'avaitreconnu.Tudtam, hogy felismert.)

IL IIme demande e que 'aifait hier.(Aztkdrdezi,hogy mit csinfltamtegnap.)Il m'a demandd e que 'avaisfait la veille'(Aztk6rdezte,hogymit csin6ltamtegnap.)

3.6.3.Fomondatbanvagy vonatkozo Qelzoi),hasoniit6, okhatdroz6mell6kmondatban

Ilyenkora plus-que-parfaitel6idejris6getejezki olyancselekv6shezk6pest,amelyvalamilyen mirltidoben szerepel.

- Fomondatban:

QuandJean est arriv4,son ami itaitparti.(MikorJ6nosmeg6rkezett,baritja m6r elment.)



- Vonatkoz6mell6kmondatban:

Le professeuregarda 'dlivequietait arrivd enretard.(A tan6r rinlzett ak6s6n 6rkezettanul6ra.)

- Hasonlit6mellekmondatban:

Il avaitprornisde travaillercommeon le luiut'aitdernundi-(Megig6rte, ogyrigydolgozik,ahogyk6rt6k.)

- Okhat6roz6mell6kmondatban:

Pierre leva a main,parce qu'iln'avaitpas comprisa question.(P6ter elemeltea keztt,mert nem 6rtettemeg a k6rd6st.)

MrcrscvzEs:F<imondatban,pass6 nt6rieurhozhasonl6an,de ann6lsokkalgyakrabban,a plus-que-parfaitkifejezhetia cse-lekv6sgyorsas6g6t.Ahatdroz6haszndlatalyenkorko-

telezo:En quelquesnstants, es enfants avaientdisparu.(A gyerekekpillanatokalatt eltrintek.)

3.6.4.Felt6telesmell6kmondatban,si kot6sz6 ut6n,a plus-que-parfaithaszndlatakotelez6 apass6du conditionnelhelyett(l6sdVIL 4.7.l').

Si tu avais comprisa question, u aurais bienrepondu.

(Ha meg6rtettedvolna ak6rd6st,6l v6laszolt6lvolna.)3.7. Ljiivti id6(lefutur)

3.7.1.A franciafutur a jov6ben bekovetkez6vagy bekovetkezhetocselekv6sttort6n6stvagy 6llapotot)fejeziki, vagyis azt,hogy ez acselekv6s besz6d illanat6hoz 6pestk6sobb ort6nik:

Jean dit c1u'il e t, 1, phoneraemain.(Jdnosazt mondja, hogy holnap telefon6lneked.)Nousreviendrons ientil.(Hamarosanvisszaioviink.)

‚O‚O



3.7.2. Abesz6ltnyelvbenaz Ate 6savoirjov6idejiialakjai a val6szinti-s6get ejezik kia jelenben(ezta magyarlesz alakkal fejezheti ki):

Jean sera encore chezses amis.(J6nosm6r megint abardtainirllesz.)II aura raison.(Igazalesz.)

MscrEcvzfsEK:1o A prdsenthistorique-kalpirhuzamosan,az irodal-mi nyelvben, mfltidejii elbesz6l6sekbenal6lko-zunkfutur historique-kal is:

Alors, les inconnusont descendre 'otage de lavoitureet lui bandent esyeux.On ne e retrouveraquedeuxmoisplus tard.(Ekkoraz ismeretlenek iszillitj6k atirszta ko-csib6l,6s bekotik a szem6t.Csakk6th6nap mirl-va tal6ltSk meg.)

2o Afuturdepolitesse elen d6 vagy a felsz6lit6m6denyhit6s6reszolgii:

Vous ui direzque e l'attends.(Mondjamegneki, hogy v6rom.)Je vousprieraide m'exutser.(K6rem,bocs6ssonmeg.)

3" L6ttuk(3.1.3.),ogya franciafuturhelyerteseten-kent.de eleg ritkrin,elen idot is haszndlhatunk,valaminthaszn6lhatunkller es devoirseg6dig6k-kelosszetet tlakokatlasd3.9.2 . .4 .1 .1 . ) .

3.8.El6idejiis6gjiivdben:a futurantdrieur

3.8.1.A Jutur antdrieur/itturviszonylata jelenidokorben ugyanugynriikodik, minta posseontbieur-passlsimpleviszonylat,azz,ala kiir-iirnbs6ggel,ogy mindennyelviretegben aszn6lhat6.eh6t idohat6-



rozoimell6kmondatbanal6ljukquand, orsque,dis que stb' ut6n azel6idejris6gifejez6s6re:

Quandtu seras entri, nous crironsd tes amis.(Majdha hazajott6l,runk a bar6taidnak.)Ddsque 'aurai lu ceroman,e le rendrai.(Mihelytkiolvastamezt a regtnyt,visszaadom.)

MeciBcvzfs:A pass6 ant6rieurhozhasonl6an,a futur ant6rieurishelyettesithet6a megfelel6egyszertialakir igeidovel,

vagyis afuturrel,ktilonosen,ha szenvedoszerkezetr6lvan szo:

Quand a portesera ouverte,u pourrasentrer.(Ha kinyitottakaz ajt6t, bel6phetsz.)

3.8.2.A futur ant6rieuron6ll6anis szerepelhetomondatban(vagytdrgyi,illetveelzoimell6kmondatbatr),a cselekv6s yorselv6gz6s6-nek kifejezesereagy egymegadottid6pontbantort6no befejez6s6re:

Il auraviteni son devoir.(Gyorsanbefejezia feladat6t: irllesz a feladat6n.)Je saisque,ce soir,Pierre seraparti.(Tudom,hogy est6reP6ter m6ritt semesz.)

3.8.3.A futur ant6rieur,minden ig6re 6rv6nyesm6don, kifejezhetivalamelymirltbeli cselekv6sagy tort6n6sval6szintis6g6t,6leg a besz6ltnyelvben:

Monfils n'estpas aruivd.l auramanqude train.(Fiamnem 6rkezettmeg. Val6szintilegek6stea vonatot.)Je me suisdit : Ils se serontigaris.

(Arragondoltam, elt6vedtek.)

187



3.8.4. A futurant6rieur lehetm6g egy m6s nyelvrenem fordithat6stilisztikaieszkoz s, amelyet szentenciaszeniegiillapitrisokbanhasz-niilunk,amikora mriltra visszapillantunk:

On aura tout vu.(Mi mindennekvoltunktaniti Mi mindenmegtort6nhet )Cette ille ne t'aurafait quedu mal,mongargon(Elmondhatjuk,fiam,hogyez a l6nycsak6rtott neked )

3.9. Jiiv6 id6ka mriltid6kiirben

Afutur 6s a futur antirieur dans lepassd3.9.1.A futur6s a futur ant6rieurdans le pass6 ulajdonk6ppencsaktdrgyimell6kmondatban,lletvestyle indirectlibre-benhaszn6latos.Akkor fordulnaktehet elo, amikora fSmondatig6jemriltidciben6il(szabadftiggSbesz6dben erm6szetesen incs ilyenf6mondat, l6sdrx. 5.9.).Haszn6latukmegfelela futur6sa futurant6rieurhaszn|lata-nak a jelen dokorben:

I. Je saisqu'ilviendra.Tudom,hogyeljon.)Je savaisqu'ilviendrarl.Tudtam,hogyeljon.)

II. Pierrem'a dit qu'ilte rencontreraitmardi.(P6terazt mondta,hogykeddentakllkozikveled.)Pierredtaitcontent il la rencontreraitmardi.(P6terboldogvolt:keddental6lkozika liinnyal.)

IIL Jean avait compris que, quandl auraitquittesonpays, ilseraitmalheureux.(Jrinosmeg6rtette,ogyha majdelhagytahaz6j6t,boldogta-lan lesz.)

3.9-2.A futurhozhasonl6an,az aller6sdevoirseg6dig6kkels k6pezhe-tiinkfutur dans le pass6t. lyenkora seg6dig6kmparfait-ban6llnak.





Y.3.AZ IGEID6K.AZIGEMODOK

3.10.2.Ha a conditionnelbenlevciige nem fiiggvalamilyenfeltdtermegval6sul6srlt6l,ifejezhetegybizonytalan,esetlegesort6n6st.lyen-nel leginkdbbaz irjsrlgokbanal6lkozunk:

L'accidentd'hieraurait ait troismorts.(A tegnapibaleset illit6lagh6romhal6lesetetkozott.)

Haszn6lhatunkm6g ilyenconditionneltcsod6lkoz6s,elh6borod6skifejez6s6re:

Comment Vous e laisseriezs'enfuir(Hogyan Hagyn6elmenekiilni?)Quoi Tuauraispeur de cethomme(Hogyan Csaknem f6lszettolaz embert6l ?)

A besz6ltnyelvconditionnelthasznii devoir, pouvoir,failoir stb.ig6kkel:

Vouspourriezme ripondre,yousne croyezpas ?(Felelhetnenekem,nem gondolja?)Tu devraise roser,monpetit.(M egbootv 6lkozhatn6,l,i am

Mncrecvz6s:A si kot6sz6valbevezetettelt6teresmell6kmondathe-lyetta besz6ltnyelvszivesen aszn6lmell6rendeltmon_datot,conditionnellel:

Si cet hommem'dcrivait,e ne lui rdpondrais as.: Cet hommem'duirait,je ne lui rdpondrais as.(Ha ez az ember rna, nem v6laszoln6kneki.)Si tuavais voulu,nousaurionspu nousmarier.: Tuauraisvoulu,nousaurionspu nousmarier.(Ha akartadvolna,osszeh6zasodhattunk

olna.)



V.3. AZ IGEID6K.AZ IGEMODOK

3.11.Igem6dokII.)

Afelsz6lit6m6d (l'imperatif)

Az imperatif6ltal6banparancsot,k6r6stvagytagad6alakj6banilal-mat fejezki.(Afranci6bana felsz6lit6m6d ut6na legtobbesetben incsfelkirllt6jel )

Reviensout desuite.(Jojjvisszaazonnal )D tes ui boniour. (Koszonjon neki/tidvozolje/ )

Felt6telts kifejezhet:

Regarde-ledans lesyeux, il rougira.(Ha a szem6be 6zel,elPirul.)

MscrEcyzESEr:1oL6ttuk,hogy azimp6ratifparancsfnak enyhit6s6rea francia szivesenalkalmazm6s m6dot 6s idot(kijelent6 m6djov6 ido,felt6telesm6d),illetvekii-

lonf6lekifejez6seket,mint s'il vousplatt, ayez labontdde stb. 6sa vouloirige tobbalakjSt:veuillezlui dire,voulez-vousvous taire stb.

2' Mivel afelsz6lit6m6dnaknincsharmadikszem6-lye, ilyenkorque-vel bevezetettsubjonctifalakothaszn6lnak:

Qu'ilviennedemainmatin.

(Jojjonholnap reggel )Que ton ami ne dise rien.(A barrltodne sz6ljonsemmit )

3.12. gem6dokIII.)

A subjonc if fcjmondatbanA subionctif kev6skiv6tellelcsak al6rendeltmondatokban szerepel

(lasdVIL). Tudjuk, hogynegy idejevan (pr6sent,passe, mparfait,plus-que-parfait),melyb6l a beszdltnyelv kettot ismercsupin.pre-

191



V.4.SEGEDIGEIZERKEZETEK

sent-t6s pass6t.Az imparfait6s a plus-que-parfaitaz al6rendel6sbentulajdonk6ppenaz idciegyeztet6srezolg6l.

Bizonyosesetbenm6gishaszn6lnaksubjonctif-ota fcimondatban,els6sorban, mintl6ttuk (3.11.2"),a felsz6lit6m6d hi6nyz6harma-dik szem6lyeelyett,de olyanmegmerevedettzerkezetekbens, ame-lyekegyr6gebbique nllk.d.lialakot rogzitenek:soit (Legyen.)sauvequipeut/ (Menekiiljon,aki 1vflr.)ivela France (EljenFranciaorsz6g )Dieum'engarde (Isten ments )stb.

Que nllkijlialakot tal6lunkm6ga pouvoirig6vel,6haj kifejez6s6re:

Puissiez-vouseussir (Brircsaksikerrelrirna )Felkirilt6vagyk6rd6mondatbana subjonctifkifejezhetolyanfelte-

vest,amelyetfelh6borod6ssalagycsodrilkoziissaliasitunkel:

Moi? Que e regoivecethommeici?(En?Fogadjamitt ezt az embert?)

. . l6giita subionctifplus-que-parfaitszerepelhetert6telesmriltheryett,kiz|'rolagirodalmi nyelvben(egyebkentmind fomondatban.mindsi-velbevezetettmell6kmondatban):

Vouseussiez i en le voyantdans ce costume.(Nevetettvolna,ha ebbena ruh6banl6tja.)S'ildtaitarrivdplus t6t, il eht rencontrdson visiteur.(Ha el6bberkezik,al6lkozottvolnal6togat6jrival.)

4. Seg6digeizerkezetekLiittuk,hogy az avoir6s az €tre oryanige, ameryneksaj6tjelentdsemellettfn. grammatikai elent6ses van. Amikoregy ige participepass6jakoveti6ket, kifejezikaz adott ige szem6ly6t,ri^it, idej6t,m6dj6t,aspektus6t.Ebbena hasznillatbanseg6dig6knekevezhediik6ket.Az avoir6safte szervesenele6piirtekaz igekkonjug6ciojdba.



r93

Rajtukkiviil m6s g6k is k6pesekifejezni egy adottige kateg6ri6j6trigy,hogysaj6tjelent6siikh6tt6rbe szorul,eh6t seg6digekentzerepel-nek.

Ezeket a seg6dig6ketaz adott ige f6n6vi igeneve el6tt ragozzuk.

4.1. ld6t kifejez6segddigeiszerkezetek

4.1.1.Kozelijov6 (futur proche):aller * infinitif

Je vaispartir. (Elutazom.)

A besz6ltnyelvgyakrant6volabbijov6 eset6n s haszn6lja afutursimplehelyett.

4.1.2. Kozelmrilt(pass6 6cent): venir de+ ffinitif

Je viensd'arriver.(Nemr6g6rkeztem,)

E szerkezethaszn|lata sokkal kev6sb6 elteriedt. mint az aller*

Wnitif-e.4.2. A folyamatkiiliinbiizddzisaitkifejez6seg6digeizerkezetek4.2.1.Hokesziilet: ftesur epointde + ffinitif

aller(imparfuit) +ffinitif

Ils sontsur lepointde divorcer.V6lnik6sziilnek.)J'allaispartir quand..(M6rmajdnemlmentem,mikor ..)

Meghiisult el6k6sziilet:voirailli + infinitif

J'ai aillitamber.Majdnemelestem.)

4.2.2.A folyamatkezdete: ommencer+ ffinitifsemettred+infinit ifcommencerar * infinttif





4.3.3.Akarat kifejez6se:ouloir+ infinitil

Je veux oger.Uszniakarok.)

Mncrscvzfsnr: loAfaire 6s a laisser seg6digeihaszn|latdt a mtivelte-to szerkezetrol z6l6 fejezetben6rgyaljuk(IX.7.).Olykor nehez meghirznia hat6,rta seg6digei6s azigei hasznrilatkozott, hiszenrengeteg g6nek ehetfcin6vi gen6vibovitm6nye an6lktil, hogyjelent6seelhalv6nyulna. P6ldriul'.J'ai essaydde rire. (Meg-pr6b6ltamnevetni.) Vitathat6eszerinta commen-cer-tseg6digenekekinteni.A pouvoir,vouloir, deyoir 6s a szem6lytelenlfauteset6ben em ehetaz eredetielent6s lhalv6nyul6-s6r6l besz6lni,iszenaz esetek rilnyom6 tobbs6g6-ben seg6digek6nt aszn6ljukoket.

5. Az igenevek5.1. Infinitif(f6n6viigendv)

Nem rendelkezikaz ige legjellemzobbaj6toss6gaival,lakja nem v6l-tozik szem6lys sz6mszerint,on6ll6an nem fejeziki sema m6dot, semaz idot:

Il est contentd'habiter ci.fielen)Il itail contentd'habiter/d. (mrilt)Il sera contentd'habiter ici.fiovci)

Az egyszerialakok folyamatossitgot,z osszetett lak(infinitifpas-se) befejezetts6getelez:

Il est contentde travailler.(Oriil,hogydolgozik.)

Il est contentd'avoir travailld.(Oriil,hogydolgozott.)

2•‹

‚••C



MncrEcyz€s: Azosszetettalak haszniilata korl6tozottabb,hiszen azinfinitifel6zm6nye6rtelemszertiengyakrankizirja a befejezettseget.

J'ai dicidi departir.(Elhat6roztam,hogy elmegyek.)(*J'ai deciddd'/te parti.) /6rtelmetlen/

Egy-egy esetbenviszont csak dsszetettalakot lehet hasmiilni:

Je me souviens'avoirvuga.(Eml6kszem,hogy llttam ezt.)(*Je me souviensde voirga.) /6rtelmetlen/

5.1.1.Milyenszerepeehet az infinitif-nek a mondatban?

a) Az ige bovitm6nye(l6sdV. 8.4.): Il commenceparler.b) A mell6kn6v bovitm6nye(kisdIII. 5.4.3. l"): Il est digned'Atreci.c) Jelzo(kisdIII. 8.): Je n'aipas le tempsde me reposer.d) Htrt|roz6(l6sdVII.): 1/ vitpourmanger.e) Allitminykieg6szit6(l6sdIV. 2.2.6.):Mon rAve,c'estde voyager.

f) Alany(l6sdIX. 8.): Emdier, c'est agriable.5.1.2. Az infinitif speci6lisunkci6i

u) Felsz6liths:Agiter avant usage.Haszn6latel6tt felrrizand6 )Tilt6s:Nepas sepencheren dehors. Kihajolnitilos )

bl K6rd6s:Que aire ? (Mit tegyiink?) Oi aller cet aprAs-midi? (Hovamenjiink mad6lut6n?)

cl Elbesz6l6scsak az irodalmi nyelvben- ritkin): Il dit une bonneplaisanterieet tout le mondede rire.(Szellemesenr6f6lkozott, miremindenki nevetett.)

5.2. Participes

5.2.1. A participe pr6sent6spass6hasznilatir6l(l6sdIIL 6.)

5.2.2. Gtrondif(hat6roz6iigen6v)

A participe pr6sentel6helyezetten prepozici6valk6pezziik:enchantant(errekelve).nmongeontev6s ozben). fasz,niiatarolhlsd dlhatiroz6imel lekmondatokVII .4 .1 .3 . ) .





Ha a pronomin6lis igevisszahat6n6vm6satdtgyiszerepti,akkorezzelesveztetniinkkell;ha r6szes, kkornem:

Ene— • .(MegmOSakOdott.)

N o u s n o u s W— ' W ‰ ñ

• EE‰ Ák e g y m – ü¤

Nous nous solIIInes 6crit des lettres.(Irtunk egymasnak leveleket.)

Arr61,hogy hogyan lehct lnegallapitani,hogy a visszahat6 nlvmastargy_vagy reszes esett,1‚Æd IV.2.1,1. 8•‹.

MEGJEGYZtSEK: 1•‹A participe pass‚±gyeztet6se az esetek t6bbstg6bencsak helyeslrasi klrd6s.Kiv6telt csupan a•`r6s•`sv6gt participe•]ok jclcntenck,ahol az egyeztet6st ahangalak is jclzi:‚ƒ 7 á—[?ƒ^ZŒ‹ ƒ¿aƒ‹ƒ ‹Ø ƒuV‘? áƒZVƒ¿• ‚¨—[

2•‹MIiutan a prononlinalis ige visszahat6 n‚àvmasa(SZem‚àybcn,szamban,ncmben)azonOS az alany•]nyal, a targyi n‚àvmassal va16 cgyeztctes tgy iSFelfoghat6, Inintha az alannyal egyeztetnlnk.‚ÇŒe stst hv‚à‰ñ•EA pedag6Ž–qcgySZerttt t6s veze•

tctt arra)hogy alanyl cgyeztctesr61 beszetttnk a kz6piskolai tankbnyvekben(Francia I.Gimnaztum,

182. oldalƒDFrancia I. K6zgazdasagi szakk6z„vpis•\kola,225.oldal).3•‹Ha a visszahat6 n‚àvmas r6szes csctt,ncm egyezte•\

tink;de ha ln‚àg ugyancbben a IIlondatban c16rcvc•\tett targy is szerepel,azzal term6szetescn egyeztet•]ntnk kell:

Ellc s'cst achct6 une robe.

Ÿ˜H”¬ á ”|Šx ‹Ù trttt‚Æ • •c(A ruha,amit mag‚ nak vctt...)



Nem egyeztetjiikaz el6revetettthrggyal azigepar-ticipepass6j|t, ha az az ellrevetett t6rgy nem azadott ige, hanem azuthnakovetkezo6n6viigen6vb6vitm6nye:

les livresque 'ai voulu lire(a konyvek, amelyeketel akartam olvasni)

Nem egyeztetjiika mriveltetoszerkezetaire igbie-nek participepass6j6t:

les robesque 'ai fait faire(a ruh6k, amelyeketcsin6ltattam)

Nem egyeztetjiikaz ily a 4,s z ilfait szem6lytelenszerkezetekarticipepass6jSt:

Ne parlons pasdesprobldmesqu'il y a eu entreeux.(Most ne besz6ljiinka probl6m6krol,amelyekkozottiikfelmeriiltek.)

Ha a tdrgyi n6vm6s en,|ltali$an nem egyeztetiink:

Tu as acheti des leurs ?(Vett6lvir6got?)Je n'en aipas acheti.(Nemvettem.)

Ha a participe pass6nem az osszetettgealak r6sze,hanem elz6,akkor a jelzett6n6vvelegyeziknem-ben 6s sz6mban,akhr a mell6kn6v(l6sdA mell6k-

n6v. II. 5.) .

6•‹

•C•Œ

‚O‚O



200 v.6.AZ ALANy Esez rcst Ar-liruANyEGyEzESE

6.Azalany6saz igei 6llitm6nyegyez6se6.1.Az igeszem6lybens szdmbanegyezikaz alannyal.

Je travaille. Vous travaillez.

Ha az alanyf<in6vi soport, az ge mindigharmadik szem6lybenan:

Pierre viendra.Pierre et Paul viendront.

6.1.1.Ha tobb alanyvan,6s ezekkiilonboz6 szem6lyiiek,kovetkez6szab6lyok6rv6nyesiilnek:a) Az ige mindigtobbes szdm elso szem6lybekeriil, ha az alanyok

kozott els6 szem6lyri s van(az alanyokat 6ltal ban osszefoglaljuka nousn6vm6ssal):

Maman, monfrire et moi,lnouslsommesallds d lagare.(Anya,abityhm 6s 6na p6lyaudvarramenttink.)Toiet moi,nous connaissons ette histoire.(Mi ismerjiikezt a tort6netet.)Les voisinset nousavonspris unedicision.(A szomsz6dok s mi dont6st hoztunk.)

b Az ige mindigtobbessz6mm6sodik szem6lybe eriil, ha azalanyokkozottnincs els6 szem6lyii,de m6sodik6s harmadik szem6lyrigy-

ar6nt szerepelaz alanyokat 6ltal6ban osszefoglaljuka vousn6v-m6ssal):

Pierreet toi, vousravaillezau m€meendroit ?(P6ter6s te ugyanazon ahelyendolgoztok?)Ni lesprofesseurs,i les lives, ni vousn'avez ien entendu?(Sema tan6rok, sem a di6kok,se ti nem hallottatoksemmit?)



V.6. AZ ALANY ESEZ TCET I-IITIIANYEGYEZESE 2OI

6.1.2. A szem6lyegyez6skkor is 6rv6nyesiil,ha az alanyi szem6lyin6vm6s6s az ige kozott m6g vonatkoz6 n6vm6s sszerepel:

C'est moiquiai vuga. (f nllttam eztl)Nous,quisommes ci,pouvonsmieux enuger.(Mi akik itt vagyunk,obban meg tudjuk eztit6lni.)

6.1.3. Ha tobb alany van, tobbes sz6mbakeriil az ige:

Jean et Pierre ne veulent as portir.(J6nos6s P6ter nemakar/nak/ elmenni.)

Ha viszontazalanyokatni, ou, comme, insique valamint),aveckotiossze, gy az egyessz6m,mint a tobbes sz6ms lehets6ges.

Ni Jean, ni Pierre ne veutlveulentlpartir.(SeJ6nos, se P6ter nem akar elmenni.)Lefrangaisainsique l'italiendirive ldiriventldu latin.(A francia, csakrigy mintaz olasz,a latinb6l szinmazik.)

6.1.4.Ha azalany obbessz6mrion6v,az ge tobbessz6mbakeriil.Nefeledji.ik, ogy atobbessz6mota n6vel6konkiviilsokfajta determin6nsjelezheti,melyek magyar megfelel6i ut6n egyesszdm il anyanyelviink-ben

Beaucoupde romansrangais ontparu cetteannde.(Sokfrancia reg6nyelentmeg az idbn.)Ungrand nombrede ournalistess'occupentde ceproblime.(Sz6mosjs6gir6 foglalkozikezzela k6rd6ssel.)

Mscrecyz6sEK:lo A nem szdmliihat6 fcinevekterm6szetesennemkeriilhetnekobbessz6mba, gyahozz|juk kapcso-l6d6 igesem:

Unegrandequantitdd'essence ete volee.(Nagymennyis6gribenzint loptakel.)



2' Az olyanegyessz6mri 6n6vi csoport, amely 6lta1'6.-ban tobbes szhmotjelz6determin6nsk6ntmiikodik(pl. un grand nombre,unefoule, une multitude),olykor 6rtelemszeriienf6n6vnek tekintend6,amelynekde prepozici6sjelz<ijevan - ilyenkor akapcsol6d6 igeterm6szetesen gyessz6mban iil:

/determin6ns/Une oule de genspensent que 'ai raison.(Rengetegember v6lekedik rigy, hogy igazam

van.)ljelzosfonlvlUne oule de clients a envahi lentagasin.(Vevoktomege |rasztotta el a boltot.)

3o A laplupart fon6videterminins on6ll6 haszn|lataeset6ns a kapcsolod6 ge mindigtobbes sz6mbaniit:

La plupart des elives travaillent bien.-- La plupart travaillent bien.(A tanul6k tobbs6ge6l dolgozik. A tobbs6g6ldolgozik.)

6.1.5. Ha az igei6llitm6ny azAte, az e1626 zab6lyok16 s vonatkoz-

nak. Az rillitm6nytkieg6szitomell6knevekalannyalval6 egyez6s6nekspeci6lis6rd6seit6sd II. 5.1 .5. s II.5.2.1.A f6n6viSllitmrlnykiegbszitii nemfelt6tleniil egyezikaz alannyal'.

Mafemmeest ecrivain.A feles6gemr6.)Ma passion,c'est les livres.(A szenved6lyem konyvek.)



V.7. AZ IGEKFELOSZTASA 203

7. Azg6k elosztasaz geicsoport zerkezetezempontj6-b6tKiilonkell venniink az €treg6t. B6vitm6nyn6lkil nem 6llhat.B6vitm6-nyeit 6sd V. 8.5.

A tobbi ig6t akovetkezcik6ppen sztSlyozhatjuk:

a) Tranzitiv(trirgyas)ig6kEzek prepozici6n6lkiili f6n6vi csoporttal,t|rggyal b6vitendok.A b6vit6s tobbnyirekotelez6:

(*J'achdte| ) J'achite unechemise.Ingetveszek.)

b) Kozvetetten tranzitivig6kEzekprepozici6son6vi csoporttal bcivithet6k:

Il obiit d son chef.(Engedelmeskedikf6nok6nek.)

c) Intranzitiv(nem t6rgyas)ig6kEzek nembovithetoksem 6rggyal, semprepozici6son6vicsoport-tal:

Elle meurt.(Meghal.)

d/ Pronominrilis g6kN6h6ny ige, mint a se souvenireml6kszik),s'dvanouirel6jul),s enaller(elmegy),se repenlir(megb6n),rgyragoz6dik, hogykotelezoa visszahat6n6vm6skit6tele.Tranzitiv ig6kis gyakranhaszn6latosak ronomin6lisan:

Je lave a voiture.(Mosoma kocsit.)aJe me lave.(Mosakszom.)

Je demande onseil.Tan6csotk6rek.)

Je me demande i .,. (Azon gondolkodom,hogy ..,)



Mncrrcvzfs: A val6s6gban nincs merev v|laszfal akateg6ri6k kozott.Sok tranzitiv iee hasznrilhat6ntranzitiv 6rtelembens:

Je lis un livre.(Olvasokegykonyvet.)- tranzitivJe lis.(Olvasok.) - intranzitivCe livre se lit aisdment. - pronomin6lis(Eza konyv konnyen olvashat6.)

Az intranzitiv ig„vk kbz6tt is van n6hany,amcly tranzitiv6rtelemben is hasznalhat6:

E l l c ƒ UBE l . )rrƒb• • • 2ƒb½‚ñ2• ƒ@ÞS—[(B01dOg 61etet 61.)

8. Az igeb6vitm6nyei avagy azigeyonzatokAzigei csoporthoz tartoznakszorosan ezeka f6n6vi, illetveprepozici6sfcin6vicsoportok:

•Vƒ¿ƒÆgƒ¿ ÈÇƒ‹ƒb‰È—[(MegSZervezte az utazast.)

”Òƒ\ƒ¿ ‚©Pƒ¿ ‚àrPttrizsbƒ¿ttegy’¾.ƒŠ

Pierre s'occupe(P6termatematikSvaloglalkozik.)

Ha ezeketa csoportokat toroln6nk, rossz mondatokat kapn6nk:

(*Il a organisi .) (*Je vais ,) (*Pierues'occupe .)

Ezeka csoportok(n6vm6sitiisn6lkiil) nemmozdithat6k el az ige mo-gott elfoglalt helytikr6l. Rosszmondatok lenn6nek:

(*Le voyagel a organis|.)(*A Paris e vais.)(*Demaths l s'occupe.)



205

Ezeka f6n6vi csoportok szorosanaz iglhez tarloznak, azige mintegy,,vonzza" 6ket. Az, hogy azige ut6n prepozici6n6lkiil, illetvehogymilyenprepozici6val6llnak,jellemz6az iglre - ezt nevezzik az igevonzat6nak.

Az ig6ket 6rdemesvonzataikkalmegtanulni,pl. remercierqn de qc(megkoszonnivalakinek valamit.)

A vonzott szerkezeteheta fon6vi csoportonkiviil f6n6viigen6v vagyal6rendeltmell6kmondats:

Je souhaite unebonne annded Paul.(Boldogirj 6vetkiv6nokP6lnak.)Je souhaitevivre heureux.Boldogankiv6nok 6lni.)Je souhaitequ'ilvienne.Azt kiv6nom,hogy eljojjon.)

A vonzatokkoziilazokatigyeksziinkr6szletesebbenelsorolni, ame-lyek a magyar tanul6nakneh6zs6get kozhatnak;tehiit azokat azig6ket, amelyek magyarmegfelelojem6s ellegtib6vitm6nyt vonz.

Nem okozgondot plldiul az

espirer quelquechose(rem5lvalamit),faire quelquechose csin6lvalamit),

hiszen e francia tranzitivig6kneka magyarban t6rgyasige felelmeg.Nem okozhatgondot p6ldriula

donnerquelquechosed quelqu'unad valakinek valamit),participerd qc (rlszt veszvalamiben),ressemblerd qn (hasonlitvalakire),

hiszenaz d prepozici6naka magyarban lltal6ban a-nak, -nek;-hoz,-hez, htiz;-ba(n),-be(n);-ra, -re; -on,'en, -dnragokfelelnekmeg.

Nem okozhatgondot p6ld6ula

parler de qc (beszblvalamir6l),

s'dloignerdeqc (eltixolodik

valamit6l),profiterde qc (okulvalamibol),



hiszena de prepozici6naka magyarban6ltalilban a-tdl,t6l;-161,rdl;-bdl, -b6lragok felelnekmeg.

8.1.A magyar tanul6nakgondotokozri vonzatokA kovetkezog6k vonzatagondotszokott okozni amagyar tanul6k-nak:

8.1.1.A bovitm6nyneknincsprepozici6jatrirgyesetbenlll)

rencon e qn (taliikozikvalakivel)aiderqn (segitvalakinek)

croireqn (hiszvalakinek)fdliciterqn (gratd6l valakinek)fatter qn (hizelegvalakinek)remercierqn (koszonetetmond valakinek)se rappeler4c (emldkszikvalamire)nommerqn qcl (valakitvalamineknevez)dlireqn qcz(megvitlasztji*valaminek)

8.1.2.A kovetkezoszerkezeteknllde el6zi meg a f6n6vi b6vitm6nyt

s'approcher de(kozeledikvalamihez)chargerde3(megbizzavalamivel)comp der de (kieg€szitivalamivel)se contenterde (bebrivalamivel)couvrir de(befedi,betakarja valamivel)

entourerde(koriilveszi

valamivel)s'occuperde (foglalkozikvalamivel)pourvoirde (ellirjavalamivel)se soucierde (torodikvalamivel)soup onner de(gyanisitja valamivel)

I Pl. Il le nomme son ami.Abar|tjirnak nevezi rit.2Pl. On I'dliraprisideu. Elnokk6fogj6k vrllasztan.

3A kotelez6 t6rgyi bcivitm6nytnem tiintettiik fel, mert ezek a magyarmegfelel6sbenis ott vannak. Pl. Il charge Pierre de cette aflaire.Megbizza P6tert valamivel.



8.1.3.A kovetkez6szerkezetekben felel mega magyar-tdl, -t6l; -rdl,-r(il ras.oknak'.

acheterqc it qn Il lui achiteqc. (Yitsdrolt6le.)

demanderqc d qn Il lui demandeqc. (KEr,kerdeztole.)emprunterqc d qn Il lui emprunteqc. (Kolcsonk6rtole.)enleverqc d qn Il luienliveqc. (Elvesziole.)volerqc d qn Il lui voleqc. (rylopjat6le.)renoncer qc Il S'renonce. t ,, _. ' ; , ' '

. - , .'--, ' , , | (Lemond6la.)renoncer on Il renon(ea lur.l

I De: changerde chemise nget vrllt.









5" Az aller'n 6s venirenkiviil m6s,helyvSltoztatdstkifejez6ge utrinisgyakran6llfon6vigen6v' lyen-kor a c6lhathrozoi6rtelemellen6resem tessziikkia pour prepozici6t:

Je coursacheter e ournal.(Rohanokmegvenniaz rijsrlgot.)Il estdescendu herchersa valise.(Lejott, hogymegkeresse b6rondj6t.)

6' A voir,entendre, entir:ut6nkovetkezofon6viige-n6v cselekv6s6neklvtgzojea mondatban t6rgy-k6nt szerePel:

Il m'avu entrer.(L6tottengembel6pni.)Je les entends hanter. Hallomoket 6nekelni.)J'ai senti e sommeilme gagner.(Ereztem,amint elnyomaz iilom.)

8.4.2.A f6n6viigen6vd prepozici6valkovetiaz ig6t

a) A fon|viigen6v 6ltaljelolt cselekveselvlgzlje maga az alany:

‚Â‚Æ

apprendred

avoird

avoirdu mal d

avoirtendance

chercherd

commencer

J'apprendsd chanter.(Enekelnianulok.)J'ai d luiparler.(Besz6lnem ellvele.)J'ai du malit 6crire.(Nehezemreesikaz ir6s.)

d Ellea tendance mentir.(Hajlamos ahazudoz6sra.)Je cherched la comPrendre'(Igyekszemmeg6rteni.)Je commence avoirroid.(Kezdekfdzni.)







b) A f6n6vi igen6viiltaljelzettcselekv6selvlgzljea mondat tirgya:

regretterde

se souvenirder

accuserqn de

chargerqn de

emp1cherqn de

persuaderqn de

prier qn de

Il regretted'Ate venu.(Sajnrllja,hogyeljott.)Je me souviensde vousavoir rencontrd.(Eml6kszem,hogytaldlkoztammag6val.)

Il accuse onami de uiavoirprissa montre.(Azzalv6doljaa bar|tj|t, hogyelvetteaz6rdjdt.)

On a chargdPieruede tilephonerd tout lemonde.(P6tertbiztuk meg,hogymindenkinekte-lefonriljon.)Tu les emp€ches e travailler.(Akad6lyozod6ket a munk6ban.)Il a persuaddsafemme de partir.(Rribesz6lte feles6g6t,ogyutazzonel.)Je les ai pridsd'€tre sirieux.(K6rtem6ket, legyenekkomolyak.)

c) A fSnbviigen6v6ltal ielzettcselekv6selv6gz<1jez d prepozici6valbevezetetton6vibovitm6ny:

conseillerd qn de Je lui ai conseillid'acheterunebicyclette.(Azttaniicsoltamneki,hogy vegyenker6k-

áÞ‚¤ Â‚Å‚?• —part.)• V Æªƒ ¿ð ‚ ê Žƒ m¿‚ ½.(Megtiltottaneki.ink,hogybesz6ljiink.)

demanderd qn de Je vaisdemanderd Rogerde m'icrire.(Megk6remRoger-t,hogyirjonnekiink.)

dire dqn de Dis-lui deconduiremoinsvite.(Mondd

meg neki,hogy lassabbanvezes-sen.)t Csak infinitif pass6haszn6lhar6 t6nal







(lescirconstants)

l. A hat6rozok-a mondatb6vitmenyei

Št ] ‚ÆÐT ”Ò

a‘ë “Ø’E 3;ŒQA ŒL.(Nagyon udvariasan a pinc‚àhez fordul.)

A bekeretezett6szekaz ige riltalleirtfolyamatkoriilm6nyeithat6-rozzitkmeg. A hat6roz6k(hathroz6i csoportnakis nevezhetjiik6ket)torolhet6ka mondatb6lirgy,hogyazoknyelvtanilagov6bbraishibit-

lanokmaradnak:

Il partira.(Elutazik)Elle a trouvdsonchien. Megtal6ltaa kuty6j6t.)Il s'adresse u gargon.(A pinc6rhez ordul.)

Helyiikis v6ltoztathat6:

Trdspoliment, il s'adresseu gar7on.Il s'adresserDspolimentau gargon stb.

A hat6roz6lehet:

prepozici6s on6vicsoport(VI.2')hatarozoszo VI. 3.)hatirozoimell6kmondat(VII.4.)



218 vr.2.ApREpozicros6NEvrsopoRTMrNTHATARoZ6

2.A prepozici6s f‚ànlvi csoport IIlint hataroz6Lttttuk,hogy a prepozici6s Sbn‚ài csoport t6bb Å¤e szerepet is bet61thet

a mondatban.Vegytk p‚àdaul a de cette maison csOportot:Je me souviens cette maison(Emllkszem erre a hazra.)‹ î ƒ ¿ «‚ ½ƒ ‹r ˜ ] ƒ ‹ c • • ‰¿Èƒ Æ?(Lattad e haz ker è‚à?)ƒnµ• s sƒÆ‰‰Æƒ•2rS tt Cƒ¿•—[‰ƒ¿VÆê .(BtSZklk Vagyunk erre a hazra.)D 2 c " 2 ‰ƒ Æ• ŒÆƒ ¿t r ƒ ¿ƒ c^ƒ N¿/ 2 ' ‚ ¯Å• \h a t a r o z 6 i c s o p(Ebb61 a hazb61 nagyszert lesz a kllatas.)

A hataroz6i csopOrt az egyctlcn,amely a IIlondatban szabadon IIlozgat•]hat6`

0 • ƒ ¿áƒ ¿ƒ À báC P ƒ ¿œƒ ‹ÅŽ c á ‰¿Èƒ ÆE

0• ƒ¿ rƒ¿ƒ‹ car2 ‰ƒ¿§ƒÆ,• • ‚Åƒ\ CƒN¿C‹ƒJ2•EA hataroz6i csoportban ¶1lhat nulla prepozicib isi

/ 7 ƒ ¿ ƒ ¿\¿uV pƒ Æ— [Ø ¨ƒ ‹( E g 6 s z t t z a k a d O i g o z o t t . )/r cs•2‹º• ‚ÇsƒÆc‚ñoƒÀƒ¿—[ß,ƒ¿ ƒ¿•.(Kalappal kezlben j6tt be.)

A nulla prepozici6s hataroz6i csoport is lnozgathat6 a mondatban:

•Vƒ\Å ‚´?/?ƒÍ sCr,‰ð‰ƒ¿ Ø•BMa reggd pihenni akar.)CƒZ‰¿K,,•ŒƒbÆ•s‚År?ƒÆcr.

- az rgercsoporttagja

- a f6n6vicsoporttagja

- a mell6kn6v6vitm6nye





220 vr.2.ApREpozicrosFONEVTsopoRT MrNTHATARozo

la nuit(6jszaka),cematin(mareggel),cetapris-midi(mad61ut6n),ce soir (ma este), ce matin-ld(akkor reggel),cet apris-midi-ld(azona d6lut6n)stb.

Je viendrailundi(mardi,etc). (H6tfdn/keddenstb./jovok.)Le lundic'est ermi. (H6tf6nk6ntz6rva.)Ie samedimatin (szombatreggelenk6nt)Il partira Ie 13uillet. (Jriliusl3-6n indul.)Il partirale /,3. (13-rinndul.)II partira le samedi13. (13-6n,szombatonndul.)

Il travaillea nuit. (Ejszakadolgozik.)jour et nuit (6jjel-nappal)Je viendraila semaineprochaine. (Jovo h6tenjovok.)cette semaine (ezena h6ten)la semainederniire (a mrilt h6ten)I'an prochain (iov6re)l'an dernierf'anndederniire (tavaly)

MncrrcyzssEK:lo dans Ia matinie, dans Ia soirie, dans I'apris-midi(a d6lel6tt,az este, a d6lutrinfolyam6n)

2o Nem prepozici6sszerkezettelejezziikki:

itya3heures |{taro* 6rirja,ga ait 3 heuresJhdrom6r6valezelott)

2-2.A prepozfci6s6n6vicsoportmint helyhatdrozd (compldmentde rieu)A hol6s hova k6rd6sreugyanazokatahathroz6kathaszndljuk:

Je vaisd la campagne.Vid6kremegyek.)Je suisd Ia campagne. Vid6kenvagyok.)Il entredans la salle.(Bel6pa terembe.)

II estdans la salle.(A terembenvan.)



2.2.1.Az oit (hol?, hovd?)k6rd6srefelel6 hat6roz6k leggyakrabbanhaszn6ltprepozici6i 6smagyarmegfelel6ikl

d -ban,-ba; -n6l;-on; -ra:'-hozdans -ban, -baen -ban,-ba; -on; -rachez -n6l;-hozsur -on; -ra; -16lsous alztt: alitcontre -n5l;-hoz

devant el6tu el6entre kozott; kozeparmi kozott; kriz6;kor6ben;kozep6nvers fel6par Gon)rit;keresztiilau-dessus e folotq f-ol6au-dessousde alatt; alitau milieude kozeP6n;koz6autourde korffld c6ti del1 nrellett;mellepres de )en ace de szemben;szembehorsde (on) kivtl; kivtiled I'intdrieurde Gon)beliil;beliilrestb.

a) A magyar n6vut6knak megfelel6francia prepozici6khaszn6latakev6sgondot okoza magyartanul6nak,koziiliikcsakaparmifentrep6rhuzamoshaszn6latirat6riinkki kiilon.

V12.A PREPOZrC16s F6N‚±I CSOPORT MINT HATAROZ6 221

I Csakhelyhatirozoi6rtelemben



222 vr.2.ApRgpozicrosFONEVTsopoRTMrNTHATARozo

parmi/entreA parmiazt jelzi,hogykettoneltobb hasonl6dolog/szem6lyozotttal6lhat6 valami.Altal6bantobbes szamu 6n6v/n6vm6selott 6ll.

Parmi les arbres il y a une olie maison.(A f6k kozott szlp h6z 6ll.)Il y a un traitreparminous.(Artl6 van kozotttink.)

Entre-t haszniilunk,ha kett6 kozotttal6lhat6valami:

Entre lesdeuxsalles ily a unpetit bureau.(A ket terem kozottvan egy kis iroda.)

Egy6bk6nta k6t vagytobb dolog/szemdlyltal koriilhariiroltteret,id6koztvagya koztiiklev<ikapcsolatotelzi:

Il estenfermdentre quatremurs.(NEgyfal koz6z|rtift.)Il litentre es ignes. A sorok kozottolvas.)Entre les actes,onpeut se reposer.(A felvonilsokkozottpihenhetiink.)M€meentre les membresd'une amille il y a des conflits.(M6gegycsal6d agjai kozottis vannakkonfliktusok.)

b A magyarragoknakmegfeleloprepozici6khaszn6latai/dans

Azd mintegy pontszertienelzicsaka helyet,nemdimenzi6iban.Haa besz6l6 emel6gszikmegezzela pontszenielz6ssel,anem 6rbenakarja l6ttatni a helyet,akkor a -ban, -ba lrrelembena dans-thaszn6lja:

Qu'est-ceque vousaites d l'dcole?(Mitcsinriltokaz iskol6ban?)Dans

notre ecoleily

a un laboratoirede langues.(Iskol6nkbanvan nyelviaborat6rium.)



VI. 2.A PREPOZiCI6SF6NEVICSOPORTMINTHATAROZO 223

Je vaisd la maison(HazamegYek.)Je rested la maison (Otthon maradok.)J'entredanscettemaison. Bemegyekebbea hinba.)

J'ai passduneheuredanscettemaison.(Egy6r6t toltottemebben ahinban.)

Je vaisau thddtre.Szinh6zbamegyek.)C'est la premiirefois que e suisdansce thdAtre'(Most vagyokel<iszorebben a szinhizban.)

Je travailled la cuisine.A konyh6bandolgozom.)

Qu'est-cequ'il ya dansunecuisinemoderne?(Mi van egymodernkonYh6ban?)

J'habited Paris.(P6rizsbanakom.)J'habitedansParis.(Bent akomP6rizsbannema kiilv6rosbanl.)

MpcncyzssrK: 1o Gyakrann6velon6lkiilimagyarszerkezetnekelel

meg az d la vagYau :(k6rh6zbanvan)Atre dI'hdpital(vid6kre,moziba,meccsre tb.megy)aller dla cantpagne,u cindma,au match

2' Ha nem hat6rozottn6velo,hanemm6s determi-n6nsel6zimeg a f6nevet,vagyha a (ak6rhat6ro-zott n6velcis)on6vicsoporthozjelzoibovitm6nyj6rul,ink6bba dans-thaszn6ljuk:

OnI'a traitddansplusieurs ipitaux(dansunpetith6pital,dans e meilleurh1pitul).(Tobb korhdzbanLegyis korh6zban,a iegjobbkorh6zban/kezeltek.)



224 vr.2.ApREpozicrosFONEVTsopoRTMINTHATARoz6

3o Ha a magyar-on vagy-ra rag nem valaminekafeltilet6nlev6helyetelol, akkor iitalihan d-thasz-n6lunka franci6ban:

Il fait des tudes d I'universiti.(Azegyetemenanul.)II vad la.fac.(Azegyetemremegy.)Je vaisau congrisfau concert,d la rtunionl.(Kongresszusrakoncertre,gyril6sre/megyek.)

4' Ha a -nal,-ndlnemvalakinekaz otthon|t, munka-hely6tjelol6 fon6vhezkapcsol6dik (lisdchez)6snem vertik6lisan6rint6 kozels6getelent (Lisdcontre),az d-t haszn6ljuk:

d la mer, d laporte, d Iafenltre(a tengern6l,az ajtonitl,az ablaknii)

5" A foldrajzinevekelott(lisd IIL2.l.2.Mncrecvz6s)6o Azallerigeut6n elhleban,,pontszerijen,hataroz-

zuk meg a helyet: aller au magasin,d la salledesdjour,au stade sIb.Viszont:entrer dans e magasin,dans a salle stb.

7o Az a m|g sz6mtalanm6sszerepbens el6fordul.

Az d-hozhasonl6an,,pontszenien",nem dimenzi6ibanelzi a he-lyet,de hasznhlataritk6bb. Az.utinakovetkez<ioneveknek6ltal6-ban nulladetermin6nsaan. Az en 6saz d sz6tv6lasztirs6raegko-zelit(i,,szab6ly"sem6llithat6fel,ez nyelvhaszn6lati6rd6s teh6taz en-nalbevezetett repozici6sszerkezeteketrdemes ifeiez6sk6ntmegtanulni.P6ld6ul:

J'habiteenprovince.Viddkenlakom.)Viszont: d la campagne falun) *



Je dtne en ville.(A v6rosbanvacsorilzom.)Viszont: d lamaison(otthon)

J'habiteen banlieu.A ktilvirosbanlakom.)Viszont: au centre(a kozpontban)Ha t6rszenien 6ttatjuk a helyet, akkor dans-t haszn6lunk:

Dans cette ville ily a beaucoup 'espaces erts.(Ebbena v6rosbansok a zold teriilet.)

MncrpcvzFsnr: l' Az en foldrajzinevekel6tt,l6sd III.2.1.2.2" A szem6lyesn6vm6shangsrilyos alakjai elottdans

helyett en-thasznitlunk: ,Ie ne trouvepas en lui ceque e cherchais.Nem takilommeg benne,amitkerestem.)

chezElotjelent6fon6v el6tthaszn6ljukvalakinekaz otthon6ban,mun-kahely6n,orsz6gdbanstb. elent6ssel):

Chez les Frangais c'est commega.(igyvan ez a franci6kn6l.)Il habite chez sesarents.(A sziilein6lakik.)Il travaille chezPeugeol. A Peugeot-n6ldolgozik.)Ellerentrechezelle.(Hazamegy.)Je suisall6 chez 'dpicier.A fiiszereshezmentem.)

Mncrncvzfssr: lo Valamivann6la(nemotthon) : Il a quelque hosesur lui.2' Ha 6lettelentelola fon6v,m6sprepozici6thaszn6-

lunk'. autableau(a trlbl6nil),pri:sde la riviire (afoly6n6l),contre e mur(a faln6l)stb.

3' A chezkombin6l6dhatmiisprepozici6kkal:Il habiteprdsde cheznous.(Kozel

lakik hozz6nk.)Elle vient de cheznous.(Ti5linkjon.)



226 vr.2.ApREpozicros6NEVTsopoRTMrNTHATARozO

surFok6nt a magyar -on, -ra-nakmegfelel6ahaszn|lata:

Mets le livre surla table.(Tedd a konyvetaz asztalrat)

Mscrpcvz6sEK:1oAprendreut6na magyar-rdl-laljelzetthelyhat6ro-zonak felel mee:

Il a pris, tirrc sur la table.(Elvettea konyvet az asztalrol.)

2" A magyar-rdl-nakfelel meg, ha valamineka t6m6-j6r6lvan sz6:

Racontezquelquechosesur lui.(Mes6ljenalamit r6la.)Ecrivez un article sur cette affaire.(irjonegy cikket errol aziigyr6l )

Nous avonsdiscutesur la question.(Vitatkoztunka k6rd6srol.)

3 Jegyezzikmeg: 2x 3 m6ter'.deux mdtressur troisminden m6sodik alkalom:une ois sur deuxmindentizedik ember: un hommesur dixhuszb6l h6rman: trois sur vinst

contreA ftiggolegesr6nyri, 6rint6 kozels6getelzi:

i5I I contre

SOUS

J'ai poussd e lit contre e mur.(A falhoz toltamaz 6gyat.)





228 vr.2.ApREpozicr6sF6NEVTsopoRTMINTFrATARozo

Mecrpcyz6sEK:1oYigyilzatr.A kovetkezo kifejezesekbenhatarozonem a honnank6rd6sre elel.

Allonsde I'autre c6td.(Menji.inka mrisik oldalral)Ellehabite du c6tt de c:hez ous.(Mifeldnklakik.)

2" A magyar-brilragnak olvkora dctit,selel meg.A kerdes s:ou ?

Ellea pris wrerobedun,y 'ctrmoire.(Egyruh6t vett kia szekr6nybol.)Il boit dans un verre.(Poharb6liszik.)

A magyar-r(tl-nakgyakrana .rar 'elelmeg. L6sd2 . 2 . 1 .

3' HasznSlata helyliatdrozokoniviilis igen sokr6-tri, ido-,mod-, eszkozhatdrozo,irtokosjelzo.

passzivszerkezet.ondvi igenevelott stb.2.3. Aprepozfci6s6ndvicsoportmint mridhat{rozdcompl6mente ma-nidre)

A tomment7(hogyan?)k6rd6sreelel.E hat6roz6katelsosorban z avecvezetibe, de eillhatelottiik de, t, en,par is. Idesorolhat6a sans s.

ovecpassion szenved6lyesen)avecbeaucoup e dfficultd(igennehezen)it voix6asse halkan)d lafrangaise(franciam6dra)d'un ton calme(nyugodthangon)de cette.fagonilym6don)

se tenirpar la main(klzen fogj6kegymilst)par n'importequelmoven(b6rmilyeneszkozzel)



VI. 2. A PREPOZiCIOSdNEVI CSOPORTMINT HATAROZO 229

parlerfrangais,en ami (franciitul,bar6tk6ntbesz6l)Je le bois sanssuue. (Cukorn6lkiil iszom.)

2.3.1.Kozleked6sim6dokd pied gyalog en voiture aut6nd bicycletteker6kpiron en tain vonatond moto motorral en avionrepiil6nd chevalovon en bus busszal

en cer busszalen bateauhai6n

Mecrscvzfs: Ha determin6nsts haszn6lunk,akkor m6sprepozicio-kat kell alkalmazni.P6ld6ul:

Je suisarrivdpar le train de 10h.(A tiz 6r6s vonattaljottem.)Il est venuavecsa nouvellevoiture.

(Aznj aut6j6valott.)2.4. A prepozfciriscsoport miat eszkiizhatfirozf(compl6mentd'instru-ment)

Az avecquai(mivel?)k6rd6sre elel.

avecJ'dcristoujoursavec un eutre.(Mindigfilctollalrok.)

Ha az eszkoz estr6sz,6ltal6ban a deprepozici6thaszn6ljuk:

montrerdu doigt(ujjalmutat r5) -voir de sespropres yeux(sajdtszem6vel6tja)ecrirede la maingauche bal k6zzel rl)

1De: Unelette iuite d la main. K6zzelirott lev6^.



230 vr.2.ApREpozicr6sONEVTsopoRTMrNTHATARozo

Mncrscvzfs: A-val, -velrag a magyarban nemmindig eszkoz-vagytir shatir oz6tjelez.P6ld6ul

(3 cm-rel meghosszabbitja.)Elle le rallonge de 3 centimitres.(Szeretn6kegy6wel idosebb enni.)Je voudraisAfteplusvieux d'un an.

AVouschauffezau gaz ou au charbon? (Gazzalvagysz6nnel rit?)

dcrire au crayon(ceruziivalr)jouer d la balle(labd6zik)jouer au tennis,auJbotballstb.

Viszont jouer dupiano,du violon,de la guitarestb.

2.5. A prepozici6scsoport minttdrshatfiroz6(comitatif)

Az avecqui (kivel?)k6rd6sreelel.avec illetvenegativ6rtelembensans)

Je suis sortiavecf ansMarie.(MriridvallM|ria n6lkiil/mentemel.)

Egy6b ehetos6g:

Je vous aisse en compagniede Julie.(Itt hagyom maghtJulie-velaz o tdrsas|eilbanl.)

MscrrcyzEs: A fesztelennyelvhaszn|latbanaz avecprepozici6tt6rs-halarozotbevezetoszerep6ben yakranh6travetik,s af6nevet(n6vm6st)el is hagyjrik:

Ce gargon, u pors avec? (Elm6szezzela firival?)Tupars avec? (Te is m6sz?)



VI. 2. A PREPOZICIOSoNEVI CSOPORTMINT HATAROZO 23I

2.6. A prepozici6scsoportrnint okhatdroz6(causal)

A pourquoi(mi6rt?)k6rd6srefelel.

pour (miatt)

Il a eti emprisonntpour vol.(Lop6smiatt csukt6kle.)Ne te metspas en coldrepour une histoirepareille.(Ne izgasd el magad egyilyen dologmiatt )

d causede (miatt)

Tout estarrivid causede lui.(Mindenmiatta tort6nt.)

grffcei

C'estgrdced sonpdre qu'ila pu payer.

(Azapjrinakkoszonhet6enudott fizetni.)par

Je le saispar exp,lrience.Tapaszlalatb6ltudom.)Il agitpar inftrAt.(Erdekb6lcselekszik.)

en raison de(folyt6n)

En raison de lagrivedespostiers, lsn'ontpas re{u la lettre.(A post6ssztr6jkolyt6nnemkapt6kmega levelet.)v|laszllkosl

Mscircvz6srK: lo Az okhat6roz6imell6kmondatota pour que nemvezetheti be,csak a par ce que. Fonlvi igeneves6talakit6sn6lpour-thasznaljukl6sdVII. 4.3.2.).





heureux -- heureusementlong --+onguement



3.1.1. Azegyalakir mell6knevekeset6ben erm6szetesen hhez az egyalakhoz ragasztjuka k6pz6t:

facile --+facilement

Ha a himnemiialak (nem n6ma) maginhangz6ra vlgzldik, akkorehhezkozvetleniililleszkedika k6pz6:

poli --+oliment,vrai --+vraiment

Krvflrur:gai --+ aiementvagygaimenr (vid6m-an)assidu --+assidhment(kitart6-an)cru --+crftment(nyers-en)du -+dttmentkell6-k6ppen)

3.1.2.N6h6nyesetben ementhelyett-iment-rav|gz6dikaz -e v6gzod6-sri melldkn6vbolk6pzet hathroz6sz6

dnorme --+normiment

Ilyenek m6gaveuglementvakon),codormimentd(valaminek megfele-lSen),confusdmentzavarosan),ntensiment(intenzive), prd cis ment(pontosan),profondemenlm6lyen).

3.1.3. Azldl-ra(-antvagy-ent)vtgzodo mell6knevekbSlamdl (-am-ment vagy-emment)v6gzod6sriatirozoszokatk6pziink.P6ld6ul:

brillant -. brillamment (ragyogo-an)prudent --+rudemment6vatos-an)

Krvfrsl: lent---+entementlassir lassan)

3.1.4.Rendhagyo 6pz6s

gentil -->entimentkedves-en)bre.f --+ riivemenl(rovid-en,nehdnysz6ban)



3.1.5. A bon,-ne-naka bien, a mauvais,-e-nekmal felelmeg.

3.1.6.Vannak olyanmell6knevek,amelyekbizonyosg6k utdn klpzo

n6lktil is hat6roz6sz6k6ntviselkednek:chanteraux (hamisan6nekel)parlerhaut, ort (hangosanbesz6l)parlerbas (halkanbesz6l)payercher(dr5,gitnizet meg)cofttercher(sokbakeriil)sentir bon, mauvais6, rossz szagavan)boire chaud,roid (melegen,hidegen ssza)tenirbon(kitart)stb.

3.1.7.Vannak term6szetesenlyan mell6knevek,amelyekbcilnem szo-kds-ment-nalhatirozosz6t k6pezni. lyenkor koriilir6st alkalmazunk:

marxiste--'d'une manidremarxiste(marxistam6don)

Nem mindig k6pezhet6hatdroz6sz6a participe-okb6l:

dtonnd -+avecdtonnementcsod6lkozva)

A koriilirris akkor is haszn6lhat6,ha lehets6ges szab6lyosk6pz6s:

II aparli simplement.)Il aparlt d'une maniiresimple.| (Egyszerrienz6lt.)

Il a parldavecsimplicite.

MpcrpcvzfsnK:lo Az heureux,se (boldog)mell6kn6vbolk6pzettha-tinoz6sz6, heureusement,elent6se: szerencsdre,szerencsdsen.

(Boldogan61.)Il vitheureux.Elle vit heureuse.



Egy6bk6nt selofordul,hogya francia mell6knevethaszndl olyanesetben,ahol a magyar hatAroz6szotk6pezne:

(FiatalonhAzasodtak.)Il sesont marids trisjeunes.(El6gedetten61.) l vit content.

Ez tort6nik aparticipe pass6-vals:(F6radtan6bred.) Elle se reveilleatiguee.

(Megkonnyebbiiltenmentem el.)' Je suisparti soulag6.

2" Vannak olyanhat6rozoszok, amelyek az iillitmdnymellett iilva aztm6dositj6k, a mondat 6l6n 6llvaviszontaz eglszmondatra vonatkoznak:

Elle a commencdd parler stupifument.(Ostobrinkezdett besz6lni.)Stupidement,elle o commencid parler.(Ostobam6d,elkezdettbesz6lni.)Il est seulement ix heures.Csak l0 6ra.)Seulement,l est dix heures, etje ne peux plusrester.(Csakhogymdr 106ra van,6s6nnem maradha-

rok rovebb.)

3' Kiv6telesen fon€vb6lis k6pezhetb hatiroz6szo:

le diable-- diablemenr(ordogien)la vache teh6n)-- vachemenl6llatira)



3.2. A, hatdrozfiszfikhasonlft6 szerkezetekben

Eppen igy6runkel. mint amell6kneveknElIII.5.3.),azzala kiilonb-

seggel. ogy afelsofokn6l,erm6szetesen,sak e |llhat a szerkezet l6n:Tu travaillesaussi 'itequemoi.(Olyan gyorsandolgozol,mint6n.)Tu travaillesplus tite quemoi.(Gyorsabbandolgozol,mint 6n.)Tu trut'uille.snoin.rite quentoi.(Kevesb6yors?Irtolgozol,minten.)

C'est luiqui trovttiilee plus vite.(0 dolgozika leggvorsabban.)C'est ui quitravaillee ntoinsvite.(6 dolgozik alegkev6sb6yorsan.)

3.2.1.Rendhagy6okozds

bien - mieux -' le mieux (a leg-jobban)beaut:oup --+ lus '- leplus (a leg-tobbet)peu --+moins -- le moins (a leg-kevesebbet)

3.3. A hatirozilsz6k helye amondatban

Ha a hatfrozosz6 a kozl6s szempontjSb6la t6ma vagy a r6ma (rijinform6ci6),helyet61tal6noszab6lyokrdnyitjSkLlsd:A sz6rend,X.10.). ehet a t6ma a mondat 616n, r6ma a mondat v6g6n5ll:

Qu'est-cequ'ila Jait hier ?- Hier, il a travailli.Quanda-t-il tavailli ?- Il a travailld hier.

Ha nincs lyenszerep , a hat6roz6szohelye 6ltal6ban nincsmerevenmeghat6rozva:

Il fermabrusquementa porte. )Brusquement,l ferma la porte.| (Hirtetenbecsuktaaz ajtot.)Ilferma la porte brusquement.



Vannak azonbanolyan hat6roz6sz6k,amelyekszorosankapcsol6d-nak egyes g6khez, smindigut6nuk 6llnak:

Il travaillebeaucoupdepuis un certain temps.Pierreparlebien,mal, vite,trop,peu, plus stb.

Az ilyen hatarozoszosemmik6ppensem mozdithat6el:

(*BienPierreparle.)

3.3.1.Osszetett geid6 eset6nahathrozoszo itall,bana participe pass6el6 keriil:

Eltet'a tout de suite remarqud.Azonnalmegldtta.)Nous avonsbeaucoupdflechi.Sokatgondolkodtunk.)Il a remarquablementravailli.(Kiv6l6andolgozott.)

Nem keriil azonban aparticipee16: ujourd'hui, hier, demain, t6t,tard. ici.lit :

Il a commenct 6t.(Kor6nkezdte.)

A participe-etmegelozohat6roz6szokaz igei sz6l6sokba s be6kelod-nek:

j'ai souventaim, ilfait toujoursattention stb.3.4. Ndhdnygyakorihat6roz6sz6hasznf atdr6l

3.4.1. beaucoup/tris

L6ttuk, hogy lehetdetermin6nsIIL 3.13.3.)6s n6vm6s 1V.2.5.4.b)is.



Hathr ozo sz6k6nt szerepelhet- igeut6n:r

Il m'aime beaucoup.Nagyonszeret.)- koz6pfokir mell6kn6vvagy hat6rozoszoelott:

C'estbeaucoup lus cher.(Ezsokkaldrrig6bb.)Il marchebeaucoup lus vite.(Sokkal gyorsabban6r.)

Mell6kndv vagy hat6rozoszoel6tt nem 6llhatkozvetlentil.Itt a trisveszi6t a hely6t:

C'est tris important.(Nagyonfontos.)Il court trisvite.(Nagyon gyorsanfut.)

A besz6lt yelvben,neh6nygyakoriszerkezetben,etermin6ns6lkiilrlllofon6vel5tt is szerepelhetrds.'

Il a trdsaim, trdssoif trds sommeil.(Nagyon6hes.nagyon szomjas,agyon61mos.)Il fait tris attention.(Nagyonfigyel.)

Onrill6ans haszn6lhatiuk:

Tu I'aimes? - Beaucoup.Szereted? Nagyon.)Tu es heureux? - Irtls. (Boldogvagy? Nagyon.)

Mrcrncvz6sEK: 1oA beaucouplott nem 6llhat tris.E helyett szerepelaz dnormement

Il travaillednormi'ment.(Nagyonsokat dolgozik.)

t Osszetettgeidri eseten participe pass6elcitt: l abeautoupchangd.



2o Abeaucoup lottnem 6llhat a si. Ehelyetttellement(tant) iil:

Je l'aime tellement(Olynagyon lannyiralszeretem )J'ai tellement ravailld.Olyansokatdolgoztam.)

3 A beaucoupel6tt nem 6llhat az assez.E helyettpasmal:

J'avais apprispas mal de choses.(El6gsok mindent tanultam.)

3.4.2.bien

Elsosorbanm6dhat6roz6i szerepbensmert (7dlelent6ssel),elenthetiaz intenzititst(nagyon,sokkal) is.

Il vabien.(J6lvan.)Il travaille bien.(J6ldolgozik.)C'est ris bren.Nagyon6.)

a) bien: beaucoup

Je l'aime bien.(Nagyonszeretem.)

C'est bienplus

intdressant.Ez

sokkal 6rdekesebb.)A vouloir melletta beaucoup em haszn6lhat6,csak a bien:

Je voudraisbienvoirga. (Nagyonszeretn6m6tni.)Je veuxbien.(Szivesen.)

b) bien: tris

Tu rentresbien tard.(Nagyonk6s6n ossz )





Megelozhetg6rondifotis, ilyenkor ak6t egyidejticselekv6s izonyosellent6t6reutal:

Tout en vousapprouvant,e ne vous mitepas.(Helyeslemugyan,amit maga tesz,m6gsemut6nzom.)

3.4.4. ci - Id - li-bas

Elviieg az. cijelolia kozelihelyet itt,ide),a ldpedig at6volit(ott,oda).A mai nyelvhaszn6latbanld egyrenk6bb kiszoritjaazonbanaz ici-t.igy az ott, odajelentdsre gyre nk6bb a ld-bashatdrozosz6taszn6ljuk.

Il est ld. (Itt van.)Qu'est-cequetu as vu ld-basZ(Mit l6tt6l ott?)

MscrrcvzfsEK:lo A d'ici(innen)haLirozosz6gyakoriidohat6roz6-k6nt is:

d'ici ld(addigra)d'icilundi(mostant6lh6tfdig)

2opar ici,par /d (errefel6,arrafele)

3.4.s.d6jd

J'ai dtjd vuga. (MhrLittam.)

6vatosan kell bdnnunk vele,mert a magyar megfelelo,a mar haszn|la-ta sokkal t6gabb- ne haszn6ljuka ddjd-t unos-untalanP6ldriul:

(Ertedm6r?) Tu comprends(Siessm6rl) DepAche-toi.(Marmehetiink.) Onpeut y aller.(Ez itt m6rBudapest.) Et nous voildd Budapest.(mririnduliskor) dis le ddpart





244 V1 3.A HATAROZOSZOK

Tagad6seset6na m4me6ltal6ban megellzia pas-t'.

Je ne connaismentepas ses arents"(M6ga sztileitsem smerem.)

Mecrecyz6sEK:" A m/memintegyalakI mell6knevugyanazelent6-sri, ha a determin6nss a f6n6velott 6ll:

la m|nte.f'cmnta,a.sm1masproblimes

2" A nftmemell6knevrllhat a fon6vvagya hangsir-lvosszem6lyesevmdsut6nis.ntagu ttelemben:

Murieest a bontentAnte(Mririamagaa jos6g.)rtous-m4ntesmi rnagunk)







VII. 3.A MELLEKMONDATMINTAZIGEI CSOPORTB6ViTMENYE247

D/ SusroNcrr,- ha a szem6lytelenzerkezettel besz6lciem 6llitjaa mell6kmon-

datbanjelzett

folyamatt6ny6t,hanem annak sztiks6gess6g6t,ziik-

,s6gtelens6g6t,ehets6ges,ehetetlen,bizonytalan,hamisvolt6tjelzi:il estnicessaire(sziks6ges), l faut, il estpossible,impossible,l esttempsstb.:

Il esttempsque tu viennes.Ideje,hogy eljojj.)

- ha a szem6lytelenzerkezet besz6l66rzelmeit,egy6ni6rt6kel6s6tfejeziki a mell6kmondatit6nnyelkapcsolatban:i est bon, uste(helyes),tiste (szomori), urgenr(siirg<is),rare (ritka), important(fontos),itonnant(meglep6),c'estdommagek6r)stb'

Il est importantquenous nousparlions.(Fontos,hogy besz6ljiinkegymiissal.)

-ha az alanyimell6kmondata mondat 6l6n6ll (mindenesetben):

Qu'ilveuillevenir, c'estvident.(Nyilv5nval6,hogy el akarjonni.)

Mncrrcvzfs: Ha az il szemllytelenn6vm6shelyettcela (9a, ce) 6Il, azigem6dakkor is az el6bbi szab6lyokhozgazodik:

C'est imPortantqu'ilvienne.C'estividentqu'ilsera d.

3.A mell6kmondatmint azigei csoportb6vitm6nye3.1.A trirgyimelldkmondat

3.1.1.A kotosz66ltal6ban:que

A fomondatbantobbnyirea kovetkezogek szerepelnek:A) Beszldaktust,gondolatimtiveletet,6rz6kel6stkifejez6igtk: dire,

ddclarer(kijelent),raconter,ffirmer (6lli0, annoncer(bejelent),



248 vtr.3.AMELLEKMoNDATrNTAZ rcErcsopoRTB6viTMENyE

avouer(bevall),savoir,deviner(kital6l),croire,penser, esp1rer,oublier,se rappeler,voir,entendre, outer(k6telkedik),sentirstb.

Je croisqu'ilest content. Azt hiszem,oriil.)

B) Akaratotkifejez6iglk: vouloir,.souhaiter,ddsirerstb.

Je yeuxqu'ilsoitcontent.(Aztakarom,hogyel6gedett egyen.)

C) Erzelmet kifejezciigtk: aimer, admirer(csodill),crqindre(f6l),re-grettersIb.

Je regrettequ'ilsoit content. Sajn6lom,hogyoriil.)

Mrcrscyz6s: A magyarbanbizonyosesetekben em a hogy,hanemaha kotlszo vezetibe a tirgyi mell6kmondatot:szeretem,utalom,mddom,ha... Mindigha vezetibe a t6rgyi mel-l6kmondatot,haa f6mondatig6jefelt6telesm6dri:Sa7-ndlndm,ha elmennilstb. A franciamegfelel6kbennefeledkezztinkmegarr6l,hogy ilyenkoris quehaszniian-do:J'aimeque, 'aimeraisque... stb.

3.1.2. A fiigg6k6rd6sA demander,

e demander, alamint3.1.1.A) alatt felsoroltig6k ut6nk6rdomondatis szerepelhetthrgyimell6kmondatk6nt.A haszn6land6kot<iszavakr6l6s egy6b k6rd6sekr6lr6szletesen zolunkA krizvetettbeszidc. fejezetben IX.5.).3.1.3.Az igem6da tdrgyimell6kmondatban- SusroNcrrF,a a f6mondatbanB) vagyC) (3.1.1.) ateg6rirljirge6ll, illetveolyanigeaz A) kateg6ri6b6l,amely(vagyamelynekk6rd6



VII.3.A MELLEKMONDATMINTAZ IGEI CSOPORT6ViTMENYE249

vagytagad6alakja)k6ts6gbeonja amell6kmondatbanelzettfolyamatt6ny6t.

(B) Je veuxque tu Partes.(C) J'uimeque les choses oientd leurplace'(Szeretem, a a dolgoka helyiikonvannak.)

(A) Je doutequece soit vrai.Je ne croispas quece soit vrai.Crois-tuquece soit vrai ?(K6tlem/NemhiszemlAzthiszed/,hogy ezigaz.)

3.2.A mell6kmondatmint azige(vagyigei szerkezet)nem tdrgyib6vft-m6nye

Az igeicsoportd-valvagyde velbevezetett6n6vibovitm6nyehelyettis 6llhat- n6h6ny ge eset6n mell6kmondat:

Je m'attendsd ce que la critiqueriagisse.

(Arra sz6mitok,hogyreagiilnifog a kritika.)Il seplaintde ce qu'onne sait rien.(Panaszkodik,hogynem tudnaksemmit.)

3.2,1.A de cequehelyettgyakran all az egyszerique:

It seolaintl- ' ,"-,, ' ' '" '-| su'onne sache ien.l l s e t o n n e |

Van olyanigeis, ahol a dece queegyrlltalibannem haszn6lhat6:

Je me souviensue tu as voulupartir.(Emlekszem,hogy el akart6lmenni.)



250 vTI.3.AMELLEKMoNDAT INTAz IGEICSoPoRT6ViTM6NYE

3.2.2. Altalirbanque iill a de ceque hely6n a devonzatrimell6knevettaftalmaz6 6llitmdnykieg6szitos szerkezetut6n:

Atre'f mell4kniv* que* mondatJe suis certainque tu m'as compris.(Biztosvagyokbenne,hogy meg6rtett6l.)Je suis contentque tu m'aies compris.(Oriilok,hogy meg6rtett6l.)

3.2.3.Que 6ll de cequehelyett az egylbklntde vonzatt f6nevet tartal-maz6 igeiszerkezetekut6n:

avoir * f6niv + que + mondat

J'ai hontelpeurquetu n'aiesriencompris.(Sz6gyellemfllekl,hogysemmitsem 6rtett6l meg.)J'ai I'impressionue tu n'asriencompris.(Azaz 6rz6sem, ogy semmitsem 6rtett6l meg.)

3.2.4.Az igem6dokaz igeicsoportnem t6rgyi bovitm6nymondat6ban

d cequeut6n:sueloNcrrde ce queut6n:INolcnrrque :ut6n- ha 6rzelmet,bizonytalans6gotejezki az igeiszerke-

Zet:SUBJONCTIF-

egy6bk6nt:NDICATIF

3.3. A b6vftmdnymondatokdn6vigeneves talakit:isa

3.3.1.Az igeicsoportbovitm6nymondatainak on6vi igenevesit6se

a) Kotelezoaz 6talakit6s,ha a fcjmondat6s a melldkmondatalanyaazonos,6s a mell6kmondatban f6mondat igei szerkezete iattegy6bk6ntubjonctif-otkellenehasznSlni.



VII. 3.A MELLEKMONDATMINT AZIGEI CSOPORT6VITMENYE251

(*Je veuxque e parte.) -- Je veuxpartir.(*Il est contentqu'il puisse ester.)--+l estcontentdepouvoirrester.

b) Kotelez6az |talakitirs,ha a mell6kmondatalanyaazonos a f6mon-dat thrgyi. al - az ige k6sztet6stvagy akad|lyozitstfejezki:

(*Je t'obligeraique tu partes.) --+e t'obligeraid partir.(K6nyszeritenioglak,hogy efutazzii.)(*Ellem'a emp1cheue e parte.) '- Elle m'a empAchtdepartir.

(Megakad6lyozottabban, hogy ehttazzam.)c/ Aj6nlatos az ifialakit6s(de nem kotelezo),ha a mell6kmondat

alanyaazonosa fcimondatg6j6nekd-val bevezetettr6szes) ovit-m6ny6vel az igefelsz6lit6stejez ki:

Je lui aidemande ,it,por,:.] 1r.rt.*, hogymenjenel.)--+e lui ai demandidepartir.J ' -

Il m'a ditque e me.ta,ise (er, mondta,hallgassak.)-- Il m'a dit deme taire.J' - -

(Ebbenaz esetbenmindig devezetibe a fon6viigenevet.)

d/ Lehets6ges zatalakitds,ha az alanyokazonosak6sa f6mondatigtjeaz A) kategori6ba3.1.1.)artozik:

Il affirmequ'ila connu 'auteur.\ (Azt iilitja,hogyismerteaIl ffirme avoir connu'auteur. ) szerz6t.)Je pense ue 'ai raison.( ^ -. ----,-Je penseoron ,)o'iior."'Jln" gondolom'hogyigazamvan')

(Ebbenaz esetbensosemvezeti beprepozici6a f6n6vi igenevet.A f6n6viigeneves Ltalakiti.sv6l aszt6osabb.



3.3.2.A szem6lytelenlanyri mondatokalanyib6vitm6nymondatdnakf6n6vi igenevesit6se

Erre akkor keriilsor, ha a mell6kmondatalany|t nemakarjuk, nemtudjukmegnevezni:

Ilfaut que e parte, quetupartes stb.- Il fuut portir.Il serait bonque e parte,quenouspartionsstb.-+Il seraitbon departir.

Csak a subj nc f-o Lartalmaz6alanyibovitm6nymondatrltalakitilsalehets6ges. tobbinel(2.2.a) ez nem lehets6ges:

Il est vraique e partirai.-. (*il est vraidepartir.)

3.4. Az igeid6kegyezdse b6vitm6nymondatokbanconcordance estemps)

(lde6rtjiik az gebovitm6nymondataitesazalanyi bcivitmenymondato-kat, 6sdVIL3. 6s 2.1.).

Ha a fomondatbanmirlt idejrige szerepel, mellekmondatban

az ecyDglusEcpr az IMpARFAITaz Erorngrusfcrr a ILUS-eL.E-nARFAITaz ur6roaiusfcnr a FUTITR ANS.Epess6 elzi.

Egyidejrimell6kmondat:

Je suisshr qu'ilest malade.(Biztosvagyokbenne,hogybeteg.)J'etais sftrqu'iletaitmalade.(Biztosvoltambenne,hogybeteg.)



VII. 3.A MELLEKMONDATMINT AZIGEI CSOPORT6VITMENYE253

E16idttt mCl16kmondat:

Elle,P7‚ÅƒOŒ?—[Å‚´ƒÆƒmr2ƒ¿rƒÆá• ƒ\á(Azt montta,hOgy mindcnt latott az ada.)ŒÜƒ‹• •Xƒ¿ r7,F?• ‚ÅsƒÍ• p2,•E—[ƒ¿ƒ\ƒN‹ •ƒÆtr y Þ.(Azt mondta,hogy mindent iatott az atta.)

Ut6idttt mel16kmondat:

rr‚Åsr c•Œ¿ƒ?—[Å77ƒÆ[ ttg‹œƒÆ‚´ƒm¿tÅ•E

(vilagOS,hogy flzetntnk kell.)r•ŒÇƒ¿r‚Äƒu7ƒJEƒBr‚²• ƒÆrs á2‹œ,ƒÆsP`ƒB•ƒr•E(vilagOS VOlt,h()gy azctntnk kell•B

MEGJEGYZtSEKi l•‹Az c16bbi szabƒ†ly ncm mindig k6tcicz6•] ha a‹U •\mondatigttC passt compos‚àan a11,16v‚Þ,hogy cza ÅIta mtltid6 szoros kapcsolatban‚Æl a jclcnllclt

ƒuƒ¿

•ŒÅ •Å rFr• r??•'•Œ•Œƒ…

ƒ¿ƒbNŒŒ½‚ß•gr‚ð¾ƒÆrr2•E

(Azt haHottalll,hogy sokat dolgozik.)r•Œ7 ¨ ƒvƒ‹?• c rtt ƒ¿s‚ ‚Åƒ¿ ‚²ƒÆðFr'rrƒ¿yƒ¿•VÇ(Azt mondta,hogy sokat dolgoztal)L~Fƒ‹ƒ¿ÇcƒK?• ‚Å‚· á ƒU½• Âƒ¿ á?•,ƒ¿,2.(Azt irta,hogy holnap rogsz jbnni•B

Ha viszont a t tmondatbeh pass‚àomposl a jelen•\t61 elvalasztott mtitat jelcz,116 az idbegyeztet„v =szab‚æya:

ƒ Æ • ’ | / ƒ ¿ƒ Æ‚ Ç ƒ A‚ Âƒ Æ— [Å? — [' • Œr r ƒ ¿b¿/ / 2 , r ‚ ¤Å— [r • ]

‚²ƒÆtƒÀE(Akkoriban mcs‚à lt‚àk nckem,hOgy mllycn sokatdolgozik.)

‚ µ ƒ uÆ[• V 7 2 2 ' ƒ ¿Š• ? ÞÅs ƒ Æ•ƒ “ F2ƒ¿‚ª• ‰ÁcÆÄ‚ Ç(Egy nap elmondta,hogy a battta clv‚Æ lt•B



254 vtt.3.A MELLEKMoNDATrNTAZrcErcsopoRTB6viTMENyE

Le 7 novembre,elle a ecrit qu'elleviendraitleIendemain.(November7-6nazt irta, hogy m6snap onni

fog.)2o Ha a fomondatbanmparfaitvagy conditionnel

pass6elzia mriltidrit,a mell6kmondatbanotele-z6 azidoegyeztet6s.iveteltcsakaz 6ltal6nossaz_s6gotkifejezomell6kmondatokelentenek:

Galiltedisaitque la terre tourne.(Galileiazt mondta,hogy

foroga fold.)3o Ha a mell6kmondatbanzel6idejris6getempass6composti,hanem imparfaitfejeziki, ez az igeidlmult idejrif6mondatutan semvdltozik:IIditqu'ilavait.faint.Aztmondja,hogy6hes olt.)

It clisaitu'iluvuiriritn.l l(Aztmondta'hogy6hes')l(Aztmondta,hogy6hes olt.)

3.4.1.Az idciegyeztet6subj nctif-banA vdlaszt6kostilusrirodalminyelvben f5mondatbelimrilthozkepesta mellekmondatbanegyidejrivagyut6idejiia subjont:tifmparJait,er6-idejria subjoncti/'plus-que-parfait.zeketaz alakokategy6bk6ntcsakaz irodalminyelvbenhaszn6lj6k, besz6ltnyelvbenegy6rtar6nem.Tehat val6jr{bannincsidoegyeztet6s,a a mellekmondatg6j6nekamodja subjonctd'.Egyidejrisegets ut6idejrisegera subjoncti/' rdsenr,el6idejris6getsubjonctd' asseeleza fomondatbeliig6t6lfiiggetleniil:

Je ne croispas 'l,.,

Je ne croyais o,Iq'tt nouscomprenne'

(Nemhiszem/hittem,ogymeg6rtminket.)Je ne croispas I ,.,Je ne croyaispotJ qu tt nousott comprts'(Nemhiszem/hittem,ogymeg6rtettminket.)

I Il disait qu'ilavaiteufaim.Azt mondta,hogymegehezett.



VII.4.A MELLEKMONDATMINTHATAROZ6 255

3.5. Ha a mell6kmondtttz igeicsoportb6vitm6nye,sosemhaszndlunkel6ttevesszdt.

4.A mell6kmondatmrnthat|rozo4. . Id6hatrirozriimelldkmondatok(subordonndesemporelles)

4.1.1.A fomondatig6j6velegyidejiitort6n6skifejez6se

A leggyakrabbanuandvezetibe a mell6kmondatot(az rodalminyelv-ben helyettesithetiorsque):

Tu ne m'dcoutesamais quande teparle'(Sose igyelsz ram,ha hozzid besz6lek')

Ha ket, nem megha arozottidotartamricselekves gyidejiisegellfent,akkorpendantque akor6szo:

Elle lisaitpendantque e travaillais.(6 olvasott,mikozben6n dolgoztam.)

Ha k6tpontszelicselekv6sgyidejtis6gell fennaz oumomentoirishaszn6lhat6 quandhelYett:

Elleest entrdeau momentoill'enfants'est cogndb tArc'(Epp akkor lepettbe, amikora gyerek betitottea fej6t')

4.1.2.A multidokhaszn6lata z egyidejridohat6roz6imondatokban(L6sdV. 3.)

al quandhaszn:ilatakor:

a fclmondatban a mell6kmondatban(l) imparfait - imparfail(ism6tlod6s)

(2) pass( contPosd-

imParfait(3) imparfait PasseomPosd



256 vrr. 4.AMELLEKMoNDATrNTHATARoz6

(l) Quandelleitait ld,elle bavardaitout le temps.(Amikoritt volt,mindigsokatbesz6lt.)

(2) Il a vu celm

quandil etait d Paris.(Akkorlatta ezt a filmet,amikorP6rizsbanvolt.)

(3) Il dormaitquandon a sonnt .(Aludt,amikorcsongettek.)

Mrcrncyz6ssK:lo A pass6simple-re ttnem tdriinkki, az irodalminyelvbena pass6compos6hely6be6p.

2' A passt compost-passicomposdkombin6ci6m6rut6idejiis€getjelez:

Quand l estparti,j'ai fermdlaporte.(Amikorelment,becsuktamaz ajtot.)

3o Term6szetesenvan plus-que,parfait* plus-que-

parfaitkombin6ci6is.b) pendantquehaszn6latakor:

a frimondatban a mell6kmondatbanimparJait Ipassecomposi I

imParfait

Elle lisaitpendantque e travaillais.(6 olvasott,mikozben6n dolgoztam.)Ellea bu le cofdpendantqu'iltdlephonait.(Megittaa k6v6t,mikozbena f6rfitelefon6lt.)

4.1.3-Az egyidejiihatinozoimell6kmondatseneves6talakit6sa





258 vrr.4.AMELLEKMoNDATrNTHATARozo

b) A flmondatijov6 id6hozk6pestaz eloidejiislgetafutur antirieurjelzi:

Quandelleaura toutmangi, ellepourra allerjouer.(Ha majdmindentmegevett,mehet 6tszani.)

c/ A f6mondatimirlt id6hozk6pesr l6sdV. 3.5.6s 6.):

mell6kmondat f6mondat(l) passi

composd passdcomposd(2) passi antirieur passesimple(3) plus-que-parfait imparfait

Q) Quandmon amiestparti,je me suiscouchd.(Miutdnbar6tomelment, efektidtem.)

(2) Ddsqu'ilfut parti, lescloches e mirentd sonner.(Mihelytelt6vozom.megkondultaka harangok.)

(3) Quand l avait ini le travail,ilprenaitle buspour rentrer.(A munka utdn /mindig/busszalment haza.)

MecrEcyzfsEK:1oA passe antirieurterm6szetesensak az irodalminyelvbenhaszndlatos.

2' Ha a fcimondatbanmparJailszerepel, plus-que-parfa t az idlhatinoz6imell6kmondatbanism6tl6-do eloidejris6getfejezi. Szerepelhetiszontaplus-que,parJaitaz el<iidejii6mondatban,ha az id6ha-tiroz6i mell6kmondatbanpassi composi6ll:

Quande suisentrd, l itait parti.

(Amikorbel6ptem,6 m6r elment.)



VII.4.A MELLEKMONDATMINTHATAROZO 259

4.1.6,Az eloidejriid6hatinozoimell6kmondatokigenevesitalakitasa

a) Ez inJinitifpasslvaltortenhet,ha a mell6kmondatalanyaazonosa

fomondat6val.gengyakori:

Quand l a bu sonthi, il s'estmis d lire.- Apris avoirbu son thi ,il s'estmisit lire.(Miut6nmegittaa te|jit, olvasnikezdett.)Quandelleavaitnagd unpeu,ellese mettait ausoleil.- Aprisavoirnagt unpeu,elle semettaitau soleil.

(Usz6sut6n kifekiidta napra.)Mrciscvzfs: Teljesen szab6lyosakaz apri:s |te*participe passd

(apriss'€tre*participepassi) jellegri6talakit6soks, devalamivelritk6bbanhaszniiljukoket.

b) Az eloidejridohatiiroz6imondatot- az frottnyelvben az elobbi6talakit6sonkiviil,participepass6compos6-v6s alakithatjuk.Az

alanyokazonoss6gaerm6szetesentt isfelt6tel:Ayant buson cafe, l se mitd lire.

Ha Atrea seg6dige, z dtant elis hagyhat6:

Quandelle estarrivded Paris,ellea cherchiun bonh6tel.-- Etunt arrivded Paris, ellea chercht unbon hitel.r--+Arrivded Paris,elle a chercheun bonh6tel.(Miut6nmeg6rkezettP6rizsba,keresettegy 6 sz6llod6t.)

MrcrEcvz6srr:lo Pronomin6lisge eset6n em torolhetoaz etant.

S'6tant qve, l sortitde la sallede bains.(Miut6nmegmosdott,kijott afiirdoszob6b6l.)

I Ennekokhatdroz6idrtelmevan. L6sd4.2.2.b).



260 vn.4.AMELLEKMoNDATINTHATARozo

2o Az dtanttorllseeset6nmegaz uneois is megel6z-heti a participepass6t.

Une ois arrivee,elle regardatout it fond.(Miut6nmeg6rkezett.indentalaposanmegn6-zett.)

Sot,olykorm6ga participepass6ts elhagyhatjuk:

Llneois d Paris,elleu tout visite.(Hamilregyszer 6rizsbanolt,mindentmegn6-zett.)

3o Participepass6 ompos6-szerkezetz irottnyelv_ben on:illoalannyals szerepelhet:

La nuit(itant) tombie,ils secouchirent.(Miut6nlesziillt

az 6j. lefekiidrek.)La dicisionayant iti prise, cela ne vautplus lapeine de discuter.-- Unefois la decisionprise,celane vautplus a peine...(Ham6regyszermeghoztiika dont6st,nem6rde-mes ov6bbvitatkozni.)

4.1.7.A fomondatigeidejehez6pestut6idejtirort6n6skilejez6seAz ilyen id6hatirozoi mell6kmondatotavant que, ritkilbbanaz enuttendantquevezetibe:

Il estparti avant que'aie commencid parler.(Elment,mielottbeszelniezdtemvolna.)Je trayctilleen attendantqu'ilsarrivent.(Dolgozom,amigmegnemerkeznek.)

Az avant que,en attcnclantqueutan kotelezoa sus:oNcrrr



vrr.4. A MELLEKMONDATMINTHATAROZO 26)

4.1.8. Az ut6idejriidohatilroz6imell6kmondatfon6vi igeneves6t-alakit6sa

A mell6k-es fomondatalanyflnakazonoss6ga set6naz avantque, enattendantque kezdetimell6kmondatotaj6nlatosfon6viigeneves zer-kezettbalakitani:

Avantqu'ilnel parte, il me tiliphone.--+Avant departir, il me tilLphone.(Mielottelmegy, elefon6lnekem.)

Prenonsun apdritifen attendantde passer d table'(I gyunkvalamint,miel<ittasztalhoz liink.)

4.1.9.Egy6b ddhat6roz6imell6kmondatok

c) A kotosz6:depuisque (ami6ta)

Depuisque tu esld, e ne m'ennuieamais'

(Ami6taitt vagy,sosemunatkozom.)Nincsigenevesitesiehet6s6g

b) A kotSszo:usqu'dce que(ut6na:suBJoNcrIF )iusqu'aumomentoi (ut|na: INDICATIF )

Attendezusqu'dce qu'ilsorte.

Attendezusqu'aumomentoitil sortira.(V6rjon,amigkijon.)

F6n6viigenevesit6ssak speci6liselent6sselehets6ges:

Il vausqu'd direqu'ila touioursraison.(Van k6pe aztmondani,hogymindigigazavan.)(Eg6szen d6igmegy,hogykijelentse,mindigigazavan.)

I Ldsd X . 1 . 6 .





VII.4.A MELLEKMONDATMINTHATAROZO 263

- Soitque...soitque akotosz6,ha k6tlehets6gesk kozottnemtudunkv6lasztani:

Soitqu'iln'aitpas e temps,soitqu,il soitmalade,l n'apas rdpondud notreinvitation.(Nemreag6lta meghiv6sunkra,vagymertnincs deje,vagymertbeteg.)

- Nonque, cen'estpas que akot6sz6,ha az okot tagadjuk'

Il s'enva,nonqu'ilsoitoccupd,mais"'

(Elmegy,nem minthadolgavolna,csak6ppen" ')

4.2.1.Az igem6dokaz okhat6roz6imell6kmondatokban

A soitque,nonque, cen'estpas que utanhaszn6lunkcsup6nsubionc-tif-ot,igy1bktniaz indicatifa jellemzoigem6d.(subionctifimparfuitiagyplus-que-parfaiterm6szetesensak az irodalminyelvbenszere-

pel.)4.2,2.Az okhatdroz6imell6kmondatokgeneves talakitina

Az alapvetofelt6tel,hogy a mell6kmondatalanya azonos legyenafomondat6val.

a) Ha az okhatdroz6imell6kmondateloidejti,ehets6gesz atalakititspourI infinitifpassl-f61eszerke ette|.

Il a ett arrAtdparcequ'il avaitcsmbriol|unemaison'-- Il a itdan\ft pour avoircambrioldunemaison'(Letart6ztatt6k,mert betort egyhfnba')

b) A viiaszt6kosrott nyelvbenlehets6ges participe-os6talakit6s.



III.4. A MELLEKMONDATMINTHATAROZO

Egyidejris6geset6,nar t cpeprdsen t-nal,elciidejiis6geset6n ar t cpepassi compost-val:

Commeil ne comprendpasles

eunes,il a quittdI'enseignement.-+ Ne comprenantpas les eunes, il aquittdI'enseignement.

(Otthagytaa tanhri piilyitt,mert nem 6rti a fiatalokat.)Commeil a beaucoupmarchi, il se sent unpeufatigui.--+Ayantbeaucoupmarchi,il se sent unpeufatigui.(Kiss6fhradt,mert sokatgyalogolt.)

Mncrncvz6ssK:1oAparticipeprisent-osiitalakit6snemszerencs6s,aaziglnekvagy a mondatnaknincsb6vitm6nye:

(?) Travaillant,il n'a jamais le temps.

Dej6 mondat:

Travaillantd un projet tris important,il nepeut

pas prendreses vaconces.(Mivelnagyonfontostervendolgozik,nem me-het szabads6gra.)

2 Az 6tant LorolhetlS:

Pierrene voulaitpas se marierparce qu'ildtait tropjeune. --'Etunt trop eune,pierre

neioulait po,,imarier. -, Tropjeune, il nevoulait passe marier.(Nemakart megn6siilni,mert m6gtirlfiatalvolt.)

3" Aparticipeprisent-n6alakitottmondatjelz<ik6ntis felfoghat6l6sd II. 6.2.).

4' A participepassecomposd-szerkezett6talakitottmondat felfoghat6 id6hatdrozoimellekmondat-k6nt (LisdVII.4.1.6.b), s6t elz6k6nts (trisdII.6 .3 .1 . ) .



265

4.3.Cdlhatdrozdimell6kmondatoksubordonn6esinales)

- LeggyakrabbanPourque vezetibe:

Je t'ai donndcet appareilpour que tu t'en serves'(Azlrt adtamoda nekedezt a k6sziil6ket'hogyhaszn6ld')

(A vrilaszt6kosrott nyelvbenafinque s 6llhatpourque helyett')- Azelkerilendoc6ltkifejezomell6kmondatotdepeurque (de crainteqw) vezethetibe:

Je n'osepas lui til\phonerdepeur qu'il nese mette-.enolire'(Nem merekneki telefonilni,nehogydiihbeguruljon')

43.r. A c6lhat6roz6imell6kmondatkotelez6gem6djaa SUBIONCTIF'(Azirodalminyelvasubjonctifimparfait-tishaszn6lhatja.)

4.3.2. Azonosalanyokeset6n titetezTa f6n6viigeneves talakit6s:

J'ai acheticet appareilpourm'enservir'(Azlrt vettem ezta glpet,hogy haszn6ljam')Il ftavaillecommeunfou depeur deperdre saplace'(Ugydolgozik,mintegyoriilt,nehogyelveszitseaziil6si,J ')IIsontpris untaxi afind'arriverd temps'(Taxival mentek,hogyid6ben6rkezzenek')

MncEcyzESEK:1o A helyv6ltoztatlstjelentoig6kut6n6ltal6bannemhaszn6lunkour-ta f6n6vigen6velStt(V'8'4' ' 5'):

Je suisvenute dire lc vdrite.(Az6rtjottem, hogymegmondjamneked az iga'zat.)

2o A depeur dehelyetta fesztelenbesz6ltnyelvpourpas-t hasznilL



VII.4. A MELLEKMONDATMINTHATAROZO

4.4.Eredmdny-kiivetkezm6ny-)hatriroz6imondatok(subordonndeson-secutives)- Ha a kovetkezm6ny6ny,a mell6kmondatgem6dja:INorcarrr (1),- Haakovetkezm6nytorekv6s,a me[6kmondatigem6dja:SunroNcrrn 2).

A leggyakoribbkot6szok:de (telte)sorte que,de (teile)fagrn que,de (telle) maniire que (igy - oly m6don -, htgy)

(l) Il a travaillide telle agon que tout le mondea ite satisfait.(Ugydolgozort,hogymindenkiel6gedettvolt.)

(2) Il travaillede tellefagonque tout Ie monde soitsatisfait.(Ugydolgozik,hogymindenkiel6gedettegyen.l

-r

Ha a fcimondatigeicsoportj6banassez, rop szerepel,akkor pourquevezethetibea mell6kmondatot,ha tellementagysi vanazigeicsoport-ban, akkor a kotoszoque.

(2) Il est assezadroit pourqu'onluipermettede travaiilerseur.(Elegiigyesahhoz,hogymegengedj6k

nekiaz on6ll6mun_k6t.)(l) J'ai tellementaim que e nepeuxpas attendre e dtner.

(Annyira6hesvagyok,hogynem biromkiv:irnia vacsor6t.)(l) Le voyagea eft si beau que e ne I'oublieraiamais.

(Olyansz6pvolt azutaz6,s,hogysosem ogomelfelejteni.)

A tagadottvagyelkeriilend6kovetkezm6nykifejez6sresansque-velbevezetettmell6kmondatothaszn6lunk.Kotelez6a SusroNcrrF.:

SorssansqueI'ons'enapergoive.(Menjki, de irgy,hogyne vegy6k6szre )



vII.4.A MELLEKMONDATMr@

4.4.|.Akovetkezm6nyesmell6kmondatokfon6viigenevesehlakitilsa

Azonosalanyokeset6nkotelezoaz |talakitits

-haakovetkezm6nytorekv6s(2).Abevezet6szavak:defagond'demaniired, de sorted.

J'essaieraide ouer de agon d plaire aupublic'(Megpr6b6lokrgy 6tszani,hogyelnyerjema kozons6getsz6s6t')

- az assezfrop ... pour que szetkezetek set6ben'-+ssezltrop"'pour* infinitif:

Il esttropb\te pour comprendreettehistoire'(Trils6gosanbuta ahhoz,hogymeg6rtsea tort6nteket')

- a sansque-velbevezetettmell6kmondatban:

Il estsortisansdireau revoirf sansavoirdit au revoir'

(Koszon6sn6lktilt6vozott')

4.5. rrMegenged6"mell6kmondatok(subordonndes oncessives)

Ha a kotosz6- bar, noha:quoique,bienque, malgrdque,az igem6d- SusloNcrn'Fcinevigeneves talakitesnem lehetseges.

Je restebienque e doivePartir.(Maradok, nohael kellenemennem.)Quoiqu ' i lmeprometteunevieplusfaci le , jenetequi t teraipas(-gar6 konnyebb6letet g6rnekem,nem foglakelhagyni')

Mncncyz6s: A beszeltnyelv inkSbb a (nyelvmrivel6k6ltal bir6lt)malgre qur-ihuttnttlia, vagym6s szerkezetekkeloper6l:

Je reste,pourtant'auraisdfiy aller'

(Maradok,pedig odakellettvolnamennem')



VII.4. A MELLEKMONDATMINTHATAROZo

II a beaumepromettreunevieplusfocite,je ne te quit_terai pas.(Hiribaig6r nekem konnyebb6letet,nem foglakel-hagyni.)

- akar... akdr...:que...(que...),azigem6d_ SunroNcrrr..

Que ce soit unfilm sdrieuxou un film comique,e n,irai pasaucindma.(Akrlrkomoly,ak6r vidiimfilm,nem megyekmoziba.)

- bdrmilyen.si*adjectif(adverbe)que..., az igem6d- Sr-rsroNcrrF.

S1lmnle que ce soit,je n,y comprendsien.(Birmilyenegyszerfis, 6n egy iukkot sem 6rtek ber6re.)

Mpcrrcvzfs: A besz6rtnyelverkertiriaz ilyenszerkezeteket.Helyettep6ld6ul:

Mdmesi c'est trdssirnple,.(M6gha nagyonegyszeriis ...)

- bdrki:quique... ut6n SusJoNcrrF.

Qui que tu sois,e ne te laisseraipas entrer.(B6rkiis vagy,6n nem eresztelek e.)

Mrcrrcvz6s: A besz6ltnyervbennk6bb:zupeux,tre n'importequi...(Bdrkis vagy...).- barlmit;quoique... ut6n SueroNcrm,.

Quoique u medises... B6rmits mondasz..)Quoiquecesoit.. . (Brirmis ez ...)

Mgcrncvz6s:Beszeltnyerv:Tu peuxdiretoutcequetu veux... Biirmitis mondasz..).



VII.4.A MELLEKMONDATMINTHATAROZo

4.6. ..Ellent6tes'omell6kmondatok

tandisque- alorsque(mig,pedig)- INoIcarIE

Je travailletandisquel'autrene ait rien'(En dolgozom.mig a m6siksemmitsemcsin6l')i, -n ,iporc alorsque 'aurqis tant de chosest-faire'(Pihenek, edig annyitennival6menne')

Az alors4ne-tki.ilonbozo6s azonosalanyokeset6n s' a tandisque-t

csakkirlonbozoalanyokeset6n aszn6ljuk'Azonosalanyokeslt6nhaszn6latos zuulierrcle-velevezetett<inevi

igeneves zerkezet:

Il s'antrtseu lieude trat'ailler'(5z6rakozik,ahelyett,hogydolgozna')

4,7 A felt6telesmell6kmondatok(subordonndesonditionnelles)

A leggyakoribbkotoszoa sf (ha)'- A felt6tela jelenrevonatkozik:

Sij'avaisle temps,'irais avecvous'(Ha lenne dom, veletekmehetn6k')

- A feltetela multravonatkozik:

St 'avais eu le temps,e seraisalldavecvous'(Ha lett volnaidom,veletekmentemvolna')

- A felt6tela jovorevonatkozik:

Si 'ai le temPs,'iroi avecvous.

(Ha lesz dom,veletekogokmenni')

269



270 ’† EKMONDAT MINT HATAROZ6

4.7.1.A.ri-velbevezetettelt6telesmell6kmondatokbanem haszn6-lunkfelt6telesm6dot,illetveovoidot:

conditionnelpr6senthelyett:conditionnelpass6helyett:futur simplehelyett:

IMp,qRrerrPrus-qur-rARFArrPnfsrNr

Mpcrucvz6ssK:lo rd6hat|rozoimel6kmondatbanne haszn6riuka sikot6sz6t

(Figyeljr6m,ha hozzld besz6lekl)Ecoute-moiquande te parle.'

Ha amagyar hakotlszothelyettesithetjikamikor_ral, a megfelel6rancia mondatbanidohatdroz6imell6kmondatotbevezetclkot6sz6t kell haszn6l_nunk

(Ha (: amikor)meg6rkezem,azonnalelefon6_lok.)Dis que'arriverai, je te passerai un coupde i|.

2o Ne felejtsikel, hogya magyarha iiltalbevezetettmell6kmondatoka franci6bangyakrantdrgyimel_l6kmondatoknakelelnekmeg.s ott semszabad i_thaszn6lnilL6sdVII.3.1.1.Megi.)

J'aimeque tu soisavecmoi.(Szeretem, a velemvagy.)

3o Ne felejtsiikel, hogya si kozvetettk6rd6sttartal_mazo tS,rgyimell6kmondatotis bevezethet.6s





272 vrr.+.a Nagr-LETN4oNDATrNTHATARozo

9' A si-velkezdodo elt6telesmondatorykoroniil6anitll,ha udvariask6r6st,k6rd6stejezki:

Si on allait au match?(Mi lenne,ha elmenn6nka meccsre?)

10"A si_tmegel6zhetia m€mehatarozoszo:

J'y seraisalldm€mesi tu ne m'avaispas invite.(Elmentemvolnam6gakkor is, ha nem hivtrilvolnameg.)

'.7?. A si ur6niigealak-m6dosurdstbesz6ltnyervgyakranugykeriiliki, hogyegysze.ienelhagyjaa si-t,6s k6t felt6iele,n'6dbunaito igeirimondatotegym6smellehelyez.

On aurait mieuxtravaille,on auraitgagni plus d,argent.(Hajobban dolgoztunkvorna,tobb p6nztkeresti.inivolna.)

4.7.3.Felt6telesmeil6kmondatok,amelyeketnem si vezetbe, hanem:- eu cosoildansIe cas oit;

Au cas oil e ne seraispas ld, occupema chambre.(Amennyibennem lenn6kott, foglaldel a szob6mat.)

- d conditionque(*susroNcrrn )

Je viendraid conditionque vous nvitiezJacquesaussi.(Eljovok,felt6ve,hogyJacques_ots meghiv.j6t.l- pourvuque(1-SunroNcrm):

Onira d la montagne,ourvuqu'ilfasse beau.(A hegyekbemegyiink,ha sz6p do lesz. Csak legyensz6p do /)



- d moinsque(* SunroNcrtr ):

Je resteraid moinsquevotreamillene s'en trouvegdnee.(Maradok,hacsak nem zavarja ez a csal{djittla csal|dp nem 6rzimag6t zavartattvaf)

4,7 4. F eltlteles mell6kmondatok f6n6vi igeneves6talakit6sa

Ha a mell6kmondat6s a fomondat alanya azonos,az d conditionque6sd moinsquekezdetimell6kmondatokat kotelezoon6vi genevesiteni:

Je viendraid conditiondepouvoiramenerJean.(Eljovok,felt6ve,hogyJean-t s magammal hozhatom.)Je viendraid moins d'Atre emp1chi au derniermoment.(Eljovok,hacsakaz utols6pillanatbannem on kozbe valami.)

Mecrecvz6s:Olykoraz d-val bevezetett on6viigen6vs felt6telesar-talmri.

A vousentendre,on se croiraitperdu.(Titekethallva,azt hihetn6nk:elveszttink.)

4.8.,,Hasonlft6" mell6kmondatok

A kotosz6comme:

Il parle lefrangais comme onle parle en France.(6gy besz6l ranci6ul,ahogy Franciaorsz6gbanbesz6lnek.)

Ha a fcimondatban hasonlit6stjelzShatinoz6sz6Qtlus,moins, aussi,plutit, autantstb.) szerepel, kotoszoque:

Il parle lefrangais aussi bienque tu parles I'italien.(6 olyanjol besz6t ranci6ul,ahogy te olaszul.)



Mscrpcvz6spr:1o Az esetek obbs6g6benmell6kmondatb6l elhagy-hatjuk a fomondattalazonos elemeket:

Il parle lefrangais commevous(leparlez) .(Ugybesz6l rancidul, mintmaga.)J'en saisplusquePierre (n'ensait).(Tobbettudok,mint P6ter.)

2o Ha a mell6kmondatbanszerepl6ge nemazonosaf6mondateval, eh6t aznemtorolhet6, akkorkote-lez6 a ne explltif(l6sdIX. 1.6.).

Elle estplus adroiteque vous nepensez.(Ugyesebb,mintsemgondoln6.)

3o lgenevesehlakit6snem lehetseges.

4.9. Egy6b hatfroz6i mell6kmondatok- Hely(lieu):

J'irai oitvous voudrez.(Oda fogok menni, ahova csak akarja.)Je suisalli ld oi vous Atesallis.(Odamentem,ahol ti voltatok.)

- M6d (manidre):Fais comme u veux.(Csin6ld,ahogy akarod.)Il meparlecomme s'il ne me connaissaitas.(Ugybesz6l,mintha nem ismerne.)

- Kiv6tel(exception): G

Le voyages'est bienpassdsaufqu'onm'e volimonpasseport.(J6volt azutazis,att6l eltekintve,hogy elloptrik az irtlevelemet.)



4. 10. Mikor haszndlunkvessz6ta hat6roz6imell6kmond tot tartalmaz6mondatban?

-Ha a mell6kmondatvagya bel6ledtalakitottigeneves zerkezet) fcimondatekjtt6rll,mindig vesszrit esziinkutana:

Quandil e1t d, ilfaut se taire.(Amikorci tt van. hallgatnunk kell.)

- Ha a fcimondatutrin rlll6 mell6kmondat l6nyeg6benmeghat:irozzaannak elent6s6t,teh6ta mell6kmondatotnemtor<ilhetjiika f6mondatelent6s6nekmegv6ltoztatdsadl-kiil,nem tesziink vessz<it:

On doit se tairequandil est lh.(Akkorkell hallgatnunk,amikor itt van )

- Ha viszonta mell6kmondatban<izolt nformilci6nem szerves6sze, sakkieg6szi-tcije(6rtelmez6je)a f6mondategyik hat6roz6i brivitm6nydnek,vesszcit esziink el6:

Nouspartironsau printemps, quandilfera beau.(Tavasszal tazunk el, amikorsz6p dcilesz.)

5. A mell6kmondatint elz6:vonatkozomell6kmondatok(lessubordonn6eselatives)A f6n6vicsoportelzoib6vitm6ny6nekszerep6toltikbe (kisdIII.4.l.).A tobbimell6kmondatt6lelt6roennem kot6sz6, hanemnlvmils(pro-

nom relatif)vezetibe, teh6t a mondatosszet6teltt n6vmdsit6ssalspdrosul.l

5.1. Mint mindenjelz6,a vonatkoz6mondat s lehet meghatdrozriagy6rtelmez6.

1A vonatkoz6n6vm6st6ppenaz6rtnem a n6vmdsok ejezet6benmutattukbe, mertcsakismell6kmondattalegyiittszerepelhet.



5.1.1.A meghat6rozoionatkoz6melldkmondatrelatived6termina-tive)

Sziiks6gesmondatmeg6rt6s6hez,halmarad,megv6ltozik a mondatertelme.Lespassagersqui n'ontpas de billet doiventpayer une smende.(Azoknakaz utasoknak,akikneknincs6rv6nyesegyiik,biintet6stkell fizetniiik.)Je charcheun hommequi parlerangils.(Olyanf6rfitkeresek,aki besz6lranciaiul.)

A mellekmondat orl6s6velmds elentesrimondatotkapunk:Lespassagerscloiventpoyer uneamende.(Azutasoknakbiintet6stkell fizetniiik.)Je chercheun homme.Egyf6rfitkeresek.)

A meghat6roz6onatkoz6mell6kmondalotnem vdlasztj6k lvesz-szcika fomondattol.

VrcvAzar Amagyar megfelelomondatok az a,olyan nyomat6kosit6elemeinem fordithat6kfranci6ra

5.1.2.Az ertelmezoonatkozomell6kmondatrelativeappositive)Elhagyhat6 amondat6rtelmenekmegviltoztatiisanelktil:

Notre appartement,ui est toutpetit,ne vousconviendraitas.(A mi lak6sunk,amelyik genkicsi,nem lenne6 nektek.)-.

Notre appartenxent e vousconvienrlruitas.Az 6rtelmezrionatkoz6 melldkmondat6ltal6banmutat6, birtokos

determin6nssalbevezetettfon6vi csoporthozvagy tulajdonn6vhez,hangsirlyosszem6lyes6vm6shozkapcsol6dik.A besz6ltnyelvbenn-k6bb egyszeriimondathalmoz6s6ll az effajta al6rendel6selyett:

Marie,quiest tris.fitchee,ne veutpas rester.- Marie est trdsJdc'hde.Ellene veutpos rester.(M6rianagyon diihos.Nem akar maradni.)



MecJEcyzF's:A francifbanakkor is kotelezoellzmtnythaszn6lni,haa magyarbannincs:

Ce qui m'6tonne,c'estque tu ne fasses ien.(Amimeglep,az az, hogynem csin6lszsemmit.)Celuiqui travaillebien,trouveson compte.(Akij6l dolgozik,megtaldljaa sz6mitilsrit.)Ceuxqui sont d'accord,ne disent rien.(Akikegyet6rtenek,em sz6lnaksemmit.)

ll y en a quiveulentpartir.(Van,aki el akar menni.)





HimnemNcinem

VII.5.A VONATKOZ6 MELLEKMONDATOK 279

Frin6vi el6zm6nyn6lkiil:

Il n'estplusce qu'ilitait. (M6rnem az, ami volt.)

5.2.4.A vonatkoz6 n6vm6sprepozici6s6n6vicsoportothelyettesithaa prepozici6nem de). Aprepozici6tkovet6 n6vm6salakja azellzmlnyneme 6s szdmaszerint v6ltozik:prepozicii +Iequel(stb.)

Egyes z6m Tobbes z6m

lequellaquelle lesquelslesquelles

unemaisondans aquelleon estd l'aise(egyolyan haz, amelyben6l 6rzi magat az ember)le crayonavec equel'ai ecrit(a ceruza,mellyel irtam)

mesamisparmilesquelsu trouveraslusieursmidecins(a bar6taim,akik kozott tobb orvos van)

MEcrrcyzssnr: lo Azd beleolvada lequel, esquels,esquelles6vm6-sokba:auquel,auxquels,auxquelles

un voyageauquelnous avons enonci(egyutaz6s,amelyrol lemondtunk)un voyagegrAceauquel'ai connu cepays(egyutaz6s,amely r6v6nmegismertem vid6ket)

2o Azosszetett repozici6kdett6tagtra s beleolvadalequel, esquels, esquelles-be:uquel, desquels, es-quelles

Le cafdpris duquel'habite est toujoursermi.



280 vtl. 5.AvoNATKozoMELLEKMoNDAToK

3" Haaz ellzmlnyszem6lytelol6 fon6v,a qui n€vmasis haszn6lhatoa Preqozici6lut6n:

le garcond qui (a:uquel)u as tildphond(a fiir, akinektelefonriltAl)Ies emmes avecqui (aveclesquelles)nous avonsdiscuti(a nok, akikkelbesz6lgettiink)

4 Haazelozmlnyquelque hose,rien,cela,lletve,hanincsfon6vielozmbny,ehdt ha az elozm6nymon-

dat vagy eg6szosszefiigg6s:repozici6*quoiDonne-moiquelquechoseavecquoije pouruaisdessiner.(Adj6lvalamit,amivelrajzolhatok )Il n'y a rien d quoie penseplussouvent.(Semmisincs,amiregyakrabbangondoln6k.)Ce n'estpas exactement e d quoie pense.

(Ez nem pontosanaz, arnire6n gondolok.)Il nousa saluis, apris quoiil estparti.(Koszont,majd /minekutrina/elment.)

5.2.5.A vonatkoz6n6vm6sde-velbevezetett5n6vicsoportothelyette-sit: dontAz elozmbnyb6rmi lehet.

a) dont,az igei csoportb<ivitm6nye:Je vaisvoir leilm donttu asparli. (Tu as parli de ce ilm')(Megn6zemazt a filmet, amelyr<llbesz6lt6l.)Oil sontespapiersdont on abesoin? (Ona besoinde cespapiers.)(Holvannak a papirok,amelyekresziiks6ginkvan?)Ce dont tuparles m'intiressepeu. (Tu parlesde cela.)(Kev6ss66rdekel,amircilbesz6lsz.)

I Azentre€s a parmi utin azonbanekkor is csak a lequel-f1len6vm6sokathasznaljuk.



(Ugyis fogalmazhatunk,hogyha a ,,birtok"-nakpre-pozici6javan, nem haszn6fhat6a dont.)

‚O‚O¡‚ñ



282 vII. 5.A VONATKOZ6UBI-IETUONDATOK

5.2.6.Vonatkoz6 mondatok. melveketorivezetbe:

Voicila villeoit e suisnd.(imea v6ros, ahol sziilettem.)Je n'oublierainnais le our oil nousnous sommesencontris.(Sosemfogom elfelejteni azt anapot, amikor el6szor taliikoz-tunk.)Je ne connais as lepays d'oi il estvenu.(Nemismeremazt az orszagot,ahonnan ott.)

Mecrscvz6srx: 1o Az oil hataroz6szon6vm6si haszn6latdvalbonyo-lultabb vonatkoz6i szerkezeteketegyszerrisithe-Iink: dans aquelle,au coursduquelaminekfolya-mdn) stb.

2o Az oil elozmlnye lehet hat6roz6sz6 s:

Quecherches-tuci oil il n'ya rien/(Mitkereseltt, ahol semmisincs?)

3o Az oi szerepelhetlcizm6ny 6lkiil is:

Va oit tuveux.(Menj,ahova akarsz )

4o Ne felejtsiikel, hogya magyaramikor nem fordit-hato quand-nal,a nem idohatarozoi,hanem elzSi

mell6kmondat6l6n rlll- amikor(idohat6roz6i):

(Nyrironmennek idiilni,amikormelegvan.)Ilspartenten vacancesn td, quand lfait chaud.- Mikormennek idiilni?



amikorfielzoi):

(Aztaz6vszakotv6lasztott6k,amikor a legmele-gebbvan.)Ils ont choisi a saisonoi ilfait lepluschaud.- Melyik6vszakot 6lasztott6k?

5.3. Subjonctifa vonatkozdmell6kmondatokban

Az 6rtelmez6onatkoz6 mell6kmondatbansohasemal6lunksubjonc-

tif-ot.A meghat6roz6vonatkoz6mell6kmondatokbana nagyon vdlaszt6-kos besztiltnyelv(6s term6szetesenz irodalmi nyelv) akovetkez6esetekben aszn6lja:

a) Ha a mell6kmondatbankifejtett t6ny af6mondat tartalm6nakter-vezett kovetkezm6nye:

Trouvez-moiquelqu'unqui puissem'aider.(Keressen alakit, aki tudnanekem segiteni.)

Ez term6szetesengy is lehets6ges:

Trouvez-moiquelqu'unqui pourraitm'aider.

Ha a kovetkezm6nyben eljesen bizonyosa besz6l6, ndicatif-othaszn6l.

Il vs trouverquelqu'unqui pourravousaider.(6 majd talill valakit, aki tud segiteni.)

b) Ha a mell6kmondatbankifejtett t6nyval6szinritlen:

Il n'ya pas de ilmY a't-il unJilm

qutvousPta$e(

(Nincs/van-eolyan film, amely nektek tetszenq?)



c) Ha a vonatkoz6mell6kmondat el6zm6nyeels6foki (vagyazzalegyen6rt6kii)elzcittartalmaz:

Ia plus bellerobe Ete j'aie jamais vue(a legszebb uha, amit valaha iskittam)

A villaszt6kos yelv scsakakkor haszn6l lyen esetbenubjonctifot,ha a fels6fokri,illetve seul,premierstb. minosit6sta besz6l66rzelmeimotiv6lj6k;tfrgyilagos t6nymeg:illapitrisn6l minden nyelviszintindicatifot haszr6l.

SunroNcnr : EIIeest la premiire personnequi me comprenne.(6 az els6, aki meg6rt engem.)

INotc.lTF: Lepremierproblime qu'ila risolu est tris compliqud.(Az els6 feladat,amelyetmegoldott,nagyon bonyo-lult.)

5.4. Alanyes :f,llitmdnysorredje a vonrtkozi mell6kmondatokban- A k6rd6s fel sem meriil,ha qui vezeti be a mondatot.- Ha a dont jelz6,akkor mindigalany-dllttmany a sorrend.- Mrisesetekben,ha az alanyszem6lyesn6vm6s, mindig alany-allit'

mdnya sorrend,de ha f5n6vicsoport, akkormegfordithat6(kiilonosen,ha ez a f6n6vialany hosszir):

Lesplats quela mire de mon amieprdparesont excellents.--+ esplats que pripare Ia mdre de mon amie sontexcellents.(Kiv6l6akazok az6telek, amelyeketbar6tn6manyjak6szit.)

- Ha a mell6kmondatg6j6nek <in6vib6vitm6nyevan,csak egyenesleheta sz6rend:

On va dans un restaurantoi le chefpripare d'excellentsrepas.(Elmegyiinkegy olyan vend6gl6be,hol a szak6cs ivrllo6teleketk6szit.)



5.5. A vonatkoz6 mondatok igenevesdtalakftdsa

Ha quia bevezeto 6vm6s,a vonatkoz6mell6kmondatazirottnyelvben

6talakithat6participeprLsent-osvagyparticipepassd ompos, s)zerke-zette'.

Pierre, clui se sentaitJ'atigu6,est alld se coucher.-+Pierre, sesentant 'atigue, st alld secoucher.(Peter,aki /mivel/f6radtnak|rezte mag6t,lefektidt.)

A participeprdsentegyidejris6get,participepassi cotttposlelSidejti-s6get ejez ki:

Pierre,qui tait partila t'eille,nepouvaitpas I aller --+Pierre tantparti la veille,ne pouvaitpas "valler.(Peter,aki (mivel)elozonap elutazott,nem tudottodamenni.)

A meghat6rozovonatkozomell6kmondatnakmegfelel<iarticipiu-mosszerkezeterm6szetesenem torolhetoa mondatmegv6ltoztat6san6lkill:

En raison deschutesde neige es dliveshabitantloin de l'icolesontarrivdsen retard.(A h6es6smiatt az iskol6tol t6vollak6 diikok k6sveerkeztek.)

Az lrtelmezovonatkoz6 mell6kmondatnakmegfeleltiparticipiumosszerkezet orolhet6a mondatertelmenekmegvriltoztat6sa6lkiil,es el

is mozdithat6:Maire,quin'avaitpas d'argent,n'apu s'offrir cevoyage. -+vIarie,n'ayantpas d'argent,n'o pu s'offrirce voyage. -*N'a):antpasd'argent,Marie n'apu s'ffiir ce voysge.(M6ria,nem l6v6np6nze,nem engedhettemeg maginak ezrazutaz6st.)

Liltjuk, hogy az 6rtelmezoparticipiumosszerkezeteknekatdroz6i6rtelmets lehet ulaidonitanil6sdVII. 4.2.2.l.



MscrrcyzfsEK:1' Ha a qui-velkezdodo vonatkoz6 mell6kmondatig6jeneknincs bovitm6nye,nem alakithatjuk at

participe-osszerkezettl.J'ai fait sortir legargon quiumait.(Kikiildtema doh6nyz6 fiut.)(* J'aifait sortir legorgonfumant.)

2o Ha a mell6kmondatzerkezeteui*€tre*melldk'nev, iital|ban nem hajtunk v6greparticipiumos6talakit6st. Torolhetjiik viszontaz Afte ig6t, s igymell6kn6vielz6t kapunk:

J'ai un amiquiest tris gentil.-- J'ai un ami trdsgentil.(Van egynagyon kedvesbariitom.)

Elo- vagyut6idejtis6g eset6n term6szetesen emtorolhetiiik az Afte-t'.

J'(ti un amiquia, td trdsgentil(il ne I'estplus).(Van egy bar6tom, akinagyonkedvesvolt/m6rnemazl.

A participiumos6talakit6s csak akkor lehets6ges,ha a qui *Atre* melliknevszerkezetilvonatkozoimondatekizm6nyea fqmondatalanya,6sa mellek-mondat nem meghatiroz6:

Mon ami,quiest tris gentil,ne nous refuse ien.(A bariltom,aki nagyonkedves,nemtagad megt6liinksemmit.)-+Monami, dtant trisgentil,ne nous efuse ien.--,Etunt trdsgentil,monami ne nous efuse ien.



Az dtantpersze orolhet6 is:

Trisgentil,

mon amine nous refuserien.

3" Ha a mell6kmondatszerkezete ui*Atre*hatdro-z6i bdvitmdny,szintbn csak akkor lehets6gesazitant-nal val6 6talakit6s,ha a szerkezetaz alany6rtelmezcielzrije.Egy6bk6nt csak egyszeriieno-rolhetjiikaz €tre-t:

J'ai unemaisonquiest d la montagne.--+ 'ai unemaison d la montagne.(Van egy hdzama hegyekben.)Cette maison,quiest d la montagne,est tris agrd-able. -- Cettemaison, tant d la montagne,esttrdsagreable.(Ez a hLz, amelylmivella hegyekbenvan, na-

gyonkellemes.)5.5.1. Speci:ilis 6n6vi igenevestalakit6s

Ha f6mondatbeli voir,entendre,couter,sentir ge 6rgyi b6vitm6ny6hezkapcsol6dika quikezdetti mell6kmondat:

J'ai vu ma mirequi pleurait.-- J'ai vu ma mirepleurer.

(Lhttamsirni azany6mat.)(Azegyetlenelt6tel, hogya vonatkoz6mondat igeje nem lehet Ate)



Mondatr6szeksmondatokhalmoz6sa1. A mondatr6szekalmoz6sa1.1. Tovdbbfiizdsaddition):et

Minden mondatr6szhezapcsolhat6ugyanolyan szereptiovribbi egyvagy tobb mondatr6szaz et (es)kotosz6val:

Jean icrit riguliirement des ettresd maman.--+eanet Sylvie dcriventet envoient dgulidrementt assidfimentdes ettreset des cartesd mamanet papa.

(Eza mondatpersze iss6eroltetett.)

Mrcrncyzfsnr: lo Ha kett6n6l tobb mondatr6szhalmoz6dik, 6ltal6-ban csakaz utols6kett6t kapcsoljuket-vel,a tobbi

egyszertien gym6smellett 6llfiuxtaposition):Jean, Sylvie et Laurentveulentartir.Ils enyoientdes ettres, des cartespostaleset destdldgrammes.Elle travaille,se epose t s'amuse nm4meemps.

2 Tagadfs eset6na ni helyettesiti az et-t:

Ni Jean, ni Sylvie ne veulentpartir.(Nemakar elutaznise J6nos, se Szilvia.)Ils ne travaillent,ni ne se reposent.(Senem dolgoznak, se nempihennek.)II neboit nivin.ni biire.(Sebort, se sort nem iszik.)



VIII. 1.A MONDATRTSZBTHALMOZASA

3" V6laszt6kosabbnyelvhasznilatban olykorainsique (valamint)helyettesithetiaz et't, els6sorbanazalanyi csoportokkapcsol6d6sakor:

Le parti ainsique le gouvernementnt dicidi deprendredes mesuressdvdres.(A p6rt,valaminta korm6ny szigoniint6zked6-sek foganatositisiithat6rozta el.)

1.2. Y filasztdschoix):ou

Vousprenezdes ruits ou de la glace?(Gldimolcsotk6rvagy fagylaltot?)Il estrouge ounoir ?(Vorosvagyfekete?)

Mrcrrcvz6snr: 1oHa tobb mondatr6szhalmoz6dik,el6g az utols6kett6t ou-valkapcsolni:

Tu veux unepomme,uneorangeou une banane?

(Alm6t,narancsotvagy ban6ntk6rsz?)2o Az alanyicsoportokhalmoz6saeset6n z igeegyes

sz6mban6ll,ha egym6stkizfno vdlaszt6siehet6s6-gekrolvan sz6;tobbes sz6mban,ha kozombosav6lasztds:

Lepdreou la mire aura lagardede l'enfant.

(Vagyaz apa, vagy az anya vigyitz agyerekre.)Le pire ou la mirepourrontl'accompagner.(Az apja vagy az anyja elkis6rheti.)

3" K6t ou-valkapcsoltmondatr6szelolhetiugyanazta dolgot:

Le Tartuffe, ou l'imposteur(Tartuffe,avagy az imposztor)

289



la linguistiqueou la sciencedu langage(nyelv6szetagy nyelvtudom6ny)

4o Az ou-hoz kapcsol6dhata bien hatdrozosz6:

Donnez'moi e rouge oubien le noir.(Adjaide a pirosatvagypediga feket6t )

1.3. Etlentdt(opposition):mais

Il est b1te,maisgentil. (Buta,de kedves.)Je conduisvite, maisprudemment.(Gyorsan,de 6vatosanvezetek.)

Mncrncvzssnr: lo Alanyicsoportoknem halmozhat6kmais-vel.2 Egylb fdn6vicsoportokat csak agad6mondatban

kapcsol mais:

Il ne iouepas au.foot, maisau volley.(Nemfocizik,hanem roplabd6zik.)

3o Elscisorban mondatok halmoz6siraszolgitll6sdvrrr. .3.).

2. Mondatok halmoz6saot6sz6 segitseg6velcoordination)

2.1. Tov:ibbfiiz6s(addition)A mondatokatleggyakrabbanaz et kotlszoval fiizzikossze, e tehet-jiikezt a kot6sz6iszerepetj6tszouis,apris, ensuiteazut6n)hat|rozo-szokkal s:

Le spectacle 'est termin'et noussommes enlris.(Azel6ad6s eget6rt, 6smi hazamentiink.)

Je suis entrd,puise

me suiscouchd.(Hazamentem,majd lefekiidtem.)



VIII.2.MONDATOKHALMOZASAKOToSZOSEGITSEGEVEL29I

2.2. Yfihsztds(choix)

Ha k6t mondat tartalmakozottvalasztaniell, ek6t mondatotou vagyou bienkapcsoljaossze, e 6llhatkozottiJkautrement agysinon kilon-ben):

Rends'leou bienoccupe-t'en.(Addvisszavagy foglalkozz6.lelet)

Ddp\che-toi,autrementr(sinon)tu vas €treen retard.(Siess, iilonbenelk6sel )

2.3.Ellent6t(opposition)

Ha ketmondattartalmakozottellent6tvanoe k6t mondatota maiskot6sz6valagya kotosz6iszerepetj6tszoependant,out dem€me,parcontre,en revanchetb.hat6rozosz6kkalapcsoljukossze:

Je vousaime,maisfpourtantI cependantle ,-aisvousquitter.

(Szeretem, e /m6gis/el fogomhagyni.)

Je I'aime,maisfpar contre enrevanchelellene m'aimepas.(En szeretemot, de o lviszontlnem szeretengem.)

Mscrlcvz6s: A kot6sz6szerep6t etolt6hal|rozoszoknemcsakamondat6len rillhatnak.

Il avaitraisonet cependantersonnene voulait ecroire.-- Il avaitraison et personnene voulait cependantecroire.(Igaza volt, azonbansenkisemhitt neki.)

1Fesztelen yelv.



292 vrrr.3.MoNDAToKHALMozAsAKOrOszoNELKUL

2.4. Magyarrizat(explication)

Ha egymondata m6sikmondattartalm6tindokolja,a car kot6szovalvagyaz en effetszerkezettelkapcsol6dikhozz6,:

Ilfaut nettoyerI'escalier,car fen effetl il esttris sale.(Ki kelltakaritania l6pcsohrizat,gyanis nagyonpiszkos.)

2.5. Kiivetkezm6ny(con#quence)

Ha egy mondata m6siknakn6mik6ppkovetkezrn6nye, donc,alors(teh60,ainsi(igy),par consiquent (kovetkez6sk6pp)

at6roz6sz6kkal,valaminta c'estpourquoi,c'est Ia raisonpour laquellekot6sz66rt6kiikifejez6sekkelkapcsol6dik hozz6:

Il est malade,donclalorsl il rested la maison.(Beteg,eh6t otthonmarad.)Il est malade,c'estpourquoifc'est laraison pour laquellelil rested la maison.(Beteg,ez6rtotthon marad.)

3.Mondatokhalmoz6saot6sz6n6lki,iliuxtaposition)A v6laszt6mondatok(2.2.)kiv|tel6vel,a kot6sz6elhagy6siivals hal-moz6dhatnaka mondatok,kisebb-nagyobbsziinetekut6n. A tovribb-friz6sn6lez mag6t6l6rtet6dik, hiszenegy szoveg v6giil isnem iillhat

egyetlenmondatb6l.Le spectacles'est termini et nous sommesentrds.

Vagy: Le spectacle 'est termini.Noussommes entrds.

Vagy: Le spectacles'est ermini, nous sommes entris.



VIII. 3.MONDATOKHALMOZASAKOToSZONELKUL 293

Az egyszerienegym6sut6n kovetkezomondatok koziil am6sodiklehet az els6nek

- ellent6te:

Je veuxpartir, ellene veutPas;

- magyarhzata:

Ilfaut nettoyer 'escalier,l est trdssale;

- kovetkezm6nye:

Il estmalade, l rested la maison.

A mondatokkoz6, erm6szetesenagyobb sziineteketirrlsbanpontot)is iktathatunk.

Mncrecvzfs:A felt6telesmell6kmondatn6ltapasztaltuk,hogy a bo-nyolult igem6d-(igeid6-)hasznalatotkeriilendo,a be-sz6ltnyelv egyszertiengymdsmell6helyezhetia fo- 6smell6kmondatot:

S'iletait venu,l auraittoutcompris.-' Il seraitvenu, l auraittoutcompris.(Ha eljott volna',mindentmeg6rtett olna.)

Ilyenkor,a koztiiklevo szoros apcsolatnem tesziehe-tciv6,hogyket on6ll6mondatk6nt,ponttal v6lasszukloket eevmAstol.



IX.Mondatszerkestesielj6r6sok

1. A tagadrlsla n6gation)1.1.Ondlldtagad6szdk, zerkezetek1.1.1.A besz6lt yelvreellemzo,hogyazeldontendo6rd6sekresup6negy sz6val,kifejez6sseld tagadov6laszt.P6ld6ul:

Egyszeriiv6lasz Nyomat6kosv6lasz

Il veut? Non. BiensArquenon(Term6szetesenem )Certainement as(Biztosannem.)

Tu es content? Non. Pas du tout.(Egy6ltal6nnem.)

Tu travaillesencore? Non. Plus du tout.(Mriregy6ltal6nnem.)Pas question.(Nem,sz6 sincsr6la )

Il est dejdarrivd? Non. Non,pas encore.(Megnem.)

MBcrBcyzEsEK:1o Igenl6v6laszok:Oui. Maisoui.Oui, biensAr. Biensfirqueoui.Igenlov|lasztagad6k6rd6sre:Si.Maissi.

2o Az egyszerriv6laszokutfn term6szetesenagad6form6banmegism6telhetjiikaz eg6szmondatot:

Non,ii ne veutpas.Non, e ne suispas contentstb.



| .1,2.Kieg6szitend6 6rd6sekreagad66rt6krin6vm6okk al, hathrozoszokkalondll6anis v6laszolhatunk.P6ld6ul:

Egyszeniviilasz Nyomat6kosvdlasz^ l

aut.vrcndra | Prrtonne. Senki, t.) Absolumentersonne.Oui a-t'ilvu? IQr'nrr-r,qu, ,'itt z \ Rien.(Semmi,t.) Riei dutout.Qu'est-ce u'ilfait? )Quandpartira-t-il? Jamais.(Soha.) Jamaisde la vie.

Oitpeut-onsereposer7 Nullepcrl. (Sehol.)

1.2.L tagadripdrok

A mondatilllitmdny6t tagad6p6rokkaltagadjuk

N e . . . P l s

n e . . . p l u sn e . . . r i e nne . . . personnen e . . a u c u n ( - e ). .ne . . . j ama i sn e . . . n u l l e p a r tn i . . . n i . . . l

A tagad6p6rok6ltal6ban azigeragozott alakj6tfogj6k kozre.(Ane 6sa ragozott alakokkoz6 csak a szem6lyes6vm6s drgy- 6sr6szes setrialakjai,valamint az en6s y keriilhetnek.)

A leg6ltal6nosabbagad6szerkezet ne ... pas.

Il ne veutpas partir. (Nemakar elutazni.)

rLdsd III .1 .1 . '

‚ƒÒkƒ“Â‚ñ



296 IX l.A TAGADAS

A tobbip6r speci6lisagad6stelez:

Il n'estplus ld. (Mrirnincs itt.)Nous n'entendonslen. (Semmitsemhallunk.)Je n'attendspersonne.Senkitsem v6rok.)Elle n'afail aucuneaute. (Egyhib6tsemcsin6lt.)Je n'en aifait aucune. Egyetsemcsindltam.)Ellene danseamais. (Sohasem t6nco1.)Nousn'allonsnullepart. (Sehovasem megyiink.)

A tagad6szerkezeteksszetev6iiilonbozomin6s6gtiek:a pas,plus,jamais, nullepart hatirozoszok, a rien 6s a personne n€vmasok,azaucunfe determin6nsvagy n6vm6s- igy kiilonbozohelyzetekbenfor-dulhatnakel6.Mscrncvz6s'.A nonplusaz dllit6 mondat aussihatiroz6szav6nakelel

mega tagadomondatban:

Tu y vas? Moi aussi.Tun'y vaspas ? Moi, nonplus.

1.2.1.A tagad6p6rokaz igenevek l6ttItt azt a helyzetet 6rgyaljuk,amelybena rien,personne€,saucun amondattitrgya.a Az osszetettgeidcikbena ne . . pas,

ne . .plus,

ne . .. jamais,ne . .rien szabiiyosankereteziaz avoir vagyOtre ragozottalakj6t,apersonne, ullepart, aucun viszonta participepass6utdn 611:

Je n'ai pas parld.Ellen'uplusecrit.Il n'a rienvu.Il n'avupersonne.II n'estalld nullepart.Il n'ena vuaucun.



297

b) Seg6dige*fon6vigen6veset6ben rgyanez helyzet.Az elobbiekaseg6dig6teretezik, apersonne,aucun,nullepart viszont af6n6viigen6vmog6keriil:

Il ne veutpas partir.Il ne vaplus chanter.Nous nepourronsamais y aller.Ellene veutrien.faire.

Viszont: Ellene peut inviterpersonne.Ellene veut allernullepart.Elle ne veut enacheteraucune.

Mncrscvzfsnr: lo Forditott sz6rendrik6rd<i mondatokbanugyan-csak ez a sz6rend:

N'a-t-ilrien vu ? N'a-t-ilvupersonneNe veut-iljamais danser? Ne veut-ilinviterper'

sonne?2o Bizonyos esetekbenkozvetleniila f6n6vi igenevet

tagadjuk.Ilyenkora ne pas, ne plus, ne rien, nejamais egyiitt megelozi azt, ane...personne, e...-nullepart, ne...aucunviszontkeretezik:

Je regrette de nepas connattre a ville.Je regrette de ne rien comprendre.

Viszont: Je regrette de ne connaitrepersonne.

Infinitifpass6eset6na ne pas, ne plus,ne rien, nejamais vagymegelozi vagy kereteziaz avoir't vagy€tre-t,a ne...personne tb. csakkeretezhet.

Il estcontent denepas avoirripondu.Il est contentde n'avoirpas ripondu.



3' Aparticipeprdsent-tmindegyik tagad6pinkeretbefoglalja:

N'ayantpas d'argent. .Ne connaissantersonne...

4' A participepass6 ompos6haszn6latakor parti-cipepass6hoz 6pest ugyanirgy helyezkednekel atagadop6rok,mintpass6 ompos6banl6sda).

N'ayant ienvu.. .N'itant alldnullepart...

1.2.2.Personne s rien nem tdrgyi szerepben

a) Alanyklnt:

Personne e veut travailler.Rien ne m'intiresse.

A besz6ltnyelv6ltal6banelkeriiliezt a helyzetet:

Il n'y apersonnequi travaille.Il n'ya rienquim'intiresse.

b1 Prepozici6ssoportk6nt:

Je ne pensed rien.Je ne pensed personne.Je n'ai pensi d rien.Je n'ai pensdd personne.

1.3. Lz dllitmriny tagadrisaa beszdltnyelvben

A gyorstemp6ju, nem v6laszt6koseszeltnyelva tagadop6rokb6ltobbnyire elhagyja a neszocskat:

Je suispas content. On a amais vuga.

Ilfait rien. Il connaitpersonne.





c) N6hrlnykifejez6sben:

Si e ne me trompe.(Ha nem t6vedek.)Qu'dcela ne tienne (Ezenne mirlj6k )N'empAcheue... Ennekellen6re...)

1.5.A tagaddsnema mondat:illitmdnyrira,hanemm{s rdszdreonatko-zik

a) Az alanytcsak kiemeloszerkezettell6sd X. 11.1.) ehet agadni:

Ce n'estpas Pieruequia chante. Nem P6ter6nekelt.)

b) A tirgy vagy egy6bbcivitm6nyektagadiisaeset6na tagadand6mondatrdszelottpas iil:

Elleconnaitbien lagrammaire,maispas la littdrature.(J6lismeria nyelvtant,de az irodalmatnem.)

Irlouspasserons es vacances la montagne,pas d la mer.(A hegyekbenogunk iidiilni, nema tengern6l.)Commentconduit-il? Pas trdsbien.J'iraiavec ui,pas avec oi.Il n'y avaitrien.Pas de traces.(Nemvoltsemmi.Semminyom.)une histoirepas serieusenem komolytort6net)

Mpcincyzfs:Az irottnyelvgyakrana non-t vagya nyomat6kosabbnonpas-Ihaszn5lja:

Elle vad la montagne,nonpas d la mer.





2o Ha val6ditagad6sr6lvan sz6,akkor term6szetesennem marad el a pas:

J'ai peur qu'ilne soit malade.(Felek.hogybeteg.;J'ai peurqu'ilne soitpas malade.(F6lek,hogy nembeteg.)

1.7.A ne...quekorldtoztiszerkezetEz a szerkezet emtagaddsraszolg6l

Je n'ai que roischemises.Csakh6romingemvan.)

A kev6ss6dlaszt6kosbesz6ltnyelv ittis elhagyhatjaa ne-t:

(Il) y a qu'unepossibilitd.Csakegy lehet6s6gan.)

A queaz el6tt a mondatr6szel6tt 6ll,amelyrea korli,tozits(a csak)vonatkozik,teh6,ta ne...que nem keretezip6ldriula pass6compos6seg6dig6j6t,

Je n'ai bu qu'unseul verue e vin.(Csakegypoh6rbort ittam.)

MEcrscyzEsEK:" Aztgei6llitm6ny korlStoz6saa.faireseg6digeel-haszn6l6s6valort6nik;

Il neait quedormir.(Csakalszik.)

2" Gyakori a rienquekorl6toz6szerkezets:

Rienquedans cetterue ily a 3 cinemas.(Csakebben azutchbanh6rommozi van.)



2.A k6rdesl'interrogation)A francianyelvtannaktalana k6rd6saz a teriilete,ahola legszineseb-

benmutatkozikmega nyelviszintekkiilonbsege.Tobb v6ltozatotis be

kellmutatnunk,hiszenmindegyikgyakori.

2.1.Eldiintenddkdrd6sek

2.1.1.Ha az alanyszem6lyes6vm6s

Az igen vagynemv6laszokatkivrllt6k6rdomondatokszerkezetetelle-mezheti

-az emelkedonton6ci6(1);- vagy azEst-cequebevezeloszerkezet 2);

- vagy a forditottsz6rend,nverzi6(3),amelysoranaz alanyaz igemog6keriil.(l) Vousvenez vecnous? - A besz6ltyelvfesztelennekz6mit6,de

nagyongyakories egyreterjed6k6rd6formiija.(2) Est-cequevousvenez vecnous? Mindennyelvi szintenhaszn6l-

hat6.(3) Venez-vousvecnous? - A vilaszt6kosabbbesz6ltnyelvben6s azirott nyelvbenhaszniilj6k.

2.1.2.Ha az alanyfon6vi csoport

A besz6ltnyelvfesztelenneksz|mito, de nagyon gyakori valtozataittis a csup6nemelkedonton6ci6valelzettk6rd6s:

Pierrevientavecnous?

Mindennyelviszintenhaszn6lhat6az Est-ceque-velbevezetett 6r-d6s:

Est-cequePierrevient avecnous?

303



IX.2.A KERDES

A nyelvtanok6ltalhagyom6nyosanzab6lyosnakartott, rin.alany-ism6tl6k6rd6s (interrogationcomplexe)a mai besz6ltnyelvbenmiirnem,csup6na v|lasztdkosrott nyelvbenhaszn6latos:

Sesconnaissanceseront-ellessuffisantes ourrisoudreceprobl\-m e ?(Vajon elegend6ekesznek-eaz ismereteie probl6mamegolddsil-hoz?)

MncrscyzfsnK: lo Abesz6ltnyelv6ltal6bannem haszn6ljaa Tonamivient-il? ellegrimondatokat,viszontaz alany sze-m6lyesn6vm6sform6j6ban (egyenessz6renddel)val6 megism6tl6se,lletvemegelciz6segen gyakorielj6rrisklsdIX. l l.):

Il vientavecnous, ton ami ?Ton ami, il vientavec nous7

2o Az alanyi szem6lyesn6vm6sonkiviilcsak a c'estszerkezetbenalkalmazhat6egyszera jnverzj6.Ezterm6szetesen6laszt6kos:

Est-ceune riponse? (Y6laszez?)

M6s n6vm6sialany eset6n s alanyism6tl<i(vagy

alanyelSzo)sz6rendet hasznilunk az Est-ce queszerkezetes s az inton6ci6smegold6ssal p6rhuza-mosan:

Il viendra,celui-ld?

3o VrcyAz.q,rHa nemszem6lyes 6vm6saz alany,azegyszerrinverzi6lehetetlen.Rosszmondat lennea(*VientPiene ?)



Forditottsz6rendeset6naz -e'revagy'a'ruv€gz6'd6 igealak6s a mogotte6116l, elle,onkozott -t-kot6hangrill:

Parle-t-il? Travaillera-t-elle?

Az egyessz6melsoszem6lyrialanyforditottsz6-rendjekifejezettenrodalmi:

< Serai-jeun ldche?n (Stendhal)(Gyrivavoln6k?)

Az -e v6gz6d6slyenkor-d-v v6ltozik:

<N'oubli6-.ieien ?v (Colette)(Nemfelejtekel semmit?)

Ez ut6bbiforma mar azirodalminyelvb6ls vissza-szorul.Az 616 besz6ltnyelv v6laszt6koshas2n6latiibanszintecsak a e dois 6sa e puis (a e peux vtiasztl-kos v6ltozata)fordulhatmeg:

Combienvousdois-je? (Mennyiveltartozom?)En quoipuis-jevousAfteutile?(Mibenlehetek szolg6lat6ra?)

Forditott sz6rendeset6na ragozotl igealakelott6116 em alanyinevmdsokmegorzikhelyiiket:

T'ensouviens-tuL'avez'vousu ?S'est-ilexcusl?

7' A lagad6p6rokm6sodiktagja forditott sz6rendeset6n h6travetett lanyin6vm6sut6n611:

l,/e dormez-vousas 7 (nembesz6ltnyelv )



306 IX 2 A KERDES

2.2. Kieg6szftend6drd6sekTobbfajtamincis6gii 6rd6sz6val6rdezhetiinkaz egyesmondatr6szekre,gy a qw, que,quoi, equelstb. n6vmisokkalis.

Ezeketnemtdrrgyaltuk iilon Inivmasokc. IV. fejezetben,mertcsakkerdomonda-tokban haszn6lhatjukoket.

2.2.1.Az alanyra k6rdeziink

Az atany zemely: Qui? ., ,*,t *,ut,Quiest-ce ui ')

Az alany nemszem6ly: Qu'est-cequi? (Mi?Mik?)

Mncrncyz6snr:1o A qui6sa qu'est-ce uiminden nyelviszintenhasz-n6lhat6,a quiest-cequibeszlltnyelvi fordulat.

2o Nemjelzika sz6mot6s a nemet,az ige mogottiikmindig egyessz6mban6ll,a participe pass6vagymell6kn6vcsak himnemii,egyes sz6mrialakbankovetheti6ket.

Les illessontaruivies. Quiest arrivi?

3' Qu'est-cequi helyettcsak akkor |llhaI que, haszem6lytelenlany isvan a mondatban.

Qu'est-cequisepasse? - Quesepasse-t-il?(Mi tort6nik?)

4 Ha tobb, hasonl6koziilemeljiik kiaz alanyt,alequel, laquelle,lesquels, esquellesn6vm6sokathaszniiljuk.

Lequelestparti ? (Melyikmentel?)



2.2.2.A t6rgyrak6rdeziinka) A legszllesebborbenhaszndltzerkezetek:

Szem6lyre: Quiest-ceque? (Kit?Kiket?)Nem szem6lyre: Qu'est'ceque? (Mit?Miket?)

Altal6banegyenes z6rend ill ut6nuk.Szem6lyes6vm6sialanyeset6nkotelezo:

Quiest-cequevousvoyez? (Kit l6t?)

Qu'est-ceque vousvoyez? (Mit l6t?)

Fcln6vialanyeset6n itk6nbrir, demegengedheto forditott sz6rend:Qu'est-ce ue es Anglais.n.pen.sent^l',ltit gondolnakerriilaz angolok?)Qu'est-ce uen pensenles Anglois' I

b/ V6laszt6kos:

Szem6lyre: Qui?(Kit,kiket?)Nem szem6lyre: Que? (Mit,miket?)

Ut6nukcsak forditott sz6rendehets6ges:

Qui voyez-vous? (Kit l6t?)Que voyez-vous? (Mit l6t?)

c A fesztelenebbesz6ltnyelvbena k6rd6n6vm6sa mondatv6g6ns6llhat:

Szem6lyre: Qui? (Kit,kiket?)Nem szem6lyre: Quoi? (lr4it,miket?)

NousallonsvoirquiZ(Kit is l6togatunkmeg?)Ilfait quoi2 (Mit is csin6l?)



IX. 2. AKERDES

MEcrpcyzfsEK:lo At6rgyiszerepri ui ut6n f6n6vialany eset6n ote-lez6az alanvism6tlosz6rend:

QuiPierrea-t-il vu ?(Kit Litott P6ter?)

(A Quia vuPierre2mondatmiistjelent.)

A t6rgyiszereprique utdn f6n6vialany eset6n slehets6geszegyszeriiorditottsz6rend,az alanyis-m6tl6sviszontnem:

Que disentles autres voisins?(Mitmonda tobbiszomsz6d?)

2" Foneviigen6vvels k6rdezhettink:

Que /aire? (Mit tegyiink?)

3o Ha tobb hasonl6 koziilemeljiikki a targyat, alequel, laquelle,lesquels, esquellesn6vmiisokathaszn6liuk:

Lequelvoulez-vous(Melyiketakarja?)

Fesztelenyelvhaszn6latban

Lequelest-cequevousvoulez?Lequelvousvoulez'lVous voulezequel?

2.2.3.Az 6llitmdnyikieg6szitore6rdeziinkHa szem6lyzonoss6g6raonatkozika k6rd6s:

Quiest-ce (Ki ez?)

Quiest cettedame? (Kiez az asszony?)Quisotttcesgens? (Kik ezekaz emberek?)



IX.2. AKERDES

Ha nemszem6lyazonossdg6raonatkozika k6rd6s:

Qu'est-cequec'estZ(Mi ez?)Qu'est-cequecet objet? (Mi ez a tirgy?)

Ha szem6lyst6tus6ravonatkozika k6rd6s:

irott nyelv Besz6ltnyelv

Qu'estcet homme7 Qu'est-cequ'ilest, cet homme?(Mi ez az ember?)

Qu'est-ildevenu Qu'est-cequ'ilest devenu(Mi lett belole?)

Az iilitminyikieg6szit6re(ak6rszem6ly,ak6r nem)k6rdezhetiinkaquellleest... quelslquellesont...szerkezettels:

Quelest ton nom ?(Mi a neved?)Quelest cet homme? (Ki ez az ember?)Quelest votre avis? (Mi a v6lem6nye?)Quelleest votreplace 7 (Melyika magahelye?)Quelest le but dela vie? (Mi az 6letc6lja?)

2.2.4.Egy6b mondatr6szekrek6rdeziinka) Az ige egy6bbovitm6nyeire6s a hatiroz6kra

Szem6lyre:prepoz{ci6* quiszerkezettel

A qui pensez-vous(Kiregondol?)Avecqui veux-tu danser2 (Kivelakarszt6ncolni?)

Nem szem6lyre:repozicif*quoiszerkezettel,alamint acomment,oi, quand,pourquoi,combienk6rd6sz6kkal

Sur quoicomptez-vous(Miresz6mit?)Avecquoias-tuicrit ? (Mivelirt6l?)Commentest-il ?(MilYen?)

309



LX.2.A KERDES

Quandpartez-vous (Mikormegyel?)OilhabitePierre? (Hol lakikp6ter?)PourquoiArcs-vousriste? (Mi6rtszomorri?)

Combienen avez-vouschetd? (Mennyitvett?)Mecrrcvz6snK:1oA k6rd6sz6khelyett6llhat prepozici6vala quel

determin6nssalevezetett6n6vicsoport:

En quelleanndee.st-ilni ?(Melyikevbenszillerett?)

2' Prepozici6kut6n qui6squoihelyettegyardnthasz_n6lhatjuka lequeln6vm6salakjait:

Auquelpensez-vous(Melyikregondol?)Aveclequelas-tutcrit 2 (Melyikkelirt6l?)

3" A k6rd6sz6ts megelcizhetirepozici6:

Depuisquandest-ilmalade? (Mi6tabeteg?)b) A flntvicsoporrelzciibcivitm6ny6re6rdeziink

A queldetermin6nsmegfelel6alakj|t helyezzikaz adottf6nevel6:

Quelle6colepourraitlui convenir?(Milyen/melyikiskolafelelnemegneki?)

Quels ivresas-tuachetds(Milyenkonyvekervett6l?)

Mscrncvzfsnr: lo A quet-lelbevezetett soportokn6vmrisithat6k:

Laquellepourrait lui convenir?(Melyikfelelnemegneki?)Lesquelsas-tu achetis?(Melyeketvettedmeg?)



IX.2.A KERDES

2' A ,,birtokos"kil6t6rea dequi(nemszem6lysetende suoi)szerkezettel6rdeziink:

tt o *lrrrAle livrede qui?(Kineka konYv6tvettemeg?)Pour le comptede qui travaille-t'il?(Kineka szhmlflitadolgozik?)

2.2.5.A kieg6szitendo6rd6seksz6rendje

Az alanyravonatkoz6k6rd6seset6nez nem elent neh6zs6get.

A tingyravonatkoz6kerd6sektanulm6nyoz6s6niim6r kit6rtiinkasz6rendik6rd6sekre.tt a tobbi esetetvizsg6ljuk:

a) Ha az alanyszem6lyes6vm6svagyceAz irott nyelvben6s a v6laszt6kosbesz6ltnyelvbenkotelezoazinverzi6:

Avecquidanse-t-elle Commentest'ce?

Quelageuve:-vous

Az inverziohaszn6latosa fesztelenebbesz6ltnyelvszintj6ns, aholazonbangyakoribbaz egyenes z6rend.lyenkork6t vari6ci6s lehets6-ges;a k6rd6sz6elolmarad vagyh6tra keriil:

Oirtu vas? Tu vasoil ?Quand l estne ? Il est nd quand?Commentu t'appelles Tu t'appelles omment?Queltechemise ousvoulez? Vousvoulezquellechemise

A v6laszt6kos6s a fesztelenmegold6skozott mintegy6tmenetk6ntk6rdoszoutanaz est-cequekozbeiktatSsivalszab6lyosabbanrizhetomeg azegyenes z6rend:

Quandest'cequ'ilestnd?Ou est-ceque u vus?Quellechemise st-ceque vousvoulez?



312 LX.2.A KERDES

MrcrncvzEssK:1o Bizonyosrogziiltkifejez6sekbenem valtozharasz6rend:

Commentallez-vous2' A C'estoil?quand jellegrimondatokhoz gyakran

hozzifteszikm6g a ga n6vmist.

C'estoi, ga ? (H6t ez hol van?)

3" A k6rd6sz6kut6niegyenes z6rendet z irottnyelv_

ben hibilnaktekintikb) Ha az alany 6n6vicsoportrAzirott6sa vilaszt6kosbesz6lt yelvbenk6tpilrhtzamosmegold6slehet:az egyszeni2s az alanyism6tl6orditottsz6rend.

Quandpartira le train?Quand e trainpartira-t-il?Avecquia voyageon rire ?Avecqui ton rire a-t-il voyagd7Oil habitenttes seurs ?Oiltes seurs habitent,elles

Mpcrncvz6snK:o Azalanyism6tl6z6rend okkalv6laszt6kosabbzegyszerrinverzi6ndl.

2o Ha aziglnek (ak6rdosz6nkiviil)kotelezobovitm6_nyevan, nem lehetegyszeninverzi6thaszn6lni:

QuandPieruea-t-ilperdu sonpasseporl? (Mikorvesztetteel p6teraz ritlevel6t?)Depuis quand ces restaurantssont,ils tellementchers?(Miotailyendr:ig6kezeka vend6glcik?)

t Vagyegyebn6vmds,eh6tnemszem6lyes6vm6s6s nem ce.'zN6h6nyesett6leltekintve Lisda 2" 6s 3, megjegyz6st).



lX.2.A KERDES 313

3o Ha pourquoi ak6rdosz6,nemlehetegyszertinver-ziot hasznalni:

PourquoiPierreest'ilParti?(Mi6rtment el P6ter?)

A fesztelenesz6ltnyelvbenobb viiltozatis lehets6ges.asznilhat-j.ukaz egyszertinverzi6mellett,mintegy6tmenetimegold6sk6ntabesz6ltnyelv 6ltalkedveltebbegyenessz6rendfel6, a k6rd6sz6ut6nbeiktatott,sz6rend-egyenesit6st-ceque-t:

Oil est-ceque tes seurs habiteront?Gyakoriez ott, aholaz egyszeriinverzi6nem megengedettl6sd2').

Quandest-cequePierrea perdusonpasseport?

A fesztelenbesz6ltnyelvbenest-ceque nelkiJlis nagyon gyakori azegyenes z6rend elolmarad6vagyh6travetettk6rdosz6val):

Oil Pierreest alli ?Paul estalli oit ?A leggyakoribba mondat sz6ttagol6sa,a fon6vi alanyszem6lyes

n6vm6sform6j6bantort6no megism6tl6s6vel' sz6rendegyenes,ak6rdosz6helyev6ltoz6.

Pourquoil (ne) vientPas, on ami?Vagy: Tonami,pourquoi l(ne) vientpas ?

Quand l partira,Pierre ?Vagy: Ilpartira quand,Pierre ?Vagy: Pierue,quand l partira ?

Depuisquandelle estmalade, a seur?Vagy: Elle estmaladedepuisquand, a seur ?Vagy: Ta scur, depuisquandelleest mqlade?

MBcrecvzfs:A kfrdoszokutiiniegyenes zorendet z itotrnyelvbenhibdnak tekintik



IX.3. A FELSZOLiTAS

2.2.6.K&doszokon6ll6anA besz6ltnyelvpdrbesz6deibenk6rdosz6k gyakran6llnakon6ll6an:

J'ai rencontr6quelqu'un.Qui? (Quidonc? Qui 9a?)Il est arriv6quelquechose.Quoi? (Quoidonc? Mais quoi?)Ellepartira. On?

Pourquoi?Comment?

2.2.7.A k6rdomondatok fontos fejezeteaz al|rendelt,teh6t fngg6

kerd6s(questionindirecte)-

ezt A ktizvetettbeszed imri fejezetbent6rgyaljuk(IX.5.).

3. A felszolit6slesphrasesmp6ratives)3.1. Felszrilftdselsz6lftdm6driig6velA felsz6lit6st(parancsot,k6r6st,tan6csot,tilt6st)a leggyakrabbanfelsz6lit6m6dri(imperatif)igealakkalfejezzik ki.Az igealakokk1pz6-set 6sdV. 2.2.8.

A francia felszirlit6m6dnak- a magyarralellent6tben csakegyessz6mmdsodik6s obbessz6mels66smrisodikszem6lyiialakjaivannak,6s az alanynem szerepelhet 6ppenez az implratif megkiilonboztetojegve).

Viens.Commengons.ntrez.Tilt6seset6na tagad6pitrkeretezia felsz6lit6m6driigealakot:

Ne vienspas. Ne commenQonsas. N'entrez pas.

A felsz6lit6m6dbanrillo ig6khezkapcsol6d6rlrgyi 6s r6szeszem6-lyesn6vm6sokprobl6maiiLtA n6vm6sokc. fejezetbenizsg6ltuk(klsdIY. 2.1.2 . \ .



3 1 5

A felsz6lit6mondatmegerositheloaz ige ut6nkapcsoltdoncsz6val(nema diid-va|.):

Dip1che-toidonc. Siessm6r )Fermedonc a fen€lre.(Csukdm5r be az ablaNot )

3.2. A felsz6litfs(tiltris)egy6beszkiizei

3.2.1.A felsz6lit6m6d hi6nyz6alakjaihelyett subjonctif-othaszn6-lunk:

Qu'elledisece qu'ellepense.(Mondjacsakmeg,miregondol )

3.2.2.Azudvariaselsz6lit6sltali$an keriili afelszolit6m6dhaszn6la-tiit,r s ehhezsokf6leeszkoz6llrendelkez6s6re.

a) Szemllyesudvariasutasit6s:

Voulez-vousme direvotre nom.(Legyentriu.t *.g-ondani a nev6t )Je vousprie de vousasseoir. K6rem,iiljonle )

b I Szem6lves6res:

Pourriez-vousme dire I'heurequ'ilest ?(Lenneszivesmegmondani,h6ny 6ra?)Auriez'vous'amabilitide me suivre?(Megkerhetem, ogyojjonut6nam?)

1Ha pedigm6gis elsz6lit6modot haszn6lunk,ne felejtsiik elhozz6tennr:s'ilvousptuit, s'il teplait : Fermezu porte, s'ilvousplait. K6rem,csukja beaz' altotr'



IX.4.A FELKIALTAS

3.2.3•BSzem‚àytelcn utasitasokban(feliratOkonƒDk6rd6ivekcn stb.)Sbn6-vi igcnevcs szcrkezct helyettesiti a Fcisz61lt6 m6dot:

ƒ n? • V¿‹ Øì ‚ ² c ‚ Åƒ ‹

‰ð—ÍØƒ mÆ

•Jƒ ‹s ‚ Å— Å7 7 r S – ±7 r ƒ ÆØ • J ‚ Ñ ‰ÍÈ

jal—WwÃŠxŒi‹å‹ƒnk 3 ‚àvesn‚à natalabb gyermeket czzel a j‚ t‚àkkal

‘ òƒ ¿m/ ‹ Ø Å , ƒ Æ‹ Ø— [‚ Ç‹(A ncm kƒ„vant r6sz athttzand6 )Ne prrs s‚Å•V²• ‚²/P2/‚Å áƒÆ7ƒÆS.(KihttOini vesz61ycs „vs ti10si)PƒÆ—[• ƒÆ—[r‚Å‹º‚‚Åð“×2 ‰Å• S ¨• ‚Åèƒr—Í‡Vc(Feivll‚Ægositas‚àrttforduJon.’† ‚¿hCZl)

MEGJEGYZLS: i—\

iSZd•E mondatok u tan nem haszn t tunk‹U—Õntttc_

4.A Felki‚ ltas(1'exciamatiOn)

4.1.A felkitt l t6 mondat jellegzetesslgei

–~•B–¿ Ž‡ ŠÌmondat gyakran•å ak ttonad‹å ¶ban‚É r d a kttdCn è

/ / ƒ ¿á | ƒ ¿( E z t m o n d t a )C'‚Å´•”TƒÆr‚í‚½•ŒBOrZalmasl)

m–~‰·‹“ Ð i ŒQb ŠÍ ˜H ”ù‚«] & d ‹Šaz F‚É m û'h•‹ gy a kttde ³ 6

r/2cr‚Ìƒ¿£½ccrƒZƒJÈ•ƒÆrgr(Hihetct ien cz a tbr t6net )ŽÅêð“•ƒuÆ‚Çr(Remek )(pl.egy ftltballm6rkbz6sen)4ƒ‹ ?• Ir(BOrzalmas )ƒuƒ¿tƒ¿Èr(Soha‚è

Žq.‰gÅŠ¢t l“ñ‚ðàlrlo–Catot gyakran ty•

Å‚²ƒÆ,• ?‚Å‚²‚Å?—[Å?• ƒZrƒ²‚Å?—[ÀvcZeti



- A que felkirilt6stbevezetS zerepe z irodalminyelvreellemzo:

Quec'estbeau (Besz6P )Quene le disiez-vouslus t|t / (Mi6rtis nemmondtaelobb )

- A commea v6laszt6kosbesz6ltnyelvbens haszn6latos:

Commec'est beau (MilYensz6P )Commel tremble (HogYremeg )

-A ceque kifejezettenbesz6ltnyelvialakzat

a felkirilt6s6l6n:

Ce qu'iltremble (HogY remeg )Ce qu'ilest ort / (MilYeneros )

- A qu',est-ceuecsaka fesztelenbesz6ltnyelvbenhaszn6latosel-ki6lt6mondatok6l6n:

Qu'est-cequ'elleest gentille (Hogymennyirekedves )Qu'est-cequ'ila travailli/ (Mit osszedolgozott )

- A quel determininssalbevezetett on6vicsoport minden nyelviszintenbevezethetelki6lt6st:

Quelmalheur (Micsodapech )Quetleolie robevousavez (Milyenszep uh6ja van )

A felki6lt6mondatok ut6nmindigfelki6lt6jel6ll.

4.2. Lz indulatsz6k(lesinterjections)

Azindulatsz6k6saz ndulatsz66rt6ktikifejez6seknmagukbanmindigfelki6lt6stfejeznekki, felki6lt6jeletis haszn6lunkut6nuk.Kifejeznek

- csodSlato: Oh Oh td tit Ah- figyelmeztetest: Hi Hep Chut/ (Pszt )



318 IX.5.A KoZVETETTBESZED

- helyesl6st: Bon Bien Bravo pafait / (Nagyszeni )Qa va. Tantmieux

- belenyugv6st: Tantpis / (Annyibaj legyen )Bo// (Na tes-s6k )- f6jdalmat: Aie (Iajl)

* megkonnyebbtil6st:uf (Na v6grel)Enfinl- meglepet6st: Tiens(Nicsak )Qa alors (Na de ilyet )stb.

4.3. A hangfest6szavak(onomatopdes)Ezekis felkirilt6stfejeznekki.

- Ut6s hangja: Paf I BingI VtanI* Zuhan6s: Pouf Paf patatras- Robbaniis: Boum- Reccsen6s: Crac

Stb.

5. A kozvetettbesz6dlestyle ndirect)A kozvetettbeszddben besz6l6 igysz6molbe egyelhangzott(vagyelhangz6)izenetrol,hogyazt nem sz6szerint d6zi,hanemsaj6tmon-dataibaLgyazza.

A beszdmol6szem6lyehet az, aki kimondtaaz izenetet,de lehetazis (eza gyakoribb),aki hallotta,tud r6la,

- A besz6mol6szem6lyazonosa besz6l6vel:

J'ai dit que e youlaisvenir.(Aztmondtam,hogyel akarokonni.)

- A besz6mol6szem6lynem azonosa besz6lcivel:

Il a dit qu'ilvoulaitvenir.(Aztmondta,hogyel akar onni.)



Az idbzettiizenetet thrgyimell6kmondatk6ntagyazzuka mondatba(vrr. .1.):

Il m'q dit :<J'ai faim.> -t Il m'a ditqu'ilavait aim.Il m'a dit :<Mangeunpeu.> --' il m'a dit demangerunpeu,Il m'ademandi; < Tu veuxmanger? > --,Il m'a demanddsi je

voulaismanger.

5.1. Szem6lyviltoz{soka kiizvetettbesz6dben

Ha a besz6mol6szem6lynem azonosa besz6lovel, kozvetettbesz6d-

ben 6rtelemszeriienegv6ltozika n6vm6sok,valaminta birtokosdeter-min6nsok(6sndvmfsok)szem6lye:

<Je suis atigue.> (Frlradtvagyok.)<Je ripite que e suisatigui. >(Ism6tlem,hogy f6radtvagyok.)

t,:---,-1. Il ditqu'ilestfatigui.(Aztmondja,hogyf6radt.)Vlszont:

<<Mtmire m'aimebeaucouP.

(Nagyonszeretaz any6m.)<Je repitequem mdre m'aime beaucoup.(Ism6tlem,hogynagyon szeretaz anyfim.)

Viszont: Elledit quesa mire l'aimebeaucoup.(Azt mondja, hogy nagyon szeretiaz anyja.)

Szem6lyv6lt6srakkoris sor keril,ha a kozvetlenbesz6d imzettjenemazonosa besz6mol6cimzettj6vel:

<Je te comprends.> (Ertelek.)Je lui diraique e le comprends.(Megfogomnekimondani,hogy 6rtem6t.)<,Ievousdonneraimesphotos.>(Oda fogomnektek adnia f6nyk6peimet.)Il nous a dit qu'ilnousdonneraitses hotos.

(Aztmondta, hogy odafogjanekiink adnia f6nyk6peit.)

319



5.2. Id6egyeztet6sa kiizvetettbeszddbenA kozvetettbesz6dbend6zettkijelent66sk6rdomondatokban6rv6nye-si.ila t6rgyimell6kmondatbanmegfigyeltd6egyeztet6sVII. 3.4.):

<J'ai J'aim.v --+l me disaitqu'ilavait aim.< Tupurtiras?> -' Il medemandaitsi.jepartirais.<J'ai beaucoupravailld. )--+l nousa racontdqu'ilavaitbeaucoup

travailld.

5.3. A k6rd6mondata ktizvetettbesz6dbenl'interrogationindirecte)

A kozvetettbesz6dbelik6rd6sbena kozvetlenkerd6s(interrogationdirecte)szerkezetemegv6ltozik5.3.1.Azeldontendok6rd6sta kozvetettbesz6dbenmindigsi vezetibe,melyut6n kotelezoaz egyenes z6rend:

n Tu es malade?> )< Es-tumalade?> l- Je te demande i tues malade.< E.st-ce uetu es malade?D)

(Teh5t az est-ce que toil6dik, a forditott sz6rendbcilegyenessz6rend esz.)

5.3.2.A kieg6szftend6drd6sekv:iltoz:isaia kiizvetettbesz6dbenqu'est-cequi --+e quique )qu'est-cequ,J ce que

A tobbik6rdrisz6valtozatlan,lletveazest,ceque-velmegtoldott6lto-zatbolelmaradaz est-ceque:

quandest-ceque --+quandoilest-ceque --+oi.tquiest-ceque Iquie.st-ce ui | ' nu'



<Quandest-ce u'elleviendra? ><A quoi pensez-vous>><Vous pensez r quoi? ><Quelfilmas-tuvu ?><Quelfilm est-ceque tu as vu ?>

Dis-moi ceque tu fais.Dis-moi cequi se passe.

Dis-moiqui a faitqa.Dis-moiqui tu as vu.

Dis-moiquand elle viendra.

Dites-moiirquoi vouspensez.

Dis-moiquelfilm tuas vu.

--)

Macrscvzfssr: 1oHa a kozvetettk6rd6s alanyaszem6lyes 6vmdsvagy ce, a sz6rendmindig egyenes.

2 Ha az alanyfon6v vagyegy6bn6vm6s,v6lasztha-tunk azegyenes agy forditott sz6rendkozott (dealanyism6tl6sz6rendnemlehets6ges ):

Je voudraissavoirce que Pierre.faiten cemoment.

Yagy: Je voudraissavoirce que ait Pierreen cemoment.

Je voudraissavoiroit tesparentshabiterontpendant es vacances.

Yagy Je voudraissavoiroil habiterontes parentspendant es vacances.

A szorendmegv6laszt6s6n6lzerepetStszhatafrancia besz6lonekza torekv6se, ogy azige ehe-tolegne |lljonaz aldrendeltmondatv6g6n,ha az



alanyfiin6vAz |tre pl.egyriltallnnemrlllhat lyen-kor utols6mondatelemk6nt:

Je me demandeou est Pierre.(Ne mondjuk:Je me dentonelei Pierre est.)

3" A quelt est + l[)nevicsoport ellegrikerd6sekvaltozatlansz6renddelillnaka kozvetettbeszed-ben:

< Quelest tonnonxD-->

Dis-moi quelest tonnom.5.4. A felsz6lftrimondata ktizvetettbesz6dbenA fcimondatdemanderdire,conseiller,xiger,ordonner, rier,proposer,souhaiter,suggdrerstb. ig6inektrlrgyibovitm6nyek6ntid6zhednkafelsz6lito tilt6)rnondarokar:A) Fcin6vigeneves zerkezettelB) Subjonctif-osmell6kmondattalA felsz6lit6mtldbanki nemfejezett ranya kozvetettbeszddbenmegje-lenikA) a fomondatbanmint r6szes agytrirgyibovitm6ny,lyenkorf6n6vi

igeneves talakitAskovetkezik;B) a trirgyimell6kmondatbana subjonctif-ban6llo igealanyak6nt.

–Ý‚ê ¨ ‹Ø ¨ ¨ ‘y ž 1‘@ ‘[ åK ‹©

Gyakoribb az A)valtozat



5.5. A felkidltrimondata ktizvetettbeszddben

Felki6lt6mondatotsosem ehet t6rgyimell6kmondatk6ntbeilleszteni

a kozvetettbesz6d omondat6ba;afelki6lt6sbankifejezett|rzelmeta

fomondatbankelljelezni.

< Oh Tu es d ?r (Nah6t,te itt vagY?)P6ld6ul:-- Il etaitdtonndde le trouverd.

(Csodrilkozott,hogyott tal6lja')

< Comment Tu vasquittertafamille Ce n'estpas possible >

(Hogyan Elhagyoda csal6dod ?Ez nemlehet gaz )P6ldilul:-' Il apprendavec ndignationque son rire veutquitter sa

famille.(Fel van h6borodva,hogy a testv6reel akarja hagyniacsal6dj6t.)

5.6. Lexikaivfltoz{soka kiizvete$besz6dben

a) Ha a besz6mol6sem ugyanabbana kornyezetbenort6nik,mintahol a besz6delhangzott,az ici, ceci, -ci elemekld, cela, 'ld'vitv6ltoznak:

<Je resteraiici.> --+l ditqu'il restera ld.(Itt fogok maradni.)(Aztmondja,hogyott fog maradni.)<Donnez-moiceci. (Adjaezt ide )

--, Il m'a demanddde lui donnercela.(Megk6rt,hogy adjamazt oda neki')<Je veux ire ce livre-ci.n (El akaromolvasniezt a konyvet.)--+l a dit qu'il voulait lirece livre-ld.(Aztmondta, hogy elakarjaolvasniazt a konyvet')

‚•‚c¡‚y



324 IX 5 A KOZVETETT BESZED

b) Ha a besz6mol6s em a besz6dnapj6n(het6ben,h6napj6ban,6v6-ben)tort6nik:

<Je suisatigui tujoard'hui. >>Ma f6radt vagyok.)-- Il a dit qu'il6taitJ'atigud e our-ld.(Aztmondta,hogyf6radtvolt aznap.)<Je partiraidemain. (Holnapel fogokutazni.)--+Elle a dit qu'ellepartirait le lendemain.(Aztmondta,hogym6snapel fogutazni.)<Je travailleen ce moment. (Jelenlegolgozom.)--+I a dit qu'il

tavaillait i ce moment-li.(Aztmondta,hogyakkordolgozott.)

Ilyenkora kozvetettbesz6dben emhaszn6lhat6sema maintenant.semaz d prdsent:

< Ilsdormenlmaintenant.> (Mostalszanak.)--+Ellea dit qu'ils6taienten train de dormir.(Aztmondta,hogy6ppenaludtak.)<Je vaispartir la semaine rochaine. (Jovoh6tenelutazom.)-- Il a dit qu'ilpartiraitla semaine 'apris. (vagy:suivante).(Aztmondta,hogya r6kovetkezoh6tenelutazik.)<J'ai passd e bac loann6eerniire.r (Tavaly6retts6giztem.)--+'ai apprisd cemoment-ldqu'ilavaitpassd e bacl'annded'avant(vagy:prdcedente).

(Ekkortudtammeg,hogyaz el6z66vben6retts6gizett.)5.7. A kiizvetettbeszddnemcsupdnmechanikusitalakftrisA felkidltrist,iittuk,nemlehetmechanikusand6zni.A kijelent6,k6r-d6, felsz6lit6mondatokid6z6s6tzabiilyokrdnyitjrikugyan,m6gsemszabadbe6rniinkezek mechanikusalkalmazhsival.A kozvetlenbe-szedben gyanisaz elhangzottmondathozmlg sz6mosolyant6nyezotartozlk,amelyr6la besz6mol6sn6lz6lnikell:az elhangz6s oriilm6-nyei,a besz6l66rzelmeitkifeiez6nton6ci6stb.



Teh6t,ha peld6ula franciatanirazt mondtaa bar6tomnak:<Recommencezotre exposi.r (Keidje ijta az eload6s6tl),ne igyszdmoljunkbe rola:

Il a dit dmonami de recommenceron exposd,

hiszenakkornemtudjameghallgat6nk,hogyudvariaselk6r6sr6lvagyszigorrielsz6lit6sr6lvolt-esz6.Fogalmazntnkinkribbigy:

Il lui adit gentimentde recommenceronexposi.

(Kedvesenazt mondtaneki,kezdjeujra azeload6sSt')

Vagy: Il lui adit d'untonsivire de recommenceronexposd'(Szigonianazt mondta,kezdje jta az eload6sft')

Vagy: Il lui apropos, derecommencer...(Aztjavasoltaneki,hogykezdjejra'..)

Vagy: Il I'aprii de recommencer...(Megk6rte,hogYkezdjejra. '.)

Haszn6ljunka direque helyettm6s ig6ket sa) Kijelentomondat id6z6s6re:

ffirmer que (azt 6llitja),ajouterque (hozz|teszi),annoncerque(bejelenti),apprendred qn que (tudom6s6rahozza), avouerque(bevallja),contesterque(vitatja),ddclarerque(krielentl),continuerendisantque(azzal olytatja),estimerque(l6gyv6li), expliquerque(megmagyarazza),aire remarquerd qn que(felhivjaa figyelm6t,hogy),faire savoirque (tudatja), laisserentendre(6rt6s6readja),priciser que (kieglszitiazzal,hogy)prdtendreque (azt iilitja, aztmeri mondani),promettreque megig6ri),roposerqueQavasolja),remarquerque(megsegyzl), epiterque(ism6tb),rdpondreque(aztfeleli),soulignerque (hangsiilyozza), suggtrerque Qavasolja),trouverque (igy v6li, rigytaliija)



IX.5.A KOZVETETTESZED

b) Felsz6lit6mondat id6z6s6re:

conseillertan6csolja),emanderk6ri),exiger(koveteli),ordonner(parancsolja),prier (k6ri),proposer (avasolja), recommander(aj6nlja),revendiquer koveteli),souhaiterazt kivrinja),suggerer(avasolja),supplier konyorogvek6ri)

c) Kerdcimondatokid6zesere:

vouloirsavoir(tudniakarja),s'informer(6rdekl6dik)

Mscrncvz6sEr:1o Ne mondjuk p6ldriula Tu doispartir id6z6s6re,hogyIl lui a ditqu'ildevaitpartir, hanemink6bb:Il lui a conseillidepartir.Ha sziiks6ges,g6szitsiiki a mondatokathat6ro_z6szoval.P6ld6ul:dire,demander, onseiller...d,untonaimable(kedveshangon),sur un tonpeu agrd,able (kellemetlenhangon), d'une voixdouce(halkhangon),

d'une voix quiexprimaitIa colire(diiht6lremegShangon),en cherchantsesmots(keresveaszavakat)stb.

2 A nehlzkesenhangz6kozvetettbesz6det ominali-zirciovalLisdIX. 9.) kiiszobolherjtikki. p6ld6ul:

Il lui ademandi: <Queldgeas-tu ? t--+l lui a demandison Age.(Megk6rdezte6le, hriny6ves.)

5.8.A kiizvetettk6rd6mondatokatnemcsakelhangzottk6rd6sekd6z6se-re haszndljuk.

Mindenf6lek6rdomondatota f6mondatal6 renderhetiink6rgyimel-l6kmondatk6nt,ha a f6mondatig6je:a) se demander, 'interroger azongondolkodik),ignorer;b) savoir,voir(tagad6alakban, ov6 idejiialakban),valamintha az



aller,vouloir,devoir,alloir,ne pas pouvoir,essayer e, chercherd,tenir d seg6dig6kltizikmeg;

c) direfelsz6lit6m6dbanvagy ovo idejri alakban;d) bhrmilyenige, amelyeta pour voir,pour savoir,en se demandant

szerkezetovet.

Bizonyoskieg6szitendo6rd6seketm6s g6jriomondatokal6is rendel-

hetiink.P6ld6ul:

Je me demandeJ'ignoreJe ne saispasJe sauraiJe vaisvoirDis-moiJe lui diruiJe vous ilephoneraipoursavoirJ'irai ld-baspour voirJ'entreen me demandant

Il m'a ditIl a dcritJe luiai racontiExplique-nous

si les enfantssont ld.

ce quePierre afait.

commentlJautfaire ga.

oi c'est.

commentl faut Jaire cela.oilse trouvece restaurant.

(Aztviszontm6rnem mondhatjuk,hogyl*Ilm'a ditsi Pieffe6tailld.l)

MEcrEcyz6s:Olykoritgy tiinik,hogy rengetegm6s iget is kovethetkozvetettk6rdo

mondat,holottcsak arr6lvan sz6'hogy acela,quelquechose, ien elozme-nyii vonattoz6 mell6kmondatokalakilagmegegyezhetnek kijzvetettk6rd6mondatokkal:

Il me demandeavecquoiil pourrait dessiner.kozvetettk6rd6s/(Aztklrdezi.miveL ajzolhatna.)Donne-luiquelquechoseavecquoi lpourraitdessiner.vonatkoz6mel-l6kmondati(Adjnekivalamit, amivelrajzolhat )

Demande-luice qu'ilfait. lkozvetettk6rd6s/(K6rdezd meg t<ile,mit

csin6l.Je comprendsbien cequ'ila fait. ivonatkozomell6kmondati





IX. 6.PASSZiVZERKEZET 329

- az ige szem6ly6nekszfuminak,dej6nek6s m6dj6nak kifejez6s6tatnthbzzaaz Ate seg6dig6re,6s azt participepassi alakjitbankoveti;

- az eredetialanymegjelenhetar (vagyder) prepozici6valkezdodo

hat6roz6k6nt,de el is trinhet.(A mondat tobbi eleme viiltozatlanmarad.)P6ldriul:

La policea arrAftJean Lecas.-- Jean Lecas s dti arrlt.ipar la police.(JeanLecast letartoztattaa rendors6g.)

A passzivmondatbanaz Affeszem6lybens sz6mban erm6szetesenaz fij alanytfejeziki, az eredetimondatigeideje6s m6djav6ltozatlan:

Lesgargonsm'ontdicouverte.-+ J'ai dti ddcouvertear lesgargons.(Felfedezteka fitk.)On inviterames amis.'-Mes amisseront nvitds'(Megfogi6khivni a baftrtaimat.)On apprtcieces ilms. -rCesfilmssontapprdciis.(Ezeketa filmeketnagyra6rt6kelik')Ilfaut qu'onte connaisse.-+Ilfaut que tu soisconnu'(Azkell,hogymegismerjenek.)

A franci6bangen gyakoria passzivmondattipus.

6.1.1.Mi indokoljaa passziv talakitrlst?

a/ A ,,cselekv6t"nem akarjukvagynem tudjukmegnevezniismeret-len. tirl 6ltal6nos):

Une aute gravea , tl commise.(Srilyoshib6tkovettek el.)

(Az On a commis uneaute grave mondatnak az a h6tr6nya,hogyaz alany a besz6loszem6lyets mag6banfoglalhatja.)

I L6sd6.1.4.



IX.6.PASSZIVZERKEZET

bf A ,,cselekvci"megnevez6s6t6nyegtelennekartjuka kozl6sben:

La maisonsera reconstruite.

(UjjAfogi6k6pitenia hdzat.)c/ Kozlesiinkt6m6janem a ,,cselekv6",hanema ,,cselekv6s6rgya":

- Commentse ait-il qu'il a pu passer un moisentiersur la C6teD'Azur?- Il a dti invitipar ses mis.(<-ggsamis ,ontinvitd.)(- Hogyanlehets6ges,ogyegyeg6szh6napot tolthetetta C6ted'Azur-on?- Meghivtrlka bar6tai.)

A franci6bana mondar t6mdj6t(reh6tamir6lsz6van) lehet6legamondat elej6reessziik,s - l6v6na franciamondatban itltalilbanazalany6az els6hely* a passziv6talakit6s6v6ndehozztk azeredeti-leg a mondat trirgyak6ntszereplciem6t.

6.1.2.Mikorlennealkalmatlana passziv6talakit6s?

a) Ha a megneveznikivrint,,cselekv6"szem6lyesn6vm6s. Altalabannem alakitjuk passziw6a szem6lyes6vm6sialannyalrendelkez6mondatokat:

Je t,ouspresenteraiPierre. *(*Pierrevousserapresente ar moi.)

Az onsosem

elenhetmega passzivmondatban,mintpar-ral beve-zetetthatdroz6sz6.A tobbiszem6lyes6vm6skiv6telesenmegjelen-

het, ha a cselekvcikzembe6llit6s6r6lan sz6:

L_.gffairea eti rdgldepar lui (et nonpar elle).(6 intlzte el a dolgor.)



IX. 6.PASSZIVZERKEZET 3 3 1

b) Ha a passzivmondat alanyadu, de la n1vel6velbevezetett5n6vicsoportlenne:

PieruemangeraduPain. l'(*Dupain seramangdPar Pierre.)

c Ha az aktivmondat ig6ieaz avoir(amelypedigt6rgyas ge)'

Pierrea unemaison. +

6.1.3.Az 6llapototkifejezo(statikus)passzivmondatok

Vannak olyanpassziv mondatok,amelyeknem magSt a cselekv6st,hanem az annak eredm6nyek6nt6trejott 6llapototfejezikki:

Le soldatdtait blessd.Sebesiiltvolt akatona.)Je suissurpris.(Megvagyoklepve.)

Ha mozzanatoscselekv6stkifejez6iglt tartalmaz6mondatot alakitunkpasszivv6,6saz ige elen idejrivagy imparfait-ban6ll,a passziv mondatmindenk6ppenstatikus:

La porte est ermie. + Onferme Ia porte.(Az ajt6 zirva van.)+ (Bez6rj|k az ajt6t.)

Ha viszontpass6compos6ban 6llaz ige, a passzivmondat statikuss6gamegsztinik:

La porte a iti fermi. : On afermi la porte.

(Bezdrt|k az ajt6t.)

Ugyancsakmegszrinika statikuss6g,a megjelenika par-ralbevezetett,cselekv6":

La porte est ermdepar la concierged I I h.: La conciergeerme la porte d I I heures.(A h6zmestern6 l-korz6rja a kaput.)



3 3 2 IX 6 PASSZIV SzERKEZET

A tart6scselekv6stifejezrig6ttartalmaz6mondatokn6lnincs lyenkiilonbs6gt6tel,a passzivmondategyszerreejeziki a cselekv6st saz 6llapotot,egyszersminddinamikus6s statikus:

Pierre est aimi de Mireille: Mireilleaimepierre.(Pierre-tszeretiMireille.)

6.1.4.Mikorvezethetibepar helyettde a cselekv6t?csak statikuspasszivmondatokban,eh6tha a passzivmondat6llapo-tot fejezki:

EIleitait accompagniee deuxhommes. statikus)(Ket f6rfikis6rte.)

viszont: Ellea 6ti occompagneeardeuxhommes. dinamikus)(Ket ferfikis6rreel.)

Elleest charmdede cet homme. statikus)(Elbiivoli6t ez a f6rfi.)

Viszont: Elleest charmdepar cethomme. dinamikus)

Mncrrcvzfs: Kotelezoende-thaszn6lunka fcin6vicsoportelbtt,haazinkribbeszkozt,mintsem,,cselekv6t,'elez:

Lejardin est entour| d'arbres trdshauts.(Magasfilkveszikkoriila kertet.)Le verreetait remplide vin rouge.(Voros

borralvolt telea poh6r.)6.1.5.Ne t6vessziikossze a passzfvmondat igeidciitaz 6tre ig6velkdpzettosszetettdokkel

Pmsziv ArrivII est battu.(pr6sent) Il estparti. (pass6 ompos6)(Megverik.) (Elment.)Il etaitbattu.(imparfait) It dtaitparti. (plts-que-parfait)



IX. 6.PASSZIVZERKEZET J J J

Il a ete battu.(pass6 ompos6) It a dtdparti. (pass6 urcompos6)Il avaitetdbattu.(plus-que-parfait)Il fut battu.(pass6simple) Il fut parti. (pass6ant6rieur)Il serabattu.(fitur) Il seraparti. (firtv ant6rieur)Il aura itdbattu.(futurant6rieur)Il seraitbattu. Il seraitparti.(conditionnelpass6)(conditionnelpr6sent)Il auraitdti battu.(cond. pass6)Je n'aimepas |tre battu. Il regretted'6treparti.(infinitifpr6sent) (infinitifpass6)

J'ai honted'avoir6tdbattu.(infinitif pass6)

6.2, Asen6vmdssal6pzettpasszfv zerkezetconstructionpassiveprono-minale)

A mondatbelit6rgynakoly m6donis adhatunkalanyiszerepet, ogyaz \ge el6helyezztika se n6vmSst:

On utilisecetteplantecomme emide.--+Cetteplantes'utilisecomme emide.r(Ezt a nov6nytorvoss6gk6nthasznrilj6k.)

E roppantegyszeni 6s gyakori- |talakit|snak k6t felt6televan:a) Az 6talakitoltmondat alanyacsak 6lettelentelzo f6n6vicsoport

(n6vmris)ehet.b) A val6di,,cselekvo"'sosemelenhetmegaz 6talakitottmondatban,

de ez a val6di,,cselekvti"szem6ly,eh|t on az etedetimondatban.

I Ezzel eljesen gyenert6kri Cetteplanteest utilisdecontmeemide'



Mecrscvzfsrr: lo Ha a se-velk6pzettszerkezet lanya6l6telzof6n6-vi csoportvagyn6vm6s,akkor m6r nempassziv,hanemvisszahat6szerkezetetapunk:l

Pierre se lave. + On lavePierre.Je me lave.* On me lave.

Elettelentelz6 alannyalterm6szetesen asszivamondat:

Ce tissuse lave acilement.: On lavece tissufacilement.(Ezt az anyagot minden tov6bbin6lkiillehetmosni.)

2o A se-velk6pzettmondatok gyakranlehetosegre.sztiks6gessegretalnakapouvoirfdet,oirhaszn6latan6lkiilis.

Celase voit tous les ours.: Onpeut Ie voirtous lesours.(Ilyetmindennapehet l6tni.)Qa s'dcritcommega. : On doit1crirecela ainsi.(Igykellezt irni.)

6.3. Ase faire, se laissersegedigdkkelk6pzettpasszfvszerkezetek

Az atre-relkbpzettpasszivmondat nem tud sz6motadni arr6l, hogyr6sztvett-ea passzivmondat alanya a cselekvesben:eljesen etlenvolt-e,vagypedigmintegykiv6lt6jaa cselekv6snek.

EIlea iti embrassiepar ce gargon.(Megcs6koltaez a fiu.)

I Kiv6teltcsup6na s'appeler :sa se nommerk6peznek.amelyek6lo alanyukkalismindig passziv6rtelmriek:Je m'appellePaui-: On m'appellepaul.

Piilnakhivnak.



IX. 6.PASSZIVZERKEZET 335

* Az alanyt6tlen:

Elle s'estlaisst embrasserpar ce gargon.

(Hagyta, hogymegcsokoljaz a fiu.). - Az alany a cselekv6siv6ltoja:

Elle s'estait embrasser ar cegargon'(El6rte,hogymegcs6koljaez a fiu.)

llyenkoraz alanymindig 6lotlelzof6n6vicsoport vagyn6vm6s

A se laisser,se aire * f6n6viigen6vszerkezetek yakoriak amaiflrancianyelvben.- T6tlenalany:

Vas-y, e me laisse conduire.(Rajta,csakvezess, n nem sz6lokbele.)Il se laissetouioursinfluencer.(Nagyon konnyen befolyrisolhato.)

- Kivrilt6alany:

Il s'estait dcraser ar un camion.(Eliitotteegy aut6.)(6 volta hibris.)Je me suisait avoir.(R6szedtek.)En tehetekr61a )

MncrscvzfsEr: lo A v6laszt6kosnyelvhaszndlatbana t6tlen alanykifejez6s6re sevoir+ fdndviigenivis gyakori.

II s'estvu refuser apermission.: On lui arefusd a permission.(Nem adtak neki enged6lyt.)

2 Afaire,laisser, oir igtkparticipepass6j6t szerke-zetekbennem egyeztetjiik.



6.4.Az fn. szimmetrikusg6kvannak olyanigek.amelyekhol tranzitivak.hor intranzitivak,pl.casse (tor, torik), commence (kezd,kezd6

dik), n r (befejez,befejezcidik),augmenter (novel,no),grandir (novel,n6) stb.Ezeknll az aktiv mondat tirgya alanny|lehet az ige brirminemii

megv6ltoztat6sa6lkiil:

Le venta cassi la branche. A sz6l etorteaz 6gat.)--+La branchea cassi.(Letorottaz 69.)Nouscommengonse spectacle. Megkezdjiikaz eload6st.)--+Le spectacle ommence.Kezdiidikaz el6adrls.)Ellefinira la legon.(Befejeziaz or|t.)-- La legon tnira.(Az ora be fog fejezcidni.)On augmenteraesprix. (Felfog6k emelniaz 6rakat.)--+Lesprix augrnenteront.Az inakemelkedniognak.)

MpcrrcvzEsEr:lo Az ate-rel k|pzett passzivszerkeszt6sm6dmind-

azoni,ltala szimmetrikusg6kkelis lehets6ges.Le spectacle st commencd.(Megkezd6dott az eload6s.)Lesprix serontaugmentdsar le gouvernement.(A korm6nyfel fogfaemelniaz 6rakat.)

2" N6melyikszimmetrikusig6n6llehets6ges se-velkepzettpasszivszerkezet,m6sokn6lviszontnem.

La vitres'est cassde.Betortaz i.iveg.)

De nemmondhatjuk:(*Le travailse finit



IX. 7,A MUVELTEToSZERKEZET 337

6.5.A szem6lytelenasszfv zerkezet

Az interdire,ddfendre,onseiller,rdonner,ecommanderg6k eset6benlehets6geszem6lytelenlannyalszerkesztenipasszivmondatot:

La directiona interdit deJumer.(Az igazgat6s6gmegtiltottaa dohiinyz6st')Il estinterditde umer. (Tilosa dohrinyz6s.)

7. A mriveltetoszerkezet le factitif)A kijelentomondatokatal6rendelhetjikaf6nevicsoport* faire szet-kezettel,az igefcin6vigenevesit6sevel:

Pierretravaille.-- Je fais travailler'Pierue.(MegdolgoztatomP6tert.)

Azltalakitottmondatalanyaa cselekv6siv6ltoja;cinem v6gzi,hanem

vegezteti cselekv6st.Hogyanjelenikmeg a cselekv6s lv|gzoje?_Ha az eredetimondatnaknincs t6rgya,a ,,cselekvo"a mtiveltet6

mondat tiirgyak6ntfog szerepelni.

Ilfait entrerles invit,ls.Beeresztia venddgeket')Il les afaitt entrer.(Beeresztetteket.)

- Ha azeredetimondatnakvan t6rgya,akkora ,,cselekv6"zd vagya par prepozici6 kis6ret6benelenikmeg:

Je erai dcouterce disqued ma mdre.(Megfogomhallgattatniezt a lemeztaz anyhmmal.)Je luiferai dcouterce disque.(Megfogomhallgattatniveleezt a lemezt.)

1Afaire participepass6ja lyenkor'nemegyezhetaz elol lev6 trirggyal.



338 rx.8.AZ ALANyszEMELyTELENITESE

Ha az d f6lre6rt6sekreadhat okot, apar-t haszniijuk:

Ellefail faireune robed safille.

(A l6ny6nakcsin6ltat ruh6t.)Ellefait faire unerobepar sa ille.(A kinydvalcsin6ltatruh6t.)

Mncrrcyzfs: A magyar-tat k6pz6neknem mindiga faire + fdniviigendvelelmeg:

(Szorakozik) Il s'amuse.(Sz6rakoztatengem.) l m'amuse.(Lefekszik.)l se couche.(Lefektetia firit.)Il coucheon ils.

8. Azalanyszem6lytelenit6setransformatin impersonnelle)A szem6lytelenzerkezett6alakit6s sor6na valtozatlanalaki il n6vm6sfoglaljael az igeelott az alany szokdsoshely6t,az alanypedig az igemtigekeri.il:

a) Deuxboutonsmanquentd ma chemise.--' Il manquedeuxboutonsd ma chemise.(K6tgomb hi|nyzik az ingemrSl.)(L6sd8. l.)

b) Partir est impossible.--+l est impossibleepartir. (Lehetetlenelutazni.)(Ldsd.8.2.)

c) Qu'iltermineson travailest mportant.-- Il est important qu'iltermineson travail.(Fontos, hogy befejezzea mwk6jdt".)(L6sd.8.3.)



IX. 8. AZALANYSZEMELYTELENiTESE 339

8.1. A hatdrozatlanf6n6vi alanyszemdlytelenit6se

A hathrozatlanon6vicsoportotmint alanytszem6lytelenithetji.ik,anem t6rgyasaz ige.1Gyakoriez pl. az arriver,rester,venir,exister,manquer,sepasser,seproduire ig6kettartalmaz6mondatokn6l:

Deux solutionsexistentl t*uamegold6setezik.)--+l existedeuxsolutions.)---

Az 6talakit6smagyarlzata,hogy a francia nyelvigyekszikelkeriilniahatarozatlanon6vicsoportalanyiszerepben al6 haszn6lat6t:

? *Quelquechosed'intdressantepasse.--+l sepassequelquechosed'intdressant.(Valami6rdekesdologtort6nik.)

Azige aszemelytelenlannyalegyezik:

. Il arrivedeshistoiresbizarres. Fura dolgoktort6nnek.)<Il est entrdunepetite emme.> (Camus)Il reste beaucoup e choses faire.(Soktennival6marad m6g.)

Ez a fajta szerkeszt6sm6dls6sorbana v6laszt6kosyelvhaszn6latra'valamintaz irottnyelvreellemzo.(Kiv6telaz ilmanquequelque hose,valamintaz lfaut,ilpleutstb.(l6sd X. 8.1.4.,.1'5.), melyekmindennyelviszintenhaszn6latosak.

8.1.1.A fesztelenbesz6ltnyelv ehelyettaz il y a + f1ndvicsoport+qui * ige szerkezetethaszniiia:

Il y a unepetite emmequiest entrde'

I Ez rendkiviilfontos Tirgyas ige ut6na h6travetettalanytt6rgyk6ntkell 6rtelmezni,6s term6szetesenmegszrinika szem6lytelens6g:

Il reste deuxpossibilites. K6tlehet6s6gmarad.Il connaitdeuxpossibilit6s.K6tlehet6s6getsmer.



340 rx.8. AZALANyszEMELyTELENITESE

A beszeltnyelvbenez a szerkezet targyas g6kkelis haszn6latosahatdrozatlanalany ki kiiszobol6s6re

Une amilleJrangaisea invitemonani.-* II .va une.famillerangaisequia inviti'monami.(Egyfranciacsal6dmeghivtaa bar6tomat.)

8.1.2.Kiilonfigyelmet6rdemela b6vitm6nyn6lkiilallo lltige (€tre)alanya.Ezt kotelezoszemelyteleniteni

(*Unproblimeest.) .- Il y a unproblime.

(Van egyprobl6ma.)A szab6lyosStalakit6sez volna:Il estunproblime.Az ilyenfajtaszerke-zet azonbancsakritk6nhaszn6latos, l. a mes6b n: l etaitune fbisuneieune lletrdsbelle. volt egyszer gynagyonszep dny.)Egy6bk6ntaz

t il estl helyettily a-t haszn6lunk,ha valamineka l6t6tjeliiznk:

Il t, a deuxdtages. K6temeletvan.)

8.1.3.Ha ahatirozatlanalanyut6nl6tige,majdhelyhatarozokovetke-zik,az esetek ulnyom6tobbs6g6benzintenl y a szerkezettelzem6ly-telenitiink:

Unlivreest ur la rable. L=-- Il t- a un livresurra table.l,Utt konyvvanaz asztalon.)

Az 6tre-esmondatnemhib6s,csak6ppennem haszn6lj6k8.1.4.A.falloirigeeset6bensakisa szem6lytelenzerkezetehets6ses:

It./autmilleJrancs.(Ezerfrank kell.)

I Az oraklelz6sereiszontmindennyelviszintenaz il esthaszndlatos:l est 0 heures.l0 6ra. 1/ estmidi.D6lvan.



IX.8. AZALANYSZEMELYTELENITESE 34I

8.1.5.Neh6ny,iddjrir6sijelens6getelzo ige eset6bennem lehets6gesfon6vi alany:l neige,l pteut, lgile (havazik,esik,fagy),nemis 6llhatut6nukfon6vicsoport.Ezekvalojitbannem szem6lyteleqzerkezetek,

hanemszemdlytelengik.Az idoj6r6s6s a napszakokelz6s6re iilonbenleggyakrabbanaz ilfair szerkezetet aszn6ljuk,amelyval6j6banugyancsakaz Aye rg6thelyettesiti:

(5z6lvan):(*Duventest.) -+ (*Ilestdu vent.)* ) IlJuit du vent'

Ilfait du soleil.l(Siita naP.)Ilfait du brouillard.(Kod van.)Quel tempsait-il ? (ll'drlyen do van?)Itfait jour, ilfait nuit.(Nappalvan,6jszakavan.)

Az ilfait szerkezetdoj6r6sielens6gekelz6s6re kkorisgyakori, ha az,,igazialany"mell6kn6vvolna:

(Melegvan.)(*Chaud

est.)"+Il

faitchaud.2

8.1.6.Ha a szem6lytelenzerkezetekg6j6ttagadjuk,az igbtkovetof6n6vicsoport hathrozatlan n6velojede-vt viiik - mint a t|rgyniiszok6s:

Il nerestepas de ruits.Il n'y avaitpas de livres.

Il neait pas de vent.Il n'y apas de vent.

1Az itfair helyetti/ ,t,a is 6llhat(a napszak elz6s6tkiv€ve):il y a du vent,il y q dasoleil,il 1'a du brouillard.

2Az Il est chaud.lipius'6mondatok term6szetesen em hib6sak.6* .r6pPen m6stjelentenek,pl.hogya k6v6vagy afrittltestmeleg. lyenkora mel16kn6vem"ifazi alany"hanem illitm6nyikieg6szito.

Il faitfroid.: Hidegvan.Il estfroid.(lecaf6): Hideg(a k6v6).



IX.8.AZALANYSZEMELYTELENiTESE

8.1.7. A szem6lytelenszerkezet g6j6tkoveto f6n6vicsoportra fgyk6rdeziink,minthaa mondat t|rgyira k6rdezn6nk:

Il sepassebeaucoup e choses. -+Quesepasse-t-il?Mi tort6nik?Il y a une dfficulte.- Qu'ya,t-il ? Qu'est-cequ'il ya ?

Ha azonbanazig6tkovet6on6vicsoportszem6lytjelez,nemk6rdezhe-tiinka szem6lytelenzerkezettel:

Il est entrdune.fbmme.-+Quiest enfte?-

Il1t

u uneemme

dans a maison.--Quiest dans a maison?Il y a un monsieur.- Quiest ld ?

8.f .8. A szem6lytelenzerkezetbenaz igtt filtalban nem kovethetihatdrozotlfon6vicsoport(Il arriveun train.f*Ilarrivete train.fiAz ily u szerkezet t6n azonbanez is lehets6ges:

Etpuisil ; avoitmo soeur.

(Es aztdn tt volta nov6rem.)Il y a cette discus,sion.Itt van ez a vita.)

8.1.9.Megiegyz6sekz ily a-rol

l" Azil y a a eleme erm6szetesenz avoirigeegyessz6m harmadikszem6lyrialakja,amelykifejeziazidot6sa m6dot:ily a eu, l y avait,qu'ity ait stb.

2o Az ily a idohatarozoiszerkezetets bevezethet:

Il y a deux ours qu'ilestparti.(Ketnapjamentel.)

- 3n Fon6vigeneves zerkezets dllhatut6na,ktilono-':, sengyakoriez ne ...que-vel:

Il n'ys qu'd travailler.(Csak obban kelldolgozni.Ez minden./)



IX. 8.AZ ALANYSZEMELYTELENITESE

8.2. A f6n6viigen6vi alanyszem6lytelenit6se

A fon6vigen6vialanytaz esetek irlnyom6tobbs6g6benzem6lytelenit-

jiik:Ecrirecet articleest trds important'--+l est tris importantd'dcrirecet article.(Nagyonfontosmegirniezt a cikket.)Parler ne sffit pas.'- Il ne sffit pas de parler.(Nemel6gbesz6lni.)

Az il est* melliknev* de + f6ndviigendvellegiiszerkezetekbengyakoriaka kovetkezomell6knevek:acile, dfficile,nicessaire,agri'able,possible,mpossible,tile,intiressant,mportant,bon stb'

Az il+ ige * de * ffineviigendvellegriszerkezetekbenyakori azilsffit, il convientillik,kell).Az ilfaut 6s l vautmieuxut6nnemelozimegde a fon6viigenevet:

Il faut travailler.(Dolgozni kell.)Il vautmieux s'enaller,(Jobbelmenni.)

MrcrrcvzEssK:lo A fesztelenbesz6ltnyelv az ilest helyetta c'est-thaszniiia.

C'est tris importantd'enparler.(FontoserrolbeszElni.)

Ez ir6sbanhibrinaksz6mitHa viszonta szem6lytelenzerkezett6nnem sm6-

i?iI#;i;,fr1:ffis,:l';liil#1,H1:Il estagriabled'Atreci. Oui,c'estagriable-(Kellemestt lenni.Igen,kellemes.)

1Ha nem Qtreaz ige,akkorcelafga: Il vautmieux setaire. Oui,celavautmieux.Jobbhallgatni.Bizonyobb.

‚O‚Xû‹



344 LX.8.AZALANYSZEMELYTELENiTESE

2 Ha a f6n6vi igen6vnekhrgyib6vitm6nyevan,ak-kor a szerkezetek okszora kovetkez6k6ppens6talakithat6k:il est -f mellLkniv *de + f6niviigeniv +fdndvicsoport(nevmds)--+fdnevicsoport* melliknev-l d + fdnivi igendv.Peld6ul:

Il est acile de comprendrece ilm.(Konnyriezt a filmet meg6rteni.)'-+Ce ilm est acile d comprendre.(Ez

a filmkonnyen6rtheto.)Il seraitintdressant 'essayer a.--+Ce serait intdressantd essar-er.lErdekes olnaezt megpr6bdini.)

A f6n6viigen6vnekit val6j6banpasszivdrtelmevan.Azilest * mellikniv *de * fdniviigenevszerke-zetiimondatokbanmegjelenhet f6n6viigen6vbenkifejezettcselekv6s6grehajt6jas, rEszes setiisze-m6lyesn6vm6sorm6jiiban:

Il@lest ugruhlctlcpouvoirexominer etteaffairede-plusprds.(Kellemesz6momra,ogykozelebbrolmegvizs-

gilhatomezt az irgyet.)Az €tre ig6thelyettesithetia sembler,kiilonosenakkor,ha r6szes settiszem6lyes6vm6s6ll el6tte:

Il m'estimpossiblee continuer.(Lehetetlenolytatnom.Il mesemble mpossiblede continuer.(.Azaz 6rz6sem, ogy lehetetlena folytatiis.)

4•‹



IX.8.AZALANYSZEMELYTELENITESE 345

5"Kiv6telesesetekbenafaireishelyettesithetiaz€tre-t.

Il estbon de dormir. --+l fait bon (de) dormir'(Jo aludni.)

8.3. Az alanyimell6kmondatszemdlytelenit6se

Ezt az{talakitAstm6r leirtuka VIII. 2'1. feiezetben.tt csupin kieg6-szitjiik:

Az il est* melleknivhelyettszem6lytelengei szerkezeteks 6llhat-

nak:il sembleque(ugyttinik),ilparatt que(azt mondj6k)'il suffitAue

(el6g), il setrouveqi, (u, a helyzet,hogy), il se peut que (lehet)' ilconvientque (igy illik),ilfaut que stb'

Il estclair ttIl semble IIl paratt |

'II se trouve)

Il estndcessaire IIl sePeut I ou, tu disesa viriti.Il faut IIl convient )

(Azigemodhaszniilatar6l6sd VII.2.2.)

8.4. Voici- voili

Szem6lytelenzerkezetnekekinthetok a voici,voild'valbevezetettmon-datok.

Voildla sallede barzs. Tess6k,a fiirdoszoba')

Ez ugyanolyanbemutat6szerkezet,mint a c'est (IV' 2'2'6')'

Voicile deuxiimedtage.:

C'est le deuxiimettage'



A v6laszt6kosnyelvhasznl.latban voicikozelebbi,a voilittjvolabbidolgotmutat be. A besz6ltnyelvbena voildteljesen iszoiitjaa voici-t.

Szemelyes 6vm6sts bemutathata voicilvoild.Ilvenkora n6vm6st6rgyesetbenlcizimega bemutat6sz6t:

Je suis d. -- Me voild.(Itt vagyok.)Ils sontld. -- Les voild.(Itt vannak.)

A voicilvoildut6n al6rendeltmell6kmondats kovetkezhet:

Voilitit quoi'ai pensi. (H6t,erre gondoltam.)Voildce qu'ilfaut.faire.(Hdt, ezt kelltenni.)

9. A nominaliz6.cioEgymondatotbe6pithetiinkegy m6sikbagy, hogy mel16kmondatk6ntalirendeljiikannak:

Je comprends u'ilhesite. Meg6rtem,hogyt6tov6zik),

de irgy is,hogy fon6vicsoportt6vdltoztatjuk,s irgy6pitjiikbe a m6sikmondatba:

Je comprendsonhesitation.Meg6rtema tetovAzesdt.)

Azta mondattanielj6r6st,amelysor6negymondatotfon6vicsoport-tii alakitunk,amelyetazutanegym6sikmondatbahelyeziink,nominali-z|cionak nevezziik.A nominaliz6ci6lapja ehet- ige:

On consnuil epont. (Hidatepitenek.)--+La constructiondu pont dure trois mois.(A hid 6pit6se 6romh6napig arr.)



IX.9.A NOMINALIZACIo 347

- mell6kn6v:

Ce gargonestmaladroil.(Ugyetlen ez afiri')--'

Jem'6tonnede la maladresse e ce gargon.

(Meglepe firiiigyetlens6ge.)

9.1.Az ige f6nevesitdse

(l) Pierretravaille.-+ J'apprdciee travailde Pierre.(Nagyra6rt6kelemP6termunk6j6t.)

(2) Elle estpartie. -- Je m'ennuiebeaucoup epuisson d6part.

(Sokatunatkozom 6voz6sa ta.)Az eredetimondat alanyaa nominaliz6ci6sor6n keletkezettfon6vbirtokosjelzlje(1). Ha szem6lyes6vmds voltaz alany, akkor azanominaliz6ci6sor6nkeletkezetton6vbirtokosdetermin6ns6baneje-z6dik ki.(2)

Bonyolultabb ahelyzet,ha az eredetimondatbanaz g6nekbovitm6-nyeivannak:

On a repris esnigociations.(Ujrakezdt6k a tirgyalirsokat.--+La reprisedes nigociationsest un bon signe.(Jojel a t6rgyal6sokrijrakezd6se.)

Itt az eredetimondat I|rgyalett anominaliziitf6n6v birtokosjelzoje.

igy a nominaliziitszerkezetek6hak6tf6lek6ppens 6rtelmezhetok:L'invitationde Pierre nous tonnebeacoup.(P6termeghiv6sanagyonmeglepminket.)I. Pieruenousa invitis et celanous tonne.ll. On ainviti Pierre et celanous dtonne.

Az ige nominaliz6ci6ja sorrinterm6szetesenizonyosnform6ci6kel-vesznek, iszena fon6v nem fejezhetikiaz idot. A I'invitationde Pierre



lehetne6ppirgya Pierrenous nvite;Pieruenous nvitera;On invitePierrestb. mondatoknominalizilci6ja.

9.1.1.Az ige fonevesit6s6nekszkozeia/ N6hrinygyakoriktpzo

-age: user -+ usage haszn6lat)entourer-->entourage kornyezet)

-ement: abonner--+abonnementb6rlet)loger -- logement(lakds)

-tion: excepter--+exceptionkivetel)inviter--+nvitation(meghiv6s)-de arriver ---+rrivee(6rkez6s)

-ure: blesser . blessuresebestil6s)-eurf euse nager --+negeur,nageuse irsz6, isz6n6)-teurftrice: lire --+ecteur, ectrice(olvaso.-no)

elvon6s: rester --+e reste(marad6k)

acheter--+

'achat(v6s6rl6s)transporter-> le transport(sziiliths)essayer-- I'essai(kis6rlet)

MrcrncyzfsEK:1o Himnemriekaz -age, -ement,-eur, -teurk6pzclvelnominaliz6lt onevek.Nonemrieka -tion, - e, -ure,-euse, tricek6pzovelnominaliz6lt f6nevek.

2o Az-eur-, telff-f6le6pzokkelnominaliz6lt on6vacselekv6s6grehajt6j6teloli.

3n A nominalizilciosor6naz ieet6benv6ltozatosm6-dosul6sokort6nnek.

b7 Nemcsakaz g6b6lklpzettfondvvelnominaliz6lhatjuka mondatot:

Comment'appelles-tu -. Je lui ai demandison nom.(Hogyhivnak?) (Megk6rdeztemnev6t.)



9.2.A birtokviszony

Speci6lisesetaz avoirig6jimondatoknominaliz6ci6ja.tt torlodikaz

ige,Pierre a un chapeav. -'+Le chapeaude Pieruemeplait.(P6ternekkalapjavan.)(P6ter kalapjatetsziknekem.)

A magyartanul6knakfontos tudnia,hogy azigy keletkezettbirtokvi-szonytkifejezoszerkezetbenlol6ll a birtok,majd deprepozici6kis6re-t6bena birtokos.

9.3. A mell6kn6vdnevesit6se

A mell6kn6vi6llitm6nykieg6szit6tartalmaz6mondatoknominaliz6-ci6jasor6naz Aftege torl6dik,s a mell6knevet6nevesitjiik:

Ce tableauesl beau.(SzEpez a k6p.)-. J'ai admirdlabeautl de ce tableau.

(Megcsod6ltame k6p sz6ps6g6t.)Il estmalade. Beteg.)--,Il acachisa maladie.(Eltitkolta betegs6g6t')

Az eredetimondat alanya a fon6vv6lett mell6kn6vbirtokosjelzoje(vagybirtokosdetermin6ns6banejez6dikki).

9.3.1.A mell6kn6vonevesit6s6nekszkozei

Valamennyik6pzovelnonemiif6nevetnyeri.ink.

-td, -itd; leger, egdre - legdreti(konnytis6g)possible--+ ossibilitdlehetcis6g)immense --,mmensiteroppant nagysdg)

-eur; blanc, blanche- blancheurfeh6rs6g)grand,-g --+ randear(nagys6g)laid,-e --+aideur(csirnyas6g)

349



IX.9.A NOMINALIZACIo

-esse gentil,gentille--+gentillessekedvess6g)jeune -. jeunesse fiatals6g)vieux,vieille--+vieillesseoregs6g)

-ce fort, -e --,force (er6)ivident,-e --+vidence(nyilv6nvalos6g)-itude: certain,-e --+certitudebizonyossrig)

exact, -e ---+xactitude(pontosshg)-ie : malade --+maladie(betegs6g)-ise : franc,franche -->franchise(oszintes6g)

MrcrEcvzfs:A mell6kn6vbenfcinevesit6sor6n modosul6sokort6n-hetnek,els6sorbana 4A,-ite k6pzoelott.p6ld6ul:

vif vive--+vivaciti(6l6nks6g)simple--+simplicitd(egyszertis6g)bref, brive-- bridvetdrovids6g)famiI e ,familii re -+familiar td (bizalmasshg)dfficile -- dfficultt (neh6zs6g)aimable-- amabiliti(kedvess6g)proche ---+roximitl (kozels6g)libre '-+ ibertd(szabadsrlg)

M6s k6pzokelott iselofordul m6dosul6s:

chaud-. chaleur meleg)chauye--+calvitie(kopaszsrig)stb.

9.4. Nominalizdltszerkezetek ijsrlgcimekbenGyakori,hogya mondatokb6lnyertf6n6vicsoportokatnem s helyezikm6smondatba (els6sorbanrjsrlgcimekset6ben):

Reprisedesndgociationsd Gendve.(Ujrakezdt6ka tbrgyalilsokatGenfben.)



Retour dePlatini enFrance.(Platinivisszat6rFranciaorsz6gba.)Inquidtudedes commergants.(Nyugtalanoka kereskedok.)

A cimmagyarrafordit6sasordnaz igeid5t csaka cikk tartalmfnakismeret6ben6laszthatjukmeg,hiszenehetp6ld6ul,hogy a t6rgyal6so-kat csak a jov<ibenkezdiki$ra. Jegyezziikm6g meg, hogy az ilyenszerkezetekbenyakoria nulla determin6ns.

10.A sz6rend10.1.A francia mondatokalapvet6endje:

anyi csoport Igei csoport Hat6rozo(k)

A kiilonbozo csoportokbanhelyetfoglal6fon6vi csoportoksz6rendiprobl6m6it martfugyaltuk,els6sorbana elz6khelye6rdemeligyelmet

0rr.4.) .10.2. Az alanyi6s igei csoportsorrendj6nekelbomldsa

A k6rdomondatban ez gyakori (klsd IX. 2.). kt most a kijelentomondatot vizsgriljuk.

10.2.1.Azigei csoportmegelozhetiz alanyion6vi csoportotaz al|bbimell6kmondatokban:

a) Vonatkoz6mell6kmondatbanl6sdVII.5.4.):

L'endroit oilse trouve cerestaurantn'estpas loin.(Nincsmessze z a hely, ahol ez avend6glovan.)

b) Akozvetettk6rdesbenl6sd Y. 5.3.2.2'):

Je ne saispas oi sont lesgargons.(Nemtudomhol vannak afifk.)

‚Ä•CÂ‚c



352 IX. IO.A SZoREND

Comme-malkezd6d6hasonlit6mell6kmondatban:

Commele disaitmonpire, la vieest dure.(Az 6let kem6ny,ahogy ap6mszokta voltmondani.)

Avantque,ddsque-velbevezetettdlhatiroz6i mell6kmondatban:

Il faut en parler avantque ne commencee spectacle.(Besz6lniinkkellerr6l, miel<lttelkezd6dikaz eload6s.)

Megengedriszerkezetben:Quoiquedise onami ... (Brlrmits mond a bar6tod...)Si gentillequesoit cettedame ...(Brirmilyenkedves s ez a holgy...)

MEcncyzfs: Ha szem6lyes6vm6saz alany,valamennyiel6bbieset-ben visszadlla szabdlyossorrend:commel disait,oil ilssont, quoique tu dises,si gentillequ'ellesoit.

10.2.2.Az igeicsoportmegel6zhetiaz alanyt onrill6mondatbanis.a) Hahatiroz6 keriilaz alanyel6,a b6vitm6nyn6lki.ilige meger6zheti

az iitalitbanjelz6kkelelltitottalanyi f6n6vicsoportot:

Autourdubdtiments'assemblaientes ouvriersmicontentsetfurieux.(Az 6piilet koriil gyiilekeztekaz el6gedetlen,iihosmunkiisok.)

MncrrcyzssEK:1oCsak egyszertiorditott sz6rendrollehet sz6, 6scsak f6ndvialanyeset6ben

2" Hogymi6rt keriilhethatiroz6icsoportazalany e16,,arr6llisd 10.3.

3o Az ilyensz6rendnem ellemzoa beszEltnyelvre.b) Fordula sz6renda v6laszt6kosrott nyelvben,ha a mondat 6l6n

d peine (alig),ainsi (igy),du moins(legal6bbis),en vain(hirlba),



pefi-efte(tal6n),sansdoute(bizonydra)6ll.Ha az alanyszem6lyesn6vm5s,egyszertiorditott sz6rend,ha viszontf6n6v, akkoralanyis-m6tl6 sz6rendszerepel:

) peine 'enfantJut-ilni, ilspartirent.(Aligsziletettmeg a gyermek,elutaztak.)Peut-'Atre st-ilarrivd.(Ta16nm6r meg is 6rkezett.)S'iln'estpas beau,du moins est-ilintelligent.(Ha nemis szep,egal6bbokos.)Sansdoute e verra-t-iL(Bizonydra6tni fogja.)

MEcrscvzfs:A besz6ltnyelvelkeri.iliaz ilyenforditott sz6rendet:Il estpeil'Aftearriv6.Peut-1trequ'ilest arrivi.Il le verra sansdoute. Sansdoutequ'ille verra.

cl A mondat el6niil6 tel 6llitm6nyikieg6szitotegyszeniforditottsz6renddelkoveti afon6vi alany:

Telle estla situation.(Ilyena helyzet.)

d Ha kozvetlend6z6skora besz6d ir6s)aktus6tjelzomondatnem azid6zet el6tt 6ll, akkorebben a mondatban azigemindig megeloziaz alanyt:

<Je t'aime> a-t-elledit. (Szeretlek mondta.)( Cettehistoire,dit Jean,ne m'intiressepas. ,

(Ez a tort6net- mondtaJean - nem 6rdekel.)10.3. Mikor szerepela hatdroz6i csoportm{s helyenomint a mondatv696n?10.3.1.K6t szab6lyszenis6g,csapossze".

a Afrancia mondatalaps6m6jazerintahat6roz6 amondat veg6n6ll:

Il afait un beau voyageen uin.



b) Ak6zl6sr6m6ja(az rij inform6ci6)i ,ltal6bana mondat v6g6n 6ll:- Qu'est-cequ'ila fait en ete ?-

Enjuin, il a Jait un beau voyage.A kozlds6m6ja(amirolsz6 van) iital ban a mondat 6l6n6ll:

- Qu'est-cequ'ila fait en uin 7- Enjuin, il afait un beau voyqge.

10.3.2.Ha a hat6roz6a mondat t6mhja,a mondat6l6rekeriil(ha nemhelyettesithetci6vm6ssal):

A Queferez-vousdemain? k6rd6srea valasz:- Demain,nous ronsau cinima.(Esnem:Nous ronsau cinimademain.)

A Que erez-vouspendantles vacances k6rd6srea v6lasz:- Pendantles vacances,nous ironsen France. (Es nem: Nous rons enFrancependant es vacances.)10.3.3.Ha a mondatr6m6jaaz igeicsoport,az keriila mondatv6g6re,

s ahatdroz6 vagya mondat elej6re l) vagy azigeib6vitm6nyel6(2)keriil.

A Qu'est-ce u'ila J'aitZ k6rd6sre v6laszehet:

(l) Hier soir, il estalli authldtre.(2) Il est qlle,hiersoir, au thedtre.

(De nem:Il estalldau th1Atehier soir.)10.3.4.Ha a mondatelsokozles,eh6tnem kapcsolodikelcizcimonda-

tokhoz,s igynem lehetsz6benne 6m6r6l,ahatarozo akkor isszaba-don mozgathat6a mondatban,teh6t keriilheta mondat 6l6revagyazigeibovitm6nyel6.

Vagy: J'ai trouveune vieille tabledans a cour.Vagy: Dans la cour, 'ai trouviune vieilletable.Vagy: J'ai trouvi,dans a cour,une vieilletable.



355

Vagy: Elle s'occupede littdraturedepuis10 ans.Vagy: Depuisdix ans, elles'occupede littirature.Vagy: Elle s'occupe,epuisdix ans,de littdrature.

Viszont,ha az g6neknincs b<ivitm6nye,hatdtozosemlegeselyzet-ben megorzi amondatv6g6nelfoglalthely6t:

Nousavonsdansi dans a cour.Elle tavaille depuis dix ans.

10.3.5.A hat6roz6khely6rolLlsdVI. 3.3.

10.4.Az igei csoport b6vitm6nyeineksorrendje iltaliban:

trirgyib6vitm6ny* prepoziciosbovitm€ny

Je vaisoffrir un cadeaud mon ami.(Aj6ndekotadok a bar6tomnak.)

Ez a sorrendfelborul,haa) a tdrgyib6vitm6nynekhosszit,pl. mell6kmondatielzojevan:

Je vaisffiir it mon amiun cadeauqui luifera grand plaisir.(Olyanaj6nd6kotadok a bar6tornnak,amelynagy oromotfognekiokozni.)

b) a tingyi bovitm6nymell6kmondatvagy fonevi igeneves zerkezet:

J'ai dit itmonamiqu'ilavaitraison.(Megmondtama bar6tomnak,hogy igazavan.)J'ai dit d mon ami departir.(Megmondtama bar6tomnak,hogymenjenel.)

c) az egyikb6vitm6nya kozl6s 6m6ja16sd 0.3.).

Mlcrecvzfs: A t6rgyi 6s 6szes zemdlyes 6vm6ssz6rendj6rol6sd IV.2 . 1 . 9 .c 6 sa I V. 2 . 1 . 1 0 . .



10.5. Az igeib6vftm6nyminta mondatt6mdja

Az irotl nyelvbenaz igeib<ivitm6nyt lyenkoregyszenienn6vm6ssal

helyettesitjiik:- Quandest-il alld d Paris ?- Il y est alld I'an dernier.- Quandas-tu vu ceilm ? - Je I'ai vu I'an dernier.

A besz€lt yelvbenazonbangyakori,hogya t6mrlt elobb megism6teljiika mondat 616n,s csak ut6na helyettesitjiikn6vm6ssal:

A Paris, il y est atti l'an dernier.Ce ilm,je l'ai vuI'an dernier.

Kiilonosengyakoriez a m6sodikp6ldaeset6ben, eh6t ha a tirgy amondatt6mrija:

Ce monsieur,e le connaisbien.

11.A nyomat6kosmondatokphrases mphatiques)A 10.5.pontbanleirt szerkezetekbenn6vm6ssalmegism6teltmondat-r6sznagyobbnyomat6kot kap:

Ce ilm,je I'ai vu.(Ezta filmet l6ttam.)

Az ilyen mondatokat nyomatdkos(emfatikus)mondatoknakhivjuk.Az ilyenmondatokakkoris rendkiviilgyakoriaka besz6lt yelvben,hanem a t6maindokoljaa mondatrdsz sm6tl6s6t:A Tu vas voirtes effints? (Megkitogatoda gyerekeidet?)a besz6ltnyelvbennagyongyakranigy hangzik:

Tes enfants,tu vas les voir ?

Vagy: Tu vas lesyoir,

tes enfants?



IX.1I.A NYOMATEKOSMONDATOK 357

Kiilonosengyakori ezaz alanyeset6ben, mikora f6n6vicsoportotn6vm6ssa1egism6teljiikvagymegelozziik:

Ce livreeil ftAsbeau'Vagy: Ce livre,il esttris beau'VagY: Il est tris beau,ce livre'

Leseffints Pleurent'

Vagy: Leseffints, ilsPleurent'Vagy: IlsPleurentes enfants.

Mindezsaj6tos iiktet6stad az 6lobesz6dnek'

Mscpcyzfs5K: 1o An6vm6sit6szabilyaiterm6szetesenetartand6k'

Elleest bonne,cettesoupe (Jo ez a leves )La soupe, 'estbon (A leves6 dolog')Il a cofitdcher,ce tableau'

(Sokbakeriiltez a festmenY.)Qa coAtecher,un tableau(Egy festm6nysokbakeriil )

(Lisd pa, ce a szemllyesn6vm6shelyettIV' 2'2'4'6sa IV. 2.2.6.c ')

2oNyomat6kosithat6a szem6lyes6vm6ss:

Moi,ie connaiscette emme] tf" ism.eremJe connais etteemme,moi'i ezta not')

Etle,e la connais.6t ismerem')Toi,e ne t'aipas invitd.

ff::i^"xrj';';',?:fiiI'akarunkenni



(A megfelelomagyarmondatokbanilyenkorkitesz_sziika n6vm6st,de nem helyeziink16 nyomat6koshangsrilyt.A miakarunke menni ipusrimondatokkal

kapcsolatosan:isdIl. l .)3" Az rillitmrlnyikieg6szit6mell6knevets nyomat6_

kosithatjukn6vm6sormdj6banortenoism6tl6s_sel.

Il est vraimentgros.(T6nylegkov6r.)Gros, l l'estyraimenl.Kov6rnekt6nylegkover.)

*':ff': :fll;;,iff:la me'6kn6vegketto-Il est gros,gros/ (De m6gmilyenkov6r )Elleest gentille,vraimentgentille.

, (Kedves,gazin kedves.)Pierreest sale,mais.sale (Hf, de piszkosp6terl)

11.1.Kiemel6szerkezet la miseen relief)

- Quiest venu? (Kijott meg?)- C'estPieme quiest venu.(Pdterott meg. Nem m6svalaki./)* Vousparlezde Julie? (Julirolbesz6ltek?)- Non.

C'estde Marie quenousparlons.(Nem,Mdridrrilbesz6liink.)

Ezzela szerkezettel z rij inform6ci6t(r6mrit)fgy nyomat6kositjuk,hogyegyrittalkiz6runkm6s lehetos6geket.

Az alanytcoest .. qui keretben,a tobbi mondatr6szt 'est ... quekeretben meljiikki a mondat616n,majdfolytatjuka mondatot.



IX.11.A NYOMATEKOSMONDATOK

MncEcyzfsK: lo E szerkezetben erm6szetesen sak hangsrilyosalakbanszerepelhetzem6lyes6vmfs:

C'estmoiquidiscela.(Ilnmondomezt.)C'estd toique e parle.(Hozzid besz6lek.)

prepozici6ssoportokatrepozici6st6lmeljik

C'est dans e iardin quenousnoussommes en'contris.l(A kertbental6lkoztunk.)

C'estavec ui que 'ai dans, . Velet6ncoltam')

3' Ha tobbessz6mfalanyivagythrgyifon6vicsopor-tot emeliinkki,haszn6lhat6a Cesont" ' quilque s:

Ce som) ,i,rri"'lles gargons taliensque 'ai invitis.

(Azolasz irikathivtammeg.)4" Mrilt6s ovo id6bena c'est-blllehetc'dtait,cesera,

de ez nem kotelez6'

C'est I -- , ,^:,"'. lun Hotlundaisquihabitaitau 3"itage.L'etatt I(Egyhollandakott a harmadikemeleten.)

l1.l.l. Ha a kiemeltalany vagy tingynem fon6vicsoport,hanemmell6kmondat,kkornem alkalmazhat6 c'est ..qui, c'est"'queszerkezet.

Ilyenkora fomondatota ce qui, ce que el6zimeg, majd c'est "'bevezet6s6velovetkezika mell6kmondat.

I A C'e.ste jttrlinoi nousloussomtnesenconlrtsmondatm6st elent.Nemkiemelo

szerkezet. anem vonatkoz6mell6kmondatottartalmaz6mondat.(Ez az a kert, ahol

tal6lkoztunk.)

359

‚ `‚ ‹‚ ‰

‚Q



a) Alanyimell6kmondatkiemel6se:

II est sfirqu'ilviendra. Biztos,hogyel fogjonni.)

-. Ce quiest sfir,c'estqu'ilviendra.(Az biztos,hogyel fogjonni.)Qu'ellesoit intelligente,ne m'etonnepas.Celane m'6tonnepas qu'ellesoit intelligente.(Nemlepmeg,hogyokos.)-- Ce quine m'6tonnepas, c'est qu'elleest intelligente.(Aznemlepmeg,hogyokos.)

b) Tirgyi mell6kmondatkiemel6se

Je veux quevous estiezci.(Aztakarom,hogyitt maradjatok.)-. Ce que e veux,c'estque vous estie: ici.(Aztakarom,hogyitt maradjatok.)II ne comprendpas qu'onnepeutpas travaillerdansces conditions.(Nem6rtimeg,hogynem ehet lyenkoriilm6nyekkozottdorgoz-ni . )--'Ce qu'ilnecomprend as,c'estqu'onnepeutpas travaillerdansces conditions.(Azt nem 6rti meg, hogy nem lehet ilyenkoriilm6nyekkozottdolgozni.)

Mrcrscvz6s: Bizonyosesetekben cin6vicsoport is.kiemelhet<ilyenm6don,ha a f6nev6lettelendolgotjelol:

La litteraturem'int4resseeaucoup.(Azirodalomnagyon6rdekel.)-- Ce quim'intdressee plus,c'est a littdrature.(Amileginkribb6rdekel:az irodalom.)



IX.11.A NYOMATEKOSMONDATOK

Je ne comPrendsPas sa tristesse.(Nem6rtema szomorfs6giLt')-- Ce que e ne comprendsas, c'est sa tristesse'(Amitnem 6rtek,az a szomonis6ga.)

Ilyenkorperszea szab6lyoskiemel6ss v6grehajthat6.

11.2. A t6makizdr6lagosnyomat6kositisa

Ez a quant d, pour ce qui est de, en ce qui concerneszerkezetekkeltort6nik:

Quantd Pierre,il veutrester.(AmiP6tert lleti, 6maradniakar.)En ce qui concernece restaurant,on y mangetrbsbien.(Amiezt a vend6gl6tlleti,j6l lehet ott enni.)Pour ce quiest de Ia grammaire,ievousovoueque 'en ai assez.(Arni pediga nyelvtantilleti, bevallom,elegemvan bel6le.)

361



Tdrgymutat6A tilrgymutatoszimaia fejezetekre s a fejezeteken eliiliparagrafu-sokrautalnak.

ameH`kn‚à vi vOnzat II1 5 4 3‚Ý )igevOnzat V 8‚ \ F6n6viigenlv v 8 4 2;VII.474

M c Ž ©id6hataroz6ban•R •Œ1 21 1hclyhataroz6ban V1 2 2 1'/ Šƒ¿ SV1 2.21 ‚ ƒmm6dhataroz6ban V1 2.3cszk6zhataroz6ban V1 2 4natveitct6 szerkczctbcn IX 7

,‚² ƒ¿ ‚´—[ac V1 26ƒ¿²‚²‚Å• r1 15‚ ‚Å?t7• ‚ÅvI1 3 2'cƒÍ • 7ir‚í • á—[vI1 474'‚² ƒÍ•ƒu ŒƒÍ• ƒN 2 VI1 4.73ƒ¿²• ?• 2/V 22 11ƒ¿aait‚ÇƒÆ vI1 1;vII1 2 1ƒ¿è ?Crr/1115

ƒ¿è ƒÀ²‚ÆƒA• rƒ¿¦ ‚Ç II1 5 6ƒ¿è ?Œ¤ƒ_ ƒ\ƒÆí ƒ¿ŒI1 6 1

ƒ¿áƒbrb‚ÅV1 3advcrbi‚ lis dctcrlllinansok II1 3 13 3

Œ ¤ ½ Œ ¤— [ V I I . 4 3alany I1 2

‚ÆtalanOs alany I•R ƒA 216az alany „v s az‚Æ 1litmany egyCZ6sc V 6az alany 6s a partictpc pass6 cgyczlsc v

523 ƒ¿ ƒŠaz alany 6s az‚ 1lttmany SOrrcndc IX

10,IX 211;Ix 212;IX 222;

IX 22 5az alany 6s az a11ltmany sorrcndc a vo•\natkoz6 mcll‚à kmondatban VII5 4

alanyism„v t16 sz6rcnd IX. 212.: IX222 1lIX.225‚Ý ƒmIX 1022‚¤ ƒb

az alany szcmllytelcnit6sc IX 8az alanyra k6rdeztnk IX 2 2 1

alanyi rncl16kmondat vI1 2igcm6d az alanyi mclllkmOndatban•R •ŒII

2 2az alanyi mcll„v kƒROndat szcm61ytclcnf•\

tlsc IX 8 3az alanyi mcll„v kmOndat kicmcl„v sc lx

l l lalapFok II1 5 3 1alarcndclls vI1 1ƒ¿ r2 • \‹ Øƒ ‹ • Œ_V 4 1 l i v 3 9 2ƒ¿72 /r ' • ƒ N¿/ 2 , r , \ " ƒ Kƒ r / V 3 4 4 ; V

421ƒ¿í ‚È ?• ?VI1 46,777ƒÍ ttJƒN• ‚Å VI1 4 6:IX 16‚ ƒb‚ ‰ƒÆts

á—[VI1 4 7ƒN ‚²Œ` II1 552anyagn„vvc16 111 3 11

, p 2 7 7 7 ? • c v 3 5 , 3 1 V 3 6 1 M c Ž ©‚á‚á?‚½• V22.11ƒ¿ Ï•2JV1 21ltVII1 21

•XƒN 2S?• ‚ÅV 35ƒ¿r‚½‚ ½ á‘ˆ • ,II1 3 4ƒ¿ƒ@Œ½‚½ ‚í á Þ77r II1 3 11ƒ¿ •Œcƒ‹ƒNNrƒ‹ƒ_II1 3 11;III.3.11.2.aspcktus V 1 3ƒ¿æ ‚ • rV 851

az ƒ¿ •Œr‚ß • r n„vvmasa lv 2 1 82• II1 342ƒ¿ ‚²ƒ¿S O—ÍraC• ‚´ •ŒÆ²ƒ¿ ƒÆrƒm•R•ŒI1 472



aucunll . 3 .13.1. ;y . 2 '5 .2. ) ; lX. 1.2.au-dessousI. 2.2.1au lieuque (de) Yll. 4.6-auquelYll. 5.2.4.aussit6t ueY. 3.5.;VlI. 4.1.4.autrementVlll. 2.2.avant eVII . 4 .18.avantque \ l l . 4 .1.7. ;X. 1.6. b) : lX.

10.2.1. )avecYI. 2.4.;Yl. 2.5.avoirlIl. 3.6.2.1'-2" 3"

segddige.2.3.1.ragozasiti$laja Y. 2.4.

. avoird + infinitifY.4.3.2.dllitmrlnyI. 2.

az dJlirmdnytagad6sa a besz6ltnyelv-ben X. 1 .3 .

6llitm6nykieg€szit<i. 8.5..az6llitmdnykieg6szitcin6vm6sa lV'

2 .18 .az dllitm6nykiegeszitore6rdeziinkIX.

2.2.3.6l tal6noslany V. 2.1.1. ' l lV. 2.1.6.beoucoupt l . 3 ' 11 ' 3h l ; l l l 3 l3 3 ' ;

IV. 2 . 5 . 4 .1 : VI .3 .4 .1 .bienYLl.3.4.2.:YlIl. 1.2.4"bienque VIL 4.5.birtokosdetermin6nsII. 3.6.birtokosnevmdsVL 2.3.

a birtokosn6vm6stkikiiszoboloszerke-

zeI Y. 2.3.2.birtokviszonyIl.'7.1.4.2' LX. 9.2.a ,,birtokos"elol6sell. 7 1.2.a ,,birtokos"-rak6rdeziink){.2'2.4.b)

2"btivitmeny

az igei csoportbrivitmdnyeiV. 8.a mondatb<ivitmenyeiI. l.bcivitm6nymondatokIL 3.a bovitm6nymondatokftin6vi igeneves

I t a l ak i t d saI I . 3 . 3 .

363

az igeid< kegyez6se bovitm6nymonda-tokbanVIL3.4.

car YIII.2.4.ce (nevm6s)V.2.2.5.ce,cet,celte,ces II. 3.5.ceci Y. 2.2.3.;X. 6.6.cela Ca)IV. 2.2.3.

cela, ga mint szem6lYes 6vm6s IV.2.2.4.

celui,celle Y. 2.2.c'est hasznalata Y. 2.2.6.;IX. 8.2.;IX.

1 1 . 1 .ce que YII. 5.2.2.Megi'; IX. 4.1.; lX.

5 .3 .2 . ;X . I1 .1 .ce qui Yll. 5.2.2.Megj.;IX. 5.3.2.;X.

I . l .c6lhat6roz6l. 2. '7.c6lhatdroz6imell6kmondatVII. 4.3.

igemoda c€lhat6roz6imell6kmondatok-banVII . 4 .3.1.

certain 1l. 5.5.2.certain,sdeterminAns)II. 13.2.;n6vm5s)

| v. 2 . 5 . 3 . )t hac unY.2 .5 .1 . )chaque ll. 3.9.chez I . 2 .2 .1 .)choi . r I l l . 1 .2 . ;l l l . 2 '2 .-ci,*litIII. 3.5.4.;X. 5.6.circonstantsl. 2.;VI.

combienX. 2.2.4.

commeYll. 4.2.;Vll. 4.8.;VII' 4.9.; X.4 . 1 .

commentX. 2.2.4.;X. 2.2.6.;X 10.2.1.c)

commencer, commencerar Y - 4.2.2.complimentde lieuYl. 2.2.compldmente tempsVI.2.l.complimentde maniireYl. 2.4.

compltmentd'inslrumentVl. 2.4.compli ue 6sd bovitm6nymondatokconcordance es tempsVII. 3.4.



364

conditionnelprdsentV. 2.2.5.passdY. 2.3.a conditionnelaszn6lataV. 3.10.

subordonndeonditionnelleVlI. 4.'7.consonnes. 7.constructionbsolueY. 8.3.(onstructionronominaleX. 6.consiquence III.2.5.contre [ .2 .2.1.b) ; V. 8.1.4.

par contreVIIL2.3.coordinationVIII. 2.

dans dlhatirozobanVI. 2.1.1.helyhatriroz6bn YL 2.2.1dldansYl. 2.2.1.b)enldans L.2.2.1.b); YI.2.2.2

den6vel6 elyet tI I .3 .11 .3 . ;X. 8.1.6.mint melleknevivonzatlII. 5.4.3.a)mint gevonzat. 8 .1.2.de prepoziciovalbevezetctt fon6vicso-

portmintjelziiIII. 7. .2.de+ f6ntvi igenevV. 8.4.3.idrihatiirozobanI. 2.l. .helyhat6roz6banY I. 2.2.eszkozhatirozoban VI.2.4.passzivszerkezetben){. 6.1.4.

des II . 3 .1 . ; I I . 3 .1 .4.de ce queVII.3.2.1.de agon que (d) Vll. 4.4.ddjaYL 3.4.5.de mani?reque (d) YlI. 4.4.depeur que(de) VII.4.3.depuis I .2 . l . l .depuisqueVII.4. 1.9.des ll. 3.4.2.;ll .3.1Ldis Yl.2.1.1ddsqueV. 3 .5 . ;V. 3 .8 .1 . : I I .4 .1.4. ;X.

t0.2. t .d1de sorteque(it Yll.4.4.determindnslL l . l . ; I l I .3 .

determin6nsoksztdlyoz6saII. 3.2.

adverb6lisetermin6nsII. 3.13.3.birtokosdetermin6nsII. 3.5.felki6lt6determin6nsll. 3.14.2.k6rd<ideterminiinsII. 3.14.mutat6determin6nsII. 3.4.sz6mn6vietermin6nsII. 3.12.nem sz6mn6vimennyis6gdetermin6nsI I I . 3 . 1 3 .mikormaradel a determin6nsII. 3.15.nulladeterminrinsIL 3.l5.

diterminantsIIl. 3.adverbialet nominalII. 13.5.ddmonstatifIlL 3.5.numiralIII.3.12.possessifll. 3.6.

devoir . 3 .4 .5 . ; .3 .9.2. ; .4 .1.1.di.ffdrentsIl. 13.2.divers II. 13.2.doncYlIl.2.5.; X. 2.2.6.;X. 3.1dont YII.5.2.5.du I l l . 3 . 4 . 2 . ;I I .3 . 11 . ;I I .3 . 11 .2 .du moment ueYll.4.1.4.duquelYil. 5.2.4.;Yil.5.2.5.Megl.

egyidejris6gII. 3.4.;VII. 4.. l.ekiidejiis6gII. 3.4.;VIL4.l.5.egyszenid6k V. 1.3.eldrintendcierd6s X.2. l.

a kozvetett esz6dbenX. 5.3.1.dlisiorz. 13.ekiidejris6gII. 3.4.;VII.4.1.1.emfrizisX. l l .en (prepozici6)

idrihatdroz6banL 2. .l .helyhatdroz6banI. 2.2.1bkiizlcked6si6dkilejezesebenL 2.3.1.melleknevekonzatakdntIl. 5.4.3. 1

cn (n6vmiis)minta hatdr'ozatlan6rgyn6vm6saV.

2 . 1 . 3 .mint a r/e-velbevezetettrin6r,icsoport

nevmiisay. 2.1.4.entreYI.2 .2 .1 .



tpithiteIIl. 1.3.; II. 4.6pithdtes6monstrativest appositives

lrr.4.2.-er vegi igekragozisaY. 2-4.eredm6nyhat6roz6imell6kmondat

vrr.4.4.est-ce ue X.2.1.1. ;X'2.2.5. ;X. 5.3 '1 ' ;

IX. 5.3.2.eszkozhat6rz6 VI. 2.4.e l V I I I .1 . 1 . ; I I I . 2 ' 1 .Afie

ragozlsi ti$l6zat Y. 2.4.

az €treseg6dig6velagoz6d6 ig6k

v. 2 . 3 . 1 .)az ?te ige b<ivitmenYei. 8.5.passziv zerkezetbenX. 6.1.Streen trainde .. ' Y. 4.2.3.€tresur epointde .- 'Y.4.2.1.

exclamutionX. 4.explicationVIll. 2.4.

J'actitifX.'7.

faire+ infnitiflX. 7..faillirY. 4.2.1.falloirY . 3.4.5.;X. 8'1 4.felkieltasX. 4.

felkirllt6jel. 18. 5.felkidltcfmondat X. 4.1.lelki6lt6mondata kozvetettbesz6dben

IX. 5.5.

fels t i fokII .5 .3 .3 .felsz6lit6sX. 3.udvarias elsz6litasX. 3.2'2.felsz6lit6mondata kozvetettbesz6dben

rx. 5.4.felsz6l i tood V. 2.2.8. : . 3 .11. ;X. 3.1.lelt6telesmod

fel t i tc leselenV. 1.2.5felt6telesriltV. 2.3.

a felt6teles6d haszn6lata . 3.10.felt6tclesmell6kmondatVII- 4.'7.

365

slvel bevezetettelt6telesmel16kmonda-tokVII .4.7.1.

feltetelesmel16kmondatok,amelyeketnemsi vezetbe Yll. 4.7 2.

felmagdnhangz6k. 6.fnir de, nir par Y. 4.2.3.frimondatII. 5.fon6vIII. 2

kozosftinevIIL 2.l.tulajdonn6vII. 2.1.fcinevektibbessz6malll' 2.4;tobbessz6mir<inevekll. 2.4'5.osszetett fonevek tobbes szdma III'

2 .4.5.a nonemk6pz6sell. 2.5.f6n6vi etermirl l r rrl l . i .. i . -1 .

filn6vicsoport l. 4.1.;lt .hatarozottfdn6vicsoportIII' 1.2.hat6rozatlan6nevicsoportIII. 1.3.prepozici6s f6n6vicsoport mint jelzci

I I I . 7 . l .prepozici6n6lkiilifon6vicsoport mint

jelz6IIl. 7.2.a frin6vicsoporthelyettesit6seV. l.

fcin6vigen6vV. 5.1.mint az ige bcivitm6nYe. 8.4.prepozicion6lkiilkovetiaz getV. 8.4.1d prepozici6vaikovetiaz igtt Y. 8.4'2.de prepozici6valkovetiaz ig6'tY . 8.4.3.

f6n6viigeneves talakit6sokb6vitm6nymondatok6II' 3.3.eloidejtidohatdroz6imell6kmondatok6

v I I . 4 . 1 . 6 .utoidejriidohat6roz6imell6kmondato-

k 6v I I . 4 . 1 . 8 .okhataroz6i mell€kmondatok6VII.

/ 1 1

c61hat6rroz6imell6kmondatok6VII.+ - - 1 - Z -

kcivetkezm6nyese116kmondatok6II.

4 . 4 . 1 .



366

vonatkoz6tendre,5 . 5 . 1 .

.futurY. 2.2.3.;Y. 3.haszndlata .3.7.:V. 3.8.1.Megl.

.filturantdrieurY. 2.3.haszn6lata . 3.8.

luturantirieurdans e passi V. 1.2.;V. 3.haszn6lata . 3.9.

Juturdans e passiV. 1.2.;V.3.haszn6lata . 3.9.

.filturdepolitesseY .3.7 2'

./uturhistoriqueY. 3.72. 1'

.futurprocheV. 4.1.1.fiiggobesz6d X. 5.fiiggcik6rd6sVII.3.1.2.;X. 5.3.

girondifY.5.2.2.: II. 4.1.3.grttcea VL 2.6.

hangkcit6s. 14.hanglejt6s. 16.hangsuly. 15.hasonlit6mell6kmondatokVII.4.8.hasonlit6szerkezetII. 5.3.

a hat/arozoszoa hasonlit6 szerkezetek-ben VI.3.2.

hatirozatlanfcinevicsoportIII. 1.2.hatdroz6igen6vV. 5.2.2.; ll . 4.1.3.hatdrozatlan6velcikII. 3.11.hat6rozatlan,,n6vrn6sok"

V. 2.6.hat6roz6kI.2.;VI.a hal{.rozoicsoporthelyea mell6kmon-

datban X. 10. t . ;X. 10.3.hatdroz6imell6kmondatokVII. 4.hat6roz6sz6VI. 3.

k6pzdse I. 3.1.hasonlit6szerkezetben l. 3.2.;rendha-

gyo okozds I . 3 . 2 . . .

helyea mondatbanVI. 3.3.mellekn6vlci t tI I .5 .4 . t

mell6kmondatokl,voir, en- hat6roz6sz6*de mint mennyis6gdetermi_dcouter,sentir utan YlI. ndns IL 3.13.3.

hathrozottfcin€vicsoport III. 1.2.hat6rozottn6velciIt. 3.4

a birtokosdetermin6nsszereo6benII.3.4.4. )

a mutato determin6nsszerepdbenII.3.4.4.

a tulajdonndvl6tt IIL2.1.l.helyhatiiroz6iszerkezetek I. 2.2.helyhat6rozoimell6kmondatVII.4.9.helys6gnevekelyhatilroz6iszerepbenII.

21.2. Meg1.

iciYIl.3.4.4.;X. 5.6.idciegyeztetdsII. 3.4.

idciegyezteteskrizvetettbesz6dbenX.

idilhatiloz6iszerkezetekV I.2. 1.id6hat6roz6imell6kmondatokVII.4. .igeV. l .

az igebcivitmenyei. 8.igeid6kV. 1.2.igem6dokV. 1.1.

igeicsoport I. 4.1.;V.szerkezetetranzitiv,ntranzitiv,prono-

min6lisg6k)V. 7.helyea mondatbanX. 10.1.; X. 10.2.bcivitm6nyeinekorrendjeX. 10.4.;X.

10 .5 .

igeidcikV. 3.igeid6kegyez6se II. 3.4.idoegyeztetesubjonctifbanVII.3.4.1.

i gem6d . l . l . ;V .3 .10 . ; .3 . 11 . ; . 3 . 12 .az alanyimell6kmondatbanYlI. 2.2.a tirgyi mell6kmondatbanVII.3.1.3.az idi5hatirozoimell6kmondatbanVIL

4 . 1 . 1 0 .az okhatdroz6imell6kmondatbanVII.

^ 4 1

ac6lhat6roz6i mell6kmondatbanVII.4 . 3 . 1 .



d cequeut6nVII. 3.2.5.de ce queutrinVII. 3.2.5.az eredmenyhatdroz6i mellEkmondat-

ban VII. 4.4.a megengedo mell6kmondatbanVII'

A <

a vonatkoz6mell6kmondatbanVII' 5.3.igenevekV. 5.igeneves talakites

a b6vitm6nymondatokdII. 3'3.1.idohat6rozoimell6kmondat6II. 4.1 3. ;

VII .4.1.6. ; I I . 4 .1 .8 .

okhat6roz6imell6kmondat.3U. 4.2.2.

c6lhat6roz6imell€kmondati'yfi- 4.3.2.kovetkezm6nyesmell6kmondat€VII.

4 . 4 . 1 .felteteles ell6kmondat6,lI. 4.73.vonatkoz6mell6kmondat6VII. 5.5';

v I l . 5 . 5 . l .igeragoz6s . 2.

igeragoz6si6bl6kV. 2.4.

igeragozirsiitmutatoV. 2.5.iget<ihang-6s betriv6lt6sok)V. 2.2.1l.igevonzatokV. 8.l/ (szem6lytelen 6vm6s)X. 8.ilfait (szemllytelenzerkezet)X. 8.1.5.i l aut Y.4.3.2. ;X. 8.1.4.i ty a IX .8 .1 .1 . ;X . 8 . 1 . 2 . ;X . 8 .1 .3 . ;X .

8 .1 .9 .imparfaitV. 2.2.2.;Y. 3.

haszn6lata . 3.4.;VII. 3.4.;VII. 4.1.2.;v I I . 4 . 1 . 5 .imparfaita conditionnelelyettV. 3.4.5.imparfaitpittoresqueV. 3.4.5.Megi'

impdrat i f. 2 .2.8. ; . 3 .1. ; IX. 3 .1 .imperJbctif.1.3.indicatifprdsentV. 2.2.1.indulatszok]{. 4.2.infinitifY.5.1.

mint azige b<ivitmenye' 8.4.prepozici6n6lkiilkovetiaz g6tV' 8.4.1

36'7

i prepozici6valkovetiaz igbtY. 8.4.2.de prepozici6valkovetiaz ig6tV. 8'4.3'

infinitifpassdVII.4.1.6.interjection){. 4.2.interrogationX. 2.

interrogationcomplexe X. 2.12.: lX.2.2.2. ' ; lX.2.2.5.b)

interrogationndirecteX. 5.3.intonation. 16.intranzitivigtk V. 7. cinverzi6X. 2.1.1.;X. 2.1.2.2n-3oo-5'

6"-7";X. 2.2.2. ' ; lX. 2.2.5

iriisjelek. 18.jamais X. 1.1.2.;X. 1.2.j e l endoY.2 .2 .1 . ; . 3 . ;V. 3 . 1 .je lz6 II . 1 .3 . ;I I .4 .

la j t6iI I .4 . l .meghatilroz6s6rtelmezoelz6klll.4.2.a mell6kn6vielzrihelye II. 5.5.a fon€vtcilelszakado mell6knevijelzri

I I I .5 .6.fon6vielzo III. 7.speci6liselzcikII. 8.

jovoid<iY.2.2.3.eloidejriovo V. 2.3'kozeliovo V. 4. .1.

jusqu'dce queYlI. 4..9.;VII. 4.1.0.jusqu' u moment ilYll. 4.1.9.juxtapositionIII.3.

kepzokX. 9 .1 .1 . ;X. 9.3.1.k6rd6sX. 2.

eldontendo6rd6sX. 2.1'kieg6szitendci6rd6s X. 2'2.

kerd<idetermindnsII. 3.1.k6rd6mondat a ktizvetettbesz6dbenX.

5 . 3 .k6rd<iz6rendX. 2.1.;L){^.2.2.5.

a kozvetett esz6dbenX. 5.3.1.kieg6szitendti6rd6s X. 2.2.

a k6zvetett esz6dbenX. 5.32.



368

kiemel6 zerkezetX. ll.l .korliitoz6szerkezetX. l.i.kolcsondsdvm6sV. 2.1.1.8.kcit6jel. 18.1.kcit6m6dl6sdsubjonctifk<ivetkezm6nyIII. 2.5.krivetkezm6nyhat|roz6i mell6kmondat

vII. 4.4.k<izelmriltV. 4.1.2.k<iz6pfokll. 5.3.2.;VI. 3.2.kozleked6sim6d VI. 2.3.1.k6zos 6n6v II. 2.1.kozvetettbesz6d X.

5.szem6lyv6ltozisoka kozvetett besz6d-ben X. 5.1.

id6egyeztet6s k6zvetettbesz6dbenX.5.2.

k6rd6mondata kdzvetettbesz6dbenX.5.3.

lelsz6lit6mondata kozvetettbesz6dbdnIX. 5.4.

felkirilt6mondata k<izvetettbesz6dbenIX.5.5.

lexikaiviiltoziisoka kozvetettbesz6dbenrx.5.6.

ld,ld-basVl. 3.4.4.le, la, les n6vel<i)1I.3.4.

(ndvmdLs)V. 2.1.1. ;y . 2 .1 .2 . :I V. 2 . 1 . 8 .

laquel,aquelleYIl. 5.2.4.;X. 2.2.2.3"liaisonl. 14.lorsqueY .3.5.;V. 4. .l.

magdnhangz6k. 3.magyardz6mondat VIII. 2.4.maisYIII. 13.;YilI. 2.3.malgri queVIl. 4.5.mdssalhangz6k. 7.

a h6rommiissalhangz6<irv6nye.4.g.2.

megenged6mell6kmondatVII.4.5.mell6kmondatokI. 5.;WI.

alanyiVII.2.trlrgyiVII.3.hatriroz6iVII.4.idiihat|rozotVIL 4.l.okhat6roz6iVll. 4.2.c|lhat|roz6iVII.4.3.k6vetkezm6nyesII. 4.4.megengedciII. 4.5.,,ellent6tes"II. 4.6.felt6telesVII.4.7.hasonlit6

VII.4.8.helyhatdroz6iII. 4.9.m6dhatdroz6iVII.4.9.vonatkoz6i(elz6i)VII.5.

mell6kn6vII. 5.nrinemrialakj6nakk6pz6seII. 5.1.egyalakrimelldknevekII. 5.1.2.k6talakrimell6knevekII. 5.1.3.hiiromalakrimell€knevekIL 5.1.4.

egyeztet6s6nekpecirilissetei II. 5.1.5.tobbessz6m6nakk6pz6se1I. 5.2.sz6mbeliegyeztet6s6nekpeci6lisesetei

rIL5.2.hasonlit6szerkezetbenII. 5.3.brivitm6nyeiII. 5.4.vonzztaiIII. 5.4.3.a mell6kn6vielz6 helye IL 5.5.a frin6vt6lelszakad6 meil6kn6vijelz6

IIL 5.6.a mell6knev6nevesit6seX. 9.3.m€meY.2 .1 .2 .. ;Ly.2 .6 . :VI .3 . 4 . 6 .mennyis6gdetermin6nsokII. 3.1.2.,-III.

3 . 1 . 3 .mennyis6gn6vmrlsokV. 2.5.rtrise n reliefIX. 11.1.modbeliseg6dig6k . 4.3.m6dhatdLroz6I. 2.3.nlon,ton,son IIl. 3.6.mondat I.



a mondatb6vitmenyeiVI. I'mutat6determin6nsII. 3.5.mutaton6vmAsV. 2.2.egyszertialakjaiIY. 2.2.2.osszetettalakjaiIY. 2.2.1mriveltetoszerkezetX. 7.

ne IX. 1.2. ' ,X. 1.3. ;X. 1.4.1. ;X- 1.4.2.neexplir i / ' lX.1.6.ne . .plusVI.3.4.5.nevel<i

hatarozottnevelciII. 3.4.hatirozatlann6vel<ikII' 3.1

nevmdsokV.fajtdiIV. 2.szem6lyesevmdsokV. 2.1.mutaton6vmiisokY. 2.2.birtokosn6vmiisokV. 2.3.vonatkoz6n6vm6sok II. 5.2.k6rdonevm6sokX. 2.

n i VI I I .l . l . l .2 " ; X . 1 . 2 .

n'importequel Il. 3.14.3.n'importequi l\. 2.6.n'importeuoi Y. 2.6.n'importeoiYIl.4.5.nomlII. 2.nominaliz6ci6X. 9.non X. 1 .1 .1 .non-accompli. 1.3.nonpas IX. 1.5.Megl.

nonqucVII . 4 .2.nullll. 13.1.;Y. 2.5.2.nul le urtIX. 1.1.2. ;X. I.2 .nyomat6kosmondatokIX. 1 '

okhatdroz6V[.2.6.okhatriroz6imell6kmondatokVIl. 4.2

oppositionIII. 1.3.;VIII. 2.3.orszignevekeme IL 2.l.2.b)

oa VIII . 1 .2. :I II . 2 .2.od(vonatkozon6vmas) ll. 5.2.6.(k6rdoszo)X. 2.2.4.: |Y'.2.2.6.

o a i X . 1 . 11 . "

369

cisszess6getifejez6n6vmisokIV. 2.5'1.osszetettd6k V. 1.3.6sszetettgealakokV. 2.3.osszetettmondatII. 5.

pa r Y l . 2 . 2 . 1 .) ; IX . 6 . 1 . ;X . 7 .parcequeYII.4.2.parmiYIl. 2.2.1a)participemintjelzciII. 6.participepasseY. 2.2.10.

mintjelzoIII. 6.3.egyeztet6se. 5.2.3.a hatdrozoszohelye a participt:passi

mellet tVI. 3 .3.1.participepassl composd 11. .l .l .; VII.

4 . 1 . 6 ) :VI I . 5 . 5 . ;11 . 4 . 2 .2 .)ltarti<'iperisenr Y. 2.2.9.;ll . 6.;VIl.

4 .2.2. ) :VIl . 5 .5.participeprdsentladjectd erbal1ll. 6.1.

pas X. 1 .2 . ; X. 1 .5 .passdanttirieurY. 2.3.

haszn6lata . 3.5.;VIL 4.1.5.passi t'omposiY. 2.3.

seg6dig6i. 2.3.1.haszndlata . 3.2.;VII. 4.1.2.;VII. 4.4.;

v I I . 4 . 1 . 5 .passiricentY. 4.1.2.passd impleV. 2.2.4.

haszndlata . 3.3.;V. 3.5.2'pussd urcompose. 3.5.

passifX.6.passzivszerkezetX. 6.pendant ueYll. 4.1 1.perfectif Y. 1.3.personneV. 2.5.2. ) ' ,IX. 1.1.2.;X. 1.2.phrase lI.

phrasecontplexel. 5.phraseemphatiqueX. ll.

plupart(la.)Y.6.1.4.

plusieursdetermindns) II.l3.2.(nevm6s)V. 2.5.3.a)plu.situr.suit V. 3.4.1.Meg.





szavakelvilasztisaL 17.szdmnev

tr iszimn6vII . 3 .12 .sorsz6mn6vII. 3.12.5.egyeb z6mnevekII. 12.6.

szemelyes6vmdsokV. 2.1.hangsulytalanlakjaiV. 2.1.i.on6ll6,hangsrilyoslakjaiIV - 2'1.2.a nemalanyiszem6lyes6vm6s z6rendi

problem6iV. 2.1.9. ;V. 2.1.10.szem6lynevektibbessz6ma II. 2.1.3.szem6lytelenlanyVII' 2.1';X. 8.szem6lytelengek X. 8.1.5.szem6lytelenasszivszerkezetX' 6'5.szem6lytelentasit6sX. 3'2'3.szem6lytelenzerkezetekX. 8.szenvedo zerkezetX. 6.szimmetrikusg6kIX. 6.4.sz6rendX. 10.

az alanyinevmishelYe X. l0'a k6rdomondatsz6rendi 6rd6seiX. 2.a kdzvetettk€rdessz6rendjeX. 5.3.1.;

IX. 5.3.2.a nem alanyiszem6lyes6vm6s z6rendi

probl6m6iV. 2.1.9.ahatdrozoszohelyea mondatbanVI.

J . J .

az alany6sdllitmAnysorrendjea vonat-kozomell6kmondatbanII. 5.4.

tagadiisX. l.tagadoszirkX. Ll.tagad6pdLrokz igenevekl6ttIX. 1.2.1.tandis ueVlI. 4.6.t an t ueVI I 4 1 9 l

sƒ¿ srƒB• •EbVI1 44‚´• lrr?•‚ÅVl1 49‚ ?lV 211 8•‹ iV 23 2‚É -3•‹;IX 62‰ºƒ•rƒr \ƒKƒKƒ_X 63‚´‰Íƒ¿È´ƒr \,71t‚ªrƒ_IX 63‚´?ƒbƒÆr tt F•Xº‚ª rƒuIX 63SC86dig‚é

• bÆr V 2 3 1 ‚ Âƒ Àr ‚ Å2 3 1 ‚ ƒ bm6dbcli scgldiglk V 4 3

ƒMX lll l•‹ :IX 531s,•\vcl bcVczctctt fClt6tclcs lnclllkmolldatok

VI1 471 V3102 Mc‚Ô‚ ‹ØƒÆVII1 2 2‰ºÆIV 212 2•‹sƒÍr? •g VI 1 4 2sorszaƒRn‚àv II1 3 12 5

SO,ƒC‚ÅrV 342 MeŽ©sƒÆsV1 221 a)‚´rl‚½ƒJƒvƒ‹?frIX 5srl,‚½rrl áƒ•Cr•brcIX 59‚•,ƒAÆ‚²rr/

P,ƒ[ ê?•‚ÆV2.26'• ƒt• •¥‚ 'rv 227ƒN¿‚´ÇV 23ƒm •\ƒNƒÀtƒ¿è ¨—ÍV 23;V 312 VII

41.8•‹ldbcgycztct’ß‚´•èƒÍ r‚åƒ`ban vI1 3 4 1aS• "ƒÆ ‚²‚ær hasznalata

fomondatban V.312mcl‚Ékmondatban VI1 2.2 btt VII

313i VI1 325i VII.417;VII4 1 9 , V I 1 4 1 1 0 i V I 1 4 2 2 1 V I I4 3 1tVII .44:VI1 4 5:VI1 4 7 21

Pataki Pal - Francia Nyelvtan

Documents