Nemzetközi szervezetek

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK

1. Ált. jellemzők:

- Fogalma: az államközi együttműködés azon formái, amelyek nemzetközi szerződés révén jönnek létre, állandó strukturával rendelkeznek (legalább egy, de általában több állandó szervvel) és alapító okiratukból következően nemzetközi jogalanyisággal vannak felruházva.

a)A nemzetk ِözi szervezeteket államok hozzák létre. Kormánykِözi szervezetek.

b)Az államok különféle szerződéseket kötnek egymással, ezeket alapító okiratoknak nevezzük. Különféle szerződésekről beszélünk. Különféle típusai vannak:- békeszerződés (pl. NATO, vagy a volt Varsói Szerződés),- egyezmény (szakmai jellegű megállapodásokat foglal magában, ezek a konvenciók, pld. a

bécsi egyezmény, amely helytelenül került Magyarországon kihirdetésre bécsi “szerződésként”),

- megállapodás (agreement)

A nemzetközi szervezetek nagy részét úgy hozták létre, hogy egy egyezményt kötöttek (ezt nevezzük “konstitucionális” elemnek), azonban van egy-két szervezet, ahol nincs ilyen szerződés. Pld. EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet). Ugyanígy az Északi Tanács.

c)A nemzetkö ِzi szervezeteknek állandó struktúrája, szervei és intézményei vannak. Ez az institúcionális elem.

d) A nemzetkö ِzi szervezetek is rendelkeznek jogalanyisággal, azonban ez korlátozott, származékos, nem eredeti jogalanyiságuk van.Fő szabály: a nemzetközi szervezeteknek jogalanyisága van, másként nem tudnák ellátni feladatukat.Probléma: -Fukar kézzel mérték az államok a jogalanyiságot a nemzetközi szervezetek esetében, kevés, vagy nincs is róla rendelkezés, ezért az alapító okiratokban a jogalanyisággal nem mindig rendelkeznek.-Az ENSZ alapító okmányában az szerepel: a szervezet a feladatai ellátásához szükséges jogképességgel rendelkezik a tagállamok területén. Tehát nem azt mondja ki, hogy az ENSZ a nemzetközi jog alanya.-A kis, zárt nk-i szerveknek kifelé csak akkor van jogalanyisága, ha ezt a nem részes államok is elismerik.

- 19. sz.-kialakulás- jelentős. nő, világ pol-i és gazd-i folyamataira egyre nagyobb ráhatás- világ változásai – államok szuv-uk 1 részét átruházzák

2. Funkciója:

Az államok közötti együttműk. elősegítése – nk-i egyműk., kompromisszumok e szervezetek keretei között

1

3. Történeti áttekintés:

- Ókor

Természetes a háború- kegyetlenBéke: filozófusok (pl. Platon, Arisztotelész), vallásalapítók

Államok közti egyműködés: görög poliszokRómai bir.: nk-i jog intézményei: hadüzenet, békekötés, követek

- Középkor

Többoldalú államközi kapcsolatok – egyház zsinataiPápai hatalom megerősödése – döntőbíráskodás (pl. Spo, Port.- Amerika felosztása)

Béke: Aquinói Szt Tamás, Szt ÁgostonKeresztes hadjáratok háborúk kiküszöb-e – Pierre Dubois tervezete:Független, egymással együttműködő fejedelmek szövetségeViszályok békés megoldása: zsinatok

Antonio Marini: szövetséges rsz. a török elleni fellépésre, 2 fő szerv: tanács, törvényszék

- Újkor

Szuverenitás hangsúlyozása – háb indítás elméleti igazolásaTervek az áll-ok egyműk-re:

Desiderius Erasmus – holl pacifista Sully hercegWilliam Penn – Eu békéjére tervezetSaint Pierre Abbé, Rousseau, St-Simon – megelőzték korukat, de megvalósíthatatlan- nincs egyetértésKant: Az örök béke – békeszöv-et kell lh-ni- védelmezni minden áll szab-át :Áll hads megsz-e, nem szabad más áll belügyeibe beavatkozni, nem lehet más áll ellen tisztességtelen eszközöket felhaszn, viták: áll-ok képviselőiből álló kongresszus rendezi

4. Nk-i konferenciák rsz-e

- 17-18. sz

Vesztfáliai kongresszus (1648)- modern eur-i állrendsz al-it rakta le- szuverén áll-ok egyenlős-ének elve először megjel.- szerződő áll-ok közti vitákat közvetítés v döntőbíráskodás útján kell rendezni- kollektív gar-ák- gyakorl-ban nem

Utrechti béke (1713-14) az osztrák és spanyol örökösödési háborúkat zárta le

2

- állami főhat: meghat határok közötti teljes népességre és területre ki kell terj-nie- államok szuverén egyenlősége- áll-ok belső ügyeibe való beavatkozás tilalma

- 19. sz.

A) Szt. Szövetség (1815)– nap-i háborúk után minden eur- állam, kiv: Anglia, Töröko, pápai állam

Periodikus nk-i értekezletekAlattvalóikat családapaként kormányozzák

- Kialakították a dipl-i kapcsolatok jogi alapjait- kimondták a nk-i folyókon v szabad hajózás jogát – Rajnai Hajózás Központi Biz-a- Eur-i Duna Biz

Berlini Kongresszus (1878)Románia, Szlovénia független, katonai szövetségek: Antant + központi hatalmak az 1. vh. előtt.

B) 1899, 1907: hágai békekonferenciák fontos nemzetközi szerződéseknek a kis államok (!) is részesei túllépés az EU-centrikusságon színre lép az USA és Latin-Amerika is szavazással döntöttek vélemények meghallgatása (nem egyhangúság)

A NEMZETKÖZI SZERVEZETEK TÉNYLEGES LÉTREJÖTTE A XIX. SZ. 2. FELÉBEN

C) Nk-i igazg-i (adminisztratív) uniók lh-a

A nemzetközi munkamegosztás és technikai fejlődés az államok közötti együttműködés szükségességét vonta maga után.

- Nemzetközi Távíró Egyesület (1685)- Egyetemes Posta Unió- Nemzetközi Statisztikai Intézet- Vasúti Fuvarozási Egyezmény- Nemzetközi Tengerészeti Bizottság- Mezőgazdasági Bizottság

Nemzetközi adminisztratív uniók, amelyek egy-egy területen szabályozzák a nemzetközi kapcsolatokat.

Egyetemességre törekvő, de még csak technikai, adminisztratív és nem politikai szinten. Már államközi! Az államok delegálták oda saját tisztségviselőjüket.

Nem kormányzati szereplők fellépése

Magánszem-ek és szervezetek is tartottak konferenciákatVöröskereszt Nemzetközi Bizottsága

3

A globális és regionális együttműködés fellendülése: 1945-től a XXI. sz. elejéig

Tankönyv 34.o- 43. o. vagy előadás jegyzet

Nemzetközi szervezetek elmélete:

1. földrajzi determinizmus2. idealista iskola3. realista iskola4. funkcionalizmus5. rendszerelmélet6. transznacionalizmus7. rezsimelmélet

Nemzetek Szövetsége (Népszövetség)

A 14 wilsoni pontban rendelkezik a Népszövetség felállításáról.Elv: erőszak tilalmának elveCél: A kis államok területi épsége és politikai függetlenségeFranciaország: A status quo fenntartása, ezért katonai szervvel is el akarta látni. A szovjet forradalmat is féken akarták tartani általa.

NBr: Konferencia típusú kapcsolatokat szorgalmaztak (erős központosítás helyett), önálló szervek lh-a

A kompromisszum kialakításában volt Smuts tábornoknak nagy szerepe (Dél-Afrikának)

1920 JANUÁR: NÉPSZÖVETSÉG EGYEZSÉGOKMÁNYA (PAKTUM) Jellemzői:

1. Nincs központi katonai szervezet2. Nem ad kollektív területi garanciát, csak a határok tiszteletbentartását mondta ki3. Nem biztosított önrend-i jogot (Fr.o nyomására)4. Monroe-elv (elszigeteltség, saját országban azt csinál amit akar)5. Japánok: vallásszab., fajok =sége visszautasították6. Háború megindításának lehetőségei

nközi bírósági v. Népszövetségi Tanács döntés után 3 hónappal nem tv-telen a háború.

7. Viták békés megoldásanközi vagy választott bíróságNépszövetségi Tanács útján.

8. Kényszerítő int-ek

Szervei:KözgyűlésTanács: a nagyhatalmakból állt (állandó és nem áll-ó tagok) döntés: teljes egyhangúság elvén

Titkárság (főtitkár, titkárság, apparátus)

1928 Briand-Kellogg paktum A népszöv. hozzájárult az elfogadáshoz (Fro.-USA)

4

A ‘20-as évek közepétől No. is tag lett, sőt más kp-i hat-k is.USA nem. SzU csak ‘35-től tag, előtte kirekesztettség1946-ban oszlatták fel hivatalosan. A megmaradt tárgyi eszközöket és vagyonát az ENSZ-re ruházták át.

5

NK-I SZERVEZETEK OSZTÁLYZÁSA

A/

1. Egyetemes (univerzális) szervezetek – az egész világra kiterjedtagság vonatkozásában (ENSZ, IPU)célok, feladatok (ENSZ)UNESCO: a tagság egyetemes, de a feladat különleges, elhatárolható

2. Zárt szervezetek – tagfelvételt csak földrajzi vagy egyéb más ismérvek (pl. gazd-i fejlettség, pol-i értékrend) alapján engedélyezik

- Regionális (Arab Liga, Afrikai Egység Szervezet, Amerikai Államok Szervezete)

- Partikuláris: vegyes tagság vagy vegyes feladatok- nem kötődnek szig-an 1 földr-i környezethez

földrajzilag (NATO nemcsak É-Atlanti áll-k)feladatok (EU)

- Speciális zárt szervezetek: 1 közös érdek tartja össze pl.: OPEC, Duna Bizottság

B/

1. Kormányközi szervezetek - Határozathozatal az egyes áll-ok képviselőinek a kezében van- Szervei csak ajánlásokat hozhatnak – nem köt. A tagáll-okra- Ha kötelező határozat- adott tagáll belső jogi aktusa szükséges ehhez

2. Integrációs/szupranacionális szerv-ek- Szervei fel vannak ruházva a tagáll-okra kötelező határozatok meghozatalának

jogával- Olyan szervek is, amelyek független képviselőkből állnak- Közvetlenül érvényesíthető döntések- Pénzügyi autonómia

ENSZ-kormányközi, de szupranac elemek: Pl Bizt-i Tan határozatai

NK-I SZERVEZETEK HATÁSKÖRE

Természetesen a hatáskörre vonatkozó szabályokat is az alapító okirat tartalmazza. A gyakorlatban értelmezése számos politikai konfliktust vetett fel és ugyanakkor jogi vita is kialakult a hatáskörök értelmezése vonatkozásában. Ha hatáskörről beszélünk, különbséget kell tenni:

- a szervezetnek a tagállamokhoz való viszonyában a hatáskörről (hatásköre a tagállamokkal szemben)

- A másik értelemben: a hatáskör inkább az egyes szervezeteken belül a szerveinek hatásköre, a hatáskör elhatárolása a szervezeten belül.

6

A tagállamok elsődleges érdeke az, hogy a hatáskörnél inkább szó szerint az alapító okiratból vezessék le, és általában a tagállamok nem nagyon örülnek annak, ha túl tág az értelmezés Ugyanakkor nyilvánvalóan a hatásköröket nem lehet úgy megfogalmazni az egyes alapító okiratokban, hogy az minden eshetőségre szóljon és igaz legyen.

Éppen ezért kialakult az a fogalom, hogy a beleértett v. beleértendő hatáskör: a gyakorlatban a hatásköröket bizonyos fokig kitágítva általánosságban értelmezik. Ezt a beleértett hatáskörök elvét erősítette meg az ENSZ Nemzetközi Bírósága 1949. évi tanácsadó véleményében. Bár az államok nem tagadják, hogy van ilyen, de hangsúlyozzák, hogy a szervezetnek önmagának nem áll teljes szabadságában, hogy saját későbbi határozataival kitágítsa a hatásköröket és azokat átalakítsa. Nem eredeztethetik hatáskörüket saját határozatukkal.

Kialakult egy újabb fogalom: a rendeltetésszerű hatáskör: a szervezetnek nincs saját szuverén hatásköre és a hatásköre csak addig terjedhet, amíg a szervezet megállapított funkcióinak elvégzéséhez ez szükséges. Ezt a felfogást erősítette meg többek között az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződés 1993-ban, amiből egy mondatot idéz: A Közösség a jelen szerződés által ráruházott hatáskörök és az abban meghatározott célok keretei közt jár el.

A szervezet általános hatásköre a tagállamok vonatkozásában:A szervezet mennyiben és mennyire avatkozhat be egy tagállamának belső joghatósága alá tartozó ügyekbe. A hagyományos, kormányközi együttműködést előmozdító szervezetek esetén a legtöbb esetben találunk kifejezett tilalmat arra, hogy a szervezet beavatkozzék az egyes államok belügyeibe. Pl.: a Nemzetek Szövetségének egyezségokmánya

ENSZ alapokmány 2. cikkének 7. bekezdésében is szerepel: a tilalom lényege, hogy ha egy kérdés egy állam lényegileg belső joghatóságának körébe tartozik, akkor abba az ENSZ nem szólhat bele - 50 év óta sok vita van, hogy mit értünk belső joghatóságon, s a lényegileg szó mit takar. Sok vita van, többek között a humanitárius jogi beavatkozásról, hogy az emberi jogok és a beavatkozás milyen viszonyban van egymással!

Az integrációs v. szupranacionális szervezetek esetében: az alapító okiratok értelemszerűen nagyobb hatáskört biztosítanak a szervezetnek, mint az előbb említett csoportokban. A létrehozó alapító okiratai, mint az Európai Közösséget létrehozó római szerződések, maastrichti, amszterdami szerződés nem tartalmaz kifejezett tilalmat a be nem avatkozásra. A szerződések azonban mégis tartalmaznak garanciát, hogy ne történjék túlságosan széles körű beavatkozás a belügyekbe. Egy újonnan kialakult elv segít áthidalni a nehézségeket az Európai Unión belül, a szubszidiaritás elve:Az EU amszterdami szerződése egyik szerint: “Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a Közösség a szubszidiaritás alapelvének megfelelően csak akkor és abban a mértékben avatkozik be, ha a szervezet tevékenységének célkitűzéseit a tagállamok nem tudják hatékonyan megvalósítani. Ezért ezek a célkitűzések a szervezet tevékenysége nagyságrendje v. hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók.” Kisegítő elvként használják ezt az elvet.

A szervezeteken belüli hatáskörelosztás:

7

ENSZ: eleinte a két fő szerv, a közgyűlés és a tanács azonos hatáskörrel rendelkezett. Később megállapították, hogy ez nem jó, de a BT és a közgyűlési hatáskörök elválasztása is számos vitára adott alkalmat. Az Európai Unió esetén is az a főszabály, hogy a fő szervek hatáskörét el kell határolni egymástól.

NK-I SZERVEZETEK TAGSÁGA

1. Teljes jogú tagság

- eredeti tagok- később felvett tagok

Különleges: EU, mert a nk-i szervezetek ált csak megfigyelő státusz

Telj j-ú tagsággal járó jogok és köt-ek:

- egyéni jogok:szabadon részt vehet a plenáris szervek ülésein ált. egyenlő szavazati jogokmegválaszthatók a különböző szervekbe (mint tagáll. vagy képviselőik útján)

egyéni kötelezettségek:támogatnia kell a szervezet céljainak megvalósítását, funkciói ellátásáthozzá kell járulnia az anyagi-pü-i fedezet biztosításáhozbizt-ni kell a szervezet és a személyzet a fa ellátásához szüks kiváltságokat és mentességeket

- kollektív jogok és köt-ek (együttesen lehet gyak-ni):pl.: tagfelvétel, tagsági jogok felfügg-e, alapító okir. módos-a, szervezet megszünt-e

2. Társult tagság

Korlátozott jogokkal járó részvételRégen: gyarmatok, ma pl. EU

3. Részleges tagság

Teljes j-gal vesz részt a szervezet szerveiben, bár az anya-szervezetnek nem tagjaiPl.: Svájc nem tagja az ENSZ-nek, de a szakosított szervei közül soknak tagja (UNICEF)

4. Megfigyelők

Korlátozottabb jogai vannak, mint a tagoknak, nem játszanak meghatározó szerepet, mégis fontos, hogy a nemzetközi szervezetek tagjain kívül más is részt vegyenek a munkában.Az alapító okiratok legtöbbször nem rendelkeznek a megfigyelőkről, ezt később rendezik vagy külön határozatokban vagy eljárási szabályokban.

Két alapvető jellegzetesség: - valamilyen formában jelen lehetnek az üléseken és követhetik a vitát,- részt vehetnek a vitában, de nem szavazhatnak.

8

A megfigyelők lehetnek:- Államok - Nemzeti felszabadító szervezetek- Nemzetközi (kormányközi) szervezetek- Nemzetközi nem-kormányzati szervezetek- Természetes személyek/egyének nagyon korlátozott formában.

Államok megfigyelő státusza:Egy adott tagállam is lehet megfigyelő saját szervezetén belül, ha nem tagja a szervezet valamelyik külön, szűkebb tagsággal rendelkező szervében. Pl. az ENSZ BT ha ülést tart, a többi tagállam ott lehet, hallgathatja a vitát, de mint megfigyelő. A BT-től külön hozzájárulás kell, ha egy államot meg akarnak hallgatni. Ez inkább csak az egyetemes szervezeteknél jelentkezik, ahol nem minden tagállam részese minden szervezetnek. 1989-ban hozták létre az EU Tanácsban a különleges vendég kategóriát, amelyet az akkori kelet-európai országoknak tartották fenn, Magyarország volt az első a térségből.

Nemzeti felszabadító szervezetek és mozgalmakEzeknek a 60-as évektől a 80-as évek végéig volt nagy szerepük, amikor még a dekolonializáció nem fejeződik be. Az ENSZ-ben hosszas vita után e szervezeteket elismerték, különleges jogokat biztosítottak nekik részvételre, felszólalásra, bár alapvetően megmaradtak megfigyelőknek (más szervezetekben is). Politikai viták voltak a 80-as években, pl:: Egyesült Államok nem akart 1984-ben a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőjének, Jasszer Arafatnak beutazó vízumot adni, ezért a fejlődő országok nyomására az ENSZ Közgyűlés egyik részét Genfben tartották, ahová be tudott utazni Arafat.

A nemzetközi (kormányközi) szervezetekElfogadott az a nemzetközi gyakorlat, hogy egymás üléseire a kormányközi szervezeteket meghívják plenáris ülésekre. A megfigyelő státusz legtöbbször csak a plenáris ülések látogatására terjed ki, a belső munkabizottsági jellegű megbeszélésekre nem.

A nem kormányzati szervezetek (NGO-k) pl: Amnesty International, Greenpeace, World Wildlife Fund, Nemzetközi VöröskeresztMár a Nemzetek Szövetsége idején is lehetőséget adott néhány NGO részv-re. Az ENSZ keretében alakult ki ez a rendszer –a Gazd-i és Szoc. Tan keretében. Három kategóriára osztották ezeket, amely a részvétel aktivitását jelzi vagy korlátozza. Az első kettő kategóriába tartozók szóban is felszólalhatnak bizonyos üléseken, vagy csak dokumentumokat körözhetnek az ülésszakon, a harmadik csak egy lista, amely listára felvétel jelenti, hogy jelentősebb szervezetről van szó. Az NGO-k nemcsak az ENSZ-ben, hanem más szervezetekben is részt vesznek, például Európa Tanácsban, a regionális szervezetekben, sőt bár korlátozottabb kérdésekben az Európai Unióban is.

Egyének, természetes személyekŐket nem annyira megfigyelőként hívják meg, hanem úgy, mint szakértők és javaslattevők, folyamodók valamely kérdésben (folyamodvány angol neve: petition). Ezek lehetnek különböző területekről: apartheid ellenes, leszerelést előmozdító lépések stb. Mint szakértők vesznek részt egyes bizottságok munkájában, akiket meghallgatnak.

9

A nemzetközi szervezetek belső működésére vonatkozó általános szabályok

1. A nemzetközi szervezetek szervei és egymáshoz való viszonyuk

Institucionális (intézményi) elem azt jelenti, hogy legalább egy nagy fő szerve v. több szerve van a szervezetnek. A legtöbb szervezetnél klasszikus értelemben három fő szervet találunk:

a valamennyi tagállamot magában foglaló és döntéshozatalra jogosult plenáris szerv, a szűkebb létszámú, nem plenáris jellegű, a folyamatos munkát irányító végrehajtó

szerv, a titkárság, az apparátus -a szűkebb értelemben vett végrehajtás- napi teendők ellátása.

A II. világháború után inkább már hat kategóriáról beszélhetünk: plenáris döntéshozó szervek, a nem plenáris döntéshozó szervek, plenáris tanácsadó szervek, nem plenáris tanácsadó szervek, a titkárságok, bíróságok, választott bíróságok és ténymegállapító bizottságok.

Plenáris döntéshozó szervek:

A szakirodalomban általános kongresszusnak (general congress) nevezik, mivel minden állam egyenjogúság alapján részt vesz. Az elnevezés itt is különféle lehet, pl.: ENSZ Közgyűlés (General Assembly), Van, ahol csak Assembly- gyűlés, közgyűlés van pl.: Eü-i Világszervezet (WHO)Van, amikor általános konferenciának hívják, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnél vagy az UNESCO-nál. Van olyan is, hogy kongresszusnak hívnak egyes plenáris döntéshozó szervet, mint a Meteorológiai Világszervezetnél – ez inkább a nem kormányzati szervezetek irányitó szervének a megjelölésére szolgál az utóbbi időben - a szakmai tevékenységet kifejtő szervek, pl.: a Nemzetközi Jogi Társaság (International Law Association).

A zárt szervezeteknél: ált. tanács pl.: az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) esetén. Van, hogy hozzátesznek még 1 jelzőt, pl.: kormányzó tanács, governing council v governing board, pl. a nemzetközi pénzügyi szervezeteknél pl.: IMF, Világbank.

Három működési aspektusról kell szólni: 1. A részvétel szintje – milyen szinten vesznek részt a tagállamok a plenáris döntéshozó szervekben. A főszabály, hogy a tá-ok szabadon határozhatnak az őket képv-ő küldöttségek szintjéről és összetételéről. Lehet: csak külügyminiszterek, v. más miniszterek vehetnek részt, pl. a NATO-ban külügyminiszteri tanács működik, az ENSZ Közgyűlésen részt vevő küldöttségek vezetése is külügyminiszteri szintű, az Európai Unióban az általános tanács is külügyminiszteri szintű, a tanácsnak vannak szakminiszterek által látogatott és részvételükkel lebonyolított ülései.

10

2. Feladataik – bármely kérdéssel foglalkozhatnak a hatáskörükre vonatkozó megszorítások keretén belül. Ilyen megsz.: a határozatok legtöbbször ajánlás jellegűek, kiv:: integrációs szervezeteknél.

3. Belső szervezeti működésük: Ált. van egy plenáris vita, majd munkabizotts-ok, végleges dönt hoz-ra vissza a plenáris ülés elé.

Nem plenáris döntéshozó szervek

A plenáris döntéshozóknál az a hátrány megnyilvánul, hogy sokan vannak, sok a felszólalás- lassú. A munkajellegű tevékenységre a szűkebb, nem plenáris döntéshozó szervek alkalmasabbak. A nem plenáris döntéshozó szerveken belül is van két kategória:

a kimondottan végrehajtó, a kimondottan irányító testület.

A végrehajtó testületek fa-a a plenáris döntéshozó szervek határozatainak előkészítése, végrehajtása, a titkárs. foly-os tevékenységének ellenőrzése. Az irányító típusú testületek – hat.körük eleve kiterjedhet egyes olyan fontos területekre, amelyek nem tartoznak a plenáris dönt.hozó szervek hat.körébe. Pl.: az ENSZ Biztonsági Tanácsa, EU Biz-a.

Plenáris tanácsadó szervek

II. vh. után kezdtek kialakulni. Demokratikus ell-t biztosít. az Európa Tanács, amelynek keretében 1949-ben hozták létre a Parlamenti

Közgyűlést. Európai Közösségek Parlamenti Közgyűlése Nyugat-Európai Unió Parlamenti Közgyűlése NATO-n belül a Parlamenti Közgyűlés. Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, az EBEÉ szintén létrehozta a saját

Parlamenti Közgyűlését,. Európai Unió Parlamentje - 70-es évektől már nem delegálás alapján épül fel, tehát

nem az egyes nemzeti parlamentek delegálják a képviselőketAz Európai Parlamentbe közvetlen választásokkal küldik a képviselőket, ami egy fontos lépés volt, s ezért a képviselők a parlamenten belül nem országok, hanem frakciók (szocialista, liberális, konzervatív, kereszténydemokrata stb.) szerint ülnek.

Tanácsadó szervek, amelyek ajánlásokat, tanácsokat terjesztenek elő a döntéshozó szerveknek.

Nem plenáris tanácsadó szervek

Bizottságokból állnak, amelyeket a plenáris szervek hoznak létre. Néhol szerepel a megnevezésükben, hogy tanácsadó testület. Munkájuk jellege olyan, hogy tanácsadással, ajánlások kidolgozásával foglalkoznak. Ezek a nem plenáris szervek kidolgoznak javaslatokat és közben maguk is döntenek és álláspontokat is kialakítanak, pl. az ENSZ Emberi Jogi Bizottságát, amely maga is foglalkozik emberi jogi kérdésekkel. Tanácsadó jellegűek, de egyúttal már döntéseket is hozhatnak, ajánlás jelleggel. Meg kell még említeni, hogy vannak kimondottan szervezési, szervezeti kérdésekkel foglalkozó bizottságok, ezek nem kimondottan tanácsadó bizottságok, ilyenek pld. a mandátumvizsgáló bizottságok.

11

Titkárságok

Nemzetközi közszolgálatnak (“civil service”) nevezik. Három fő feladatot látnak el:

a szervezet igazgatási tevékenységének ellátása, a határozatok végrehajtásával kapcsolatos ügyintézés,

elemzések és háttér-dokumentáció összeállítása, késztése, a közvetítési, jószolgálati tevékenység, technikai segítségnyújtás a tá-oknak,

kezdeményezési j.

Bíróságok, választott bíróságok és a ténymegállapító bizottságok:

A bíróságok és egyéb e kategóriába tartozók új színfolt a nemzetközi szervezetek világában. Az első világháború előtt már voltak választott bíróságok, de egy állandó nemzetközi bíróság nem volt. Első alkalommal a két világháború között működött állandó nemzetközi bíróság. 1899-ben létrehozták az állandó nemzetközi választott bíróságot, de az még nem volt állandó nemzetközi bíróság, csak egy lista volt, amelynek alapján egyes országokból ki lehetett adott döntőbírósági feladatokra bírókat választani. A két világháború között volt az állandó nemzetközi bíróság, amely nem volt a Nemzetek Szövetségének a fő szerve. A II. vh. után a szövetséges hatalmak létrehozták a nürnbergi törvényszéket és a vezető német politikusokat felelősségre vonták, megbüntették, de az is egy ad hoc jellegű törvényszék volt.

A Nemzetközi Bíróság az ENSZ fő szerve lett. Egyes regionális szervezeteknél is létrejöttek és létrejönnek bíróságok, lásd Európai Emberi Jogi Bíróság az Európa Tanács keretében amelyet az 1957. évi római egyezmény az európai emberi jogokról, az emberi jogok európai egyezménye hozott létre

Létrejött két ad hoc törvényszék, mégpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján: egyik a Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket üldöző és bűncselekményeket felderítő törvényszék (Hágában székel). A másik: Ruandában: másfélmillió embert irtottak ki egy törzsi háborúban. A ruandai törvényszék főügyészsége Hágában van, nem Ruandában, mert ott nincsenek megfelelő logisztikai lehetőségek.

Állandó nemzetközi büntetőbíróságot. 1998. július 17-én 120 állam elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásáról szóló Római Statútumot. Ez 2002. július 1-jén lépett hatályba.Székhely: Hága.

(Részletesebben a nemzetközi bíróságokról nemzetközi jog előadáson)

Eljárási szabályok – ügyrend

Történelmi visszatekintés: Ezek a szabályok a részt vevő államok, nagyhatalmak parlamentjeinek eszköztárából merítettek (brit, francia, amerikai példákból). Az eljárási szabályok másodrendű, azaz szekunder szabályok. Az alapító okiratban nem határozzák meg e szabályokat. A plenáris döntéshozó szerv által elfogadott szabályokat a többi szerv átveszi, alkalmazza.

12

Minden szervezet a maga alakítja ki eljárási szabályait, ura eljárási szabályainak. A megváltoztatáshoz minősített többségre van szükség.

Kétféle értelemben vizsgálhatjuk.:

Politikai: Elsődlegesen a szervezet céljainak érvényesítésében, fa-i elérésében fontos szerep, az összérdek érvényesítését, érvényesülését célozzák.

Jogi: Belső jogi eszközök, jogi hatás is fűződik hozzájuk, és feladatok rendeltetésszerű megvalósítása érdekében kell alkalmazni. Kötelező voltát nem vonhatják a tagállamok kétségbe.

Három fő csoportra oszthatók az eljárási szabályok:

Belső szervezeti keretek és működési szabályok, Ügyrenddel kapcsolatos működési szabályok, Döntéshozatallal kapcsolatos működési szabályok.

Belső szervezeti keretek:

1. Szervezetek és szervek üléseinek összehívása, küldöttségekre vonatkozó szabályok:

Alapító okirat: csak általában említi, az eljárási szabályok tartalmazzák. Pl. Milyen időközben kerüljenek megrendezésre? Például: ENSZ minden év szeptemberének 3. keddjén kezdi ülésszakát.A nemzetközi szervezetek küldötteinek rendelkeznie kell megbízólevéllel, ezt a Külügyminisztérium állítja ki más küldöttségek részére. A nemzetközi jog ismeri azt a szabályt, hogy egy ország államfője, miniszterelnöke, külügyminisztere az adott állam nevében beszél, azokhoz az aktusokhoz, amelyeket aláír, nem kell meghatalmazó okirat. A megbízóleveleket meg kell különböztetni abból a szempontból, hogy azok egy szervezet ülésén történő részvételre, vagy szerződéskötési, aláírási joggal történő részvételre vonatkoznak - meghatalmazó okirat. Mandátumvizsgáló bizottság: meg kell vizsgálni, a küldöttségek rendelkeznek-e külügyminiszteri felhatalmazással. Főszabályként az érvényesül, hogy vizsgálni kell: adott országot ténylegesen ki képviseli, úgy képviseli-e, a lakosság felett főhatalommal rendelkezik-e?

2. Napirend

Az adott ülésen a következő ülésre szóló ideiglenes napirend már meghatározásra kerül - Titkárok állítják össze. Államoknak joga van adott kérdéseket napirendre tűzni - a plenáris ülésekrefogadja el a véglegeset.

3. Tisztségviselők

Elnököt és alelnököket, valamint jelentéstevőket (rapporteur-ök) választanak. Elnökök kiválasztása kétféleképp történik: lehet választás útján, vagy automatikus rotáció, alfabetikus sorrendben (pl. ENSZ Biztonsági Tanács tagjai az angol abc szerint változnak).

13

Személyes kvalitások, nyelvismeret, szervezet ismerete előfeltétel, de nem mindig ezek döntik el. Kijelöléskor lehetnek ellenjelöltek.Az ENSZ-ben 1977: 5 földrajzi csoportot határoznak meg - rotáció.

Alelnökök és rapporteur-ök együtt alkotják a Büro-t (Bureau).A Büro az általános szervezet, amely az officer-eket fogja össze.Az alelnökök: helyettesítik az elnököt, különböző földrajzi és más csoportokat helyettesítenek.

Rapporterur-ök= jelentéstevők, az adott szerv nevében az egyes napirendi pontokról jelentést a felsőbb szervnek nyújt be.

4. Nyelvek

Az I. vh. előtt és a 2 vháb. között a francia volt a diplomácia nyelve. A Nemzetek Szövetségének Egységokmányát angolul is elfogadták. A II. vh után az angol egyre jobban előretört, de a francia nyelvet a franciák próbálják továbbra is érvényesíteni, fenntartani.

Az ENSZ-ben jelenleg 6 hivatalos nyelv van: angol, francia, orosz, spanyol, kínai, ehhez jött az arab (ők fizetnek azért, hogy az arab hivatalos nyelv legyen).

Az EU-ban a főszabály, hogy minden nyelv hivatalos nyelv. Befelé a munkanyelv az angol, francia, német, ezeket felváltva használják. A NATO-ban is az angol és a francia, Az ENSZ Nemzetközi Bírósága hivatalos nyelve is az angol és a francia.

2. Ügyrenddel kapcsolatos szabályok

Szűkebb értelemben vett eljárási szabályok az ügyrend, ügymenet. Négy kérdéscsoportra oszthatók:

általános vita egyes napirendi pontok feletti vita felszólalások korlátai eljárási indítványok

Általános vita: legtöbbször nyilvános. A zárt szervezeteknél több kivétel van - az előre elfogadott napirend szerinti konkrét kérdésekkel foglalkoznak, nem pedig az általános vita folyik, mint az ENSZ Közgyűlésnél. A vitán az államok olyan sorrendben beszélnek, ahogyan bejelentkeznek.

Az egyes napirendi pontok feletti vita – a szabályok hasonlóak. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy miről szól a napirend, és nem térhetnek ki ált. pol-i kérdésekre.

A felszólalások korlátai: A korlátok az időtartamra vonatkoznak, de állam- és kormányfőknél nem illene időben korlátozni, de mégiscsak vannak időkorlátok. Van egy válaszadási és viszontválaszadási lehetőség (időtartama erősen korlátozott), különösen általános vitában.

Eljárási indítványok – ha valaki megunta, hogy túl sokáig tart a vita az egyes napirenden, akkor kérheti: - az ülés felfüggesztését, az ülés berekesztését, a tárgyalt napirendi pont

14

vitájának elhalasztását, a tárgyalt napirendi pont azonnali lezárását döntéshozatallal, határozathozatallal.

Van egy ügyrendi indítvány: ez azt jelenti, hogy szót lehet kérni az elnöktől és meg lehet szakítani az ülés folyamatát, az elmondandó beszédet olyan indokokkal, hogy az illető elkalandozik a tárgytól, másról beszél, támadja az adott államot, amikor nem erről van szó. Ilyenkor az elnök rendre inti a felszólalót. De csak eljárási kérdésre vonatkozhat!

A nemzetközi szervezetek határozatai, döntéshozatal

A határozat

Ajánlás jellegű határozatok: A nemzetközi szervezetek többségében a határozatok ajánlás jellegűek, kivéve, ha az alapító okirat másként rendelkezik. A határozatokról így jogilag legtöbbször ajánlásként beszélünk, ha a tá-ok elfogadják – kötelezőnek tekinthetők.

Kötelező jellegű hat-ok: - ha az alapító okirat kötelező jelleget tulajdonít neki, például az ENSZ BT a nemzetközi béke és biztonság megőrzése érdekében hoz kötelező határozatokat, EU, NATO.- Szervezet működésével kapcsolatos hat-ok

A döntéshozatal a nemzetközi szervezetekben a működés egyik legfontosabb mozzanata. Össze kell hangolni a tagállamok véleményét.

A döntéshozatal alaki kellékei:

preambulum, bevezető rész, rendelkező, operatív rész (számozzák), záró rendelkezések mellékletek (nem kötelező kellék)

Kvórum: "quorum: Az üléseken történő részvételi arány. Ahhoz kell, hogy egy ülést meg lehessen kezdeni, majd a határozathozatalnál is a taglétszám meghatározott %-ára van szükség.

A döntéshozatal formái:

Régebben nem volt elképzelhető, hogy egyhangúság nélkül legyen döntés. Lassú változás indult meg, hogy ne csak az egyhangúság, hanem az eltérő álláspontok is érvényesüljenek. A Hágai Békekonferenciákon 1899-ben és 1907-ben alkalmaztak először egy nemzetközi konferencián szavazást. A Nemzetek Szövetségében a főszabály az egyhangúsággal elfogadott határozatok módszere volt. Jelenlegi két fő forma van: - szavazáson alapuló határozathozatal,- konszenzuson alapuló határozathozatal.

A szavazáson alapuló határozathozatal :

Egyhangúság

15

Zárt, kisebb szervezeteknél, pl.: EU, NATO, OPEC

Egyszerű és a minősített többség:Minősített többség a kétharmados többséget jelenti. Fontos esetekben.Az eljárási kérdéseknél nem kell minősített többség és sok esetben egyéb más kérdésekben sem kell, az egyszerű többség a főszabály. Az egyetemes nemzetközi szervezetekben az alapító okirat jelzi, melyek azok a kérdések, ahol minősített többségi szavazásra van szükség: pld. tagfelvétel, tagok kizárása.

A szavazás lebonyolításának módja:.Három módszer alakult ki: a nyílt, v. titkos és a név szerinti szavazás.

A nyílt szavazás a leginkább elfogadott forma, ilyenkor egyszerű kézfelemeléssel, vagy gombnyomással szavaznak. Igen, ellene v. tartózkodást jelent. A lebonyolítás módja a titkos szavazásnál: nincs gombnyomás, cédulákat osztanak ki, felírják, összeszedik, megszámolják, bejelentik.

A szavazatok számlálása: 1 állam-1 szavazat elveLehetséges a tartózkodás. A tartózkodást nem számítják bele a részvétel összességébe.Van olyan kategória is, hogy adott országok nem vesznek részt a szavazásban. Adott állam esetleg ezzel is kifejezi a rosszallását abból a szempontból, hogy nem ért egyet adott kérdés napirendre tűzésével.

Súlyozott szavazási eljárás: Bizonyos fajta többletszavazathoz juthat az alapító okirat által megállapított módon egy-két állam. Az első világháború utáni békekonferenciákon is sor került arra, hogy a nagyhatalmaknak, pl. ötszörös szavazati arányt adtak a legyőzött államokhoz képest. A második világháború után ilyen súlyozott szavazási rendszert vezettek be különösen a szerveztek két csoportjában: egyik: a nemzetközi pénzügyi szervezetek - ENSZ szakosított intézményeként működő Világbank és a Nemzetközi Valutaalap, ahol különösen az Egyesült Államok pénzügyi túlsúlya elismerést nyert és kapott. Az Európai Unión belül is.

A konszenzus:.

Az a szavazás nélküli határozathozatal, amikor a résztvevők közül senki sem utasítja el hivatalosan az elfogadó javaslatot. Ellenvélemény nélküli elfogadás: ha már egy küldöttség is azt mondja: nem fogadom el akkor vissza kell menni a szavazáshoz.

A második vh. után általában elterjedt, nem is lehetett másként, hiszen egyszerű volt. Az 1970-es évek közepéig az e konszenzusrendszer alakult ki. Alkalmazzák az ENSZ szakosított intézményeiben. Előmozdítja a nk-i együttműködést.

A nemzetközi szervezetek titkárságaA nk-i közszolgálat

Előzmények:

16

A XX. sz. elejétől beszélhetünk olyan önálló titkárságokról, amelyek függetlenné váltak a tagállamoktól. Rómában jött létre a 90-es évek elején a Nemzetközi Mezőgazdasági Agrárintézetnél mondták ki: a titkárság független kell hogy legyen egyes kormányoktól. A titkárság elnevezés használata elsőként szintén a Nemzetek Szövetségének Egységokmányában szerepel, és az elnevezés szerint technikai és adminisztratív teendőket kellett volna, hogy ellásson. Azonban sok érdemi kérdésben is közreműködtek a titkárságok. A II vh. után a titkárságok munkatársai nagymértékben növekedett, a nemzetközi közszolgálat az international civil service jelentős létszámgyarapodással, most már minimálisan 100 ezerre tehető létszámú, legtöbben az ENSZ és szakosított intézményeiben dolgoznak.

A titkárságok működésének főbb elvei:

1. a függetlenségAz ENSZ Alapokmány mondja ki többek között, hogy a főtitkár és a tisztviselői kar kötelességei teljesítését illetően sem valamely kormánytól, sem pedig a szervezeten kívül álló más hatóságtól utasítást nem kérhetnek és nem kaphatnak. Nyilvánvalóan ez a tagállamokat is kötelezi- tilos a befolyásolás.

2. a lojalitás – az alapító okirat és a határozatok lojális végrehajtása.

3. a titkárságok összetételére vonatkozóan a méltányos földrajzi elosztás elve Lehetőleg a tagállamok bizonyos kvótarendszer szerint hozzájussanak ahhoz, hogy állampolgáraik bizonyos számban tevékenykedjenek a szervezeten belül.

A nk-i közszolgálatra vonatkozó főbb szk:

Kettős lojalitás elve: illetőnek nem kell lemondani az állampolgárságáról, lojális maradhat a küldő államához is, ez passzív jellegű. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi szervezet tisztségviselője nem vállalhat politikai feladatot otthon, a hazájában.

Pártatlanság elve: semleges magatartást várnak el

Függetlenség: hivatali körben kifejtett tev-e, nézete miatt otthon nem szabad fel-re vonni (később sem)

Tisztviselő felvétele, alkalmazása:Alkalmassági vizsgaBesorolás: főtitkár, főigazgató, helyetteseik, igazgató, főtisztviselőÁllandó és meghatározott idejű alkalmazásIlletmény

A költségvetés, tagdíj és pénzügyi kérdések

A pénzügyi kérdések fontos kérdéseknek tekintendők a szervezetekben, a legtöbb esetben bizonyos kvóta, kulcsrendszert alakítanak ki, hogy melyik tagállamnak milyen arányú hozzájárulására van szükség.

Költségek:- célfeladatokhoz rendelt - nagyobb

17

- adminisztratív

A nemzetközi szervezetek költségvetése legtöbbször három forrásból táplálkozik: A rendes tagdíj Egyéb bevételek Önkéntes hozzájárulás.

1. A nemzetközi szervezetek rendes költségvetésének egyik forrását jelentik a tagdíjak. – egyenlő arányban v.kvóták alapján.Az egy főre eső nemzeti jövedelmet számítják, ezen belül is súlyoznak. Van általában egy felső plafon, hogy egy állam mennyit fizet.

2. Közvetlen források igénybevétele (pl. EU) Ezek lehetnek vámok, agrárlefölözés és egyéb bevételek.

3. Végezetül az önkéntes hozzájárulás az ENSZ-nél és a szakosított intézmények esetén: A költségvetés a politikai és adminisztratív költségeket fedezi, a békefenntartást is. Ezen önkéntes hozzájárulásokat az ENSZ-ben és a szakosított intézményekben a legfejlettebb országok (Egyesült Államok, Japán stb.) fizetik, nélkülük sok program leállna.

A nemzetközi szervezetek külső kapcsolatrendszere

1. A nemzetközi tisztviselők kiváltságai és mentességei

A nemzetközi joggal egyidős intézmény, az ókortól kezdve védték a követeket és bizonyos tisztelet övezte őket, amely kölcsönös közös érdek volt. 1961-ben kodifikálták Bécsben. Az ENSZ kiváltságait és mentességeit már 1946-ban egy New York-i egyezményben összefoglalták.Európa Tanácsnál: 1949-ben egy megállapodást kötöttek az Európa Tanács kiváltságairól és mentességeiről. Európai Közösségek: 1965-ben dolgoztak ki egy jegyzőkönyvet az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről. A NATO 1949-es létrejötte után 1950-51-ben szintén kidolgozta, majd kiegészítette azt a NATO szervezetének kiváltságairól és mentességeiről szóló egyezményt.

Kiváltságok (privileges) azok, amelyek a fogadó államra nézve különleges kötelezettségeket állapítanak meg. Például: el kell tűrnie, hogy a nagykövetségeken a saját zászlót kitűzzék, saját címerüket kitegyék, a nagyköveti kocsira a zászlót ki lehessen tűzni.

A mentességek: immunitás, eljárási mentesség. A fogadó államban lévő diplomata és ugyanígy a nemzetközi szervezet tisztségviselőjéről is beszélünk, azokat kötik az adott ország jogszabályai. Amennyiben megsértik ezeket a szabályokat, eljárási mentességük van, nem állíthatók bíróság elé, nem idézhetők be tanúként sem, vagy másként, hacsak erről a küldő állam le nem mond. A mentességről le lehet mondani, sőt illendő dolog is lemondani, ha egy köztörvényes bűncselekmény elkövetéséről van szó. A jelenlegi szokás az, hogy az állam nem adja át a saját emberét a másik államnak, hanem azonnal hazahívja és otthon büntetni meg.

18

A nemzetközi szervezetekre és képviselőikre is érvényesek bizonyos különbségekkel ezek a szabályok. A fontos különbség, hogy a nemzetközi szervezetekre vonatkozó mentességek köre szűkebb. A funkció ellátásához tapad. A teljes mentességet csak a nemzetközi szervezet vezetője vagy helyettesei élvezik (ENSZ-főtitkár és helyettesei). - A tisztviselőket csak akkor és annyiban illeti meg mentesség, amennyiben ez a tevékenységi körükben elkövetett cselekményhez fűződik. - Adómentesség járandósága tekintetében,- mentesség a bevándorlásra, külf-ekre von szk alól, vámmentesség.

Székhely megállapodások: a fogadó székhely államával – a szervezet kp-jának, székhelyének j-i helyzetét szabályozza.

2. Államok állandó képviseletei a nk-i szervezetek mellett

Az államoknak egymáshoz küldött képviseletei nagyon régi intézményei a nemzetközi jognak. Ez nem volt annyira elismert a nemzetközi szervezetek körében, azonban a két világháború között megjelent ez az intézmény. Genfben létesítették az első képviseleteket. Cél: a küldő államnak legyen állandó kapcsolata a szervezettel. Ez a kapcsolat a II. vh. után általánossá vált.

A nemzetközi szervezetek mellé rendelt állandó képviseletek abban különböznek a diplomáciai képviseletektől, hogy nem államhoz, szervezethez delegálják.

Az egyetemes nemzetközi szervezet mellett működő képviselet- ENSZ Képviselet létesítéséhez nem szükséges a szervezet előzetes egyetértése.3 oldalú kapcsolat: szervezet, küldő és fogadó állam között.

A regionális, partikuláris szervezetek esetén: nagyobb a megfigyelői képviseletek jelentősége.

3. Nk-i szervezetek képviseletei, megfigyelői missziói:

Nem rendelkeznek aktív követküldési joggal, mint az államok. fejlesztés terén a szervezetek egyes feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében tájékoztatás ter-én Magyarországon: Duna Bizottság, ENSZ és szakosított intézményei, Vöröskereszt

4. A nemzetközi szervezetek szerepe a jogalkotásban . Kodifikáció: szabályokat foglalnak egyezményekben, amelyek már az elmúlt évtizedekben szokásjogi úton kialakultak.ENSZ: a nemzetközi jog fokozatos fejlesztését és kodifikációját elő kell segíteni. Létrehoztak egy nemzetközi jogi bizottságot. A szakosított intézmények esetén: pl. ILO, ICAO (Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet), FAO (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezet) a saját területén több nemzetközi egyezményt dolgozott ki. A tagállamoknak ezt még ratifikálniuk kell.A tagállamok a fokozatos fejlesztésben és kodifikációban közreműködnek.

19

Regionális szervezetek szerepe - legfontosabb: az Európa Tanács. Pl.: az emberi jogok területén Emberi J E Egy-e. Eur-i Szociális ChataNemzeti Kisebbségek Védelméről

5. Szerződéskötési képessége ENSZ Nki Jogi Biz-a:

- funkció megvalósítása érd-ben- korlátozottabb az államokénál- kialakult gyakorlat határozza meg

EK: tagáll-ok nevébenPlenáris dönt.hozó szerv hatalmazza meg a főtitkárt v az igazgatót a szerz.kötésre.

20