Művészettörténet középszint Javítási-értékelési útmutató 1712 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2018. október 29.
Művészettörténet középszint Javítási-értékelési útmutató 1712
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
MŰVÉSZETTÖRTÉNET
KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
ÉR
ET
TS
ÉG
I V
IZS
GA
• 2
01
8.
ok
tób
er 2
9.
Művészettörténet — középszint Javítási-értékelési útmutató
1712 írásbeli vizsga 2 / 9 2018. október 29.
Általános tudnivalók • A feleletválasztó vagy egyszerű feleletalkotó feladatok esetében a választ csak akkor lehet
helyesnek tekinteni, ha azonos vagy egyenértékű a javítási-értékelési útmutatóban feltüntetett válasszal.
• Az olvashatatlan válaszok hibásnak minősülnek. • Ha az adott választ nem a megfelelő helyre írja be, vagy a feladatban megadotthoz képest
máshogy jelöli a vizsgázó, de a megoldás teljesen egyértelmű, a válasz elfogadható. • Hosszabb feleletalkotó, esszékérdések esetében a feladatmegoldásban úgynevezett „kulcs-
kifejezéseket” vagy fontos válaszelemeket kell keresni. A javítási-értékelési útmutató ebben az esetben ezeket a fontos válaszelemeket tünteti fel.
• Elfogadható helyes válaszként minden olyan válaszelem is, amely a javítási-értékelési útmutatóban szereplő adott kulcskifejezéssel (vagy szinonimájával) azonos értékű, illetve azonos a jelentése (pl. a kulcskifejezés körülírása, jellemzése).
• Hosszabb feleletalkotó, illetve esszékérdések esetében gyakran lehetősége van az értékelő-nek az útmutatóban nem szereplő, de az értékelő által helyesnek ítélt válaszelem elfogadására is 1–2 pont erejéig.
• Az azonos értékű, azonos jelentésű kulcsfogalmakat „/” jel választja el a javítási-értékelési útmutatóban.
• A részletes útmutatóban zárójelbe „( )” tett részek nem képezik feltétlenül a megoldás részét, hanem további magyarázatokkal segítik az értékelőt.
• Azon feladatoknál, ahol alkotókat kell felismerni és megnevezni a magyar nevek esetében csakis a teljes, hibátlanul írt név fogadható el.
• Az idegen művésznevek írásánál elfogadható csak a vezetéknév és a helyesírási hibákért nincs pontlevonás, ha az nem okoz félreértést.
• Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha egy feladat meghatá-rozza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszá-mot csökkenteni kell a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható.
• Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható.
Művészettörténet — középszint Javítási-értékelési útmutató
1712 írásbeli vizsga 3 / 9 2018. október 29.
1. feladat Összesen 6 pont
Ókori Egyiptom F, G Antik Görögország A, E Ókori Róma B, I
2. feladat Összesen 9 pont
2. a)
A módszer fogalma: Izokefália (a görög iszosz "egyenlő" és a kephalé "fej" szóból): síkművészetben, domborműveknél alkalmazott kompozíciós módszer, amelynél az ábrázolt alakok a feje azonos magasságba kerül.
2. a) 3 pont
2. b) A) Athén / London – Parthenon / British Museum –
– klasszikus görög műv / Kr.e. V. század B) Ravenna – San Vitale – bizánci művészet / Kr.u. VI. század
2. b) 6 pont
3. feladat Összesen 11 pont 3. a)
Hazánkban az 1867-es Kiegyezés után legfőbb célja az építészetnek és a kapcsolódó művészeteknek (épületszobrászat, falfestészet, iparművészet) a közelgő millenniumi ünnepségek méltó arculatának kialakítása. A városépítészeti tervek alapján ekkor épül ki a Sugár út (mai Andrássy út), amelynek máig nagyra becsült épülete a Nemzeti Dalszínház (mai nevén Operaház, amely a kor egyik legismertebb építésze, Ybl Miklós tervei alapján épült meg. Az épület főhomlokzatának bal és jobboldali fülkéjében helyezték el a nemzeti zeneirodalom két nagyjának, Liszt Ferencnek és Erkel Ferencnek egész alakos portréját, Stróbl Alajos szobrászművész alkotását. Belső terének látványossága az Olümposz világát elénk időző kupolafreskó, Lotz Károly alkotása.
3. b)
• Szabadság híd (egykor Ferenc József híd) • Műcsarnok • Iparművészeti Múzeum • Országház
3. a) 7 pont
3. b) 4 pont
Művészettörténet — középszint Javítási-értékelési útmutató
1712 írásbeli vizsga 4 / 9 2018. október 29.
4. feladat Összesen 10 pont
4. a)
XV-XVI. század: reneszánsz stílus XVII-XVIII. század: barokk stílus
4. a) 2 pont
4. b)
XV-XVI. század: pl. Firenze: Palazzo Medici / Palazzo Strozzi / egyéb elfogadható válaszelem XVII-XVIII. század : pl. Versailles-i palota / Fertőd: Esterházy-kastély / egyéb elfogadható válaszelem
4. b) 2 pont
4.c)
A) Zárt tömegalakítású épület, amelynek külső homlokzata …kváderkő… borítású. Jellegzetes része a …cortile / díszudvar…., amely nyitott fogadótérként funkcionál. Reprezentatív része a …piano nobile / főemelet….. néven számon tartott első emelet.
B) Nyitott tömegalakítású épületegyüttes, amelynek központi része U alakú …cour d'honneur/díszudvar…., a főhomlokzat mögött díszes …park….helyezkedik el, gazdagon ellátva a levegőt frissítő és az épület látványát megduplázó … medencékkel / díszmedencékkel…….
4. c) 6 pont
5. feladat Összesen 10 pont
1. I 2. H 3. I 4. H 5. I 6. I 7. H 8. H 9. I
10. I
Művészettörténet — középszint Javítási-értékelési útmutató
1712 írásbeli vizsga 5 / 9 2018. október 29.
6. feladat Összesen 10 pont
Munkácsy Mihály (1844-1900) a realizmus legjelentősebb magyar képviselője volt. A francia realizmus kiemelkedő egyénisége, Gustave Courbet, valamint a barbizoni iskola mesterei gyakorolták rá a legjelentősebb hatást. Festészetének legjellemzőbb műfaja a sokalakos életkép volt (Siralomház, Tépéscsinálók), amelyeken megfigyelhető a Courbet által is alkalmazott additív kompozíció, valamint a Munkácsy stílusára nagyon jellemző pasztózus festésmód, illetve az erőteljes sötét-világos kontraszt használata. Életének nagy részét Párizsban töltötte, ahol jelentős elismertségre tett szert. Az itt készített művek sajátos csoportját alkotják az ún. szalonképek. Nagyméretű bibliai tárgyú kompozíciói a világhírnevet is meghozták a mesternek. A Párizsi szobabelső c. alkotás a szalonképek csoportjába sorolható gazdag enteriőrben ábrázolt polgári zsánerkép. A kompozíció középpontjában egy elegánsan öltözött ülő nő kapott helyet. Az előtér és a háttér határozottan elkülönül egymástól. A nagypolgári környezetet bravúros anyagfestéssel és részletgazdagsággal jeleníti meg a művész. Ezen a kompozíción a korábbi képek komor színvilágát világosabb színek váltják fel. Egyéb elfogadható válaszelem.
Rippl-Rónai József (1861-1927) művészete a posztimpresszionizmushoz, valamint a szimbolizmushoz és szecesszióhoz is kapcsolódik. Rippl-Rónai Münchenben és Párizsban tanult, ahol rövid ideig Munkácsy műhelyében is dolgozott. Franciaországi tartózkodása idején és Munkácsytól való eltávolodása után elsősorban a századvég stilizáló, dekoratív szemléletű irányzataihoz kapcsolódott, és egy ideig a Nabis-csoport tagja is volt. Az ún. „fekete korszak” képein a vonalritmus, a sík hangsúlyozása került előtérbe. Rippl-Rónai 1900-ban történő Magyarországra való hazatérését követően Kaposváron telepedett meg, ahol számos enteriőrt festett. A Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van c. kompozíció a Rippl-Rónai által kialakított sajátos „kukoricás stílus” alkotása.
Rippl-Rónai festménye Munkácsy kompozíciójához hasonló módon fekvő téglalap formátumú, a középpontban két álló nőalakkal, a művész családjával. A festő felesége Lazarine, és Lazarine testvérének kislánya, Anella látható a festményen kaposvári otthonuk kertjében. A Munkácsy-képen megfigyelhető mély térábrázolással szemben Rippl-Rónai alkotása síkszerű. A „kukoricás stílus” előadásmódjához híven a figurákat határozott kontúr veszi körül, amelyeket vastagon felrakott, mozaikszerű festékfoltok töltenek ki. A színek harsogó, élénk, tiszta, keveretlen színpöttyök. Ezen megoldások a fauvizmus irányzatával is rokonítják a képet. Egyéb elfogadható válaszelem.
Művészettörténet — középszint Javítási-értékelési útmutató
1712 írásbeli vizsga 6 / 9 2018. október 29.
7. feladat Összesen 4 pont
Esztergom, Keresztény Múzeum 1 Nemzeti Múzeum 4 Szépművészeti Múzeum - Győr, Egyházmegyei Kincstár 2 Magyar Nemzeti Galéria 3
8. feladat Összesen 5 pont
főszínek főszínek másodlagos színek komplementer színpár
sárga kék zöld piros
sárga piros narancssárga kék
kék piros lila sárga
8. a) 3 pont
8. b) 2 pont
9. feladat Összesen 10 pont 9. a)
Gótika: csillagboltozat, huszártorony, vimperga, fiálé / fiatorony, csúcsíves keresztboltozat Reneszánsz: kupola, palazzo, Colosseum-motívum, centrális alaprajz
9. a) 9 pont
9. b) Piazza San Pietro, Sant’Andrea al Quirinale, egyéb elfogadható válaszelem
9. b) 1 pont
Művészettörténet — középszint Javítási-értékelési útmutató
1712 írásbeli vizsga 7 / 9 2018. október 29.
10. feladat Összesen 9 pont
10. a)
kubizmus impresszionizmus posztimpresszionizmus
gótika / reneszánsz fauvizmus szürrealizmus
10. a) 6 pont
10. b) • koponya – memento mori / figyelmeztetés a halálra / elmúlásra / idő múlása /
egyéb elfogadható válasz • felborult pohár – idő múlása / az élet törékenysége / rövidsége / egyéb elfogadható
válasz • kioltott mécses – idő múlása / az élet rövidsége / egyéb elfogadható válasz • pénzérme – világi célok hiábavalósága / gyűjtögetés értelmetlensége / egyéb
elfogadható válasz • könyv - világi célok hiábavalósága / egyéb elfogadható válasz • koponya köré font szalmaszál – Krisztus feltámadása • virág / leszakított virág - idő múlása / az élet rövidsége / illatozó, élettől duzzadó
virág és koponya kontrasztja / egyéb elfogadható válasz • egyéb elfogadható válaszelem
10. b) 3 pont
Művészettörténet — középszint Javítási-értékelési útmutató
1712 írásbeli vizsga 8 / 9 2018. október 29.
11. feladat Összesen 10 pont
11. a)
1874 11. a) 1 pont
11. b) Claude Monet Alfred Sisley Edgar Degas Pierre Auguste Renoir
11. b) 4 pont 11. c)
Az impresszionizmus irányzatához sorolható festők legkedveltebb témái közé tartozott a
táj, a nyüzsgő nagyváros, elsősorban Párizs, valamint az opera, a kávéházak, és a
zenés mulatók világa. Céljuk az volt, hogy a pillanatnyi benyomást rögzítsék, és
felszámolják a festészetben hosszú idő alatt kialakult, és a 19. századra megmerevedett
konvenciókat. A realizmushoz köthető Barbizoni iskola mesterei által először
alkalmazott plein air következetes használata jellemezte festészetüket. A tájakat
ábrázoló kompozícióikat teljes egészében a szabadban készítették és fejezték be. Gyors, lendületes ecsetvonásokkal vitték fel a vászon felületére a tiszta színeket és a légkör,
az atmoszféra megragadására, a színek fénnyel való telítettségének (valőr) és a
reflexeknek visszaadására törekedtek. A kontúrokat, a formák körvonalát fellazították, elmosták. Kompozíciós megoldásaikra nagy hatást gyakorolt az ekkoriban
mind népszerűbbé váló japán fametszet és a születőben lévő fotográfia. Tudatosan
dekomponált kompozícióik gyakran keltik az esetlegesség, a befejezetlenség képzetét.
Az állandóan változó látványt az egy motívumról különböző napszakokban és
fényviszonyok között készített sorozatok készítésével rögzítették.
11. c) 5 pont
Művészettörténet — középszint Javítási-értékelési útmutató
1712 írásbeli vizsga 9 / 9 2018. október 29.
12. feladat Összesen 6 pont
12. a)
(Caspar David) Friedrich 12. a) 1 pont
12. b) A romantika a klasszicizmust felváltó irányzat a 19. század első felében. Ez a felvilágosodás és a szentimentalizmus kora. Elnevezése a francia „roman” – regény szóból ered. Maga a stílus az irodalomból fejlődik ki. Alapja a kiábrándulás a polgári társadalom eszmerendszeréből. Jellemzője a tudatos szembefordulás a klasszicista mértéktartással. A képzelet és az érzelem az alkotói munka fő ihletforrása. Előtérbe kerül az egyén, a művészi ego szubjektív világlátása. Jellemzője a múltba fordulás, de az antik világ helyett a misztikus középkor, főként a gótika kerül az érdeklődés középpontjába. Témaválasztásában megjelenik az egzotikum (különleges távoli tájak) és az orientalizmus (keleti tájak, őshaza keresés). Egyéb elfogadható válaszelem.
12. b) 5 pont