Művészetek tantárgyi program - lovassy.hu fileMűvészetek tantárgyi program 2010 -1- Lovassy László Gimnázium A Művészetek műveltségterület tantárgyai: ének-zene, rajz-vizuális

LOVASSY LÁSZLÓ GIMNÁZIUM Lovassy-László-Gymnasium

Pedagógiai Program

2010.

Művészetek

tantárgyi program

Művészetek tantárgyi program

2010 -1- Lovassy László Gimnázium

A Művészetek műveltségterület tantárgyai: ének-zene, rajz-vizuális kultúra, mozgóképkultúra-

médiaismeret, tánc-dráma mind az esztétikai nevelésben, mind az általános művelődéstörténet

megismertetésében, valamint a tantárgyi követelmény rendszerek által előírt fogalmak,

tevékenységek elsajátíttatásában, gyakoroltatásában életre szóló, pótolhatatlan nyomot hagynak a

személyiség struktúrájában. Azokat az utakat, azt a nyomvonalat, amelyet e tartalmak oktatása

során a fiatal bejár, megismer, élénk színekkel tölti ki az emocionális nevelésre adódó rendkívül sok

alkalom, az érzelmi gazdagság felismerésének, felismertetésének számos lehetősége mind a tanórai,

mind a tanórán kívüli fejlesztő tevékenységek folyamán.

A művészeti tantárgyak oktatása legjelentősebb sajátosságainak egyike az érzelmi nevelés

fontossága. Az a lehetőség, hogy a művészeti alkotások megismerése emberi sorskérdéseket tár fel,

élethelyzeteket modellez, ember- ember, környezet-társadalom, egyén-közösség közötti

konfliktusokat, probléma megoldási javaslatokat modellez.

Másrészt tantárgyaink jelentős szerepet játszanak a kreatív alkotó folyamatok elsajátíttatásában,

gyakoroltatásában, az önállóan, illetve csoportosan készülő alkotások munkafolyamatának

megtervezésében, a művek értékelésében, bemutatásában, legyen az egy iskolai ünnepély, tárlat,

iskola galéria, filmvetítés.

Területünk különleges lehetőséget hordoz a személyiség formálására az értékek megteremtésében,

felerősítésében a talmi, csalóka, nemegyszer hazug csábításokkal szemben.

Közös fejlesztési feladatok

A művészetek műveltségi részterületeinek mindegyike hagyományosan tevékenység-központú és

mint ilyen kiváló alkalmat teremt a tanulóknak saját élményeik, tapasztalataik és máshol szerzett

ismereteik integrálásához.

Különböző mértékben, de mindegyik osztozik a következő célok, fejlesztések megvalósításában:

Az érzékelés érzékenységének fokozása

Ezzel összefüggésben a kifejezés árnyaltságának fokozása, a kommunikációs képesség

fejlesztése

A kooperációs képesség fejlesztése

A személyiség fejlődésének segítése

Az alkotóképesség fejlesztése

Az értékek (esztétikai és erkölcsi) iránti fogékonyság fokozása

A művészeti élmények feldolgozásának segítése

Közös élményanyaggal szolgálni a nemzeti és európai kulturális identitás megteremtéséhez



Kulcskompetenciák

1. Alapfeladat Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra, valamint

mindennapi életünk, tervezett-alakított környezetünk és a természet esztétikai jelentésekkel is bíró

tartománya. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos

megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez.

E területek közös jellemzője értékközvetítő és értékőrző mivoltuk, továbbá az, hogy aktív

befogadásra és alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület tehát egyaránt fejleszti a

teremtés és a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés

képességeit.

2. Kiegészítő feladatok Anyanyelvi kommunikáció

Szavakba önteni a szavak nélküli „néma félteke” által alkotó világot szinte lehetetlen.

Magyarázatokkal és elemző kritikákkal mindkét félnek meg kell próbálkoznia. A zenei

kommunikációs kompetencia a hangzó és a zenei jelrendszerbe írott jelentések, azok hangnemi,

formai vonatkozásainak ismeretét és megfelelő önismeret alapján a saját mondanivaló közvetítésére

az azokkal való bánni tudást jeleni.

Kép és filmelemzéseknél, a zenei műelemzéseknél a verbális kommunikáció erőteljesebb.

Idegen nyelvi kommunikáció

Elsősorban a zenei nevelés részfeladata. meg kell ismerni a tanulókkal az idegen eredetű zenei

szakkifejezéseket. Az idegen szakkifejezések, használata, értelmezése kapjon megkülönböztetett

figyelmet. A műdalok, európai és más földrészek dalainak eredeti nyelven történő megszólaltatására

igény szerint lehetőséget kell adni.

Digitális kompetencia

Az információs és kommunikációs technikák alkalmazása igen fontos a művészetek tanítási

folyamatában. A fotós-filmes választható csoportoknál a fotó utómunkálatok (retus,

képmanipulációk) mellett szinte minden tevékenységet digitális technikával végzünk.

Filmkészítésnél a rögzítés és az utómunkálatok, a képek és filmek elemzése digitális

szemléltetőanyaggal történik. Foglalkozunk a digitális művészetek jövőjével, tendenciákkal is.

Fontos feladat lehet az eredményes fejlesztő munkához az internet használat, internetes

információgyűjtés, a tanár által javasolt honlapok megkeresése.

Szociális és állampolgári kompetencia

Több műveltségi részterületnek is célja – a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés

és képességfejlesztés mellett – a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a

legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek

kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt.



Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép és önismeret

A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az

ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjává válnak, segítik a mélyebb megismerést és fejlesztik a

kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az

esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetekkel való foglalkozás

hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

A művészetek tanítása mással nem helyettesíthető módon járul hozzá a nemzeti és az európai

azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös

élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle

kibontakozó kortárs művészetek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a

fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma

születő értékeket is. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való

megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat,

toleranciájukat.

Testi és lelki egészség

A művészi értékre alapozott pedagógia segítséget ad ahhoz, hogy gyönyörűség legyen a tanuló

számára a kép, a tánc, a film, a fotó, az ének, a zene, és hozzájáruljon a mentális egészség

alakításához.

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire

Fejlesztéséhez az érdeklődés felkeltésére, természetes kíváncsiság mozgósító fenntartására,

sikerélményre, egyéni és közösségi művészeti élmények biztosítására van szükség.

A tanulás-tanítás tervezésének és szervezésének fenti rendszerekben való átgondolása garanciát

jelenthet nem csupán a művészetek, hanem a többi, különböző területen folyó iskolai munka azonos

irányba, a kompetenciák fejlesztésének irányába történő végzésére.



A tantárgy oktatásának rendszere a Lovassy László Gimnáziumban

A Lovassy László Gimnáziumban a Művészetek tantárgy keretein belül két képzőművészeti és két

zenei profilú specializáció közül választhatnak a tanulók

Képzőművészeti profilú specializációk

Alkotás hagyományos eszközökkel

Alkotás modern eszközökkel (Fotó – film – videó)

Zenei profilú specializációk

Zene és irodalom ( magyar vagy német nyelven)

Aktív zenélés

Évfolyam: 12-13. évfolyam – csoportbontás (15 tanuló)

Óraszám évfolyamonként: heti 1 összesen 37 (32)

Német nemzetiségi tagozaton 12-13 évfolyam – csoportbontásban (15 tanuló)

Választhatóan: 74 óra énekkari foglalkozás (heti 2 óra)

74 óra művészeti önképzőkör (heti 2 óra)

Legfontosabb tanári eszközök:


Évfolyamonként (belső használatra) összeállított szemelvénygyűjtemény

Olvasógyakorlatok (egy csoportnyi)

Kodály: Ötfokú zene

Kodály: 333 olvasógyakorlat

Kodály: Válogatott bicíniumok

Tegzes: Hétfokú olvasógyakorlatok I-II.

Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához (könyv - egy csoportnyi + CD-sorozat),

Pécsi Géza: Ének-Zene-Kultúra – tankönyv (egy csoportnyi)

Pécsi Géza: Ének-Zene-Kultúra – tankönyv német nyelven (egy csoportnyi)

Magyarnépi énekes-iskola I.II. (dalgyűjtemény + kazetta)

A magyar zene története (videó-anyag)

Operafilmek (videó-anyag)

Kazettás magnetofon, CD-lejátszó, erősítő, videó-magnó, DVD-lejátszó, televízió, pianínó,

hangvilla, metronóm, ritmushangszerek


Projektor

Drapériák

Digitalizált helyi szemléltető képanyag

Digitalizált érettségi képanyag

Szemléltető filmgyűjtemény VHS, DVD

Magnetofon

Térbeli szemléltető modellek

Magyarország műemlékei (faliképek sor.)

Reflektor(ok)

Színes TV



Térképek

Vetítővászon

Vetítőállvány

Videokamera

Videomagnó

Írásvetítő

Mozgófénykép. Filmelemzések kötelező irodalom

Számítógépes grafikai műhely

Fénymásoló

Szükséges tanulói eszközök:


Szemelvénygyűjtemény

Kottafüzet

Elméleti (zenetörténeti) füzet

Zeneiskolai vagy saját hangszerek


Fényképezőgép(ek)

Számítógépes grafikai programok




Cél

Életkori sajátságokat figyelembevevő érdeklődésre, vizuális tapasztalásra épülő,

tevékenységbe ágyazott ismeret, készség és képességfejlesztés.

A vizuális élményszerző, megismerő, értelmező, ábrázoló - megjelenítő, alkotó - cselekvő

képesség fejlesztése.

Érzelmi gazdagítás. Az esztétikai érzékenység, nyitottság, erkölcsi fogékonyság, igényesség,

ízlés kialakítása.

A látás kiművelése, tudatosítása. A képi művelődés képességének bővítése. A képi

emlékezet, képzelet, (közlés, művelődés) gazdagítása.

A kézügyesség, a gyakorlati - technikai érzékenység fokozása. A tervező, konstruáló,

anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő, környezetalakító képességek fejlesztése.

Életkornak megfelelő vizuális műveltség kialakítása.

A látható és láthatóvá tett világ megismerésén, leképzésen keresztül eljuttatni őket az

alkotásig.

Gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizualitás eszközökkel való megjelenítése,

az alkotás, tárgykészítés esztétikai, technikai lehetőségeinek megismerése és azok

alkalmazása.

A vizuális kultúra ágainak, a köznapi, a tömeg, a műszaki - technikai, a tudományos és a

művészi vizuális kommunikáció, kifejezés nyelv és jelrendszer eszközeinek,

ábrázolásmódjának műfaji sajátosságainak ismerete.

A mindennapok, a természet, a társadalom, a kulturális örökség a különféle

viszonyrendszerek, (ember és természet, ember és tárgyak, ember és technika, ember és

társadalom, az egyén létkultúrájának) megismerése.

A múlt értékeinek megismertetése, megszerettetése, a hagyománytisztelet kialakítása.

A hazaszeretet, a hova-tartozástudat valamint az empátia kialakítása.

Követelmény

A tanuló legyen képes:

a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, lényegének megragadására;

a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra;

a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra;

élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére;

a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására;

a médiák által közvetített üzenetek értelmezésére

a vizuális önkifejezésre, alkotásra;

a jelentés, a szép, az esztétikum megértésére;

a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére;

a mindennapok, a természet és társadalom a vizuális művészetek és a desing befogadására;

műelemzési eljárások alkalmazására,

az empátiára, a sajátjától eltérő gondolkodásmód elfogadására;

hagyományos kézműves technikák elsajátítására, alkalmazására;

Tartalom

Ismeret, élmény, tapasztalatszerzés a környezetből:

- az élő és élettelen természet, a mesterséges környezet jelenségei, elemei, anyaga,

formái, színei, téri helyzete, mozgása, változásai, esztétikuma

- az ember környezethez – élő, élettelen, mesterséges világhoz fűződő viszonya

- a saját környezet értékei

Ismeret-, élmény- és tapasztalatszerzés az emberről:



− az ember, az egyén, a társadalom fejlődése

− az ember társadalomhoz fűződő kapcsolata

− az emberi kultúra és alakító tényezői

− a kultúra területei – szellemi és tárgyi kultúra (művészetek, hagyomány)

A vizuális kultúra ágai – fotó, film, videó, képzőművészet

A vizuális kultúra műfajai, technikái

A vizuális kultúra kultúrköreinek korszakai, legnevesebb alkotói, alkotásai

A tömegkommunikáció legfontosabb formái, műfaji jellegzetességei

A környezetkultúra ágai – épített környezet és tárgyi világ

A hagyományos népi kultúra és tárgyalkotó tevékenység

A megismert tárgykörök alkotó jellegű kifejezése

Értékelés

Az értékelés célja a tananyagban való előrehaladás megállapítására irányuljon. Év elején

diagnosztikai célú ellenőrzés annak érdekében, hogy a tanulókkal honnan kell indulni a kitűzött cél

elérése érdekében. A tanulás, feladatmegoldások folyamatában segítő, korrekciós támogató

értékelés alkalmazása célszerű, mely visszajelzést ad a haladásról. Az értékelést az egyéni

korrektúra során szóban végezzük. Az óra alatti és óra végi értékelés a pozitív eredmények

megszilárdítását – a gyerekek szemléletének, értékítéletének alakítását szolgálják. Egy-egy tanítási,

tanulási szakasz végén fél évkor, év végén minősítő értékelés történik, mely jelzi a tudás (ismeret,

készség, képesség) szintjét.

A tanulók alábbi otthoni munkáit értékeljük havonta legalább egy érdemjeggyel:

• az órai vázlat kidolgozása;

• könyvtári kutatómunka;

• felsőbb évfolyamon több héten át végzett önálló alkotás.

Az értékeléskor figyelembe vesszük a tanuló adottságát, szorgalmát.

Az értékelés szempontjai:

• egyértelmű és pontos vizuális ill. szóbeli megjelenítés;

• a megfigyelés és a megjelenítés mélysége.

A továbbhaladáshoz szükséges, hogy minden ellenőrzött munka minimum 50 %-os befejezettségi

szinten legyen. A szóbeli megnyilvánulásnál kiderüljön, hogy a tanuló az alapvető fogalmakat,

összefüggéseket ismeri. A jeles szint eléréséhez szükséges, hogy az ellenőrzött munkák nagyobb részénél az órai anyagot a tanuló

alkotó módon tudja használni. A záró munkák nagyobb részt jeles minősítésűek legyenek.



RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK - A TANANYAG FELOSZTÁSA

Óraszám: heti 1 óra évi 37 (32) óra

Témák

Művészeti technikák

12.1. Ősi kézműves technikák

12.2. Hagyományos művészeti technikák

Ősi kézműves technikák 12.1.

Cél

mai kultúrákban jelen levő több ezer éves technikák gyakorlati megismerése,

természetes anyagok tudatos választása környezetünk építéséhez,

otthonunk alakításában, öltözködésünkben saját képünkre formálhatjuk tárgyainkat,

az ipari „műanyagtermékekkel”, „műanyagkultúrával” szembeni ellensúly

Tartalom

fonások,

csomózási eljárások,

szövés,

gyöngyfűzés,

gyöngyhímzés,

hímzéstechnikák,

textilfestés, textilrátét

Ajánlható könyvek, gyűjtemények:

Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány

Artner Erzsébet: Kézművesség

Megyei Múzeum, Veszprém

Néprajzi Múzeum, Budapest

Hagyományos művészeti technikák 12.2.

Cél

az általános alkotó technikákkal való gyakorlati megismerkedés,

alapfogások elsajátítása mellett vizuális elméleti alapok megszerzése,

a következő évben ezen technikák szabad, alkotó használata,

műalkotások gyakorlatiasabb, értőbb „olvasása” és használata,

értékítéletük fejlesztése környezetünk tárgyi kultúrájával szemben.

Tartalom:

1) Szabadkézi rajz

tér arányok és irányok a tanulmányrajzban,

tónusok a tanulmányrajzon,

különböző alapok és papírok,

különböző nemes grafikai eszközök, eljárások,

művészeti anatómia alapjai.



2) Festési eljárások

vizes bázisú festékek, hozzávaló ecsetek és papírok - akvarell,

oldószeres bázisú festékek, hozzávaló alapozás - tempera,- olajfestmény,

textilfestmények

falfestmények - fresco, - secco,

tűzzománc - az égetett, időtálló festék.

3) Alkotás térben (szobrászati eljárások)

mintázás alapjai: - nyersanyagok (agyag, samott),

- tartóváz építése,

- üregelés, szárítás, égetés

faragás alapjai: - gipsz,

- fa,

- kő,

- egyéb

tárgykollázs: - környezetünkben talált tárgyak alk. összeépítése

4) Műszaki alkotó technikák

tervezés - papíron,

- számítógéppel,

modellezés.

5) Restaurálás alapjai

képek,

tárgyak,

egyéb (pl. film).

Ajánlható könyvek, gyűjtemények:

Ötvös Nagy Ferenc: Zománcművesség,

Stan Smith: Az akvarellfestés technikája,

Barcsay Jenő: Anatómia, Ember és drapéria,

Ihász Zsuzsa: Művészeti technikák könyve,

Megyei Múzeum, Veszprém,

Szépművészeti Múzeum, Budapest,

Műcsarnok, Budapest,

Helyi galériák.




1. Fotó Cél

a modern, általunk is hozzáférhető alkotó eszközök gyakorlati megismerése,

a vizuális információk gyűjtésének, tárolásának mai, jövőbeli formái,

a vizuális információk mélyebb megértése,

alkotási lehetőségeik modern eszközökkel.

Tartalom

1) Sokszorosító grafikai eljárások - papírnyomat,

linómetszet,

könyvnyomtatás alapjai.

2) Sokszorosítás gépekkel:

fénymásolás lehetőségei,

nyomtatás raszterpontokkal (könyv, újság),

számítógépes sokszorosítás.

3) Alkotás optikai eszközökkel:

fotó – kamera, film, papírkép, labor, montázs, kiállítás-rendezés.

4) Alkotási lehetőségek számítógéppel:

szkennelés,

képfeldolgozás,

nyomtatás,

virtuális galériák létrehozása.

Gyakorlati fotózás

1.) gépek, nyersanyagok,

2.) világítási gyakorlatok:

- irányított fényforrás (egy, több),

- szórt fények, reflexek,

- színes fények.

3.) mozgás:

- téma bemozdulása,

- gép bemozdulása,

- életlenség okai (hibák, előnyök),

- sorozatfelvételek, sportfotók.

4.) kompozíciós gyakorlatok:

- csendélet, anyagszerűség,

- portré – nézésirány, érzelmek és a jellem tükrözése,

- csoportképek – ritmus, személyek kiemelése,

- belső terek, jellemző nézőpontok,

- tájképek - napszakok szerinti változás,

- épületfotózás.

Fotóművészeti témák elemzése (ezek alapján alkotómunka – 1. órai gyakorlati munka, 2.

internetes gyűjtés, 3. otthoni gyakorlás):

fotóművészet kezdetei,

portré,

riport, bulvárfotó,



háborús felvételek,

reklám felvételek,

divatfotó,

az ember természetes állapota, akt,

tudományos felvételek,

manipulált felvételek,

művészi vegyes technikák (pl. belerajzolás stb.)

csendéletek,

tájfelvételek,

épített környezet,

tárgy, műtárgy fotózás, reprodukciós felvételek.

Munkálatok számítógéppel

fotók manipulálása számítógéppel – retusálás,

képkivágások módosítása, szűrők,

rétegződések, fázisfotók.

A fotó paszpartuzása, a kiállítás alapjai

Ajánlható könyvek gyűjteménye:

művészeti technikákat bemutató szakkönyvek,

számítógép-kezelési szakkönyvek, programok,

internetes galériák,

médiatárak (iskolai, városi, megyei, országos),

fotótechnikai szakfolyóiratok, szakkönyvek,

fotógalériák gyűjteményei.

2. A filmkészítés gyakorlati alapjai

Alkotás optikai eszközökkel

videó – kamera, felvétel, manipulálás, másolás,

animáció – festéssel számítógéppel,

filmelemzések,

filmkészítés technikai kísérletei,

filmdigitalizálás,

filmszerkesztés.

Ajánlható könyvek gyűjteménye

művészeti technikákat bemutató szakkönyvek,

számítógép-kezelési szakkönyvek, programok,

internetes galériák,

médiatárak (iskolai, városi, megyei, országos),

fotótechnikai szakfolyóiratok, szakkönyvek,

fotógalériák gyűjteményei.

Tartalom

1) Videokamera gyakorlati használata

fehér szint,

világítás,

a kamera mozgatása,

képkivágás,

különböző helyszíneken forgatás.



2) Utómunkálatok

vágás, a felvételek illesztése,

hangosítás, szinkron, hangfelvételek több rétegben,

feliratok, szerkezet, ritmus, hangsúlyok.

3) Film forgatókönyv és képregény kapcsolata

képregény - elmélet, gyakorlat.

forgatókönyv – elmélet, gyakorlat.

4) Animációk – jellemző nézőpontok, figurák tervezése, takarások

vonalakkal,

foltokkal,

5.) Filmelemzések gyakorlati szempontból

film hőskora,

kisfilm, mozifilm,

térhatású kísérletek,

televízió formanyelve,

kísérleti filmek, művészfilmek,

rétegfilmek,

tudományos felvételek.

Filmelemzések világhírű filmek, filmrészletek alapján

FEKETE-FEHÉR filmek

1.) Némafilmek

kezdetek,

hangosítás,

zörejek alkalmazása.

2.) Hangosfilmek

kezdetek.

SZÍNES filmek

kezdetek,

fekete-fehér és színes felvételek kombinációi,

színes film,

színezett film.

DIGITÁLIS filmek

a manipulált hagyományos felvételek,

sík animációs felvételek – vonalas, folt

3D tervezésű animációk

modellezés, tudományos felvételek,

történet elbeszélése,

térhatású vetítés.

SAJÁT FILM készítése – csoportmunkában, forgatókönyv alapján

Diák filmek értékelése, elemzése

ÖNÁLLÓ MUNKATERV, LEHETŐSÉGEK

OKTV, tanulmányi versenyre készülés fotósorozattal, filmmel,

Helikoni művészeti fesztiválra készülés filmmel,

Szalagavatóra készülés filmmel,

számítógépes animációk,

választott fotó, film elemzése,

feladatsor – kiadvány, honlap tervezése,

önálló film készítés csapatmunkával.




1. A tanórák cél- és feladatrendszere A zene megszerettetése a kreatív, élményekből fakadó egyéni és közösségi éneklés és az

egyéni illetve csoportos hangszeres zenélés segítségével. A zenei emlékezet a zenei képzet és a zenei memória folyamatos fejlesztése. A zenei írás-olvasás készségeinek fejlesztése a Kodály-koncepció eszközeinek segítségével. A zeneértő és -érzőképesség fejlesztése. Az összefüggések megláttatása a zenei korok, a történelmi események, a képzőművészet és

az irodalom között. Hagyományőrzés. A magyarországi és az európai kultúrák népzenéjének, hagyományvilágának (mozgás, tánc, szókincs, szertartás) megismertetése.

Felkészítés a középszintű ének-zene érettségire. Az ének-zene (9-11 évf.) tantárgyi

követelmények kiegészítése az érettségi követelmények szintjére. Felkészítés bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és tanítói pályaorientáció

esetében) készségfelmérő alkalmassági

2. Ellenőrzés, értékelés Egyéni és csoportos éneklés, hangszeres produkció tanári értékelése, állandó javítása. Az

önkéntes “műsorórákon” a tanulók egymás produkcióját értékelik a kialakult tetszésnyilvánítási

formák alapján.

Az írásbeli feladatokat következetes “önjavító” módszerrel, illetve alkalmankénti tanári

ellenőrzéssel javítunk.

Szóbeli értékelés

A művészeti nevelés egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár, a gyakorlati (műtermi,

műhely) munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a

formatív, szóbeli értékelés. Nem minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás,

illetve a hiányosságok feltárása, ami segíti a tanulóban az önértékelés kialakulását, fejleszti

önismeretét. Kiváló, sokirányú nevelő hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával

történő szóbeli értékelésnek is.

Írásbeli értékelés

Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés

elemei. Az osztályzatoknál a mégoly rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb

tájékoztatást nyújtanak, rámutathatnak bizonyos problémákra és javaslatokat tehetnek a

fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet.

Az osztályzás

Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi

követelmények megvalósulását számon kérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az

osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése. A

szummatív típusú felmérő, összegző, záró minősítések (vizsgák), amelyek szelekciós

funkciót is betöltenek, csak akkor hitelesek, ha objektívek, ha következetesek, ha pontosan

meghatározott kritériumok alapján történnek.

Az értékelés alapja

Az értékelés céljától és típusától függ, hogy milyen „evidenciák” alapján értékelünk. A

művészetek esetében az értékelés sajátos, ahol az osztályzási normarendszert nem lehet

automatikusan használni az eltérő egyéni képességek és készségek miatt. Az

érdemjegyeknek közelíteni kell a realitáshoz és az objektivitás elengedhetetlen.



3. Tanórán kívüli (választható) lehetőségek a zenei nevelésben

Az iskola bármely tanulója tagja lehet (önkéntes jelentkezés alapján) a nagy hagyományokkal

rendelkező énekkarnak, a német nemzetiségi tagozat kamarakórusának, illetve kisebb éneklő

csoportoknak (kamarakórus, férfikar, énekegyüttesek) Az énekkari tagság feltétele a rendszeres

próbára járás.

Az iskola aktívan zenélő tanulói rendszeresen kapnak lehetőséget tehetségük, fejlődésük

bemutatására.

Műsor-órák

Karácsonyi koncert

Alma Mater Napok

Helikon

Éneklő Ifjúság országos minősítő verseny

Nemzetiségi kórusok országos fesztiválja

Tavaszi Ének

Országos népdaléneklési verseny




Ebben a specializációban a zenei törzsanyag mellett nagyobb hangsúlyt kap a zenehallgatás, a zene

és az irodalom kapcsolata. Irodalmi ihletésű zeneművek (Schubert – Goethe: Erlkönig; Erkel Ferenc

– Katona József: Bánk bán) részletesebb elemzésével szélesítjük a művészeti látókört, itt szerzett

bővebb ismereteiket a tanulók jól hasznosíthatják az irodalmi érettségi megmérettetésen is.

Az ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi

követelményekre, de bizonyos mértékben meghaladják azt, mivel a kerettanterv ének-zene

tantárgyból csak 10. évfolyamig tartalmaz tantervi követelményeket. Az érettségivizsga-

követelmények teljesítésének érdekében ez a specializáció teremt alkalmat arra is, hogy felkészítsen

az érettségi vizsga követelményeire, illetve bizonyos egyetemek és főiskolák (elsősorban óvónői és

tanítói pályaorientáció esetében) készségfelmérő alkalmassági vizsgáira.


Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett az aktív zenélésre fektetjük a

hangsúlyt. Minden órán elhangzik egy-egy zenei, vagy táncos produkció, hiszen sok tanuló évekig

járt, vagy még jelenleg is jár zeneiskolába, tanul valamilyen hangszeren, táncol valamelyik néptánc-

együttesben, vagy más tánc-egyesületben, az informatika tagozat diákjai között pedig nagyon

népszerű a számítógépes zeneszerzés. Az iskolai művészeti bemutatókkal igyekszünk rendszeres

szereplési lehetőséget biztosítani ezeknek a tanulóknak, de ott csak a legjobbak kapnak lehetőséget.

Ezeken az órákon azok is szívesen bemutatják produkciójukat, akik csak kedvtelésből zenélnek,

táncolnak.



RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK - A TANANYAG FELOSZTÁSA

12. évfolyam

Énekes anyag

Többszólamú művek kamaraéneklése (kánonok, könnyebb magyar népdalfeldolgozások -

Bárdos Lajos, reneszánsz szerzők kórusművei)

Vegyeskari szólamok kialakítása SATB vagy SAB

Készségek:

Hallásfejlesztés - vegyeskari regiszterek!

Zene és irodalom

Ebben a specializációban az előírt tantervi követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kap a

zenehallgatás, a zene és az irodalom kapcsolata. Irodalmi ihletésű zeneművek (Schubert –

Goethe: Erlkönig; Erkel Ferenc – Katona József: Bánk bán) részletesebb elemzésével

szélesítjük a művészeti látókört, itt szerzett bővebb ismereteiket a tanulók jól hasznosíthatják

az irodalmi érettségi megmérettetésen is.

Hangközök és fordításai

Hangképzés - többszólamúság vegyeskari regiszterek szerint

Lapról olvasás régebbi korok anyagából

Zenei ismeretek

Hármashangzatok és fordításai

A klasszikus funkciós rendszer alapismeretei TSDT

Egyszerűbb moduláló fordulatok diktálása 2# 2b előjegyzésig

Népzenei ismeretek

A népdal szerepének megfigyelése a 20. század zenéjében

Zenetörténet

A 9. évfolyam anyagának ismétlése, önálló elemzése

A nemzeti romantika képviselői

A későromantika anyagából (wagneristák, veristák)

A 20. századi zene főbb irányzatai (impresszionizmus, expresszionizmus, dodekafónia,

folklorizmus

Zenehallgatás

Az ária és a recitativo fejlődésének megfigyeltetése az opera műfajában

A balett dramaturgiai szerepe (Sztravinszkij, Ravel, Debussy)

A dalciklus megújulásának jellemzői (Schubert, Schumann, Muszorgszkij, Schönberg)

Tájékozódás az atonális zene különböző stílusbeli előfordulásaiban



Továbblépési minimum

Éneklés

10 műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan.

Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan.

Zenei ismeretek

Dodekafón szerkesztés

Atonalitás

Dalformák

Zenei írás-olvasás

Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben

Zenetörténet

Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban.



13. évfolyam

Énekes anyag

Többszólamú művek hangszerkíséretes éneklése

(a zeneiskolában hangszert tanulók bevonása, hangszeres kamara-együttesek)

Igényes könny_ zenei feldolgozások, más népek népdalfeldolgozásaiból

Vegyeskari szólamok SATB vagy SAB

Készségek

Hallásfejlesztés énekhang és hangszer harmóniája

Egyszerűbb moduláló fordulatok szolmizálva (dó-váltás!)

Hangképzés - többszólamúság vegyeskari regiszterek szerint

Lapról olvasás Kodály és Tegzes gyakorlatai alapján

Zenei ismeretek

Hármashangzatok és fordításai az abszolút rendszerben

A klasszikus funkciós rendszer alapismeretei - szeptimek és fordításaik

Egyszerűbb moduláló fordulatok diktálása 2# 2b előjegyzésig

Népzenei ismeretek

A népdal szerepének megfigyelése a 20. század zenéjében

Zenetörténet

A 11. évfolyam anyagának ismétlése, önálló elemzése

A 20. században megújuló műfajok: pantomim, drámai oratórium, szcenikus oratórium

A zenei eszköztár további bővítése: szeriális zene, aleatória, egyéb rendezőelvek

A jelen kor magyar zenéjének nemzetközi rangú alkotásai

A zene szórakoztató funkciói a 20. században.

A szórakoztató zene műfajai

Zenehallgatás

A partitúra használatának gyakorlása

A zenei eszközök használatának megfigyelése a szórakoztató zenében

Értékek színvonal szerinti elkülönítése

Továbblépési minimum

Éneklés

10 műzenei idézet stílusos, kifejező éneklése emlékezetből egyénileg és csoportosan.

Egyszerű többszólamúság éneklése csoportosan.

Zenei ismeretek

Új hangszerek a 20. század zenéjében

A jazz. Stílusjegyek, együttesek

Könnyűzenei irányzatok

Zenei írás-olvasás

Ismert dalok, műzenei idézetek éneklése szolmizálva, és a tanult hangnemekben

Zenetörténet

Meghallgatott zeneművek felismerése. Tájékozódás a tanult zenetörténeti korszakokban.

Művészetek tantárgyi program - lovassy.hu fileMűvészetek tantárgyi program 2010 -1- Lovassy László Gimnázium A Művészetek műveltségterület tantárgyai: ének-zene, rajz-vizuális

Documents