Marketingkommunikáció I.

Marketingkommunikáció I.

Előadó: Szakál ZoltánSzakál Zoltán

[email protected]@nyf.hu

Nyíregyházi Főiskola

2007

Előadásvázlat

Bevezetés A követelményrendszer ismertetése Marketing és kommunikáció Kommunikációs alapmodell

A jövő marketingje: tweenspeak, emotional branding

A napjainkban felnövő tizenéves generáció arra kényszeríti a szakma képviselőit, hogy újragondolják márkákkal kapcsolatos üzletpolitikájukat.

Interaktív generáció. Információs társadalom tovább erősödése.

A szokások változása. Internet mindenkinek.

Az internet szolgáltatások bővülése,minőségi fejlődése. Gyors piaci változások.

A reagálási idő lecsökken, viszont a hatékonyság döntő lehet. A MIR szerepe nő.

A célcsoport jellemzőinek ismerete elengedhetetlen lesz.

A követelményrendszer

Kötelező irodalom: Fazekas Ildikó – Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció; Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest 2000

Első zárthelyi dolgozat 2007. március 29. Második zh 2007. május 3. Felkészülés és számonkérés: a kötelező irodalomból és a kiadott

anyagokból! Beadandó dolgozat elkészítése: Esettanulmány egy valós termék

vagy szolgáltatás marketing-kommunikációs mixéről költségvetéssel, akciótervvel.(5 oldalas hiteles és valós). Lead. határidő: 2007. május 3.

Ajánlott irodalom

Philip Kotler: Kotler a marketingről

Bernard Brochand – Jacques Lendrevie: A reklám alapkönyve

Eszes-Szabóné-Szántó-Veres: Globális marketing

Philip Kotler: Marketing menedzsment

Beadandó esettanulmány

Fedlap: Főiskola neve, címe, tantárgy, tantárgyfelelős, CÍM, hallgató

neve, szak, szakirány, évfolyam, helység és évszám.

A fedlap és a hátlap kék színű. Terjedelem: 10 oldal.

Kötés spirál vagy egyéb masszív kötés.

Betűméret 12 pontos Times NR, sorköz szimpla, margók körbe 2,5.

1. rész: termék vagy szolgáltatás bemutatása, piaci helyzetkép

felvázolása.

2. rész: marketing tevékenység célja, illeszkedése a stratégiába.

3. rész: a kommunikációs-mix bemutatása, indoklással, várható

eredmények, akcióterv.

4. rész: a marketingkommunikációs rész költségterve részletesen, heti,

illetve havi bontásban.

Marketing alapfogalmak

Marketingötlet - pénz- hatékonyságKotler: társadalmi és vezetési lépések láncolata, melyek során az egyének és csoportok termékeket és értékeket alkotnak s cserélnek ki egymás között, mialatt kielégítik szükségleteiket és igényeiket.

Marketingkommunikációolyan tervezett cselekvéssorozat, mely a vállalat marketing-rendszerébe illeszkedik, célja egy termék - márka -, vállalat megismertetése, népszerűsítése, a fogyasztó figyelmének felkeltése, vásárlásra ösztönzése, illetve érdeklődésének megtartása kommunikáció segítségével.

4P (marketing- mix)Product, Price, Place, PROMOTION (4P)

Kommunikációs-mixreklám, személyes eladás, vásárlásösztönzés, Public Relations, stb.

Above The Line - Below The Line

ATL - BTL

nyomtatott sajtó szabadtéri eszközök rádió televízió mozi internet

direkt marketing vásárlásösztönzés vásárláshelyi reklám eseménymarketing,

rendezvények vásárok, kiállítások szponzorálás személyes eladás PR nyomtatványok

A marketing tudomány, vállalati filozófia és vállalati tevékenység.

Napjainkban a marketing vállalati filozófia szerinti felfogása a jellemző, melynek középpontjában a vevőkkel való azonosulás áll.

A marketing tehát egy szemléletmódot fejez ki, melynek középpontjában a fogyasztó és annak igényei állnak, s ennek kielégítés tekinti célnak.

Wilburne Schramm szerint a kommunikáció:

„olyan tevékenység (folyamat), amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre”

Marketingkommunikáció: kapcsolatot kell teremtenie a környezetével, amit egyaránt megtehet tömegkommunikáció valamint a személyes kommunikáció útján.

Kommunikációs alapmodell

A kommunikáció formáit az elkülönültség foka szerint különböztethetjük meg.

A primer formában ahhoz, hogy a kommunikáció létrejöjjön, a kibocsátónak és a befogadónak semmilyen technikai eszközre nincs szüksége. Ilyen például: két ember személyes beszélgetése.

A szekunder formában a kibocsátónak már szüksége van valamilyen technikai eszközre, a befogadó viszont segítség nélkül tudja fogni az üzenetet. Erre példa a sajtó.

A tercier forma jellemzője pedig, hogy mind a kibocsátónak, mind a befogadónak szüksége van valamilyen segédeszközre, hogy a kommunikáció létrejöjjön. Ennek a leglátványosabb példái a rádió és a televízió, vagy említhetnénk még a telefont.

AIDA formula elemei:

Attention, figyelem felkeltés, Intrest, az érdeklődés kialakítása, Desire, felébreszteni a vágyat a

fogyasztóban, Action, üzletkötés.

táblázat: Általánosan alkalmazott kommunikációs eszközök

Reklám Vásárlásösztönzés Public relations Személyes eladás Direkt Marketing

Nyomtatott és elektronikus reklámok

Versenyek, játékok, sorsolások, lottók

Sajtóanyagok Értékesítési bemutatók Katalógusok

Külső csomagolás Jutalmak és ajándékok Beszédek Értékesítési összejöve-telek Postai küldemények

Csomagolt mellékletek Áruminták kipróbálása Szemináriumok Ösztönző programok Telemarketing

Mozgófilmek Vásárok és kereskedelmi bemutatók

Éves beszámolók Áruminták Elektronikus vásárlás

Brosúrák, könyvecskék Kiállítások Jótékony célú adomá-nyok Vásárok és kereskedelmi bemutatók

Tévéshop

Telefonkönyvek, szaknévsorok Bemutatók Szponzorálás Faxküldemények

Plakátok, reklámcédulák Kuponok Kiadványok E-mail

Hirdetőtáblák (óriásplakátok) Engedmények Kapcsolatok a közönséggel Hangposta

Árutartó állvány vagy polcjelzések

Alacsony kamatozású hitelek Lobbizás

Eladáshely reklámok (POP) Szórakoztatás Identitáshordozó eszközök

Audiovizuális anyagok Visszavásárlási kedvez-mények (Régi termék beszámítása az újba)

Vállalati magazin

Szimbólumok és emblémák (logók)

Pontgyűjtési akciók Események

Videókazetták Árukapcsolatok

Forrás: Philip Kotler: Marketing menedzsment, Budapest, 2001, 657. old.

A legfontosabb médiumok jellemzői

MédiumElőnyök Korlátok

Napilapok Rugalmasság, időszerűség, jó helyi piacfe-dés, széleskörű elismertség, hitelesség

Rövid élettartam, gyenge megjelenítés, kevés „véletlen” olvasó

Televízió Látvány, hang és mozgás kombinációja, érzékszervekre ható appeal, fokozott figyelem, nagy hatókör

Magas abszolút költség, sok zavaró tényező, felszínes expozíció, kisebb közönségszelekció

Direct mail Közönségszelekció, rugalmasság, nincs konkurens reklám a hordozó médiumban, személyesség

Viszonylag magas költség, „postaládaszemét”-imázs

Rádió Tömeges alkalmazás, jelentős földrajzi és demográfiai szelektivitás, olcsóság

Csak hallás útján hat, kevésbé figyelnek rá, mint a televízióra a rátaösszefüggéseket nem állapították meg, felszínes expozíció

Képeslapok Jelentős földrajzi és demográfiai szelektivitás, hitelesség és presztízs, jó minőségű megjelenítés, tartósság, sok „véletlen” olvasó

Hosszú előzetes lekötés, felesleges példányok, a lapon belüli környezet nem köthető ki

Közterületi reklám Rugalmasság, gyakran ismétlődő expozí-ció, olcsóság, csekély konkurencia

Közönségszelekció hiánya, kreativitás korlátozottsága

Forrás: Philip Kotler: Marketing Menedszment, Budapest 2001, 707.old.

marketingmarketing

Kommunikáció:olyan tevékenység, amely egy kibocsátó (információforrás) és egy befogadó (címzett) között gondolatok közösségét vagy egyezését hozza létre.

A kommunikáció folyamatához elengedhetetlen: az üzenet kibocsátója az üzenet befogadója azok a csatornák, amelyeken az üzenet a befogadóhoz (címzett) eljut az üzenet (információ)

A kommunikáció az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével.

A kommunikációtudomány egy olyan tudományág, amely a kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a kövekezőkkel foglalkozik:

Tömegkommunikáció Szervezeti kommunikáció Diskurzuselemzés - ( nem azonos a beszélgetéselemzéssel ) Beszélgetéselemzés - (néhol Konverzációanalízis) Lingvisztika Szociolingvisztika Kognitív lingvisztika Szemiotika Pragmatika Egyéb kommunikációs ismeretek (pl:beszédírás, retorika, interperszonális

kommunikáció, stb.)

Lingvisztika Általánosságban a nyelvészet az emberi nyelvekkel foglalkozó

tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli. A nyelvészet szerteágazó területét három fő szempont alapján szemlélhetjük:

Szinkronikus vagy diakronikus: az első típus a nyelvek jelenlegi formájával, míg a második a nyelvek múltjával, nyelvcsaládok alakulásával foglalkozik;

Elméleti vagy alkalmazott: az elméleti nyelvészet azon elvekkel foglalkozik, mely a nyelvek leírását, kialakulását írják le, vagy a nyelvek univerzális tulajdonságait vizsgálja, az alkalmazott nyelvészet pedig az adott nyelvek alkalmazását, működését tanulmányozza;

Kontextuális vagy független: (ezen kifejezések nem kialakult formák; az Encyclopædia Britannica például a „makrolingvisztika” és „mikrolingvisztika” kifejezéseket használja, analóg módon a közgazdaságtan „mikroökonómia” kifejezéséhez) az első megközelítés a nyelvet a világba illesztve vizsgálja: kapcsolatát a társadalommal, elsajátítását, használatát és alakulását; míg a független megközelítés a nyelvet saját magában, önállóan vizsgálja.

Szociolingvisztikának azt a tudományt nevezzük, amely a társadalom aspektusából vizsgálja a nyelvhasználatot.

Azt is vizsgálja, hogyan befolyásolják a különböző beszédformákat (lektusokat) olyan társadalmi tényezők, mint etnikum, vallás, társadalmi réteg, nem, végzettség, stb., és hogyan sorolhatjuk ennek alapján csoportokba a lektusokat egy társadalmi rétegben. Ahogy a nyelvhasználat egyik helyről a másikra változik (dialektus formájában), úgy változik a különböző társadalmi osztályok között is, és ezeket az ún. szociolektusokat vizsgálja a szociolingvisztika.

Például a szociolingvisztika meg tudja határozni a társadalmon belüli hozzáállás tanulmányozásával, hogy egy adott dialektust nem tekintenek megfelelőnek egy üzleti vagy szakmai környezetben. Vizsgálja ezen felül egy adott szociolektus nyelvtanát, fonetikáját, szókincsét és egyéb más aspektusát.

A nyelvvariációk tudománya társadalmi megszorításokkal foglalkozik úgy, hogy a nyelvet közben nyelvi környezetbe helyezi. Kódváltásnak nevezzük, amikor különböző társadalmi helyzetekben egy másféle nyelvhasználatot veszünk elő (pl. tegezésről magázásra váltás).

Általában William Labov-ot tekintik a szociolingvisztika atyjának. A szociolingvisztika abban különbözik a nyelv szociológiájától, hogy az előbbi a

társadalom hatását vizsgálja a nyelvre, míg az utóbbi a nyelv hatását vizsgálja a társadalomra.

A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya. Ebbe beletartozik a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés: annak a folyamata, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, és fogjuk fel, értjük meg a világot. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük.

A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentése, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.

A szemiotika előfutárai Platón, Arisztotelész és John Locke, megalapítója Charles Sanders Peirce („a szemiotika atyja”).

A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, iletve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.

Ha egy jelrendszer által modellezünk egy valóságos jelenséget (-csoportot), akkor a jelrendszer szintaktikai szabályai adják meg, hogy milyen jeleket használjunk, és ezeket hogyan kombináljuk, a szemantikai szabályok, hogy az egyes egyszerű vagy összetett jeleket hogyan kell értelmezni, hogyan írják le a valóságot, végül a pragmatika annak leírása, hogy a jelrendszer hogyan viszonyul az egyes felhasználókhoz. Például ha a magyar nyelvet mint jelrendszert vesszük, akkor a helyesírási szabályok a szintaktika részei, a szótárak a szemantikáéi. A pragmatika itt például olyan kérdéseket vizsgál, hogy hogyan és miért változnak az előbbi szabályok a történelem során, vagy még jellemzőbb példa: miért alkalmazunk tárgyilagosabb, szárazabb lexikonstílust lexikoncikkekben, és érzelmileg telített költői jelzőket költeményekben.

Alapvető kérdései tehát: Hogyan függ a jelek használata, illetve értelmezése a jelfelhasználók bizonyos jellemzőitől (például társadalmi hovatartozásától), állapotától; vagy a kommunikációs folyamat jellemzőitől. Hogyan fejezzük ki magunkat világosan, úgy, hogy mások értsék is, sőt esetleg elismerjék a véleményünket. Gyakori kérdése, hogy hogyan lesznek bizonyos jelek, jelvények, szimbólumok manipuláció, propaganda eszközei. Már a kérdésekbõl is látható, hogy a pragmatikának nagyon szoros kapcsolatai vannak a kommunikációelmélettel, szociológiával, pszichológiával. Vannak kapcsolatai a hermeneutikával is.

A pszichológiai-szociológiai elméletek szerint a pragmatikai készség tartalmazza: a kérdésre való válaszolni tudást; a párbeszédben való részvétel képességét azáltal, hogy felváltva beszélgetünk a nyelv non-verbális aspektusára való figyelem és reagálás képességét a tudatosság képességét, amit a párbeszéd tárgyában kell szerepeltetni, hogy segítse a

hallgatót a teljes megértésben azok a szavak, kifejezések ismerete és használata, amiket a párbeszéd alatt mondani vagy

megválaszolni kell a téma függvényében a képességet, hogy megtartsa a témát, vagy udvariasan témát váltson, ha ennek

szükségét látja a szemkontaktus fenntartásának képességét / ne túl mereven nézni, vagy túlságosan félre

nézni/ azt a képességet, hogy megkülönböztesse, hogyan beszéljen, viselkedjen különböző

kommunikációs partnerekkel /formális, vagy informális helyzetben/

A kommunikációs alapmodell

Primertechnikai eszköz nem szükséges hozzá

Szekundera kibocsátónak technikai eszközre van szüksége

Terciermindkét félnek egyaránt szükségeltetik a technikai eszköz

Kibocsátó

Üzenet Csatorna

Befogadó

Dekódolás

Kódolás

Visszacsatolás

Kommunikációs környezet

Totális kommunikáció

A kommunikáció fajtái

Személyes kommunikációkétirányú és közvetlen, két személy között zajlik, lehetséges a szerepcsere a kibocsátó és a befogadó között, a leghatékonyabb kommunikációs fajta

Csoportkommunikációa befogadó pozíciójában egy homogén, viszonylag zártkörű csoport áll, nem minden esetben kétirányú és közvetlen, térben és időben elválhat a kibocsátó és a befogadó egymástól, így a visszacsatolás később tud megtörténni (pl.: konferencia)

Tömegkommunikációa befogadó közeg általában laza embertömeg, nagy létszámú és heterogén sokaság, az információ kibocsátója térben és vagy időben távol van a befogadóktól, így visszacsatolás jóval később lehetséges (pl.: televízió), 1 főre eső költsége (kontraktusköltség) alacsony, a közölt üzenet is viszonylag állandó

Véleményirányítók Vélemény-vezéregyéniségek

magasabb a csoporton belüli presztízse újítóbb szellemű erőteljes ragaszkodás a csoport normáihoz,a

csoportmag környékén található a specifikus témában több ismerettel rendelkezik, mint

a többi csoporttag nyitottabb kommunikatív

Reklám és pszichológia

markom kialakításához nagy segítséget nyújt: a pszichológia, szociológia, közgazdaságtan, jog statisztika, szemiotika, és az esztétika.

fogyasztói célcsoport és magatartás, hogyan gondolkodik hat-e a reklám < IGEN a pszichológia már a termékfejlesztésnél fontos lehet (pl.:

csomagolás színe, ha fehér = „light” vagy „sensitive” asszociáció reklámpszichológia = érzékelés, észlelés, figyelem, tanulás,

szükségletek, motiváció, attitűd, kultúra, AIDA modell /figyelem,érdeklődés, vágy, cselekvés - vásárlási folyamat pszichológiai lépései/

a hirdetés alapvető funkciója az informálás, befolyásoló, hatással van a vásárlói döntésekre

a reklám megkülönbözteti a márkákat a piacon a reklám hatással van az árra, beépül támogatja az értékesítési láncot a reklám támogatja a szórakoztatóipart, sportot, a médiumokat

adóbevétel és gazdasági szempontból is meghatározó

Reklám és társadalom

szociológia - a társadalom felépítésének ismerete célcsoport-képzés

fontos a vásárlók megismerése (marketingszemlélet), a társadalom tudatos vizsgálata társadalomközpontú markom: vegye számba a célpiacok szükségleteit, igényeit és érdekeit, a

konkurenciánál hatékonyabban elégítse ki az igényeket, a társadalmi jólét magtartása illetve növelése mellett

a reklám a társadalom megváltoztatását segíteni tudó eszköz, a média hatalma véleményformáló

szeretjük e a reklámokat és befolyásolják e döntéseinket? Korlátozható e a reklámok túlzott ennyisége? Óriásplakát megtöri a vezetés monotonitását a reklámok kikapcsolódásunkba is beavatkoznak (televízió) a médiumoknak a reklám bevételi forrás a reklám manipulál (több mint meggyőzés), hipnózis?

A vásárlási döntés megalapozói

Kínálat Befolyásolás Motívum

árminőség

divatosságtetszetőség

szolgáltatásokgyártóról kialakult

kép

reklámcsaládtagismerős

korábbi vásárlókkorábbi sajáttapasztalat

jövedelemszükséglet

kulturális szintszokásokutánzáspresztízs

Forrás: Fazekas - Harsányi, 2000 Hoffmann nyomán

a reklám gyakran megtéveszt becsap a reklámnak etikátlan üzenetei, hangi és képi elemei lehetnek valótlant nem állíthat

a nem célcsoportot zavarhatja - ki kell szűrni őket a a jel fogadásánál

a reklámok többsége szebben mutatja be a világot, mint amilyen valójában - a fogyasztó hamar beleképzeli magát a szereplők életkörülményeibe (összefügghet álmaikkal)

a reklám anyagiassá tehet, torzíthatja az emberek értékrendjét etikai kérdések: pl. gyerekreklámok, vagy szexualitás a

reklámban a nyelvezet is fontos (angol szavak - magyar szavak) a reklámok elvonják a figyelmet, vagy nem ? (óriásplakát) gyakran ismételt reklámok

REKLÁM

Társadalmi célú kommunikáció és reklám

A TCK célja közérdekű, közhasznú eszmék, gondolatok, üzenetek továbbítása az emberek bizonyos csoportjaihoz, pozitív magatartásuk ösztönzése érdekében

A TCK kommunikációs folyamatként jellemezhető, amely egyéni, csoport vagy társadalmi érdeket szolgál, nem közvetlenül gazdasági jellegű, non-profit, az egyének attitűd-, viselkedési-, és szokásrendszerére hat, stratégiai jellegű kommunikáció

A társadalmi célú reklám (TCR) a köz érdekében kifejtett reklámtevékenység - melynek során közvetlen gazdasági érdek nem játszik szerepet

A TCK megrendelője többnyire az állam, önkormányzat, civil szervezet

TCR

Környezetszennyezés természeti erőforrások

csökkenése állatvédelem

Járványok, betegségek erőszak elterjedése szenvedélybetegségek hajléktalanok problémája egészségtelen életmód közlekedésbiztonság kisebbségek problémája környezetbiztonság kulturális kérdések - olvass

többet

Természet, környezet Társadalmi problémák

Reklámjog

Az 1923. évi V. törvénycikk a tisztességtelen verseny kérdését kimerítő alapossággal szabályozta. A törvény tartalmazta az üzleti tisztességbe ütköző verseny elleni szabályokat, meghatározta a tisztességtelennek minősülő üzleti magatartásokat és e magatartások magánjogi és bűntető jogi szankcióit.

A tisztességtelen verseny minden elképzelhető megnyilvánulásával szembeni védelmet az 1. §-ban meghatározott generalklauzulával kívánták elérni: „üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsbe ütköző módon folytatni”.

Forrás: Kajdiné Suhajdi Zsuzsanna - Kardos Lea: Reklámjogi és reklámetikai kézikönyv, Budapest, 1998, 18. old.

Reklámtörvény

A máig érvényben lévő 1997. évi törvény már európai színvonalú, 1997. szeptember 1-től lépett hatályba. A reklámtörvény átfogóan szabályozta a gazdasági reklámtevékenységet azonban nem szüntette meg a magyar reklámjogot korábban is jellemző heterogenitást és többszintű szabályozást. A reklámtörvény mellett hatályban van számos jogszabály is, amely szintén tartalmaz a reklámozásra vonatkozó rendelkezéseket.

Például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény VII. rész XXIX. Fejezete, amely a fogyasztóvédelmi szabályok között megállapítja a hitelintézetek egyes szolgáltatásainak reklámozására vonatkozó speciális szabályokat (201.§), illetve az egyes hirdetések tilalmát (202. §).

Az 1997. évi LVIII. törvény részei:

Általános rendelkezések Általános reklámtilalmak és

reklámkorlátozások Az egyes áruk reklámozására vonatkozó

tilalmak és korlátozások A felelősség megállapításának szabályai A reklámfelügyeleti eljárás Záró rendelkezések

Az elvi bevezetés (preambulum) ismerteti a törvény célját és indokait:

„Az Országgyülés – a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása érdekében – a fogyasztók tisztességes tájékoztatása, az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme, valamint az áruk és a szolgáltatások értékesítésének előmozdítása céljából, a szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét elismerve, a gazdasági reklámtevékenység szabályozására” alkotja.

Elsősorban a nagyobb jelentőségű, átfogó törvényeknél lehetséges preambulumot alkalmazni. Forrás: CompLex CD Jogtár: 1997. évi LVIII. törvény – A gazdasági reklámtevékenységről 1. old.

Fogyasztó: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul.

Sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a

térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy

műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz.

Szabadtéri reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző eszközöket.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely

személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogokat, valamint személyes adatok védelméhez

való jogokat sért,

erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve

természetet károsító magatartásra ösztönöz,

félelem érzetet kelt.

a gyermek- és fiatalkorúaknak szól, és fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket

károsíthatja,

tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást

tartalmaz arra, hogy a felnőtt korúakat áru vásárlására ösztönözzék.

a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, így

különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, továbbá a szexualitást

hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

a burkolt és tudatosan nem észlelhető reklámot.

A 2004. január elsején hatályba lépett 64/2003. (X.31.) ESZCSM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetéséről új elemeket, változtatásokat

tartalmaz a megelőző szabályozáshoz képest.

A vény nélkül kiadható gyógyszerek reklámozása akkor megengedett, ha a reklám: egyértelműen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású

készítmény? tartalmazza a gyógyszer vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény nevét; a gyógyszer vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény rendeltetésszerű használatára ösztönöz; a gyógyszert a törzskönyvezés, illetve a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt a nyilvántartásba vétel során

meghatározott alkalmazási előírás alapján mutatja be, a tájékoztatóban, illetve a gyógyszer alkalmazási előírásaiban foglaltaknak;

tartalmazza a gyógyszer, illetve gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást;

egyértelmű felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény esetében annak alkalmazására vonatkozó tájékoztató, illetve mellékhatások megismerésének szükségességére.

A gyógyszertárból orvosi vény nélkül is kiadható gyógyszerek reklámja akkor tehető közzé, ha a reklám - a rendeltetésszerű alkalmazáshoz szükséges tájékoztatás megismerése érdekében - tartalmazza az alábbi figyelmeztetést:

"A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!"

Az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények reklámozása megengedett.

A reklámtörvény 12-13. §-a dohányáruk és az alkoholtartalmú italok reklámozására vonatkozó közös speciális szabályokat határozza meg.

Tilos alkoholtartalmú italt reklámozni a) olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve

fiatalkorúakhoz szól, b) sajtótermék címoldalán,…

Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely

a) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól, b) gyermek-, illetve fiatalkorút mutat be,…

A dohányáru sajtótermékben és szabadtéri reklámhordozón való reklámjának tartalmaznia kell:

"A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét" szövegű általános figyelmeztetést, valamint a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlő adatokat.

Reklámetika

Az etika a görög ethosz (szokás, erkölcs) szóból származó fogalom. Az erkölccsel

foglalkozó elméletek rendszerének, az erkölccsel foglalkozó tudománynak a

megjelölésére szolgál. „Az erkölcs ősidők óta ellátja az emberi magatartás

úgynevezett finom szabályozását. Az erkölcs megismerteti az embert a követendő

normákkal, az erkölcsi követelményekkel… eszmei előképet állít az ember elé;

sajátos eszköztárával (szokásokkal, a normarendszerrel, az erkölcsi ítéletekkel, a

közvéleménnyel…) szabályozza a jelen cselekvéseit, azt az emberi magatartást és

megvalósuló gyakorlatot, amely a jelen valóságának erkölcsét előremutatóan

értékeli.”[1]

[1] Kajdiné Suhajda Zsuzsanna - Kardos Lea: Reklámjogi és reklámetikai kézikönyv, Budapest, 1998, 122. old.

Reklámetikai Kódex

A reklámszabályozásában igen nagy szerepet játszanak a szokások, a

hagyományok, a normarendszer, az erkölcsi ítéletek, a közvélemény, az írásos

formát öltött Reklámetikai Kódex.

„Az etikai kódex a jogi szabályozásra épülő, annál részletesebb, konkrétabb, a

gyakorlatot közelebbről megcélzó írásos erkölcsi normagyűjtemény.”[1]

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1986-ban jelentette meg a Nemzetközi

Reklámetikai Kódexét. Az egyes európai országok ezt alapul véve, kiegészítve a

helyi sajátosságokkal alakították ki a saját kódexeiket.

[1] Kajdiné Suhajda Zsuzsanna – Kardos Lea: Reklámjogi és Reklámetikai kézikönyv, Budapest, 1998, 133. old.

Az 1975-ben megalakult Magyar Reklámszövetség 1981-ben tette közé első Magyar Reklámetikai Kódexét, amely igyekezett figyelembe venni a fent említett Nemzetközi Kereskedelmi Kamara reklám-követelmény rendszerét, a reklámtevékenységgel kapcsolatos hazai követelményrendszert, összhangban a hatályos jogszabályokkal, különösen a tisztességtelen versenyt tiltó, illetve a piaci magatartást szabályozó törvényekkel.

Az Etikai Bizottság a Magyar Reklámetikai Kódex alapján a marketing-kommunikáció etikával kapcsolatos vitatott témáiban állást foglal, a reklámtervezés fázisában előzetes etikai szakvéleményt ad, valamint elbírálja a reklámpiac résztvevői között felmerült, reklámetikai jellegű vitás ügyeket.

Az etikai kódex tartalma kiterjed: környezetszennyezés és az ebből fakadó következményekre,

a gazdaságban fellépő diszkriminációk leküzdésére, a tisztességtelen verseny megakadályozására,

a korrupció visszaszorítására.

A reklámelméletre vonatkozó közös etikai alapelvek a következők :- Társadalmi felelősségérzet (jelentős a reklámok társadalmi befolyása)- Becsületesség, tisztességesség, szavahihetőség (lényeges tájékoztató,

ismeretközlő szerepe van)- A közerkölcs, a jó ízlés figyelembe vétele- A társadalmi értékek megőrzése (természeti környezet, gyermekek

védelme, kulturális értékek)- A személyiségi jogok védelme (az érdekelt személyek tudtuk és

beleegyezésük nélkül nem használhatók fel a reklámban)- Tolerancia (nem sértheti a reklám a más meggyőződést vallókat)[1]

[1] Szegedi Krisztina: Vállalati Etika, Miskolc, 2001, 160. old.

Példa Egy áruházlánc az általa megtartott akciók kapcsán, az akciókról

tájékoztató újságjában a fogyasztói döntések tisztességtelen

befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított, amikor

- az újságban akciósként meghirdetett egyes termékek nem voltak

kaphatók az akció kezdetekor, a fogyasztó nem tudta azokat

megvásárolni,

- a fogyasztónak a pénztárnál egyes termékekért ténylegesen nem

az újságban akciósként meghirdetett, hanem annál magasabb árat

kellett megfizetnie,

- az újság egyes esetekben nem az akciókba ténylegesen

megvásárolható termék, hanem más, egyes lényeges

tulajdonságaiban eltérő termék képét tartalmazta,

- az újság egyes esetekben az árkedvezmény mértékének

bemutatására nem a termék akciót megelőző árát tüntette fel, hanem

egy korábbi az árengedmény mértéke szempontjából az eljárás alá

vont számára kedvezőbb, a fogyasztó számára vonzóbb árat.

A marketingkommunikáció (markom) alapelemei I. A marketing-mix elemeinek szerepe

/piaci információ, a termék, az ár, és az értékesítési csatorna kommunikációja/

II. Vállalati arculat/image, vállalati arculatjelentősége, összetevői, tervezése/

III. Márka, márkaépítés/védjegy, design, csomagolás/

I. A marketing-mix elemeinek szerepe A piaci információ jelentősége

Optimális esetben mindkét fél aktívan vesz részt az információs folyamatban, úgy, hogy azt a vállalat kontrollálja: a piacszegmentálás, a célcsoportok szükségleteinek és jellemzőinek felmérése, a megfelelő marketing-mix kiválasztása. A mix valamennyi eleme eleme közöl valamit a piaccal informál (kommunikatív értéke van).

4P

A termék kommunikációja

A terméknek nemcsak használati, de szimbolikus funkciója is van. A termék által közvetített társadalmi összefüggések, jelzések, továbbá a szín,

a forma, az alak, a méret, azok az anyagok, amelyekből készül, ugyanúgy befolyásolják azt a jelentést, mint a terméket kísérő információk.

A csomagolás image-képző funkciója kiemelkedő szerepet játszik, amely vagy presztízs-fogyasztást szolgál, vagy a termék nagy választéka objektív szempontok alapján nehezen különböztethető meg egymástól ( a termék jellegéből adódóan az egyes konkrét márkák használati tulajdonságai megközelítően azonosak).

Itt a képzetek a döntőek, s ezeket - többek között -a csomagolás közvetíti, alakítja a vásárlókban, néha nem is tudatosan.

Az ár kommunikációja

A termék minőségére utaló tényező. Pszichológiai hatásmechanizmusa kihat a konkrét

termékről és a termelő vagy forgalmazó vállalatról kialakított piaci képre is.

Az ár kommunikatív szerepéről általánosságban elmondhatjuk, hogy mintegy pozícionálja a terméket, befolyásolja a kiválasztható célcsoportok körét és kihat a vállalat és a termék képére az adott piacon.

Az értékesítési csatorna kommunikációja Hol szerezhető be a termék? Más a presztízse egy exkluzív szaküzletben árult

terméknek, és más egy minden szupermarketben megtalálható terméknek.

Hasonló mértékű pszichológiai hatásról van szó, mint az árfekvés esetén.

A termékhez méltó helyen kell árulni és kihelyezni (pl.: Tokaji aszú).

II. A vállalati arculat

Image: azon elképzelések és benyomások összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállaltról kialakul. Pl.: régi Skoda - új Skoda - Volkswagen

Vállalati arculat:Corporate Identy (CI) alatt egy cég kifelé és befelé irányuló önábrázolását és magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összetevőit értjük.

Az image fajtái

vállalati term ék m árka

Tárgya szerin t

spontán tudat. kialakíto tt

Kialaku lási m ód ja szerin t

jelen leg i kívánatos

Idõd im enzió ja alap ján

ön kü lsõ

Irányu ltsága szerin t

IM AG E

Image-transzfereken

az egyes image-fajták egymásra gyakorolt hatását értjük, vagyis azt a jelenséget, amelyek során pl. a vállalati és a termék image rávetítődik a márkáról kialakuló image-re.

(Jó vállalat = Jó termék)

Image-re ható tényezők

Vállalat-specifikus tényezőkelemek összessége, amelyek a vállalattól függnek.

Versenytársak specifikumaia versenytárs előnye, vagy gyengesége visszahat a cég image-ra (a fogyasztó összehasonlít, mérlegel).

Környezet-specifikus tényezőkpl. megváltozik a fogyasztói elvárás, a környezeti, a technikai paraméterek módosulhat az image

Személyiség-specifikus tényezőkszemélyes attitűdök változhatnak (korábbi tapasztalatok, elvárások változása pl. az életkor előrehaladtával változhat)

A vállalati arculat

Azonosít és megkülönböztet Minősít Állandóságot sugall (térben, időben) A cégirányító mechanizmus eszköze Gazdaságos A szolgáltatás minőségének meghatározója

Kiemelt jelentősége vana vállalti arculatnak, ha

a vállalat terméke könnyen helyettesíthető; nehéz értékelni a termék tulajdonságát; nincsen más támpont (a vállat nem reklámoz); a termék megvásárlása nagy kockázattal jár; a termék dinamikus, állandóan fejlesztik.

A vállalati arculat összetevői

Filozófia, kultúra(Corporate Philosophy,

Corporate Culture)

Vizuális elemek(Corporate Design)

Kommunikáció(Corporate Communication)

Magatartás(Corporate Behaviour)

Cégfilozófia,Cégfilozófia,cégkultúracégkultúra

A vállalati arculat összetevői

Embléma / logó színvilág betűtípus tipográfia ügyviteli nyomtatványok

formája

üzleti levelek, faxok külalakja

épületek, irodák, gyárak és üzletek külső és belső képe

formaruhák járművek festése

Vizuális jegyekVizuális jegyek

A logóval szembeni elvárások

Egyediség, egyszerűség, közérthetőség, széleskörű alkalmazhatóság, közvetítő üzenetek, rugalmasság, esetleges kapcsolódási pontok, egyéb (belső) elvárások.

Vállalati kommunikáció Vállalati magatartás

Ennek során határozzák meg a vállalat kommunikációs alapelveit, a stílust, a legfontosabb kommunikációs érveket, szlogent.

Megfogalmazásra kerül a vevőkkel való kapcsolatfelvétel módja, panaszkezelés módja, telefonos bejelentkezés módja, a recepciós és a z eladók viselkedési normáinak meghatározása (PR).

1. Helyzetfelmérés 2. Ajánlások készítése és tervezése

piaci helyzet felmérése SWOT analízis elkészítése célkitűzések

megfogalmazása hagyományok megőrzése,

belső értékek felmérése eddigi kommunikáció

elemzése a vállalati külső kép (image)

feltérképezése

a tervkészítés előtt tervjavaslatokat kell készíteni teljes költségtervvel és megvalósítási tervvel együtt

tesztelés megvalósítás tervezése prototípusok elkészítése

A vállalti arculat tervezése

3. Megvalósítás 4. Ellenőrzés, visszacsatolás

Belső indításdolgozók beavatása

Külső indítás üzleti partnerek,

külső környezet beavatása

A tervezés a megvalósítás minden fázisában nyomon kell követni a változásokat és a hatásokat, folyamatosan figyelni kell és a szükséges módosításokat elvégezni (hatásvizsgálatok készítése mellett).

A vállalti arculat tervezése

III. MÁRKA

egy névhez, jelhez, formához, színekhez, illetve ezek kombinációjához, valamint a terméktulajdonságokhoz kapcsolódó asszociációk összessége. Alkalmas a termék azonosítására, a konkurenstől való megkülönböztetésre.

A termék megkülönböztetésének 3 szintje

Észlelehető (formatervezés, színvilág) Rejtett koffeinmentes kávé) Indukált ( branding - márkázás )

egy mondás… : a termék az, amit a gyártó gyárt, márka az, amit a fogyasztó megvásárol

A márka fajtái

Termelői Kereskedelmi Generikus

Branding

A márka-attribútumok a márka valós vagy vélt tulajdonságait jelentik, amelyekhez a kommunikáció további kiegészítő jellemzőket ad hozzá.

A jó márkanév: utal a márkaszemélyiségre, egyedi, egyszerű, jól, könnyen felismerhető, könnyen megjegyezhető, utal a termékkategóriára, a jelzés illik a névhez, más országban is életképes, illeszkedik a vállalati kommunikációhoz

Márkastratégiák

Összegyűjtőközös márkanév választásTesco Gazdaságos

Szétszórókülönböző márkanevekVodafone - Vitamax Uno City stb.

MárkacsaládokPilóta (győri keksz)

Cégnév -árumegnevezés

Egyedi márkanév (Fanta, Sprite) egyedi márkacsaládnevek (Dove, Unilever) egyetlen márkanév az összes termékre (Valdor) a vállalat neve az összes termékre (Shell) a vállalat neve összekötve az egyedi terméknevekkel

(autóipar)

Márkakiterjesztés, amikor költségvonzatai miatt nem kíván a cég új márkanevet bevezetni a piacra.

Védjegy Design Csomagolás

Rendezvényszervezés

Fogalom, típusok

A rendezvény szervezett, közösség keretén belül megtartott (esetenként szórakoztató jellegű) összejövetel.

A gazdasági célú rendezvények típusai: - vállalati belső - partnereknek szervezett - fogyasztóknak szervezett - sajtórendezvények - konferenciák - vásárok, kiállítások

A szervezés lépési

Tervezés Elkészítés Lebonyolítás Utómunkák, értékelés

TervezésElőkészítés

Célok meghatározása, helyzetelemzés

Kik a meghívottak köre, jellemzőik

A téma meghatározása A helyszín kiválasztása,

megközelítése Időpont kijelölése A szervezés feladatokat ellátó

külső vagy belső emberek, csoportok kinevezése, felelősök

Költségkeret, pénzügyi paraméterek (ÁFA, stb.)

„Ötletroham”, a rendezvény stílusának meghatározása

Ötletek és költségterv Ötletek és kivitelezhetőségük Meghívottak felkutatása A feladatok pontos kiosztása Pontos forgatókönyv elkészítése

(feladat, határidő, felelős személy)

Technikai eszközök Regisztráció, jelentkezések

kezelése, postázások menedzselése, kapcsolattartás

Étkezés, szállás, kísérő események

Válságterv

Lebonyolítás Utómunkák

A pontos előkészítés már fél siker! Fontos, hogy mindenki tudja mi a

feladata! A regisztráció felkészültsége fontos,

ne várakoztassunk és alaptalanul ne bántsunk meg senkit, PR

A sajtó fogadása Főszervező, koordinátor, aki a

problémás helyzetekben azonnal dönt. A menetrend tartása, rugalmasság,

operatív, esetleg egyedi kérések teljesítése, fontossági sorrend felállítása

Értékelés Pénzügyi dolgok rendbe tétele,

beszámolók elkészítése Köszönőlevelek Kapcsolat a sajtóval, frissítések Minden dokumentálása A szervező Team dicsérete, vagy

elmarasztalása Utólagos kérések teljesítése

Mindenki jól érezze magát!

Logó-tervezés

Figyelemfelkeltő Egyedi, ötletes, méltó a rendezvényhez Jól megjegyezhető és köthető, pozícionálható Nyomdatechnikailag kivitelezhető és olcsó

Reklám és médiumok

A reklámról általában

Def.: A reklám nem személyes, fizetett, befolyásoló célzatú kommunikáció azonosítható közzétevővel, termékekről, szolgáltatásokról és eszmékről, amelyeket különböző médiumokban tesznek közzé.

1997. évi LVIII. Törvény a „gazdasági reklámtevékenységről” A reklám tömegmédiumokat alkalmaz (nem lehet személyes) Tv, rádió internet, írott sajtó, mozi, szabadtéri elemek

Csoportosítások

Tárgya szerint: politikai, társadalmi, gazdasági (népszerűsíthetnek márkát, vállalatot, akciókat)

Célcsoport szerint: fogyasztói (B2C), üzleti (B2B)

Folyamatát tekintve: bevezető, emlékeztető, újrapozícionálás

Földrajzilag: helyi, regionális, országos, nemzetközi kampány

Reklámeszközök, médiumok Médium (reklámhordozó) olyan kommunikációs csatorna, amely a

konkrét üzenettől függetlenül létezik, de amelyet igénybe vehetünk saját információink közlésére, továbbítására.

Médiumok csoportosítása1: vizuális (sajtó, szabadtéri hirdetések), auditív rádió), audióvizuális (televízió, mozi, internet)

Médium csoportosítása2: nyomtatott sajtó (újság, szabadtéri hirdetés), elektromos sajtó (rádió, televízió, mozi, internet)

Eszköz: az üzenet, tehát a mondanivaló kódolt, tárgyiasított, az adott csatornán való továbbítására alkalmassá tett megfogalmazása

Pl.: a tv médium, a reklámfilm a reklámeszköz

Médiumok kiválasztása

Médiamix: a kommunikációs csatornáknak konkrét összeállítása egy adott információ közvetítéséhez .

Bumeránghatás: ellenérzést vált ki a felesleges információ. Lehetőleg egy érzékszervre ható csatornát válasszunk. Szinergikus hatás: több médiafajtában közölt üzeneteknek

összhangban kell lenniük. Milyen arányú az üzenetek elosztása a médiumok között és

időbeni ütemezésük hogyan történik... A médiamix optimalizálása költségcsökkentő tényező.

A médamix tervezése A médium presztízse A befogadói szituáció (pl. egy újság átolvasása 5-10 perc,

részletezésre nincs mód) A médium technikai adottságai Fogyasztói összetétele Célozhatósága A hirdetés költsége (egy célszemélyre jutó költség) A médium rugalmassága A hirdetés élettartama Jogi korlátozás (25.3. reklámjog fejezet!)

Forráseffektus: a médium hitele, presztízse a befogadók

körében önkéntelenül „valorizál” (ugyanaz a hirdetés egy vicc újságban máshogy hat, mint pl. egy szaklapban).

Sajtó

A sajtótermékek olyan nyomtatott kommunikáció eszközök, melyek jellemzője a publicitás (nagyobb nyilvánosság), periodicitás (nagyobb időszakonkénti ismétlődés), aktualitás (időszerű információk továbbítása).

’94-ig meghatározó médium a rekláméletben. Az internet sem tudja kiszorítani.

Megjelenés gyakorisága szerinti csoportosítás

Napilapok Hetilapok Folyóiratok

Tartalom szerinti csoportosítás:

Általános témájú Politikai Gazdasági Társadalmi Kulturális Bulvárlapok Hirdetési újságok Stb.

Terjesztési kör szerint:

Helyi Regionális Országos Nemzetközi

Terjesztésük módja szerint: Utcai árusítás Előfizetéses Vegyes terjesztésű Ingyenes lapok

példányszám, impresszum

Napilapok Magazinok Presztízse jó Hitele magas Befogadói szituáció kedvezőtlen Minimális információ Aktualitása rövid Gyors elévülés Gyengébb nyomtatási minőség Magas példányszám Tömeges elérés Helyi irányíthatóság Rovatok -szerkesztés -hirdetés tabutémák Árpolitika hirdetési felület, szín, hely,

gyakoriság Rugalmasság A napilapok ált. jellemzői: 100.oldal 2.

táblázat!

Presztízse változó Specializáltabb Az olvasóközönség – célcsoport jobban

meghatározható Hitelessége megkérdőjelezhető Élettartama a következő lapszám

megjelenéséig tart Egy példányra jutó olvasószám magasabb,

mint a napilapoknál Olvasása általában nyugodtabb körülmények

között Jobb elmélyülés Részletesebb informálás lehetséges Nagyobb közönséghez szól Nyomdailag jobb minőségű A hirdetési költségek magasak A magazinok jellemzői 102. oldal 3. táblázat

Szaklapok Ingyenes lapok

Presztízse rendkívül magas Az egyik leghitelesebb Általában az emberek munkájához kapcsolódik,

ami szintén az egyik legfontosabb számukra Racionalitás, szakmai érvek, újdonságok,

informálás A befogadói szituáció a lehető legkedvezőbb Élettartama általában hosszú Kereskedelmi ára magas, reklámfelületeinek

költsége is viszonylag magas Olvasókörük kisebb, de potenciálisak Minimális a meddőszórás (az olvasók alaposan

megismerhetők, abszolút célcsoportba talál az üzenet)

A szaklapok jellemzői 105. oldal 4. táblázat!

Fajtái: reklámújságok, vállalati magazinok, programmagazinok, politikai napilapok

Általában csak hirdetéseket jelent Példányszáma magas Nyomdai minősége nem a legjobb Hirdetési költségei sem magasak Presztízse alacsony

Költségek

Fémállvány 5000 Ft.-tól Öntapadós kültéri nyomás, színes: 10000

Ft/m2

Az EU projektek disszeminációja

Szakál Zoltán

Nyíregyházi Főiskola

[email protected]

2007

Tartalom

Bevezetés, a téma fontossága Disszemináció A disszemináció tervezése Informáciforrások Marketingkommunikáció a

disszeminációban Sajtótájékoztató praktikák EU arculati kézikönyv Összefoglalás

A disszemináció…

… a projektek eredményeinek terjesztése annak érdekében, hogy a projekt által kiváltott hatás és ezáltal a projekt megvalósítására fordított források hasznosulása a lehető legnagyobb lehessen.

Magában foglalja mind a projektek során megszületett termékek (új képzések, tantervek, tananyagok, taneszközök stb.), mind a projektmegvalósítás tapasztalatainak (projektmenedzsment, együttműködés, módszertan stb.) átadását.

Disszemináció szó szerint latinul: magvetés

A szakmai közvélemény tájékoztatásán túl szükséges – az eredmények, – a tapasztalatok, – a módszertan, és – a know-how hatékony átadása olyan formában,

hogy azt az átvevők adaptálják és sikeresen alkalmazzák!

Ne felejtsük: közpénzből közérdekű fejlesztés...mennyiségi és minőségi szemlélet…szerződéses kötelezettség a

tájékoztatás..

A három megfelelésEU forrás népszerűsítés,

kötelező elemek

Saját projekt népszerűsítés

Belső PR

Saját projekt népszerűsítés

Külső PR

Hatékony és gazdaságos kommunikációs mix létrepzása.

Tájékoztatás, de kinek?

Hatékony a kommunikáció, ha a megfelelő információ, megfelelő formában, a megfelelő helyen, a megfelelő célcsoport tagjainak áll rendelkezésre.

A kommunikáció lehet: helyi, térségi, országos és nemzetközi

(határon átívelő, szomszédos országok előnyben, ez a jövő).

Döntő lehet ilyenkor a terjesztendő eredmény relevanciája és a meglévő kapcsolatrendszerünk!

Nem csak a saját szűkebb szakmánkat, hanem a projekt célcsoportját, és – ha releváns – más szakmák képviselőit is meg lehet célozni.

A disszemináció eszközei

Média megjelenések, kiadványok; Saját brosúra, tanulmánykötet, CD, DVD, videó; Szaksajtó, napilapok, magazinok; Hírlevelek; TV, rádió: riportok, interjúk, bemutató filmek; Elektronikus média

(internetes honlap, fórumok, e-mailes hírlevelek, levelező listák).

Rendezvények; Saját képzés; saját workshop, konferencia, szeminárium,

szimpózium, nyílt nap szervezése; Előadások, poszterek, brosúrák, CD-k, DVD-k, workshopok

más rendezvényeken.

A disszemináció eszközei

Szolgáltatásbővítés (pl.: módszertani központtá, képzőhellyé fejlődés, stb.).

Keressünk a tevékenységekhez pályázati forrásokat. Bekapcsolódhatunk tudásközpontként (partnerként)

más pályázatába is. Belső disszemináció (belső PR, munkalégkör,

motiváció, eredmények terjesztése, tapasztalatok átadása, csapatmunka erősítése, kreativitás kibontakozása, belső képzések).

Beszámolók, kézikönyvek készítése. Tanácsadói szerepkör.

A disszemináció tervezése és megvalósítása

A disszemináció teljes mértékben projektfüggő. Egyedi disszeminációs stratégiát és cselekvési tervet kell

kidolgozni. Marketing szakember bevonása nélkülözhetetlen, érdemes erre

költeni, már rövid távon is megtérül ez a befektetés. A hatékony disszemináció kulcsa

- az együttműködő partnerek szemléletmódjának módosulása, - és, hogy a partnerek meg legyenek győződve a disszemináció fontosságáról, áldozzanak is erre.

Fontos a folyamatosság és következetesség. A disszemináció megelőzi és gyakran túl nyúlik a projekt

tényleges időtávján.

Főbb kérdések Milyen szinten kívánják a projekttel kapcsolatos információkat

terjeszteni? Miért van szükség disszeminációra? Milyen hatást várok el tőle a projekt egyes szakaszainak és az

egyes célcsoportoknak a vonatkozásában? Hogyan erősítheti a disszemináció a projekt minőségét? Kiknek, milyen célcsoportoknak akarják eljuttatni a projekttel

kapcsolatos információkat? Mi jellemző rájuk? Mit, és milyen jellegű információkat akarnak terjeszteni? Hogyan, milyen eszközök és kommunikációs csatornák révén,

milyen módszerrel akarnak disszeminálni? Mikor kerüljön sor az egyes disszeminációs lépésekre? Ki vegyen részt benne (mely partnerintézmények, illetve

személyek)? Kik lesznek a felelősök? Van e valamilyen irányelv, vagy szerződési kitétel a

disszeminációra vonatkozóan? Mennyibe kerül?

Információforrások, projektadatbázisok

Nézzük meg és tanulmányozzuk más hasonló projektek disszeminációját. Tanuljunk a hibákból és a sikertörténetekből!

500 „sikertörténet” rövid ismertetése olvasható az alábbi címen: http://www.europa.eu.int/comm/regional_policy/projects/stories/index_en.cfm

A magyar Leonardo projektek rövid bemutatása az alábbi internetes honlapon érhető el: http://www.tpf.iif.hu/leonardo/nyertpaly_db.html

A projektek európai adatbázisának címe: http://europa.eu.int/comm/education/leonardo/compacc_en.html.

Összefoglaló értékelés a Leonardo da Vinci program első szakaszáról

„Egynémely projektben példásan átgondolt és megvalósított disszeminációval is találkoztunk, másutt ez teljesen elmaradt.

A vállalt kötelezettségek formális, de átgondolatlan teljesítése a tipikus. Ritkán mérlegelték a projekt felelős szakemberei, hogy mit értenek disszemináció alatt, és az milyen lehetőségeket biztosíthat számukra; mely célcsoportokra irányuljon, milyen információs csatornákat használjon, és mi legyen a tárgya; mi a projekttermék; vagy mit tanult a team az innováció során.

Az artikulált, reflektált, megszűrt, értelmezett tapasztalatok lényegesen jobb eséllyel juthatnának el az információfogyasztóhoz, és ott érdemi hatást is kifejthetnének. Ez a szellemi munka azonban igényes, kevéssé kifizetődő, és nem is tartozik az elvárások közé.

A disszemináció jellemzően a projekt lezárásának része, sokszor túl is nyúlik azon. A projekt során folyamatosan megvalósuló disszemináció üdítő kivétel.”

Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-03-te-Martonfi-Osszefoglalo

Köszönöm figyelmüket!

Felhasznált irodalom Riita Suurla, Markku Markkula, Finnish Leonardo Center: Methods and

Tools for Effective Dissemination (Finnish Leonardo Center, IACEE, 1999) http://www.leonardodavinci.fi/index-eng.html

Tót Éva: Disszemináció – gyakorlat és lehetőségek a Leonardo projektekben in: A Leonardo da Vinci program első szakasza (Tempus Közalapítvány, 2002)

http://www.tpf.iif.hu/leonardo/kiadvanyok.htmlDissemination and Commercialisation of Training Products – Guidelines for Promoters of

Training Projects (European Commission, 1997) http://europa.eu.int/comm/education/leonardo/gp1-en.doc Dissemination strategies for Leonardo da Vinci pilot projects –

Information, theory and practical tips (Leonardo da Vinci National Agency, the Neterlands, 2001)

Tordai Péter: Az eredmények terjesztése a strukturális alapok esetében http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-03-te-Martonfi-Osszefoglalo

www.newsite.tpf.iif.hu/leonardo/docs/Kezikonyv_02.doc

Nyíregyházi Főiskola - GTFK 109

A lobbitörvény bemutatása


Mi a lobbitevékenység?

Definíciók: Megbízásként folytatott érdekérvényesítésA professzionális, hivatásként űzött

érdekkijárás a hazai döntéshozó helyeken


Ki lehet lobbista?

Cselekvőképes Büntetlen előéletű Felsőfokú végzettségű Rendelkezik igazolvánnyal


Ki nem lehet lobbista?

Országgyűlési képviselő Állami vezető Párt és annak tisztségviselője Köztestület és annak tisztségviselője Közalapítvány és kezelő szervének

tisztségviselője


A szabályozásokról:

Jogszabályban meghatározott helyen, módon és időben közelíthetik meg a parlamenti képviselőket, a

minisztériumokat, a helyi önkormányzatokat. Arról, hogy kinél jártak, kinek a megbízásából, és

miről beszélgettek, a lobbistáknak negyedévente beszámolókat kell készíteniük. Ezeket aztán az

interneten keresztül bárki elolvashatja majd.


A szabályozások hatásairól:

Lehetetlen helyzetbe hozza a törvénytisztelő lobbistát, mivel egy ilyen jellegű megbízás

messzemenően bizalmi viszony: ahogy egy ügyvéd, úgy a lobbista sem nyilatkozhat a

megbízó személyéről Ráadásul a törvény az eddig is használt kiskapukat lényegében érintetlenül hagyta.


Felmérések:

2004-es – a lobbisták közel kétharmada járt több-kevesebb rendszerességgel a Parlamentben, az érdekérvényesítés fő

terepének döntő többségük a minisztériumokat és a helyi szakhatóságokat tartotta.

2001-es – a hazai cégek több mint 90 százaléka azért lobbizik, mert anélkül nem tudná elérni üzleti céljait.

Érdekérvényesítésük fő terepei pedig az üzleti ebédek, a magánpartik, a vadászatok és a teniszpályák.


Előnyök - Hátrányok

+ Végre van - Számos pontja egyszerűen életszerűtlen

és betarthatatlan

A BTL rendszer

Tartalom: BTL kommunikáció (event marketing, szponzorációs stratégia,

sajtókommunikáció, média monitoring) MAKSZ

BTL-kommunikáció

A fogyasztókat mindenekelőtt motiválni kell, hogy az adott márkát igénybe vegyék illetve megvásárolják, hosszútávon azonban ugyanilyen fontos, hogy lojalitásukat is megszerezzük. A hitelességhez sokszor nem elég a fizetett hirdetés; a bizalom megerősítésének kitűnő módja a vonal alatti eszközök igénybevétele. A marketing kommunikáció s típusú megbízásainknál ügyelünk az eredetiségre és az ötletgazdagságra, ami különösen az event marketing kivitelezéseknél játszik komoly szerepet, maradandó emlékké téve az eseményt az adott márka fogyasztó ja számára.

Event marketing (eseménymarketing) Egy esemény és az azzal kapcsolatos

megjelenési lehetőségek profi lebonyolítása kreativitást és precizitást követel meg a feladat végrehajtójától

Szponzorációs stratégia

Az "adni jó" öröme A szponzorációs marketing stratégia a felelős vállalati magatartás elengedhetetlen kellékeként mellett rengeteg kommunikációs előnyt is rejteget.

Sajtókommunikáció

Az írott és elektronikus sajtó mechanizmusainak, működésének ismerete szükséges a profi sajtókommunikáció megtervezéséhez.

Médiamonitoring

A sajtómegjelenések eseti elemzése mellett fontos a piaci környezet média jelenlétének folyamatos figyelemmel kísérése és kiértékelése. A nyomtatott és elektronikus sajtómegjelenéseket a megbízó igényének megfelelő gyakorisággal elemezzük, széleskörű szempontrendszer alapjá

Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) "A MAKSZ fokozottan ügyel arra, hogy tagjai

magas minőségi és etikai normáknak feleljenek meg, így az a tény, hogy valamely ügynökség a Szövetség tagjává válhat, egyfajta üzleti garanciát jelent a megrendelők számára"

Promóciók

Vázlat

Reklám és médiumok Sajtó Szabadtéri- és zárttéri reklámok Rádió Televízió, mozi Internet BTL - vonal alatt

(Direkt marketing, vásárláshelyi reklámozás, rendezvényszervezés,Public Relaitons, stb.)

A reklámról általában

Def.: A reklám nem személyes, fizetett, befolyásoló célzatú kommunikáció azonosítható közzétevővel, termékekről, szolgáltatásokról és eszmékről, amelyeket különböző médiumokban tesznek közzé.

1997. évi LVIII. Törvény a „gazdasági reklámtevékenységről”.

A reklám tömegmédiumokat alkalmaz.

Tv, rádió, Internet, írott sajtó, mozi, szabadtéri elemek.

Csoportosítások

Tárgya szerint: politikai, társadalmi, gazdasági (népszerűsíthetnek márkát, vállalatot, akciókat)

Célcsoport szerint: fogyasztói (B2C), üzleti (B2B)

Folyamatát tekintve: bevezető, emlékeztető, újrapozícionálás

Földrajzilag: helyi, regionális, országos, nemzetközi kampány

Reklámeszközök, médiumok

Médium (reklámhordozó)olyan kommunikációs csatorna, amely a konkrét üzenettől függetlenül létezik,de amelyet igénybe vehetünk saját információink közlésére, továbbítására.

Médiumok csoportosítása1: vizuális (sajtó, szabadtéri hirdetések), auditív rádió), audióvizuális (televízió, mozi, Internet)

Médium csoportosítása2: nyomtatott sajtó (újság, szabadtéri hirdetés), elektromos sajtó (rádió, televízió, mozi, Internet)

Eszköz: az üzenet, tehát a mondanivaló kódolt, tárgyiasított, az adott csatornán való továbbítására alkalmassá tett megfogalmazása

Pl.: a tv médium, a reklámfilm a reklámeszköz

Médiumok kiválasztása

Médiamix: a kommunikációs csatornáknak konkrét összeállítása egy adott információ közvetítéséhez.

Bumeránghatás: ellenérzést vált ki a felesleges információ. Lehetőleg egy érzékszervre ható csatornát válasszunk.

Szinergikus hatás: több médiafajtában közölt üzeneteknek összhangban kell lenniük.

Milyen arányú az üzenetek elosztása a médiumok között és időbeni ütemezésük hogyan történik...

A médiamix optimalizálása költségcsökkentő tényező.

A médamix tervezése

A médium presztízse A befogadói szituáció (pl. egy újság átolvasása 5-10 perc,

részletezésre nincs mód) A médium technikai adottságai A médium fogyasztóinak összetétele

Célozhatósága A hirdetés költsége

(egy célszemélyre jutó költség) A médium rugalmassága A hirdetés élettartama Jogi korlátozás

(25.3. reklámjog fejezet!)

További fogalmak

Forráseffektus: a médium hitele, presztízse a befogadók körében önkéntelenül valorizál (ugyanaz a hirdetés egy vicc újságban máshogy hat, mint pl. egy szaklapban).

Médiumok bemutatása(sajtó, szabadtéri reklámozás, rádió, televízió, mozi, Internet)

A sajtótermékek olyan nyomtatott kommunikációs eszközök, melyek jellemzője

- a publicitás (nagyobb nyilvánosság), - a periodicitás (nagyobb időszakonkénti ismétlődés), - az aktualitás (időszerű információk továbbítása).

1994-ig meghatározó médium a rekláméletben. Az Internet sem tudja kiszorítani.

Sajtó

Megjelenés gyakorisága szerinti csoportosítás

Napilapok Hetilapok Folyóiratok

Tartalom szerinti csoportosítás:

Általános témájú Politikai Gazdasági Társadalmi Kulturális Bulvárlapok Hirdetési újságok stb.

Terjesztési kör szerint: Helyi Regionális Országos Nemzetközi

Terjesztésük módja szerint:

Utcai árusítás Előfizetéses Vegyes terjesztésű Ingyenes lapok

Napilapok Magazinok

Presztízse jó Hitele magas Befogadói szituáció kedvezőtlen Minimális információ Aktualitása rövid Gyors elévülés Gyengébb nyomtatási minőség Magas példányszám Tömeges elérés Helyi irányíthatóság Rovatok -szerkesztés -hirdetés tabutémák Árpolitika hirdetési felület, szín, hely,

gyakoriság Rugalmasság A napilapok ált. jellemzői: 100.oldal 2.

táblázat!

Presztízse változó Specializáltabb Az olvasóközönség – célcsoport

jobban meghatározható Hitelessége megkérdőjelezhető Élettartama a következő lapszám

megjelenéséig tart Egy példányra jutó olvasószám

magasabb, mint a napilapoknál Olvasása általában nyugodtabb

körülmények között Jobb elmélyülés Részletesebb informálás lehetséges Nagyobb közönséghez szól Nyomdailag jobb minőségű A hirdetési költségek magasak A magazinok jellemzői 102. oldal 3.

táblázat

Szaklapok Ingyenes lapok Presztízse rendkívül magas Az egyik leghitelesebb Általában az emberek munkájához kapcsolódik, ami

szintén az egyik legfontosabb számukra Racionalitás, szakmai érvek, újdonságok, informálás A befogadói szituáció a lehető legkedvezőbb Élettartama általában hosszú Kereskedelmi ára magas, reklámfelületeinek költsége is

viszonylag magas Olvasókörük kisebb, de potenciálisak Minimális a meddőszórás (az olvasók alaposan

megismerhetők, abszolút célcsoportba talál az üzenet) A szaklapok jellemzői 105. oldal 4. táblázat!

Fajtái: reklámújságok, vállalati magazinok, programmagazinok, politikai napilapok

Általában csak hirdetéseket jelent Példányszáma magas Nyomdai minősége nem a

legjobb Hirdetési költségei sem magasak Presztízse alacsony

Szabad- és zárttéri reklámok

Szabadtéri eszköz:Reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett, áru elérhetőségét jelző eszközt.

Presztízsértéke nem túl magas. Megítélése viszonylag kedvező.

A befogadói szituáció kedvezőtlen. Az információfeldolgozás felületes. Csak egyszerű, könnyen megjegyezhető képi és szöveges

motívumok jeleníthetőek meg. Figyelemfelkeltő szerep, és emlékeztető szerep. A hasznos élettartam általában nem több 1 hónapnál. A közönség összetétele vegyes. Ha a szegmentáció alapja a földrajzi elhelyezkedés, akkor lehet

célzott is Az egy kontraktusra eső költség alacsony. A reklámtáblák kihelyezése engedélyhez kötött, ezért érdemes

inkább bérelni felületet.

Szabadtéri eszközök

Plakátok, Festett táblák, Világító berendezések, Utcabútorok, Járműreklámok, Légi reklámok.

Rádió Auditív médium, a legszélesebb szórású tömegkommunikációs

eszköz, nehéz a hallgató közönség szelektálása. Magas a presztízse – emberi hang. Kossuth Rádió Déli Krónika –

hitelesség. A vizualitás hiánya hátrány. Az utazó közönséget is eléri. Nagy meddőszórás. Nagyon rugalmas. Nem kereshető vissza – a szó elszáll.. Korlátozott reklámidő, bizonyos termékek nem hirdethetők.

Televízió

Audiovizuális médiumoknak tekinthető a televízió, a mozi, az Internet.

Közszolgálati- kereskedelmi csatornák Földi sugárzás, műholdas-, kábeltelevízió Helyi, országos, nemzetközi

(Duna Televízió) adók

Rendkívül magas a presztízse. A befogadó találkozása a médiummal intim

környezeten, általában otthon történik. Reklámokkal szembeni attitűd (+/o/-) A célközönség igen széles. Nagy a meddőszórás. Korlátozott rugalmasság. Rövid élettartam. Korlátozott reklámidő és korlátozott termékkör. A legköltségesebb médium.

Mozi Vidéki, illetve városi mozi. Multiplex és hagyományos mozik (kommersz illetve művész filmek). Presztízsértéke nem túl magas. Technikai eszközei a leghatásosabbak (hangtechnika, stb.) A célközönséget jobban el lehet érni (de csak földrajzilag és a film

témája alapján). Nem túlzottan költséges. Előfordul, hogy itt tesztelik a reklámfilmeket (reakció, stb.). Az alkohol és a dohány csak este hirdethető. Korlátozott rugalmasság

Internet Fiatal médium, a legdinamikusabban növekvő piac. Szinte korlátlan információs adatbázis. Egyre gyorsabb és egyre

olcsóbb elérhetőség. A hozzáadott értékekkel és az egyéb szolgáltatásokkal ma az egyik

legfontosabb médium. Az Internet decentralizált számítógépes, interaktív kommunikációs

hálózat Mivel egyre többen használják, ezért egyre több reklám jelenik meg

rajta. A technikai adottságok lehetősége kiváló. Rugalmas médium, területi lefedettsége az egész Világ. Banner-ek (reklámcsíkok).

Button- vagy text- linkek (hivatkozások). Szponzorálási felületek. Keresőprogramok. E-mail. Kurzort követő reklámok. Fel-fel villanó reklámok. Mozgó vagy álló jellegű – hanggal vagy anélkül.

BTL – vonal alatt

BTL

BTL módszereknek nevezzük az olyan marketing-kommunikációs tevékenységeket, melyek nem tartoznak az ATL által lefedett klasszikus médiahirdetések körébe.

Direkt marketing, vásárlásösztönzés, vásárláshelyi reklámok, eseménymarketing, rendezvények, vásárok, kiállítások, szponzorálás, személyes eladás, Public relations, nyomtatványok.

A BTL jellemzői: Jobb irányíthatóság, költséghatékonyság, lehetőség van a közvetlen találkozóra, a kommunikáció ember közelibb, a visszacsatolás így gyorsabb, interaktív, egyedi ajánlatok, lehetőségek, a jogi szabályozás miatt nehezen elérhető fogyasztókat a BTL

módszerrel jobban el lehet érni.

Direkt marketing

Egy olyan interaktív módszer a marketing területén, mely egy vagy több reklámeszközt felhasználva olyan hatást ér el, ahol a választások és/vagy vásárlások száma mérhető.

Célja nem csak közvetlen értékesítés lehet. Image erősítő. Hosszú távon költséghatékony, csak a kiemelt

ügyfelekkel kell kommunikálnunk. Adatbázis építésnél hasznos módszer. Személyes hangvétel. Folyamatos kapcsolattartás, bizalmi viszony. Interaktív módszer, gyors és pontos visszacsatolás. A módszer eredménye mérhető. A direkt marketing akciók kevésbé feltűnőek a

versenytársak számára.

Direkt marketing eszközei: Telefonmarketing

(operátoros, automata, vegyes rendszerek). Rendelés televízió-műsorból (Teleshop). Internet. Sajtóhirdetés

(befűzött, beragasztott, behúzott anyagok). Postaládában elhelyezett anyagok Direkt-mail

(„DM-levél”; kifejezetten az akció céljára készült levélküldemény).

Vásárlásösztönzés

Sales Promotion olyan marketing-kommunikációs eszközök összessége, melyek célja általában az azonnali eladásnövelő hatás azáltal, hogy időlegesen kiegészítő előnyt biztosítanak a fogyasztónak, illetve a viszonteladónak.

Vásárláshelyi reklámozás

In-Store marketing. POS: Point of Sales – eladáshelyi reklám (pult,

pénztár) POP: Point of Purchase – vásárláshelyi reklám (

a vásárló döntéseinek helyszínére vonatkozik)

Vásárláshelyi reklámozás

A vásárlás helyéhez kapcsolódó, figyelemfelkeltő, tájékoztató, közvetlen eladást segítő (generáló) eszközök gyűjtőneve.

POP anyagok:

Állvány (display) Mennyezetről lelógó (attrap) Felirat (polccsík) Polcra erősített (polccsík) Polcra erősített, térben kiemelkedő kisnyomtatvány (wobber) Plakát, zászló, padlómatrica, bevásárlókocsi reklám, makettek,

termékminta (teszter), boltberendezési tárgyak (hűtőszekrény, stb.)

Bolti bemutatók, kóstolás

Figyelemfelkeltés; Demonstráció; Komplex hatás; Interaktivitás; Azonnali vásárlás lehetősége; Az élőszó meggyőző ereje.

Kirakat

Az Internetes vásárlás háttérbe szorítja jelentőségét. Lehet különálló kirakat (pl. ha a bolt nincs forgalmas

helyen, nincs mód az üzletben kialakítani a kirakatot). Üzlethelységhez kapcsolódó. Figyelemfelkeltés, arculat, design, informálás.

Rendezvényszervezés

A rendezvény szervezett, közösség keretén belül megtartott (esetenként szórakoztató jellegű) összejövetel.

A gazdasági célú rendezvények típusai: - vállalati belső - partnereknek szervezett - fogyasztóknak szervezett - sajtórendezvények - konferenciák - vásárok, kiállítások.

A szervezés lépési

Tervezés Előkészítés Lebonyolítás Utómunkák, értékelés

Tervezés Előkészítés

Célok meghatározása, helyzetelemzés Kik a meghívottak köre, jellemzőik A téma meghatározása A helyszín kiválasztása, megközelítése Időpont kijelölése A szervezés feladatokat ellátó külső vagy

belső emberek, csoportok kinevezése, felelősök

Költségkeret, pénzügyi paraméterek (ÁFA, stb.)

„Ötletroham”, a rendezvény stílusának meghatározása

Ötletek és költségterv Ötletek és kivitelezhetőségük Meghívottak felkutatása A feladatok pontos kiosztása Pontos forgatókönyv

elkészítése (feladat, határidő, felelős személy)

Technikai eszközök Regisztráció, jelentkezések

kezelése, postázások menedzselése, kapcsolattartás

Étkezés, szállás, kísérő események

Válságterv

Lebonyolítás Utómunkák A pontos előkészítés már fél siker! Fontos, hogy mindenki tudja mi a feladata! A regisztráció felkészültsége fontos, ne

várakoztassunk és alaptalanul ne bántsunk meg senkit, PR

A sajtó fogadása Főszervező, koordinátor, aki a problémás

helyzetekben azonnal dönt. A menetrend tartása, rugalmasság,

operatív, esetleg egyedi kérések teljesítése, fontossági sorrend felállítása

Értékelés Pénzügyi dolgok rendbe tétele,

beszámolók elkészítése Köszönőlevelek Kapcsolat a sajtóval, frissítések Minden dokumentálása A szervező Team dicsérete, vagy

elmarasztalása Utólagos kérések teljesítése

Mindenki jól érezze magát!

Logó-tervezés

Figyelemfelkeltő. Egyedi, ötletes, méltó a rendezvényhez. Jól megjegyezhető és köthető, pozícionálható. Nyomdatechnikailag kivitelezhető és olcsó.

Támogatás

Valamilyen független aktivitás anyagi vagy más formában történő segítése, amely nem függ a szorosan össze a támogató vállalat kereskedelmi céljaival, nem célja a haszonszerzés.

Szponzorálás

Pénzben vagy más formában eszközölt befektetés valamely tevékenységébe, amiért cserébe az invesztáló fél a tevékenységéhez kapcsolódó, üzletileg kiaknázható kereskedelmi potenciálhoz jut.

Személyes eladás

…olyan marketingkommunikációs eszköz, melynek során az eladó és a vevő közvetlen, interaktív módon kommunikál.

Public Relaitons

PR … olyan vezetési eljárás (menedzsment funkció), tervszerű és folyamatos tevékenység (kommunikáció), melynek célja, hogy a szervezet és munkatársai, közönsége, környezete, illetve közvéleménye között megértést, bizalmat építsen ki és tartson fenn.

Csoportosítások:

Profit, illetve non-profit PR Belső és külső PR Marketing PR, illetve Corporate PR

(szervezeti) Válságkommunikáció PR Vállalati arculat PR

PR jellemzői:

Célja az eladás generálása, a közvetett befolyásolás. Attitűd kialakítás a termékkel vagy a céggel szemben. Társadalmi megítélés erősítése. Stratégiai időtáv. Kétoldalú, folyamatos visszacsatolás. Menedzsment funkció. Szervezeti és közérdek együttes képviselete.

PR feladata:

… ismertesse a vállalat helyzetét, céljait; a dolgozó és a vezetőség is azonosulni tudjon

vele; a motiváltság is kialakuljon; a vállalat jó hírnevét keltsék.

Sajtótájékoztató

… olyan összejövetel, illetve fogadás, amelyre valamely gazdálkodó, társadalmi vagy politikai szervezet a nyomtatott és elektronikus sajtó valamint hírügynökségek tudósítóit hívja meg és lőttük ismerteti álláspontját előre meghatározott vagy a jelenlevők által felvetett kérdésekben.

Reklámajándék

… ellenszolgáltatás nélkül, rendszerint különleges alkalmakkor átadott személyes jellegű figyelmesség, mely kapcsolódik a vállalathoz, emlékeztet és illeszkedik kommunikációjába.

Nyomtatványok

… a nyomdai úton papírra előállított kommunikációs eszközöket értjük.

Méret, terjedelem, papírminőség, színek száma, papírvastagság, nyomdai eljárás, kötészeti eljárás, példányszám, határidő, csomagolás, kiszerelés, ár.

Köszönöm figyelmüket!

Marketingkommunikáció I.

Documents