Top Banner
 Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities (ETS No. 157) Background 1. The Council of Europe has examined the situation of national minorities on a number of occasions over a period of more than forty years. In its very first year of existence (1949), the Parliamentary Assembly recognised, in a report of its Committee on Legal and Administrative Questions, the importance of "the problem of wider protection of the rights of national minorities". In 1961, the Assembly reco mmended the inclusion of an article in a second additional protocol to guarantee to national minorities certain rights not covere d by the European Convention on Human Rights (ECHR). The latter simply refers to "association with a national minority" in the non-discrimination clause provided for in Article 14. Recommendation 285 (1961) proposed the following wording for the draft article on the protection of national minorities: "Persons belonging to a national minority shall not be denied the right, in community with the other members of their group, and as far as compatible with public order, to enjoy their own culture, to use t heir own language, to establish their schools and receive teaching in the language of their choice or to profess and practise their own religion." 2. The committee of experts, which had been instructed to consider whether it was possible and advisable to draw up such a protocol, adjourned its activities until a final decision had been reached on the Belgian linguistics cases concerning the language used in education (European Court of Human Rights. Judgment of 27 July 1968, Series A No. 6). In 1973 it concluded that, from a legal point of view, there was no special need to make the rights of minorities the subject of a further protocol to the ECHR. However, the experts considered that there was no major legal obstacle to the adoption of such a protocol if it were considered advisable for other reasons. 3. More recently, the Parliamentary Assembly recommended a number of political and legal measures to the Committee of Ministers, in particular the drawing up of a protocol or a convention on the rights of national minorities.  V  ýkladová správa  k R ámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín (ETS No. 157) História vzniku 1. Rada Európy skúmala situáciu národnostných menšín pri mnohých príležitostiach počas obdobia vyše štyridsiatich rokov. Už v prvom roku svojej existencie (1949) Parlamentné  zhromaždenie uznalo v správe Výboru pre právne a administratívne otázky dôležitosť  problému "širšej ochrany práv príslušníkov národnostných menšín". V roku 1961 Zhromaždenie odporúčalo zahrnutie nového článku do Druhého dodatkového protokolu k Európskemu dohovoru o ľudských právach, aby zaručilo národnostným menšinám určité práva, ktoré neboli Európskym dohovorom o ľudských právach (EDĽP) zaručené. Ten sa odvolával na "spojenie s národnostnou menšinou v nediskriminačnej klauzule uvedenej v článku 14. Odporúčanie 285 (1961) navrhlo nasledujúce znenie článku o ochrane príslušníkov  národnostných menšín: " Osobám patriacim k národnostnej menšine sa nebude odopierať právo, spolu s ostatnými  členmi ich skupiny a  pokiaľ je to zlučiteľ s verejným poriadkom, užívať svoju vlastnú kultúru, používať svoj vlastný jazyk, zakladať si svoje školy a dostávať vzdelanie v jazyku  podľa ich výberu alebo vyznávať a praktizovať svoje vlastné náboženstvo ." 2. Výbor expertov, ktorý dostal pokyn zvážiť, či by bolo možné a vhodné skoncipovať taký  protokol, odročil svoju činnosť dovtedy, kým sa nedospelo ku konečnému rozhodnutiu v   belgických jazykových sporoch v súvislosti s jazykom používaným pri vzdelávaní, (Rozsudok  Európskeho súdu pre ľudské práva z 27. júla 1968, séria A, č. 6). V roku 1973 sa uzniesol, že neexistuje osobitná potreba vytvárať ďalší protokol k EDĽP o právach príslušníkov menšín. Experti sa  však zhodli, že prijatiu takého protokolu nebránila žiadna  veľká právna prekážka, ak by sa bol ta ký protokol považoval za  vhodný z iných dôvodov.  3. V nedávnej minulosti Parlamentné zhromaždenie odporúčalo Výboru ministrov množstvo politických a právnych opatrení, obzvlášť návrh protokolu alebo dohovoru o právach príslušníkov národnostných menšín. Odporúčanie Magyarázó megjegyzések  a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  (ETS No. 157) Előzmények  1. Az Európa Tanács az elmúlt több, mint negyven év alatt számos alkalommal vizsgálta a nemzeti kisebbségek helyzetét.  A Parlamenti Közgyűlés már működésének legelső éveiben (1949) is elismerte "a nemzeti kisebbségek jogai széleskörű  védelme problémájának" jelentőségé t a Jogi és Közigazgatási kérdések Bizottságának egyik jelentésében. 1961 -ben a Közgyűlés ajánlotta, hogy illesszenek be egy cikket a Második Kiegészítő Jegyzőkönyvbe a nemzeti kisebbségek egyes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe (ECHR) nem foglalt  jogainak biztosítására. Az utóbbi ténylegesen a 14. cikkben szereplő hátrányos megkülönbözteté ssel szembeni klauzulában "a nemzeti kisebbséghez tartozás" megemlítésére korlátozódik. A nemzeti kisebbségek védelmét előirányzó cikk - tervezet alábbi megfogalmazását javasolja a 285/1961. számú  Ajánlás: "A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek nem foszthatók meg - csoportjuk más tagjaival közös és a közrenddel nem ütköző - attól a joguktól, hogy saját kulturális életük legyen, saját nyelvüket használják, saját iskolákat nyissanak és választásuk szerinti nyelven történő oktatásuk legyen vagy saját vallásukat nyilvánosan megvallhassák és gyakorolhassák. " 2. A Szakértői Bizottságot megbízták egy ilyen jegyzőkönyv elkészítéséne k lehetősége és célszerűsége tanulmányozásával, tevékenységé t elhalasztotta az oktatásban a nyelvhasználatra  vonatkozó Belga nyelvi ügyekben történő végső ítélet meghozataláig (Eur. Court H.R. judgment of 23 July 1968, Series A, No. 6.). 1973-  ban szigorúan vett jogi nézőpontból arra a következteté sre jutott a Bizottság, nem feltétlenül szükséges, hogy a kisebbségek védelmét az ECHR kiegészítő  jegyzőkönyvébe foglalt speciális rendelkezés biztosítsa. A szakértők azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nincs különösebb jogi akadálya ilyen kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásának, amennyiben azt egyéb okokból kívánatosnak találják. 3. A közelmúltban a Parlamenti Közgyűlés a Miniszteri  Bizottság számára egyszerre politikai és jogi megoldásokra tett  javaslatot, különösképpen a nemzeti kisebbségek jogaira  vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyv vagy egyezmény 
23

Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

Apr 06, 2018

Download

Documents

kerekasztal
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
Page 1: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 1/23

 

Explanatory Reportto the Framework Convention for the Protectionof National Minorities (ETS No. 157)

Background

1. The Council of Europe has examined the situation of national minorities on a number of occasions over a period of more than forty years. In its very first year of existence (1949),the Parliamentary Assembly recognised, in a report of itsCommittee on Legal and Administrative Questions, theimportance of "the problem of wider protection of the rights of national minorities". In 1961, the Assembly reco mmended theinclusion of an article in a second additional protocol toguarantee to national minorities certain rights not covered by the European Convention on Human Rights (ECHR). Thelatter simply refers to "association with a national minority" inthe non-discrimination clause provided for in Article 14.Recommendation 285 (1961) proposed the following wordingfor the draft article on the protection of national minorities:"Persons belonging to a national minority shall not be denied 

the right, in community with the other members of their group, and as far as compatible with public order, to enjoytheir own culture, to use t heir own language, to establishtheir schools and receive teaching in the language of their choice or to profess and practise their own religion." 

2. The committee of experts, which had been instructed toconsider whether it was possible and advisable to draw upsuch a protocol, adjourned its activities until a final decisionhad been reached on the Belgian linguistics cases concerningthe language used in education (European Court of HumanRights. Judgment of 27 July 1968, Series A No. 6). In 1973 itconcluded that, from a legal point of view, there was nospecial need to make the rights of minorities the subject of afurther protocol to the ECHR. However, the expertsconsidered that there was no major legal obstacle to theadoption of such a protocol if it were considered advisable forother reasons.

3. More recently, the Parliamentary Assembly recommended anumber of political and legal measures to the Committee of Ministers, in particular the drawing up of a protocol or aconvention on the rights of national minorities.

 V  ýkladová správa k R ámcovému dohovoru na ochranunárodnostných menšín (ETS No. 157) 

História vzniku

1. Rada Európy skúmala situáciu národnostných menšín primnohých príležitostiach počas obdobia vyše štyridsiatichrokov. Už v prvom roku svojej existencie (1949) Parlamentné zhromaždenie uznalo v správe Výboru pre právne aadministratívne otázky dôležitosť  problému "širšej ochrany práv príslušníkov národnostných menšín". V roku 1961 Zhromaždenie odporúčalo zahrnutie nového článku doDruhého dodatkového protokolu k Európskemu dohovoru oľudských právach, aby zaručilo národnostným menšinámurčité práva, ktoré neboli Európskym dohovorom o ľudskýchprávach (EDĽP) zaručené. Ten sa odvolával na "spojenie snárodnostnou menšinou v nediskriminačnej klauzuleuvedenej v článku 14. Odporúčanie 285 (1961) navrhlonasledujúce znenie článku o ochrane príslušníkov  národnostných menšín: 

" Osobám patriacim k národnostnej menšine sa nebudeodopierať právo, spolu s ostatnými  členmi ich skupiny a

 pokiaľ je to zlučiteľné  s verejným poriadkom, užívať svojuvlastnú kultúru, používať svoj vlastný jazyk, zakladať si svoješkoly a dostávať vzdelanie v jazyku  podľa ich výberu alebovyznávať a praktizovať svoje vlastné náboženstvo." 

2. Výbor expertov, ktorý dostal pokyn zvážiť, či by bolo možnéa vhodné skoncipovať taký  protokol, odročil svoju činnosť dovtedy, kým sa nedospelo ku konečnému rozhodnutiu v  

 belgických jazykových sporoch v súvislosti s jazykompoužívaným pri vzdelávaní, (Rozsudok  Európskeho súdu preľudské práva z 27. júla 1968, séria A, č. 6). V roku 1973 sa

uzniesol, že neexistuje osobitná potreba vytvárať ďalšíprotokol k EDĽP o právach príslušníkov menšín. Experti sa však zhodli, že prijatiu takého protokolu nebránila žiadna veľká právna prekážka, ak by sa bol taký protokol považoval za vhodný z iných dôvodov. 

3. V nedávnej minulosti Parlamentné zhromaždenieodporúčalo Výboru ministrov množstvo politických aprávnych opatrení, obzvlášť návrh protokolu alebo dohovoru oprávach príslušníkov národnostných menšín. Odporúčanie

Magyarázó megjegyzések  a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szólóK eretegyezményhez (ETS No. 157) 

Előzmények  

1. Az Európa Tanács az elmúlt több, mint negyven év alattszámos alkalommal vizsgálta a nemzeti kisebbségek helyzetét. A Parlamenti Közgyűlés már működésének legelső éveiben(1949) is elismerte "a nemzeti kisebbségek jogai széleskörű

 védelme problémájának" jelentőségét a Jogi és Közigazgatásikérdések Bizottságának egyik jelentésében. 1961-ben aKözgyűlés ajánlotta, hogy illesszenek be egy cikket a Második Kiegészítő Jegyzőkönyvbe a nemzeti kisebbségek egyes, azEmberi Jogok Európai Egyezményébe (ECHR) nem foglalt

 jogainak biztosítására. Az utóbbi ténylegesen a 14. cikkbenszereplő hátrányos megkülönböztetéssel szembeniklauzulában "a nemzeti kisebbséghez tartozás" megemlítésérekorlátozódik. A nemzeti kisebbségek védelmét előirányzó cikk -tervezet alábbi megfogalmazását javasolja a 285/1961. számú

 Ajánlás: 

"A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek nem foszthatókmeg - csoportjuk más tagjaival közös és a közrenddel nemütköző - attól a joguktól, hogy saját kulturális életük legyen,saját nyelvüket használják, saját iskolákat nyissanak ésválasztásuk szerinti nyelven történő oktatásuk legyen vagysaját vallásukat nyilvánosan megvallhassák ésgyakorolhassák." 

2. A Szakértői Bizottságot megbízták egy ilyen jegyzőkönyv elkészítésének lehetősége és célszerűsége tanulmányozásával,tevékenységét elhalasztotta az oktatásban a nyelvhasználatra

 vonatkozó Belga nyelvi ügyekben történő végső ítéletmeghozataláig (Eur. Court H.R. judgment of 23 July 1968,Series A, No. 6.). 1973- ban szigorúan vett jogi nézőpontból

arra a következtetésre jutott a Bizottság, nem feltétlenülszükséges, hogy a kisebbségek védelmét az ECHR kiegészítő jegyzőkönyvébe foglalt speciális rendelkezés biztosítsa. A szakértők azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nincs különösebb jogi akadálya ilyen kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásának, amennyiben azt egyéb okokból kívánatosnak találják. 

3. A közelmúltban a Parlamenti Közgyűlés a Miniszteri Bizottság számára egyszerre politikai és jogi megoldásokra tett

 javaslatot, különösképpen a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyv vagy egyezmény 

Page 2: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 2/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  2 

Recommendation 1134 (1990) contains a list of principles which the Assembly considered necessary for the protection of national minorities. In October 1991, the Steering Committeefor Human Rights (CDDH) was given the task of considering,from both a legal and a political point of view, the conditionsin which the Council of Europe could undertake an activity forthe protection of national minorities, taking into account the

 work done by the Conference on Security and Co-operation inEurope (CSCE) and the United Nations, and the reflections

 within the Council of Europe.

4. In May 1992, the Committee of Ministers instructed theCDDH to examine the possibility of formulating specific legalstandards relating to the protection of national minorities. Tothis end, the CDDH established a committee of experts (DH-MIN) which, under new terms of reference issued in March1993, was required to propose specific legal standards in thisarea, bearing in mind the principle of complementarity of 

 work between the Council of Europe and the CSCE. TheCDDH and the DH-MIN took various texts into account, in

particular the proposal for a European Convention for theProtection of National Minorities drawn up by the EuropeanCommission for Democracy through Law (the so-called VeniceCommission), the Austrian proposal for an additional protocolto the ECHR, the draft additional protocol to the ECHR included in Assembly Recommendation 1201 (1993) and otherproposals. This examination culminated in the report of theCDDH to the Committee of Ministers of 8 September 1993,

 which included various legal standards which might beadopted in this area and the legal instruments in which they could be laid down. In this connection, the CDDH noted thatthere was no consensus on the interpretation of the term"national minorities".

5. The decisive step was taken when the Heads of State andGovernment of the Council of Europe’s member States met in

 Vienna at the summit of 8 and 9 October 1993. There, it wasagreed that the national minorities which the upheavals of history have established in Europe had to be protected andrespected as a contribution to peace and stability. Inparticular, the Heads of State and Government decided toenter into legal commitments regarding the protection of national minorities. Appendix II of the Vienna Declarationinstructed the Committee of Ministers:– to draft with minimum delay a framework convention

1134 (1990) obsahuje zoznam zásad, ktoré Zhromaždeniepovažovalo za potrebné pre ochranu národnostných menšín. V októbri 1991  bola Riadiacemu výboru pre ľudské práva(RVĽP) uložená úloha posúdiť z právneho i politickéhohľadiska podmienky, za ktorých by sa Ra da Európy mohlapodujať na činnosť pre ochranu národnostných menšín,zohľadňujúc prácu vykonanú Konferenciou o bezpečnosti a 

spolupráci v Európe (KBSE) a OSN a taktiež úvahy v rámciRady Európy. 

4. V máji 1992 Výbor ministrov vydal pokyn RVĽP preskúmať možnosť formulovania špecifickej právnej normy súvisiacej sochranou národnostných menšín. S týmto cieľom RVĽPustanovil Výbor expertov, od ktorého podľa nových smerníc

 vydaných v marci 1993 žiadal návrh špecifických právnychnoriem v tejto oblasti, majúc na pamäti zásadu komplementárnosti prác medzi Radou Európy a KBSE. RVĽPa Výbor expertov vzali do úvahy rôzne texty, obzvlášť návrhEurópskeho dohovoru o ochrane národnostných menšín 

 vypracovaný Európskou komisiou pre demokraciuprostredníctvom práva (Benátska komisia), rakúsky návrh nadodatkový protokol k EDĽP návrh dodatkového protokolu k EDĽP zahrnutý v Odporúčaní Parlamentného zhromaždeniaRE 1201 (1993) a iné návrhy. Toto skúmanie vyvrcholilo v správe RVĽP adresovanej Výboru ministrov z 8. septembra1993, ktorá zahŕňala rôzne právne normy, ktoré by sa mohliprijať v tejto oblasti, a právne inštrumenty, do ktorých by mohli byť inkorporované. V tejto súvislosti RVĽP poznamenal,že neexistoval konsenzus v otázke interpretácie po jmu"národnostnej menšiny". 

5. Rozhodujúci krok sa prijal, keď sa hlavy štátov a vládčlenských štátov Rady Európy stretli vo Viedni na summite 8.a 9. októbra 1993. Tam sa dohodlo, že národnostné menšiny,ktoré  vytvorila pohnutá európska história, treba chrániť arešpektovať ako príspevok k mieru a stabilite. Hlavy štátov a

 vlád sa najmä dohodli na tom, že vstúpia do právnychzáväzkov   vzhľadom na ochranu národnostných menšín.Príloha II k Viedenskej deklarácii inštruovala  Výborministrov:– s minimálnym odkladom navrhnúť Rámcový dohovoršpecifikujúci zásady, k rešpektovaniu ktorých sa zaväzujú

elkészítésére. Az 1134/1990. számú Ajánlás tartalmazza aKözgyőlés által a nemzeti kisebbségek védelméreszükségesnek talált elvek jegyzékét. 1991 októberében azEmberi Jogok Igazgatótanácsát (CDDH)* bízták meg azonfeltételek jogi és politikai szemszögből történő áttekintésével,amelyek között az Európa Tanács tevékenységétmegvalósíthatná a nemzeti kis ebbségek védelmében,figyelemmel azokra a munkálatokra, amelyeket az EurópaiBiztonsági és Együttműködési Konferencia (CSCE)* és azEgyesült Nemzetek végeztek, valamint az Európa Tanácson

 belül felmerült elgondolásokra. 

4. 1992 májusában a CDDH-t a Miniszteri Bizottság megbízta, vizsgálja meg a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozóspeciális jogi norma megalkotásának lehetőségét. A CDDHennek alapján szakértői bizottságot (DH-MIN) állított fel,amelynek az 1993 márciusában kibocsátott új megbízás szerint

 javaslatot kellett tennie speciális jogi normákra e területen,szellemében igazodva az Európa Tanács és a CSCEmunkálatainak kiegészítő jellegéhez. A munkálatok során aCDDH és a DH-MIN különböző megfogalmazásokat vett

figyelembe, így különösen a nemzeti kisebbségek védelmének Európai Egyezményére vonatkozó javaslatot, melyet ademokráciáért a jog közremőködésével Európai Bizottság (azún. "Velencei Bizottság") dolgozott ki, az osztrák javaslatot azECHR kiegészítő jegyzőkönyvére, a Parlamenti Közgyőlés1201/1993. számú Ajánlásába foglalt tervezetet az ECHR kiegészítő jegyzőkönyvére, valamint más javaslatokat. A 

 vizsgálat összegezése a CDDH által a Miniszteri Bizottsághoz1993. szeptember 8-án tett jelentésben történt, amely különböző, ezen a területen alkalmazható jogi normákatmutat be és olyan jogi eszközöket, amelyekben ezeketkonkretizálni lehet. Ebben az összefüggésben a CDDHmegjegyezte, a "nemzeti kisebbségek" fogalmának értelmezésében nem volt konszenzus. 

5. A meghatározó lépést az Európa Tanács tagállamai állam-éskormányfőinek 1993. október 8-n és 9-n Bécsben tartottcsúcsértekezletén tették meg. Egyetértettek abban, hogy azEurópában a történelem megrázkódtatásai között létrejöttnemzeti kisebbségeket védeni és óvni kell, hogy ezzel is a

 békéhez és stabilitáshoz járuljunk hozzá. Az állam-éskormányfők úgy határoztak, hogy a nemzeti kisebbségek 

 védelmére jogi kötelezettségeket vállalnak. A Bécsi NyilatkozatII. Függeléke a Miniszteri Bizottságot többek között megbízta: - Készítsen a legrövidebb időn belül a nemzeti kisebbségek 

  védelmére Keretegyezmény -tervezetet, meghatározva azokat

Page 3: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 3/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  3 

specifying the principles which contracting States committhemselves to respect, in order to assure the protection of national minorities. This instrument would also be open forsignature by non-member States;– to begin work on drafting a protocol complementing theEuropean Convention on Human Rights in the cultural field

 by provisions guaranteeing individual rights, in particular forpersons belonging to national minorities.

6. On 4 November 1993, the Committee of Ministersestablished an ad hoc Committee for the Protection of National Minorities (CAHMIN). Its terms of referencereflected the decisions taken in Vienna. The committee, madeup of experts from the Council of Europe’s member States,started work in late January 1994, with the participation of representatives of the CDDH, the Council for Cultural Co-operation (CDCC), the Steering Committee on the Mass Media(CDMM) and the European Commission for Democracy through Law. The High Commissioner on National Minoritiesof the CSCE and the Commission of the European

Communities also took part, as observers.

7. On 15 April 1994, CAHMIN submitted an interim report tothe Committee of Ministers, which was then communicated tothe Parliamentary Assembly (Doc. 7109). At its 94th session inMay 1994, the Committee of Ministers expressed satisfaction

 with the progress achieved under the terms of referenceflowing from the Vienna Declaration.

8. A certain number of provisions of the framework Convention requiring political arbitration as well as thoseconcerning the monitoring of the implementation weredrafted by the Committee of M inisters (517bis meeting of Ministers’ Deputies, 7 October 1994).

9. At its meeting from 10 to 14 October 1994, CAHMINdecided to submit the draft framework C onvention to theCommittee of Ministers, which adopted the text at the 95thMinisterial Session on 10 November 1994. The framework Convention was opened for signature by the Council of Europe’s member States on 1 February 1995. 

zmluvné štáty, aby sa zabezpečila ochrana národnostnýchmenšín. Tento dokument by sa predložil na podpis ajnečlenským štátom; – začať prácu na návrhu protokolu dopĺňajúcom Európsky dohovor o ľudských právach v  oblasti kultúry ustanoveniamizaručujúcimi individuálne práva, obzvlášť pre osoby patriace k národnostným menšinám. 

6. 4. novembra 1993 Výbor ministrov ustanovil ad hoc Výborna ochranu národnostných menšín (VONM). Jeho smerniceodrážali rozhodnutia prijaté vo Viedni. Výbor, pozostávajúci zexpertov z členských štátov Rady Európy, začal pracovať koncom januára 1994 za účasti predstaviteľov RVĽP, Rady prekultúrnu spoluprácu, Riadiaceho výboru pre masmédiá a Európskej komisie pre demokraciu prostredníctvom práva.

 Ako pozorovatelia sa tiež zúčastnili Vysoký komisár KBSE prenárodnostné menšiny a Komisia Európskeho spoločenstva. 

7. 15. apríla 1994 VONM predložil predbežnú správu Výboruministrov, ktorá sa potom postúpila Parlamentnémuzhromaždeniu (Dok. 7109). Na svojom 94. zasadnutí v máji1994 vyjadril Výbor ministrov spokojnosť s pokrokomdosiahnutým podľa smerníc vyplývajúcich z Viedenskejdeklarácie. 

8. Výbor ministrov navrhol istý počet ustanovení Rámcovéhodohovoru vyžadujúci politické rozhodnutie ako aj také, ktorésa týkali monitorovania realizácie (517. stretnutie zástupcov  ministrov, 7. október 1994). 

9. Na svojom stretnutí od 10. do 14. októbra 1994 sa VONMrozhodol predložiť návrh Rámcového dohovoru Výboruministrov, ktorý prijal jeho text na 95. ministerskom zasadnutí 10. novembra 1994. Rámcový dohovor bol predložený napodpis členským štátom Rady  Európy dňa 1 . februára 1995 . 

az elveket, amelyek a nemzeti kisebbségek védelmét biztosítják és betartásukra a Szerződő Államok kötelezettséget vállalnak. Ez az okmány a nem tagállamok számára is nyitvaállna aláírásra. - Kezdje meg az Emberi Jogok Európai Egyezményétkulturális területen kiegészítő jegyzőkönyv összeállítását olyanrendelkezésekkel, melyek biztosítják az egyéni jogokat,különösen a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek  számára. 

6. 1993. november 4-én a Miniszteri Bizottság létrehozta aNemzeti kisebbségek védelmének eseti bizottságát(CAHMIN). Megbízatása tükrözte a Bécsben meghozotthatározatokat. Az Európa Tanács tagállamaiból származószakértőkből álló bizottság 1994. január végén kezdte megmunkáját, amelyben a CDDH, a Kulturális EgyüttmőködésTanácsa (CDCC), a Tömegtájékoztatás Igazgatótanácsa(CDMM) és a Demokráciáért a jog közremőködésével EurópaiBizottság képviselői vettek részt. A CSCE Nemzeti Kisebbségek főmegbízottja, valamint az Európai Közösségek Bizottságamegfigyelőként szintén részt vettek a munkálatokban. 

7. A CAHMIN 1994. április 15-én ideiglenes jelentéstterjesztett elő a Miniszteri Bizottsághoz, amelyet ezt követőenmegküldtek a Parlamenti Közgyőlésnek (Doc. 7109). A Miniszteri Bizottság 1994 májusában tartott 94. ülésszakánelismerését fejezte ki a Bécsi Nyilatkozatból eredő megbízatás

 végrehajtásában teljesített előrehaladásért. 

8. A Keretegyezmény egyes rendelkezéseit a MiniszteriBizottság (a Miniszteri Megbízottak 1994. október 7-i 517.tanácskozása) dolgozta ki, ezek politikai egyeztetést kívánnak,azok is, amelyek a Keretegyezmény végrehajtásának ellenőrzésére vonatkoznak. 

9. A CAHMIN 1994. október 10-től 14-ig tartott tanácskozásánelhatározta a Keretegyezmény tervezetének a MiniszteriBizottság elé terjesztését, amely ennek szövegét a z 1994.november 10-én tartott 95. Miniszteri Ülésszakán elfogadta. A Keretegyezmény az Európa Tanács tagállamai számára 1995.február 1-én nyílt meg aláírásra.

Page 4: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 4/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  4 

General considerations

Objectives of the framework Convention

10. The framework Convention is the first legally bindingmultilateral instrument devoted to the protection of nationalminorities in general. Its aim is to specify the legal principles

 which States undertake to respect in order to ensure theprotection of national minorities. The Council of Europe hasthereby given effect to the Vienna Declaration’s call (AppendixII) for the political commitments adopted by the Conferenceon Security and Co-operation in Europe (CSCE) to betransformed, to the greatest possible extent, into legalobligations.

 Approaches and fundamental concepts

11. In view of the range of different situations and problems to be resolved, a choice was made for a framework Convention which contains mostly programme-type provisions setting outobjectives which the Parties undertake to pursue. These

provisions, which will not be directly applicable, leave theStates concerned a measure of discretion in theimplementation of the objectives which they have undertakento achieve, thus enabling them to take particularcircumstances into account.

12. It should also be pointed out that the framework Convention contains no definition of the notion of "nationalminority". It was decided to adopt a pragmatic approach,

 based on the recognition that at this stage, it is impossible toarrive at a definition capable of mustering general support of all Council of Europe member States.

13. The implementation of the principles set out in thisframework Convention shall be done through nationallegislation and appropriate governmental policies. It does notimply the recognition of collective rights. The emphasis isplaced on the protection of persons belonging to nationalminorities, who may exercise their rights individually and incommunity with others (see Article 3, paragraph 2). In thisrespect, the framework Convention follows the approach of texts adopted by other international organisations.

 Všeobecné úvahy  

Ciele Rámcového dohovoru 

10. Rámcový dohovor je prvým všeobecne právne záväznýmmultilaterálnym dokumentom  venovaným ochranenárodnostných menšín. Jeho cieľom je špecifikácia právnychprincípov, ktoré sa štáty zaväzujú rešpektovať, aby zabezpečiliochranu národnostných menšín. Rada Európy tým uviedla dopraxe výzvu Viedenskej deklarácie (Príloha II), aby sapolitické záväzky prijaté Konferenciou o bezpečnosti aspolupráci v Európe (KBSE) transformovali v  čo najväčšomrozsahu na právne záväzky. 

Prístupy a hlavné koncepcie 

11. Berúc do úvahy rozličné situácie a problémy, ktoré sa majúriešiť, zvolil sa Rámcový  dohovor, ktorý obsahuje väčšinouustanovenia programového typu stanovujúce ciele, na presadzovanie ktorých sa strany podujímajú. Tieto

ustanovenia, ktoré nebudú aplikovateľné priamo, ponechávajútýmto štátom priestor na rozhodovanie pri realizácii cieľov, na dosiahnutie ktorých sa podujali, umožňujúc im tak vziať doúvahy konkrétne okolnosti. 

12. Treba tiež zdôrazniť, že Rámcový dohovor neobsahuježiadnu definíciu pojmu 'národnostná menšina". Zvolil sapragmatický prístup založený na uznaní skutočnosti, že v  tomto štádiu nie je možné dospieť k takej definícii, ktorá by mohla získať podporu všetkých členských štátov Rady Európy. 

13. Uplatňovanie princípov stanovených v Rámcovom 

dohovore sa uskutoční prostredníctvom vnútroštátnehozákonodarstva a zodpovedajúcej vládnej politiky. Neobsahuje uznanie kolektívnych práv. Dôraz sa kladie na ochranu osôbpatriacich k národnostným menšinám, ktoré môžu uplatňovať svoje práva individuálne a spolu s inými (pozri článok 3, odsek 2). V tomto ohľade Rámcový dohovor na sleduje prístup textov prijatých inými medzinárodnými organizáciami. 

ltalános indokolás 

 A Keretegyezmény céljai  

10. A Keretegyezmény az első, jogilag kötelező multilaterálisokmány, mely általánosságban a nemzeti kisebbségek 

 védelmét szolgálja. A célja a nemzeti kisebbségek védelmét biztosító jogi elvek meghatározása, a melyeknek tiszteletbentartására az Államok kötelezettséget vállalnak. Az EurópaTanács a Bécsi Nyilatkozatban kifejezett óhajoknak (II.Függelék) hatályosulása érdekében az EurópaiEgyüttműködési és Biztonsági Konferencia (CSCE) általelfogadott politikai kötelezettségeknek a lehető legszélesebb

 jogi kötelezettségekké való átalakítása érdekében. 

Megközelítések és alapvető koncepciók  

11. A helyzetek különbözőségére és a megoldandó problémák  jelentős számára tekintettel elhatározták, hogy lényegében bizonyos célokat meghatározó - melyek követésére a Felek kötelezettséget vállalnak - programjellegű rendelkezéseket

magában foglaló Keretegyezményt dolgoznak ki. Ezek a -közvetlenül nem alkalmazható - rendelkezések az érintett

 Államok számára mérlegelési szabadságot hagynak az általuk elérendőként meghatározott célok megvalósításában, és így mindegyikük számára lehetővé válik a sajátságos körülmények figyelembe vétele. 

12. Meg kell állapítani, a Keretegyezmény a "nemzetikisebbség" fogalmának semmiféle meghatározását nemtartalmazza. Emiatt elhatározták, gyakorlati megközelítéstalkalmaznak arra a megállapításra alapítva, hogy a jelenhelyzetben lehetetlen az Európa Tanács valamennyi tagállamaáltalános támogatását elnyerő meghatározásra jutni. 

13. A jelen Keretegyezményben lefektetett elvek alkalmazásáta nemzeti törvényeken és megfelelő kormányzati politikánkeresztül kell érvényesíteni. Az Egyezmény nem foglalmagában semmiféle kollektív jog elismerését. A hangsúlyt anemzeti kisebbséghez tartozó személyek védelmének 

 biztosítására helyezi, akik jogaikat egyénileg vagy másokkalközösségben gyakorolhatják (lásd 3. cikk 2. bekezdését).Ebben a tekintetben a Keretegyezmény más nemzetköziszervezetek által elfogadott okmányok megközelítését követi. 

Page 5: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 5/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  5 

Structure of the framework Convention

14. Apart from its Preamble, the framework Conventioncontains an operative part which is divided into five sections.

15. Section I contains provisions which, in a general fashion,stipulate certain fundamental principles which may serve toelucidate the other substantive provisions of the framework Convention.

16. Section II contains a catalogue of specific principles.

17. Section III contains various provisions concerning theinterpretation and application of the framework Convention.

18. Section IV contains provisions on the monitoring of theimplementation of the framework Convention.

19. Section V contains the final clauses which are based on themodel final clauses for conventions and agreements concluded

 within the Council of Europe.

Commentary on the provisions of the Framework Convention

Preamble

20. The Preamble sets out the reasons for drawing up thisframework Convention and explains certain basic concerns of its drafters. The opening words already indicate that thisinstrument may be signed and ratified by States not membersof the Council of Europe (see Articles 27 and 29).

21. The Preamble refers to the statutory aim of the Council of Europe and to one of the methods by which this aim is to bepursued: the maintenance and further realisation of humanrights and fundamental freedoms.

22. Reference is also made to the Vienna Declaration of Headsof State and Government of the member States of the Councilof Europe, a document which laid the foundation for thepresent framework Convention (see also paragraph 5 above).In fact, the text of the Preamble is largely inspired by thatdeclaration, in particular its Appendix II. The same is true of the choice of undertakings included in Sections I and II of the

truktúra Rámcového dohovoru 

14. Okrem preambuly obsahuje Rámcový dohovor operatívnučasť, ktorá je rozdelená do piatich oddielov.

15. Oddiel I obsahuje ustanovenia, ktoré vo všeobecnosti vymedzujú isté základné princípy, ktoré môžu slúžiť naosvetlenie iných podstatných ustanovení Rámcovéhodohovoru.

16. Oddiel II obsahuje zoznam špecifických princípo v.

17. Oddiel III obsahuje rôzne ustanovenia týkajúce sainterpretácie a aplikácie Rámcového dohovoru.

18. Oddiel IV obsahuje ustanovenia o monitorovaní realizácieRámcového dohovoru. 

19. Oddiel V obsahuje záverečné klauzuly, ktoré sú založené na vzorových záverečných  

klauzulách dohovorov a dohôd uzavretých v rámci Rady Európy. 

Komentár k ustanoveniam R ámcoveho dohovoru 

Preambula

20. Preambula uvádza dôvody pre tvorbu Rámcovéhodohovoru a vysvetľuje základné záujmy   jej navrhovateľov. Užúvodné slová naznačujú, že tento dokument môžu podpísať a ratifikovať nečlenské štáty Rady Európy (pozri Článok 27 a29).

21 . Preambula sa odvoláva na štatutárny cieľ Rady Európy ana jednu z metód, ktorou sa tento cieľ dosahuje: udržiavanie aďalšia realizácia ľudských práv a základných slobôd. 

22. Odkazuje aj na Viedenskú deklaráciu hláv štátov a vládčlenských štátov Rady Európy, dokument, ktorý položilzáklady pre Rámcový dohovor (pozri aj Odsek 5 vyššie). Text preambuly je skutočne inšpirovaný touto Deklaráciou,obzvlášť jej Prílohou II. To isté platí pre spektrum záväzkov uvedených v častiach I a II Rámcového dohovoru. 

 A Keretegyezmény szerkezete  

14. A preambulumon túl a Keretegyezmény még öt fejezetbőláll. 

15. Az I. Fejezet rendelkezései tartalmazzák bizonyos alapvetőelvek általános kimondását, melyek a Keretegyezmény továbbialap-rendelkezéseinek pontosítását szolgálhatják. 

16. A II. Fejezet a különleges alapelvek jegyzékét tartalmazza. 

17. A III. Fejezet a Keretegyezmény értelmezésére ésalkalmazására vonatkozó különböző rendelkezéseket foglaljamagába. 

18. A IV. Fejezet a Keretegyezmény alkalmazásának ellenőrzését szolgáló rendelkezéseket tartalmazza. 

19. Végül az V. Fejezet az Európa Tanács egyezményeiben ésmegállapodásaiban szokásos záró rendelkezések mintájára

alapított záró rendelkezéseket tartalmazza. 

Megjegyzések a Keretegyezmény rendelkezéseiről 

Preambulum

20. A preambulum a Keretegyezmény kidolgozásának okaitmagyarázza, és alkotóinak bizonyos alapvető aggodalmait fejtiki. A bevezető szavak tisztán jelzik, hogy a Keretegyezményt azEurópa Tanács nem tagállamai is aláírhatják ésmegerősíthetik (lásd 27. és 29. cikk).

21. A preambulum utal az Európa Tanács alapszabályábanmegfogalmazott célra és e cél eléréséhez szolgáló eszközök egyikére: az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme éskiterjesztése. 

22. Hivatkozik ugyancsak az Európa Tanács Tagállamai állam-és kormányfői által Bécsben elfogadott Nyilatkozatra, egy olyan okmányra, amely lefektette e Keretegyezmény alapjait(lásd a fenti 5. bekezdést is). Valójában a preambulumszövegét nagymértékben e Nyilatkozat sugallta, különösenannak II. Függeléke. Ugyanez a helyzet a Keretegyezmény I. ésII. Fejezetében szabályozott kötelezettségek kiválasztását

Page 6: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 6/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  6 

framework Convention.

23. The Preamble mentions, in a non-exhaustive way, threefurther sources of inspiration for the content of the framework Convention: the Convention for the Protection of HumanRights and Fundamental Freedoms (ECHR) and instruments

 which contain commitments regarding the protection of 

national minorities of the United Nations and the CSCE.

24. The Preamble reflects the concern of the Council of Europe and its member States about the risk to the existenceof national minorities and is inspired by Article 1, paragraph 1,of the United Nations Declaration on the Rights of Persons

 belonging to National or Ethnic, Religious and Li nguisticMinorities (Resolution 47/135 adopted by the General

 Assembly on 18 December 1992).

25. Given that the framework Convention is also open toStates which are not members of the Council of Europe, and toensure a more comprehensive approach, it was decided toinclude certain principles from which flow rights and

freedoms which are already guaranteed in the ECHR or in theprotocols thereto (see also in connection with this, Article 23of the framework Convention).

26. The reference to United Nations conventions anddeclarations recalls the work done at the universal level, forexample in the International Covenant on Civil and PoliticalRights (Article 27) and in the Declaration on the Rights of Persons belonging to National or Ethnic, Religious andLinguistic Minorities. However this reference does not extendto any definition of a national minority which may becontained in these texts.

27. The reference to the relevant CSCE commitments reflectsthe desire expressed in Appendix II of the Vienna Declarationthat the Council of Europe should apply itself to transforming,to the greatest possible extent, these political commitmentsinto legal obligations. The Copenhagen Document inparticular provided guidance for drafting the framework Convention.

28. The penultimate paragraph in the Preamble sets out themain aim of the framework Convention: to ensure theeffective protection of national minorities and of the rights of persons belonging to those minorities. It also stresses that this

23. Preambula spomína nevyčerpávajúcim spôsobom triďalšie zdroje inšpirácie pre obsah Rámcového dohovoru:Európsky dohovor o ochrane ľudských práv a základnýchslobôd (EDĽP) a nástroje, ktoré obsahujú záväzky v súvislostis ochranou národnostných menšín z OSN a KBSE.

24. Preambula odráža znepokojenie Rady Európy a jejčlenských štátov nad ohrozením existencie národnostnýchmenšín a je inšpirovaná odsekom 1 článku 1 Deklarácie OSN o právach osôb patriacich k národnostným alebo etnickým,náboženským a jazykovým menšinám (Rezolúcia 47/135prijatá Valným zhromaždením 18. decembra 1992). 

25. Vzhľadom na to, že Rámcový dohovor je otvorený aj preštáty, ktoré nie sú členmi Rady  Európy, aby sa zabezpečilkomplexnejší prístup, bolo rozhodnuté, že sa zahrnú aj istézásady  z ktorých vyplývajú práva a slobody, ktoré sú u

garantované v EDĽP alebo v jej protokoloch (v tejto súvislostipozri aj článok 23 Rámcového dohovoru). 

26. Odkaz na pakty a deklarácie OSN pripomína prácu vykonanú na univerzálnej úrovni, napríklad v Pakte oobčianskych a politických právach (článok 27) a v Deklaráciipráv osôb patriacich k národnostným alebo etnickým,náboženským a jazykovým menšinám. However this referencedoes not extend to any definition o f a national minority whichmay be contained in these texts.

27. Odkaz na relevantné záväzky KBSE odráža požiadavku vyjadrenú v Prílohe II Viedenskej deklarácii o tom, že RadaEurópy by mala v čo najväčšom rozsahu tieto politické záväzky  transformovať na právne záväzky. Kritérium pre návrhRámcového dohovoru poskytol Kodanský dokument. 

28. Predposledný odsek v preambule stanovuje hlavný cieľ Rámcového dohovoru: zabezpečiť  účinnú ochranunárodnostných menšín a práv osôb patriacich k týmtomenšinám. Zdôrazňuje, že účinná ochrana by sa mala

illetően is. 

23. A preambulum nem kimerítő módon említi aKeretegyezmény tartalmát ösztönző további három forrást: azemberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szólóEurópai Egyezményt (ECHR) valamint az Egyesült Nemzetek és a CSCE olyan okmányait, amelyek kötelezettségekettartalmaznak a nemzeti kisebbségek védelme vonatkozásában. 

24. A preambulum - amelyet az Egyesült Nemzeteknek aNemzeti vagy etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségekheztartozó személyek jogaira vonatkozó Nyilatkozata (a Közgyőlés1992. december 18-án elfogadott 47/135. számú Határozata) 1.cikkének 1. bekezdése inspirálta - tükrözi az Európa Tanács ésTagállamai aggodalmait a nemzeti kisebbségek létének 

 veszélyeztetése kérdésében.  

25. Mivel a Keretegyezmény az Európa Tanács nem tagállamaiszámára is nyitva áll aláírásra és megerősítésre és azért, hogy sokkal átfogóbb megközelítést biztosítson, úgy határoztak,hogy egyes olyan elveket is bele foglalnak, amelyek az ECHR-

 ben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben már biztosított jogokból és szabadságokból erednek (lásd ezzelösszefüggésben a Keretegyezmény 23. cikkét). 

26. Az Egyesült Nemzetek Egyezményeire és Nyilatkozataira való hivatkozás emlékeztet az egyetemes szinten végzettmunkálatokra, például a Polgári és politikai jogok NemzetköziEgyezségokmányára (27. cikk) és a Nemzeti vagy etnikai,

 vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogaira  vonatkozó Nyilatkozatra. Ez a hivatkozás azonban nem terjedki a nemzeti kisebbség fogalmának semmifélemeghatározására, amelyeket ezekbe az okmányokbafoglaltathatnának. 

27. A CSCE keretei között e területen vállalt kötelezettségekre való hivatkozás tükrözi a Bécsi Nyilatkozat II. Függelékébenkifejezett kívánalmat, hogy az Európa Tanács a lehetőlegszélesebb mértékben alakítsa á t e politikaikötelezettségeket jogi kötelezettségekké. A KoppenhágaiDokumentum (Copenhagen Document) különösen hasznosiránymutatást szolgáltatott a Keretegyezmény szerkesztéséhez. 

28. A preambulum utolsó előtti bekezdése pontosítja aKeretegyezmény fő célját: a nemzeti kisebbségek, valamintezen kisebbségekhez tartozó személyek jogai ha tékony 

 védelmének biztosítását. Hangsúlyozza azt is, hogy e védelmet

Page 7: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 7/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  7 

effective protection should be ensured within the rule of law,respecting the territorial integrity and national sovereignty of States.

29. The purpose of the last recital is to indicate that theprovisions of this framework Convention are not directly applicable. It is not concerned with the law and practice of the

Parties in regard to the reception of international treaties inthe internal legal order.

Section I

 Article 1

30. The main purpose of Article 1 is to specify that theprotection of national minorities, which forms an integral partof the protection of human rights, does not fall within thereserved domain of States. The statement that this protection"forms an integral part of the i nternational protection of human rights" does not confer any competence to interpretthe present framework Convention on the organs established

 by the ECHR.

31. The article refers to the protection of national minorities assuch and of the rights and freedoms of persons belonging tosuch minorities. This distinction and the difference in wordingmake it clear that no collective rights of national minoritiesare envisaged (see also the commentary to Article 3). TheParties do however recognise that protection of a nationalminority can be achieved through protection of the rights of individuals belonging to such a minority.

 Article 2

32. This article provides a set of principles governing theapplication of the framework Convention. It is, inter alia,inspired by the United Nations Declaration on Principles of International Law concerning Friendly Relations and Co-operation among States in accordance with the Charter of theUnited Nations (General Assembly Resolution 2625 (XXV) of 24 October 1970). The principles mentioned in this provisionare of a general nature but do have particular relevance to thefield covered by the framework Convention.

zabezpečiť v rámci štátu, rešpektujúc územnú integritu a národnú suverenitu štátov. 

29. Účelom posledného odseku je naznačiť, že ustanoveniaRámcového dohovoru nie sú aplikovateľné priamo. Nezaoberása právom a praxou zmluvných strán v súvislosti s prijímanímmedzinárodných zmlúv do vnútorného právneho poriadku. 

Časť I

Článok 1 

30. Hlavným účelom článku 1 je špecifikovať, že ochrananárodnostných menšín, ktorá tvorí integrálnu čas ochrany ľudských práv, nespadá do výlučnej pôsobnosti štátov. Výrok,že táto ochrana "tvorí integrálnu časť medzinárodnej ochrany ľudských práv" nedáva žiadnu kompetenciu na interpretáciuRámcového dohovoru orgánom založeným EDĽP. 

31. Tento článok sa týka ochrany národnostných menšín akotakých a práv a slobôd osôb patriacich k týmto menšinám.Toto rozlíšenie a rozdiel v znení hovoria jasne, že sa nepočíta so žiadnymi kolektívnymi právami národnostných menšín(pozri aj komentár k článku 3). Zmluvné strany však uznávajú,že ochranu národnostnej menšiny možno dosiahnuť  prostredníctvom ochrany práv jednotlivcov patriacich k takejmenšine. 

Článok 2 

32. Tento článok poskytuje súbor zásad, podľa ktorých sa riadiaplikácia Rámcového dohovoru. Je inšpirovaný DeklaráciouOSN o zásadách medzinárodného práva týkajúcich sa priateľských vzťahov a spolupráce medzi štátmi podľa Charty OSN (Rezolúcia Valného zhromaždenia 2625 (XXV) z 24.októbra 1970). Zásady uvedené v tomto ustanovení sú 

 všeobecnej povahy, ale sú naozaj osobitne relevantné vočioblasti pokrytej Rámcovým dohovorom.

a jog uralma elvének megfelelően, tiszteletben tartva azállamok területi integritását és nemzeti szuverenitását, kell

 biztosítani. 

29. Az utolsó bekezdés célja annak jelzése, hogy a jelenKeretegyezménybe foglalt e rendelkezések nem közvetlenülalkalmazhatók. Nem érinti a Tagállamoknak a nemzetköziszerződések belső jogrendbe való átvételére vonatkozótörvényeit és gyakorlatát. 

I. Fejezet

1. Cikk 

30. Az 1. cikk fő célja annak meghatározása, hogy a nemzetikisebbségek védelme, amely szerves részét képezi az emberi

 jogok védelmének, nem esik az Államok számára fenntartottrendelkezési terület körébe. Az a megállapítás, hogy ez a

 védelem "szerves részét képezi az emberi jogok nemzetközi védelmének", semmiben nem érinti a z ECHR által létrehozottszerveknek a jelen Keretegyezmény értelmezésére vonatkozó

 jogkörét. 

31. E cikk a nemzeti kisebbségek védelmére, úgyis, mint ilyenminőségükben és az e kisebbségekhez tartozó személyek 

 jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozik . Emegfogalmazásbeli különbségtétel és szerkesztésbelimegkülönböztetés világossá teszi, hogy nem kötelezték elmagukat a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismerésére (lásd a 3. cikkre vonatkozó megjegyzéseket is) A Felek mindazonáltal elismerik, hogy a nemzeti kisebbség

 védelme az ilyen kisebbséghez tartozó személyek jogainak  védelmén keresztül biztosítható.  

2. Cikk 

32. Ez a cikk a Keretegyezmény alkalmazását szabályozó elvek együttesét sorolja fel. E cikket többek között az EgyesültNemzeteknek az Államok közötti baráti kapcsolatok ésegyüttmőködést érintő nemzetközi jogi alapelvekre vonatkozóDeklarációja sugallta, összhangban az Egyesült Nemzetek Chartájával (a Közgyőlés 1970. október 24-i 2625/XXV. számúHatározata). E rendelkezésben szereplő elvek általános

 jellegűek, azonban különös jelentőséggel bírnak aKeretegyezmény által átfogott területen. 

Page 8: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 8/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  8 

 Article 3

33. This article contains two distinct but related principles laiddown in two different paragraphs

 Paragraph 1

34. Paragraph 1 firstly guarantees to every person belonging toa national minority the freedom to choose to be treated or notto be treated as such. This provision leaves it to every suchperson to decide whether or not he or she wishes to comeunder the protection flowing from the principles of theframework Convention.

35. This paragraph does not imply a right for an individual tochoose arbitrarily to belong to any national minority. Theindividual’s subjective choice is inseparably linked to objectivecriteria relevant to the person’s identity. 

36. Paragraph 1 further provides that no disadvantage shallarise from the free choice it guarantees, or from the exercise of the rights which are connected to that choice. This part of theprovision aims to secure that the enjoyment of the freedom tochoose shall also not be impaired indirectly.

 Paragraph 2

37. Paragraph 2 provides that the rights and freedoms flowingfrom the principles of the framework Convention may b eexercised individually or in community with others. It thusrecognises the possibility of joint exercise of those rights andfreedoms, which is distinct from the notion of collective rights.The term "others" shall be understood in the widest possiblesense and shall include persons belonging to the samenational minority, to another national minority, or to themajority.

Section II

 Article 4

38. The purpose of this article is to ensure the applicability of the principles of equality and non-discrimination for persons

 belonging to national minorities. The provisions of this articleare to be understood in the context of this framework 

lánok 3 

33. Tento článok obsahuje dva rozličné, ale príbuzné princípy stanovené dvoma odlišnými odsekmi.

Odsek 1

34. Odsek 1 predovšetkým zaručuje každej osobe patriacej k národnostnej menšine slobodu  voľby, či sa má s ňouzaobchádzať ako s takou alebo nie. Toto ustanovenieponecháva na každú osobu, aby sa rozhodla, či si želápodliehať ochrane vyplývajúcej zo zásad Rámcového dohovoru.

35. Tento odsek nezahŕňa právo jednotlivca samostatne sizvoliť príslušnosť k akejkoľvek  národnostnej menšine.Subjektívna voľba jednotlivca je neoddeliteľne spojená sobjektívnymi kritériami relevantnými pre identitu osoby. 

36. Odsek 1 ďalej stanovuje, že zo slobodnej voľby záruk nebude vyplývať žiadna nevýhoda, ani z uplatňovania práv,ktoré sú s takou voľbou spojené. Cieľom tejto častiustanovenia je zabezpečiť, že využitie slobody voľby nebudenepriamo ohrozované. 

Odsek 2

37. Odsek 2 stanovuje, že práva a slobody vyplývajúce zo zásadRámcového dohovoru sa môžu uplatňovať individuálne alebospoločne s inými. Tým sa uznáva možnosť spoločného uplatňovania týchto práv a slobôd, čo je rozdiel oproti pojmukolektívnych práv. Pojem "iní" sa bude chápať v jehonajširšom možnom zmysle a bude zahŕňa osoby patriace k tejistej národnostnej menšine, k inej národnostnej menšine,alebo k väčšine. 

Časť II

Článok 4 

38. Účelom tohto článku je zabezpečiť aplikovateľnosť princípov rovnosti a nediskriminácie pre osoby patriace k národnostným menšinám. Ustanovenia tohto článku trebachápať v  kontexte Rámcového dohovoru. 

3. Cikk 

33. E cikk két különböző, de egymással kapcsolatban lévő elvetfektet le két k ülönböző bekezdésben kifejtve. 

 1. bekezdés 

34. Az 1. bekezdés mindenekelőtt valamennyi nemzetikisebbséghez tartozó személy számára biztosítja annak szabadmegválasztásához való jogot, hogy ebben a minőségben vegyék figyelembe vagy sem. E rendelkezés e személyek mindegyikeszámára megadja a jogot annak elhatározására, hogy aKeretegyezmény elveiből folyó védelmet kívánja-e élvezni vagy sem.

35. E bekezdés nem foglalja magában az egyén tetszés szerinti választási jogát valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozás vonatkozásában. Az egyén szubjektív választásaelv álaszthatatlanul kötődik a személy azonosságtudatátmeghatározó lényeges objektív kritériumokhoz. 

36. Az 1. bekezdés továbbá úgy rendelkezik, semmiféle hátrány nem származhat sem e rendelkezés által biztosított szabad választásból sem az ehhez kötött jogok gyakorlásából. Erendelkezés célja annak biztosítása, hogy a szabad választással

 való élés ne legyen közvetetten sem veszélyeztetve. 

 2. bekezdés 

37. A 2. bekezdés úgy rendelkezik, hogy a Keretegyezménybenkimondott elvekből eredő jogok és szabadságok egyénileg ésmásokkal közösségben gyakorolhatók. A jogok és szabadságok közös gyakorlása különbözik a kollektív jogok fogalmától. A "mások" meghatározás a lehető legtágabb értelembenhasználandó és magában foglalja az ugyanazon nemzetikisebbséghez, más nemzeti kisebbséghez vagy a többségheztartozó személyeket is. 

II. Fejezet

4. Cikk 

38. E cikk célja annak biztosítása, hogy az egyenlőség és ahátrányos megkülönböztetés elveit a nemzeti kisebbségheztartozó személyekre is alkalmazzák. E cikk rendelkezéseit aKeretegyezmény összefüggésében kell értelmezni. 

Page 9: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 9/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  9 

Convention.

 Paragraphs 1 and 2

39. Paragraph 1 takes the classic approach to these principles.Paragraph 2 stresses that the promotion of full and effectiveequality between persons belonging to a national minority and

those belonging to the majority may require the Parties toadopt special measures that take into account the specificconditions of the persons concerned. Such measures need to

 be "adequate", that is in conformity with the proportionality principle, in order to avoid violation of the rights of others as

 well as discrimination against others. This principle requires,among other things, that such measures do not extend, in timeor in scope, beyond what is necessary in order to achieve theaim of full and effective equality.

40. No separate provision dealing specifically with theprinciple of equal opportunities has been i ncluded in theframework Convention. Such an inclusion was considered

unnecessary as the principle is already implied in paragraph 2of this article. Given the principle of non-discrimination setout in paragraph 1 the same was considered true for freedomof movement.

 Paragraph 3

41. The purpose of paragraph 3 is to make clear that themeasures referred to in paragraph 2 are not to be regarded ascontravening the principles of equality and non-discrimination. Its aim is to ensure to persons belonging tonational minorities effective equality along with persons

 belonging to the majority.

 Article 5

42. This article essentially a ims at ensuring that persons belonging to national minorities can maintain and developtheir culture and preserve their identity.

 Paragraph 1

43. Paragraph 1 contains an obligation to promote thenecessary conditions in this respect. It li sts four essentialelements of the identity of a national minority. This provision

Odsek 1 a 2

39. Odsek 1 prijíma klasický prístup k týmto zásadám. Odsek 2zdôrazňuje, že podpora plnej a efektívnej rovnosti medziosobami patriacimi k národnostnej menšine a tými, ktorépatria k  väčšine si môže vyžadovať, aby zmluvné strany prijaliosobitné opatrenia, ktoré by brali do úvahy špecificképodmienky týchto osôb. Také opatrenia musia by "adekvátne",t.j. v súlade s princípom proporcionálnosti, aby sa predišloporušovaniu práv iných, ako aj diskriminácii iných. Tátozásada si medzi iným vyžaduje, aby také opatrenia časovoalebo rozsahovo nepresahovali mieru nevyhnutnú nadosiahnutie plnej a efektívnej rovnosti. 

40. V Rámcovom dohovore nie je zahrnuté žiadneustanovenie, ktoré by sa špecificky  zaoberalo zásadou rovnostipríležitostí. Jeho zahrnutie sa nepovažovalo za nevyhnutné,

keďže táto zásada je u naznačená v odseku 2 tohto článku. Vzhľadom na zásadu nediskriminácie stanovenú v odseku 1 ,rovnako sa postupovalo pri slobode pohybu.

Odsek 3

41. Účelom odseku 3 je ujasnenie skutočnosti, že opatreniaspomínané v odseku 2 sa nemajú považovať za také, ktoré by 

 boli v rozpore so zásadami rovnosti a nediskriminácie. Jehocieľom je zabezpečiť, aby osoby patriace k národnostnýmmenšinám mali efektívnu rovnosť s osobami patriacimi k 

 väčšine. 

Článok 5 

42. Tento článok je zameraný najmä na zabezpečenie toho,aby osoby patriace k národnostným menšinám mohliudržiavať a rozvíjať svoju kultúru a zachovávať svojuidentitu.

Odsek 1

43. Odsek 1 obsahuje povinnosť zlepšovať v tomto ohľadepotrebné podmienky. Uvádza štyri základné prvky identity národnostnej menšiny. Toto ustanovenie nenaznačuje, že

 1. és 2. bekezdés 

39. Az 1. bekezdés e két elv klasszikus megközelítését követi. A 2. bekezdés hangsúlyozza, hogy a nemzeti kisebbségheztartozó személyek és a nemzeti többséghez tartozó személyek 

közötti teljes és hatékony egyenlőség előmozdításamegkívánhatja, hogy a Felek olyan speciális intézkedéseketfogadjanak el, melyek tekintetbe veszik az érintett személyek sajátos feltételeit. Ezeknek az intézkedéseknek megfelelőknek kell lenniük,  vagyis összhangban kell lenniük az arányosságelvével azért, hogy elkerüljék úgy mások jogainak, mint amásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megsértését.Ez az elv megkívánja egyebek között, hogy az ilyenintézkedések időben és tartalomban ne terjedjenek túl a teljesés hatékony egyenlőség célja eléréséhez szükséges mértéken. 

40. A Keretegyezmény nem tartalmaz külön rendelkezést,amely specifikusan foglalkozna az egyenlő lehetőségek elvével.Egy ilyen rendelkezés beillesztését szükségtelennek találták,

miután ez az elv már benne foglaltatik e cikk 2. bekezdésében.Mivel az 1. pontban található a hátrányos megkülönböztetéstilalma alapelve, ugyanez vonatkozik a szabadhelyváltoztatásra is. 

 3. bekezdés 

41. A 3. bekezdés célja pontosítani, hogy a 2.  bekezdésbenhivatkozott intézkedések nem tekinthetők az egyenlőség és ahátrányos megkülönböztetés tilalma elvével szembeállóknak.E rendelkezés célja annak biztosítása, hogy a nemzetikisebbségekhez tartozó személyeknek hatékony egyenlőséget

 biztosítson, ugyanúgy, mint a többséghez tartozószemélyeknek. 

5. Cikk 

42. E cikk lényegében annak biztosítását célozza, hogy anemzeti kisebbségekhez tartozó személyek megtarthassák ésfejleszthessék kultúrájukat és megőrizzék identitásukat. 

 1. bekezdés 

43. Az 1. bekezdés e cél megvalósításához szükséges feltételek előmozdításának kötelezettségét foglalja magába. A nemzetikisebbség azonosságtudatának négy alapvető elemét sorolja

Page 10: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 10/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  10 

does not imply that all ethnic, cultural, linguistic or religiousdifferences necessarily lead to the creation of nationalminorities (see in this regard the report of the CSCE meetingof experts, held in Geneva in 1991, section II, paragraph 4).

44. The reference to "traditions" is not an endorsement oracceptance of practices which are contrary to national law orinternational standards. Traditional practices remain subjectto limitations arising from the requirements of public order.

 Paragraph 245. The purpose of paragraph 2 is to protect persons

 belonging to national minorities from assimilation againsttheir will. It does not prohibit voluntary assimilation.

46. Paragraph 2 does not preclude the Parties from takingmeasures in pursuance of their general integration policy. Itthus acknowledges the importance of social cohesion and

reflects the desire expressed in the preamble that culturaldiversity be a source and a factor, not of division, but of enrichment to each society.

 Article 6

47. This article is an expression of the concerns stated in Appendix III to the Vienna Declaration (Declaration and Planof Action on combating racism, xenophobia, anti-Semitismand intolerance).

 Paragraph 1

48. Paragraph 1 stresses a spirit of tolerance and interculturaldialogue and points out the importance of the Parties’promoting mutual respect, understanding and co-operationamong all who live on their territory. The fields of education,culture and the media are specifically mentioned because they are considered particularly relevant to the achievement of these aims.

49. In order to strengthen social cohesion, the aim of thisparagraph is, inter alia, to promote tolerance andintercultural dialogue, by eliminating barriers betweenpersons belonging to ethnic, cultural, linguistic and religiousgroups through the encouragement of intercultural

 všetky  etnické, kultúrne, jazykové alebo náboženské rozdiely nutne vedú k vytvoreniu národnostných menšín (v tejtosúvislosti pozri správu stretnutia expertov KBSE v Ženeve v  roku 1991, časť II, oddiel 4). 

44. Odkaz na "tradície" nie je schválením alebo prijatímpraktík, ktoré sú v rozpore s medzi národným právom alebomedzinárodnými normami. Tradičné praktiky naďalejpodliehajú obmedzeniam vyplývajúcim z požiadaviek 

 verejného poriadku.  

Odsek 245. Účelom odseku 2 je chrániť osoby patriace k národnostným menšinám pred asimiláciou proti ich vôli.Nezakazuje dobrovoľnú asimiláciu. 

46. Odsek 2 nebráni zmluvným stranám prijímať opatrenia nauskutočňovanie svojej  všeobecnej integračnej politiky. Týmtouznáva dôležitosť spoločenskej súdržnosti a odráža 

požiadavku vyjadrenú v preambule, podľa ktorej kultúrnarozmanitosť má byť zdrojom a faktorom nie rozdelenia, aleobohatenia každej spoločnosti. 

Článok 6 

47. Tento článok je vyjadrením záujmov uvedených v PríloheIII k Viedenskej deklarácii (Deklarácia a Akčný plán boja protirasizmu, xenofóbii, antisemitizmu a neznášanlivosti). 

Odsek 1

48. Odsek zdôrazňuje ducha tolerancie a medzikultúrnehodialógu a vyzdvihuje dôležitosť  toho, aby zmluvné strany posilňovali vzájomný rešpekt, porozumenie a spoluprácumedzi všetkými, ktorí žijú na ich území. Osobitne saspomínajú oblasti vzdelávania, kultúry a médií, pretože sapovažujú za obzvlášť relevantné pre dosahovanie týchtocieľov. 

49. Aby sa posilnila spoločenská súdržnosť, cieľom tohtoodseku je medzi iným podpora  tolerancie a medzikultúrnehodialógu elimináciou bariér medzi osobami patriacimi k  etnickým, kultúrnym, jazykovým a náboženským skupinámprostredníctvom povzbudzovania medzikultúrnych

fel. Ez a rendelkezés nem foglalja magába, hogy az etnikai,kulturális, nyelvi vagy vallásbeli különbségek puszta létezéseszükségképpen nemzeti kisebbségek létrejöttét eredményezi(lásd ebben a tekintetben a CSCE 1991-ben Genfben tartottszakértői értekezlete jelentésének II. Szakaszának 4.

 bekezdését). 

44. A "hagyományokra" utalás nem foglalja magában anemzeti törvényekkel vagy a nemzetközi normákkal ellentétesgyakorlat jóváhagyását vagy elfogadását. A hagyományosgyakorlat a közrend védelme követelményéből származókorlátozások tárgya marad. 

 2. bekezdés 45. A 2. bekezdés célja a nemzeti kisebbségekhez tartozószemélyek védelme az akaratuk ellenére történő mindenféleasszimilációval szemben. Nem tiltja az önkéntes beolvadást. 

46. A 2. bekezdés nem akadályozza meg a Feleket az általánosintegrációs politikájuknak megfelelő intézkedések megtételétől. Elismeri a társadalmi összetartozás jelentőségét

és azt a preambulumban kifejezett kívánalmat tükrözi, hogy akulturális sokszínűség forrása és tényezője, nem pedigmegosztója legyen minden társadalom gazdagításának. 

6. Cikk 

47. Ez a cikk tükrözi a Bécsi Nyilatkozat III. Függelékébenkifejezett aggodalmakat (Nyilatkozat és intézkedési terv afajgyűlölet, idegengyűlölet, antiszemitizmus és intoleranciakezelésére). 

 1. bekezdés 

48. Az 1. bekezdés hangsúlyozza a tolerancia és kultúrák közötti párbeszéd fontosságát és aláhúzza a Felek által aterületükön élő minden személy közötti együttműködés éskölcsönös megértés elősegítése és tiszteletben tartásafontosságát. Az oktatás, a kultúra és a tömegkommunikációseszközök területét itt kiemelten említi, mert ezeket e célok elérése érdekében különösen fontosnak tartják. 

49. A társadalmi összetartás erősítése érdekében e bekezdéscélja egyebek között az, hogy elősegítse a toleranciát és akultúrák közötti párbeszédet a nemzeti, kulturális, nyelvi és

 vallási csoportokhoz tartozó személyek közötti határok megszüntetésével, bátorítván azon interkulturális

Page 11: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 11/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  11 

organisations and movements which seek to promote mutualrespect and understanding and to integrate these persons intosociety whilst preserving their identity.

 Paragraph 2

50. This provision is inspired by paragraph 40.2 of theCopenhagen Document of the CSCE. This obligation aims atthe protection of all persons who may be subject to threats oracts of discrimination, hostility or violence, irrespective of thesource of such threats or acts.

 Article 7 

51. The purpose of this article is to guarantee respect for theright of every person belonging to a national minority to thefundamental freedoms mentioned therein. These freedomsare of course of a universal nature, that is they apply to allpersons, whether belonging to a national minority or not (see,

for instance, the corresponding provisions in Articles 9, 10and 11 of the ECHR), but they are particularly relevant for theprotection of national minorities. For the reasons stated abovein the commentary on the preamble, it was decided to includecertain undertakings which already appear in the ECHR.

52. This provision may imply for the Parties certain positiveobligations to protect the freedoms mentioned against

 violations which do not emanate from the State. Under theECHR, the possibility of such positive obligations has beenrecognised by the European Court of Human Rights.

53. Some of the freedoms laid down in Article 7 are elaborated

upon in Articles 8 and 9.

 Article 8

54. This article lays down more detailed rules for theprotection of freedom of religion than Article 7. It combinesseveral elements from paragraphs 32.2, 32.3 and 32.6 of theCSCE Copenhagen Document into a single provision. Thisfreedom of course applies to a ll persons and persons

 belonging to a national minority should, in accordance with Article 4, enjoy it as well. Given the importance of this

organizácií a hnutí, ktorých cieľom je podpora vzájomnéhorešpektu a porozumenia a integrácia týchto osôb dospoločnosti pri zachovaní ich identity. 

Odsek 2

50. Toto ustanovenie je inšpirované odsekom 40.2Kodanského dokumentu KBSE. Tento záväzok je zameraný naochranu všetkých osôb, ktoré by mohli by cieľom hroziebalebo aktov diskriminácie, nepriateľstva alebo násilia, bezohľadu na zdroj takýchto hrozieb alebo aktov.

Článok 7 

51 . Účelom tohto článku je garantovať rešpekt voči právukaždej osoby patriacej k  národnostnej menšine na základnéslobody tu uvedené. Tieto slobody sú samozrejme univerzálnejpovahy, t.j. platia pre všetky osoby, či patria k národnostnejmenšine alebo nie (pozri napríklad zodpovedajúce

ustanovenia v článkoch 9, 10 a 11 EDĽP), ale sú obzvlášť  relevantné pri ochrane národnostných menšín. Z dôvodov uvedených vyššie v komentári k  preambule sa rozhodlo, že sazahrnú niektoré záväzky, ktoré sa u objavili v EDĽP. 

52. Toto ustanovenie môže naznačovať zmluvným stranámisté pozitívne záväzky na ochranu uvedených slobôd protiporušovaniu, ktoré nepochádza od štátu. Podľa EDĽPmožnosť  takých pozitívnych záväzkov uznáva Európsky súdpre ľudské práva. 

53. Niektoré zo slobôd stanovených v článku 7 sú vypracované v článkoch 8 a 9. 

Článok 8 

54. Tento článok stanovuje podrobnejšie pravidlá pre ochranuslobody náboženstva ako článok 7. Spája niekoľko prvkov zodsekov 32.2, 32.3 a 32.6 Kodanského dokumentu KBSE do

 jediného ustanovenia. Táto sloboda sa samozrejme vzťahujena všetky osoby a v súlade s článkom 4 by ich mali využívať ajosoby patriace k národnostnej menšine. Vzhľadom nadôležitosť tejto slobody v tomto kontexte sa považovalo za

szervezeteket és mozgalmakat, amelyek igyekeznek elősegíteniegymás kölcsönös tiszteletben tartását és megértését, ésidentitásuk teljes megőrzése mellett integrálni igyekeznek e aszemélyeket a társadalomba. 

 2. bekezdés 

50. Ezt a rendelkezést nagyobb részben a CSCE KoppenhágaiDokumentumának 40.2. bekezdése sugalmazta. A védelemkötelezettsége mindazokat érinti, akik fenyegetéseknek vagy hátrányos megkülönböztető cselekményeknek,ellenségességnek vagy erőszaknak lehetnek áldozatai, bármilegyen is e fenyegetések vagy cselekmények forrása. 

7. Cikk 

51. E cikk célja biztosítani minden nemzeti kisebbségheztartozó személy jogának tiszteletben tartását az e cikkbenemlített alapvető szabadságok vonatkozásában. Ezek aszabadságok természetesen egyetemes jellegőek, azaz mindenszemélyre alkalmazandók függetlenül attól, hogy nemzeti

kisebbséghez tartoznak -e vagy sem (lásd például az ECHR megfelelő 9., 10. és 11. cikkeit), de e rendelkezések különösen jelentősek a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozóan. A preambulumról szóló megjegyzések között fentebbkinyilvánított okokból az ECHR - ben már megtalálható egyeskötelezettségek belefoglalásáról is határoztak. 

52. Ez a rendelkezés magában foglalhat a Felek számárameghatározott pozitív kötelezettségeket a fent említettszabadságok védelmét szolgáló, a nem az Államoktól származómegsértéssel szemben. Az Emberi Jogok Európai Bíróságaelismerte a lehetőséget, hogy ilyen pozitív kötelezettségek azECHR- ből eredhetnek.  

53. A 7. cikkben lefektetett egyes szabadságokat a 8. és 9.cikkekben fejtenek ki.

8. Cikk 

54. E cikk a 7. cikknél sokkal részletesebb szabályokat állapítmeg a vallásszabadság védelmére. A CSCE KoppenhágaiDokumentumának 32.2., 32.3. és 32.6. bekezdéseiből többelemet egyesít egységes rendelkezéssé. Ez a szabadságmindenki számára elismert és a 4. cikkel összhangban mindennemzeti kisebbséghez tartozó személy ugyanúgy élvezheti azt.E szabadságok fontossága a jelen összefüggésben adott, mégis

Page 12: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 12/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  12 

freedom in the present context, it was felt particularly appropriate to give it special attention.

 Article 9

55. This article contains more detailed rules for the protectionof the freedom of expression than Article 7.

 Paragraph 1

56. The first sentence of this paragraph is modelled on thesecond sentence of Article 10, paragraph 1, of the ECHR.

 Although the sentence refers specifically to the freedom toreceive and impart information and ideas in the minority language, it also implies the freedom to receive and impartinformation and ideas in the majority or other languages.

57. The second sentence of this paragraph contains anundertaking to ensure that there is no discrimination in accessto the media. The words "in the framework of their legalsystems" were inserted in order to respect constitutional

provisions which may limit the extent to which a Party canregulate access to the media.

 Paragraph 2

58. This paragraph is modelled on the third sentence of Article10, paragraph 1, of the ECHR.

59. The licensing of sound radio and television broadcasting,and of cinema enterprises, should be non-discriminatory and

 be based on objective criteria. The inclusion of theserequirements, which are not expressly mentioned in the thirdsentence of Article 10, paragraph 1, of the ECHR, was

considered important for an instrument designed to protectpersons belonging to a national minority.

60. The words "sound radio", which also appear in paragraph3 of this article, do not appear in the corresponding sentencein Article 10 of the ECHR. They are used in order to reflectmodern terminology and do not imply any material differencein meaning from Article 10 of the ECHR.

obzvlášť vhodné venovať jej osobitnú pozornosť. 

Článok 9 

55. Tento článok obsahuje podrobnejšie pravidlá pre ochranuslobody prejavu ako článok 7. 

Odsek 1

56. Prvá veta tohto odseku je modelovaná podľa druhej vety odseku 1 článku 10 EDĽP. Hoci sa veta týka špecificky slobody prijímať a rozširovať informácie a myšlienky v jazyku menšiny,naznačuje tiež slobodu prijímať a rozširovať informácie amyšlienky v jazyku  väčšiny alebo iných jazykoch.

57. Druhá veta tohto odseku obsahuje záväzok zabezpečiť, aby nedochádzalo k diskriminácii  v prístupe do médií. Slová "v rámci svojich právnych systémov" sa volili preto, aby sa rešpektovali ústavné ustanovenia, ktoré môžu obmedzovať 

rozsah, v ktorom zmluvná strana môže regulovať prístup domédií. 

Odsek 2

58. Tento odsek je modelovaný podľa tretej vety odseku 1článku 10 EDĽP 

59. Udeľovanie licencií na zvukové rádiové a televízne vysielanie a podnikanie v oblasti kín  by nemalo byť diskriminačné a malo by byť založené na objektívnychkritériách. Považovalo sa za potrebné zahrnúť tietopožiadavky, ktoré nie sú výslovne zahrnuté v tretej veteodseku 1 článku 10 EDĽP, do dokumentu určeného naochranu osôb patriacich k národnostnej menšine. 

60. Slová "zvukové rádiové", ktoré sa vyskytujú aj v odseku 3tohto článku sa neobjavujú v  zodpovedajúcej vete v článku 10EDĽP. Sú použité preto, aby odrážali modernú terminológiu anie preto, aby naznačovali nejaký podstatný významový rozdiel oproti článku 10 EDĽP. 

különösen alkalmasnak tartották kiemelt figyelemre valórészesítésre. 

9. Cikk 

55. E cikk a 7. cikknél sokkal részletesebben szabályozza aszólásszabadság védelmét. 

 1. bekezdés 

56. E bekezdés első mondatának mintája az ECHR 10. cikke 1. bekezdésének második mondata. Jóllehet ez a mondatkifejezetten az eszmék és információk kisebbségi nyelventörténő megismerése szabadságára utal, magába foglalja azinformációk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát a többségi nyelven vagy más nyelveken. 

57. E bekezdés második mondata kötelezettséget foglalmagába a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutáshátrányos megkülönböztetés nélküli biztosítására. A "törvényhozási rendszerük keretében" megfogalmazást abból

a célból iktatták be, hogy tiszteletben tartsák azonalkotmányos rendelkezéseket, amelyek korlátozhatják afeleket a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutásmértékének szabályozásában. 

 2. bekezdés 

58. E bekezdést az ECHR 10. cikke 1. bekezdése harmadik mondatának mintájára állapították meg. 

59. A rádióadás, televíziós sugárzás vagy mozi vállalkozásmegindításának engedélyezési rendszere nem lehetmegkülönböztető jellegű és objektív feltételeken kellalapulnia. Azon követelmények beiktatását, amelyek az ECHR 10. cikkének 1. bekezdése harmadik mondatában kifejezettennem találhatók meg, a nemzeti kisebbséghez tartozószemélyek védelmét szolgáló eszközként fontosnak ítélték. 

60. A "rádióadás" szavak, amelyek e cikk 3. bekezdésébenszintén megtalálhatók, nem szerepelnek az ECHR 10. cikkemegfelelő mondatában. Egyszerően a modern fogalom-meghatározást tükrözik és nem tartalmaznak semmifélelényegi különbséget az ECHR 10. cikkéhez viszonyítva. 

Page 13: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 13/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  13 

 Paragraph 3

61. The first sentence of this paragraph, dealing with thecreation and use of printed media, contains an essentially negative undertaking whereas the more flexibly wordedsecond sentence emphasises a positive obligation in the fieldof sound radio and television broadcasting (for example the

allocation of frequencies). This distinction reflects the relativescarcity of available frequencies and the need for regulation inthe latter field. No express reference has been made to theright of persons belonging to a national mi nority to seek fundsfor the establishment of media, as this right was consideredself-evident.

 Paragraph 4

62. This paragraph emphasises the need for special measures with the dual aim of facilitating access to the media forpersons belonging to national minorities and promotingtolerance and cultural pluralism. The expression "adequate

measures" was used for the reasons given in the commentary on Article 4, paragraph 2 (see paragraph 39), which uses thesame words. The paragraph complements the undertakinglaid down in the last sentence of Article 9, paragraph 1. Themeasures envisaged by this paragraph could, for example,consist of funding for minority broadcasting or forprogramme productions dealing with minority issues and/oroffering a dialogue between groups, or of encouraging, subjectto editorial independence, editors and broadcasters to allow national minorities access to their media.

 Article 10

 Paragraph 1 

63. The recognition of the right of every person belonging to anational minority to use his or her minority language freely and without interference is particularly important. The use of the minority language represents one of the principal means

 by which such persons can assert and preserve their identity.It also enables them to exercise their freedom of expression."In public" means, for instance, in a public place, outside, orin the presence of other persons but is not concerned in any 

Odsek 3

61. Prvá veta tohto odseku, ktorá sa zaoberá tvorbou apoužívaním tlačených médií, obsahuje  v zásade negatívny záväzok, zatiaľ čo pružnejšia formulácia druhej vety zdôrazňuje pozitívny  záväzok v oblasti zvukového rádiového atelevízneho vysielania (napr. prideľovanie frekvencií;). Tento

rozdiel odráža relatívny nedostatok dostupných frekvencií apotrebu regulácie v tejto oblasti. Na právo osoby patriacej k národnostnej menšine hľadať zdroje pre založenie média tunie je žiadny výslovný odkaz, keďže toto právo sa pova žovaloza samozrejmé. 

Odsek 4

62. Tento odsek zdôrazňuje potrebu osobitných opatrení sdvojakým cieľom: uľahčiť osobám patriacim k národnostnýmmenšinám prístup do médií; a podporiť toleranciu a kultúrny  pluralizmus. Výraz "adekvátne opatrenia" sa použil z dôvodov 

uvedených v komentári k  článku 4, odsek 2 (pozri odsek 39),ktorý používa tie isté slová. Odsek dopĺňa záväzok  stanovený v poslednej vete odseku 1 článku 9. Opatrenia predpokladanétýmto odsekom by  mohli napríklad pozostávať z finančnejpodpory pre menšinové vysielanie alebo na výrobu programov zaoberajúcich sa otázkami menšín a/alebo umožňujúcimidialóg medzi skupinami, alebo z podporovania redaktorov v tom, aby umožňovali prístup menšín do ich médií pri zachovaní redakčnej nezávislosti. 

Článok 10 

Odsek 1

63. Uznanie práva každej osoby patriacej k národnostnejmenšine na používanie svojho menšinového jazyka slobodne a

 bez obmedzovania je obzvlášť dôležité. Používanie menšinového jazyka predstavuje jeden zo základnýchprostriedkov, prostredníctvom ktorých také osoby môžuzachovávať svoju identitu. Rovnako im dovoľuje uplatňovať svoju slobodu prejavu. "Na verejnosti" znamená napríklad na

 verejnom mieste, vonku, alebo v prítomnosti iných osôb, ale v 

 3. bekezdés 

61. E bekezdés első mondata a nyomtatott sajtó létrehozásávalés használatával foglalkozik, és lényegében negatív kötelezettséget foglal magába, míg a sokkal rugalmasabbanfogalmazott második mondat a pozitív kötelezettségre teszi ahangsúlyt a rádió- és televízió adások területén (például a

frekvenciák szétosztása). Ez a megkülönböztetés arendelkezésre álló frekvenciák viszonylagos szűkössége és arádióadások területe szabályozásának szükségessége miatt

 van. Nincs kifejezett utalás a nemzeti kisebbséghez tartozószemélyek azon jogára, hogy a tömegkommunikációs eszközök létrehozása érdekében anyagi eszközöket igényelhetnek,miután ezt a jogot magától értetődőnek tartották. 

 4. bekezdés 

62. Ez a bekezdés azon speciális intézkedések szükségességéthangsúlyozza, amelyek célja egyszerre a nemzetikisebbségekhez tartozó személyeknek a médiához hozzájutásamegkönnyítése, valamint a tolerancia és kulturális

sokszínűség előmozdítása. A "megfelelő intézkedések"kifejezést a 4. cikk 2. bekezdésének kommentárjában jelzettokokból használták (lásd 39. bekezdés), ahol ugyanezt amegfogalmazást alkalmazták. E bekezdés kiegészíti a 9. cikk 1.

 bekezdésének utolsó mondatában lefektetett kötelezettséget. E bekezdés célzott intézkedései állhatnak például azon adások sugárzásához vagy programok készítéséhez anyagi eszközök 

 juttatásából, amelyek a kisebbségeket érdeklő kérdésekkelfoglalkoznak és/vagy a csoportok közötti párbeszédet segítik elő, vagy bátorítják a kiadókat és a rádióadások szerkesztőit, akiadói függetlenség tiszteletben tartásának betartása mellett,hogy tegyék lehetővé a nemzeti kisebbségeknek atömegkommunikációs eszközeikhez való hozzáférhetőséget. 

10. Cikk 

 1. bekezdés 

63. Különösen fontos annak elismerése, hogy minden nemzetikisebbséghez tartozó személynek joga van kisebbségi nyelvétszabadon és beavatkozás nélkül használnia. Valójában akisebbségi nyelv használata egyik legfontosabb eszköze annak,hogy e személyek hangsúlyozzák és megőrizzék identitásukat.Ez lehetővé teszi számukra a szólásszabadság gyakorlását is."Nyilvánosan" azt jelenti, hogy például köztéren, külső helyen,más személyek jelenlétében, azonban nem vonatkozik 

Page 14: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 14/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  14 

circumstances with relations with public authorities, thesubject of paragraph 2 of this article.

 Paragraph 2

64. This provision does not cover all relations betweenindividuals belonging to national minorities and public

authorities. It only extends to administrative authorities.Nevertheless, the latter must be broadly interpreted toinclude, for example, ombudsmen. In recognition of thepossible financial, administrative, in particular in the military field, and technical difficulties associated with the use of minority languages in relations between persons belonging tonational minorities and the administrative authorities, thisprovision has been worded very flexibly, leaving Parties a widemeasure of discretion.

65. Once the two conditions in paragraph 2 are met, Partiesshall endeavour to ensure the use of a minority language inrelations with the administrative authorities as far as possible.

The existence of a "real need" is to be assessed by the State onthe basis of objective criteria. Although contracting Statesshould make every effort to apply this principle, the wording"as far as possible" indicates that various factors, in particularthe financial resources of the Party concerned, may be takeninto consideration.

66. The Parties’ obligations regarding the use of minority languages do not in any way affect the status of the officiallanguage or languages of the country concerned. Moreover,the framework Convention deliberately refrains from defining"areas inhabited by persons be longing to national minoritiestraditionally or in substantial numbers". It was co nsideredpreferable to adopt a flexible form of wording which will allow 

each Party’s particular circumstances to be taken into account.The term "inhabited ... traditionally" does not refer tohistorical minorities, but only to those still living in the samegeographical area (see also Article 11, paragraph 3, and Article14, paragraph 2).

 Paragraph 3

67. This paragraph is based on certain provisions contained in Articles 5 and 6 of the European Convention on Human

žiadnom prípade sa netýka vzťahu k verejným úradom, ktorý  je riešený  odsekom 2 tohto článku. 

Odsek 2

64. Toto ustanovenie nepokrýva všetky vzťahy medzi jednotlivcami patriacimi k národnostným menšinám a

 verejnými úradmi. Vzťahuje sa len na administratívne orgány. Napriek tomu sa však tieto musia interpretovať tak široko, aby zahŕňali napríklad aj "ombudsmanov". Uznávajúc možnéfinančné, administratívne, obzvlášť vojenské a technické problémy spojené s používaním menšinových jazykov vo

 vzťahu medzi osobami patriacimi k národnostným menšináma správnymi úradmi, znenie tohto ustanovenia je veľmiflexibilné, aby sa poskytla zmluvným stranám široká miera

 voľnosti. 

65. Keď sa splnia dve podmienky uvedené v odseku 2,zmluvné strany sa budú snažiť  zabezpečiť používaniemenšinového jazyka s administratívnymi orgánmi v čo

najväčšom rozsahu. Existenciu "reálnej potreby" zhodnotí štátna základe objektívnych kritérií. Hoci zmluvné štáty by mali vyvinú maximálnu snahu na aplikovanie tejto zásady, znenie"v čo najväčšom rozsahu" naznačuje, že sa môžu brať do úvahy rozličné faktory, obzvlášť finančné zdroje danej zmluvnejstrany.

66. Povinnosti zmluvných strán v súvislosti s používanímmenšinových jazykov žiadnym spôsobom neovplyvňujú statusúradného jazyka alebo jazykov daného štátu. Rámcový  dohovor sa navyše úmyselne vyhýba definovaniu "oblastí;obývaných osobami patriacimi k  národnostnej menšinetradične alebo v podstatnom počte". Považovalo sa za

 vhodnejšie prijať   voľnejšiu formuláciu znenia, ktoré umožní

 vziať do úvahy osobitné podmienky každej zmluvnej strany.Pojem "obývané ... tradične" sa nevzťahuje na historickémenšiny, ale na tie, ktoré ešte stále žijú v tej istej geografickejoblasti (pozri aj odsek 3 článku 11 a odsek 2 článku 14). 

Odsek 3

67. Tento odsek je založený na istých ustanoveniach z článkov 5 a 6 Európskeho dohovoru pre ľudské práva. Nejde nad

semmilyen körülmények között a hatósági szervekkel valókapcsolatra, amely e cikk második bekezdésének tárgya. 

 2. bekezdés 

64. E rendelkezés nem foglalja magába a nemzetikisebbséghez tartozó egyén és a hatósági szervek közötti

 valamennyi kapcsolatot. Valójában ez csak a közigazgatásihatóságokra terjed ki. Ez utóbbiakat mindenesetre szélesenkell értelmezni, magába foglalva például az ombudsmant.Számot vetve az esetleges pénzügyi, közigazgatási, különösena katonai területen meglévő nehézségekkel, valamint anemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a közigazgatásihatóságok közötti kapcsolatokban a kisebbségi nyelv használatára vonatkozó technikai nehézségek, ezt arendelkezést rendkívül rugalmasan fogalmazták, meg a Felek számára széleskörő mérlegelési szabadságot biztosítva. 

65. Miután a 2. bekezdésben szereplő két feltétel találkozik, aFeleknek törekedniük kell a lehetőségek határán belül akisebbségi nyelv használatának biztosítására a közigazgatási

hatóságokkal való kapcsolatokban. A "valóságos szükség"fennállásáról az Államoknak kell megbizonyosodniuk objektív kritériumok alapján. Jóllehet az Államoknak mindenerőfeszítést meg kell tenniük ezen elv megvalósításáért, a"lehetőségek határán belül" megfogalmazás azt mutatja, hogy különböző tényezők, különösen az érintett Fél anyagilehetőségeit figyelembe lehet venni. 

66. A Feleknek a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozókötelezettségei semmi esetre sem érinti az érdekelt Államhivatalos nyelvének vagy nyelveinek a státuszát. Egyébként aKeretegyezmény tudatosan tartózkodik a "hagyományosan

 vagy jelentős számban nemzeti kisebbségekhez tartozószemélyek által lakott területek" meghatározásától. Előnybenrészesítendőnek találták a megfogalmazás rugalmas

formájának alkalmazását, amely minden érintett Fél részérelehetővé teszi a különleges körülmények figyelembe vételét. A "hagyományosan... lakott" megfogalmazás nem a történelmikisebbségekre utal, hanem azokra, akik még mindigugyanazon földrajzi körzetben laknak (ásd a 11. cikk 3. és a 14.cikk 2. bekezdéseit is). 

 3. bekezdés 

67. E rendelkezés az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5.és 6. cikkeiben foglalt egyes rendelkezéseken alapszik. Nem

Page 15: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 15/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  15 

Rights. It does not go beyond the safeguards contained inthose articles.

 Article 11

 Paragraph 1 

68. In view of the practical implications of this obligation, theprovision is worded in such a way as to enable Parties to apply it in the light of their own particular circumstances. Forexample, Parties may use the alphabet of their officiallanguage to write the name(s) of a person belonging to anational minority in its phonetic form. Persons who have beenforced to give up their original name(s), or whose name(s) has(have) been changed by force, should be entitled to revert to it(them), subject of course to exceptions in the case of abuse of rights and changes of name(s) for fraudulent purposes. It isunderstood that the legal systems of the Parties will, in thisrespect, meet international principles concerning theprotection of national minorities.

 Paragraph 2

69. The obligation in this paragraph concerns an individual’sright to display "in his or her minority language signs,inscriptions and other information of a private nature visibleto the public". This does not, of course, exclude persons

 belonging to national minorities from being required to use, inaddition, the official language and/or other minority languages. The expression "of a private nature" refers to allthat is not official.

 Paragraph 3

70. This article aims to promote the possibility of having localnames, street names and other topographical indicationsintended for the public also in the minority language. Inimplementing this principle the States are entitled to take dueaccount of the specific circumstances and the framework of their legal systems, including, where appropriate, agreements

 with other States. In the field covered by this provision, it isunderstood that the Parties are under no obligation toconclude agreements with other States. Conversely, thepossibility of concluding such agreements is not ruled out. It isalso understood that the legally binding nature of existing

záruky obsiahnuté v týchto článkoch. 

Článok 11 

Odsek 1

68. S ohľadom na praktické implikácie tohto záväzku jeustanovenie formulované tak, aby  zmluvným stranámumožnilo aplikovať ho vo svetle vlastných osobitnýchpodmienok. Zmluvné strany môžu napríklad používať abecedusvojho úradného jazyka na písanie mena (mien) osoby patriacej k národnostnej menšine vo fonetickej forme. Osoby,ktoré boli prinútené vzdať sa svojho pôvodného mena(pôvodných mien), alebo mená, ktoré sa násilne zmenili, by mali mať nárok vrátiť sa k používaniu pôvodnej formy,samozrejme s ohľadom na  výnimky prípadov zneužitia práva azmien mena (mien) pre účely podvodov. Predpokladá sa, že právne systémy zmluvných strán budú v tomto ohľade spĺňať medzinárodné zásady  týkajúce sa ochrany národnostnýchmenšín. 

Odsek 2

69. Záväzok v tomto odseku sa týka práva jednotlivcaumiestňovať "vo svojom menšinovom  jazyku tabule, nápisy ainé informácie súkromnej povahy viditeľné pre verejnosť". To samozrejme nebráni v tom, aby sa od osôb patriacich k národnostnej menšine žiadalo používať okrem toho aj úradný 

 jazyk a/alebo iné menšinové jazyky. Výraz "súkromnej povahy" sa vzťahuje na všetko, čo nie je úradné. 

Odsek 3

70. Tento článok má za cieľ podporiť možnosť umiestňovať miestne názvy, názvy ulíc a iné topografické ukazovatele pre

 verejnosť aj v jazyku menšiny. Pri uplatňovaní tejto zásady  majú štáty nárok brať do náležitej úvahy špecifické podmienk  y a rámec svojich právnych systémov včítane - kde je to vhodné- dohôd s inými štátmi. Rozumie sa, že zmluvné strany  nemajúžiadnu povinnosť uzatvárať dohody s inými štátmi v oblastipokrytej týmto ustanovením. Naproti tomu možnosť uzatvárania takýchto dohôd sa nevylučuje. Rozumie sa tiež, žeprávna záväznosť existujúcich dohôd ostáva nezmenená. Ztohto ustanovenia nevyplýva žiadne úradné uznanie

terjed túl e cikkekben foglalt biztosítékokon. 

11. Cikk 

 1. bekezdés 

68. E kötelezettség gyakorlati alkalmazására tekintettel arendelkezést  oly módon fogalmazták meg, amely lehetővé teszia Felek számára, hogy azt saját egyéni körülményeiknek megfelelően alkalmazzák. Így a Felek a nemzeti kisebbségheztartozó személy neve(i)nek fonetikus leírása esetén a hivatalosnyelv abc- jét használhatják.  Azon személyek, akiket a múltbankényszerítettek eredeti nevük (neveik) feladására, vagy aki(k)nek eredeti nevüket (neveiket) erőszakkal változtatták meg, lehetőséget kell kapniuk nevük (neveik) visszavételére,természetesen a joggal való visszaélés és a csalárd szándékkaltörténő megváltoztatás kivételével. Természetesen a Felek 

 jogrendszerei e tekintetben tiszteletben fogják tartani anemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi elveket. 

 2. bekezdés 

69. E bekezdésben foglalt kötelezettség az egyén azon jogára vonatkozik, hogy "saját kisebbségi nyelvén cégtáblákat,feliratokat és egyéb magá ntermészetű információkat tegyenközzé a nyilvánosság számára láthatóan". Ez természetesennem zárja ki azt, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozószemélyektől megkívánják, hogy emellett használják ahivatalos nyelvet és/vagy más kisebbségi nyelveket. A "magánjellegű" kifejezés utal mindarra, ami nem hivatalos

 jellegű. 

 3. bekezdés 

70. E cikk célja elősegíteni kisebbségi nyelven is anyilvánosság számára szánt helységnevek, utcanevek és másföldrajzi nevek használatának lehetőségét. E rendelkezésmegvalósítása során az Államoknak joguk van tekintetbe

 venni sajátos körülményeiket és jogrendszerüket, ide értveesetlegesen a más Államokkal történő megegyezéseket. Erendelkezés által átfogott területen természetes, hogy a Felek nincsenek alávetve semmiféle kötelezettségnek, hogy másállamokkal egyezményeket kössenek. Ezzel szemben ilyenegyezmények kötésének lehetősége nem kizárt. Ugyancsak természetes, hogy a fennálló egyezmények jogilag kötelező

Page 16: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 16/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  16 

agreements remains unaffected. This provision does not imply any official recognition of local names in the minority languages.

 Article 12

71. This article seeks to promote knowledge of the culture,

history, language and religion of both national minorities andthe majority population in an intercultural perspective (s ee

 Article 6, paragraph 1). The aim is to create a climate of tolerance and dialogue, as referred to in the preamble to theframework convention and in Appendix II of the ViennaDeclaration of the Heads of State and Government. The list inthe second paragraph is not exhaustive whilst the words"access to textbooks" are understood as including thepublication of textbooks and their purchase in other countries.The obligation to promote equal opportunities for access toeducation at all levels for persons belonging to nationalminorities reflects a concern expressed in the ViennaDeclaration.

 Article 13

 Paragraph 1 

72. The Parties’ obligation to recognise the right of persons belonging to national minorities to set up and manage theirown private educational and training establishments is subjectto the requirements of their educational system, particularly the regulations relating to compulsory schooling. Theestablishments covered by this paragraph may be subject tothe same forms of supervision as other establishments,particularly with regard to teaching standards. Once therequired standards are met, it is important that any qualifications awarded are officially recognised. The relevantnational legislation must be based on objective criteria and

conform to the principle of non-discrimination.

 Paragraph 2

73. The exercise of the right referred to in paragraph 1 doesnot entail any financial obligation for the Party concerned, butneither does it exclude the possibility of such a contribution.

miestnych názvov v menšinových jazykoch. 

Článok 12 

71. Tento článok má za cieľ podporiť znalosť kultúry, histórie,

 jazyka a náboženstva národnostných menšín i väčšinovéhoobyvateľstva v medzikultúrnej perspektíve (pozri odsek 1článku 6). Cieľom je vytvorenie ovzdušia tolerancie a dialógu,ako sa na to odkazuje v preambule Rámcového dohovorukonvencie a Prílohe II k Viedenskej deklarácii hláv štátov a 

 vlád. Výpočet v druhom odseku nie je vyčerpávajúci, pričomslová "prístup k učebniciam" sa rozumejú tak, že zahŕňajú

 vydávanie učebníc a ich nakupovanie v iných krajinách.Povinnosť  podporovať rovnosť príležitostí v  prístupe k 

 vzdelaniu na všetkých úrovniach pre osoby patriace k národnostným menšinám odráža záujem vyjadrený vo

 Viedenskej deklarácii. 

Článok 13 

Odsek 1

72. Povinnosť zmluvných strán uznať právo osôb patriacich k národnostným menšinám na zakladanie a spravovanie svojich

 vlastných súkromných vzdelávacích a výchovných zariadení sapodrobí požiadavkám vzdelávacieho systému strán, obzvlášť predpisom týkajúcim sa povinného školstva. Zariadeniapokryté týmto odsekom môžu by predmetom takého istého dohľadu ako iné zariadenia, obzvlášť vzhľadom na učebnéosnovy. Ak sa vyhovie požadovaným normám, je dôležité, aby sa akékoľvek udelené kvalifikácie úradne uznávali. Zodpovedajúce vnútroštátne zákonodarstvo sa musí zakladať na objektívnych kritériách a musí byť v súlade s princípomnediskriminovania.

Odsek 2

73. Uplatňovanie práv uvedených v odseku 1 nezakladá žiadny finančný záväzok pre danú zmluvnú stranu, ale ani možnosť takého príspevku nevylučuje. 

 jellege érintetlen marad. Ez a rendelkezés nem foglaljamagába a kisebbségi nyelvő helységnevek semmiféle hivataloselismerését. 

12. Cikk 

71. E kötelezettség a kultúrák közötti perspektívában (lásd a 6.

cikk 1. bekezdését) kívánja elősegíteni a nemzeti kisebbségek és a többségi népesség számára közös kultúra, a történelem, anyelv és vallás ismeretét. A cél a tolerancia és párbeszédlégkörének megteremtése, amint azt a Keretegyezmény preambuluma és az állam- és kormányfők BécsiNyilatkozatának II. Függeléke tartalmazza. A második 

 bekezdés felsorolása nem kimerítő és a "tankönyvekhezhozzájutás" megfogalmazás úgy értelmezendő, mint amimagába foglalja a tankönyvek más országokban történőkiadását és megvásárlásukat. A nemzeti kisebbségekheztartozó személyek számára az oktatáshoz bármely szinten valóhozzájutás esélyegyenlősége elősegítésének kötelezettségetükrözi a Bécsi Nyilatkozatban kifejezett óhajt. 

13. Cikk 

 1. bekezdés 

72. A Felek kötelezettsége a nemzeti kisebbségekhez tartozószemélyek jogának elismerése saját magán oktatási ésszakképzési intézményeiknek felállítására és működtetésére azoktatási rendszerük követelményei alá esnek, különösen akötelező iskoláztatás szabályai vonatkozásában. E bekezdésalá eső intézményeket ugyanolyan ellenőrzés alá lehet vetni,mint a többi intézményt, különösen az oktatás színvonalára.

 Amennyiben a megkívánt oktatási követelményeknek megfelelnek, lényeges, hogy minden kiadott bizonyítványthivatalosan elismerjenek. Az érintett nemzeti törvényeketobjektív feltételekre kell alapítani és meg kell felelniük a

hátrányos megkülönböztetéssel szembeni elvnek. 

 2. bekezdés 

73. Az 1. bekezdésben hivatkozott jog gyakorlása nem rósemmilyen pénzügyi kötelezettséget az érintett Félre, deegyáltalán nem zárja ki ilyen hozzájárulás lehetőségét. 

Page 17: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 17/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  17 

 Article 14

 Paragraph 1 

74. The obligation to recognise the right of every person belonging to a national minority to learn his or her minority language concerns one of the principal means by which such

individuals can assert and preserve their identity. There can be no exceptions to this. Without prejudice to the principlesmentioned in paragraph 2, this paragraph does not imply positive action, notably of a financial nature, on the part of theState.

 Paragraph 2

75. This provision concerns teaching of and instruction in aminority language. In recognition of the possible financial,administrative and technical difficulties associated withinstruction of or in minority languages, this provision has

 been worded very flexibly, leaving Parties a wide measure of 

discretion. The obligation to endeavour to ensure instructionof or in minority languages is subject to several conditions; inparticular, there must be "sufficient demand" from persons

 belonging to the relevant national minorities. The wording "asfar as possible" indicates that such instruction is dependent onthe available resources of the Party concerned.

76. The text de liberately refrains from defining "sufficientdemand", a flexible form of wording which allows Parties totake account of their countries’ own particular circumstances.Parties have a choice of means and arrangements in ensuringsuch instruction, taking their particular educational systeminto account.

77. The alternatives referred to in this paragraph – "opportunities for being taught the minority language or forreceiving instruction in this language" – are not mutually exclusive. Even though Article 14, paragraph 2, imposes noobligation upon States to do both, its wording does notprevent the States Parties from implementing the teaching of the minority language as well as the instruction in theminority language. Bilingual instruction may be one of themeans of achieving the objective of this provision. The

lánok 14 

Odsek 1

74. Povinnosť uznať právo každej osoby patriacej k národnostnej menšine na výučbu svojho menšinového jazykasa týka jedného zo základných prostriedkov, ktorými také

osoby môžu presadzovať a uchovať si svoju identitu. V tomtonemôžu by žiadne výnimky. Bez obmedzenia platnosti zásaduvedených v odseku 2 tento odsek neimplikuje pozitívnučinnosť, obzvlášť finančnej povahy, zo strany štátu. 

Odsek 2

75. Toto ustanovenie sa týka vyučovania menšinového jazyka a vyučovania v tomto jazyku. Uznávajúc možné finančné,administratívne a technické akosti spojené s vyučovaním menšinových jazykov a v menšinových jazykoch, totoustanovenie bolo formulované veľmi pružne, nechávajúc

zmluvným stranám širokú mieru voľnosti. Povinnosť snažiť sazabezpečiť   vyučovanie menšinových jazykov alebo v menšinových jazykoch je podmienená niekoľkými faktormi;obzvlášť existenciou "dostatočného záujmu" zo strany osôbpatriacich k relevantným národnostným menšinám.Formulácia "v čo najväčšom rozsahu" naznačuje, že také

 vyučovanie závisí na dostupných zdrojoch danej zmluvnejstrany.

76. Text sa úmyselne vyhýba definovaniu pojmu "dostatočný záujem" - flexibilná formulácia, ktorá zmluvným stranámumožňuje vziať do úvahy osobitné podmienky svojich štátov. Zmluvné strany majú výber prostriedkov a opatrení prizabezpečovaní takého  vyučovania  berúc do úvahy svoj vlastný 

 vzdelávací systém.  

77. Alternatívy uvedené v tomto odseku - "... možnosť  vyučovania menšinového jazyka alebo  vyučovania v tomto jazyku" sa navzájom nevylučujú. Hoci odsek 2 článku 14nekladie štátom žiadnu povinnosť uplatňovať oboje, jehoformulácia štátom nebráni zaviesť vyučovanie menšinového

 jazyka ako aj vyučovanie v menšinovom jazyku. Dvojjazyčné vyučovanie môže  byť jedným z prostriedkov na dosiahnutiecieľa tohto ustanovenia. Povinnosť vyplývajúcu z tohto odsekumožno rozšíriť na predškolskú výchovu. 

14. Cikk 

 1. bekezdés 

74. A Felek arra vállalt kötelezettsége, hogy elismerik mindennemzeti kisebbséghez tartozó személynek a jogot sajátkisebbségi nyelvének megtanulására, e személyek számára

identitásuk kinyilvánításának és megőrzésének egyik legfontosabb eszközéről szól. Ez alól nem lehet kivétel.

 Anélkül, hogy a 2. bekezdésben meghatározott elvet veszélyeztetné, ez a bekezdés nem foglal magába az Államrészéről pozitív tevékenységet, nevezetesen pénzügyitermészetűt.  

 2. bekezdés 

75. Ez a rendelkezés a kisebbségi nyelv, illetve a kisebbséginyelven történő oktatására vonatkozik. A kisebbségi nyelv oktatása vagy azon való oktatáshoz társuló esetleges pénzügyi,közigazgatási és technikai nehézségeket felismerve ez arendelkezés nagyon rugalmas módon került megfogalmazásra,

a Felek számára széleskörő mérlegelési szabadságot biztosítva. A kisebbségi nyelv oktatása vagy azon való oktatás biztosítására irányuló törekvés kötelezettségének különbözőfeltételei vannak, nevezetesen "megfelelő igény" az érintettnemzeti kisebbségekhez tartozó személyek részéről. A "lehetőségek határán belül" megfogalmazás azt jelenti, hogy eza oktatás az érintett Fél számára rendelkezésre álló forrásoktólfügg. 

76. A szöveg tudatosan tartózkodik a "megfelelő igény"meghatározásától, így, ezzel a rugalmas megfogalmazássallehetővé teszi a Felek részére, hogy figyelembe vegyék országuk sajátos körülményeit. A Feleknek az oktatás

 biztosításában választási lehetőségük van az eszközök és arendszer tekintetében, figyelembe véve sajátságos oktatási

rendszerüket. 

77. E bekezdésben megfogalmazott alternatívák - "... lehetőséga kisebbségi nyelv megtanulására vagy hogy ezen a nyelventanuljon" - nem zárják ki egymást; még ha a 14. cikk 2.

 bekezdése nem is ró a Részes Államokra semmifélekötelezettséget, hogy a kisebbségi nyelven történő oktatást

 vagy ezen a nyelven való oktatást biztosítsák, ez nemakadályozza meg őket abban, hogy ezt megtegyék. A kétnyelvűoktatás egyik eszköze lehet e rendelkezés céljaimegvalósításának. E bekezdésből fakadó kötelezettséget ki

Page 18: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 18/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  18 

obligation arising from this paragraph could be extended topre-school education.

 Paragraph 3

78. The opportunities for being taught the minority languageor for receiving instruction in this language are without

prejudice to the learning of the official language or theteaching in this language. Indeed, knowledge of the officiallanguage is a factor of social cohesion and integration.

79. It is for States where there is more than one officiallanguage to settle the particular questions which theimplementation of this provision shall entail.

 Article 15

80. This article requires Parties to create the conditionsnecessary for the effective participation of persons belongingto national minorities in cultural, social and economic life andin public affairs, in particular those affecting them. It aims

above all to encourage real equality between persons belonging to national minorities and those forming part of themajority. In order to create the necessary conditions for suchparticipation by persons belonging to national minorities,Parties could promote – in the framework of theirconstitutional systems – inter alia the following measures:– consultation with these persons, by means of appropriateprocedures and, in particular, through their representativeinstitutions, when Parties are contemplating legislation oradministrative measures likely to affect them directly;– involving these persons in the preparation, implementationand assessment of national and regional development plansand programmes likely to affect them directly;– undertaking studies, in conjunction with these persons, toassess the possible impact on t hem of projected development

activities;– effective participation of persons belonging to nationalminorities in the decision-making processes and elected

 bodies both at national and local levels;– decentralised or local forms of government.

Odsek 3

78. Možnosti vyučovania menšinového jazyka alebo vyučovania v menšinovom jazyku neobmedzujú vyučovanie

úradného jazyka alebo vyučovanie v tomto jazyku. Znalosť  úradného jazyka je skutočne faktorom spoločenskej súdržnostia integrácie. 

79. Riešenie niektorých otázok, ktoré vystupujú pri zavádzanítohto ustanovenia v štátoch s  viac ako jedným úradným

 jazykom, spočíva na týchto štátoch. 

Článok 15 

80. Tento článok od zmluvných strán požaduje vytvoreniepodmienok potrebných na efektívnu participáciu osôbpatriacich k národnostným menšinám na kultúrnom, spoločenskom a hospodárskom živote a na verejných

záležitostiach, najmä tých, ktoré sa ich týkajú. Jeho cieľom jepredovšetkým podporovať skutočnú rovnosť medzi osobamipatriacimi k národnostným menšinám a tými, ktoré patria k 

 väčšine. Aby sa vytvorili podmienky  potrebné pre takúparticipáciu osôb patriacich k národnostným menšinám,zmluvné strany by mohli– konzultácie s týmito osobami prostredníctvom vhodnýchpostupov a obzvlášť  prostredníctvom ich reprezentatívnychinštitúcií, kedy' zmluvné strany pripravujú legislatívne aleboadministratívne opatrenia, ktoré sa ich pravdepodobnepriamo dotknú; – zainteresovanie týchto osôb na príprave, zavádzaní ahodnotení plánov a programov  štátneho a regionálnehorozvoja, ktoré sa ich pravdepodobne priamo dotknú; – uskutočňovanie výskumov v spojení s týmito osobami na

zhodnotenie možného dopadu plánovaných rozvojovýchprojektov na tieto osoby;– efektívna účasť osôb patriacich k národnostným menšinámna rozhodovacích procesoch a  vo volených orgánoch naštátnej i miestnej úrovni; – decentralizované alebo miestne formy správy. 

lehet terjeszteni az iskolát megelőző oktatásra. 

 3. bekezdés 

78. A kisebbségi nyelv megtanulása vagy ezen a nyelventörténő tanulás lehetősége nem veszélyeztetheti a hivatalos

nyelv megtanulását vagy az ezen a nyelven történő oktatást. Valójában a hivatalos nyelv ismerete egyik tényezője atársadalmi összetartozás és integráció létrejöttének .

79. E rendelkezés megvalósítása során felmerülő különlegeskérdéseket azon Államoknak kell megoldaniuk, melyekbentöbb, mint egy hivatalos nyelv van. 

15. Cikk 

80. E cikk tartalmazza a Felek kötelezettségét, hogy a nemzetikisebbséghez tartozó személyek számára megteremtsék akulturális, társadalmi, gazdasági életben, ugyancsak aközügyekben való hatékony részvételhez szükséges

feltételeket, főképpen azokon a területeken, amelyek őketérintik. Különösen a nemzeti kisebbséghez és a többségheztartozó személyek közötti valóságos egyenlőség elősegítésétcélozza. Hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek számára megteremtsék a hatékony részvételhez szükségesfeltételeket, a Felek - alkotmányos rendszerük keretein belül -egyebek között az alábbi intézkedéseket tehetik: – konzultáció folytatása ezen személyekkel megfelelő eljárások segítségével és különösen az őket képviselő intézményekenkeresztül, azokban az esetekben, amikor a Felek őketközvetlenül érintő törvényeket vagy közigazgatásiintézkedéseket fontolgatnak; – be vonni ezen személyeket a többnyire őket közvetlenülérintő nemzeti és regionális fejlesztési tervek és programok kidolgozásába, megvalósításába és értékelésébe; 

– együttműködve ezen személyekkel, tanulmányok készítéseannak felmérésére, hogy a tervezett fejlesztési tevékenységmilyen lehetséges hatást gyakorolhat rájuk; – a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hatékony részvétele a határozathozatal folyamatában és választotttestületeikben, nemzeti és helyi szinteken egyaránt; – decentralizált formákban  vagy helyi közigazgatási keretek között. 

Page 19: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 19/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  19 

 Article 16

81. The purpose of this article is to protect against measures which change the proportion of the population in areasinhabited by persons belonging to national minorities and areaimed at restricting the rights and freedoms which flow fromthe present framework Convention. Examples of such

measures might be expropriation, evictions and expulsions orredrawing administrative borders with a view to restrictingthe enjoyment of such rights and freedoms("gerrymandering").

82. The article prohibits only measures which are aimed atrestricting the rights and freedoms flowing from theframework Convention. It was considered impossible toextend the prohibition to measures having the effect of restricting such rights and freedoms, since such measures may sometimes be entirely justified and legitimate. O ne examplemight be resettlement of inhabitants of a village in order to

 build a dam.

 Article 17 

83. This article contains two undertakings important to themaintenance and development of the culture of persons

 belonging to a national minority and to the preservation of their identity (see also Article 5, paragraph 1). The firstparagraph deals with the right to establish and maintain freeand peaceful contacts across frontiers, whereas the secondparagraph protects the right to participate in the activities of non-governmental organisations (see also in this connection,the provisions on freedom of assembly and of association in

 Article 7).

84. The provisions of this article are largely based onparagraphs 32.4 and 32.6 of the Copenhagen Document of the

CSCE. It was considered unnecessary to include an explicitprovision on the right to establish and maintain contacts

 within the territory of a State, since this was felt to beadequately covered by other provisions of the framework Convention, notably Article 7 as regards freedom of assembly and of association.

 Article 18

85. This article encourages the Parties to conclude, in addition

lánok 16 

81 . Účelom tohto článku je ochrana pred opatreniami, ktorémenia pomer obyvateľstva v  oblastiach obývaných osobamipatriacimi k národnostným menšinám a ktoré sú zamerané na obmedzenie práv a slobôd vyplývajúcich z tohto Rámcovéhodohovoru. Príkladmi takých opatrení by mohli by 

 vyvlastňovanie, vypudzovanie a vyhosťovanie alebo zmeny  administratívnych hraníc s cieľom obmedziť užívanie takýchpráv a slobôd ("gerrymandering").

82. Tento článok zakazuje len opatrenia, ktoré sú zamerané naobmedzenie práv a slobôd  vyplývajúcich z Rámcovéhodohovoru. Považuje sa za nemožné rozšíriť toto ustanovenie aj na opatrenia, ktoré majú za následok obmedzenie takých práv a slobôd, keďže také opatrenia môžu byť niekedy celkomopodstatnené a legitímne. Jedným z príkladov by mohlo by  presídlenie obyvateľov dediny pri stavbe priehrady. 

Článok 17 

83. Tento článok obsahuje dva záväzky dôležité preudržiavanie a rozvoj kultúry osôb patriacich k národnostnejmenšine a pre zachovanie ich identity (pozri aj odsek 1 článku5). Prvý Odsek sa zaoberá právom zakladať a udržiavať slobodné a mierumilovné styky cez hranice, zatiaľ čo druhý odsek chráni právo zúčastňovať sa na činnosti nevládnychorganizácií (v tejto súvislosti pozri tiež ustanovenie o slobodezhromažďovania a združovania v článku 7).

84. Ustanovenia tohto článku sa zakladajú prevažnenaodsekoch 32.4 a 32.6 Kodanského dokumentu KBSE.

Nepovažovalo sa za potrebné zahrnúť explicitné ustanovenie opráve zakladať a udržiavať styky v rá mci územia štátu, keďžeto je adekvátne pokryté inými ustanoveniami Rámcovéhodohovoru, najmä článkom 7 v súvislosti so slobodou zhromažďovania a združovania. 

Článok 18 

85. Tento článok vyzýva zmluvné strany, aby uzatvárali okrem

16. Cikk 

81. E cikk célja, hogy védelmet biztosítson olyanintézkedésekkel szemben, amelyek megváltoztatják a népességarányát a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által lakottterületeken, és amelyek a jelen Keretegyezményből fakadó

 jogok és szabadságok korlátozására irányulnak. Ilyen

intézkedésekre példa lehet kisajátítások, kiutasítások vagy közigazgatási választókerületek határainak átrajzolása/gerrymandering/ abból a célból, hogy e jogok és szabadságok élvezetét korlátozzák. 

82. E cikk csak azokat az intézkedéseket tiltja, melyek célja a jelen Egyezményből eredő jogok és szabadságok korlátozása.Lehetetlennek tűnt a tilalmat kiterjeszteni olyanintézkedésekre, melyek hatása e jogok és szabadságok korlátozása, miután ezek az intézkedések gyakran teljesen

 jogszerőek és törvényesek (például egy helység lakóinak áttelepítése gátépítés miatt). 

17. Cikk 83. E cikk két fontos kötelezettséget foglal magába a nemzetikisebbséghez tartozó személyek kultúrájának fenntartására ésfejlesztésére, identitásuk megőrzésére (lásd az 5. cikk 1.

 bekezdését is). Az 1. bekezdés a nemzeti határokon átterjedőkapcsolatok szabadon és békésen történő létrehozásával ésfenntartásával foglalkozik, míg a 2. bekezdés a nem-kormányzati szervek tevékenységében való részvétel jogát

 biztosítja (lásd ebben az összefüggésben a 7. cikkben szereplő,a gyülekezési és egyesülési szabadságra vonatkozórendelkezéseket is). 

84. E cikkben foglalt rendelkezéseket nagyobb részben a CSCEKoppenhágai Dokumentumának 32.4. és 32.6. bekezdései

inspirálták. Szükségtelennek tartották a Keretegyezménybekifejezett rendelkezés beillesztését az azonos Állam területén

 belüli kapcsolatok létesítésére és fenntartására, miután úgy találták, hogy ezt a Keretegyezmény egyéb rendelkezéseimegfelelőképpen tartalmazzák, nevezetesen a 7. cikkben, agyülekezési és az egyesülési szabadság tekintetében. 

18. Cikk 

85. E cikk bátorítja a Feleket a nemzeti kisebbségek 

Page 20: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 20/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  20 

to the existing international instruments, and where thespecific circumstances justify it, bilateral and multilateralagreements for the protection of national minorities. It alsostimulates transfrontier co-operation. As is emphasised in th e

 Vienna Declaration and its Appendix II, such agreements andco-operation are important for the promotion of tolerance,prosperity, stability and peace.

 Paragraph 1

86. Bilateral and multilateral agreements as envisaged by thisparagraph might, for instance, be concluded in the fields of culture, education and information.

 Paragraph 2

87. This paragraph points out the importance of transfrontierco-operation. Exchange of information and experience

 between States is an i mportant tool for the promotion of mutual understanding and confidence. In particular,

transfrontier co-operation has the advantage that it allows forarrangements specifically tailored to the wishes and needs of the persons concerned.

 Article 19

88. This article provides for the possibility of limitations,restrictions or derogations. When the undertakings includedin this framework Convention have an equivalent in otherinternational legal instruments, in particular the ECHR, only the limitations, restrictions or derogations provided for inthose instruments are allowed. When the undertakings setforth in this framework Convention have no equivalent inother international legal instruments, the only limitations,restrictions or derogations allowed are those which, included

in other legal instruments (such as the ECHR) in respect of different undertakings, are relevant.

Section III

 Article 20

89. Persons belonging to national minorities are required torespect the national constitution and other national

existujúcich medzinárodných dokumentov tam, kde tošpecifické okolnosti odôvodňujú, bilaterálne a multilaterálnedohody o ochrane národnostných menšín. Stimuluje tiežcezhraničnú spoluprácu. Ako sa zdôrazňuje vo Viedenskejdeklarácii a jej Prílohe II, také dohody a spolupráca sú dôležitépre podporu tolerancie, prosperity, stability a mieru.

Odsek 1

86. Bilaterálne a multilaterálne dohody, ako ich predpokladátento odsek, sa môžu uzatvárať  napríklad v oblasti kultúry,

 vzdelávania a informácií. 

Odsek 2

87. Tento odsek vyzdvihuje dôležitosť cezhraničnejspolupráce. Výmena informácií a skúseností medzi štátmi jedôležitým nástrojom pre podporu vzájomného porozumenia adôvery. Cezhraničná spolupráca má obzvlášť tú výhodu, že

umožňuje úpravy špeciálne pripravované podľa prianí apotrieb zúčastnených osôb. 

Článok 19 

88. Tento článok upravuje možnosť obmedzení, reštrikciíalebo výhrad. V prípade, že záväzky zahrnuté do tohtoRámcového dohovoru majú ekvivalent v inýchmedzinárodných právnych dokumentoch, obzvlášť v EDĽP,dovolené sú len tie obmedzenia, reštrikcie alebo  výhrady,ktoré sú upravené týmito dokumentmi. Pokiaľ záväzky stanovené týmto Rámcovým dohovorom nemajú ekvivalent v iných medzinárodných právnych dokumentoch, jedinými dovolenými obmedzeniami, reštrikciami a výhradami sú tie,

ktoré sú zahrnuté v iných právnych dokumentoch (takých akoEDĽP) v súvislosti s inými záväzkami a ktoré sú relevantné. 

Časť III

Článok 20 

89. Od osôb patriacich k národnostným menšinám sa vyžaduje rešpektovanie ústavy štátu a inej štátnej legislatívy.

 védelmére, két - és többoldalú egyezmények megkötésére amár létező nemzetközi okmányokon túlmenően és azokon aterületeken, ahol a különleges helyzet azt megkívánja.Szorgalmazza továbbá a határokon átterjedő együttműködéstis. Amint azt a Bécsi Nyilatkozat és II. Függelékehangsúlyozza, ezek az egyezmények és ez az együttműködésfontos a tolerancia, a prosperitás, a stabilitás és a béke

elősegítésére. 

 1. bekezdés 

86. A két- és többoldalú egyezmények, amiképp e bekezdéselőirányozza, megköthetők például a kultúra, az oktatás és atájékoztatás területén. 

 2. bekezdés 

87. E bekezdés hangsúlyozza a határokon átterjedőegyüttmőködés fontosságát. Az Államok közötti információk és tapasztalatok cseréje fontos eszköze a kölcsönös megértésés bizalom elősegítésének. Különösen a határon átnyúló

együttműködésnek az az előnye, hogy lehetővé teszi az érintettszemélyek kívánságához és igényeihez szabott speciálisintézkedéseket. 

19. Cikk 

88. E cikk tartalmazza a korlátozások, megszorítások ésderogációk megtételének lehetőségét. Miután a jelenKeretegyezménybe foglalt kötelezettségeknek más nemzetközi

 jogi okmányokban, különösen az ECHR -ben, megvannak amegfelelő rendelkezései, kizárólag az ezekben azokmányokban található korlátozások, megszorítások ésderogációk megengedettek. Amikor a jelen Keretegyezménybefoglalt kötelezettségeknek megfelelő rendelkezés nemtalálható más nemzetközi jogi okmányokban, az egyedüli

megengedett és lényeges korlátozások, megszorítások ésderogációk azok, amelyek más nemzetközi okmányokban(mint az ECHR) szerepelnek a különböző kötelezettségek 

 vonatkozásában. 

III. Fejezet

20. Cikk 

89. A nemzeti ki sebbségekhez tartozó személyeknek tiszteletben kell tartaniuk az Alkotmányt és a többi nemzeti

Page 21: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 21/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  21 

legislation. However, this reference to national legislationclearly does not entitle Parties to ignore the provisions of theframework Convention. Persons belonging to nationalminorities must also respect the rights of others. In thisregard, reference may be made to situations where persons

 belonging to national minorities are in a minority nationally  but form a majority within one area of the State.

 Article 21

90. This provision stresses the importance of the fundamentalprinciples of international law and specifies that theprotection of persons belonging to national minorities must bein accordance with these principles.

 Article 22

91. This provision, which is based on Article 60 of the ECHR,sets out a well-known principle. The aim is to ensure thatpersons belonging to national minorities benefit from

 whichever of the relevant national or international humanrights legislation is most favourable to them.

 Article 23

92. This provision deals with the relationship between theframework Convention and the Convention for the Protectionof Human Rights and Fundamental Freedoms, reference to

 which is included in the Preamble. Under no circumstancescan the framework Convention modify the rights andfreedoms safeguarded in the Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms. On the contrary,rights and freedoms enshrined in the framework Convention

 which are the subject of a corresponding provision in the

Convention for the Protection of Human Rights andFundamental Freedoms must be interpreted in accordance

 with the latter.

Section IV 

 Articles 24-26

93. To provide for overseeing the application of the framework Convention, the Committee of Ministers is entrusted with thetask of monitoring the implementation by the Contracting

Tento odkaz na štátnu legislatívu samozrejme neoprávňujezmluvné strany na ignorovanie ustanovení Rámcovéhodohovoru. Osoby patriace k národnostným menšinám musiatiež rešpektovať práva iných. V tomto ohľade možno poukázať na situácie, kedy osoby patriace k národnostným menšinámsú v menšine v celoštátnom meradle, ale tvoria väčšinu v 

 jednej oblasti štátu. 

Článok 21 

90. Toto ustanovenie zdôrazňuje dôležitosť základnýchprincípov medzinárodného práva a špecifikuje, že ochranaosôb patriacich k národnostným menšinám musí byť v súlades týmito princípmi. 

Článok 22 

91. Toto ustanovenie, ktoré sa zakladá na článku 60 EDĽP,stanovuje známu zásadu. Cieľom 

 je zabezpečiť, aby osoby patriace k národnostným menšinám

mali prospech z takejrelevantnej štátnej alebo medzinárodnej legislatívy, ktorá jepre nich najpriaznivejšia. 

Článok 23 

92. Toto ustanovenie sa zaoberá vzťahom medzi Rámcovýmdohovorom a Európskym dohovorom o ľudských právach, naktorý sa odkazuje v preambule. Rámcový dohovor nemôže zažiadnych okolností modifikovať práva a slobody zaručovanéEurópskym dohovorom o ľudských právach. Naopak práva aslobody zabezpečované Rámcovým dohovorom, ktoré súpredmetom zodpovedajúceho ustanovenia Európskehodohovoru o ľudských právach, sa musia interpretovať v súlades ním. 

Časť IV 

Články 24 – 26

93. Aby sa upravil dohľad nad aplikáciou Rámcovéhodohovoru, Výbor ministrov sa poveruje úlohou monitorovať 

 jeho zavádzanie zmluvnými stranami. Výbor ministrov určí

törvényt. A nemzeti törvényekre való ezen hivatkozás azonbannem jogosítja fel a Feleket, hogy figyelmen kívül hagyják aKeretegyezmény rendelkezéseit. A nemzeti kisebbségekheztartozó személyeknek ezen túlmenően mások jogait istiszteletben kell tartaniuk. Ebben a tekintetben hi vatkoznilehet arra a helyzetre, amelyben a nemzeti kisebbségheztartozó személyek a nemzeten belül kisebbséget alkotnak, de

az Állam egy területén többséget képeznek. 

21. Cikk 

90. E rendelkezés a nemzetközi jog alapvető elveinek fontosságát hangsúlyozza és meghatározza, hogy a nemzetikisebbségekhez tartozó személyek védelmének ezen elvekkelösszhangban kell megvalósulnia. 

22.Cikk 

91. E rendelkezés - amely az ECHR 60. cikkén alapul - kifejezia "kedvezményes elbánás" (de faveur) jól ismert elvét. A célannak biztosítása, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó

személyek részesüljenek mindazon vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi emberi jogi rendelkezések előnyeiben, melyek kedvezőbbek számukra. 

23. Cikk 

92. E rendelkezés a Keretegyezmény és az Emberi Jogok Európai Egyezménye közötti kapcsolattal foglalkozik, azokra akérdésekre tekintettel, melyeket a preambulumba

 belefoglaltak. A Keretegyezmény semmilyen körülmények között sem módosíthatja az Emberi Jogok EurópaiEgyezményében biztosított jogokat és szabadságokat.Ellenkezőleg, a Keretegyezménybe foglalt elvekből eredő

 jogokat és szabadságokat, melyek megfelelnek az EmberiJogok Európai Egyezménye rendelkezéseinek, ez utóbbi

Egyezménynek megfelelően kell értelmezni. 

IV. Fejezet

24-26. Cikkek 

93. Abból a célból, hogy a Keretegyezmény alkalmazásának áttekintését biztosítsa, a Miniszteri Bizottságot megbízták azzal a feladattal, hogy a Keretegyezménynek a Szerződő Felek 

Page 22: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 22/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  22 

Parties. The Committee of Ministers shall determine themodalities for the participation in the implementationmechanism by the Parties which are not members of theCouncil of Europe.

94. Each Party shall transmit to the Secretary General on aperiodical basis and whenever the Committee of Ministers so

requests information of relevance to the implementation of this framework Convention. The Secretary General shalltransmit this information to the Committee of Ministers.However, the first report, the aim of which is to provide fullinformation on legislative and other measures which the Party has taken to give effect to the undertakings set out in theframework Convention, must be submitted within one year of the entry into force of the framework Convention in respect of the Party concerned. The purpose of the subsequent reportsshall be to complement the i nformation included in the firstreport.

95. In order to ensure the efficiency of the monitoring of theimplementation of the framework Convention, it provides for

the setting up of an advisory committee. The task of thisadvisory committee is to assist the Committee of Ministers when it evaluates the adequacy of the measures taken by aParty to give effect to the principles set out in the framework Convention.

96. It is up to the Committee of Ministers to determine, withinone year of the entry into force of the framework Convention,the composition and the procedures of the advisory committee, the members of which shall have recognisedexpertise in the field of the protection of national minorities.

97. The monitoring of the implementation of this framework Convention shall, in so far as possible, be transparent. In thisregard it would be advisable to envisage the publication of the

reports and other texts resulting from such monitoring.

Section V 

98. The final provisions contained in articles 27 to 32 are based on the model final clauses for conventions andagreements concluded within the Council of Europe. Noarticle on reservations was included; reservations are allowedin as far as they are permitted by international law. Apartfrom Articles 27 and 29 the articles in this section require noparticular comment.

formy účasti  v realizačnom mechanizme pre také zmluvnéstrany, ktoré nie sú členmi Rady Európy. 

94. Každá zmluvná strana predloží generálnemu tajomníkovi v pravidelných intervaloch a kedykoľvek, ak Výbor ministrov o

to požiada, relevantné informácie o realizácii Rámcovéhodohovoru. Generálny tajomník postúpi tieto informácie Výboru ministrov. Avšak  prvú správu, ktorej cieľom budeposkytnúť úplné informácie o legislatívnych a iných opatreniach, ktoré zmluvná strana prijala na splneniezáväzkov stanovených v tomto Rámcovom dohovore, trebapredložiť do jedného roka od nadobudnutia účinnostiRámcového dohovoru vzhľadom na danú zmluvnú stranu.Účelom nasledujúcich správ bude doplnenie informáciíobsiahnutých v prvej správe. 

95. Upravuje založenie poradného výboru, ktorý mázabezpečiť účinnosť monitorovania zavádzania dohovoru .

Úlohou tohto poradného výboru je pomáhať Výboru ministrov pri hodnotení adekvátnosti opatrení, ktoré tá ktorá zmluvnástrana prijala na zavedenie zásad stanovených Rámcovýmdohovorom

96. Je vecou Výboru ministrov určiť do roka od nadobudnutiaplatnosti Rámcového dohovoru zloženie a postupy poradného

 výboru, ktorého členmi budú uznávaní experti v oblastiochrany národnostných menšín. 

97. Monitorovanie zavádzania tohto Rámcového dohovoru bude v čo najväčšej miere transparentné. V tomto ohľade by  bolo vhodné počítať so zverejnením správ a iných textov  

pochádzajúcich z takého monitorovania. 

Časť V 

98. Záverečné ustanovenia obsiahnuté v článkoch 27 a 32 súzaložené na modelových záverečných klauzulách pre dohovory a dohody uzavreté v rámci Rady Európy. Nezahrnul sa žiadny článok o výhradách; výhrady sa pripúšťajú potiaľ, pokiaľ ichpripúšťa medzinárodné právo. Okrem článkov 27 a 29 sičlánky v tejto časti nevyžadujú žiadny osobitný komentár. 

által történő alkalmazását vizsgálja. A Miniszteri Bizottságfogja meghatározni azon Felek alkalmazási mechanizmusafeltételeit, melyek nem tagállamai az Európa Tanácsnak. 

94. Minden Fél a Keretegyezmény alkalmazásával összefüggőtájékoztatását megküldi a Főtitkárnak rendszeresen és minden

alkalommal, amikor a Miniszteri Bizottság kifejezte e kérését. A Főtitkár a tájékoztatást megküldi a Miniszteri Bizottságnak. Az első jelentést azonban, melynek célja teljeskörűtájékoztatást adni a törvényhozási és egyéb, a Fél által aKeretegyezményben lefektetett kötelezettségeinek hatályosulására tett intézkedésekről, az érintett Fél

 vonatkozásában a Keretegyezmény hatálybalépésétőlszámított egy éven belül kell megküldeni. Az ezt követő

 jelentések célja az első jelentésben foglalt tájékoztatáskiegészítése. 

95. A Keretegyezmény alkalmazásának hatékony felülvizsgálata biztosítására tanácsadó bizottság felállításáról

rendelkezik. E bizottság feladata a Miniszteri Bizottságsegítése, amikor az értékeli, vajon a Felek által aKeretegyezményben lefektetett elvek hatályosulására tettintézkedések megfelelőek -e.

96. A Miniszteri Bizottság feladata megállapítani aKeretegyezmény hatályba lépését követően egy éven belül atanácsadó bizottság - melynek tagjai elismert szakértők anemzeti kisebbségek védelmének területén - összetételét,

 valamint ügyrendjét. 

97. E Keretegyezmény alkalmazása ellenőrzésének, amennyirecsak lehetséges, tiszteletben kell tartania az átláthatóság elvét.Ezért tanácsos e vizsgálatból származó jelentések és egyéb

dokumentumok nyilvánosságra hozatala. 

 V. Fejezet

98. A 27-32. cikkekbe foglalt záró rendelkezéseket az EurópaTanács keretében megkötött egyezmények és megállapodások záró rendelkezéseinek mintájára készítették. Fenntartásokra

 vonatkozó cikket nem foglaltak be. Fenntartások annyibanlehetségesek, amennyiben azokat a nemzetközi jog lehetővéteszi. Eltekintve a 27. és 29. cikkektől, a záró rendelkezések nem kívánnak külön indokolást. 

Page 23: Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

8/3/2019 Magyarázó megjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez

http://slidepdf.com/reader/full/magyarazo-megjegyzesek-a-nemzeti-kisebbsegek-vedelmerol-szolo-keretegyezmenyhez 23/23

Explanatory Report to the Framework Convention for the Protection of National Minorities / Výkladová správa k Rámcovému dohovoru na ochranu národnostných menšín / Magyarázómegjegyzések a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló K eretegyezményhez  23 

 Articles 27 and 29

99. The framework Convention is open for signature by theCouncil of Europe’s member States and, at the invitation of 

the Committee of Ministers, by other States. It is understoodthat "other States" are those States which participate in theConference on Security and Co-operation in Europe. Theseprovisions take account of the Vienna Declaration, accordingto which the framework Convention should also b e open forsignature by non-member States (see Appendix II to the

 Vienna Declaration of the Council of Europe Summit).

Články 27 a 29 

99. Rámcový dohovor sa predkladá na podpis členskýmštátom Rady Európy a na výzvu  Výboru ministrov aj iným

štátom. Rozumie sa, že "iné štáty" sú tie štáty, ktoré sazúčastňujú na Konferencii o bezpečnosti a spolupráci v Európe. Tieto ustanovenia berú do úvahy   Viedenskúdeklaráciu, podľa ktorej by sa mal Rámcový dohovor predložit'na podpis aj nečlenským štátom (pozri Prílohu II k Viedenskejdeklarácii summitu Rady Európy). 

27. és 29. Cikkek 

99. A Keretegyezmény aláírásra nyitva áll az Európa TanácsTagállamai számára, valamint a Miniszteri Bizottság

felkérésére más Államok számára is. Természetesen a "más Államok" alatt az Európai Biztonsági és EgyüttműködésiKonferenciában részes Államokat kell érteni. E rendelkezések figyelembe veszik a Bécsi Nyilatkozatot, mely s zerint aKeretegyezmény a nem Tagállamok számára is nyitva állaláírásra (lásd az Európa Tanács Csúcsértekezlete BécsiNyilatkozatának II. Függelékét).