Top Banner
Kognitív nyelvészet és dialektológia 1 (Kísérlet a kognitív megközelítés nyelvjárási lexikológiában való alkalmazására) 1. Bevezetés A Nyíregyházi Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének dialektológiai kutatócsoportja kihasználva az intézmény geopolitikai helyzetét és a kilencvenes évek rendszerváltozásának kedvező irányú változásait a határok átjárhatóságában, 1997-től különböző pályázatok anyagi forrásainak felhasználásával 18, az államhatár magyar- ukrán és magyar-román oldalán fekvő településén végez nyelvföldrajzi szociodialektológiai vizsgálatokat. Röviden összefoglalva azt kutatjuk, hogy Trianon óta milyen jellegű nyelvi változások következtek be az államhatár két oldalán hasonló geopolitikai, de eltérő nyelvpolitikai körülmények között. A kutatási módszerek és célok kijelölésében kezdetektől a komplexitásra törekedtünk, vizsgálatainkra a dimenzionális szemlélet jellemző. (A ’dimenzionális’ terminusról, ennek elsősorban a német dialektológiában való értelmezéséről vö. BELLMANN 1986, DINGELDEIN 1990, illetőleg a magyar nyelvtudományban az utóbbi évtizedben elterjedt és alkalmazott felfogásáról vö. pl. KISS 1998, 1999, JUHÁSZ 2002). Egy 2009-ben indult pályázat (OTKA K 76239) keretében mára megvalósult a gyűjtött nyelvi adatok informatizálása, illetve jelenleg is tart a korpusz alapján szerkesztett többdimenziós térképlapok létrehozása. (Az eddigi kutatási eredményeink összefoglalását lásd. P. LAKATOS szerk. 2002.) Az új szempontok iránti érdeklődésen túl alapvetően a nyelvi adatok informatizálási előmunkálatai (adatok kódolása; a kiinduló kutatási célok szempontjából nem releváns adatok kiszűrése stb.); a feldolgozás során felmerülő dilemmák (pl. a kérdőív kérdéseinek problémája); és a már hozzáférhető részeredmények vezették a kutatóműhelyt arra a felismerésre, hogy a meglévő korpuszt célszerű lenne kognitív nyelvészeti keretben vizsgálni. A szókincsbeli adatok eddigi feldolgozása a vártnál is nagyobb változatosságról árulkodik, nyilvánvalóvá vált, hogy a dialektológia változásvizsgálatban alkalmazott módszere ennek feltérképezésében nem lehet maradéktalanul célravezető. Ennek oka, hogy a kérdőív kérdéseire megadott lexémák sokfélesége nem mindig vagy legalábbis nem kizárólag a „szűkebb” értelemben vett variabilitásból – adott nyelvi változó változataiként értendő nyelvi egységek realizálódásaiból – hanem „tágabb” keretek között értelmezve feltehetően a nézőpontok különbözőségéből, az elnevezéseket életre hívó eltérő megnevezési szemléletből, vagy ezekkel összefüggésben az eltérő kategorizációból ered. Az eredeti kutatási célok szempontjából nem releváns, adott címszó (változó) „hagyományos” értelemben vett variánsnak nem tekinthető lexémák, megállapodás szerint ‘további adat’-ként (jelölése T) kezelt adatok azonban a kognitív szemléletnek, a kognitív nyelvészet varianciafelfogásának köszönhetően értelmezhetők, és egy sor újabb elemzési lehetőséget kínálnak fel. A nyelvjárási szókincs feltérképezésében használt másfajta megközelítéssel új megvilágításba kerülhetnek a nyelvjárási lexikológia feldolgozásának problémái is. A tanulmány további részében arra szeretnék választ kapni, hogy az alapvetően nyelvi variabilitás vizsgálatához gyűjtött – szociolingvisztikai szempontok szerint is tagolt korpuszt kognitív keretben szemlélve milyen tanulságokra, továbblépési lehetőségekre lehet számítani; a nyelvjárási területek lexikai heterogenitása mögött milyen, a kognitív nyelvészet segítségével magyarázható jelenségek húzódhatnak; mi adja a jellemzően nem inherens variabilitás alapját. A téma interdiszciplináris 1 Készült az OTKA K 76239 sz. pályázat keretében.
22

Letölthető PDF dokumentum.

Feb 03, 2017

Download

Documents

truongdat
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
  • Kognitv nyelvszet s dialektolgia1 (Ksrlet a kognitv megkzelts nyelvjrsi lexikolgiban val alkalmazsra)

    1. Bevezets A Nyregyhzi Fiskola Magyar Nyelvszeti Tanszknek dialektolgiai

    kutatcsoportja kihasznlva az intzmny geopolitikai helyzett s a kilencvenes vek

    rendszervltozsnak kedvez irny vltozsait a hatrok tjrhatsgban, 1997-tl

    klnbz plyzatok anyagi forrsainak felhasznlsval 18, az llamhatr magyar-

    ukrn s magyar-romn oldaln fekv teleplsn vgez nyelvfldrajzi

    szociodialektolgiai vizsglatokat. Rviden sszefoglalva azt kutatjuk, hogy Trianon

    ta milyen jelleg nyelvi vltozsok kvetkeztek be az llamhatr kt oldaln hasonl

    geopolitikai, de eltr nyelvpolitikai krlmnyek kztt. A kutatsi mdszerek s

    clok kijellsben kezdetektl a komplexitsra trekedtnk, vizsglatainkra a

    dimenzionlis szemllet jellemz. (A dimenzionlis terminusrl, ennek elssorban a

    nmet dialektolgiban val rtelmezsrl v. BELLMANN 1986, DINGELDEIN 1990,

    illetleg a magyar nyelvtudomnyban az utbbi vtizedben elterjedt s alkalmazott

    felfogsrl v. pl. KISS 1998, 1999, JUHSZ 2002). Egy 2009-ben indult plyzat

    (OTKA K 76239) keretben mra megvalsult a gyjttt nyelvi adatok

    informatizlsa, illetve jelenleg is tart a korpusz alapjn szerkesztett tbbdimenzis

    trkplapok ltrehozsa. (Az eddigi kutatsi eredmnyeink sszefoglalst lsd. P.

    LAKATOS szerk. 2002.)

    Az j szempontok irnti rdekldsen tl alapveten a nyelvi adatok

    informatizlsi elmunklatai (adatok kdolsa; a kiindul kutatsi clok

    szempontjbl nem relevns adatok kiszrse stb.); a feldolgozs sorn felmerl

    dilemmk (pl. a krdv krdseinek problmja); s a mr hozzfrhet

    rszeredmnyek vezettk a kutatmhelyt arra a felismersre, hogy a meglv

    korpuszt clszer lenne kognitv nyelvszeti keretben vizsglni. A szkincsbeli

    adatok eddigi feldolgozsa a vrtnl is nagyobb vltozatossgrl rulkodik,

    nyilvnvalv vlt, hogy a dialektolgia vltozsvizsglatban alkalmazott mdszere

    ennek feltrkpezsben nem lehet maradktalanul clravezet. Ennek oka, hogy a

    krdv krdseire megadott lexmk sokflesge nem mindig vagy legalbbis nem

    kizrlag a szkebb rtelemben vett variabilitsbl adott nyelvi vltoz

    vltozataiknt rtend nyelvi egysgek realizldsaibl hanem tgabb keretek

    kztt rtelmezve felteheten a nzpontok klnbzsgbl, az elnevezseket

    letre hv eltr megnevezsi szemlletbl, vagy ezekkel sszefggsben az eltr

    kategorizcibl ered. Az eredeti kutatsi clok szempontjbl nem relevns, adott

    cmsz (vltoz) hagyomnyos rtelemben vett varinsnak nem tekinthet lexmk,

    megllapods szerint tovbbi adat-knt (jellse T) kezelt adatok azonban a kognitv

    szemlletnek, a kognitv nyelvszet varianciafelfogsnak ksznheten

    rtelmezhetk, s egy sor jabb elemzsi lehetsget knlnak fel. A nyelvjrsi

    szkincs feltrkpezsben hasznlt msfajta megkzeltssel j megvilgtsba

    kerlhetnek a nyelvjrsi lexikolgia feldolgozsnak problmi is.

    A tanulmny tovbbi rszben arra szeretnk vlaszt kapni, hogy az alapveten

    nyelvi variabilits vizsglathoz gyjttt szociolingvisztikai szempontok szerint is

    tagolt korpuszt kognitv keretben szemllve milyen tanulsgokra, tovbblpsi

    lehetsgekre lehet szmtani; a nyelvjrsi terletek lexikai heterogenitsa mgtt

    milyen, a kognitv nyelvszet segtsgvel magyarzhat jelensgek hzdhatnak; mi

    adja a jellemzen nem inherens variabilits alapjt. A tma interdiszciplinris

    1 Kszlt az OTKA K 76239 sz. plyzat keretben.

  • htternek bemutatsa utn rviden ttekintem a magyarorszgi lexikolgiai

    vizsglatok eddigi eredmnyeit, klns tekintettel azokra az elzmnyekre, amelyek

    indirekt mdon nyomokban mr a kognitv megkzelts elveit tkrzik. A hrom

    integrlt tudomnyterlet rszben eltr variancia felfogsrl szl a 3. 1. fejezet,

    majd ezt kveten kln fejezetpontban szerepel az onomasziolgiai s

    szemasziolgiai megkzelts bemutatsa is. A kutats mdszervel,

    kiindulpontjval, cljaival s krdseivel rszletesen a 4. fejezet foglalkozik. Az

    elmleti httr alapos ismertetsvel prhuzamosan a kutatsi eredmnyeket mutatja

    be az 5. fejezet, a tanulmny befejez rszben pedig az jabb szemlletmd

    lehetsgrl, tovbb a klcsnhatsba kerl diszciplnk ettl vrhat

    nyeresgeirl adok szmot.

    2. A kutats httere, kzvetett s kzvetlen elzmnyei

    2.1. A nyelvelmleti krdsekkel (is) foglalkoz utbbi munkk hangslyozzk,

    hogy az egyes nyelvelmletek nemcsak idben vltjk egymst, klnsen az

    ezredfordul ta egyidejleg tbb nyelvelmleti modell verseng egymssal

    klnbz magyarzati s lersi alternatvkat knlva a tudomnyos kutatsok

    szmra. A komplex vizsglati szempontok eltrbe kerlsvel, a kutatsi horizontok

    kiszlesedsvel, a nyelv dimenzionlis szemlletnek (lsd fentebb)

    hangslyozsval, PTER MIHLY szavaival a szintzist jelent i n t e g r c i

    peridusnak bekvetkeztvel (v. PTER 2006, kiemels az eredetiben) ma egyre n

    azon trekvsek szma, amelyek a nyelvtudomny legklnbzbb rszterleteinek

    sszekapcsolsra irnyulnak.

    A nemzetkzi szakirodalom tansga szerint is jszer trekvsnek szmt a

    funkcionlis szemllet kognitv nyelvszet s szociolingvisztika sszekapcsolsa (pl.

    CROFT 2009: 393420, GEERAERTS, DIRKKRISTIANSEN, GITTEPEIRSMAN, YVES ed.

    2010: 119). Annak ellenre, hogy a kognitv nyelvszeten bell meglehetsen nagy

    az rdeklds a nyelvi vltozatossg vizsglata irnt (v. pl. TOLCSVAI 1996, 2004),

    bizonyos szempontbl mg tovbbra is kevsb tanulmnyozott terlet ebben a

    keretben: a nyelvi elemzsek tbbnyire nem lptk tl a nyelv, vagy az egyes

    nyelvek sszehasonltsnak vizsglatt, figyelmen kvl hagyva a gazdag s sszetett

    mintkat knl nyelven belli (terleti vagy trsadalmi) varicikat. Mivel a

    szociolingvisztika jellegnl fogva a nyelv trsadalommal is sszefgg gazdagsgt,

    variabilitst helyezi a kzppontba, az integrcit kveten a kognitv nyelvszet

    nem engedheti meg, hogy figyelmen kvl hagyja a szubkultrkon belli

    vltozatokat (szubkultrn rtve a nyelvjrsi kzssgeket is), illetve hogy ne

    adaptljon olyan empirikus mdszereket, amelyekkel a tnyleges beszlkzssg

    tnyleges nyelvhasznlatnak varicii rgzthetk. Munkmban a szociolingvisztikai

    illetve a kognitv szempont megkzeltsen tl egy harmadik szempontot, a

    terletisg dimenzijt lltom kzppontba. A szociolingvisztika s a kognitv

    nyelvszet is szemlletmd, megkzelts, s mint ilyenek mindenfle nyelvvltozat

    vizsglatban egyarnt alkalmazhatk. Dialektolgiai alkalmazsuk annyit jelent,

    hogy szempontjaikat a terleti ktttsg nyelvhasznlat vizsglatban is

    alkalmazzuk, hiszen szerkezettani rtelemben a standard s nyelvjrsi

    vltozattpusok tagjai egyenrangak, nyelvlersi szempontbl nincs elvi klnbsg

    kzttk (KISS 2009: 18). Nem vletlen teht, hogy a dialektolgia eddig szinte

    minden (j) nyelvlersi mdszerrel megismerkedett (v. pl. strukturlis

    dialektolgirl GOOSSENS 1969, generatv megkzelts BECKER 1982: 36174), a

    kutatk lnk rdekldsnek ksznheten a nemzetkzi szakirodalomban pedig mr

    a kognitv megkzelts- s szemlletmd beptsre is tallunk pldt (pl. GITTE

  • KRISTIANSEN REN DIRVEN ed. 2008). Az eurpai dialektolgia befogad

    termszett mutatja az is, hogy trtnete sorn tbbek kztt pl. a

    nprajztudomnnyal, a szociolingvisztikval, a szocilpszicholgival, az

    antropolgiai nyelvszettel is kapcsolatba kerlt, s az rintkez terletek znjban

    mindig j szempontok, eredmnyek szlettek. Azzal, hogy a nyelvjrsokban eltr

    nyelvi kifejezsek tallhatk egyazon fogalom (denottum, jeltrgy) megnevezsre,

    a nyelvjrsi szkszlet vizsglatval lehetv vlik a nyelvi variabilits kognitv

    szempont, kznyelvinl szlesebb spektrum feltrsa. A nyelvjrsi szkszlet a

    maga vltozatossgval s viszonylag j adatoltsgval, feldolgozottsgval (atlaszok,

    sztrak) a fogalmi kdols, azaz a nyelv segtsgvel trtn megismers s birtokba

    vtel tanulmnyozst teszi lehetv. A nyelvi variabilits vizsglatnak

    szempontjbl szociolingvisztika s dialektolgia szksgszer kapcsolatra

    korbban mr tbbek, tbb helyen felhvtk a figyelmet (pl. CHAMBERSTRUDGILL

    1998). E komplex krds kognitv szempont [a kognitv nyelvszet alapelveirl a

    hazai szakirodalomban v. pl. BACZEROWSKI 1999, TOLCSVAI 2005b, KIEFER szerk.

    2006: 184186, LADNYITOLCSVAI szerk. 2008: 1758, klnsen 2333,

    BACZEROWSKI 2009] megkzeltsre azonban eddig mg nem volt ksrlet a

    magyar nyelvtudomnyban. A terleti ktttsget mutat lnyelvi adatok

    szociokognitv (a terminus megjelenst lsd pl. GITTE KRISTIANSEN REN DIRVEN

    ed. 2008: 27) keretben val trgyalsa, vagy mskppen szociodialektolgiai

    krdsek kognitv szempont megkzeltse egyszerre dialektolgiai,

    szociolingvisztikai s kognitv nyelvszeti szempontrendszerek kombinlsra ad

    lehetsget.

    2.2. Az jszersg emltsekor egy idben nem szabad megfeledkeznnk a

    lexikolgiai vizsglatok eddigi eredmnyeirl, tovbb azokrl a dialektolgiai s

    nvtani munkkrl, amelyek ugyan nem kognitv elmleti tudatossggal, de a fogalmi

    kdolssal, vagyis azzal foglalkoznak, hogy nyelvileg hogyan nevesthetk a

    klnbz fogalmak (v. pl. KZMR 1993, KISS LAJOS 1988, MURDIN 1980,

    PNTEKSZAB T. E1976). PNTEK JNOS tjszavakkal kapcsolatos, kognitv

    nyelvszeti szempontbl is rdemes megllaptsa, hogy tjszavak rszben azrt

    vannak, mert a fogalmak s a fogalmi rendszerek relatv jellegek, tjanknt s nyelvi

    rtegenknt is eltrek. Az eltrsek rszben a tapasztalatok, az ismeretek eltrseibl

    fakadnak (PNTEK 1993: 155). SZAB JZSEF tbb munkjban (pl. SZAB 2007)

    szintn kiemelt figyelmet fordt a fogalmi kdols htterre, vagyis arra, hogy a

    nyelvjrsi beszlk milyen valsglts, valsgrzkels alapjn idzik fel a

    konkrt denottumot. Tmja rszben sszefgg a kognitv nyelvszettel, klnsen

    azon alapelvvel, hogy a nyelvi brzols nem fggetlenthet az emberi megismers

    folyamattl, s hogy a fogalmak megalkotsban nemcsak nyelvenknt, de

    szubkultrnknt vagy terletenknt is lehetnek eltrsek.

    Ha ttekintjk a hazai lexikolgiai vizsglatok eddigi legjelentsebb eredmnyeit,

    akkor az elsk kztt emltend IMRE SAMU munkssga, aki a nyelvjrsi szkszlet

    szerkezeti krdseit tanulmnyozta A magyar nyelvjrsok atlasznak anyaga alapjn

    (IMRE 1987). Clja a nyelvjrsi lexikai variabilits szablyszersgeinek,

    trvnyszersgeinek feltrsa; egy-egy fogalom magyar nyelvjrsi megnevezsi

    rendszernek lersa s szfldrajzi bemutatsa. BOKOR JZSEF a nyugati magyar

    nyelvterleten vgzett lexikolgiai vizsglatokat, munkjban ltalnos

    szempontrendszert alaktott ki a nyelvjrsi s a kznyelvi szkszlet rintkezsnek

    tbbrt elemzshez (BOKOR 1995). CS. NAGY LAJOS tbbek kztt a npi nvads

    lexikailag tagolt megnevezsi rendszereinek feltrsval foglalkozik (pl. CS. NAGY

    2003). Vlemnye szerint ezt sszekapcsolva szfldrajzi vizsglatokkal egy-egy

  • tjegysgen trbelileg is bemutathatv vlik a valsg nyelvi tagolsnak

    klnbsge, a nyelvhasznlat kognitv trkpe.

    3. A nyelvi variabilits rtelmezsi lehetsgei. Onomasziolgiai s

    szemasziolgiai megkzelts

    3.1. A nyelvi adatok bemutatsa eltt szksgesnek tartom annak kifejtst, hogy a

    munkmban integrland hrom megkzeltsmd hogyan rtelmezi a nyelvi

    varicit. A nyelvi vltozatossg lnyegt a dialektolgia, a szociolingvisztika s a

    kognitv nyelvszet rszben eltr mdon ragadja meg. Mg a klasszikus dialektolgia

    elssorban egy-egy nyelv terleti vltozatainak feltrkpezst tekintette feladatnak,

    a standardizlt nyelveket rint kiegyenltdsi folyamatok vagyis a nyelvjrsok

    egyidej llapotban tapasztalt variabilits, a szinkrn dinamizmus megkvntk a

    szociolingvisztikai szempontok, mdszerek alkalmazst. A szociolingvisztikai

    szakirodalom LABOV nyomn nyelvi vltoznak az olyan jelensgeket nevezi,

    amelyek nyelvileg tbbflekppen valsulhatnak meg, adott vltoz vltozatainak

    pedig az azonos funkcij, ill. jelents (!) megvalsulsokat hvja (LABOV 1972,

    CHAMBERS 1995: 25, WARDHAUGH 2005: 121125). Ezek a vltozatok

    szociolingvisztikai szempontbl ritkn egyenrangak; formlis-informlis, standard-

    nyelvjrsi, kzhasznlat-rtegnyelvi stb. kontinuumok klnbz pontjain

    helyezkednek el (v. LANSTYKSZABMIHLY 1997: 1516). Nyelvi variancin

    teht egyfell rthetjk azt, hogy a nyelvi jelentsnek (egyazon denottumnak) tbb

    nyelvi kifejezsmdja van. A kognitv nyelvszet ezzel szemben a variancit a

    jelents fell kzelti meg (TOLCSVAI 2004: 144; nyelven belli s nyelvek kztti

    klnbsgekre is rmutatva LANGACKER 1987). Alapttele szerint a tbbfle

    kifejezsmd, ha akrmilyen kismrtkben is, de funkcibeli, jelentsbeli

    eltrseket fejez ki. A jelents perspektivizlt, s konceptualizls, azaz fogalmi

    szerkezetek kialaktsnak az eredmnye: a jelents ltrehozsakor relatv hogy

    tapasztalatainkbl mit helyeznk eltrbe. A nyelvi kifejezsek eszerint alkalmasak

    arra, hogy a vilg dolgait, jelensgeit klnbz mdon s klnbz nzpontbl

    konstruljk meg szemantikai szerkezetkben, tkrztetve egyttal a nyelvek kztti

    s a nyelven belli szemlleti klnbsgeket. Fontos hangslyozni azonban, hogy

    egyazon fogalom klnbz megnevezseinek vizsglata mr a kognitv szemllet

    elterjedst megelzen is a nyelvtudomny lnyeges feladatai kz tartozott (2.2.

    fejezet), a klnbsg e vltozatok eltr megragadsban, lersban vagy a

    vltozatossg okainak eltr magyarzatban van: mg a dialektolgia fknt a

    megnevezsek terleti ktttsgt, a szociolingvisztika trsadalmi vltozktl val

    fggsgt, a kognitv nyelvszet pedig klnbzsgk megismersi folyamatra

    visszavezethet okait kutatja s magyarzza.

    3.2. A variabilits ms-ms rtelmezsnek krdse rszben tvezet a

    szemasziolgia s onomasziolgia problematikjhoz. A krdskrt GRONDELAERS

    SPEELMANGEERAERTS 2007: 9881011 alapjn ismertetve, klnbsgttelkhz

    BALDINGER-nek, az eurpai strukturalizmus egyik kitn nyelvsznek sorait idzem:

    semasiology. . . considers the isolated word and the way its meanings are manifested,

    while onomasiology looks at the designations of a particular concept, that is, at a

    multiplicity of expressions which form a whole. Mg a szemasziolgia feladata az

    izollt szavakhoz tartoz fogalmak s azok kapcsolatainak vizsglata, addig az

    onomasziolgia a fogalmak oldalrl kzelt, clja pedig a fogalom (jelents) eltr

    nyelvi kifejezsnek kutatsa. A kognitv nyelvszet jelentskzpontsgbl

    termszetszeren kvetkezik az onomasziolgiai perspektva elnyben rszestse. A

    beszl nzpontjbl kiindulva a kategorizls alaplpse, hogy kivlasztja a

  • kategria nyelvi kifejezsnek mdjt (onomasziolgiai vlaszts). A kognitv

    szemantika tbb lnyeges ponton hozzjrult e rendezelv mentn gyakorolt

    kutatsok eredmnyeihez: kvalitatv szempontbl pl. felhvta a figyelmet szmos

    olyan minsgi onomasziolgiai struktrra, amelyek httrbe szorultak a

    strukturalista hagyomnyokban (pl. konceptulis metaforakutatsok), de

    mennyisgi perspektvval is gazdagtotta e vizsgldsok menett. Ilyen

    szempont kutatsi krds pl. hogy vannak-e olyan kategrik, amelyek kognitv

    szempontbl kiemelkedbbek a tbbinl, azaz bizonyos kategrikat nagyobb

    valsznsggel vlasztanak-e a nyelvhasznlk, mint msokat; illetleg kognitv

    szemantikai szemszgbl lteznek-e a beszlk ltal elnyben rszestett

    konceptualizldsi mdok. (V. 5.2. s 5.3. fejezet.)

    A variabilits krdskrnek szemasziolgiai s onomasziolgiai megkzeltse a

    nyelvjrskutats szempontjbl is szmos tisztzand krdst vet fel a fogalmi

    kdols s tagoltsg terminustl, a tjszavak szinonimitsnak, heteronimitsnak

    vagy tautonimitsnak krdsn t a valdi tjszavak nvbeli vagy tautonimikus

    rtknek meghatrozsig (v. pl. IMRE 1987: 8, HEGEDS 2001: 380381, 400402,

    GEERAERTSSPEELMAN 2010).

    4. A vizsglat clja s mdszere

    Mint azt mr a bevezetsben is jeleztem, az anyaggyjts trbeli krlhatrolst

    nyelvfldrajzi szempontok indokoltk. Szabolcs-Szatmr-Bereg megye hrom

    orszggal, Romnival, Ukrajnval s Szlovkival hatros. A trtnelmi Szatmr,

    Bereg, Ung megye nyelvjrsi szempontbl azonos nyelvjrstpusba, az

    szakkeletibe tartozott, de az elmlt tven v nyelvi vltozsai eltr trsadalmi s

    nyelvpolitikai krlmnyek kztt mentek vgbe. Korbbi vizsglataink, a terletre

    vonatkoz szakirodalom s az atlaszkutatsok eredmnyei arra a felismersre vezettk

    a kutatcsoportot, hogy az ismert okok kvetkeztben e nyelvjrstpus jellemz

    sajtsgait teljessgben ma mr csak a trtnelmi megye hatrainkon tli teleplseit

    is bevonva lehet feltrkpezni. A jelen tanulmnyhoz is alapot ad kutatpont-hlzat

    18 teleplsre terjed ki: Badal/Badalovo (Ukrajna), Barabs, Btorliget,

    Beregsom/Som (Ukrajna) Beregsurny, Beregszsz/Berehove (Ukrajna),

    Btrgy/Batragy (Ukrajna), Brvely/Berveni (Romnia), Csengersima,

    Kispeleske/Pelior (Romnia), Lnya, Mezkaszony/Koszony vagy Koson' (Ukrajna),

    Nagyar, Rozsly, Szamosdara/Dara (Romnia), Tarpa, Tiszabecs, Tiszajlak/Vilok

    (Ukrajna). Az adatkzlk kivlasztsban A magyar nyelvjrsok atlasznak

    (tovbbiakban MNyA.) mdszereit tvztk szociolingvisztikai mdszerekkel. Az

    adatkzlk letkor, nem s iskolai vgzettsg szerint is rtegzettek. Az anyaggyjts

    magyar szakos fiskolai hallgatk bevonsval trtnt, elssorban aktv indirekt

    krdves mdszerrel.

    A kzel 400 ttelbl ll krdv lexmi kzl jelen tanulmny tmjhoz hrmat

    vlasztottam ki (crnametlt, szlesmetlt, galuska). Vlasztsomat az indokolja,

    hogy a tapasztalatok szerint ezeknek a tsztaflknek az alakjai s jelentsei sajtos

    keveredst mutatnak a vizsglt nyelvterleten mind egyms sztenderd alakjhoz s

    jelentshez mind egyms nyelvjrsi alakjaihoz s jelentseihez viszonytva. Vegyk

    pldul a galuska lexmt. Az rtelmez kzisztr (tovbbiakban rtKSz.) a galuska

    lexma jelentsei kzl els helyen alapveten egybknt tjnyelvinek minstve

    a kvetkezt adja meg: 1. Keverssel v. flverssel ksztett, apr darabokra

    szaggatott ftt tszta. A vizsglt terleten a galuska azonban ms jelentsszerkezetre

    is hasznlatos, illetve ms denottumra is vonatkozik: a magyar nyelvterlet

    felteheten nagyobb (?) rszn (szles)metltnek nevezett, keskeny cskokra vgott

  • gyrt tszta jelents tsztaflre (v. sztenderd mkos metlt, nyelvjrsi mkos

    galuska). Ebbl a tnybl kiindulva a kutatcsoport ltal hasznlt krdvben

    tovbbrnyaltuk a MNyA. ide vonatkoz krdseit, hogy nagymennyisg empirikus

    adatot gyjthessnk a jelensg tisztzsra: 1. Mi a neve a hossz, vkony, szlakra

    vgott (metlt) kifztt tsztnak, amit a levesbe tesznek? (crnametlt); 2. Mi a neve

    a szlesre metlt (vgott), kifztt tsztnak? (szlesmetlt); 3. Mi a neve a szaggatott

    kifztt tsztnak? (galuska). A krdsek egy-egy dolog profillt, prototipikus

    jegyeinek precz felsorolsval megteremtik a krlhatrols felttelt. (Eredeti

    kutatsi clunk szempontjbl azt, hogy az egyes denottumokat krlrva megkapjuk

    vlaszul azok vltozatos nyelvi kifejezseit szociolingvisztikai szempont,

    nyelvfldrajzi s vltozsvizsglataink szmra.) Az adatkzlk szmra ezzel

    rendelkezsre llnak azok az informcik, amelyek kognitv rtelemben az egyes

    kategorik kialaktsban szerepet jtsz megismersi tartomnyok profillt

    tulajdonsgait tartalmazzk. Az adatfeldolgozs sorn szerzett tapasztalataink

    ugyanakkor egybehangzk mind a korbbi mind az adatgyjts sorn szerzett

    tapasztalatainkkal: br a krdsek kiterjednek az sszes prototipikus jegyre

    tekintettel a hrom kategria (crnametlt, szlesmetlt, galuska) kztti

    azonossgokra s klnbsgekre melyek lehetv tennk az 5. fejezet 13 brjn

    bemutatott kategorizlst, ennek ellenre a korpusz mgis meglepen nagyszm

    varibilis nyelvi kifejezseket tartalmaz (5. s 6. bra). Szembeslnnk kellett azzal,

    hogy az esetek tlnyom tbbsgben a tsztaflkkel kapcsolatos krdsekre adott

    vlaszokban nem az 5.1. pontban brzolt jelentsszerkezetek realizldnak, valamint

    hogy a krdv tbb krdsre olyan adatokat kaptunk, amelyek a nyelvjrsi

    lexikolgiai vizsglatok eddigi szempontjai szerint nem rendszerezhetk, els

    felismersre akr adatkzli tvedsnek is minsthetk. Az lnyelvi adatok effajta

    soksznsge empirikusan is igazolja azt a korbbi feltevst, hogy a vizsglt

    tsztaflk jelentse sajtos keveredst mutat a vizsglt nyelvterlten.

    De mi llhat e v a r i a b i l i t s htterben? Felttelezsem, hogy a vlaszt a

    jelentsmtrix kognitv tartomnyaira val kzvetlen utalsbl ered,

    megnevezsbeli vltozatossgon tl (5.2.1. fejezet) a vltozatossg mlyebben

    gykerez okaiban kell keresnnk. A tanulmny elemz rszben elszr a vizsglt

    lexmk sztenderd alakjt s jelentsszerkezett mutatom be kognitv nyelvszeti

    keretben (5.1. fejezet). Az egyes sztenderd jelentsszerkezetek empirikus, lnyelvi

    adatokkal val egybevetsvel gy megragadhatv vlik az a tbblet vagy hiny, ami

    egy helyi nyelvjrst a kznyelvhez val viszonylatban a szkszlet tern lexikai-

    szemantikai skon egyarnt jellemez. Az onomasziolgiai s szemasziolgiai

    szempontoknak megfelelen az adatelemzs szakaszban megnevezs s jelents

    nzpontjt kln-kln is szemlltetem, majd e kettbl sszell mtrix tanulsgait

    ismertetem (5.3. fejezet). Clom, hogy az lnyelvi adatokbl kiindulva rvilgtsak a

    variabilits lehetsges kognitv okaira (5.2. fejezet); kzelebbrl a krdsek ltal

    meghatrozott, az 5.1. fejezetben bemutatott jelentsszerkezetek szakkeleti

    nyelvjrsi rgiban val mdosulsnak okaira; a varibilis nyelvi kifejezsek

    egymshoz viszonytott szemantikai sszefggsrendszerre, illetleg az ltaluk jellt

    kategorizls klnbzsgre. Tovbbvezet kutatsi krdseim, hogy vannak-e

    olyan kategrik amelyek kognitv szempontbl kiemelkedbbek a tbbinl, azaz

    amelyeket nagyobb valsznsggel vlasztanak a vizsglt terlet nyelvhasznli mint

    msokat? Ha igen, ezek milyen mrtkben egyeznek meg a magyar anyanyelv

    beszlk felteheten tbbsgnek kategorizcijval; milyen tnyezk llhatnak az

    ilyen eltr kategorizci htterben; tovbb az adatokkal sszefggsben krdsem,

    hogy ezek a vlasztsok a megismersi folyamattal sszefggsben kapcsolatba

  • hozhatk-e a nyelvhasznlk szociokulturlis helyzetvel, kontaktushats

    szempontjbl a rgi terleti elhelyezkedsvel vagy a rgin belli terleti

    klnbsgekkel.

    5. A vizsglat elmleti keretnek s eredmnynek lersa

    5.1. Kognitv szemantika: elmleti httr s gyakorlat. Gondolatmenetemet

    hrom tsztafajta, prototipikus dolog azaz trben ltez, kiterjedsben

    krlhatrolt, atemporlis, meghatrozott anyag fizikai trgy egyenknti s

    egymshoz viszonytott sztenderd jelentsszerkezetnek lersra alapozom kognitv

    nyelvszeti keretben (1., 2., 3. bra2). A fnv kognitv jelentstannak lersval

    sszefggsben a ksbbiek eltt itt hivatkozom LANGACKER munkinak ide

    kapcsold fejezeteire (LANGACKER 1987, 1991a), tovbb TOLCSVAI NAGY GBOR

    tanulmnyaira (TOLCSVAI 2002: 239240, 2004: 146147, 2005c, 2010: 5056).

    A crnametlt jelentsszerkezete

    1. bra

    A

    szlesmetlt jelentsszerkezete

    2. bra

    2 Langacker (1991b: 5) alapjn

  • A galuska jelentsszerkezete

    3. bra

    A nyelvi egysgek jelentst, jelentsszerkezett a kognitv nyelvtan megismersi

    tartomnyok sorbl sszell mtrixban rja le, a nyelvi kifejezsek ltal

    megjelentett tartalmakat mint entitsok trbeli viszonyait ragadja meg s olyan

    fogalmakon keresztl szemllteti, mint perspektva, feltnsg (prominencia), alak-

    httr viszonyok, a kognitv tartomnyon belli szembetlsg vagy a kognitv

    tartomnyon belli profil. A crnametlt, a szlesmetlt s a galuska nyelvi pldnyok

    kognitv tartomnyokbl ll jelentsmtrixnak sematikus diagramjban a kls

    ngyszg a jelentsmtrix hatrolja, a benne lv kisebb ngyszgek egy-egy

    kognitv tartomnyt, a benne lv brk, vagy lersok pedig a profillt tulajdonsgot

    szimbolizljk. (Az brzolt kognitv tartomnyokon kvl a mtrixban tovbbi

    tartomnyok is vannak, v. pl. 4. bra, ezeket a dolgozatban rszletesen nem

    trgyalom.) A megismersi tartomnyban, egy prototipikus dolog (fizikai trgy)

    prototipikus tulajdonsga ms tulajdonsgok httere eltt profilldik, jelldik. Egy

    fizikai trgyat jell fnv pl. a crnametlt jelentsszerkezetben a mret

    tartomnyban a figura a prototipikus mret a hromdimenzis tr alapjban; az alak

    tartomnyban a figura a crnametlt vkonyra vgott, hossz alakja ms alakok

    alapjban, vagyis az sszes tbbi lehetsges alakhoz kpest.

    A jelentsszerkezetek kztt az 13. brn szemlltetett kognitv tartomnyokhoz

    (alak, mret, mvelet, funkci) tartoz profillt, prototipikus tulajdonsgok alapjn

    tehetnk klnbsget, azaz kategorizlunk (crnametlt, szlesmetlt, galuska). Nem

    tehetnk klnbsget md s anyag tekintetben, hiszen mindhrom fzssel kszlt

    s tszta alapanyag tel. A mvelet tartomnya szerint rszleges klnbsget

    tehetnk, mg a galuska szaggatssal, a crnametlt s a szlesmetlt vgssal,

    metlssel kszl. Egyrtelm megklnbztetst a mret kognitv tartomnynak

    bevezetsvel rhetnk el: a szlesmetlt vastag, a crnametlt vkony hasbokra

    vgva kszthet el, ezt a klnbsget rzkelteti magt a Gestalt-ot brzol alak

    tartomny. Ugyancsak eltrnek funkcijukban is, hiszen mg a crnametltet levesbe

    tesszk, a szlesmetltet egytltelknt fogyasztjuk, a galuskt pedig levesbe is

    tehetjk, de ms telekkel egytt, kretknt is fogyaszthatjuk (4. bra).

  • A crnametlt, a szlesmetlt s a galuska egymshoz viszonytott jelentsszerkezete (+ a megegyez,

    az eltr kognitv tartomnyokat jelli)

    4. bra

    A fent bemutatott jelentsszerkezetek lerst mdszertani s tartalmi szempontok

    is indokoljk. Az adatfelvtel mdszervel sszefggsben a krdv krdseinek

    vilgosan tartalmazniuk kell azokat a kognitv tartomnyokhoz tartoz

    tulajdonsgokat, amelyek az egyes dolgok jelentsszerkezett adjk, hogy ezzel

    megfelel alapot adjanak a vizsglt nyelvjrsi rgi szemantikai klnbsgeinek

    feltrshoz. Az egyes sztenderd jelentsszerkezetek empirikus adatokkal val

    egybevetsvel gy lehetv vlik a variabilits kvetkez fejezetben trgyalt okainak

    megragadsa.

    5.2. A variabilits lehetsges kognitv okai. Ugyanazt az entitst vagy dolgot

    tbbflekppen rtelmezhetjk, ez szmos kognitv folyamattal hozhat

    sszefggsbe. A gyjttt adatok tkrben ezek kzl az rtelmezsi mveletek kzl

    a kvetkez fejezetekben a figyelem fkuszval s a kategorizcival foglalkozom.

    240 adatkzl informatizlt, a hrom krdsre megadott adatai mellett (N elemszm =

    767; egyszerre tbb adat megadsa is lehetsges) lehetsg szerint adalkknt

    kezelem a MNyA. s A krptaljai magyar nyelvjrsok atlasznak (tovbbiakban

    KMNyA.) ide vonatkoz adatait is.

    5.2.1. A variabilits kzvetett oka: profills a megnevezsben. Lssuk, hogy a

    korbban bemutatott jelentsmtrixok kognitv tartomnyait hogyan interpretljk

    nyelvi kifejezseikben a vizsglt beszlkzssgek a megnevezsben!

    N=303

    %

    metlt 16,83

    tszta 4,95

    eperleveles 0,33

    crnatszta 0,99

    hossztszta 1,32

    zabszemtszta 0,33

    hslevestszta -

    levestszta 5,94

    A megnevezsben elfordul kognitv

    tartomnyok:

    crnametlt 24,75

    szlesmetlt 1,65

    vastagmetlt 0,66 alak

    hosszmetlt 0,99 mret

    metlt tszta 6,27 mvelet

    szaggatott tszta 6,93 anyag

    ftt tszta 2,97 funkci

    berakott tszta 0,33 md

    vkonlaska - -

    vastaglaska - 1,98

    aprlaska - 0,33

    anyag md mvelet mret alak funkci

    crnametlt + + + - - -

    szlesmetlt + + + - - -

    galuska + + - - - -

  • crnalaska - 0,66

    laskatszta - 17,82

    szaggatott galuska/haluska - 0,99

    felvert galuska/haluska - 1,65

    nyg tszta - 0,33

    100%

    Az interpretlt kognitv tartomnyok az aktv indirekt krdv kivlasztott krdseire megadott nyelvi

    kifejezsekben (Az N=elemszm oszlopban a jeles adatok a KMNyA. adatai, az atlasz %-os adatokat

    nem tartalmaz )

    5. bra

    Szmarnyait tekintve az adatolt nyelvi kifejezsek kevesebb, mint fele ad

    lehetsget ennek szinkrn bemutatsra (N=303 v. 5. bra). Nem vizsglhatk

    ebbl a szempontbl ugyanis azok a nyelvi egysgek, amelyek motivltsga nem

    transzparens, gy pl. a nyelvjrsi jvevnyszavak vagy a kontaktushats

    kvetkezmnyeknt llandsult kifejezsek. A gyjttt korpuszban leggyakrabban az

    anyag (23,76%) pl. tszta; az alak s mvelet (24,75%) pl. crnametlt; a

    mvelet (19,47%) pl. metlt; illetve a mvelet s anyag (13,53% pl. metlt tszta kognitv tartomnyok profillt tulajdonsgai tkrzdnek a fogalmiastsban.

    Nem szmottev, kln-kln alig nhny szzalkos a pusztn alak (0,9 % pl.

    eperleveles); a pusztn mret (2,31% pl. vastaglaska); az alak s anyag (1,32%

    pl. crnatszta); a funkci s anyag (5,94% pl. levestszta); a mret s mvelet

    (3,3% pl. szlesmetlt); a mret s anyag (1,32% pl. hossztszta) illetve a md s

    anyag (3,3% pl. ftt tszta) tartomnyokat egyttesen a figyelem fkuszba

    helyez megnevezsek (5. bra). A fenti adatokat ttekintve, kognitv nyelvszeti

    megkzeltsben a variabilits ltszlag pusztn abbl addik, hogy a krdsekben

    instrukciknt megadott vagy profillt tulajdonsgok kzl mi kerl a megnevezs

    szintjn is eltrbe, a beszl mely kognitv tartomnyhoz tartoz tulajdonsgot

    akarja nyomatkostani, jellni a szalakteremtsben. [Termszetesen a konstruls

    folyamatban akkor is komplex profills trtnik, ha annak motivltsga nem

    transzparens, azaz ha a nyelvi egysg megnevezsben szinkrn szempontbl nem is

    minden esetben nyilvnul meg egyrtelmen pl. nokedli, baj.-osztr. nockl kis

    gombc, galuska (

  • konvencionalizldott kognitv smk segtsgvel trtnik a jelentsek kifejezse,

    illetve hogy a felfogott tapasztalatok hogyan strukturldnak s konstruldnak meg.

    LANGACKER teht nem pusztn a szemantika kzponti szerept, hanem legalbbis

    rszben annak nyelv- s kultraspecifikus jellegt is hangslyozza. A bemutatott

    nyelvjrsi pldk a megnevezsek soksznsgn keresztl egyttal tvezetnek a

    szemantika nyelvvltozat- s szubkultraspecifikussgnak krdshez is, miszerint a

    dolgok fogalmi konstrulsnak folyamata, a konvencionalizldott kognitv smk

    nemcsak nyelvenknt, de nyelvvltozatokknt is eltrhetnek.

    5.2.2. A variabilits kzvetlen okai: tapasztalat s kategorizci. A variabilits

    elz pontban trgyalt okn tl, ebben a fejezetben rszben a profills mlyebben

    gykerez, rszben abbl kvetkez okait mutatom be: tapasztalat profills

    kategorizci (eltr) megnevezs eltr kategorizci eltr profills

    eltr tapasztalat.

    A kategorizls kpessge velnk szletett, a krnyezetnkben tallhat dolgokat

    klnfle jelentssel rendelkez csoportokba, azaz kategrikba rendezzk. A

    kategorizcival kapcsolatos legfontosabb tudomnyelmleti krds, hogy a

    kategrik objektvan vagy szubjektvan, azaz az embertl fggetlenl lteznek, vagy

    azok az emberi elme termkei. A experiencialista szemllet kognitivistk szmos

    munkt szentelnek ennek a krdskrnek, melyben hangslyozzk a megismers

    antropocentrikussgt, illetve hogy a nyelv mint tuds alapjul szolgl tapasztalat

    legfontosabb rendezelve a prototpuselvnek megfelelen trtn kategorizci (v.

    pl. E. ROSCH 1977, LANGACKER 1987, LAKOFF 1987, TAYLOR 1991 sszefoglalsuk

    magyar nyelven pl. TOLCSVAI 2005a, 2010: 2429, BACZEROWSKI 2000, 2002). E

    felfogs szerint az szlel ember nem zrt kategrikban s a kategrik

    kritriumainak maradktalanul megfelel pldnyokban beszl, hanem a centrum-

    perifria elv alapjn sajt kognitv folyamataiban a nyelvi pldnyt besorolja

    valamilyen tpusba, ha elegend okot lt erre. Kiemelik, hogy az objektumok

    kategrihoz val tartozsnak lpcszetes, skalris jellege van, rvnyesl a

    fokozatossg, a kztk fennll hatrok elmosdottak. A prototpus-modellt (pl.

    BERLINKAY 1969) tovbb gondolva tbb kutats rmutatott (BARSALAU 1993, GIBBS

    2003), hogy a kategrikat nem mindig kpviseli egy-egy lland, absztrakt

    prototpus, hanem valsznbb hogy a kategrik struktrja rugalmas s idleges, s

    alapveten szitucitl vagy tgabb rtelemben szubkultrtl, kultrtl fgg. Attl,

    hogy adott beszdhelyzetben az adatkzl (illetleg a

    beszlkzssg/nyelvkzssg) ppen a kategria, vagyis dolog vagy entits mely

    jellemzjt profillja, mely tulajdonsgt tartja fontosnak (6. bra). Ennek

    megfelelen a mindennapi besorols kultrnknt, beszlkzssgekknt, st

    egynenknt is vltoz lehet, ami szorosan sszefgg a megnevezssel.

    A nyelvi adatok variabilitsa s a sztenderd jelentsszerkezetek viszonylatban ez

    azt jelenti, hogy az 5.1 pontban brzolt, profillt, prototipikusnak nevezett jegyek

    ltalnossgban vve, a magyar anyanyelv beszlk felteheten tbbsgnek

    perspektvjbl tekinthetk csak prototipikus jegyeknek, szmolva azzal a

    lehetsggel, hogy e jegyek kultrnknt, szubkultrnknt, beszlkzssgekknt

    esetleg egynenknt mdosulhatnak, rirnytva ezzel a figyelmet a kategorizci,

    illetve a prototpus fogalma szubjektv rtelmezsi lehetsgre. Kzssgi szinten

    ilyen klnbz, megismers alap kategorizcit mutatnak a 6. bra nyelvjrsi

    adatai. Az aktv indirekt krdsekkel bizonyos rtelemben hipotetikusan az egyes

    entitsok felttelezetten prototipikus, jellemz jegyeinek lehet legpreczebb

    kzlsvel adottak bizonyos kategriahatrok. Hipotzisem, hogy az egyes entitsok

    nyelvi reprezentcijnak variabilitsbl, illetleg a klnbz entitsok indirekt

  • krdsek ltali kategriabehatrolsra adott ugyanazon nyelvi kifejezsek

    sszehasonltsbl kvetkeztetni lehet a nyelvjrsi adatkzlk gyakorisgi

    mutatk bevonsval a beszlkzssg eltr vertiklis, azaz egy-egy dolog

    specifikus-generikus besorolst tkrz s horizontlis szint, vagyis a klnbz

    dolgok egymst tfed kategorizcijra. Ebbl kiindulva vizsgljuk meg kzelebbrl

    a kzssg szintjn adatolt nyelvi kifejezseket!

    5.3. Onomasziolgiai s szemasziolgiai megkzelts. Mg a 6. bra n.

    vertiklis tengelye az onomasziolgiai, addig horizontlis tengelye az adatok

    szemasziolgiai szempont rendezst tkrzi. Az oszlopokat szemllve lthat, hogy

    pl. a hossz vkony szlakra vgott, kifztt tszta, amit a levesbe tesznek (1.)

    jelentshez a vizsglt korpuszban tbbek kztt a tszta, laska, laskatszta, metlt,

    crnametlt, metlt tszta, levestszta, hosszmetlt nyelvi egysg trsul. A szlesre

    metlt, kifztt tszta (2.) jelentsnl az elbb felsorolatkon kvl elfordult mg pl.

    a ftt tszta, galuska/haluska, szlesmetlt, vastaglaska, vastagmetlt; a szaggatott

    kifztt tszta(3.) esetben pedig a tszta, laska, ftt tszta, galuska/haluska nyelvi

    egysgek mellett pl. a szaggatott tszta, a felvert haluska s a nokedli/nokelli is (6.

    bra). Az elnevezsek soksznsge egyfell sszefgg azzal, hogy az emberi

    megismers kereteiben trtn kategorizci kvetkeztben a beszlk mennyire

    ltalnosan vagy mennyire specifikusan neveznek meg valamit. Annak ellenre, hogy

    a krdv krdsei specifikussgokra vonatkoznak, a vizsglt korpuszban ugyanannak

    a dolognak tbb generikus megnevezse is van pl. tszta, ftt tszta, metlt tszta,

    levestszta. Kognitv megkzeltsek arra is felhvjk a figyelmet, hogy a vilgbeli

    dolgokat nem pusztn kategorizljuk, hanem a generikussgbl s specifikussgbl

    kvetkezen egymshoz is viszonytjuk. Az elbbi pldk tovbb arra is rmutatnak,

    hogy a skalarits, az tmenetisg a kategriahierarchik tekintetben is

    megmutatkozik.

  • 1. Mi a neve a hossz, vkony, szlakra vgott (metlt) kifztt tsztnak, amit a levesbe tesznek?

    2.Mi a neve a szlesre metlt (vgott), kifztt tsztnak? 3.Mi a neve a szaggatott kifztt tsztnak?

    CRNAMETLT SZLESMETLT GALUSKA

    HHNy.3 N=271 KMNyA. MNyA. HHNy. N=226 KMNyA. HHNy. N=270 KMNyA.

    SZT./28. % I./278. 410. SZT./31. % I./277. SZT./30 % I./276.

    tszta 0,37 tszta - tszta 4,42 - tszta 1,48 -

    haluska 0,37 - - galuska, haluska 44,24 haluska galuska,haluska 22,22 -

    laska 29,89 laska laska laska 8,85 laska laska 0,37 -

    laskatszta 15,87 laskatszta laskatszta laskatszta 4,87 laskatszta - - -

    metlt 14,02 - - metlt 5,75 metlt - - -

    crnametlt 26,2 - - crnametlt 1,77 - - - -

    metlt tszta 3,69 - - metlt tszta 3,98 - - - -

    levestszta 4,8 levestszta - levestszta 2,21 - - - -

    hossz metlt 0,74 - - hosszmetlt 0,44 - - - -

    - - - - ftt tszta 3,1 - ftt tszta 0,74 -

    - - - - felvert

    galuska/haluska 0,44 - felvert

    galuska/haluska 1,48 felvert haluska

    - - - - szaggatott

    galuska/haluska 0,44 - szaggatott

    galuska/haluska 0,74 szaggatott haluska

    - - - - nokedli 3,54 - nokedli, nokelli 57,78 nokedli

    - - - - grzgaluska 0,44 - grzgaluska 0,37 -

    - - - - nygvenyel 0,44 - nygvenyel,

    nyg 4,07 -

    crnatszta 1,11 - - - - - - - -

    hossztszta 1,86 - - - - - - - -

    mkos tszta 0,37 - - - - - - - -

    - - vkonlaska - - - - - - -

    - - hslevestszta - - - - - - -

    - - hossztszta hossztszta - - - - - -

    - - - - szlesmetlt 2,21 - - - -

    - - - - vastagmetlt 0,88 - - - -

    - - - - vastaglaska 2,65 - - - -.

    - - - - zabszemtszta 0,44 - - - -

    - - - - eperleveles 0,44 - - - -

    - - - - laskra vgott tszta 0,44 - - - -

    - - - - makarni 0,44 - - - -

    - - - - berakott tszta 0,44 - - - -

    - - - - csusza 1,33 csusza - - -

    - - - - szraz tszta 1,33 - - - -

    - - - - haluskatszta 0,88 - - - -

    - - - - kposzts laska 0,44 - - - -

    - - - - krumplihaluska 0,44 - - - -

    - - - - aprlaska 0,44 - - - -

    - - - - nyjtott tszta 0 44 - - - -

    - - - - - - - szaggatott tszta 7,78 szaggatott tszta

    - - - - - - - csipkedli 0,37 -

    - - - - - - - nygtszta 0,37 -

    3 A hrmas hatr nyelvhasznlatt feltr kutatsok lnyelvi adatai

  • - - - - - - - - - felvert tszta

    6. bra

    A klnbz denottumokra vonatkoz klnbz krdsekre adott ugyanazon

    nyelvi kifejezsek sszehasonltsa, mskppen az egyes nyelvi kifejezsekhez

    tartoz jelentsek listzsa tovbb lehetsget nyjt a megismers alap

    kategorizls tbb dolgot tfed (horizontlis) rtelmezsre (v. 6. bra flkvrrel

    kiemelt adatai). Eszerint pl. a tszta, a laska vagy a galuska/haluska egyarnt jelenti a

    hossz, vkony szlakra vgott; szlesre vgott, valamint a szaggatott kifztt tsztt

    is; ugyangy pl. a nokedli, a ftt tszta, a felvert- vagy a szaggatott galuska/haluska a

    szlesre metlt, kifztt tszta, illetve a szaggatott tszta denottumot is jelli a

    vizsglt adatkzlk megadott adatai szerint. Hasonlan pl. a metlt, a metlt tszta, a

    crnametlt, a hosszmetlt vagy a levestszta nyelvi egysgek adatolhatk a

    vkonyra s a vastagra vgott tszta jellsre is. Ezek a kategrik kztti tfedsek

    a generikussg mrtkvel sszefggsben gyakran abbl addnak, hogy a

    konstruls folyamatban egy-egy olyan kognitv tartomnyhoz tartoz tulajdonsgot

    jell a beszl, amely alapjn nem tesznk klnbsget az egyes trgyalt

    denottumok kztt pl. ftt tszta, tszta. (A megnevezsek generikussga mgtt

    rejl lehetsges okokat a fejezet msodik rszben trgyalom.) Az ismertetett pldkat

    ttekintve, a kategrik kztti tfedsekbl kiindulva eldntend krds, hogy vajon

    ez a megismers alap kategorizls megmarad-e egyni szinten s tlnyoman az

    adott beszdhelyzettl, pszicholingvisztikai okoktl stb. fgg, vagy ltalnos rvny

    a nyelvjrsi beszlkzssg nyelvhasznlatban. Az ehhez kapcsold kutatsi

    krdsem az volt, hogy vannak-e olyan kategrik, amelyek kognitv szempontbl

    kiemelkedbbek a tbbinl, azaz amelyeket nagyobb valsznsggel vlasztanak a

    vizsglt terlet nyelvhasznli, mint msokat. Nyelvjrsi beszlkzssgekknt

    beszlhetnk-e eltr kategorizcirl? Ha elfogadjuk, hogy a kategorizci humn

    perspektvj, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy nem pusztn kognitv folyamat,

    hanem az ember biopszichoszocilis lnybl fakadan a tgabb kontextus, a kultra

    vagy szubkultra is dnt szerepet jtszik kialaktsban. Ha pedig a dolgok eltren

    tapasztalt, majd ebbl kvetkezen eltren profillni kvnt tulajdonsgai

    begyakorlott, illetve a begyakorlottsg mrtktl fggen konvencionliss vlnak,

    akkor ltalnos rvnynek tekinthetk az adott beszlkzssg nyelvhasznlatban.

    Arrl, hogy az ilyen tpus eltr kategorizci valban ltalnos rvny a

    beszlkzssgben, csak gyakorisgi mutatk segtsgvel kaphatunk kielgt

    vlaszt.

    A tblzatot fgglegesen szemllve, fekete kerettel kiemelve lthatk az egy-egy

    krdsre megadott leggyakoribb adatok. Ezek megterheltsgt tbbnyire

    altmasztjk a KMNyA. adatai s megjegyzsei, illetve a MNyA. adatai is. Eszerint

    a hossz vkony szlakra vgott, kifztt tszta, amit a levesbe tesznek (1.)

    jelentshez a megkrdezett adatkzlk majdnem fele (45,76 %) a laska, laskatszta; a

    szlesre metlt, kifztt tszta (2.) jelentshez pedig csaknem hasonlan nagy

    arnyban (44,24%) a galuska, haluska nyelvi egysgeket trstja. A szaggatott

    kifztt tszta jelents esetben a nokedli, nokelli nyelvi egysg hasznlata kiugr,

    60 % krli. A krdssel sszefggsben rdemes azt is megvizsglni, hogy a

    rgztett nyelvi adatok milyen mrtkben egyeznek meg a sztenderd alakokkal s

    jelentsekkel, illetleg hogy a vizsglt nyelvjrsi rgi beszlinek kategorizcija

    milyen mrtkben egyezik meg a magyar anyanyelv beszlk felteheten

    tbbsgnek kategorizcijval. A sztenderd kategorizci az els esetben (1.) 26,2

  • %-ban, a msodiknl (2.) mindssze 2,21 %-ban, a 3. krds esetben pedig 22,22 %-

    ban egyezik meg a vizsglt nyelvjrsi beszlkzssg kategorizcijval. A

    fennmarad arnyokban eltr nyelvi kifejezsekkel, azaz kognitv szempontbl

    eltr jelentsekkel, teht eltr vertiklis vagy egyszerre eltr vertiklis s

    horizontlis kategorizcival van dolgunk: a vizsglt beszlkzssgben a

    vkony szlakra vgott, kifztt tszta jellsre a crnametlttel szemben jval

    nagyobb arnyban vlasztjk a laskatszta, laska nyelvi egysgeket (45,76%), de

    viszonylag gyakori a mvelet kognitv tartomnyt hangslyoz metlt hasznlata is

    (14,02%). A sztenderd kategorizci a szlesre vgott/metlt kifztt tszta esetben

    igazoldott a legkevsb (szlesmetlt 2,21%). Az erre a krdsre megadott vlaszok

    kztt a legmagasabb a galuska/haluska arnya (egyttesen 44,24%), de emellett

    viszonylag nagyarny a laska, laskatszta elfordulsa is (13,72%). A szaggatott,

    kifztt tszta jellsre a nokedli/nokellivel prhuzamosan (57,78%) sok esetben

    adatoltuk a mvelet s anyag kognitv tartomnyokat hangslyoz szaggatott tszta

    kifejezst is (7,78%). Az adatok elemzsbl az is kiderl, hogy jellemz erre a

    vidkre ezeknek a nyelvi egysgeknek a trgyalt denottumokra val prhuzamos

    hasznlata. A 6. brn egyms mellett szerepl, a krdsekben foglalttl eltr

    besorolst mutat adatok kzl sszessgben a legmagasabb a laska, laskatszta,

    metlt, illetve a galuska/haluska arnya. Eszerint az szakkeleti nyelvjrsi rgiban

    a beszlkzssg szintjn (!) a laska, laskatszta s a metlt jelentsszerkezetben

    konvencionalizldott kognitv smk alapjn nem tesznek klnbget vastagra

    (szlesmetlt) vagy vkonyra vgott kifztt tszta (crnametlt) kztt s a funkci

    tekintetben sem. (Nem tesznek klnbsget aszerint, hogy levesbe tesszk vagy ms

    telekkel egytt fogyasztjuk.) Hasonl jelensget mutat a korpuszban adatolt

    galuska/haluska, ahol sem alak, sem mvelet, sem mret, sem funkci tekintetben

    nem tesznek klnbsget a 4. pontban lert jelentsszerkezetek szerinti szlesmetlt s

    galuska jelentsszerkezete kztt. A szmadatok alapjn az is megllapthat, hogy az

    elbb trgyalt nyelvi egysgek egyidej hasznlata a vizsglt beszlkzssg

    nyelvhasznlati normjnak a sajtja. Ezzel lnyelvi adatokon is igazolhatv vlt,

    hogy az szakkeleti nyelvjrsi rgiban a galuska a sztenderdtl eltren

    tlnyoman nem a szaggatott, kifztt tszta (mindssze 22,22% volt a sztenderddel

    megegyez kategorizci arnya), hanem a szlesre metlt, kifztt tszta

    kategrijnak megnevezsre hasznlatos. Az utbbinl mindssze 22,22% volt a

    sztenderddel megegyez kategorizci arnya, a msik jelents esetben a hasznlati

    gyakorisg ennek ppen ktszerese (44,24%). A laska, laskatszta a hossz vkonyra

    s a szlesre metlt kifztt tsztra egyarnt hasznlatos, de a gyakorisgi mutatk

    szerint az elbbi jelentsben val elfordulsa csaknem hromszoros (45,76 illetleg

    13,77%).

    sszegezve elmondhat, hogy a 6. brn flkvrrel kiemelt nyelvi pldnyok

    besorolsa az szakkeleti nyelvjrsi rgiban kzssgi szinten (!) eltr a felteheten

    szoksos besorolsoktl. A kategorizci, s ebbl kvetkezen a nyelvi forma

    ltrehozsa attl fgg, hogy az egyes beszlkzssgek adott nyelvi pldnyt

    hogyan, miknt szlelik, mely tulajdonsgt profilljk (fggetlenl attl, hogy ez a

    nyelvi megformltsgban megjelenik-e vagy nem v. pl. nyelvjrsi

    jvevnyszavak), s ezltal mely kategriba soroljk. A kategrik folytonossga

    (kontinuum elv) a terleti vltozatok skjn gy mg hatvnyozottabban rvnyesl, a

    krdsekben megadott jelentsszerkezetek bzistartomnyai szempontjbl nem

    tesznek klnbsget, egy kategriba soroljk. A krdsekben elre megadott profillt

    tulajdonsgok alapjn felllthat kategorizci gy nem minden esetben egyezik meg

    a nyelvjrsi beszl (beszlkzssg) ltal fellltott kategorizcival, azaz az

  • ltaluk eltrbe helyezett, profillt tulajdonsgokkal. Az eltr tapasztalat, eltr

    profills teht eltr kategorizcit eredmnyez egy-egy dolog specifikus-generikus

    besorolsa s a klnbz dolgok egymst tfed szintjn egyarnt.

    Az ezt megelz fejezetekben arra mr vlaszt kaphattunk, hogy mi ll a

    variabilits htterben. De vajon milyen tnyezk befolysolhatjk fentebb lert eltr

    kategorizcit a vizsglt terleten? Ugyan a rszletesebb kifejts e dolgozat kereteit

    meghaladja, a pldk arra is rmutatnak, hogy a hrmas hatr nyelvi adottsga miatt

    szmolni kell a kontaktushats jelentsbefolysol kvetkezmnyeivel, pl.

    galuska/haluska; laska/laskatszta (eredetkrl v. KTYUK 2007; TESz; LIZANEC

    1992; a klcsnszavak jelentsvltozsainak kognitv htterrl v. pl. BEN 2004).

    Ezekben az esetekben taln ppen a megismersi folyamat elgtelensge, a tapasztalat

    hinya, ha gy tetszik a meg nem ismersi folyamat kvetkezmnye lehet kzssgi

    szinten a generikusabb, tbb sztenderd kategrit lefed kategrik hasznlata. (V.

    kzssgi szinten a laska, laskatszta nyelvi egysg hasznlata a hossz vkonyra

    vgott, kifztt tszta, amit a levesbe tesznek s a szlesre metlt, kifztt tszta

    jelentsben; valamint a galuska/haluska nyelvi egysg hasznlata szlesre metlt,

    kifztt tszta s a szaggatott kifztt tszta jelentsben.)

    A beszlkzssgben ltalnos rvnynek mondhat eltr kategorizcikon

    kvl tbb hasonl pldt is rgztettnk, ezek azonban tbbnyire esetlegesek, a

    konstruls pedig attl fgg, hogy az adatkzl adott szituciban egy-egy dolog

    mely jellemzjt tartja fontosnak. Az egyni pszicholingvisztikai okokon tl a

    kategrik megismers alap kialaktsban nem kevsb sarkalatos tnyez a

    kategorizcihoz szksges kognitv kpessgek kihasznltsga vagy

    kihasznlatlansga, pldul hogy hogyan, milyen gyakran kerlnk kapcsolatba egy

    adott dologgal, milyen mrtkben van lehetsgnk megtapasztalni azt. Ennek

    feltrkpezshez a dialektolgia vizsglatokban is nlklzhetetlen

    szociolingvisztikai szempontok, a fggetlen vltozk nyjthatnak segtsget.

    Ehhez adalkknt most csak nhny plda bemutatsra van lehetsgem. A 6.

    bra 1. szm krdsnek eltr kategorizcit mutat lexmi pl.: tszta (hatron

    inneni fiatal n); metlt tszta (kzp s idskor frfiak); a msodik krds eltr

    kategorizcit mutat lexmi pl. vastagmetlt (hatron tli ids frfi); csusza (fiatal,

    hatron tli n); eperleveles (hatron inneni kzpkor frfi); szaggatott haluska

    (hatron inneni, ids, frfi); felvert haluska (hatron inneni, ids, frfi); berakott

    tszta (hatron tli fiatal, n). Az esetlegesen elfordul adatok kvantitatv

    rtkelsnek alapjt a gyakorisg 10% al es rtkei adtk. A hossz vkonyra

    vgott, kifztt tszta, amit a levesbe tesznek denottumra vonatkoz vlaszok

    szerint a fiatalok majdnem ktszer annyi egyedi nyelvi kifejezsknt kezelhet adatot

    (22,07%) adnak meg, mint az idsek (14,87%), s majdnem ngyszer annyit, mint a

    kzpkorak (6,11%). Nem ennyire marknsan, de hasonl tendencia ltszik a

    szlesre metlt kifztt tszta esetben is. Az ilyen tpus adatoknak szintn a

    fiataloknl a legmagasabb az arnya: 19,7% a kzpkorak 9,76%-os s az idsek

    16,38%-os adataihoz kpest. Az iskolai vgzettsg fggetlen vltoz megkzeltleg

    ugyanilyen mdon befolysolja a tendencikat. Kt denottum esetben a felsfok

    iskolai vgzettsggel rendelkezk egyedi kategorizcit jell, specilis nyelvi

    kifejezsknt kezelhet adatai a legmagasabbak, egyedl a szaggatott kifztt

    tsztra vonatkoz adatok jelentettek kivtelt, ahol a felsfok vgzettsgek ltal

    megadott minden nyelvi egysg ltalnos rvny a vizsglt korpuszban. A kutatsba

    bevont fggetlen vltozk kzl a nem kategrija mutat egyrtelm sszefggst:

    mindhrom vizsglt esetben a frfiak adnak meg tbb, adott szitucitl befolysolt

    adatot. Br az ismertetett szzalkos adatokbl is az krvonalazdik, hogy a

  • tapasztalat, a tsztaflk elksztsi folyamata ismeretnek hinyval sszefggsben

    leginkbb a nem s a kor fggetlen vltozk hozhatk sszefggsbe az eltr

    kategorizcival, tovbbi kvetkeztetsek levonshoz alaposabb elemzsek

    szksgesek.

    A fejezet befejez rszben a kutatsi krdseknek eleget tve rintlegesen azt

    vizsglom, hogy a hrmas hatr vidkn bell vannak-e kisebb terleti megoszlsok

    az egyes megnevezsek kztt, illetleg hogy a gyakorisgi adatok alapjn a

    kognitivits szempontjbl is megragadhat-e az orszghatr nyelvhasznlatot

    befolysol szerepe. A hatron tl (az ukrn Beregszsz/Berehove kivtelvel)

    egyszer sem adatoltuk a crnametlt nyelvi egysget, a laska, laskatszta

    megterheltsge ellenben minden teleplsen 60% fltti. Klnsen kiugr az ukrn

    oldalon elhelyezked Beregsomban (95%) s a romniai Kispeleskn. Hatron innen

    a teleplsek tbbsgn (Beregsurny, Csengersima, Btorliget) a crnametlt

    hasznlata a gyakoribb, ezekben az esetekben a gyakorisgi arny is legalbb

    ktszeres a laska, laskatszta hasznlathoz viszonytva. Megkzeltleg azonos

    mrtk a hasznlatuk Tiszabecsen s Rozslyon. Az ukrn hatr kzelben fekv

    Tiszabecsen 38,64 s 40%, a romn hatrszakasznl elterl Rozslyon pedig

    egyformn 26,67%. Kivtelt jelent a vizsglt szempontbl Barabs. Annak ellenre

    hogy magyarorszgi telepls, a crnametltnl nagyobb a laska, laskatszta vltozat

    elfordulsa (35,29 s 47,05%), ami valsznleg a megismersi folyamatra is

    hatssal lev ukrn nyelvi kontaktushatssal fgg ssze.

    Mint azt mr korbban a fenti elemzsekben is megjegyeztem, a sztenderd

    kategorizci a szlesre vgott, kifztt tszta esetben igazoldott a legkevsb

    (szlesmetlt mindssze 2,21%), a terleti megoszlst tekintve pedig csak hatron

    innen, Beregsurnyban s Tarpn adatoltuk. A galuska/haluska mellett a

    magyarorszgi oldalon Nagyar, a hatron tl a romniai Kispeleske/Pelisor s

    Szamosdara/Dara kivtelvel majdnem minden teleplsen hasznlatos a laska,

    laskatszta kifejezs is. Elfordulsi arnya vltoz, a legmagasabb a magyar-ukrn

    szakaszon, ott is kiugran a krptaljai teleplseken (Beregszsz/Berehove,

    Btrgy/Batragy) ami szintn a mr emltett kontaktushats kvetkezmnye. Br az

    emltett kivteleket kivve hasznlatuk ltalnos rvnynek mondhat, a

    galuska/haluska hasznlati gyakorisga azrt a legtbb teleplsen sokszorosa a

    laska, laskatszta elfordulsnak.

    A szaggatott kifztt tszta megnevezse fknt a galuska/haluska, a

    nokedli/nokelli s ritkbban a mvelet s anyag kognitv tartomnyokat jellst

    hangslyoz szaggatott tszta kifejezsekkel trtnt. A galuska/haluska ugyan kt

    magyarorszgi (Nagyar, Rozsly) s egy romniai telepls (Szamosdara/Dara)

    kivtelvel mindenhol elfordul, az esetek tbbsgben a nokedli/nokelli elfordulsa

    sokszorosa a sztenderdben hasznlt kifejezs elfordulsnak.

    A nyelvi egysgek rgin belli terleti megoszlsa alapjn teht arra lehet

    kvetkeztetni, hogy az idegen nyelvi kontaktushats ltal is befolysolt

    konceptualizci termszettl fggen klnbsgek vannak a nyelvi

    kategorizciban. Mint azonban azt a tanulmny elemz fejezeteiben mr tbbszr is

    hangslyoztam, nem hagyhat figyelmen kvl, hogy a felsejl klnbsgek

    kzssgi szinten rvnyesek. Ahhoz, hogy az eltr kategorizcival kapcsolatos

    tendencikrl pontosabb kpet kapjunk, az eredmnyeket szksges tovbb rnyalni

    aszerint, hogy az egyes adatkzlk vlaszaiban hogyan fggnek ssze a hrom

    klnbz denottumra vonatkoz megnevezsek. A vizsglt lexmkra vettve pl. ha

    a vkony szlakra vgott, kifztt tszta megnevezse laska, laskatszta, akkor

    prhuzamosan az egyn nyelvhasznlatban eltr vagy ugyanez-e a szlesre metlt

  • kifztt tszta megnevezse; ugyangy ha a szlesre metlt kifztt tszta nyelvi

    kifejezse galuska, akkor a szaggatott kifztt tszta megnevezse egyidejleg

    ugyanez vagy ppen ezekben az esetekben nokedli vagy ms nyelvi egysg. Ezeknek

    s a tanulmnyban kzlt eredmnynek az sszehasonltsa gy tovbbi adalkot

    jelentene a kognitv megkzelts nyelvjrsi lexikolgiban val

    alkalmazhatsgnak vizsglathoz.

    6. sszegzs, kitekints

    Tanulmnyomban els sszefoglalst adtam egy eredetileg nehezen kezelhet

    problmakrbl kiindul jabb szemlletmd lehetsgrl, msrszt a

    klcsnhatsba kerl diszciplnk ettl vrhat nyeresgeirl. Mivel a fent vzolt

    megkzelts kevs elzmnyre tmaszkodhat, ezrt nhol mg mind

    kidolgozottsgban, mind terminolgiai krdsekben sok a fehr folt, a dilemmk

    tisztzshoz tovbbi vizsgldsok szksgesek. Annak ellenre, hogy az integrcis

    trekvs ma egyre fokozottabban jelentkezik a nyelvtudomnyban, nem szabad

    megfeledkeznnk a nehezt krlmnyekrl sem. Ide tartozik a nyelvtudomny

    rendkvl differencilt volta; az, hogy a szemlleti klnbsgek bizonyos pontokon

    nha sszeegyeztethetetlenek; illetve ilyen krlmny a komplex kompetencia ignye

    is, hiszen az ilyen tpus trekvs felttelezi, hogy a kutat magas szinten jratos

    legyen az integrland szemlletekben akkor is, ha egymstl tvol es

    tudomnyterletekrl van sz.

    A kognitv nyelvszet s szociolingvisztika szksgszer rintkezsnek alapja a

    kt tudomnyterlet kzs feladatn tl mint pldul a nyelv hasznlatalapsgnak

    hirdetse vagy a tnyleges nyelvhasznlat objektv mdon val elemzse a

    klcsns megjts lehetsge is. Ennek megfelelen a kognitv nyelvszet

    elssorban empirikus mdszereket adaptl, fggetlen vltozk bevonsval sokat

    merthet a szociokulturlis szempontok hangslyozsbl, msrszt a variabilits

    vizsglatt a nyelvvltozatok szintjre kiterjesztve tbb alapelve tgabb

    sszefggsek kz helyezve is megerstst nyerhet a kapcsold diszciplna

    oldalrl. Cserbe a gazdag, alulrl felfel ptkez elmleti keret hozzjrulhat a

    varicis jelensgek jobb megrtshez. Az egyazon fogalom sokfle

    megnevezsnek krdskre rgta, a Wrter und Sachen irnyzata, a

    nyelvfldrajzi gondolat jelenlte ta foglalkoztatja a nyelvjrskutatkat, az jabb

    szemllet fknt a vltozatossg mgtti okokra fkuszlva, a szemantikt eltrbe

    helyezve adhat egyb irny lendletet a dialektolginak. A dialektolgia viszonylag

    j adatoltsgval (atlaszaival, sztraival) elssorban lnyelvi adattrat biztost az

    effle kutatsokhoz; a kognitv nyelvszet fogalmainak pl. a konceptualizcinak,

    kategorizcinak, profillsnak, a kontinuum-elvnek vagy a jelentselmletnek

    nyelvjrsi szinten val rtelmezsvel pedig altmasztja a kognitv keret ms

    tudomnyterleten val alkalmazhatsgt. A kognitv szemllet elmleti kerete a

    dialektolgia szmra is adhat j szempontot. A hagyomnyos megkzeltsben

    legtbbszr tves adatknt kezelt vltozatok egy rsze kognitv keretben

    rtelmezhet. Az a mr korbban emltett tapasztalat pedig, hogy a krdseknek

    tartalmazniuk kell mindazon kognitv tartomny profillt tulajdonsgait, amelyek a

    vrt lexma jelentsszerkezett adjk, felhvja a figyelmet a krdsek pontos, a kvnt

    adatot indukl megfogalmazsra, esetleg jelentstani szempont

    tovbbdifferencilsra is. A fogalmak megnevezsi rendszernek tagoltsgi

    elemzst kognitv nyelvszeti szempontokkal s szfldrajzi vizsglatokkal

    sszekapcsolva lehetv vlhat a valsg eltr nyelvi tagolsnak egyszerre kognitv

    s terleti, n. kognitv trkp szerinti bemutatsa.

  • A tsztaflken tl az adott korpuszbl vrhatan hasonlan elemezhetk mg pl.

    a serpeny/lbas/bogrcs/st, pad/lca/zsmoly lexmk is. A jvben a vizsglatot

    rdemes lenne kiterjeszteni aszerint, hogy kvantitatv szempontbl milyen

    kohorszcsoportokra (letkor, nem, iskolai vgzettsg) jellemz inkbb az eltr

    kategorizlst fed, terleti ktttsg nyelvi kifejezsek hasznlata; a mr fentebb

    emltett egyni szintre, hogy e tekintetben az idiolektusok kztti klnbsgekrl is

    kpet kapjunk; interdialektlis, nyelvjrsok kztti szintre, de megfontoland az

    emltett problmakrk idbeli tengelyen val tovbbgondolsa is vltozsvizsglat,

    esetleg diakrn szempont elemzs formjban.

    Irodalom

    BACZEROWSKI JANUSZ (1999): A kognitv nyelvszet alapelvei. Magyar Nyelvr 123: 78

    87.

    BACZEROWSKI JANUSZ (2000): A kategorizci s a jelents a kognitv nyelvelmletben. In:

    NYOMRKAY ISTVN szerk. A nyelv s a nyelvi kommunikci alapkrdsei. Budapest,

    ELTE. 266273.

    BACZEROWSKI JANUSZ (2002): Kategrik, kategorizci s a szavak mgtt rejl vilg

    (vilgok). Magyar Nyelv 98: 165173.

    BACZEROWSKI JANUSZ (2009): A nyelvszeti strukturalizmus s kognitivizmus tzisei s

    alapelvei. Magyar Nyelvr 133: 253263.

    BARSALOU, LAWRENCE (1993): Structure, flexibility, and linguistic vagary in concepts:

    manifestations of a compositional system of perceptual symbols. In: A. C. COLLINS, S. E.

    GATHERCOLE AND M. A. CONWAY ed. Theories of Memory. London, Lawrence Erlbaum

    Associates. 29101.

    BECKER, DONALD A. (1982): Der Dialekt von Barr (Elsa). Eine Pilotstudie im Rahmen der

    generativen Dialektologie. In: WOLFGANG PUTSCHKE ULRICH KNOOP WERNER BESCH ed.

    Dialektologie. Berlin, New York, Mouton de Gruyter. 361374.

    BELLMANN, GNTER (1986): Zweidimensionale Dialektologie. In: G. BELLMANN Hrsg.,

    Beitrge zur Dialektologie am Mittelrhein. Stuttgart. 155.

    BEN ATTILA (2004): A klcsnsz jelentsvilga. Kolozsvr, Az Erdlyi Mzeum-

    Egyeslet Kiadsa. BERLIN, BRENT AND PAUL KAY (1969): Basic Color Terms: Their Universality and

    Evolution. Berkeley, University of California Press.

    BOKOR JZSEF (1995): Regionlis lexikolgiai vizsglatok a nyugati magyar nyelvterlten.

    Budapest, Magyar Nyelvtudomnyi Trsasg.

    CHAMBERS, J. K. (1995): Sociolinguistic Theory: Linguistic Variation and Its Social

    Significance. Oxford, Blackwell.

    CHAMBERS, JACKPETER TRUDGILL. (1998): Dialectology. Second edition. Cambridge,

    Cambridge University Press.

    CROFT, WILLIAM (2009): Toward a social cognitive linguistics. In: VYVYAN EVANS

    STEPHANIE POURCEL eds. New directions in cognitive linguistics. Amsterdam, John

    Benjamins Publishing Company. 395420.

    CS. NAGY LAJOS (2003): Lexikolgiai vizsglatok a Medvesaljn. Frum Kisebbsgkutat

    Intzet, KomromDunaszerdahely, Lilium Aurum Knyvkiad.

    DINGELDEIN, H. J. 1990, 1995. Polystratische Sprachgeographie. In: W. VIERECK Hrsg.,

    Verhandlungen des Internationalen Dialektologenkongresses. Bamberg, 1990. Stuttgart,

    1995. III. 124141.

    GEERAERTS, DIRKSPEELMAN, DIRK (2010): Heterodox concept features and

    onomasiological heterogeneity in dialects. In: GEERAERTS, DIRKKRISTIANSEN, GITTE

    PEIRSMAN, YVES eds. 2010. Advances in Cognitive Sociolinguistics. Berlin,New York,

    Walter de Gruyter.

  • GIBBS, RAYMOND W. (2003): Prototypes in dynamic meaning construal. In: J. GAVINS AND

    G. STEEN eds. Cognitive Poetics in Practice. London, Routledge. 2740.

    GITTE KRISTIANSENREN DIRVEN eds. (2008): Cognitive sociolinguistics. Berlin, New

    York, Mouton de Gruyter.

    GOOSSENS, JAN (1969): Strukturelle Sprachgeographie. Eine Einfhrung in Methodik und

    Ergebnisse. Heidelberg, Carl Winter Universittsverlag.

    GRONDELAERS, STEFANSPEELMAN, DIRKGEERAERTS, DIRK (2007): Lexical variation and

    change. In: GEERAERTS, DIRK CUYCKENS, HUBERT eds. 2007. The Oxford Handbook of

    Cognitive Linguistics. Oxford, University Press.

    HEGEDS ATTILA (2001): A nyelvjrsi szkszlet s vizsglata. In: KISS JEN szerk.

    Magyar dialektolgia. Budapest, Osiris Kiad.

    IMRE SAMU (1987): Nyelvjrsi szkszletnk nhny szerkezeti krdse a magyar

    nyelvatlasz anyaga alapjn. Budapest, Akadmiai Kiad.

    JUHSZ, DEZS (2002): A dialektolgia hrmas feladata s a nyelvfldrajz. In: SZAB GZA

    MOLNR ZOLTNGUTTMANN MIKLS szerk. IV. Dialektolgiai Szimpozion. Szombathely,

    Berzsenyi Dniel Tanrkpz Fiskola Magyar Nyelvszeti Tanszke. 149153.

    KZMR MIKLS (1993): Rgi magyar csaldnevek sztra. XIV-XVII. szzad. Bp.,

    Magyar Nyelvtudomnyi Trsasg. KIEFER FERENC szerk. (2006): Magyar nyelv. Budapest, Akadmiai Kiad.

    KISS JEN (1998): A mai magyar dialektolgia nhny krdsrl. In: SZAB GZA

    MOLNR ZOLTN szerk. III. Dialektolgiai Szimpozion. Szombathely, A Berzsenyi Dniel

    Tanrkpz Fiskola Magyar Nyelvszeti Tanszknek Kiadvnyai. 2532.

    KISS JEN (1999): A dialektolgia ketts feladata s a nyelvfldrajz. Magyar Nyelv 95: 418

    425.

    KISS JEN (2009): Elmleti deficit a dialektolgiban? In: . KISS KATALINHEGEDS

    ATTILA szerk. Nyelvelmlet s dialektolgia. Piliscsaba, PPKE BTK Elmleti Nyelvszeti

    Tanszk Magyar Nyelvszeti Tanszk. 1528.

    KISS LAJOS (1988): Fldrajzi nevek etimolgiai sztra. III. Negyedik, bvtett s javtott

    kiads. Budapest, Akadmiai Kiad.

    KTYUK ISTVN (2007): Az ungi magyar nyelvjrs ukrn jvevnyszavai. Nyregyhza,

    Studia Ukranistica et Rusinica Nyregyhziensia 22.

    KVECSES ZOLTNBENCZES RKA (2010): Kognitv nyelvszet. Budapest, Akadmiai

    Kiad.

    LABOV, WILLIAM (1972): Sociolinguistic Patterns. Philadelphia, University of Pennsylvania

    LADNYI MRIATOLCSVAI NAGY GBOR szerk. (2008): Tanulmnyok a funkcionlis

    nyelvszet krbl. ltalnos Nyelvszeti Tanulmnyok XXII. Budapest, Akadmiai Kiad.

    Press.

    P. LAKATOS, ILONA szerk. (2002): Mutatvnyok a hrmas hatr menti nyelvhasznlat

    kutatsbl. Nyregyhza, Bessenyei Gyrgy Kiad.

    LAKOFF, GEORGE (1987): Women, Fire and Dangerous Things. Chicago, London, The

    University of Chichago Press.

    LANGACKER, RONALD W. (1987): Foundations of Cognitive Grammar. Volume I. Theoretical

    prerequisites. Stanford, Stanford University Press.

    LANGACKER, RONALD W. (1991a): Foundations of Cognitive Grammar. Volume II.

    Descriptive Application. Stanford, California, Stanford University Press.

    LANGACKER, RONALD W. (1991b): Concept, Image, Symbol: the Cognitive Basis of

    Grammar. Berlin, New York, Mouton de Gruyter

    LANSTYK ISTVNSZABMIHLY GIZELLA (1997): Magyar nyelvhasznlatiskola

    ktnyelvsg. Nyelvi vltozk a szlovkiai s magyarorszgi kzpiskolsok nhny

    csoportjnak magyar nyelvhasznlatban. Pozsony, Kalligram Knyvkiad.

    MURDIN LSZL (1980): Nyelvfldrajzi adatok a magyar parasztsg rtgazdlkodsnak

    szkincshez. Nyelv-s irodalomtudomnyi Kzlemnyek. 4357.

    LIZANEC PTER (1992): A krptaljai magyar nyelvjrsok atlasza. I. ktet. Budapest,

    Akadmiai Kiad.

  • PNTEK JNOS (1993): Regionalits a szjelents krben. In: Hungarolgia 3. Budapest,

    Nemzetkzi Hungarolgiai Kzpont. 153157.

    PNTEK JNOSSZAB T. E. ATTILA (1976): Egy hromszki falu npi nvnyismerete.

    Ethnographia, LXXXVII. vf. 12. sz. 203225.

    PTER MIHLY (2006): Szinkrnia s diakrnia a prgai iskola felfogsban. Magyar Nyelv

    102: 400407.

    ROSCH, ELEANOR (1977): Human Categorization. In: N. WARREN ed. Studies in Cross-

    Cultural Psychology. New York, London, Academic Press. Vol. 1. 349.

    SZAB JZSEF (2007): A npi szemllet tkrzdse nyelvjrsaink szkszletben. Szeged,

    SZTE BTK Magyar Nyelvszeti Tanszk.

    TALMY, LEONARD (2000). Toward a cognitive semantics. Vol.1, Concept structuring systems.

    Cambridge, MA: MIT Press.

    TAYLOR, JOHN R. (1991): Linguistic Categorization. Oxford, Clarendon Press.

    TOLCSVAI NAGY GBOR (1996): A magyar nyelv stilisztikja. Budapest, Nemzeti

    Tanknyvkiad.

    TOLCSVAI NAGY GBOR (2002): Topik s/vagy figura. In: MALECZKI, MRTA szerk. A mai

    magyar nyelv lersnak jabb mdszerei V. Szeged, SZTE ltalnos Nyelvszeti Tanszk,

    Magyar Nyelvszeti Tanszk. 23748.

    TOLCSVAI NAGY GBOR (2004): A nyelvi variancia kognitv lersa s a stlus (Egy kognitv

    stluselmlet vzlata) In: BKY LSZL szerk. A mai magyar nyelv lersnak jabb

    mdszerei VI. Szeged, SZTE ltalnos Nyelvszeti Tanszk, Magyar Nyelvszeti Tanszk.

    143160.

    TOLCSVAI NAGY GBOR (2005a): A nyelvi kategorizci kognitv nyelvszeti keretben. In:

    ZIMNYI RPD szerk. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica

    Hungarica. XXXII. Eger, EKF Liceum Kiad. 520.

    TOLCSVAI NAGY GBOR (2005b): Funkcionlis nyelvtan: elmlet s gyakorlat. Magyar

    Nyelvr 129: 34862.

    TOLCSVAI NAGY GBOR (2005c): Kognitv jelentstani vzlat az igekts igrl. Magyar

    Nyelv 101: 2743.

    TOLCSVAI NAGY GBOR (2010): Kognitv szemantika. Nitra, Europica varietas.

    WARDHAUGH, ROLAND (2005): Szociolingvisztika. Budapest, Osiris Kiad.

    Rvidtsek

    rtKSz. = Magyar rtelmez kzisztr. (Els kiads) JUHSZ JZSEFSZKE ISTVNO.

    NAGY GBORKOVALOVSZKY MIKLS szerk. 1972. Budapest, Akadmiai Kiad.

    KMNyA. = A krptaljai magyar nyelvjrsok atlasza I. LIZANEC PTER Budapest,

    Akadmiai Kiad. 1992

    MNyA. = A magyar nyelvjrsok atlasza IVI. DEME LSZL s IMRE SAMU szerk.

    Budapest, 19681977. TeSZ. = A magyar nyelv trtneti-etimolgiai sztra IIV. BENK LORND szerk. Budapest,

    Akadmiai Kiad. 19671984.

    Abstract

    This paper attempts to show how the results of cognitive linguistics can be successfully

    used in dialectology. The empirical data were collected from the region of the three borders

    (those of Ukraine, Romania, and Hungary), namely, the northeastern Hungarian dialect

    region. The main aim was to identify the phenomenon behind lexical heterogenerity, and to

    explain it with findings of cognitive linguistics. The paper investigates names and meanings

    of three kinds of traditional Hungarian pasta whose standard names and meanings are

    uniquely modified and become variable in the language use of the speakers of the

    northeastern dialect region. The three kinds of pasta have different regional name variants

    which display detail and motivation of various degrees from a cognitive semantic point of

    view. It is claimed that the documented differences likely originate in the possible differences

  • of the cognitive process, and in the geographical, geopolitical, language policy and

    sociocultural situation of the speech community as regards the process of conceptualization.

    The more general objective of this paper is to show how the integration of the disciplines of

    cognitive linguistics, sociolinguistics and dialectology may offer new avenues for dialect

    research in the future.

    Iglai Edit