Top Banner
A Holocaust és az emberi természet SZEMTőL SZEMBEN A TÖRTÉNELEMMEL ÉS ÖNMAGUNKKAL Társadalomismereti szöveggyűjtemény középiskolások számára Korona Nova Kiadó, Budapest, 1997 Copyright © Facing History and Ourselves National Foundation, Inc., 1994. Copyright © Berkes Tímea, Beró László, Földényi László, Gáspár Zsuzsa, Kovács Katalin, Pelle János, Zolnay János (magyar szöveg) A képek közlési jogának engedélyezéséért a kiadók az alábbiaknak fejezik ki köszönetüket: Collection of Marvin and Janet Fischman, Milwaukee, Collection of the Library Congress, Atlas of Holocaust, William Morrow, USA, New York, Arnold Kramer, United States Holocaust Memorial Museum, FAYFOTO. Budapest Történeti Múzeum, Budapest, Nemzeti Múzeum Legújabbkori Gyűjtemény, Budapest, Zsidó Múzeum, Budapest, Révész Tamás fotóművész A borítón Sámuel Bak Elements of Time című festménye. A művész szíves engedélyével közölve Megkülönböztetett köszönetünket fejezzük ki Ember Máriának, Kertész Imrének és Székely Magdának, amiért hozzájárultak műveik, illetve a belőlük kiemelt részletek közléséhez. Készült a Soros Alapítvány Tolerancia programjának keretében. A szöveggyűjtemény magyar változatát © Gáspár Zsuzsa szerkesztette A magyar változatot kiegészítő képeket Rappai Zsuzsa válogatta Tipográfia: Faragó István ISBN 963 85658 6 4 Kiadja a Soros Alapítvány megbízásából a Korona Nova Kiadó Kft. 1111 Budapest, Bartók Béla út 10-12. Tel./Fax: 185-1941 Felelős kiadó: Sz. Kuncze Magdolna ügyvezető igazgató A kiadvány a debreceni könyvnyomtatás több mint négy évszázados hagyományait őrző ALFÖLDI NYOMDA Rt.-ben készült az 1997. évben Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: 1912.66-16-2 Tartalomjegyzék
302

Holo és az emberi természet

Sep 06, 2015

Download

Documents

satya1966

v
Welcome message from author
This document is posted to help you gain knowledge. Please leave a comment to let me know what you think about it! Share it to your friends and learn new things together.
Transcript
  • A Holocaust s az emberi termszet

    SZEMTL SZEMBEN A TRTNELEMMEL S NMAGUNKKAL

    Trsadalomismereti szveggyjtemny kzpiskolsok szmra

    Korona Nova Kiad, Budapest, 1997

    Copyright Facing History and Ourselves National Foundation, Inc., 1994. Copyright Berkes Tmea, Ber Lszl, Fldnyi Lszl, Gspr Zsuzsa, Kovcs Katalin, Pelle Jnos, Zolnay Jnos (magyar szveg) A kpek kzlsi jognak engedlyezsrt a kiadk az albbiaknak fejezik ki ksznetket: Collection of Marvin and Janet Fischman, Milwaukee, Collection of the Library Congress, Atlas of Holocaust, William Morrow, USA, New York, Arnold Kramer, United States Holocaust Memorial Museum, FAYFOTO. Budapest Trtneti Mzeum, Budapest, Nemzeti Mzeum Legjabbkori Gyjtemny, Budapest, Zsid Mzeum, Budapest, Rvsz Tams fotmvsz A bortn Smuel Bak Elements of Time cm festmnye. A mvsz szves engedlyvel kzlve Megklnbztetett ksznetnket fejezzk ki Ember Mrinak, Kertsz Imrnek s Szkely Magdnak, amirt hozzjrultak mveik, illetve a bellk kiemelt rszletek kzlshez. Kszlt a Soros Alaptvny Tolerancia programjnak keretben. A szveggyjtemny magyar vltozatt Gspr Zsuzsa szerkesztette A magyar vltozatot kiegszt kpeket Rappai Zsuzsa vlogatta Tipogrfia: Farag Istvn ISBN 963 85658 6 4 Kiadja a Soros Alaptvny megbzsbl a Korona Nova Kiad Kft. 1111 Budapest, Bartk Bla t 10-12. Tel./Fax: 185-1941 Felels kiad: Sz. Kuncze Magdolna gyvezet igazgat A kiadvny a debreceni knyvnyomtats tbb mint ngy vszzados hagyomnyait rz ALFLDI NYOMDA Rt.-ben kszlt az 1997. vben Felels vezet: Gyrgy Gza vezrigazgat A nyomdai megrendels trzsszma: 1912.66-16-2 Tartalomjegyzk

  • Elsz. Rszletek a knyv amerikai kiadsnak bevezetjbl Bevezets A program mdszere A knyv szerkezetrl A magyar kiadsrl I. fejezet - Egyn s trsadalom 1. Medve, aki nem volt az 2. Skatulyk"* 3. Rassz" s tudomny 4. Sztereotpik 5. rksg, hagyomny 6. Flelem 7. A sajt csoport 8. Konformits s identits 9. Mit fejez ki a nv? 10. A vallssal kapcsolatos sztereotpik 11. A htrnyos megklnbztets egy vltozata: antijudaizmus 12. A tolerancia elve II. fejezet - Mi s k 1. Az els tallkozsok 2. Rabszolgasg s szabadsg 3. A nemzethez tartozs Magyarorszgon 4. A cignysg Magyarorszgon 5. Nacionalizmus, hatalom s identits Eurpban 6. Nemzetpts Nmetorszgban 7. Vltoz vilg 8. A fajelmlet kialakulsa 9. Antiszemitizmus 10. Zsid vlaszok 11. Az llampolgrsg s az afroamerikaiak 12. "Faj" s identits Franciaorszgban 13. Nacionalizmus, faj" s a birodalmak 14. A vilghbor elestjn 15. Az llam kinevezett ellensgei: az rmnyek III. fejezet - Nmetorszg az 1920-as vekben 1. A totlis hbor hatsa 2. Hbor s forradalom Oroszorszgban 3. Hbor s forradalom Nmetorszgban 4. A versailles-i bke 5. Dh s megalzs 6. Hangok a sttben 7. Mit tanultl ma az iskolban? 8. Rend s trvny 9. A trsadalmi kritika 10. Inflci teszi tnkre a weimari kztrsasgot 11. A mncheni srpuccs 12. Ellensgteremts 13. A sztereotpikon tl 14. A gazdasgi vilgvlsg elri Nmetorszgot 15. Hitler hatalomra kerl IV. fejezet - Magyarorszg a kt vilghbor kztt 1. Az els vilghbort lezr bkerendszer - Trianon 2. Forradalmak Magyarorszgon s Olaszorszgban

  • 3. Tancskztrsasg s fehrterror 4. Numerus clausus 5. A Horthy-rendszer s az els zsidtrvnyek 6. A zsid fogalmnak meghatrozsa 7. Szellemi vitk V. fejezet - A ncik magukhoz ragadjk a hatalmat 1. A demokrata s a dikttor 2. A demokrcit fenyeget veszlyek 3. Clpont: a kommunistk 4. Clpont: a zsidk 5. A rasszizmus trvnyestse 6. A demokrcia sztrombolsa 7. Mindenki mindenki ellen 8. Az egyetemek elfoglalsa 9. Vltozsok az iskolban 10. Megleckztets 11. Kivgzett gondolatok 12. Ketten, hrman sszegylnek 13. Az j nmet faj kitenysztse 14. Egy nemzet! Egy Isten! Egy birodalom! Egy egyhz!" 15. Sodrd emberek, sodrd trsadalom 16. A kompromisszum elutastsa 17. Az ellenzk megsemmistse 18. A homoszexulisok elklntse 19. Az engedelmessg elfogadsa 20. Leteszed az eskt? 21. Ki zsid? 22. Az emberek felelssge 23. A Hhr 24. Szab bcsi VI. fejezet - Alkalmazkods s engedelmessg 1. Engedelmessg krdse? 2. Valls helyett 3. Propaganda 4. Propaganda s sport 5. Mvszet s propaganda 6. A film, mint propagandaeszkz 7. Barbrok iskolja 8. Tartozni valahov 9. Az engedelmessg minti 10. Hogyan neveltk az ifj kommunistkat? Emlkek a NKOSZ-bl 11. Szletsnapi zsr 12. Propaganda s oktats 13. Faji oktats 14. Lenyiskolk 15. Aktulis krdsek a tanrn 16. Lzadk VII. fejezet - A fokozd erszak 1. Hitler szombati meglepetsei" 2. Ausztria elfoglalsa: az Anschluss 3. Hontalan emberek 4. Megbkthet-e Hitler? 5. A pogrom jszakja 6. llst foglalni 7. A vilg reaglsa

  • 8. A szkl kr 9. Hallos fenyegetsek s megszegett gretek 10. Megtagadott segtsg 11. Az ellensgek szvetsgess vlnak 12. Akik az letre mltatlannak talltattak 13. Ellenlls az eutanzival" szemben 14. Cl: a cignyok 15. Cl: Lengyelorszg 16. A Kelet meghdtsa 17. Vissza a gettba 18. Vissza a hagyomnyokhoz? 19. Hdtsok Nyugaton 20. Oroszorszg lerohansa 21. Kamenyec-Podolszk 22. Az Egyeslt llamok belp a hborba 23. A nyulak a bnsk VIII. fejezet - A holocaust 1. Fednevek, fedszavak 2. Hbor a hborban 3. A 101-es tartalk rendrzszlalj 4. Gpestett hall 5. A vgs megolds" kidolgozsa 6. A parancsok teljestse 7. A vgs megolds" felgyorsul 8. A Zsid Tancsok - a magyar zsid tancs 9. A gettk kirtse 10. Csalds, terror s ellenlls 11. Felkels a varsi gettban 12. Bujkls 13. A mintaszer" koncentrcis tbor 14. Szenveds 15. Auschwitz 16. A pokolnak nincs feneke" 17. Vlaszts - vlasztsi lehetsgek nlkl 18. A parancsnok vlemnye 19. A npirts racionalizlsa 20. Ellenlls a halltborokban 21. Halljad, Izrael... IX. fejezet - Akik csak nztk, s akik cselekedtek 1. Mit tudtak az emberek? 2. Tolvajok 3. Elg-e tudni rla? 4. Mauthausen vrosnak laki 5. Btorsg krdse 6. A szemtansgtl a vrtansgig 7. Lzads a Rosenstrassn 8. Vgzetes dntsek 9. Egy konzervatv magyar r 10. Akik a mentst vlasztottk 11. Egyetlen lncszem 12. Le Chambon btorsga 13. A rejtlyes rnagy 14. Schindler listja 15. Magyar kirlyi hadnagy r" 16. Egy nemzet sszefog 17. A protestns egyhzak szerepe

  • 18. A katolikus egyhz szerepe 19. A magyarorszgi egyhzi mentakcik a nyilas uralom alatt 20. A szvetsgesek vlasza 21. Kellett volna-e Auschwitzot bombzni? 22. Egy ember, akinek kldetse van 23. Amikor a hbor vget rt X. fejezet - tlkezs 1. A dogma engedelmes bbokat teremt 2. A hbor szablyai 3. Az emberiessg akar itt igazsgot tenni" 4. Parancsra tettem... 5. A szavak embere 6. A gyermekek elrulsa 7. Nem volt feladatunk a gondolkods" 8. A megsemmists tudsai 9. Mg csak nem is rabszolgk 10. Nemzetkzi trvnyknyv 11. Jvttel" 12. Levi s Mertens 13. Egy trgyals 14. Az elkerlt igazsgszolgltats 15. Eichmann Jeruzslemben 16. Az Egyeslt Nemzetek Szervezete s a npirts 17. Vlasztsi lehetsgek 18. A mlt tanulsga 19. Mi a j s mi a rossz? 20. Npbrsgok 21. Egy msik krptls XI. fejezet - Trtnelmi rksgek 1. Tllk 2. A gonoszsg bizonytkainak megrzse 3. Amnzia 4. Amnzia Magyarorszgon 5. Csaldi rksg 6. A nmetek szembeslnek a mlttal 7. A felelssg vllalsa 8. Az oktats s az emlkezs 9. A holocaust tagadsa s a nemzeti amnzia 10. s az n trtnetem? 11. A mlt elismerse 12. Emlkhelyek s emlkmvek 13. Nekropolisz 14. Az oktats s a jv XII. fejezet - A rszvtel vlasztsa 1. Harc az erszak s a terror ellen 2. Politikai ellenzk mint civil letforma 3. Autonmia 4. Maradni vagy kiszllni dnts ktpercenknt 5. Az erszak alternatvi 6. Nem lehet nzni 7. rdekvdelem 8. A politikbl a jogvdelembe 9. A vilg lelkiismerete 10. Slytalansg Knyvajnl

  • Elsz (Rszletek a knyv amerikai kiadsnak bevezetjbl) [...] Ez a program segteni szeretne a dikoknak abban, hogy meg tudjk vizsglni rzseiket s gondolataikat, hogy fel tudjk venni a harcot a bennk rejtz passzivitssal s cinkossggal, s hogy fel tudjk fedezni magukban a btorsgot s rugalmassgot is. Meg kell tantanunk ket arra, hogy rtknek tekintsk llampolgri jogaikat, s hogy tetteikrt vllaljk a felelssget. S mindezek miatt nem foglalkozhatunk csak a trtnelem dics fejezeteivel, hanem meg kell ismertetni ket a kudarcok, a tragdik, a megalztatsok trtnelmvel is. Mirt szksges az elmlt idk gonosztetteivel foglalkoznunk, ha a cl a jelenkor szabadsgeszmnynek megismertetse, a mssg rtkelse, a mai igazsgok keresse? Hannah Arendt filozfus foglalkozott ezzel a krdssel. Szerinte a mlt gonosztetteinek tanulmnyozsa csak akkor szolglhatja a jobb jvt, ha a realitsokkal val szembenzst tanuljuk meg belle. A trtnelmi igazsg keressnek mdszere - rja - nem olyan, mint egy gyszi vizsglat, s azok az emberek, akik a tnyeket prbljk meg feltrni, nem felttlenl illetkes rdekcsoportok tisztviseli, hanem riporterek, trtnszek s persze a kltk." A tnyeket, legyenek brmily szrnyek is, fel kell trni, fel kell jegyezni, nehogy elfelejtsk ket", s hogy azok alapjn tudjunk tletet alkotni. Joseph Brodsky Nobel-djas klt hasonlan gondolkozik. Szerinte a gonoszsg nem valami tlnk fggetlen s rajtunk kvli torzuls, hanem tkr, nmagunk tkrkpe: az emberben rejl negatvum megnyilvnulsa". S mindaddig nem is tudunk szembeszllni a gonosszal, a rosszal, folytatja Brodsky, amg pontosan szmba nem vesszk termszetnk negatv s pozitv vonsait. A trtnelem ms szempontbl is fontos. Segt nagyobb tvlatbl ltni, megtant kritikusan gondolkodni s igazsgosan tlkezni. Dikjainknak meg kell tanulniuk, hogy a vilg, melyben lnek, nem vletlenl olyan, amilyen: megszmllhatatlan csoport, illetve egyes ember dntseinek eredmnyeknt alakult ilyenn. s mg a legjelentktelenebb egyni dnts is igen nagy hatst gyakorolhat a j vagy a rossz alakulsra. Bili Moyers jsgrt bszkv tette az a felismers, hogy az iskolkat, amelyekbe jrt, tglrl tglra, dollrrl dollrra, osztlyrl osztlyra, knyvrl knyvre" olyan emberek ptettk s hagytk rkl, akikkel soha nem tallkozhatott, akik kzl sokan mr meg is haltak. Ugyanezt a gondolatot Lerone Bennett Jr. Before the Mayflower (A Mayflower rkezse eltt) cm knyvben annak rzkeltetsre hasznlja, hogyan klnltek el egymstl a nemzet kzssgei, hogyan folyt a nagy szegregcis ptkezs: egyik tgla a msikra, egyik szmla benyjtsa a msik utn, egyik flelembl a msikba". Hasonl folyamatrl rt egy nmet professzor a msodik vilghbor utn: Ha a nci rezsim utols s legszrnybb tette rgtn a legels s legkisebb lps utn kvetkezett volna, ezrek, st millik dbbentek volna meg... De ht persze ez nem gy trtnik. A legels s a legutols kztt szmtalan kis lpsre kerl sor, nmelyik alig rzkelhet, s mgis, mindegyik kis lps felkszt a kvetkezre, aprnknt segt eloszlatni a sokkhatst. Ha a C lps nem sokkal rosszabb, mint a B, s ha mr a B-nl sem tiltakoztl, mirt tennd ezt a C-nl? s gy tovbb, egszen a D lpsig." A Szemtl szemben, tananyaga segtsgvel a tanulk vgigkvethetik ezeket a kis lpseket. Kzben rbredhetnek, hogy elkerlhetetlennek tn trtnelmi esemnyeknek nem kell felttlenl bekvetkeznik. Az is ki fog derlni, hogy nehz j vlaszokat tallni a rasszizmus, az antiszemitizmus, az erszak ltal felvetett krdsekre. Nem knny helyrehozni a szocilis igazsgtalansgokat, s nem knny megoldst tallni erklcsi dilemmkra. Az rtelmes vltoztatsokhoz rengeteg trelemre s nagy elktelezettsgre van szksg. Mgis, miknt egy dik megfogalmazta: Minl tbbet tanulunk arrl, hogy hogyan s mirt viselkednek az emberek egy bizonyos mdon, annl nagyobb az eslynk, hogy bekapcsoldjunk a fontos folyamatokba, s sajt dntseket tudjunk hozni." Egy msik tanul, aki elvgezte a Szemtl szemben tanfolyamot, gy nyilatkozott: Ezeltt az let olyan egyszernek tnt. Mindenre volt ksz vlasz, mindennek megvolt a helye. Felkeltem htkor, iskolba mentem nyolckor, hazartem dlutn ngykor, este nyolctl tanultam, tizenegykor lefekdtem aludni. Ilyen szoros napirend mellett nem volt idm gondolkodni. Az elmlt ngy hnapban arra knyszerltem, hogy gondolkodjam. Ht, nem volt valami knny hozzszokni." Igaza van, tnyleg nem knny. Szmomra a Szemtl szemben 1976-ban kezddtt, amikor egyszerre tantottam s tanultam. Dlelttnknt Boston egyik klvrosi kzpiskoljban tantottam angolt s trtnelmet, dlutn pedig fejldsllektant hallgattam a Harvard Egyetemen. Azon a tavaszon rszt vettem egy tovbbkpzsen, melynek tmja a holocaust volt, s a trtnelemnek egy olyan fejezetvel ismerkedtem meg, amelyrl korbban semmit nem tudtam. Ahogy hallgattam az eladkat s elgondolkodtam a felvetett krdseken, rossz rzs fogott el sajt tudatlansgom s tantvnyaim hinyos neveltetse miatt. Ekkor kerlt a kezembe egy levl, amelyet egy iskola igazgatja a tanv els napjn minden tanrnak odaad:

  • Tisztelt kollga! Azok kz tartozom, akik tlltk a koncentrcis tbort. Olyasmit lttam a sajt szememmel, amit senkinek sem volna szabad ltnia: Tanult mrnkk ltal ptett gzkamrkat. Tanult orvosok ltal megmrgezett kisgyerekeket. Tanult polnk ltal meglt csecsemket. Kzpiskolai s felsfok vgzettsggel rendelkez emberek ltal agyonltt s elgetett nket s gyermekeket. Mindezek miatt az oktats gyanakvssal tlt el. Az a krsem, segtsk tantvnyaikat embersges emberr vlni. Erfesztseik ne tanult szrnyetegeket, gyes pszichopatkat, mvelt Eichmannokat eredmnyezzenek. Az rs, az olvass, a szmols csak akkor fontos kszsgek, ha gyermekeinket ahhoz segtik hozz, hogy embersgesebb emberr vljanak. Ez a levl ksztetett arra, hogy a sajt trtnelmemet is szemgyre vegyem. Felidztem gyermekkorom feledsbe merlt emlkeit. Tennessee llam Memphis vrosban nttem fel, egy olyan idszakban, amikor az elklnlt" soha nem jelentett egyenlt". Egy olyan vrosban, ahol a sznes" ivkt nem azt jelentette, amit egy gyerek a nv hallatn elkpzel, hanem a rasszizmus miatt sztvlasztott kznsget. Olyan vrosban nttem fel, ahol a fekete gyerekek csak cstrtki napokon mehettek az llatkertbe, s ahol az " knyvtraikba a mieinkbl" kiselejtezett knyvek kerltek. Abban a tudatban nttem fel, hogy mindig lesz elg lhely a busz elejn a hozzm hasonl fehr kislnyoknak, mg a nem fehr breknek a busz zsfolt hts felben kell utazniuk. Jellemz volt az iskolai neveltetsemre, hogy teljessggel hinyzott belle a trtnelem vagy az emberi magatarts erklcsi krdseinek megvitatsa. A tanraink nem hborgattak bennnket a trtnelem nehz, sszetett problmival, a dogmkat sokkal knnyebb volt megtantaniuk. Azrt egyszer-ktszer tallkoztunk olyan kezdemnyez kedv tanrral, aki btortotta a vitt, a tbb szempont megkzeltst, vagy rmutatott az ellentmondsokra. De mg velk sem beszltnk a sznes" ivkutakrl, az llatkerti nyitva tarts sajtossgairl, a kln knyvtrakrl vagy a buszokon rvnyes utazsi szablyokrl. Amit azonban a tanraink nem tantottak meg neknk, vagy elhallgattak ellnk, azt megtanultam otthon. Neveltetsem fontos elemeit a csaldomtl kaptam. A szleim megtantottak arra, mi a hit, mit jelent a trsadalmi igazsgossg, s hogy milyen fontos a rszvtel a demokrcia politikai intzmnyeiben. Ezek az otthoni leckk segtettk fejldsemet, ezektl kaptam az indttatst. Ksbb, amikor dolgozni kezdtem, igyekeztem nem gy tantani, ahogy az n tanraim tettk. Hangslyoztam, hogy a trtnelmi esemnyek nagyrszt emberi dntsek miatt kvetkeznek be gy, ahogyan bekvetkeznek, hogy bizonyos fejlemnyeket el lehet kerlni, s hogy az oktatsban, ha eredmnyesebbnek akarjuk tudni, nagy hangslyt kell kapniuk az erklcs krdseinek. A Szemtl szemben ez utbbi elvekre pt. Az is meggyzdsnk, amit Alexis de Tocqueville mondott: Az oktats a szabadsg gyakornoki idszaka." Igen, azokat a magatartsi mdokat, rtkeket s kszsgeket, amelyek az emberi szabadsg elfelttelei, az oktatsnak kell kifejlesztenie Benjamin R. Barber politolgus rja az Amerika elblicceli az iskolt cm cikkben: Az Egyeslt llamokat annak a gondolatnak a szellemben alaptottk, hogy minden ember szabadnak szletik. Ez az llts a legjobb esetben is klti tlzs. A valsgban, amint azt minden szl jl tudja, amikor az; ember megszletik, srlkeny, kiszolgltatott, tudatlan, kialakulatlan, gyenge, buta s msoktl fgg. Vagyis lncokkal szletik. A szabadsgot; legfeljebb idvel rhetjk el, ha egyltaln sikerl. Csalddal, klnnal, kzssggel, nemzettel krbevve meg kell tanulnunk szabadnak lenni. Szlethetnk nimdknak vagy fogyasztknak, de llampolgrr fejldnnk kell. Barber s msok a civil kszsgeket" a kvetkezkppen hatroztk meg: Polgr voltunk tulajdonkppen kpzelernk mkdtetst jelenti. Mindssze egy kis kpzelerre van ugyanis szksg ahhoz, hogy msok fel is kell tisztelettel s tolerancival forduljunk, mg ha nem is mindig szeretjk ket." Vclav Havel a civil trsadalom felptst a kor legnagyobb kihvsnak nevezte. A Szemtl szemben azzal az id ltal igazolt felfogssal szeretne ennek a kihvsnak megfelelni, mely szerint a trtnelem az erklcsfilozfia egy ga, s olyan tanulsgokat knl, amelyek a fegyelmezett gondolkodst s az erklcss viselkedst szolgljk. A Szemtl szemben munkatrsai s tananyagai rvn a tanrok s dikok tanulmnyozhatjk a vallsi, faji s etnikai gyllkds gykereit s ezek kvetkezmnyeit. Rbredhetnek, hogy a trtnelem homlyos tkrben megpillantott rnyalakok - vgeredmnyben - mi magunk vagyunk". A Szemtl szemben azrt tiszttja meg a trtnelem homlyos tkrt", hogy a dikok elemezhessk azokat az esemnyeket, amelyek az emberi trtnelem egyik leggyilkosabb szzadban a demokrcit veszlyeztettk. Ez a XX. szzad, amelyben a ncik megksreltk az eurpai zsidsg teljes kiirtst, kizrlag a szrmazsuk alapjn. A tragdia, akrcsak maga a trtnelem, egyetemes is s egyedi is. Mint va Fleischer rja: Csak az egyedin keresztl rhetjk el az egyetemest, a teljes kp rszekbl ll ssze. Minl tbbet tudunk a holocaustrl, a hozz vezet trl, a vgrehajtsrl stb., annl nagyobb a valsznsge, hogy rzkenny vlunk az embertelensg s a szenveds minden megnyilvnulsra, brhol forduljanak is el." va Fleischer ezrt a holocausthoz vezet esemnyeket nem az k", hanem a mi" trtnelmnknek tekinti, amely mindannyiunkat rint mg ma is. A holocaust mellett szmos ms esemnyt is szemgyre vehetnnk, amely npirtshoz vezetett: az rmnyek kiirtst az els vilghbor idejn, a nger rabszolgk trtnett, az amerikai indinok kiirtst az amerikai kontinens gyarmatostsa sorn, a

  • msodik vilghbors tmeggyilkossgokat Nanking-ban s a Szovjetuniban, majd az jabbakat s jabbakat Kambodzsban, Laoszban, Tibetben, Ruandban vagy Boszniban s Csecsenfldn. Ennek a knyvnek a kzppontjban tbb okbl is a holocaust ll. A legfontosabb kzlk taln az, hogy a legjabb kori trtnelemrl van sz, melynek segtsgvel a dikok jobban megrthetik sajt vilgukat s ezen keresztl nmagukat. Nincs mg egy olyan totalitrinus, npirtshoz vezet trtnelmi idszak amely ilyyen alaposan dokumentlhat lenne, nemcsak az ldozatok hanem az elkvetk s a kls szemllk szemszgbl is. Ez egy olyan korszak, melyben vilgosan tetten rhetk a feldolgozatlan eltletek, a felsznre nem hozott flelmek s a meg nem krdjelezett hazugsgok vgzetes kvetkezmnyei. Vilgos pldkat szolgltat ez a trtnelmi lecke arra is, hogyan tudjk karizmatikus vezetk manipullni a tmegeket - kztk a fiatalokat is - azzal, ahogy kihasznljk az eltleteket, a flelmet s a tudatlansgot. Nem akarunk mg egy fiatal genercit ltni, amely a propaganda bvletben elvakultan masroz a katonai pardkon. A holocaust - ahogy Ronnie Landau rja The Nazi Holocaust cm knyvben - olyan fejezete a trtnelemnek, amely alapjaiban rengette meg azt az Eurpa-centrikus, liberlis lmot, mely szerint a nyugati gondolkods rci- s kultraeszmnye rzkenyebb s embersgesebb tesz bennnket, s a mssg irnti szinte tolerancihoz vezet. Az az egybknt is gyenge lbakon ll hitnk is vgleg megdlt, hogy a tudomny s a technika kellkppen meg van zabolzva, s csak az emberisg javt szolglhatja, hiszen tudsok, politikusok, brokratk s katonatisztek talltk nagyon is csbtnak a tudomny lehetsgeit, s vgyaik, dntseik egyre puszttbb kifejezsre hasznltk fel ket." Landau szerint a holocaust rszben identitsproblmk - az elidegeneds s az elszigetelds - kvetkezmnye volt, ugyanis a modern tmegtrsadalmakban az egyn elvesztheti szemlyisgt, s konformistv vlhat". A ncizmus az emberek sszetartozs-rzsre, a kzssgi lojalitsra ptett egy olyan hatalmas, modern, centralizlt trsadalomban, amelyben ezek a szksgletek tbbnyire kielgtetlenek maradnak. Azt a lelkillapotot hasznlta ki, melyben az egyes ember knnyen beleolvad egy hatalmas brokratikus gpezet mkdsbe. A brokrcia olyan emberi tallmny, mely leigzza feltalljt, alssa az emberi lelkiismeretet, s felmenti az egynt a morlis felelssgrzet all. gy a holocausthoz vezet esemnyek mly s zavarba ejt krdseket vetnek fel cselekedeteinkkel s meggyzdseinkkel kapcsolatban: hogyan tudja az egyes ember a jt a rossztl, a helyest a helytelentl megklnbztetni? Ezrt, br a holocaust egyedi esemny, egyetemes krdsek felvetsre ksztet. Ezek a krdsek arrl szlnak, hogy mi, mint egyes emberek s mint bizonyos csoportok tagjai hogyan hatrozzuk meg - Helen Fein kifejezsvel - ktelezettsgeink vilgt", az embereknek azt a krt, amelyre a ktelezettsgek s a jogok vonatkoznak, s amelynek srelmeit a kzssg kteles orvosolni". Ez a trtnelmi esemny azt is megvilgtja, milyen kvetkezmnyekkel jr, ha bizonyos emberek kvl kerlnek a ktelezettsgek vilgn". Richard Rubinstein A trtnelem ravaszsga cm knyvben ezeket az embereket feleslegeseknek" nevezi. Mint rja, a politikai jogok nem Istentl szrmaznak s nem elidegenthetetlenek. A nmetek rjttek, hogy egy embernek akkor vannak jogai, ha azokat egy, a jogok vdelmhez szksges hatalommal rendelkez szervezett kzssg garantlja". Az 1930-as, 40-es vekben nem volt olyan kzssg, mly hajland lett volna a zsidk vagy a cignyok jogait megvdeni, azokt, akiket a ncik nem tartottak embernek. A rasszizmus, amely thatotta a nci Nmetorszgot, egyltaln nem volt elszigetelt jelensg. Rubinstein szerint Auschwitz - egyebek mellett - kapcsolatba hozhat a rabszolgasg intzmnyvel, mely visszanylik nemcsak az afrikai rabszolga-kereskedelemre, hanem az kori Grgorszgra s Rmra is. Ha elfeledkeznk errl a kapcsolatrl, akkor a jvnket komolyan fenyegetve megfeledkeznk arrl a vrusrl, amely civilizcink vrkeringsben lappang." Az ilyen trtnelmi vonulatok, kapcsoldsi pontok tanulmnyozsa nem knny feladat. Mint egyik dikunk megjegyezte: Ezt a trtnelmi fejezetet sokkal knnyebb lenne megtanulni, ha nem lenne igaz." Brutlis s fjdalmas esemnyekrl van sz, de muszj velk foglalkoznunk, mert agyunkba vsik, milyen ervel rendelkezhetnek az eszmk, mg a tveszmk is, s mert segtenek gondolatainkat, tlkpessgnket, vgs soron a cselekedeteinket formlni. Albert Camus sokat foglalkozott a gondolatok s a cselekedetek sszefggseivel: gy tnik, a trtnelem nagy tragdii, a kzelg szrnysgek szinte elkprztatjk az embereket. Bnultan vrjk a fejlemnyeket, nem tudjk eldnteni, mit tegyenek, csak vrnak. S vrnak egszen addig, amg az rvny elnyeli ket. De szeretnm meggyzni az embereket arrl, hogy a varzslatot meg lehet trni, a tehetetlensg rzse csak illzi. A szv ereje, az rtelem s a btorsg elegendek a ftum meglltshoz, st nha mg a megfordtshoz is." Ezt a fajta varzslatot prblta megtrni a tuds Jacob Bronowski nem sokkal azutn, hogy az Egyeslt llamok kt atombombt dobott Japnra a msodik vilghbor vgn. Azon az estn, amikor Bronowski ltta, mi maradt Nagaszakibl, egyetemes pillanatot" lt t: Azon az 1945-s estn a magunk mdjn valamennyien tltk a pillanatot, amelyben fantzink risa trpv zsugorodott. Krlnztnk, s lthattuk azt az ert, amelyre oly bszkk voltunk, s amely most Nagaszaki romjaival iszony rnykot vetett rnk." Az lmny hatsra Bronowski azt javasolta, hogy minden fegyvercskkentsi s le-szerelsi trgyalst Nagaszaki megtekintse utn, int pldja ismeretben kell folytatni, hogy az llamfrfiak valban rbredjenek, milyen horderej krdsekrl trgyalnak a nevnkben". Bronowski javaslatt azonban sem a diplomatk, sem a tudsok nem tmogattk; gy reztk, a trgyal politikusok knyelmetlenl" reznk magukat Nagaszakiban. A rasszizmus s az antiszemitizmus trtnett megismerni is nagyon knyelmetlen". De ha nem adjuk meg ezt a lehetsget tantvnyainknak, akkor azt sem ismerjk el, hogy kpesek szembenzni s megbirkzni ezzel a trtnettel, s hogy kpesek

  • vltozni s vltoztatni most s a jvben is. Mint egy dikunk rta: Lehet, hogy egyszer ez a trtnelmi tanfolyam befolysolni fogja, hogyan rvelek, hogyan cselekszem, st mg azt is, mi lesz bellem, mivel foglalkozom." Egy msik tanul arra is rmutatott, hogy aki egyszer megismerte ennek a kurzusnak az anyagt, az tbb nem tud a maga s a msok embersgrl a rgi mdon gondolkozni". Bevezets A Szemtl, szemben tanfolyam a kzny veszlyeirl szl, a civil trsadalom rtkeire tant, s olyan anyagot ad az iskolk kezbe, amellyel a trtnelem sszetett vizsglatn keresztl a kritikus s kreatv gondolkods fejldst segthetik el, azt, hogy a dikok szembe tudjanak nzni korunk kihvsaival, s felismerjk a pozitv irny vltoztatsok lehetsgeit. A Szemtl szemben program nem egy a sok rvid kurzus kzl, amely szp csomagolsban rkezik, hamar feldolgozhat s hamar el is felejthet. A Szemtl szemben dinamikus, hossz tv program, melynek clja az, hogy maradand nyomot hagyjon az iskola letben. A PROGRAM MDSZERE A Szemtl szemben programokban rszt vev tanrok az alaptvny munkatrsai s vendgeladi segtsgvel tovbbkpzseken vehetnek rszt, amelyeken a humn trgyak oktatsnak mdszertani eszkzeirl, a vizsglds, elemzs, rtelmezs alkalmazsrl tanulhatnak, melyekkel kiegszthetik s gazdagthatjk az anyag feldolgozst. A tovbbkpzseken azoknak a tanroknak ajnljuk fel kiegszt anyagainkat, akik trekednek tantvnyaik kreatv gondolkodsnak fejlesztsre, egyni vlemnyk kialaktsnak segtsre, s jl ptenek a csoportos megbeszlsekre. A serdlkor olyan idszak, amikor a fiatalok a fggetlensg, a bizalom, a szabadsg s a felelssg fogalmainak rtelmezsvel kszkdnek. Egyszersmind ez az az idszak, amikor a kortrs csoportok s a klcsns emberi kapcsolatok felfedezse nagy hatst gyakorol rjuk. A Facing History Alaptvny ltal ajnlott olvasmnyok s filmek abban segtik a fiatalokat, hogy sajt identitsukrl s a trsadalomhoz val viszonyukrl elgondolkodjanak. Az anyag gyakran mutat be klnbz nzpontokat, egymssal vetlked felfogsokat, hiszen nemcsak sajt magunkat, hanem embertrsainkat is meg kell tanulnunk megrteni. Olyan gondolati s rzelmi keretek kztt mozoghatnak a fiatalok, melyek szmukra is fontosak. A Facing History segti ket a tanuls jelentsgnek felismersben s olyan technikk elsajttsban, melyekkel pozitv irnyba vltoztathatjk letket. A serdlkorban a szemlyisg jelents mrtkben fejldik. A dikoknak a sajt gondolkodsmdjukrl is el kell gondolkodniuk, hogy nyomon tudjk kvetni morlis fejldsket. Egyik dikunk gy ltta ezt: A tanfolyam idejn tudatra bredtem nemcsak annak, hogy mi trtnt a mltban, hanem annak is, hogy mi zajlik manapsg krlttem s sajt magamban." A Facing History a gondolkods fejldst s a trtnelem irnti fogkonysgot azzal is nveli, hogy konfliktushelyzeteket mutat fel, s jra meg jra szembesti a dikok egyszer vlaszait a trtnelmi krdsek komplexitsval. A tanknyv olvasmnyai, feladatai azt segtik, hogy a dikok minden krdst tbb szemszgbl vegyenek szemgyre, hogy beleljk magukat msok helyzetbe, s hogy szabadon fejezzk ki gondolataikat. Vgiggondolhatjk, milyen egyni vlasztsi lehetsgeik vannak abban a trsadalomban, melyben lnek, s vlasztsaiknak milyen kvetkezmnyei lehetnek. Napjainkban, amikor egyre tbben hangoztatjk, hogy a fiataloknak meg kell tanulniuk kritikusan gondolkodni, de azt nem fejtik ki, hogy tulajdonkppen mirl, a Faring History Alaptvny rendkvl nagy gondot fordt a tartalomra. Ez a program nem menekl a knyelmes relativizmusba, hanem nagyon is elktelezett. Hatrozottan elktelezett a demokratikus rtkek s meggyzds irnt, s hisz a megelzs lehetsgben is. Hisznk abban, hogy az eltletek, a mtoszok, a rosszul informltsg veszlyeztetik a nemzetet s a nemzet jvjt. A veszlyeknek csak egyik jele az egyre nvekv bnzs. Dikjainkat mindezek miatt meg kell tantanunk kritikusan ltni, hallgatni, olvasni s gondolkodni. Vlaszaikat, megoldsi javaslataikat llandan tkztetni kell a problmk komplexitsval, hogy gondolkodsi technikjuk rnyaltabb vljk. Szmos olvasmnyt ppen ezzel a cllal vlogattunk be a tananyagunkba. Kzlk nhny az egyes emberek eltt ll vlasztsi lehetsgeket mutatja be. Msok a trsadalom vagy az egyni viselkeds olyan megnyilvnulsaira hvjk fel a figyelmet, melyek befolysoljk a dntshozk vagy akr egsz nemzetek lpseit. Az olvasmnyok azt a felismerst segtik, hogy az let majdnem mindig komplikltabb, mint gondolnnk. A totalitarianizmus csillog vezrei mgtt nk s frfiak llnak, klnbzek, sszetett jellemek. Vannak kztk btrak s gyvk, agymosottak s mnikusok, s mgis mindegyikk nagyon emberi." Amikor a dikok a gondolkodsrl val gondolkodssal foglalkoznak, egyidejleg olyan szkincsre tesznek szert, mely a dntshozatalhoz, az tlkezshez szksges, s melyet felhasznlhatnak rvelskor. s mikzben azzal birkznak, hogy milyen vlasztsi lehetsggel rendelkeztek az egyes emberek a nci uralmat megelz vtizedekben, a dikok egyre kevsb talljk kielgtnek a szimpla vlaszokat arra, hogy mirt bukott el a demokrcia Nmetorszgban. Lassan kezdik megltni az sszefggseket a mlt s a jelen kztt. s elkezdenek krdseket feltenni. Egy dl-afrikai dikunk a kvetkezket rta a napljba: Olyasmiket tanultunk, amiket nem lehet tanknyvben megtallni. A trtnetek s a megbeszlseink tkletesen elkprztattak. Olyan az agyam most, mint egy rszonda, mst is tudok mr krdezni, mint hogy ki, hol, mennyi. Meg tudom krdezni, hogy mirt s hogyan tehette". Mg egy kis id, s ez a dikunk azt is meg tudja fogalmazni, hogy mit lehet s mit kell tenni.

  • A Szemtl szemben tananyaga nagyon jelents mrtkben tmaszkodik Hannah Arendt munkssgra. Arendt pontosan dokumentlta sajt gondolatait s reakciit az Eichmann-per sorn, annak a nci tisztnek a pern, aki a zsidk deportlsrt s megsemmistsrt volt felels. Arendt azt remlte, a per sorn kiderl, hogy Eichmann ideolgiai meggyzdsbl, gonosz szndkbl vagy korltoltsgbl tette, amit tett. De gy tnt, hogy Eichmann sohasem gondolkodott klnskppen tettein. St a klisk, a rutin s az lland megfelelsi vgy kifejezetten akadlyoztk a gondolkodsban. Arendt ezek utn tette fel azt a krdst: Lehet, hogy a gondolkods mint olyan, a vizsglds szoksa ... az egyik felttele annak, hogy az ember megtartztassa magt a gonosz cselekedetektl vagy mg a gondolatuktl is?" Arendt vgl is arra a kvetkeztetsre jutott, hogy a gondolkods ugyan segt lebontani a beidegzdseket, de nmagban nem vezet cselekvshez. A gondolat s a cselekedet kztti hidat az informcikra tmaszkod tlet szolgltatja. Az tletet gy nem egyszeren egy szably vagy egy trvny mechanikus alkalmazsnak tekintette, hanem olyan megnyilvnulsnak, amely vlaszts eredmnye. Jacob Bronowskinak a gondolkodsrl, tlkezsrl s cselekvsrl szl nzeteire is nagymrtkben tmaszkodtunk. Nincs olyan informcicsere, mely nem kveteli meg az tletalkotst - rja. - Az emberek kztti minden informci s minden tuds tadshoz a tolerancia jtkszablyaira van szksg. Fggetlenl attl, hogy a tudomny, az irodalom, a valls vagy a politika terletn zajlik az tads, s mg akkor is, ha az zenet formailag nagyon kzel ll a dogmhoz." Bronowski szerint ugyanis az eltr nzeteket tolerl kpessgben klnbzik az ember minden ms teremtmnytl. A Szemtl szemben anyagban gy hasznljuk fel mind Arendt, mind Bronowski nzeteit, hogy a dikokat klnbz nzpontokkal ismertetjk meg, hogy szrevegyk a klnbsgeket, illetve az ellentmondsokat, mieltt sajt maguk tletet alkotnnak. Mint egyik tanrunk rta, ez egy olyan program, mely tiszteli a kettssget: folyamat s eredmny, sz s szv, trtnelem s etika egyforma sllyal szerepelnek". Annak fontossgt, hogy dikjainkat nll tletalkotsra ksztessk, Betty Bardige s Carol Gilligan professzor kzs tanulmnya fogalmazza meg, amelyre nagyban ptnk. Azt hangslyozzk, hogy ha dikjainkat nem ksztetjk morlis tletalkotsra, beleragadnak sajt gondolatvilgukba, kvetkezskppen nem tudnak majd az igazsgtalansgra megfelelen reaglni. Nagyon fontos, hogy a dikok megtanuljk a cselekedetek kvetkezmnyeit s okait is elemezni. A mi megkzeltsi mdunkban jelen van ez utbbi kettssg. Ezzel tudjk tanraink elvezetni dikjaikat a gondolattl az tlkezsig, az tlkezstl a cselekedetig. A feldolgozsi folyamat sorn a tanrok s a dikok kzssget alkotnak, melyben gondolkodni tanulnak. Mint Hannah Arendt rmutatott, a gondolkods bels folyamat, vagyis egy nmagunkban folytatott diskurzus, melynek sorn morlis elveinket kialaktjuk. Az tletalkotshoz azonban a msokkal folytatott dialgusra van szksg. Arendt ennek a tevkenysgnek a jelentsgt hangslyozza: A vilg nem attl lesz humnus, hogy emberek alaktjk, emberek hangjval van tele, hanem attl, hogy emberek kztti dialgus trgya. Brmennyire is hatnak rnk a vilg esemnyei, brmennyire is felzaklatnak vagy stimullnak is bennnket, emberiv akkor vlnak, ha megbeszljk ket embertrsainkkal... Azzal humanizljuk a vilgban s a magunkban zajl folyamatokat, hogy beszlnk rluk, s a rluk folytatott beszlgets sorn tanulunk meg embernek lenni. A Szemtl szemben anyagnak feldolgozsakor a tanrok s a dikok naplt vezetnek. A napl segtsgvel elszr nmagukrl tanulnak: megvizsgljk cljaikat, rtkeiket, meggyzdseiket. A reflexiik feljegyzse utn jnnek ssze csoportokban, hogy megosszk a tbbiekkel gondolataikat, s kzsen prbljanak megoldsi javaslatokat megfogalmazni egy-egy krdsre. Ehhez a kzs tevkenysghez bizalomra s klcsns tiszteletre van szksg. Az ilyen lgkr kialaktshoz komoly munkra s jfajta tanr-dik viszonyra van szksg. Legtbb tanrunk kln megllapodst kt dikjaival, hogy ennek az j alapokon ll viszonynak a fontossgt hangslyozza. Egy tanr gy rt errl: Megmondtam az osztlynak, hogy az j tananyag szmos olyan dolgot tartalmaz, mely fj pontjainkon rinthet mindannyiunkat, ha nem figyelnk elgg egyms rzseire. Elmondtam, hogy szmomra knyelmetlen lesz a foglalkozsok megszervezse, ha nem tudunk bizalmas lgkrt kialaktani. Megllapodtunk teht, hogy mindenki szabadon beszlhet az rzseirl, s senki sem fog a msikon gnyoldni. A szveggyjtemny anyagait gy vlogattuk, hogy megbeszlsre sztnzzenek, s megerstsk, hogy a tanuls kzs erfeszts eredmnye, mely a tanulsi folyamatban rsztvevk mindegyike szmra hasznos. A knyv mind a tanrokat, mind a dikokat szolglja, mert: olyan oktatsi modellel szolgl, mely segt a gondolkodstl az tletalkotsig, ettl pedig a cselekvsig eljutni olyan problmk kapcsn, melyek kikerlhetetlenek az erszak, a rasszizmus, az antiszemitizmus s a bigottria tanulmnyozsa sorn; a trtnelem egyetemes jelensgeit trja fel egy adott korszak tzetes vizsglatn keresztl; nveli a serdlkornak elktelezettsgt a trsadalom erklcsi krdsei irnt, segti ket a civil trsadalom" ptsben, hiszen megrthetik, hogy a szomszd szembefordtsa a szomszdjval erszakhoz vezet.

  • A Szemti szembeni a tantervbe bept tanrok mhelyfoglalkozsokon, tovbbkpzseken, specilis programokon ismerkedhetnek meg mdszereinkkel, ahol szakrtkkel kzsen gondolkodhatnak s tanulhatnak etikrl, trtnelemrl s j tantsi mdszerekrl. Mint egyik programszerveznk megjegyezte: a tananyag olyan jelents s olyan erteljes, hogy alaposan t kell gondolnunk, mirt s hogyan tantunk. A legjobb tanri technikk birtokban kell lennnk, fontos problmkat mesterien kell tudnunk felvezetni, s bonyolultabb kell tennnk azok gondolkodst, akik megelgednnek az egyszer megoldsokkal." A Szemtl szemben munkatrsai - mikzben mdszereinket bemutatjk - segtenek a tanroknak elsajttani azokat a technikkat, melyekkel a dikjaikat jfajta gondolkodsra sztnzhetik. A felkszts utn munkatrsaink segtenek a tanroknak pontosan megtervezni az osztlyaik szmra legmegfelelbb programot. Az alaptvny munkatrsai mintegy kt vtizede pontosan fel is jegyzik az alaptvny tevkenysgeit s eredmnyeit. Az rtkel tanulmnyok szerint a programok elrik cljukat. A dikok igenis kpesek e nehz problmakrrel foglalkozni s legjobb gondolkodsi kpessgket latba vetni. Tudnak prhuzamot vonni a mlt esemnyei s a sajt letk kztt. S jllehet minden dikra egy kicsit mskpp hat a program, mindegyikk felfedezi a sajt krnyezetvel vonhat prhuzamokat: az eltletekrl, a diszkrimincirl vagy az erszakrl szl beszlgetsek hatatlanul arra ksztetik a dikokat, hogy a sajt iskoljuk vagy lakhelyk hasonl jelensgeirl is szljanak. Henry Zabierek, a brookline-i kzpont trsadalomtudomnyi igazgatja fogalmazta meg a programnak ezt az aspektust a Facing Histoty megalaktsakor: Ez a program nemcsak a holocaustrl szl. A npirts bcjt s aritmetikjt taglalja, de ms alapkszsgeket is tant, mint amilyenek az tgondols, az elmlkeds s az rvels. Szl az eltletekrl, a diszkrimincirl s a bnbakkpzsrl, de az emberi mltsgrl, morlrl, trvnyrl s llampolgri ltrl is. Szl a felejtsrl s a kibjsrl, de a civil kurzsirl s az igazsgrl is. A vissza az alapokhoz" e mai vilgban ez a tananyag i hangslyozza, hogy az alapkszsgek mellett van egy mg fontosabb, mg alapvetbb: az emberi let szentsge. Az alaptvny - minden valsznsg szerint - nem fog vget vetni az eltletek, a diszkriminci vagy a bnbakkeress jelensgeinek, de mg csak a jtsztri verekedseknek sem. De a programban rszt vev tanrok s dikok sokkal rzkenyebb vlnak e jelensgek okaira s kvetkezmnyeire. A program kzvetlen hatsa nha szerny, pldul azt emltik meg a dikok, hogy msknt tlik meg a sztereotpikat vagy a rasszista mocskoldst. Egy dik ezt rta: Ez a program azt mutatta meg nekem, hogy nem csak az n npem, a feketk szenvedtek... Mindannyian emberek vagyunk... Magamba nztem, s elismerem, n is gondoltam ms embercsoportok tagjaira eltlettel. Minden ember hajlamos ilyesmire, de valamennyinkben van egyttmkdsi kszsg, bke s szeretet is." Az ilyen tudatosods nmagban is nagyszer eredmny. A szlktl is kaptunk pozitv visszajelzseket. Egyikk pldul ezt rta: Semmilyen ms tanfolyam nem vetett fel ennyire relis problmkat. A lnyomnak mozgstania kellett az sszes lelki, morlis s intellektulis kpessgt, hogy meg tudjon birkzni a krdsekkel. Semelyik ms tanfolyam nem volt ennyire fontos szmra, s meg volt gyzdve arrl, hogy a felelssgteljes felntt vlsban segtik." Szmos levl tanskodik arrl, hogy a dikok mellett a tanrok is gy rzik, hogy a program jelents befolyst gyakorolt rjuk: nemcsak a munkjukra, de viselkedskre s tantsi mdszereikre is. A KNYV SZERKEZETRL A szveggyjtemny nem hagyomnyos tanknyv, klnll fejezetekkel s nevelsi clokkal. Anyaga rugalmasan kezelhet, komplex esemnyek s eszmk sok szempont bemutatst adja. Arra btortja a dikokat, hogy eredeti s tgondolt vlaszokat adjanak a felvetett nehz krdsekre. Segt prhuzamot vonni a mlt esemnyei s a jelenkor kztt. Nemcsak trtnelem, hanem irodalmi, mvszeti s termszettudomnyi rkon is feldolgozhat. Az olvasmnyokat egy sszefggsek s krdsek cm rsz kveti, melyben kiegszt idzetek s krdsek, feladatok tallhatk. A szveggyjtemny els kt fejezete arra sztnzi a dikokat, hogy gondolkozzanak el az emberi viselkedsmdokrl, s bevezeti ket a dntshozs elveibe. Egyben segti a dikokat abban is, hogy kialaktsk erklcstanuk alapszkincst. Az els fejezet pldul megmutatja a dikoknak, hogyan kapcsoldik egymshoz az egyn s az t krnyez trsadalom. Maguk ismerhetik fel, mirt lltja Martha Minow: ha valamit gy azonostunk, hogy valamihez hasonlnak minstjk, nem csupn osztlyozzuk a vilgot; hanem szabatos osztlyozst is teremthetnk ennek minden konzekvencijval, s a magunk helyt is megtallhatjuk mindezen dolgok viszonylatban. Ha viszont azltal hatrozunk meg valamit, hogy az mennyiben tr el a tbbi dologtl, akkor szttagoljuk a vilgot; a nyelvet kirekesztsre, megklnbztetsre - azaz diszkriminlsra hasznljuk fel." Az els fejezet teht a programban trgyalt legfontosabb krdsek jelents rsznek feltrsval kezddik: Hogyan alakul ki identitsunk? Hogyan befolysoljk viselkedsmdjaink s hiedelmeink gondolkodsunkat? Miknt hatnak vissza cselekedeteink gondolkodsunkra? Hogyan maradhatunk egynisgek akkor is, ha egy csoport tagjv lesznk?

  • Miknt befolysolja cselekedeteinket s viselkedsnket az a hajlandsgunk, hogy magunkat egynisgnek, a tbbieket pedig egy csoport tagjainak lssuk? A msodik fejezet azt vzolja fel, miknt hatrozzk meg nazonossgukat a klnbz nemzetek. Egyben segti a dikokat abban, hogy megrtsk e meghatrozs jelentsgt. Vgl is azok, akik meghatroznak egy nemzetet, azt is megmondjk, ki lehet rsze a ktelezettsgek sszessgnek", amit egy nemzet lte jelent. A fejezet elejn azzal a hrom fogalommal foglalkozunk, amelyek mindegyike a maga mdjn formlta e meghatrozst a XIX. szzadban s a XX. szzad elejn: a demokrcival, a fajjal s a nacionalizmussal. E hrom krdsre adott vlasz risi hatst gyakorolt a vilg sszes npeire. A fajrl" kialakult hamis eszmk adott alkalommal etnocentrizmuss s sovinizmuss fokoztk a nacionalizmust, vagyis - eredeti jelentsben vve - a nemzeti rzletet. Ugyanakkor szmos demokrata sszetvesztette az egyenlsget az egyformasggal. Egyesek viszont azt vontk le a klnbzsgekbl, hogy azok" kevsb szmtanak embernek, mint a magunkfajta". Az ezt kvet nhny fejezet azokkal a lpsekkel foglalkozik, amelyek vgl is a holocausthoz vezettek, s ezeket a dntseket kapcsolatba hozza a dikok mai letnek fontos dolgaival - klnskpp a fajgyllet, az antiszemitizmus, az erszak, a megalkuvs s a hatalom krdseivel. A III-TV. fejezet Eurpa s az Egyeslt llamok npeinek, s klnskppen Nmetorszg s Magyarorszg npnek vlasztsi lehetsgeit vizsglja az els vilghbor utni idszakban. A III. fejezet arra sszpontost, miknt prbltak a nmetek demokratikus viszonyokat kipteni a megalz veresg utn, s megmutatja azokat az rtkeket, mtoszokat s flelmeket, amelyek e trekvseket meghistottk (a IV.-rl rszletesebben lsd A magyar kiadsrl cm rszben). Az V-IX. fejezet azt vizsglja, hogyan vltoztattk a ncik Nmetorszgot totlis llamm, egyms ellen fordtva a szomszdokat, hogy megtrjk a polgrsg erklcsi tartst, s a nmetek vgl is mirt engedtk, hogy ez megtrtnjk velk. A dikok elgondolkozhatnak azon, hogy az egynek s a nemzetek miknt fogtk fel ktelezettsgeik krt" a harmincas s negyvenes vekben, s mi volt a kvetkezmnye ezeknek az elhatrozsoknak. A fent jelzett fejezeteknl a dikok elgondolkozhatnak azon, hogy k maguk mit tettek volna az adott idszakban. A dikok itt fedezhetnek fel kapcsoldsi pontokat sajt vilgukkal, s ekkor kezdik megrteni Cynthia Ozick figyelmeztetst: Ha az egsz lakossg a flrellst vlasztja, az ldozatok szvetsgesek nlkl maradnak, a figyel tekintetektl megszabadult bnzk ersebbnek rzik magukat - s ekkor jn el az az id, amikor mr hskrl kell beszlnnk. Ha egy mez elejtl vgig birkkkal van tele, a szarvas kiemelkedik kzlk. Ha egy fldrszen az egyik parttl a msikig csupa megalkuv lakik, megtudhatjuk, mi az a heroizmus." Amikor ezt a fejezetet olvassk, sok dik s tanr a btorsg pldira helyezi a hangslyt, hiszen ezek jralesztik az emberisgbe vetett remnyt. Ha azonban csak a hstetteket tanulmnyozzuk, s csupn az emberi mltsgrl beszlnk, az eltorzthatja a kpet, elfedve e trtnet szomor valsgt. Ha elgondolkozunk az ldozatokon s a tmeggyilkosok tettein, ltre kell hoznunk az emberirts j kifejezsrendszert. A vlaszutak nlkli vlaszts" a pldtlan emberi viselkedsmdok e trtnetben nem knlja fel a j s rossz lehetsgeit, csupn az abnormlis lpsek egyik vagy msik formjt. Az utols hrom fejezet sorn juthatnak el a dikok a gondolattl az tletalkotsig, majd a cselekvsig. Amikor a dikok az tletalkotst erklcsi vagy jogi rtelemben fogjk fel, az albbi krdseket szoktk figyelembe venni: Mi a klnbsg az emberisg, illetve emberiessg elleni bntett s a hbors helyzetben trtn emberls kztt? Mi az tlkezs clja? A rossz cselekedet megtorlsa vagy figyelmeztets a jvend tettesei rszre? Felelssgre vonhat-e az egyes ember olyan bnkrt, amelyeket hazja rvnyben lev trvnyeinek engedelmeskedve kvetett el? Vagy vannak azoknl magasabb rend trvnyek is? Hogyan hatrozzuk meg a bntets mrtkt? Mindenki egyarnt felels? Vagy egyeseknek nagyobb a bnk, mint msoknak? Lehet-e bns egy egsz nemzet? A XI. s XII. fejezet a megelzsrl, az emberek nvdelmi lehetsgeirl szl, visszatrve a knyv els kt fejezetben trgyalt tmkra. A XI. fejezet azt kutatja, miknt emlkeznk a mltra, s hogyan alaktjk ezek az emlkek a jelennket. Bemutatja, hogy a nemzetek s egynek miknt igyekeznek megkerlni, fellvizsglni, letagadni vagy jrafogalmazni a maguk trtnelmt. Judith Miller jsgr szavaival lve, a trtnelmi s egyni gonoszsgok s gyengesgek megismerse s emlkezetnkbe idzse nem akadlyozza meg a npirts megismtldst. m a trtnelmi tnyek lebecslse s az emlkek elfojtsa lerombolja azt a tkletlen, de mgiscsak legbiztosabb gtat, amelyet az ilyen iszonyatos mrtk kegyetlensg s az irnta val kzmbssg ellen emelhetnk." Mi tpllja ht az emlkezetet? Miller szerint az emlkezet olyan valami, ami a mltat hitelesebb teszi, s nveli az egyttrzst s az egymssal val trdst. A fejezet egyik rszben a dikok megvizsgljk, hogyan idzzk fel a mltat az emlkmvek, a mzeumok s az oktats segtsgvel. A XII. fejezet azzal foglalkozik, mit tehetnek az emberek, hogyan lehet megelzni a tvutakat, mi teszi az embert j polgrr. A fejezet a krl a gondolatsor krl pl fel, hogy az embereket a helyes cselekedetek teszik derk emberr. Az ember knyrletes tettei ltal lesz jszvv. A j polgr gy vlik azz, hogy j polgrhoz ill tetteket visz vgbe." A fejezetben bemutatott nhny szemlyisg segt megrteni, mi lteti a demokrcit, hogyan kapcsoldik az egyn a tbbiekhez a kzs munkban val rszvtellel, a kzssget szolgl cselekedetekkel. Felpts s szerkezet A szveggyjtemny fejezetei hasonl szerkezetek. Mindegyik egy ttekintssel kezddik, amely felvzolja a kulcsfontossg elkpzelseket s tmkat. Az ezt kvet olvasmnyok lehetv teszik, hogy a dikok maguk kutassk fel ezeket az

  • alapgondolatokat s tmkat, minl mlyebbre hatolva bennk. Szmos elsdleges forrst hasznlunk, lehetv tve, hogy a dikok az eszmket, a felttelezseket s megfigyelseket egy adott trtnelmi kor szereplinek szemn t nzzk. Ahogy Jacob Bronowski rta egy helyen, az ilyen forrsok segtsgnkre vannak abban, hogy kvetkeztessnk a lthatbl a lthatatlanra" s felismerjk nmagunkat a mltban, kvetve a jelenig vezet lpcsfokokat". Az olvasmnyokbl kibonthat alapgondolatokra a kiemelt szvegek figyelmeztetnek. Az olvasmnyok vgn a dikok feladatokat, idzeteket s krdseket tallnak. Ezeknek az a cljuk, hogy felkeltsk az rdekldst, kialaktsk a kutat szellemet, megajndkozzanak a kritikus gondolkods adomnyval, s segtsk a klnbz gondolatok s koncepcik kapcsolatainak megrtst. Az sszefggsek s krdsek csak kiindulpontot knlnak ahhoz, hogyan segtsk a dikok konfrontldst a mlttal s nmagukkal. A tanroknak mindig ki kell vlasztaniuk, melyik feladat az, amelyik a leghatkonyabban kapcsolja ssze a trtnelmet az adott dikok letvel, de maga is feltehet szksg esetn krdseket, vagy adhat feladatokat. Ksznetnyilvnts A tanuls mindig olyan, egyttmkdst ignyl tevkenysg, amely elhalvnytja a tanrt s a dikot egymstl elvlaszt vonalat. Egyben olyan folyamat is, amelynek nincs lezrsa. Ennek a szveggyjtemnynek a ksztse is igazi tanulsi folyamat, oktatsi tapasztalatszerzs volt; a sz legjobb rtelmben vett kollgk igyekeztek egyttmkdni a program alaktsban. Szeretnk mindenkinek ksznetet mondani, aki rszt vett ebben a folyamatban, klnskpp annak a sok tanrnak, hallgatnak s diknak, aki informcikat nyjtott szmunkra. Meghallgattuk ket, s hatottak rnk kutats, rs, szerkeszts, lektorls s jrars kzben. Mindegyikknek igen nagy hlval tartozunk. Klnsen az szerzett rmet, mikor felfedeztk, hogy egyes volt dikjaink maguk is pedaggusok lettek, s most jabb nemzedkek szmra kzvettik a Szemti szemben a trtnelemmel... tanulsgait. Szeretnm egyben kifejezni meleg rzelmeimet a Szemtl szemben a trtnelemmel munkatrsainak is. Mikor egynileg vagy csoportban a szveggyjtemnyen dolgoztunk, megosztottk velem tudsukat s tapasztalatukat, kimutattk trdsket s elktelezettsgket, trekvsket egyrszt a nevelk kzvetlen szolglatra, msrszt a dikokkal val kzs tevkenysg tmogatsra az osztlyteremben ppgy, mint a tanulkrkben, az oktat szndk killtsok, konferencik vagy jtkony cl rendezvnyek elksztsnl. Klnskpp szeretnm megksznni szerkesztnk, Phyllis Goldstein kzremkdst, aki megrvidtette az olvasknyv szvegt, s velem egytt ksztette el a vgleges vltozatot. Rendkvl lveztem a kzs munkt, ahogy eszmt cserltnk, s aztn lthattam, hogyan ltenek formt a gondolatok magban a knyvben. Nagyon sokra becsljk segtsgt, trelmt s bartsgt. Kln ksznet jr Steven Cohennak, akinek kutatsai lehetv tettk az els kritikus lektorlst, illetve Mary Johnsonnak, Alan Stoskopfnak s Marc Skvirskynek, akik szvegeikkel, tleteikkel, tmogatsukkal segtettk a lektorlst. Nlklk a knyv nem valsulhatott volna meg. Elismers illeti Tracy O'Brine hozzjrulst is, aki a kutatmunktl az engedlyek beszerzsig mindent lelkesen s tletesen intzett, s Cathy McCarneyt, aki az eredeti kzirat nagy rszt gpelte. Kln fejezetet jelentett a trtnetben Joe Wiellette csndes s barti httrtmogatsa s odaadsa a Szemtl szemben a trtnelemmel... eszmnyei irnt. Szeretnm megksznni a segtsgt annak a sok tudsnak is, akik intzetekben, szeminriumokon, tudomnyos tancskozsokon vgzett mhelymunkjukat engedtk t. Klnsen nagy jelentsg volt Philip Johnson s Benjmin Ferencz kzremkdse, akik felvzoltk az els fejezeteket, bvtve gondolatainkat, s Carol Gilligan, aki tleteit, tancsait s specilis ismereteit adta t. Rendkvl hls vagyok azrt, hogy Betty Bardige pedaggiai tancsadknt gondosan tnzte rsainkat; valamint hlval tartozom Michael Berenbaumnak, az Egyeslt llamok Holocaust Memrii mzeuma, kutatsi osztlya igazgatjnak, valamint Paul Bookbindernek, a University of Massachusetts trtnsz professzornak. Szeretnk ksznetet mondani az albb felsorolt szemlyeknek s csoportoknak is, akik segtettek a Facing History tevkenysgnek irnytsban: Marc Skvirskynek, Bonnie Meltzernek, Joe Wiellette-nek, Terry Tollersonnak, Chris Stokesnak, Alan Stoskopfnak s Ted Scottnak. Az vezeti munkjuk nlkl az alaptvny nem nvekedhetett volna az Egyeslt llamokban s klfldn is. k testestik meg szmomra a Facing History legigazibb rtkeit. Robert Bullock atynak, a Facing History vezetsge korbbi elnknek s a felgyel-bizottsg jelenlegi elnknek, jsgrt, blcsessgrt, hitrt s tuds tancsairt, valamint kitart tmogatsrt. Az jvbeltsa alaptsa ta ksri a Facing Historyt, s biztostja szmunkra a virgzst s nvekedst. volt a mi legfontosabb mesternk. Richard A. Smithnek, a Harcourt General Incorporation s a Facing History and Ourselves elnknek, kezdettl fogva val elktelezettsgrt az alaptvny eszmnyei irnt, s azrt a kszsgessgrt, amellyel munknk fejldst tmogatta. testesti meg mindazt a ritka odaadst, amelyet az igazgattancs rez a Facing History s nemzetnk dikjai, tanrai irnt. Vezeti alakja s emberszeretete mindannyiunk szmra pldakp, akik egy nem haszonelv szervezet igazgattancsban mkdnk. Sandra s Philip Gordonnak, akik megadtk a Facing Historynak a kell tmogatst ahhoz, hogy megnyissa els helyi irodjt, s folyamatosan tmogatjk orszgos munkatrsi grdnkat. Patrcia Caesarnak, a konzultns igazgattancsi tagnak s j bartnak, aki megrtette, milyen fontos a Facing History, s segtett irnytani fejldst.

  • A Harcourt General Incorporationnek szmos szolgltatsrt, tbbek kzt a vgleges kziratpldny technikai elksztsrt, a knyv klalakjnak megteremtsrt s a kinyomtats s a kts biztostsrt. Sam Baknek a bort gondolatbreszt festmnyrt, valamint az Elements of Time s a Choosing to Participate cm ktetek bortjnak megtervezsrt. Hadassah Baskinnek nagylelk adomnyrt, amelyet kaptunk tle, hogy teljess tegyk a segdknyvet frjre, Samuel Baskinre emlkezve; finak, Sheldon Baskinnek s menynek, Judith Wise-nak, akik nlkl aligha nyithattuk volna meg chicagi irodnkat. Az AARTPACK cgnek a tervezi munkban s a mszaki szerkesztsben val segtsgkrt s tancsaikrt, kln emltve azokat az ajnl szavakat, melyek lehetv tettk a knyv klnsen szoros hatridej megjelenst. Annak a sok szemlynek s csoportnak, akiknek tletei s gondolatai gazdagtottk az eredeti szvegknyvet. Klnsen ksznjk az albbi munkatrsaknak, akik rszt vettek az olvasknyv els kiadsban: William S. Parsonsnak, tovbb Henry Zabiereknek, Barbara Halleynek, Judy Botsfordnak, Rbert Sperbernek, Margaret Drew-nak, Barbara Perrynek, Lisa Coltnak, Zezette Larsennek s Sonia Weitznek. A National Diffusion Networknek, amely felismerte a Facing History and Owreete jelentsgt mint olyan programt, amely megrdemli, hogy az egsz nemzet megismerje". Minden llamban vannak olyan NDN-szervezetek, amelyeknek az a szerepk, hogy tancsokkal s ms mdon tmogassk azokat a nevelket, akik rdekldnek a program irnt. Nagyon mltnyoljuk s rtkeljk azt a vezeti szemlletet, amely a National Dissemination Association gyvezet igazgatjt, Max McConkeyt jellemzi. Ksznetet kell mondanom els Facing History-osztlyomnak is a Runkk Schoohan, tovbb azoknak a kollgimnak, akik segtettek ltrehozni a Facing History programjt. Dikjaim tudtk, hogy fontos munka rsztvevi. Munkanaplik valban tmutatknt szolgltak szmomra. Br ezeknek a korai osztlyoknak az utazsai bele vannak ptve ebbe a segdknyvbe, az utazs lmnye maga lnyegben vltozatlan maradt: a Facing History ezutn is arra szolgl, hogy megrtsk a vilgot, melyben lnk, s ha tudunk, jobbtsunk rajta. Szeretnm kln megemlteni btymat, Gerald Sternt, s nvremet, Paula Sternt, ezt a kt embert, akik a gyakorlatba ltettk t, amit szlinktl, Fantl s Lloydtl tanultunk: azt, hogy a dolgok megvltozhatnak s meg is kell vltozzanak. Btorsguk, hsgk, becsletessgk s minsgtiszteletk igazoljk szlink belnk vetett remnyeit. Gerald korai tevkenysge az Igazsggyi Minisztrium polgri jogi osztlyn kiterjesztette ismereteimet a trsadalmi igazsgossg vonatkozsban, egyben btortva is, Paula rsai a nknek a vilgban betlttt helyrl, elmenetele a kormnyhivatalokban s testletekben pedig utat mutatott mind nekem, mind sok ms asszonynak. Vgl pedig szeretnk ksznetet mondani frjemnek, Terry Stromnak, aki osztozik velem a tanuls szeretetben, s akinek tancsait s tmogatst szemlyes s szakmai fejldsem minden terletn rezhettem. Gondos s megrt tanr, tuds s szl . dm fiunk felesgvel, Sandyvel, s Rachel lnyunk kimutattk, hogy bszkk rnk s bznak bennnk. Mindegyikk tanulmnyozta a Facing Historyl, s egyedlll gondolatokat sugalltak, hogyan kell a tmt tantani s megrteni. Igazn kivteles elny volt szmomra, hogy ebben a csaldban bontakozhattam ki; gyermekeim a legjobbat hoztk ki bellem, s mint ltalban brmely iskola tanuli, k a leghitelesebb morlfilozfusok. Margt Stern Strom gyvezet igazgat A magyar programrl 1994 nyarn ismertk meg a Szemtl szemben a trtnelemmel s nmagunkkal programjt. Akkor hatroztuk el, hogy mind a tananyagot, mind a mdszert elhozzuk Magyarorszgra. Boldogok vagyunk, hogy hrom v elteltvel elkszlt a tanknyv magyar vltozata, s mris sok tanr ismeri a programot szerte az orszgban. Ksznetet szeretnnk mondani mindazoknak, akik munkjukkal, egyttmkdskkel lehetv tettk, hogy a knyv megszlessen. Klnsen hlsak vagyunk Margt Stern Stormnak, a Faring History and Ourselves alaptvny igazgatjnak s munkatrsainak: Marc Skvirskynek, Phyllis Goldsteinnek s Tracy O'Briennek, hogy rendelkezsnkre bocstottk az anyagot, valamint bizalmukrt, tancsaikrt s segtsgkrt. Igen sokat ksznhetnk Bev Meyer Zemnak s August L. Zemnak, akik els perctl fogva mellettnk lltak s segtettk munknkat. Megklnbztetett hlval tartozunk a Soros Alaptvny Kzoktats Fejlesztsi Programjnak, s szemlyesen Szira Juditnak s Horn Gbornak bizalmukrt s kitart tmogatsukrt.

    Kovcs Mnika, Ber Lszl, Kovcs Katalin, Nyri Andrs A magyar kiadsrl A holocaust s az emberi termszet cm trsadalomismereti szveggyjtemny magyar kiadsa szellemben s szerkezetben egyarnt hen kveti az amerikai alaptvny munkjt, de taln akkor sem esnk tlzsba, ha azt mondjuk:

  • mvt. Mgis, ez a magyar nyelv vltozat nem egyszeren fordtsa az eredeti knyvnek, inkbb nevezhetnnk fordtsnak s adaptcinak. ppen azrt, hogy hek maradhassunk az olvasknyv szellemhez, szmos vltoztatst is vgeztnk rajta. Ennek egyarnt voltak elvi s gyakorlati okai. Az eredeti szveggyjtemny szmos olyan - npek, npcsoportok, vallsok vagy felekezetek, rasszok kztt fellp - negatv indulattal vagy kirekesztssel foglalkozik, amelyeket Magyarorszgon - az adott csoport hinya vagy a trtnelem eltrsei miatt - legfeljebb intellektulisan lehet megkzelteni s megrteni, de tlni vagy rezni az adott csoporthoz ktd indulatokat nem lehet. Ezrt bizonyos olvasmnyokat kicserltnk, s helykre a magyar olvast kzelebbrl rint rsokat tettnk. Ugyancsak igyekeztnk az j olvasmnyok kivlasztsnl vagy egyes idzetek kicserlsnl arra, hogy jelezzk, milyen problmk szrmaznak Magyarorszgon a trsg elksett nemzetllami fejldsbl, a Krpt-medence klnleges etnikai s trtnelmi sajtsgaibl. Az amerikai knyv kitn els s msodik vilghbors trtneti ttekintst kzp-eurpai s magyar tnyekkel s adatokkal egsztettk ki. Jelentsen meg kellett nvelnnk ezltal a msodik vilghbort megelz vtizedek trtnett trgyal rszt, ezrt j fejezetet iktattunk be. Ebben az ltalunk beillesztett IV. fejezetben bemutatjuk azt a kompliklt szellemi-trtnelmi helyzetet, amely Magyarorszgot Nmetorszg tartzkod, de mgis kitart szvetsgesv tette, s jelezni prbljuk azt az utat, amelyet Magyarorszg a trianoni bktl a nmet megszllsig s a nyilas hatalomtvtelig megtett. Igyekeztnk a htkznapokra vonatkoz krdseket is mai s magyar helyzetekre vonatkoztatni, s ahol erltets nlkl lehetsges volt, prbltunk a magyar trtnelem kzelmltjra, 1956-ra, a forradalom leversre s annak a kvetkezmnyeire, valamint az 1989-ben elkezddtt rendszervlts pldira is hivatkozni. Szinte teljes egszben j olvasmnyokbl ll a knyv utols fejezete, hiszen a demokrcia htkznapjai, a civil helytlls s rdekrvnyests lehetsgei s minti klnbznek rtelemszeren a leginkbb kt olyannyira klnbz trsadalomban, mint amilyen az Egyeslt llamok s Magyarorszg. Megriztk az eredeti jegyzetelsi rendszert, de a knyv vgn az olvas kiegszt listt tall a krdskrrl magyar nyelven olvashat fontosabb s az rdekldknek javasolt knyvekrl. Ugyancsak kvettk az eredeti trdelsnek azt a sajtossgt, hogy a fontos idzeteket, trtneteket idzjel nlkl, fggleges lnival hangslyozzk. Munknkat abban a remnyben ajnljuk a magyar pedaggusok s dikok figyelmbe, hogy az olvasknyv bellk is hasonl gondolatokat vlt ki, mint amerikai trsaikbl. Vrjuk vlemnyket s megjegyzseiket is, hogy egy remlhetleg szksges kvetkez kiads mr a magyarorszgi iskolai tapasztalatokat is hasznosthassa.

    Gspr Zsuzsa szerkeszt

  • ELS FEJEZET

    Egyn s trsadalom Mindenki, aki hozznk hasonl: mi. Mindenki ms: k"

    (Rudyard Kipling)

    ttekints

    Alighogy megszlettnk, ismerkedni kezdnk kultrnkkal, a trsadalom mkdsi szoksaival. Ezt a folyamatot szocializcinak nevezzk. Ez a sz sokkal tbbet jelent, mint egyszeren tanulst. Az rtkrendszernkrl van sz, arrl, hogy mit tekintnk helyesnek vagy helytelennek. Vallsos meggyzdsnk pldul szerves rsze kultrnknak, mint ahogy faji vagy etnikai rksgnk is. Kultrnk azt is befolysolja, hogyan jtszunk vagy hogyan vgezzk a munknkat. Dnt abbl a szempontbl is, hogyan ltjuk nmagunkat s embertrsainkat. A megfigyelt jelensgek s a megismert emberek kapcsn kvetkeztetseket vonunk le: ltalnostunk. Az ltalnostsok - mondja Deborah Tannen amerikai pszicholgus - a hasonlsgokat rgztik, de a klnbsgeket elmossk. Mindannyiunkat szmos hats r s forml: pldul a szrmazs, a valls, a trsadalmi osztly, a faj, az letkor, a foglalkozs, a fldrajzi krnyezet s egyb csoportos jellemzk, s ezek keverednek szemlyisgjegyeinkkel s belltdsunkkal."1 Az els fejezetben az egyn s a trsadalom kztti bonyolult trvnyszersgeket s a bellk kvetkez krdseket vizsgljuk. Hogyan alakul ki az identitsunk? Milyen mrtkig hatroz meg bennnket a tehetsg, az zls, az rdeklds? Az adott etnikai csoporthoz val tartozs? A vallsunk? Az orszg, amelyben lnk? Korltoz-e bennnket az a csoport, amelyhez tartozunk, avagy tgthatjuk horizontunkat? Milyen lehetsgek llnak az egyes ember rendelkezsre, ha tl akar tekinteni csoportja horizontjn? Hogyan hasznlhatja ki ezeket a lehetsgeket? Mennyiben befolysolja gondolkodsunkat tanult magatartsunk s meggyzdsnk? Hogyan befolysolja cselekedeteinket a gondolkodsunk? Hogyan lehetnk egynisgek s egyszersmind egy csoport tagjai is? Mennyire befolysolja viselkedsnket s vlemnynket az, hogy sajt magunkat hajlamosak vagyunk egyedinek tekinteni, msokat (ket) viszont egy csoport kpviselinek? Szvesen fogadjuk a mssgot (ket), vagy flnk tle? Mikor fordul t a flelem gylletbe? Javasoljuk, vezess naplt a knyv olvassval prhuzamosan. A napl nem ms, mint egy gondolkodsi folyamat dokumentcija. Akrcsak maga a trtnelem, a napl sem lezrt, kerek egsz, hanem nyitott az jabb lehetsgek eltt. Arra is alkalmat nyjt, hogy a napl rja sajt trtnett dolgozza fel, s kzben felismerje szellemi fejldsnek, nzetei vltozsnak llomsait. Joan Didion rn szerint az rs egyfajta vizsglati mdszer: Azrt rok, hogy megfogalmazzam, azaz pontosan tudjam, mit gondolok, mit nzek s mit ltok, s mindez mit jelent szmomra." 1. Olvasmny A Medve, aki nem volt az Nincs kt ember, aki teljesen egyforma lenne. Mindenki egynisg, sajt kpessgekkel, rdekldssel, rtkrendszerrel. Ugyanakkor mindenki klnbz csoportok tagja. Vagyis embernek lenni annyi, mint egytt lni ms emberekkel. Alapvet szksgleteinket a csoporton bell ismerjk fel. A csoportban ismerkednk meg a nyelvvel, a szoksokkal, az rtkekkel. A valakihez tartozs vgyt is a csoport elgtheti ki, rjuk tmaszkodhatunk a bajban, s a csoportban talljuk meg trsainkat, akikkel lmainkat s vgyainkat megoszthatjuk. Mikzben identitsunk kialaktsrt harcolunk, sajt csoportjaink olyan cmkket is ragaszthatnak rnk, amelyek tartalma eltr a magunkra rvnyesnek tartottaktl. Frank Tashlin A Medve, aki nem volt az cm knyvben a mese s az illusztrcik segtsgvel ezt a folyamatot rja le. me a mese, kiss rvidtve: Egyszer volt, hol nem volt, egszen pontosan egy keddi napon, a Medve gy rezte, itt az ideje, hogy behzdjon a barlangjba, s tli lomra szenderljn. gy is tett. Nem sokkal ksbb, egszen pontosan egy szerdai napon, munksok leptk el a barlang krnykt, s mikzben a Medve aludt, hatalmas gyrat ptettek. Amint a tl tavaszra vltott, a Medve felbredt, s kijtt a barlangjbl. Csodlkozva nzett krl: Hov lett az erd? Hov lett a f?

  • Hov lettek a fk? Hov lettek a virgok? MI TRTNT? Bizonyra lmodom", gondolta. Ht persze, hogy lmodom." De nem lom volt, hanem valsg. ppen akkor lpett ki a gyrbl a Mvezet. - H, te! Eredj vissza dolgozni! - mondta. - n nem dolgozom itt - mondta a Medve. - n medve vagyok. A Mvezet nevetett: - Szp kis kifogst talltl, hogy ne kelljen dolgoznod! Mg hogy medve! - De n tnyleg medve vagyok - felelte a Medve. A Mvezet abbahagyta a nevetst. Nagyon dhs volt. - Ne jrasd velem a bolondjt! Te csak egy fura fick vagy, aki bundban jr, s rfrne a borotvlkozs. Gyere az Igazgathoz! Az Igazgat is gy vlte, hogy ez egy fura fick, aki bundt visel, s igazn megborotvlkozhatna. A Medve azt mondta: - Nem, krem, n tved. n medve vagyok. Erre az Igazgat is nagyon dhs lett. - Sajnlom, hogy n is gy vlekedik - mondta a Medve. - Tudja, n tnyleg medve vagyok. A Harmadik Alelnk mg mrgesebb volt. A Msodik Alelnk a mrgesnl is mrgesebb volt. Dhngtt. Az Els Alelnk vlttt haragjban: - Maga egyltaln nem medve! Csak egy fura alak, aki bundban jr, s rfrne a borotvlkozs! Gyernk az Elnkhz! A Medve knyrgtt: - Krem, ez egy vgzetes tveds! Mita az eszemet tudom, mindig medve voltam! s sz szerint ezt mondta az Elnknek is. - Ksznm, hogy megosztotta velem a vlemnyt - mondta az Elnk. - De ht maga nem lehet medve. Medvk csak a cirkuszban s az llatkertben vannak. Egy gyrban soha nincsenek medvk, ezzel szemben n ppen ott van, egy gyrban. Hogy lehetne akkor medve? - De n tnyleg medve vagyok - mondta a Medve. - Nemcsak hogy bundt hord s nem borotvlkozik, hanem radsul makacs is. Majd n bebizonytom magnak egyszer s mindenkorra, hogy nem medve! - gy az Elnk. - Medve vagyok - mondta a Medve. Az Elnk beltette az alelnkeit s a Medvt a kocsijba, s elhajtottak az llatkertbe. Az llatkerti medvk azt mondtk, hogy a Medve nem lehet medve, mert ha az lenne, ketrecben lakna, mint k. - De ht n tnyleg medve vagyok - mondta a Medve. Erre elhajtottak a legkzelebbi cirkuszba. - Ez egy medve? - krdezte az Elnk a cirkuszi medvktl. A cirkuszi medvk azt mondtk, hogy nem. Ha medve lenne, cskos kis kalapban, kezben lggmbbel kellene krbebicikliznie a porondon. - De ht n tnyleg medve vagyok - mondta a Medve. Amikor az Elnk s az alelnkei visszatrtek a gyrba, belltottk a Medvt egy nagy gphez a tbbi munks mell. A Medve ott dolgozott sok-sok hnapon t. Aztn hossz, nagyon hossz id mlva a gyrat bezrtk, a munksok elmentek. A Medve maradt utolsnak. Amint kilpett a kihalt gyr kapujn, ltta, hogy a vadludak dl fel szllnak, s hullanak a levelek. Jn a tl", gondolta. Itt a tli lom ideje." Tallt egy barlangot, s ppen bemszott volna, de visszahklt. Nem mehetek be a barlangba. NEM vagyok n medve. Csak egy fura alak vagyok, aki bundt visel, s rfrne a borotvlkozs." A napok egyre hidegebbek lettek, a h is leesett. A Medve dideregve ldglt. Brcsak medve lennk", gondolta. Egyszer csak felllt, s a mly hban a barlanghoz ment. J meleg volt odabent, a jeges szl, a hideg s a h itt nem rhette. Lassacskn felmelegedett. Ledlt a fenygyra, s hamarosan az igazak lmt aludta. deseket lmodott, mint minden medve, amikor tli lmt alussza. S jllehet a MVEZET s az IGAZGAT s a HARMADIK ALELNK s a MSODIK ALELNK s az ELS ALELNK s az ELNK s az LLATKERTI MEDVK s a CIRKUSZI MEDVK mind azt mondtk, hogy csak egy fura alak, aki bundban jr, s rfrne a borotvlkozs, n nem hiszem, hogy a Medve tnyleg elhitte nekik. Te mit gondolsz? Nem, nem, nemhogy fura alak nem volt, de fura Medve sem.2 SSZEFGGSEK S KRDSEK

  • Ki vagyok n?" Ezt a krdst elbb-utbb mindenki felteszi magnak. Amikor vlaszolunk, ndefincit adunk. A definci azt jelenti, hogy a gondolkods folyamatban egy dolgot, egy fogalmat elvlasztunk a tbbi ti. Mi vlasztja el a Medvt a tbbi medvtl? A tbbi munkstl a gyrban? Kszts identitsbrt a Medvrl! Az albbi diagramot hasznlhatod mintaknt. Az bra elksztsekor az nmagunk s a msok ltal adott jellemzket hasznljuk fel.

    Milyen szavakat hasznl a Medve a maga bemutatsra? Hogyan rjk le msok? Idzd fel ezeket a Medve diagramjnak elksztsekor! Kszts hasonl brt magadrl! Kezdd azokkal a kifejezsekkel, amelyeket magad hasznlsz sajt jellemzsedre. A legtbb ember olyan fogalmakat hasznl nmaga bemutatsra, amelyek kulturlis kzssgben fontos kategrik, mint pldul az letkor, a nem, a fizikai jellemzk vagy a valls, az osztlyhoz tartozs, a lakkrnyezet, az iskola, a nemzet. Hasonltsd ssze az brdat a trsaidval! Melyek azok a jellemzk, amelyek mindenkinl szerepelnek? Melyek fordulnak el csak egy-kt alkalommal? A tbbiek brjnak tanulmnyozsakor kiderlhet az is, mire nem gondoltl, teht j tleteket is kaphatsz. Egsztsd ki ezekkel az brdat! (gy megbizonyosodhatsz rla, hogy sokfle perspektvbl nzhetjk a vilgot.) Milyen kifejezsekkel rnnak le tged a tbbiek? Vezregynisgknt, vagy mint aki msokat kvet? Konformistnak neveznnek vagy lzad tpusnak? A bks megoldsok hvnek, vagy inkbb ktekednek? Vagy csak passzv szemllnek? Befolysolja-e a sajt magadrl alkotott kpet az, ahogyan a tbbiek ltnak tged? Befolysolja-e msok vlemnye a dntseidet? s a te vlemnyed msok dntseit? Pldul ha valakit ktekednek tartotok, hajlamos-e a rla alkotott kpnek az els adand alkalommal meg is felelni? E knyv tanulmnyozsa sorn szmos olyan szval, kifejezssel tallkozol majd, amelyet ismersz, pontos jelentsket mgis nehz lenne megmondanod. Azt javasoljuk, hogy hasznld az Idegen szavak sztrt, valamelyik nagylexikont, s fejlessz ki egy mdszert, mellyel magad jrhatod krl a szavak jelentst. Ezek a munkadefincik segtenek abban, hogy a szkszleted nvekedjk, s biztonsggal hasznlhasd az j kifejezseket. Pldul: Brokrcia: felptse olyan, mint egy f vagy egy szervezet egy zletg vagy egy kormny felptse egy gyr szerkezeti felptse (mvezet, igazgat, alelnk, elnk stb.) Egy tall illusztrci is segthet abban, hogy egy elvont fogalmat megrts. Kszts magadnak, pldul brt egy hivatalos eljrs vagy egy hivatal felptsrl. rd le magadnak, hogy szerinted mit jelent az identits sz! Mit jelent A Medve, aki nem volt az cm? Mirt nem ismertk el a gyrban a Medvt annak, ami? Mirt gyenglt a Medve identitstudata, ahogy a gyri brokrcia egyre magasabb rang kpviselivel tallkozott? Mit sugall a trtnet szerzje az egyn s a trsadalom kztti viszonyrl? Mit az egyni identits dnt meghatrozjrl? Hogyan befolysoljk a tekintlyes emberek s csoportok azok nkpt, akik kevesebb tekintllyel vagy hatalommal rendelkeznek? Hogyan befolysolja cselekedeteinket az a vgy, hogy egy csoport tagjnak vallhassuk magunkat? Mirt nehz az egyes ember szmra a csoporttal szemben killni? Volt a Medvhez hasonlthat szemlyes lmnyed? Hogyan lted meg azt a helyzetet? Meg tudtad vdeni az nllsgodat, klnbzsgedet? Mennyire volt ez nehz? Mit gondolsz az ember agresszv s npusztt sztneirl? Van benned agresszi? Gyakran vagy dhs sajt magadra? 2. OLVASMNY Skatulyk" (Magyar kiegszts. Az interjt Ptt Jnos ksztette. Els kzls) Bodor Pl rt Diurnus nven ismeri a magyar jsgolvas, ezen a nven rja publicisztikit. Br Budapesten szletett, Romniban lt, Erdlyben magyar nyelven publiklt. A hetvenes vekben a bukaresti rdi s televzi nmet s magyar nyelv msorainak fszerkesztje, majd az Elre cm lap munkatrsa volt. 1983-ban teleplt t Magyarorszgra, a Magyar Nemzet, majd a Npszabadsg munkatrsa lett. 1991-93 kztt a Magyar jsgrk Szvetsgnek elnke volt. Krsnkre errl a sokszoros identitsrl, az ezzel jr nehzsgekrl beszlt. A legkisebb megklnbztet jel elg a hallhoz. Az emberek azt hiszik, hogy csak az etnikai gyllet rombolja az letket, pedig a gylletnek szmtalan fajtja van.

  • Erdlyi vagyok, mert ott ltem a legtbbet, noha Pesten szlettem. Kolozsvrott vgeztem az egyetemet, ott lettem lapszerkeszt. Arrafel ismertem olyan sznmagyar falvakat, amelyekben a reformtusok s a katolikusok engesztelhetetlenl gylltk egymst. vszzadokig hzassgot sem ktttek egymssal. Romniban a gyilkossgok elkvetsnek mdja sokat elrul arrl, hogy milyen csoporthoz tartozik a tettes. Egy tapasztalt rendrfelgyel tudja, hogy ha bunksbottal tttek agyon valakit, akkor a Regtbl jtt a gyilkos. Ms vidkeken ktba fojtjk, ismt msutt baltval verik agyon az ldozatot. Ms falvakbl jttek megfojtjk vagy megbicskzzk azt, akit gyllnek. Van egy optimista felfogs, amit sokig vallottam, s amit ma is gyakran hangoztatnak: a npek kztt megsznik a gyllet, ha jobban megismerik egymst. Csakhogy az, ami Boszniban lezajlott, megcfolja ezeket a nzeteket. A bosnykok, a szerbek s a horvtok igen mlyen ismertk egymst, a politiknak mgis sikerlt megbontani az egyttlsket. n reformtus ltemre a kzpiskolimat a piaristknl vgeztem, akik Temesvrott romnul tantottak. Csaldom szmos etnikumot egyest, s n mindre bszke vagyok. Apai ddapm zsid ltre rszt vett az 1848-as szabadsgharcban. A csaldi legendrium szerint Kossuth szemlyi futra volt. Erre nincs bizonytk, de tny, hogy Vilgos utn nyolcvi vrbrtnre tltk. Anym rgi szkely nemesi csaldbl, a lcfalvi Bodoroktl szrmazik, ezen az gon az 1300-as vekig vezetem vissza a szrmazsomat. Ezen az gon sok katonatiszt, reformtus lelksz s tuds volt az seim kztt. Apm neve Singer volt, de n az anym nevt viselem. Anyai nagyapm igazi r volt, a marosvsrhelyi szkely sznhz prtol egyesletnek elnke. Az 1920-as vek vgn meneklnie kellett Erdlybl, mert vezette fel a szkely kulturlis autonmit kvetel kldttsget Bukarestbe, a romn mveldsgyi miniszterhez. Ezt a sznmagyar smet, aki Magyarorszgra jvetele utn a Szieszta szanatrium igazgatja volt, 1944 decemberben a nyilasok lttk agyon Zsmbknl. A fia, anym testvre, kiment Amerikba, majd a harmincas vek vgn amerikai llampolgrknt visszatrt, s Budn gyrat alaptott. 1944-ben a nyilasok internlni akartk. A nagyapm megprblta megmenteni, ezrt vgeztk ki. [...] A Bodor-gon szsz s osztrk seim is vannak. Geizer Antal, aki a kolozsvri Szent Mihly-templom tornyt ptette, egyik anyai kapm volt. A felesgem flig romn. Egyik nagyapjnak neve Ignatyuk (ez ruszin eredetre utal), a msik Moldovn (rmny vagy romn lehetett). Az egyik nagyanyjnak a neve Rozsnyi (vagyis a mai Szlovkibl, a Felvidkrl val) , a msik pedig Negrai (ez tiszta romn szrmazsra utal). Vagyis a gyerekeim vrben a trsg valamennyi etnikumnak vre keveredik. letem sorn szmos skatulyba" helyeztek mr. Itt Magyarorszgon pldul, mint minden erdlyit, engem is leolhoztak. Egyjeles magyar rtelmisgi egy kuratriumi dnts kapcsn lezsidzott. Amikor ezt megtudtam, megrtam neki, hogy az desapm negyvenkt hnapot szolglt az els" vilghborban, s kt arany Signum Laudist kapott a haza vdelmrt. Politikai cmkket is ragasztottak rm. Ezek kzl volt, amit annak idejn nknt vllaltam. Belptem a kommunista prtba, mert baloldali voltam, s Romniban a hbor utn a jobboldalisg egyrtelmen magyargylletet jelentett. A kommunistk a hbor utn vagy egy vtizedig betartottk az gretekeit. Magyar egyetemek mkdtek, komoly magyar oktatsi hlzat jtt ltre. Ezt azta jrszt felszmoltk. Ksbb, amg lehetett, klnbz kulturlis intzmnyek ln taktikztam. Mindent megtettem, hogy megrizhessem a romniai magyarsg kulturlis intzmnyeinek maradkt a jv szmra. Ma is baloldalinak vallom magam annak ellenre, hogy szmtalanszor rtek csaldsok. Ha ezrt valaki gyll, m legyen: letem sorn szmtalan okot szolgltattam arra, hogy plct trjenek felettem. SSZEFGGSEK S KRDSEK A kategrik s cmkk segtenek megrteni cselekedeteink mozgatrugit. Az egy-egy emberre ragasztott cmkk azonban fontos klnbsgeket fedhetnek el. Egy plyzati nyomtatvny kitltsekor pldul el kell gondolkodnunk, milyen jelzk rnak le a legpontosabban bennnket. Belefrnk-e a skatulykba? Tudjuk, hogy minden ember egynisg, mgis hajlamosak vagyunk msokat egy csoport kpviseliknt ltni. Ez termszetes, st kellenek is a kategrik, hogy egyltaln el tudjunk igazodni a vilgban. Nem tudnnk mit kezdeni az embereknek s trgyaknak azzal a tmegvel, amellyel naponta kapcsolatba kerlnk, ha nem tudnnk valamit elre rluk, ha nem tudnnk megjsolni, milyen magatartst, milyen jellemzket vrhatunk tlk. De a hasonlsgi mintk keressnek kellemetlen kvetkezmnyei is lehetnek. Srt vagy flrevezet lehet, ha egy ember egyedi mivoltt egy-egy ltalnost cmkvel intzzk el"3 -rja Deborah Tannen You just Don't Understand (Az ember egyszeren nem rti) cm knyvnek elszavban. Mondjatok pldkat arra, amikor az ltalnosts segtsget nyjt! Keressetek pldkat az ltalnosts kellemetlen" kvetkezmnyeire! Sok magyar lpett be Erdlyben a Bodor Plhoz hasonl megfontolsokbl a kommunista prtba. Milyen kvetkezmnye lehetett ennek a romn gondolkodsban? Milyen kvetkezmnye lehet ma? Szerinted mirt fogalmaz Bodor a nagyapjrl szlva gy: zsid ltre"? Ha valaki azt mondan rlad, hogy lny (fi) ltre egsz tisztessges volt" - megbntdnl? Mirt beszlnek az emberek az erdlyiekrl mint romnokrl? Mit gondolsz, milyen szerepet jtszik ebben Magyarorszg s az itt l emberek gazdasgi helyzete? A vezetknevek, mint erre Bodor is utal, sokszor jelzik az emberek eredett, nemzetisgt, csaldjnak valahai lakhelyt. Bodor Pl az desanyja nevt viseli. Mit gondolsz, mirt? 3. olvasmny

  • Rassz" s tudomny A rassz (faj) egyike azon kategriknak, amelyekkel az emberek nmagukat s embertrsaikat jellemzik. A biolgiban a rassz az egyedek azon csoportjt jelenti, amelynek a genetikai rksge kzs. A legtbb biolgus azonban manapsg gy vli, hogy a rassz tulajdonkppen res fogalom. Az egyikk szerint az emberek kztti faji megklnbztets szinte nem terjed tovbb a brsznnl. Bizonyos, hogy a faji megklnbztets igazolsa nem a biolgiban rejlik. Az evolci rdekes sajtossga, hogy meglepen kevs a genetikai eltrs a klnbz fldrajzi elhelyezkeds npcsoportok kztt, klnsen az egyedek kztti vgtelen genetikai varicikkal sszevetve."4 A biolgia rvelse kevss hatott a kzvlekedsre. Allan G. Johnson szociolgus ler egy esetet, amelyben azt vizsglja, mekkora jelentsget tulajdontanak egyes emberek s csoportok az Egyeslt llamokban a valamilyen rasszhoz val tartozs fogalmnak: Kpzeld el, hogy egy nap msolatot krsz a szletsi anyaknyvi kivonatodrl, s ebben az ll, hogy ms rasszhoz tartozol, mint amelybe eddig magad s msok soroltak. Mit szlnl, ha fekete vagy, s az anyaknyvi kivonat a fehr kategrit tartalmazza? Vagy fordtva? Hogy reznd magad? Pontosan ez trtnt 1977-ben a New Orleans-i Susie Guillory Phippsszel, aki fehr br volt, s mindenki fehrnek tartotta. Ktszer ment frjhez, mindkt alkalommal fehr frfihoz, a csaldi albumok tele voltak kk szem, fehr br skkel. Louisiana llam azonban a sznes br" kategrit ragasztotta r. Amikor Susie tiltakozott, a hatsgok gondosan visszavezettk a csaldfjt 222 vvel, s talltak egy k-k-k-nagyapt, aki fehr volt, de a felesge fekete. A louisianai trvnyek szerint feketnek szmt, akinek 3% fekete vr folyik az ereiben, hiba fehr 97%-ig. Susie G. Phipps 20000 dollrt klttt arra, hogy anyaknyvi kivonatt megvltoztassk. (Louisiana llam egybknt 1983-ban hatlytalantotta a fenti trvnyt.) Vajon mirt klttt Susie ilyen risi sszeget egy sz megvltoztatsra? Nyilvn nagy megrzkdtats rte nmagrl alkotott kpt a sznes br jelz miatt, de a krds szlesebb sszefggseket is felvet. Mirt ltezik olyan trvny, mely szerint meg kell hatrozni egy llam lakinak faji hovatartozst? Mirt jelenti egy egszen kicsi fekete bets, hogy a leszrmazott sznes br? A fehr sk messze tlnyom szma mirt nem jelenti azt, hogy leszrmazottjuk is fehr? A kulcssz az utols mondat jelenti" szava. Az ugyanis, hogy mi is egy dolog valjban, sokszor kevsb fontos az emberek szmra, mint amit az a dolog a kulturlis meggyzdsk, rtkrendszerk s attitdjeik keretn bell jelent, mondta Alln G. Johnson.5 Susie G. Phipps dilemmjnak semmi kze a biolgihoz. Sokkal inkbb van kze azokhoz a kpzetekhez, melyeket az emberek a faj" fogalmhoz trstanak. A mlt szzad kzepig a faj sz tbb dolgot jelentett. Nha mindent tfog - az emberi faj" -jelentsben hasznltk. Nha egy npcsoportot vagy egy trzset illettek vele: pl. a japn faj"-hoz vagy a francia faj"-hoz tartozott valaki. Ez a szhasznlat egyszeren azokra a rokon vonsokra utalt, melyek a kzhiedelem szerint genercirl genercira hagyomnyozdnak. Meglehetsen pongyola szhasznlatot rhetnk itt tetten, s ezen csak ront, hogy tuds biolgusok is ltek vele. A XIX. szzad msodik felben a tudsok a rassz szt a fajta" jelentsben kezdtk hasznlni, vagyis egy fajon belli, kzs jellemzket felmutat kategrira. Ahogy azonban a genetika tudomnya fejldtt, egyre kevsb volt hasznlhat ez a definci. Mirt van az, hogy sajt csoportunkon bell jl meg tudjuk klnbztetni az egyedeket, k azonban, a msik csoporthoz tartozk, mind egyformnak tnnek a szemnkben? Ha minden befolysols s segtsg nlkl sszevethetnnk gnmintkat, nagyobb klnbsget tallnnk-e, mondjuk, egy ausztrl s egy afrikai slakos gnjei kztt, mint az ugyanahhoz a csoporthoz tartoz kt egyed, pl. kt ausztrl bennszltt gnjei kztt?"6 E krds megvlaszolsra a kutatk szmos genetikai varinst tanulmnyoztak egy-egy adott populcin bell s tbb populci kztt. s mit talltak? Enzimek s ms fehrjk genetikai vltozatvizsglatai azt mutattk - mr ahol lehetsges volt egyltaln a gnvltozatok formai elklntse s megszmllsa -, hogy a gnvaricik 85%-a brmely adott populcin bell, azaz brmely kzssgen, trzsn, nemzeten stb. bell elfordul. 8%-ban mutathatk ki klnbsgek trzsek s nemzetek kztt, s mindssze 7% : felels az emberi faj fbb fajtiban jelentkez eltrsekrt. Vagyis egy spanyol s egy ms nphez tartoz szemly vagy egy afrikai maszj s egy ms nphez tartoz szemly kztt elfordul genetikai varicik 85%-a az egsz emberi fajra jellemz, s mindssze 15%-nyi az olyan varins, melynek alapjn ebbe vagy abba a csoportba sorolhatk" - olvashatjuk Lewinton knyvben.7 Az ugyanis, hogy mi is egy dolog valjban, sokszor kevsb fontos az emberek szmra, mint amit az a dolog a kulturlis meggyzdsk, rtkrendszerk s attitdjeik keretn bell jelent. SSZEFGGSEK S KRDSEK

  • Akrcsak a medvrl a mesben, Susie Phippsrl is azt lltjk, hogy nem az, akinek hiszi magt. Ki lltja ezt rla? Mi a jelentsge ennek az lltsnak? Mit rt Johnson azon, hogy az emberek szmra sokszor nem az fontos, hogy a dolgok objektv valjukban micsodk, hanem az, hogy mit jelentenek egy adott kzssg magatartsformin s rtkrendszern bell? Prblj pldkat tallni ennek az lltsnak az igazolsra! Anthony Appiah amerikai professzor szerint hiba bizonyult pontatlan s elavult sznak a rassz", hasznlata a mai napig nagyon elterjedt nemcsak a htkznapokban, hanem az irodalomban, a trtnelemben, a tudomnyos szakirodalomban is. A csoportidentits fogalmval nmagban nem lenne baj, a problma ott kezddik, amikor az elnevezsekhez rtktlet is tapad. Magyarorszgon sokszor elfordul, hogy kijavtjk azt, aki az antiszemitizmust faj elmletknt vagy fajgylletknt emlti, mondvn: nem faj, hanem fajta. A szhasznlat krdse persze fontos dolog, a hibs szhasznlat sokszor tves gondolkodst is jelez, az adott esetben azonban bizonyos rtelemben kzmbs, hogy a gyllet egy faj vagy egy fajta ellen irnyul, a lnyegen ezttal viszonylag keveset vltoztat. Mit gondolsz, mirt tudunk kt embert knnyen megklnbztetni a sajt csoportunkon bell, s mirt tnnek k", a msik csoport tagjai mind egyformnak? Fleg, ha azt is tudjuk, hogy a mi csoportunkon bell nagyobb lehet a gnvaricik szma, mint k" s mi" kztt? Prbld megfogalmazni a rassz sz munkadefincijt! Kezdd azzal, amit szmodra a sz jelent. Tedd azutn hozz, amit a fenti olvasmnybl megtudtl. Folytasd a defincit a rasszizmus meghatrozsval. Ne feledd, hogy az -izmus" uttaggal egy elvre vagy felfogsrendszerre szoktunk utalni! 4. OLVASMNY Sztereotpik Szociolgusok vizsgljk, hogy a valamely rasszhoz tartozs hogyan befolysolja az emberek viselkedst. Ugyancsak kutats trgya az etnikai hovatartozs krdse. Etnikai csoportnak az egy orszgon bell l, sajtos jellegzetessgekkel rendelkez embercsoportot nevezzk. Az etnikai csoport tagjainak kzs a kulturlis rksge, sszetartozsuk bszkesg trgya lehet, a szolidarits rzst vlthatja ki a csoporton bell. De a rassz kategrihoz hasonlan az etnikai hovatartozs is kivlthat eltletet s htrnyos megklnbztetst. Az eltlet szban az elre tletet alkotni" kifejezsre ismerhetnk, tletet alkothatunk egy emberrl pldul, ha megtudjuk, hogy egy adott etnikai csoport tagja, mg mieltt t magt megismernnk. Az eltlet a kvetkezkppen jellemezhet: 1. Egyes csoportok kztt meglv vals vagy kpzelt klnbsgeken egyarnt alapul. 2. Ezekhez a klnbsgekhez rtkeket trst, mgpedig gy, hogy a tbbsget alkot csoportot tekinti mrcnek a kisebbsg rovsra. 3. Az eltlet ltalnosts, vagyis a csoport minden tagjra vonatkozik. Htrnyos megklnbztetsrl (diszkrimincirl) akkor beszlhetnk, ha az eltlet tettekben is megnyilvnul. Pldul, ha egy munkaad azt mondja, hogy minden cigny lusta, eltletesnek nevezhetjk. De ha nem is hajland cigny munkaert felvenni, akkor mr mondhatjuk rla azt is, hogy htrnyosan megklnbzteti egy csoport tagjait. Nem minden eltletbl kvetkezik htrnyos megklnbztets, st lteznek pozitv eltletek is - s ezek sokszor ugyancsak klns htrnyokat okozhatnak az rintettnek vagy az rintetteknek. De akrmilyen rtktletet fejez is ki, a hatsa ugyanaz: egyes embereket beskatulyz, azaz sztereotpikat hasznl. A sztereotpia teht olyan llts, mely egy embert a csoportja (vlt) sajtossgaival jellemez. SSZEFGGSEK S KRDSEK Szerinted van a npeknek, npcsoportoknak karakteres, jellemz tulajdonsguk? Ha igen, hogyan jelenik ez meg a mindennapi ember letben? Szorgalmasak a svbok? Mindegyik szorgalmas? Milyenek a magyarok? Segt vagy htrltat az letben val eligazodsban a sztereotpik hasznlata? Van-e olyan tulajdonsguk a magyaroknak, amelyik minden magyarban megtallhat? Mitl lesz egy np lelke" olyan, amilyennek aztn a vilg minsti? Mit jelent szerinted a kultra fogalma, ha egy egsz nprl beszlnk? Mi tartozik bele? Fogalmazd meg a magad szmra a diszkriminci, a sztereotpia, az etnikai csoport kifejezsek tartalmt! 5. olvasmny rksg, hagyomny (Magyar kiegszts. Az interjt Pelk Jnos ksztette. Els kzls)

  • Horvth M. Judit fotmvsz negyvenngy ves. Tbb nll, killtsa volt, mteremmel felszerelt laksban lakik Angyalfldn. Foti rendszeresen jelennek meg a Fot cm folyiratban. 1952-ben szlettem Srvron ktgyerekes cigny csaldbl. Apm, aki hromszor annyit dolgozott, mint a magyarok, hogy megbecsljk, pk volt s cukrsz. Anym varrn volt, de helyben nem kapott munkt, ezrt sokat foglalkozott velem s a hgommal. Igazi, meleg otthonunk volt. A nagyszleim muzsikus cignyok voltak, a nagyapmnak hres bandja volt valaha Pozsonyban. A msodik vilghbor vge fel bennnket is rintett a holocaust: apm tbb csaldtagjt deportltk, k soha nem jttek vissza. Azt beszltk, a szlimet is sszertk, s csak azrt nem vittk el, mert addigra odart a front. Sem az apm, sem az anym nem vallotta magt cignynak, gy n csak felntt fejjel tanultam meg, hogy vllalnom kell a szrmazsomat. Addig azt sem tudtam, hnyfle roma csoport l nlunk. Mgis, mr gyerekkoromban vilgoss vlt, hogy a kisvrosi krnyezet cignynak tart. Anym taln azrt mondogatta folyton: Lnyom, neked kell lenned az iskolban a legtisztbbnak, a legszorgalmasabbnak, a legtehetsgesebbnek." Vagyis gy igyekezett felkszteni az eltletek elleni harcra, hogy kzben nem mondta meg vilgosan, mirt kell szembeszllnom velk. Keserves meglepets vrt az els elemiben. Hiba voltam n a legelegnsabb, csupa szalag s csipke, a gyerekek lecignyoztak. Radsul mg n voltam a legjobb tanul is, s ezt nehezen fogadtk el az osztlytrsaim. Nem akartak mellm lni a padban, hazafel menet pedig krusban csfoltak: Cigny, diligny, fennakadt a keresztfn, regapja levette, szemtdombra vetette." Srva mentem haza. Szerencsre a tantn a prtomat fogta: ismerte a nagyszleimet mg Pozsonybl, ahol k elismert zenszek voltak, a vros legjobb urai hallgattk a muzsikjukat. Vgig jeles tanul voltam az ltalnos iskolban, st beiratkoztam a sznjtsz szakkrbe, s rajzoltam is. Egyik munkmat elkldtk jdelhibe, a gyerekrajz-vilgkilltsra, s ott djat nyertem vele. A mvszi ambcit az anymtl rkltem: sznszn akart lenni, csodlatos hangja volt, de nem tudta kpezni magt, mert tizenhat vesen frjhez ment. A fels tagozatban konfliktusaim tmadtak a tanraimmal. Mint a roma lnyok tbbsgn, rajtam is kitrt a tavaszi madrlz". Hamarabb rtem nv, mint osztlytrsaim, zsongott a vrem. Tizenkt vesen gy nztem ki, mint a tizenhat, tizenht vesek, kerlgettek az idsebb fik. Egyik osztlytrsam anyja ki is jelentette: biztos benne, hogy n megyek elszr frjhez az osztlybl, vagy ha nem, megesett lny lesz bellem. Ennek aztn pp az ellenkezje vlt valra: bellem lett asszony utoljra az osztlytrsaim kzl. A gimnziumban mr nem mondtk a szemembe, hogy cigny vagyok, inkbb a htam mgtt beszltek rla. n voltam a legcsinosabb, nekem volt a legszebb kpenyem, s ezt a tbbiek, klnsen a lnyok, nehezen viseltk el. Taln, ha a nyolcadik utn felvettek volna a kpzmvszeti gimnziumba, Pestre..., de a felvtelim nem sikerlt. Mintha csak az anym szavai vltak volna valra: Hiba tanulsz, gysem vesznek fel sehov, mert neknk nincsen szerencsnk. Nem volt semmifle elkpzelsem, hogy mihez kezdek a gimnzium elvgzse utn. Ezzel egytt egszen jl megvoltam az osztlyban, br mr nem voltam kitn tanul. sszebartkoztam egy osztlytrsnmmel, akinek az anyja a vrosi krhz forvosa volt. Annyira jba lettnk, hogy tornara utn hozzjuk jrtam frdni, mert nlunk otthon nem volt frdszoba. Egyszer a bartnm elmeslte, hogy az osztlyfnknnk megkrdezte az anyjt: tudja-e, kijr fel hozzjuk. Figyelmeztette, hogy cigny vagyok, s nem rt rsen lennie. Ez az eset nagyban hozzjrult ahhoz, hogy abbahagytam a gimnziumot. A msodik osztly elvgzse utn nem mentem vissza, mert el akartam jnni Srvrrl. Hozzjrult ehhez a dntshez az is, hogy nagyon szegnyek voltunk, szksg volt a keresetemre, vagy legalbbis arra, hogy eltarthassam magam. Olvastam a Nk Lapjban, hogy gyerekszeret fiatal lnyokat keresnek egy pesti klinikra polnnek. Jelentkeztem, felvettek. Szigor kollgiumba kerltem, volt apck tantottak a szakmra. Egyedl voltam s kiszolgltatott, sokat szenvedtem. Kijrtam a plyaudvarra, elnzegettem a hazafel indul vonatokat, s srtam. Mgis szerettem a krhzat, ahol senki nem krdezte, hogy roma vagyok-e, vagy sem. Leleplezdtem" viszont egy fi eltt, akit nagyon szerettem. Egy srvri ismerstl szerzett tudomst rla, s szemrehnyst tett nekem azrt, mert eltitkoltam eltte, hogy cigny vagyok. Fjtak nekem a szavai, s ez az gy is hozzjrult ahhoz, hogy megromlott a kapcsolatunk. Amikor aztn szaktottunk, ez az elszegnyedett polgri csaldbl szrmaz fi meg is mondta nekem, nem voltunk egymshoz valk, tl nagy volt kzttnk a trsadalmi szakadk. Tbb mint tz vig dolgoztam polnknt egy fvrosi krhz gyermekosztlyn. Nem vllaltam a cignysgomat, azt viszont nem bntam, ha zsidnak nznek. Az n osztlyomon tbb zsid orvos is volt. Aztn megismertem a frjemet. is a krhz alkalmazottja volt, de a hierarchia legals szintjn: betegeket hordott. Valjban mr akkor is rettsgizett fots volt, s csak azrt jtt oda, mert meg akarta ismerni az emberi kiszolgltatottsgot s nyomorsgot. Nos, azzal aztn bven tallkozott nlunk. A frjem ngy vvel fiatalabb, mint n. Neki ksznhetem, hogy sikerlt otthagynom a nvrszllt, s otthont tudtam teremteni. Megtantott fnykpezni, s elindtott egy olyan mvszi plyn, ami azeltt soha nem jutott az eszembe. szrmazsa szerint svb, s erre kifejezetten bszke. Buzdtott, hogy n meg ne szgyelljem, hanem inkbb vllaljam a cignysgomat. Elmagyarzta, hogy az egsz roma kisebbsg rdekben fontos, hogy romnak valljam magam. De az tmogatsa mellett sokat jelentett szmomra, hogy sszeismerkedtem nhny roma rtelmisgivel, s vgre pozitv pldkat lttam magam eltt. Egy hetilap fotsaknt, jsgr kollgmmal elmentem a Fszek mvszklubba, interjt kszteni. Az egyik asztalnl cigny emberek ltek, a csoportjuk gy festett, mint egy indiai kldttsg. Roma mvszek voltak, festk, rk. Egyikktl, Choli

  • Darczi Jzseftl vgl megkrdeztem: Mikor jttek el a cignyok Indibl? O megmondta a kzeltleg pontos dtumot. Erre azt feleltem: Ht olyan rgen eljttnk? gy tettem nyilvnvalv, hogy n is roma vagyok, s kzjk tartoznak rzem magam. Nagyon megrltek nekem: fest, r, mg szobrsz is volt kzttk, de fots :. meg nem. Ekkor vllaltam elszr nyltan a cignysgomat. A trsasg befogadott, ma is sszejrunk. Olyan trtneteket mesltek, melyek mind ismersnek tntek otthonrl, Srvrrl. A hatsra kezdtem el romkat fnykpezni, s lettem egy cigny lap fszerkesztje is. Sokszor konfliktusba kerltem a romkkal az ott kzlt fotk miatt: sokan a szememre hnytk, hogy tlzottan lehangolak a kpeim, s csak erstem velk a cignyokrl kialakult negatv eltletet. Hiba, a fotogrfia olyan mvszet, mely nem kpes mtoszokat, legendkat teremteni. A valsgot, brmilyen lehangol is, vllalni kell. Vdoltak, hogy a szrmazsom dacra csak turista" vagyok a cignytelepen. Sajnos, ezt a fajta konfliktust egy, a szrmazst vllal roma rtelmisgi, ha akarja sem kerlheti el. Tbb mint tz vig dolgoztam polnknt egy fvrosi krhz gyermekosztlyn. Nem vllaltam a cignysgomat, azt viszont nem bntam, ha zsidnak nznek. SSZEFGGSEK S KRDSEK Mit jelent ebben az sszefggsben az rksg? Milyen rksge, hagyomnya van Horvth Juditnak? Valjban szerinted titkoltk-e elle otthon, hogy cigny, vagy nem? Mirt kellett neki a mamja szerint mindenkinl jobban teljestenie? Elismerst vagy ellenrzst vlt ki a kzssgbl, ha valaki jobban teljest, mint a tbbiek? Mit jelentett Horvth Juditnak a gimnziumi rettsgi? Nem vllaltam a cignysgomat, azt viszont nem bntam, ha zsidnak nztek" - mondja Horvth Judit. Mit gondolsz, mirt vllalja knnyebben azt, hogy zsid, mint azt, hogy cigny? Mennyire szabja meg sorsunkat a kzssg, amelyikhez tartozunk? Van-e md arra, hogy kilpjnk belle? Mi ennek az ra? Mi kell ahhoz, hogy az ember elutast krnyezetben vllalja a sajt csoporthoz tartozst? Te tartozol valamilyen csoporthoz? Mindig megknnyti az letedet a csoporthoz tartozs? 6. OLVASMNY Flelem (Magyar kiegszts. Az interjt Ptt Jnos ksztette. Els kzls) Kis Attila olyan szegny csaldban ntt fel, amilyet egy kvlll nehezen tud elkpzelni. zvegy desanyja tizenketted magval nevelte fel Pesterzsbeten. Az llam, illetve a tanc