GyógyszerészettörténetV. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2007. JÚNIUS · számára az 1950-es évek elején rendszeres orosz nyelvtan-folyamot szerveztek. E nyelv részbeni elsajátítása

GyógyszerészettörténetÁRA: 2100 FT V. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2007. JÚNIUS

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÔ SZAKFOLYÓIRAT

A hagyományok orzoje

A Galenus Gyûjteményt a Galenus Kiadó hozta létre egy gyógyszerészi hagyaték megvá-sárlásával. Könyvek, írásos és tárgyi emlékek egyaránt szerepelnek a gyûjteményben, melyfolyamatosan gyarapodik további vásárlás útján, ajándékozásból eredôen. Sôt cégek ésmagánemberek letétként elhelyezik a gyûjteményben saját régi gyógyszerészeti emlékei-ket, így az megfelelô tárolásban és kezelésben részesül. A leltári szám szerint már 2631darabnál tart a Galenus Gyûjtemény.

2007. JÚNIUS 3Gyógyszerészettörténet �

TartalomÉdesciroktól az enantiomerekig60 éves a Szegedi TudományegyetemGyógyszerkémiai Intézet (1947–2007)From Sweet Sorghum to EnantiomersThe 60th Anniversary of the Institute ofPharmaceutical Chemistry, University of Szeged(1947–2007)4. oldal/page

Két neves szegedi gyógyszerészBokor Adolf (1861–1932), Frankl Antal (1871–1944)Two Famous Pharmacists from SzegedAdolf Bokor (1861–1932), Antal Frankl (1871–1944)9. oldal/page

Patika a határon 2.Pharmacy at the Frontier II10. oldal/page

A 80 éves gyógyszertár emlékeiSzent Szív Gyógyszertár, Tompa, 1927Memories of the 80-year-old PharmacyHoly Heart Pharmacy, Tompa, 192712. oldal/page

A 200 éves receptkönyvBenedeki Enyedi Ó János: Falusiemberek patikája (1801) The 200-year-old Formulary János Ó Benedeki Enyedi: VillagePeople’s Pharmacy (1801)14. oldal/page

KönyvritkaságBook Rarity

16. oldal/page

Az ELTE Egyetemi Levéltár idôszakoskiállítása

Diákokból professzorokStudents Who Became Professors

Temporary Exhibition of the Archives of Loránd Eötvös University

18. oldal/page

Gyógyszerellátás a régi kórházakban

Drug Supply in Old Hospitals

20. oldal/page

Zemplén Géza (1883–1956)Emlékezés a hazai szerveskémia-tudomány

és a szerves kémiai ipar megalapítójára halálának 50. évfordulóján

Géza Zemplén (1883–1956)23. oldal/page

Búcsú Szabadváry Ferenc (1923–2006)

FarewellFerenc Szabadváry (1923–2006)

28. oldal/page

Neves magyar gyógyszerész-évfordulók 2007-ben

Famous Hungarian PharmacistAnniversaries in 2007

30. oldal/pages

Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelôs kiadó: Fári IstvánKiadó és szerkesztôség: 1146 Budapest, Dózsa Gy. út 19. ✉ 1437 Bp. 70. Pf. 275Telefon: (1) 467-8070 Fax: (1) 363-9223 Internetelérhetôség: www.patikamagazin.hu • www.galenus.huFôszerkesztô: dr. Szarvasházi Judit • Tervezés és tipográfia: © Stefan GeorgeMunkatárs: Kocsis János • Korrektor: Szôke HajnalkaSzerkesztôség: telefon: (1) 467-8070 • E-mail: [email protected]ési vezetô: Újvári Hajnalka • Hirdetésfelvétel: (1) 467-8063, (1) 467-8064 Kiadó: telefon: (1) 467-8060 • E-mail: [email protected] • Szedés, tördelés: szerkesztôség. Nyomdai elôállítás: Arrabona Print Nyomda Kft. Gyôr, Bagoly utca 7. • Felelôs vezetô: Ványik LászlóTerjesztés: Elôfizetés útján. • Megrendelhetô a kiadóban • Ára: 2100 FtMegjelenik negyedévente. • ISSN 1785-0924 • Minden jog fenntartva!

Gyógyszerészettörténet

Galenus Kiadó, a hagyományok ôrzôje!

Címlap: Mária Terézia által adományozott Diploma Inaugurale belsô címlapja 1780. (Egyetemi Levéltár, Budapest)

V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM4 Gyógyszerészettörténet �

60 éves a Szegedi Tudomány-egyetem Gyógyszerkémiai Intézet (1947–2007)A Gyógyszerkémiai Intézet – létrejöttekor GyógyszerésziVegytani Intézet – 1947-ben alakult Kôszegi Dénes pro-fesszor vezetésével.

Ez a szervezeti egység az 1921 óta mûködô szegediegyetem I. számú Vegytani Intézetébôl vált ki. Azutóbbi igazgatója 1923-tól SZÉKI TIBOR professzor,

gyógyszerész volt, aki Ko-lozsvárról, a Ferencz Jó-zsef TudományegyetemVegytani Intézetébôl ke-rült Szegedre. Ott a tan-székvezetô, FABINYI RU-DOLF, az elsô magyar szer-ves kémiai iskola megte-remtôje és 1878-tól agyógyszerészi vegytan tárgyoktatója munkatársakéntdolgozott 1917-tôl és Sze-geden 1921–1934 között.SZÉKI a kapotnyak (AsarumEuropeum) nevû növény-bôl nyert azaronolaj átalakításával foglalkozott, és a ter-mékek közül JANCSÓ MIKLÓS szegedi farmakológus pro-fesszor többet gyulladásgátló hatásúnak talált.

Amikor SZÉKI TIBOR 1935-ben Budapesten az I. sz. Ké-miai Intézet professzora lett, átmeneti idôre SZENT-GYÖR-GYI ALBERT professzort, 1935–1940 között az Orvosi Vegy-tani Intézet igazgatóját bízták meg a szegedi I. sz. Vegyta-ni Intézet felügyeletével, aki az aszkorbinsav élettani oxi-datív folyamatokban való szerepének tisztázásáért és aC-vitamin nagy mennyiségben történô izolálásáért 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Így SZENT-GYÖRGYI ALBERT

személyisége és tevékenysége a múlt és jelen kapcsolatát

jelenti a Gyógyszerkémiai Intézethez. Ennek kisugárzása amai oktatókat és kutatókat büszkeséggel tölti el és a nagyelôd iránti tiszteletre kötelezi.

1940-ben a tanszék neve Szerves és Gyógyszerészi Vegyta-ni Intézetre változott, vezetôje BRUCKNER GYÔZÔ nyilvános,rendkívüli tanár, majd nyilvános rendes tanár. A gyógyszeré-szi kémiai elôadásokat az ô megbízásából KÔSZEGI DÉNES

egyetemi magántanár tartotta, akit 1938-ban intézeti tanárráneveztek ki. BRUCKNER GYÔZÔ 1926 óta dolgozott az intézet-ben és 1949-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjáváválasztották, majd ugyanebben az évben Kossuth-díjjal tün-tették ki. BRUCKNER 1950-ben Budapestre távozott.

Az intézetalapító professzor: Kôszegi Dénes (tanszékvezetô: 1947–1963)1947-ben tehát a Szerves és Gyógyszerészi Vegytani Intézetkettévált, és KÔSZEGI DÉNES címzetes nyilvános rendkívülitanár lett az új Gyógyszerészi Vegytani Intézet vezetôje, akia gyógyszerészhallgatóknak 1934-tôl a gyógyszerészi ké-miát és a gyakornoki tanfolyamon az általános és szervetlenkémiát tanította. Vele került az új tanszékre késôbbi utódja,VINKLER ELEMÉR magántanár. Feladat lett a Gyógyszerészi ké-mia fôkollégium oktatása, amit megosztottak, és a szervet-len részeket és szerves vegyületek egy részét (hôcsökkentôk,fájdalomcsillapítók stb.) a tanszékvezetô, az organikus ré-szeket (pl. alkaloidok) pedig VINKLER ELEMÉR adta elô. Emel-lett késôbb a szervetlen kémia és a kvalitatív kémiai analízis(heti 2+7óra) tárgyakat is itt tanították. Mint ismeretes, aSzegedi Tudományegyetemen 1945–51 között mûködô Or-vosi Kar és vele a Gyógyszerész Szak 1951-ben elvált a Sze-gedi Tudományegyetemtôl és ekkor már mint önálló Szege-di Orvostudományi Egyetem funkcionált tovább.

A vegyész végzettségû KÔSZEGI DÉNES professzor(1888–1970) Nagylakon született. Egyetemi tanulmá-nyait Kolozsvárott végezte a Ferencz József Tudomány-egyetem Matematikai és Természettudományi Karán1908–1915 között. 1914-ben doktorált, és kémiábólbölcsészdoktori képesítést nyert. Disszertációjának cí-me: Új módszer az alkáli fémeknek (K, Na) kalcium és mag-nézium fémektôl való kvantitatív elválasztására, amely mun-ka a Bányászati és Kohászati Lapokban jelent meg. 1918-ban gyógyszerészgyakornoki vizsgát (Testimonium tiro-cinale) tett és ugyanebben az évben befejezte elsôévesgyógyszerészi tanulmányait. Késôbb Szegeden, a gyógy-szerészi kémiai analitika tárgykörben magántanárrá ha-bilitálták. Itt karrierje intézeti tanáron (1938) át a cím-zetes nyilvános rendkívüli (1946), majd nyilvános rend-kívüli tanársághoz (1950) vezetett, ezután lett 1951-benegyetemi tanár. 1952-ben a kémiai tudományok kandi-dátusává nyilvánították. Az önálló Gyógyszerészi Vegy-

Eg

yete

mtö

rté

ne

t

Édesciroktól az enantioÉdesciroktól az enantio

1.

2.


tani Intézet tanszékvezetôjeként megszervezte a gyógy-szerészi kémia oktatását, mely analitikai szemléletûvolt. Intézetében organikus kémiával foglalkozó mun-kacsoport is mûködött VINKLER ELEMÉR magántanár(1943), 1950-tôl egyetemi docens vezetésével. KÔSZEGI

professzor mellett analitikai csoport dolgozott, melynekjelentôsebb egyéniségei: SALGÓ ÉVA (1908–1975) gyógy-szerész (1932), gyógyszerészdoktor (1944), egyetemidocens (1956–1965 között, majd nyugdíjba vonult);MORVAY JÓZSEF (1926–1987) gyógyszerész (1950),gyógyszerészdoktor (1958), vegyészdoktor (1970), a ké-miai tudományok kandidátusa (1969), a kémiai tudo-mányok doktora (1984), aki 1950–1965 között dolgo-zott az intézetben, majd a Szülészeti és NôgyógyászatiKlinika laboratóriumának vezetôjeként (1965–1987)1986-ban egyetemi tanárrá nevezték ki, meghalt 1988-ban. GAIZER FERENC gyógyszerész (1956) is KÔSZEGI pro-fesszor munkatársai közé tartozott, aki 1963-ban a Jó-zsef Attila Tudományegyetem Szervetlen Kémiai Intéze-tébe távozott, majd késôbb egyetemi tanár (1991) és azEötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképzô FôiskolaiKara Kémiai Tanszékének vezetôje lett. 1960-ban kerültaz intézetbe STÁJER GÉZA gyógyszerész (1959), gyógysze-részdoktor (1967), a kémiai tudományok kandidátusa(1973), vegyészdoktor (1974), a kémiai tudomány dok-tora (1989), egyetemi tanár (1990–2006), emeritus pro-fesszor (2006), a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja(1991–1997). SIMON LAJOS gyógyszerész (1960), egyete-

mi doktor (1966), a gyógyszerésztudományok kandidá-tusa (1977), egyetemi docens (1978), dékánhelyettes1964–2004 között dolgozott az intézetben, majd nyug-díjba ment.

VINKLER ELEMÉR docens szerves kémiai munkacsoportjá-nak jelentôsebb tagjai: SZABÓ JÁNOS vegyész (1952), ve-gyészdoktor (1960), a kémiai tudományok kandidátusa(1970), a kémiai tudományok doktora (1989), egyetemidocens (1981), egyetemi tanár (1990–1995), emeritusprofesszor (1996, elhunyt 1996-ban); KLIVÉNYI FERENC

(1926–1988), aki 1950–1986 között dolgozott az intézet-ben, vegyész (1949), vegyészdoktor (1950), gyógyszerész(1962), a kémiai tudomány kandidátusa (1969), egyetemidocens (1971), aki 1987-ben nyugdíjba vonult, 1988-banmeghalt; LÁZÁR JÁNOS (1932–1993) gyógyszerész (1957),egyetemi doktor (1961), a kémiai tudomány kandidátusa(1984), vegyészdoktor (1985), egyetemi docens (1991),aki 1993-ban hunyt el.

Az intézet kutatási profilja a klasszikus kémiai analitikaterületén új, elsôsorban térfogatos eljárások és gyógyszer-analitikai módszerek kidolgozásából állt. Kézikönyvbôlismert a Kôszegi-féle szulfátmeghatározás, melyben aszulfátot báriumionokkal leválasztják és a bárium fölösle-gét dikromáttal, jodometriás végpontjelzés mellett, jodidhozzáadása után, az oxidált jód tioszulfátos titrálásávalmérik vissza. Széleskörûen alkalmazták a tetratiocianato-higany(II)-t alkaloida- és aminreagensként, bromometriá-san meghatározták az ammóniát és vegyületeit, és jodo-metriásan az acetilszármazékokat. Térfogatos módszert dol-goztak ki a hipofoszfitok meghatározására. 1926-ban nap-világot látott KÔSZEGI DÉNES: Chemia, Organikus rész címûszakkönyve. A tanszékvezetô számos tudományos elô-adást tartott és irányításával doktori disszertációk sora ké-szült el. Foglalkozott a higany(II)-amidoklorid, a hi-gany(I)-klorid és a higany-jodidok meghatározásával, akén meghatározásával, a redukált vas mérésével, a kénsavés a salétromsav egymás melletti meghatározásával, azammóniumvegyületek oxidációjával stb. KÔSZEGI pro-fesszor klasszikus analitikai szemléletét az intézetbe kerü-lô fiatalok nevelésében is alkalmazta. Nekik elôször kôze-teket (mészkô, szilikátok) vagy fémötvözeteket (pl. sárga-réz) kellett gravimetriás eljárásokkal meghatározniuk.Csak sikeres analízisek elvégzése után dolgozhattak dok-toranduszi témán. Az intézetben cellulózgyártási és cellu-lózipari technológiai kutatásokat végeztek, a fa mint pa-píripari nyersanyag helyettesítésére: az édesciroknövénymagvaiból alkoholt, présmosadékából rostlemezt állítot-tak elô. Együttmûködtek a szolnoki cellulózgyárral. Eze-kért a kutatásokért KÔSZEGI professzort a Könnyûipar KiválóDolgozója címmel tüntették ki (1961). A VINKLER docensáltal irányított szerves kémiai laboratórium kutatómunká-ja az ötvenes években indult. A kénorganikus alapkutatá-sokban KLIVÉNYI FERENC adjunktus, LÁZÁR JÁNOS tanársegédés az 1,3-benztiazinok szintézisében SZABÓ JÁNOS tanárse-géd vett részt.

1951-ben az oktatásban igen nagy súlyt fektettek a la-boratóriumi gyakorlatokra. KÔSZEGI professzor például agyakorlatokat elôkészítô elôadásain, az 1950-es évekig,minden lényeges gyógyszerkönyvi kvantitatív eljárást be-

merekigmerekig

3.


mutatott úgy, hogy a bemért mintát megtitrálta és az ered-ményt kiszámolta a hallgatók elôtt. Elméleti elôadásairacsak a gyógyszerkönyvet vitte be.

A Dóm tér sarkának második emeletén elhelyezkedô in-tézetben professzori labor, analitikai labor – melyet a gya-korlatok elôkészítésére is használtak –, szerves kémiai labor,hallgatói labor és intézeti, lépcsôs kialakítású tanterem volt.A mérésre használt – még csak kisszámú – légfékes analitikaimérlegeket a hosszú bejárati folyosón helyezték el. Ezenkí-vül néhány oktatói szoba tartozott az intézet állományába.A három féléves gyógyszerészi kémia tárgy végén, gyakorlatiszigorlat után vizsgázhattak a hallgatók. Itt két gyógyszerké-szítményt kellett felismerni és az egyik teljes minôségi vizs-gálatát elvégezni, amelynek aztán a kvantitatív meghatározá-sa következett. E gyakorlat anyagait az oktató asszisztenciavizsgálta be; egyébként év közben a gyakorlatokat az oktató-személyzet egyik fiatalabb tagja készítette elô, ami heti te-temes munkát jelentett. A hallgatók a Ph. Hg. IV, majd aPh. Hg. V. alapján dolgoztak.

A kvalitatív kémiai analízis és a szervetlen kémia tárgya-kat KÔSZEGI professzor, majd SALGÓ ÉVA docens adta elô, ôis vizsgáztatott. 1965. évi nyugdíjba vonulása után azelôbbit SZABÓ JÁNOS, az utóbbit KLIVÉNYI FERENC vette át.Kvalitatív kémiai analízisbôl gyakorlati szigorlat volt, ami-kor a hallgatók összetett analitikai: 3-4 kationból és 2-3anionból álló minta elemzését végezték el. A gyógyszer-analitikát a gyógyszerészi kémián belül oktatták.

Egyébként érdekes, hogy az intézeti oktatószemélyzetszámára az 1950-es évek elején rendszeres orosz nyelvtan-folyamot szerveztek. E nyelv részbeni elsajátítása a fôlegnémet, de angol nyelvtudású idôsebb oktatóknak nem kisfeladatot jelentett. Megemlítendô még, hogy az 1948/49.tanévtôl a doktorálás 9 éven át szünetelt, azaz nem lehe-tett egyetemi doktori fokozatot szerezni. Ennek visszaállí-tásakor, az 1957/58. tanévben viszont a tanszékrôl ketten,a karon összesen 11 fô szerzett doktori fokozatot.

1951-ben a Szegedi Tudományegyetem kettévált. Megala-kult a Szegedi Orvostudományi Egyetem az Orvosi Karral ésa Gyógyszerész Szakkal, amikor a Gyógyszerészi Vegytani In-tézet is ehhez az egyetemhez került. 1957-ben létesült aGyógyszerésztudományi Kar. A négy kari intézet, köztük a Gyógyszerészi Vegytani Intézet 1962-ben új helyre került,amikor az Eötvös utcai épület földszintjére költözött át. A tanszék kapta késôbb az itteni alagsori lakást is, ahol az1963-ban nyugállományba vonuló KÔSZEGI professzor szá-mára szobát és laboratóriumot alakítottak ki. KÔSZEGI pro-fesszor megszakítás nélkül, 52 éven át oktatott a kolozsvári,majd a szegedi egyetemen, ebbôl 29 évig tartott gyógyszeré-szi kémiai elôadásokat. Az Eötvös utca földszintjén, az épü-letbejárat lépcsôjénél lévô portásfülke mellett tágas hallgatóilaboratóriumot, a másik oldalon pedig vegyszerraktárt alakí-tottak ki. Az intézet területén, a lezárt folyosórészbôl pro-fesszori szobát és laboratóriumot, irodahelyiséget, analitikaikutatólabort, szerves kémiai labort, mikroanalitikát, késôbbmûszeres laboratóriumot, asszisztensi és szociális helyisége-ket hoztak létre. A tanszék mûszerezettsége az 1960-as évekelején gyarapodott, addig a hiteles mérôlombikok, pipetták,preparatív munkára használt csiszolatos üvegeszközök mel-lett csak a mikroanalitikai mérésekhez szükséges C,H égetô-

készülék, autokláv, Török-Barabás spektroszkóp, Pulfrich-fotométer, késôbb, a hatvanas évek közepén, IR-spektrográf,UV-spektrofotométer és Heyrovsky-polarográf került az esz-közállományba.

Az elsô igazgató professzorra emlékezve 1985-ben Kô-szegi-emlékérmet készített FRITZ MIHÁLY szobrászmûvész.KÔSZEGI professzor özvegye, TÖMÖRKÉNY ERZSÉBET 100 ezerforintos alapítványt tett. Ezt minden évben a legjobbgyógyszeranalitikai tárgyú pályamunkát vagy diákköri dol-gozatot készítô hallgató nyeri el. 1991-ben, a kari épület-ben márványtáblát avattak KÔSZEGI DÉNES emlékezetére.

Az egyetemet 1945-ben a várható harcok elôtt kitele-pítették, ekkor KÔSZEGI professzornak is el kellettvolna hagynia a várost. Ô azonban családi okokbólSzegeden maradt. A szovjet csapatok bevonulásaután, mivel a kémia oktatására más kvalifikált tanárnem maradt, ôt bízták meg a szervetlen és analitikaikémia vegyészek számára történô oktatásával. Az ere-deti tanszékvezetô hazatérte után készséggel vissza-adta a tárgyat és ez a lojalitás és szerénység népszerû-vé tette ôt a professzorok elôtt.

A színreakciók mestere: Vinkler Elemér (tanszékvezetô: 1963–1979)A Szegeden kialakult gyógyszerészi kémiai iskola következôjelentôs alakja VINKLER ELEMÉR gyógyszerész, vegyészdoktor,aki 1963-tól egy éven át megbízottként, majd 1964–1979között kinevezett tanszékvezetô professzorként állt a Gyógy-szerészi Vegytani Intézet élén. Feladata volt a tanszéki mun-ka átszervezése úgy, hogy az a tudomány fejlôdésének és agyógyszerészet nemzetközi irányvonalának megfelelôenkorszerû legyen. Eddig ugyanis Magyarországon a gyógysze-részi kémiai ismereteknek fôleg analitikai részét tárgyalták éskisebb figyelmet fordítottak arra, hogy a gyógyításban gyak-ran alkalmazott, de a gyógyszerkönyvben egyébként részbenszereplô, szintetikusan elôállított organikus gyógyszervegyü-leteket is súlyuknak megfelôen oktassák. VINKLER ELEMÉR

felismerte, hogy a gyári készítmények hatóanyagait és velehatásukat is lényeges ismertetni, sôt a gyógyszerkincshez tar-tozó teljes és nemcsak a gyógyszerkönyvben szereplô vegyü-leteket kell elôadni. A gyógyszerészi kémiában Magyarorszá-gon újnak számító, szerves kémiai szemléletû és tudásúgyógyszerészek képzése VINKLER professzor tudatos elve volt,amit elsôként ismert fel és alkalmazott. Az új tanszékvezetôhumánus magatartású, az irodalom és a mûvészetek terénsokoldalúan tájékozott tudós ember volt. Logikus gondol-kodása és beszédének különös hangsúlya miatt a hallgatókszerették elôadásait. A fiatalok nevelésére nagy gondot fordí-tott.

VINKLER ELEMÉR (1909–1996) lényegében már 1933-tólrészt vett a gyógyszerészhallgatók oktatásában. Egyetemitanulmányait Szegeden, a Ferencz József Tudományegye-temen végezte 1928–1932 között, ahol gyógyszerészi ok-

Eg

yete

mtö

rté

ne

t


levelet kapott (1932). Vegyészdoktor (1935), magántanár aszerves kémiai módszertan tárgykörbôl (1943), a kémiai tu-domány kandidátusa (1952), e tudomány doktora (1963),egyetemi tanár (1964). Intézetének nem vegyész tagjaitólmegkívánta, hogy szerves kémiai tudásukat frissítsék fel ésnála ezekbôl az ismeretekbôl számoljanak be. A három inté-zeti kutatólaboratóriumban a szerves kémiai vagy ahhoz kö-zel álló kutatási témákon, a gyógyszerészi kémia és szerveskémia határterületén dolgoztak munkatársai. Ehhez váltanikellett, új preparatív eljárásokat tanulni és megismerni aszerves kémiai szerkezetigazolást, amelyhez a tanszékvezetôúj IR-készüléket szerzett be. Késôbb az elemanalízisekhezszükséges mikroanalitikai eljárások eszközeit is megújítot-ta. VINKLER professzor folytatta a korábban elkezdett kén-organikus jellegû kutatásokat, amelyben KLIVÉNYI FERENC,LÁZÁR JÁNOS, STÁJER GÉZA, SIMON LAJOS, STÁJERNÉ SZABÓ

ENIKÔ, PINTYE JÁNOS, GÁTI LÁSZLÓNÉ, SIMON LAJOSNÉ vett részt.Az 1,3-benztiazinnal foglalkozó szintetikus vizsgálatokatSZABÓ JÁNOS és VARGA ISTVÁN végezte, késôbb CSAPÓNÉ

BARTHOS ÉVA is csatlakozott hozzájuk. MÓD LÁSZLÓ fôleg agyógyszeranalitikai kutatásokban vett részt. Az intézetbôlMORVAY JÓZSEF és GAIZER FERENC más tanszékre távozott.

Az intézeti kénorganikus kutatásokban vizsgálták a szul-fokloridok tulajdonságait, melyek redukciójával merkap-tánokat és tiofenolokat állítottak elô. A szulfoklorid szulfin-savon és szulfénsavon át alakul tiollá, ez utóbbi a szulfin-savból szulfénsavval képzôdô tioszulfonátból is megvaló-sulhat, de itt diszulfid köztiterméken át. Továbbá a szak-irodalom feltételezte, hogy az –SO–S– szerkezeti részlegettartalmazó tioszulfinsav-észterek: szulfénsav-anhidridek(–S–O–S–), de az intézeti kutatások azt bizonyították, hogyezek szulfinsav-észterek és ásványi savak hatására tioszul-fonáttá diszproporcionálódnak. Egy másik fontos kénor-

ganikus vegyületcsoport a szulfénsavak, melyek szulfinil-kloridokkal tioszulfonátokat képeznek; az utóbbiak tehátaszimmetrikus szerkezetûek. Ezt több más módon is bizo-nyítani sikerült. A szulfinil-kloridok a tioamid-típusúambidens nukleofilekkel a jól polározható kénatomonszubsztituálódnak és mindig diszulfidok képzôdnek. A kuta-tásokban KLIVÉNYI FERENC, LÁZÁR JÁNOS, STÁJER GÉZA, SZABÓ

A. ENIKÔ, PINTYE JÁNOS és mások vettek részt. Az 1,3-benzti-azinok szintézisében VINKLER professzoron kívül fôleg SZABÓ

JÁNOS és VARGA ISTVÁN dolgozott ki új gyûrûzárásokat és arendszer additív és transzformációs sajátságait, majd kémiaiátalakításait, a vegyületcsoport redukcióját, oxidációját éshidrolízisét végezték el.

Az intézetben a gyógyszeralapanyagok vizsgálatára,felismerésére és kvantitatív mérésére egy sor olyan reak-ciót dolgoztak ki, mellyel a vegyületek egzakt módon azo-nosíthatók és más szubsztanciáktól megkülönböztethe-tôk. Felderítették régóta alkalmazott színreakciók részle-teit, melyek addig az irodalomban többnyire nem voltakismertek. Ezekhez a kutatásokhoz a szerves kémiai pre-paratív módszerek mellett mûszeres szerkezetigazolásthasználtak: IR- és NMR-eljárásokat, UV-spektroszkópiát,tömegspektrometriát. Így eljárást találtak a brómizovál ésa karbromál megkülönböztetésére; az utóbbinál alkálikushidrolíziskor telítetlen krotonsavszármazék képzôdik,melyet a permanganát gyorsabban oxidál és ezzel a vegyü-let a brómizováltól könnyen megkülönböztethetô, ezen-kívül a hidrolízis után a gyógyszervegyület halogéntar-talmát is pontosan mérni lehet (VINKLER, SZABÓ J., VARGA,GAIZER). Megállapították, hogy a dioktil-szulfoszukcinátotnehézfémszármazék-képzéssel és sóképzés alapján fel lehetismerni (VINKLER, KLIVÉNYI, SZABÓ A. E.). Tisztázták a tartó-sításra használt hidroxi-benzoátok higanysókkal lejátszódó

4.


színreakciójának folyamatát (Millon-reakció), amikor a vö-rös színreakcióban higany(II)-kelát képzôdik (LÁZÁR, MÓD,VINKLER). A fenilbutazon alkálikus permanganátoxidáció-jakor specifikusan azobenzol és vajsav keletkezik, melyreakciókkal a vegyületet jól jellemezni és fotometriásankvantitatíve mérni lehet (VINKLER, STÁJER, SZABÓ A. E.). A pentetrazol meghatározott összetételû, kék színû moleku-lakomplexet képez kromátokkal (KLIVÉNYI, VINKLER,BARTHOS) és a 7-jód-8-oxikinolin kék színezôdést ad aréz(II)-ionokkal (VINKLER, KLIVÉNYI, SIMON M.). A homat-ropin a higany(II)-vel adott téglavörös csapadéka alapjánfelismerhetô; a papaverint metoxi-csoportjainak mérésével,kvantitatíve jellemezni lehet (VINKLER, TALPAS, SIMON L.) A glutetimid nitrált terméke a fenilgyûrûn geminális nitro-csoportot tartalmaz, amely hidroxámsavvá alakítható, amita vegyület fotometriás kvantitatív mérésére fel lehet hasz-nálni (VINKLER, NÉMETH, STÁJER, SOHÁR, JERKOVICH) és a fe-nobarbitáltól meg lehet különböztetni (STÁJER, VINKLER, NÉ-METH, SOHÁR). Az erre alapozott azonosítás a Ph. Hg. VI-bahivatalos módszerként felvételre került. A mefenitoin nitrá-lásakor N-nitrovegyület is keletkezik és a piros színreakcióteredményezô, ammóniás reakciót azonosításra alkalmazták(STÁJER, SZABÓ A. E., VINKLER, SOHÁR) és a primidon nitrálá-sát is leírták (STÁJER, BERTHA, SOHÁR).

A bauxitbetonos Eötvös utcai épület födémcseréje(1969–1973) után, a Gyógyszerészi Vegytani Intézet isméta földszintre és részben az alagsorba került. Az intézet eztaz átépítést az egyetem Jancsó- és Semmelweis-kollégiu-mában, valamint a Szemészeti Klinikán és a Biokémiai In-tézetben kapott két laboratóriumban vészelte át. Az új-ré-gi helyen az intézeti kubatúra növekedett. Három kutató-laboratórium kialakítására került sor, emellett még kéthallgatói labor is mûködött. A régi hallgatói nagylaboronkívül az alagsorban lévô korábbi magánlakás és a Kôszegiprofesszori szoba, valamint laboratórium helyén kiala-kított új, két helyiségbôl álló részleg fogadott hallgatókat.A tanszékvezetô 1976-ban, az orvosegyetemi új oktatásiépületben az intézetnek még egy hallgatói laboratóriumotszerzett a második emeleten, amelyhez elôkészítô tarto-zott. A gyógyszerészi kémia 3 féléves tárgyat megosztották.A hetvenes évek közepéig e tárgyat együtt oktatták a gyógy-szeranalízissel, de ezután a két féléves gyógyszerészi kémiaoktatása következett, majd a gyógyszeranalitikát külön fél-éves tárgyként adta elô LÁZÁR JÁNOS adjunktus, aki jegyze-tet is írt. Egyébként 1978-ban VINKLER ELEMÉR VARGA ISTVÁN-NAL összeállította a Gyógyszerészi kémia címû jegyzetet és ígyaz egész fôtárgynak volt írásos dokumentuma. A szervetlenkémiát KLIVÉNYI docens tartotta. A kvalitatív kémiai analí-

zis elôadását 1974-ben SZABÓ adjunktustól STÁJER GÉZA

vette át; ez utóbbi anyagból a kvantitatív résszel együtt(BATTA ISTVÁN adjunktus, JATE, Szervetlen és Analitikai Ké-miai Tanszék), a II. év végén közös szigorlaton számoltakbe a hallgatók. A Gyógyszerészi Vegytani Intézetnek a pro-fesszoron kívül 1979-ben 12 állandó állásban lévô oktató-ja volt, a mintegy százas hallgatói létszámhoz: KLIVÉNYI

FERENC, (1926–1988), SZABÓ JÁNOS, (1926–1996), LÁZÁR JÁ-NOS, (1932–1993), STÁJER GÉZA, SIMON LAJOS, VARGA ISTVÁN,PINTYE JÁNOS, STÁJERNÉ SZABÓ ANGELA, GÁTINÉ SIMON MARIAN-NA, MÓD LÁSZLÓ, SIMONNÉ TALPAS GIZELLA, NÉMETH PÁL.

1998-ban VINKLER professzor özvegye, DR. VINKLER ELE-MÉRNÉ alapítványt hozott létre az akkor már Gyógyszerké-miai Intézet, a II. sz. Belgyógyászati Klinika és a Szemésze-ti Klinika fiatal munkatársai számára, hogy azok idegen-nyelv-tudásukat fejleszteni tudják. A Gyógyszerkémiai In-tézetbôl 1999–2006 között 5 munkatárs kapott támoga-tást külföldi útjához a Vinkler Elemér-alapítványtól.

prof. dr. Stájer Géza(Folytatás a Gyógyszerészettörténet 2007. 3. számában.)

A cikk a Szegedi Gyógyszerésztudományi Kar megalakulásának 50. éves évfordulója alkalmából szerkesztett

kiadványban is megjelenik.

From the Sweet Sorghum to EnantiomersThe 60th Anniversary of the Institute of PharmaceuticalChemistry, University of Szeged (1947–2007)The Institute of Pharmaceutical Chemistry was founded in 1947under the leadership of professor Dénes Kôszegi. This institute wasseparated from the Institute of Chemistry 1, University of Szegedestablished in 1921. From 1923, the previous head of the old chairwas Prof. Tibor Széki graduated as a pharmacist, who earlier workedat the Institute of Chemistry in Kolozsvár, then he came to Szeged.In 1947, from Institute of Organic and Pharmaceutical Chemistryby that time, the new Institute of Pharmaceutical Chemistry was sep-arated led by the extraordinary university professor Dénes Kôszegiwho lectured the pharmaceutical chemistry and general and inor-ganic chemistry subjects. This time a great stress was laid on the lab-oratory practicals. The scientific activity in the chair was attached tothe purity tests and quantitative assay of inorganic drug compounds,which formed the great number of drugs that time. In 1951, theinstitute got to the Medical University of Szeged, where the Facultyof Pharmacy was established in 1957. The next head became Prof.Elemér Vinkler between 1964–1979, who lectured not only drugsofficial in the pharmacopoea but generally used in the therapy. Theseries of colour reactions have been worked out suitable for identifi-cation and quantitative measurement of organic drug compounds.Besides, the staff followed the synthesis and study of organic sulfurcompounds.

1.2.

3.4.

5.

Prof. dr. Széki Tibor (1926)Csoportkép, 1935 (balról jobbra, állva: Vinkler Elemér, Sükösdi József,Haraszti József, Tomori Nándor; ülve: Kôszegi Dénes, Széki Tibor,Bruckner Gyôzô. Prof. dr. Kôszegi DénesA Gyógyszerészi Vegytani Intézet oktatói (1979). Középen prof. dr. Vinkler Elemér tanszékvezetõ, balról dr. Pintye János, dr. Stájer Géza, dr. Stájerné dr. Szabó Angéla, dr. Szabó János, dr. NémethPál, dr. Lázár János, dr. Simonné dr. Talpas Gizella, dr. Klivényi Ferenc, dr. Mód László, dr. Bertha András, dr. Simon Lajos, dr. Varga IstvánProf. dr. Vinkler Elemér, dr. Vinkler Elemérné, dr. Lázár János, dr. Stájer Géza

5.

Eg

yete

mtö

rté

ne

t


Bokor Adolf (1861–1932), Frankl Antal (1871–1944)

B OKOR (eredetileg 1886. II. 23-ig BAUMER) ADOLF 1861. II.14-én született a Sopron megyei Beleden. Az eleven eszûfiú a természettudományok iránt érdeklôdött. Így a szü-

lei rábeszélték ôt, hogy az akkor jó megélhetést biztosító gyógy-szerészi pályát válassza. A gimnázium 6 osztályát elvégezve1877-tôl SPETT DEZSô mezôtúri Megváltó Gyógyszertárábanvolt gyakornok. A Budapesti Tudományegyetemen 1880. V. 31-én szerzett gyógyszerészi oklevelet. A pályáját SZÉLL MIHÁLY ti-szaföldvári Aesculap Gyógyszertárában kezdte. Majd 1880 ok-tóberétôl egy esztendôn át a 16. számú fôvárosi helyôrségi kór-házban mûködött. RADULESCU GYÖRGY budapesti SzentlélekGyógyszertárában alkalmazottként dolgozott 1881. október 1-jétôl 1884. március 1-jéig. Végül pedig KIRCHNER MIHÁLY rév-komáromi gyógyszertárában 1887. május 31-éig mûködött. Eb-ben az évben telepedett le Szegedre, ahol a Megváltó Gyógyszer-tárat bérelte. Egy új historizáló bútorzatot helyezett el az offici-nában, melyet BISCHOF IMRE helyi asztalosmester készített. Erreakkor sokan felfigyeltek, mert még más vidékekrôl is érkeztekennek a megtekintésére. A gyógyszertár mellett drogériát is léte-sített. Ekkor a gyógyszertár elsô alkalmazottja FRANKL ANTAL

(1871– 1944) volt. BOKOR 1898-ban a szegedi Mária Dorottyahercegnôhöz címzett (késôbbi Szent György) gyógyszertár tu-lajdonosa lett. De a következô év nyarán átadta ennek a tulaj-donosi jogát ERDÉLYI IZIDORNAK. Ekkor újra visszatért a Megvál-tó Gyógyszertárba, ahol VAJDA IMRE tulajdonos mellett mûkö-dött. Még fiatalon bekapcsolódott a szakmai közéletbe. Megala-pította a Szegedi Gyógyszerész Testületet, melynek 1903-tól1916-ig volt elnöke. A testület titkára pedig FRANKL ANTAL volt.A szakmai együttmûködésen kívül nagyon jó baráti kapcsolat-ban is voltak egymással. BOKOR egy tervezetet nyújtott be 1907-ben Gyógyszerész Kamara létesítésére. A Magyarországi Gyógy-szerész Egyesület pénztárosaként is jelentôs munkát végzett.Gyógyszertári jogosítványt nyert 1913-ban Szegeden. A CsillagGyógyszertár egy évvel késôbb nyílt meg, melynek 1922-ig volta tulajdonosa. Közben a testületi mandátuma lejártát követôena Szegedi Gyógyszerész Testület tiszteletbeli elnöke címet is el-nyerte. A publikációi közül megemlítjük egy 1904. évi elôter-jesztését a belügyminiszterhez a kézi eladás ügyében. Szeged vá-ros törvényhatósága számos bizottságában vett részt. A SzegediMagyar Lloyd Társulat és a városi munkásbiztosító pénztár el-nöki tisztségeit is ellátta. A szegedi izraelita hitközség elöljárójavolt 1891-tôl, ahol késôbb, 1918-ban pénzügyi elöljárónak ismegválasztották. Hosszú ideig még a Szent Egylet (a betegek el-látásával, az elhunytak temetésével és a síremlékek rendben tar-tásával foglalkozó jótékonysági Chevra Kadisa Egyesület) elnö-ke is volt. Szegeden, 1932. III. 8-án halt meg. DR. SOMOGYI SZIL-VESZTER szegedi polgármester az elhunytáról értesülve így emlé-kezett vissza rá: „egyik legkiválóbb, legkonstruktívabb polgárunkatveszítettük el benne, aki hiányozni fog majd a város közéletébôl. Bo-kor Adolf mindig tárgyilagos, komoly ember volt, típusa az emberitisztességnek. Halhatatlanul sajnálom ôt és a családját”. BORBÉLY

JÓZSEF, a testület elnöke a nekrológjában kiemelte, hogy BOKOR

az egész életét a betegeknek és a köz javára szentelte. A szegediBelvárosi temetô izraelita parcellájában van a síremléke.

FRANKL ANTAL 1871. június 2-án született a Csongrád megyeiKisteleken. Apja, FRANKL IGNÁC kereskedô volt. Szegényes körül-mények között nôtt fel. A jó eszû fiú a szegedi piarista gimná-ziumban jeles eredménnyel végezte el a középiskola 6 osztályát.A szülôhelyére visszatérve 1886-ban belépett KERESZTES NAGY

ANTAL Szentlélek Gyógyszertárába gyakornoknak. Tirocinálisvizsgáját 1889-ben tette le. Elôbb Szegeden, majd Szolnokonvolt gyógyszerészsegéd. A Budapesti Tudományegyetemen1893. VI. 29-én szerzett gyógyszerészi oklevelet. A friss diplo-más fiatalember elôbb Temesvárott teljesített katonai szolgála-tot. Majd 1894-tôl BOKOR ADOLF szegedi Megváltó Gyógyszertá-rában az elsô gyógyszerész alkalmazottként dolgozott. FRANKL

1899-ben megvásárolta ERDÉLYI IZIDORTÓL a szegedi Mária Do-rottya Gyógyszertárat, melynek 1939-ig volt a tulajdonosa, sezalatt Szent Györgyre nevezte át. Visszavonulva fia, FRANKL JÓ-ZSEF volt a gyógyszertár tulajdonosa az 1950. évi államosításig.Késôbb a Csongrád megyei kórház gyógyszertárának volt a ve-zetôje.

FRANKL ANTAL még fiatalon bekapcsolódott a szakmaiközéletbe. Elôbb BOKOR ADOLF elnök mellett a Szegedi Gyógy-szerész Testület titkára, majd 1916–1929 között a GyógyszerészTestület elnöke és a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület járá-si igazgatója volt. Utóda a testület élén BORBÉLY JÓZSEF lett. A Ta-nácsköztársaság idején, 1919-ben Szeged francia megszállásaalatt az élete kockáztatásával Párizsból biztosította a városgyógyszerellátását, mert abban az idôben az antanthatalmakgazdasági blokádot rendeltek el Magyarország ellen. Tagja voltSzeged-Felsôváros törvényhatóságának. Egész életében a sze-gény, nincstelen emberek felemelkedéséért küzdött. FRANKL

ANTAL 1892 óta publikált, több mint 300 cikke jelent meg agyógyszerészi folyóiratokban és a napilapokban. Az írásaiban agyakorlati gyógyszerészi témák mellett sokat értekezett a gyógy-szerészet történetérôl. A fômûvei voltak: Elhunyt nagyjaink(1933) és Akik kimaradtak a Magyar Gyógyszerészet Pantheonjából(1943) cikksorozatai. Az 1942-ben megjelent Önvallomásábanígy írt: „a munka kárpótolt mindazokért a csalódásokért és megaláz-tatásokért, melyek értek… Írásaim a napi feladatok néhány percnyiszüneteiben születtek, egész valómmal az eszmék tisztázását, kitûzöttfeladataink szent célját kívánták szolgálni. Felvetôdik a kérdés, vajonegy emberöltôn át kifejtett munkásságom alatt tettem-e valami hasz-nosat a pályámért, melyhez ma is szent érzelem fûz. Bármi is legyena válasz, a jobbra törekvô ügyért küzdeni a nemzet minden fiánakegyaránt szent kötelessége!”

FRANKL még élete utolsó heteiben is az újabb dolgozatait ké-szítette elô a megjelentetésre. Számított már rá, mégis váratla-nul érte ôt 1944 júniusa… Az auschwitzi koncentrációs tábor-ban a holokauszt áldozata lett. Nevét ma is nyilvántartja a bu-dapesti Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ. BOKOR

ADOLF és FRANKL ANTAL kiváló gyógyszerészi és szakmai közéle-ti tevékenysége példaképül szolgálhat még napjainkban is.

Szmodits László gyógyszerészettörténész

Két neves szegedi gyógyszerészKét neves szegedi gyógyszerész

Pa

tik

ust

ört

én

et

V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM10 Gyógyszerészettörténet �P

ati

ka

tört

én

et

A Gyógyszerészettörténet III. évf. 2. számában SterculaJenô jablonkai (Árva megye) gyógyszerészrôl közöltünkcikket. A mostani közlemény részben e történet elôzmé-nye, egyben folytatása – és befejezése is.

N EUPAUER JÁNOS (JAN) 1880. január 1-jén látta mega napvilágot Lendákon, a galíciai határ menténfekvô kis szepesi faluban. Apja gazdálkodó volt,

falujában tehetôsnek tartott gazda, de egyébként koránt-sem vagyonos ember. A cipszer család ekkorra már telje-sen elmagyarosodott, pontosabban szlovákosodott, hi-szen az ifjú JÁNOS igazi trilingvis cipszer polgárkéntugyanolyan jól bírta a magyar, mint a német vagy a szlo-vák nyelvet.

Podolinban, majd Lôcsén volt gimnazista, az érettségitviszont már Késmárkon tette le a millennium évében. Eztkövetôen Korponán volt gyógyszertári gyakornok. 1899-ben tette le a segédvizsgát, és még ugyanebben az évbenfelvételt nyert a Budapesti Egyetem gyógyszerészeti karára.Diplomáját 1901. június 18-án vehette át.

Miskolcon, majd Szepesbélán volt gyógyszerész, aztán1902 ôszén katonai szolgálatra vonult be. Leszerelését kö-vetôen, 1905 januárjától Szepesbélán, majd Késmárkondolgozott az Arany Szarvas Patikában. 1906-tôl a leibici(Szepes m.) gyógyszertár bérlôjeként, 1912-tôl pedig tu-lajdonosaként. Itt megnôsült, felesége, MÁTYUS ILONA

(szül. 1887) régi gyógyszerészcsalád lánya volt, akinek ap-ja, MÁTYUS ENDRE (Szatmár, 1854) Lôcsén gyógyszerész-ként dolgozott, nagyapjának pedig Pesten volt patikája.

Az ifjú férj még 1912-ben túladott itteni patikáján ésTrsztenán, Árvában szerzett magának másikat. Gyakorivendég volt a közeli Jablonkán STERCULÁNÁL, ahol a kétasszony is kiválóan érezte magát egymás társaságában. A NEUPAUER család archívumában máig ôriz egy világhá-ború elôtti fényképet, amelyen STERCULA épp a két barát-nôt, a két ifjú asszonyt vezeti be a fényképezés rejtelmeibe.

A világháború kitörésekor a trsztenai gyógyszerész azon-nal szolgálatra jelentkezett. Egészségügyi tisztként, táborikórházak gyógyszerészeként megjárta Boszniát, Hercegovi-nát és Montenegrót – jobbára azokat a helyeket, ahol mégbékeidôben katonáskodott. A háború utolsó napjáig szol-gált, ôrnagyi rangban szerelt le. Hazatérve Trsztenára, látvaa helyzetet, az árva-szepesi határszélen kialakult csehszlo-vák–lengyel konfliktust, úgy döntött, hogy nem kívánCsehszlovákiában maradni, s ezért kapóra jött neki, hogy1919. április 1-jével kibérelhette STERCULA jablonkai pati-káját, amely már a lengyel oldalon fekszik. A jablonkaigyógyszertár végül 1927-ben került a tulajdonába.

Jablonka és a környék egykor Magyarországhoz tartozótucatnyi falva 1920 nyarától Lengyelországé. Itt, már Len-gyelországban született három lánya: KLÁRA (1922), MÁRTA

(1923) és MAGDA (1925). KLÁRÁBÓL és MAGDÁBÓL gyógy-szerészt nevelt apjuk, a középsôbôl tanítónô lett.

Az erôsen leromlott állapotú faházat NEUPAUER 1934-ben lebontotta és tágas kôépületet emelt a helyébe. Azalapterület mintegy felét foglalta el a patika, amely egyreinkább fellendült. A gyógyszerek Krakkóból érkeztek vo-naton Czarny Dunajec községig, ahonnan aztán paraszt-szekérrel szállították tovább. Igen sok gyógyszer – fájda-lomcsillapító porok, kenôcsök stb. – készült a házi labora-tóriumban. A gyógyszertár saját desztillálókészülékkel isdicsekedhetett, ezt faszénnel vagy fával fûtötték, lévén,hogy Jablonka egészen az ötvenes évek elejéig nélkülöznivolt kénytelen a villanyt. A táramérleg díszét – a gyógy-szertár névadóját, a Megváltót ábrázoló két kis szobrot –egy helybéli mester, bizonyos IGNACY SUWADA faragta ki,természetesen nem csupán baráti gesztusként, hanem egyrégebbi gyógyszertartozás fejében. Ez a mérleg szerencséremáig megvan, a berendezés és a felszerelés többi része el-pusztult 1945-ben.

A II. világháborúban Lengyelország esett a német hadi-gépezet elsô áldozatául. Jablonkát és az 1920-ban Len-gyelországhoz került árvai (valamint szepesi) falvakat

Patika a határon 2.Patika a határon 2.

1.


visszacsatolták az 1939 márciusában függetlenségét kikiál-tó Szlovákiához. Ebben a Szlovákiában nem volt jó nem-zetiséginek, különösen nem lengyelnek lenni. MárpedigNEUPAUER nem érezte magát szlováknak – igaz, magyarnaksem –, hanem teljes mértékben azonosult új, választotthazájával. Ezért a szlovák hatóságok két alkalommal is –1939-ben és 1941-ben – mint politikailag megbízhatat-lan, ellenséges elemet internálták Illavára.

1945-ben a környéken több héten át tar-tottak a harcok; a falut a szovjetek kiürítet-ték. NEUPAUER és családja a közeli Podvilkenbarátoknál, DIVÉKYÉKNÉL húzta meg magát.A DIVÉKYEKET mindenki ismerte Árvában; szá-mos tisztviselôt: jegyzôt, alispánt adtak a me-gyének. Eredetileg a megyeszékhelyen, Alsó-kubinban telepedtek meg, a podwilki birtok-ra 1780-ban költözött át a család. ÖDÖN, acsaládfô a község postamestere volt. Egyikfia, ADORJÁN késôbb történészprofesszorkéntszerzett magának nevet mind Lengyel-,mind pedig Magyarországon.

A jablonkai gyógyszertárban a szovjetekhadikórházat rendeztek be, kertjében pedigtemetôt alakítottak ki. El lehet képzelni, mi-lyen állapotban kapta vissza az ingatlant tu-lajdonosa (az ingóságoknak mind egy száliglába kelt).

NEUPAUER azonban nem keseredett el: fiatalos lendület-tel látott munkához és hamarosan újjáépítette házát és agyógyszertárat. A patikát 1951. január 9-én azonban álla-mosították; egy fillért, egyetlen tablettát sem hozhatott el,viszont megengedték neki, hogy tovább vezesse a „110.számú társadalmi gyógyszertár” névre átkeresztelt patikát.Halála elôtt néhány hónappal ment nyugdíjba – 1952.szeptember 23-án hunyt el.

Két gyógyszerész leánya közül az idôsebb, KLÁRA, HEGE-DÛS MIKLÓS (Szacsúr, Zemplén m. 1916 – Kassa, 1974)kassai gyógyszerészhez ment nôül, s egészen a nyolcvanasévek elején bekövetkezett nyugdíjazásáig a család patiká-jában dolgozott.

A legfiatalabb lány, MAGDA 1990-ben visszavásárolta apatikát az államtól és – túl a nyolcadik ikszén – mindmáigmaga vezeti (két alkalmazottal) nem kis forgalommal. Jól-lehet nem beszéli jól a magyart – hiszen már oly régennincs kivel e nyelven társalognia –, a Magyarországról a„Megváltóhoz” címzett gyógyszertárba nagy ritkán betérôhazánkfiát azért mindig a maga nyelvén üdvözli. Immá-ron több mint hatvan éve.

MÁTYUS ENDRE lôcsei gyógyszerész felesége REICHEN-HALLER leány volt (Ilona, Vác, 1857 – Budapest, 1887),akinek apja, REICHENHALLER LAJOS (1825–1846) Pes-ten volt patikus.

dr. Balázs Károlyszakíró

Pharmacy at the Frontier IIThe author tells us the adventurous life story of János Neupauer(1880–1952) who settled in Jablonka and then became a phar-macy owner. Due to some political changes, the village of Árva fellsometimes under Polish and sometimes Slovakian jurisdiction.The stormy events of the first half of the 20th century are pre-sented to us through the story of the family and the pharmacy.

2.

3.

1. Neupauer gyógyszerész egyéves önkéntesként a Podrelezen (Borznic)2. Neupauer leányaival; a háttérben a Stercula-féle gyógyszertár a lebontás

elôtti állapotában3. Sterculáné és Neupauerné (az álló alak Sterculáné).

A felvételt Stercula gyógyszerész készítette 1914 körülAz eredeti dokumentumok Dziubek-Neupauer Magda tulajdonában vannak.


Szent Szív Gyógyszertár, Tompa, 1927A pusztában nôtt Tompa városa emlékezik! Nagyszámú ér-deklôdô mellett, 2007. január 15-én egy emlékülés kereté-ben, valamint a város gyógyszertárának falán felavatottemléktáblával, tiszteletadással méltatták a település köz-egészségügyi intézményének és alapítójának, LárenczLászló (1880–1945) gyógyszerésznek tevékenységét. Azavatáson Belágyi Mihály, Tompa polgármestere és a városplébánosa emlékezett meg az alapító gyógyszerészrôl. Azeseményen részt vett dr. Grabarits István, a Magyar Gyógy-szerésztörténeti Társaság elnöke. A város elsô gyógysze-részének unokája, dr. Lárencz László gyógyszerész,gyógyszerészettörténész emlékezett nagyapja munkássá-gára, melyet az alábbiakban közlünk.

Tompa Bács-Kiskunmegye déli részén,Kiskunhalas, Kele-

bia és Mélykút szom-szédságában helyezkedikel. A térségben bunyevác,szerb, német és magyarnemzetiségû lakosok él-nek. A település 80 év so-rán gyarapodott, szerve-zôdött és 2004. május el-sejével városi rangot ka-pott.

Tudott dolog, hogy azI. világháborút követôena nagyhatalmak Trianon-ban megkötötték a hábo-rút befejezô „békeszerzô-dést”, egymás között fel-osztották Európát, így amonarchiai Magyarorszá-got is.

Az új Magyarország ha-tárai mentén új közigaz-gatási központokat kel-lett kialakítani. Ebben arégióban is egy területiújraszervezôdés indultmeg. Itt, Tompa-pusztánis egy közigazgatási köz-pontot, községházát hoztak létre, amely az új térképen(1922. április 22.) már Tompa település néven jelenikmeg.

Trianon után „kényszerhelyzetben” megkezdôdött amindennemû ellátás érdekében egy önálló közigazgatásiszervezôdés e régió területén is. Szükséges volt ez, mivelmegszûntek a különféle ellátási lehetôségek, hiszen Zom-bor, Szabadka már az országhatáron túl volt. Kedvezôbblehetôségek Kiskunhalason (Halas), Mélykúton, Bácsal-máson, Jánoshalmán adódtak.

Az egészségügyi ellátásért fôként Halasra kellett járni,de ebben az idôben volt már körorvos. Egy orvos látta elTompa, Kelebia és Csikéria községeket. Az új község veze-tôi 1924 májusában DR. WINKLER OSZKÁR orvost kérték fel,hogy a közösség egészségügyi ellátását elvégezze. A rászo-ruló betegeknek gyógyszerre, kötszerre és különféle gyó-gyító anyagokra volt szükségük, melyeket csak Halason,Mélykúton, Bácsalmáson és Jánoshalmán tudtak ekkorbeszerezni. Ezért felmerült egy gyógyszertár létesítésénekigénye, így Tompa község vezetôi kérelemmel fordultak anépjóléti és munkaügyi miniszterhez 1925. év ôszén. A le-hetôséget gyógyszerészi szaklapokban is meghirdették.

A két pályázó közül (egyik RENSZ ISTVÁN budapesti, a másik LÁRENCZ LÁSZLÓ dunaföldvári gyógyszerész volt)nagyapám, LÁRENCZ LÁSZLÓ nyerte el a gyógyszertár nyi-tásának lehetôségét 1926. május 7-i keltezéssel, az558/1926. számú Közigazgatási Bizottság határozataalapján.

LÁRENCZ LÁSZLÓ a piac szomszédságában, frekventálthelyen megvette a házhelyet több mint 900 négyszögöl te-lekkel, gazdasági épülettel és egyéb ingatlannal. Igyekez-nie kellett, hiszen a bizottság kötelezte arra, hogy egy évenbelül a gyógyszertárat meg kell nyitnia. A fennmaradt fel-jegyzések és a korabeli tervek alapján elmondható, hogyaz érvényben lévô III. Magyar Gyógyszerkönyv elôírásainakmegfelelôen a gyógyszerész kialakította az új gyógyszertá-rat és a mellette lévô lakást. A még fennmaradt számla-könyv tanúsága szerint a Labor Gyógy- és Vegyszer Rt. Bu-dapest, valamint a Thallmayer és Seitz Rt. gyógyszer-nagy-kereskedôktôl az elôírásoknak megfelelôen feltöltötte újgyógyszertárának gyógyszerkészletét.

A 80 éves gyógyszertár emlA 80 éves gyógyszertár emP

ati

ka

tört

én

et

3.

1.

2.


A Forgalmi naplóban 1927. január 15-ei bejegyzésbenez áll: „Isten nevében! Ora et labora!” Ezzel a bejegyzésselLÁRENCZ LÁSZLÓ megnyitotta Szent Szív néven gyógyszertá-rát, amely immár 80 éve a település egyészségügyét szol-gálja.

A gyógyszerészet szakmai múltjából tudjuk, hogy a mákgubójából kicsorduló fehér nedvbôl morfin nevû alka-loidot lehet elôállítani, amely fájdalomcsillapítókénthasználható. Az 1920-as években egy kreatív készségekkelrendelkezô büdszentmihályi gyógyszerész, KABAI JÁNOS

(1896–1936) laboratóriumi körülmények között kivontaa mákból a morfint. Sikerült üzemi kísérletei révén na-gyobb mennyiségben is elôállítani a hatóanyagot, elôszöra zöld máknövény gubójából, majd 1932-tôl a kicsépeltszáraz mákszalmából és mákgubóból is. Az értéktelenmákszalmára ezért nagy mennyiségben volt szüksége. Eztnagyapám felismerve kapcsolatai révén a termelôkkelgyûjtette és megfelelô anyagiakért alapanyagként szállít-tatta a büdszentmihályi gyárba (késôbbiekben ez a Tisza-vasvári Alkaloidagyár).

1933-ban nagyapám KÓRÓDI KATONA JÁNOS országgyû-lési képviselôvel sikeres tárgyalásokat folytatott. Megszer-vezték, hogy Tompán 60, Kelebián 40 és Csikeridán 20holdon ricinusültetvényeket hozzanak létre. Ehhez a vetô-magot az állam térítésmentesen adta a gazdáknak.

Tudvalévô, hogy az akkori repülôgépgyártás, de fôleg azüzemeltetés fontos kenôanyaga a ricinusolaj volt. LÁRENCZ

LÁSZLÓ felismerte, hogy a tompai mezôgazdasági területe növény termesztésére kiválóan alkalmas (ezzel késôbbfia is foglalkozott).

A tompai gyógyszerész fia, IFJ. LÁRENCZ LÁSZLÓ

(1909–1978) több szemeszteren át hallgatta barátjával,ORENDY HERBERTTEL (1903–1979) a szintetikus anyagokelôállításának módszereit a Müncheni Egyetemen és1932-ben Szegeden a Természettudományi Karon. Mind-errôl vegyészi, majd 1934-ben gyógyszerészi végbizonyít-ványt is szereztek. Az apai nagybácsi (DR. GÖZSY BÉLA), a szegedi Biokémiai Intézet adjunktusa felkérte ôket, hogya külföldi tanulmányokat hasznosítva a Wander Gyógy-szergyárnak dolgozzák ki a C-vitamin ipari mértékû elôál-lítását. DR. SZENT-GYÖRGYI ALBERT intézetében folytak azezzel kapcsolatos kísérletek. Az eljárás 1934-re elkészült, sígy a C-vitamin-készítmények (Citamino) is forgalombakerültek.

Megjegyezni kívánom, hogy az 1947/48-ban SZENT-GYÖRGYI ALBERT által alapított Servita Gyógyszergyárban(Budapest) a C-vitamin-készítményeket a LÁRENCZ-ORENDY üzemi technológia metódusával gyártották.

Tompa elsô gyógyszerésze tehát LÁRENCZ LÁSZLÓ lett.Gyógyszertára alapítását követôen belátta, hogy az intéz-ménye a vidéki „törpe gyógyszertárak” egyike. A nagyobbanyagi lehetôségek elérése érdekében szükségét érezteszakmai tudásának más irányokra való kiterjesztését, ka-matoztatását, melyet az idô igazolt. Tompa község egyiknapjainkban is elismert vállalkozója lett, tevékenységeiértaz idôs emberek még ma is tisztelettel emlékeznek megróla.

dr. Lárencz Lászlógyógyszerészettörténész

Memories of the 80-year-old PharmacyHoly Heart Pharmacy, Tompa, 1927The author presents the first pharmacy of Tompa through the life-work of his grandfather, senior László Lárencz (1880–1945).The founding pharmacist played a significant role both in publicand scientific life of the age. He participated in the research workto produce the first synthetic vitamin C.

lékeimlékei

1.2.3.4.

5.

Lárencz László senior (1880–1945)Lárencz László junior (1909–1978)A Szent Szív Gyógyszertár (Tompa) az emléktáblávalKóródi Katona János országgyûlési képviselô levele Lárencz László seniornak az ingyenes vetômagrólAz elsô szintetikus C-vitamin-készítmény, a Citamino

„Aki a múltat nem ismeri, az a múlt örökségeit napjainkban nem érdemli.”

(dr. Antall József)

4.

5.


Benedeki Enyedi Ó János: Falusi emberek patikája (1801)

Marosvásárhelyen a TELEKI SÁMUEL (1739–1822)által alapított Bibliotheca Telekiana (Teleki Té-ka vagy mai nevén Teleki-Bolyai Könyvtár) több

mint 200 évvel ezelôtt, 1802-ben nyitotta meg kapuit. Eza könyvtár a jelenlegi megközelítôleg 200 ezer kötetévelaz elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leg-gazdagabb erdélyi gyûjtôhelye [3], számos bibliofil ritka-ság, enciklopédikus gyûjtemény tárháza. A könyvtár négy-kötetes katalógusának [14] segítségével tájékozódhatunkrégi és ritka könyveirôl, melyek közt orvosi és gyógyszerészivonatkozásúakat is találhatunk. A marosvásárhelyi könyv-tárakban fellelhetô XVI–XVIII. századi orvosbotanikaikönyvekrôl számolt be BUDAHÁZY-NÉ BORSI MÁRIA munkatársaival a Gyógyszerészet hasábjain [2]. A XVI–XVIII. századi erdélyi or-vosló- és füveskönyvek fitoterá-piás vonatkozásainak bemutatása[7] hívta fel figyelmemet BENEDEKI

ENYEDI Ó JÁNOS Falusi emberek pa-tikája címû könyvére, amely a Te-leki Téka megnyitását megelôzôévben, 1801-ben jelent meg Ko-lozsvárott, a szerzô saját kiadásá-ban [1]. A könyvben elôfordulónépies elnevezéseket néprajziszempontból már feldolgozták.BENEDEKI ENYEDI Ó JÁNOS könyvehamarabb jelent meg, mint KO-VÁTS MIHÁLY Magyar patika, az azMagyar- és Erdély országban termôpatikai állatok, növények és ásvá-nyok, orvosi hasznaikkal egyetem-ben. A falusi külorvosoknak, földes-úraknak és lelki tanítóknak számok-ra. Hogy a falusi ügyefogyott betegadozó népek kevés költséggel és azok-nak bizodalmas kivánságok szerént segíthessenek. Pest, 1835(8. r., 16 és 488 l) címû munkája [8].

Dolgozatom célja e 200 évvel ezelôtt megjelent erdélyireceptgyûjtemény bemutatása és értékelése a mai követel-ményeknek és szempontoknak megfelelôen.

A kötet szerzôje BENEDEKI ENYEDI Ó JÁNOS seborvos.Életrajzi adatairól eddig mindössze annyit tudunk, hogy1758 körül született és 1819. május 10-én hunyt elParajdon (jelenleg Hargita megye). 1787-tôl haláláig aParajdi Császári és Királyi Só–Tisztség mellett, királyi seb-orvos volt [11]. Nagy mûveltségû, több nyelvet ismerôember hírében állt. Aktív tagja volt az Erdélyi MagyarNyelvmívelô Társaságnak [4]. Azt, hogy a szerzô hol és

milyen orvosi tanulmányokat végzett, nem ismerjük, azazonban könyvének szövegébôl kiderül, hogy anatómiaiés élettani ismeretei alaposak.

A könyv címlapján a következô felirat található: „Falusiemberek PATIKÁJA a’ falun lakó minden keresztyén valláson lé-vô tisztelendô papokhoz, melyben a’ falusi embereknek leg-nevezetesebb nyavalyáinak orvoslások irattak meg. A’ parajdiTsászári és Királyi tekintetes nemes Só-Tisztség mellett levô ki-rályi seb-orvos BENEDEKI ENYEDI Ó JÁNOS által. Nyomtatta-tott a’ Könyv-Szerzônek tulajdon maga Költségével 1801. Eszt.Hochmeister Márton betûivel.”

A marosvásárhelyi Teleki Téka T. 16 730 jelzetû példá-nyának összterjedelme 292 oldal (XX+270+II), mérete 17cm (8°). A szerzô költségén 1801-ben került kiadásra,PETRIK szerint [8] Kolozsvárt, SZINNYEI szerint [9, 10] pedigSzebenben és Kolozsvárt. Ebben nincs ellentmondás, mi-

vel a Hochmeister családnak ezidôben Szebenben és Kolozsvá-ron is volt nyomdája.

A könyv szerzôje a falusi em-bereken kívánt segíteni, de eztnem közvetlenül tette, hanem afalusi papok útján, hogy azok or-vos hiányában segíthessenek ahozzájuk forduló betegeken. Eztaz „Ajánló levél”-ben meg is indo-kolja: „…a múlt századunk (itt aXVIII. századot kell érteni) végefelé, tíz, husz, annyival-is szaporo-dott számok az Érdemes OrvosUraknak, mint sem a’ múlt század-nak elején voltak; De óh fájdalomezek az Érdemes Orvos Urak-istöbbnyire mind a’ nagy Városokbanszoktak letelepedni […] olyas he-lyeknek ahol Méltóságok nintsenek,nevezetesen a’ Székely helységekbenmind tsak Tanáts kérdeni a’ Tiszte-letes Papjokhoz szoktak folyamodni.[…] Sajnos sokszor ôk sem tudnaksegíteni […] minthogy mind addig

ily forma öszveszedésekkel egy orvos Könyvetske se volt még édesMagyar Nemzetem született nyelvén…”.

A könyvhöz többek között KIBÉDI MÁTYUS ISTVÁN

(1725–1802) Nagyküküllô és Marosszék fôorvosa írt aján-lást, valamint MAURER SÁMUEL, aki 1799 és 1802 közöttMAUKSCH TÓBIÁS marosvásárhelyi patikájának provisorjavolt [6].

A könyvecske öt szakaszra oszlik. Az elsô szakasz A’ Romlandó Ember belsô, a második A’ külsô nyavalyákrólszól, a harmadik szakasz A’ külsô orvosságokat soroljafel, a negyediknek nincsen címe, de a szerzô megjegyzi,hogy VÉBER KÁROLY dániai orvos német nyelvû munkájáttartalmazza, amit maga fordított magyarra. Végül az

A 200 éves receptkönyvA 200 éves receptkönyvK

uri

ózu

mo

k


utolsó szakasz Veszprémi István Orvos Könyvének Réguláitismerteti.

A hangsúlyt a könyv címének megfelelôen a gyógykeze-lésre helyezi. Az elôírt gyógyszereket szabályos receptekformájában rendeli. Elôször latinul, majd magyarul isfelírja azokat és megadja árukat is „a’ Patikárius munkájá-val együtt a’ mostani ídôhöz szabva”. Egy-egy betegségre rend-szerint több vényt is felír. A kötetben összesen 158 latin,illetve magyar nyelven írt recept található. Közli az akkorhasználatos mértékegységeket is. Fôleg növényi eredetûe-ket rendel, de gyakran szervetlen anyagokat is és gyógy-szertári készítményeket: extraktumokat, emplastrumokat,pilulákat, kenôcsöket stb.

A 158 receptben 108 gyógynövényt, 22 szervetlen anya-got és 34-féle gyógyszertári készítményt azonosítottam,ezeket táblázatba foglaltam össze és néhány példát az ál-tala használt elôirat formájában mutatok be.

Végül ellenôriztem, hogy ezek közül hány és mely voltmegemlítve, illetve hivatalos a korabeli gyógyszerészi do-kumentumokban, így a Teleki Téka állományában megta-lálható 1745-ben kiadott TORKOS JUSTUS JÁNOS általösszeállított Taxa Posoniensisben [12] és az 1775-ben ér-vénybe lépett Pharmacopoea Austriaca Provincialis II. kiadá-sában [13]. Az elôbbiben a 108 gyógynövény közül 98-at,míg az osztrák gyógyszerkönyvben 101-et találtam, a gyógy-szertári készítmények közül pedig 16-ot, illetve 33-at. Te-hát többségükben a hivatalos gyógyászatban elfogadottgyógynövényeket, gyógyszereket javasolta a különbözô tü-netek kezelésére.

BENEDEKI ENYEDI Ó JÁNOS 200 évvel ezelôtt írt könyvé-nek receptjeiben nagyon sok ma is használatos gyógynö-vény, gyógyszer található, amelynek indikációi napjaink-ban is helytállók, bár akkor még hatóanyaguk, hatásme-chanizmusuk nem volt ismeretes, hanem többnyire a nép-gyógyászatból átvett empirikus, tapasztalati megfigyelésekalapján kerültek be a hivatalos gyógyászatba. Néhányatközülük betûhíven bemutatok:

Az I. fejezetbôl:A’ köhögésrôl.

Rp./ Fol. Althaeae M. j. Végy Fejér Málva levelet 1 marokkalRad. Althaeae Unc. j. — — gyökeret 2 LototRad. Liquiritiae Unc. 1/2 Édes gyökeret 1 Lotot— Polygalae Unc 1/2 Keresztfû fejér gyökeret 3 LototFlor. Rhoeados Dr. ij. Veres Pipats Mák Virágot

vagy vad Mák fél Lotot— Verbasci Unc 1/2 Ökörfark nevezetû

Koronák Virágát 1 LototM. ConcissaD.S. Species p. Theae az ára 16 Kr.

* * *

A II. fejezetbôl:Fagyás (Pernio)

Rp./ Axungiae Porcinae Végy Sertés háj’ Sirt,Sev. Cerv. Szarvas FadgyatOlei Lauri Bálfi mag OlajatCerae Citrin. aa Sárga viaszszat mindenikbôl 4 LototCamphor. Unc.1/2 Ezek közzé elegyits 2 Lot erôs Égetbor

Delicantur Camohora in Spir.V. rectif. Unc.j. Spiritussal fel-elegyített Kámfort 1 LototMisceantur omnia, ut.f.l..a. Ungventum Mind ezeket öszve-kavarván, készits

belôlle fagyás ellen- való lágy Irat

* * *A III. fejezetbôl:

A ’Belsô Orvosságoknak Rendéröl.Hashajtó, vagy Alolról Tisztito Orvosságok (példák):Tisztitott Manna. Manna electaTisztitott Borkö. Cremor tartariRhabarbara Gyökér Por. Pulvis radicis RhabarbaraeJalappa Gyökér Por. Pulvis radicis JalappaeBétsi Hashajtó. Aqua Laxativa Dispensatorii Viennensis

Fodor Andrea,Marosvásárhely, Farmaplant Gyógyszertár

A 2004. május 20–22-én Lillafüreden tartott XXXIX. Rozsnyay-emlékversenyen

II. helyezést nyert dolgozatának kivonata.

Irodalom1. Benedeki Enyedi Ó János: Falusi emberek patikája. Hochmeister

nyomda, Kolosvár, 1801.2. Budaházyné Borsi Mária, Budaházy István, Rácz Gábor: Ada-

tok a marosvásárhelyi könyvtárakban fellelhetô XVI–XVIII.századi orvosbotanikai jelentôségû mûvekrôl. Gyógyszerészet,35, 7, 1991, 363–367.

3. Deé Anikó, Sebestyén Spielmann Mihály, Vakarcs Szilárd(szerk.): Emlékkönyv a TELEKI TÉKA alapításának 200. évfor-dulójára 1802–2002. Mentor, Marosvásárhely, 2002.

4. Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmivelô Társaság Iratai.Akadémiai, Bukarest, 1955. 292, 348, 351, 401.

5. Olosz Katalin: Külömbféle Nyavallyák orvoslására szolgáló falusipatika. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 3., Kolozsvár,1995, 42–50.

6. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai.EME, Kolozsvár 2002. 69.

7. Péter H. Mária: A XVI–XVIII. századi, erdély orvosló- és füvész-könyvek fitoterápiás vonatkozásai. EME Orvostudományi Érte-sítô 2004. 77., 1. (megjelenés alatt).

8. Petrik Géza: Magyarország Bibliographiája 1712–1860. 1/2 kö-tet, Pallas, Budapest, 1892,. 647.

9. Szinnyei József: Magyarország természettudományi és mathe-matikai Könyvészete 1472–1875. Kiadja a Kir. Magyar Termé-szettudományi Társulat, Budapest 1878. 155.

10. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. kötet. KiadjaHornyánszky Viktor könyvkereskedése, Budapest, 1893., 1333.

11. Vécsei András dr. parajdi családorvos személyes közlése.12. * * * Taxa Pharmaceutica Posoniensis ed Torkos Justus János

1745.13. * * * Pharmacopoea Austriaco–Provincialis. Ad Mandatum

S.C.R. – Apost. Majestatis. Ed. Secunda. Typ. Joannis ThomaeNob. de Trattnera MDCCLXXV, Viennae 1775.

14. * * * Bibliothecae Samuelis S.R.I. Com. Teleki de Szék. Parsprima–Quarta. Vienna, 1796, 1800, 1811, 1819.

The 200-year-old Formulary The author presents János Ó Benedeki Enyedi’s book entitledVillage People’s Pharmacy (1801) owned by the TelekiCollection of Marosvásárhely. The formulae of the book cover alot of medicinal plants and drugs which are used, with their for-mer reliable indications, even today. Though at that time theiragents and the way of their efficaciousness were not known butofficial therapy could use them through an empirical approach,on the basis of the observations of traditional medicine.

V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM16 Gyógyszerészettörténet �K

uri

ózu

mo

k

Agyógyszerkönyvek minden idô-ben az adott kor tudományos-ságát, ismeretanyagát tükröz-

ték. A XVIII. század e téren is megúju-lást, reformot hozott.

A Habsburg Monarchia országai-ban MÁRIA TERÉZIA uralkodása idejéna bécsi Dispenasatoriumok voltak ér-vényben, Csehországban 1739-ben aprágai orvosi kar megalkotta az or-szág saját gyógyszerkönyvét. Magyar-országon részben a bécsi, részben aprágai Dispensatorium elvét alkalmaz-ták, de az önállósodásra valló törek-vések jelei már megmutatkoztak, hi-szen 1732-ben kinyomtatták a kassaiAntidotariumot, 1745-ben Po-zsonyban pedig a TOR-KOS JUSTUS JÁNOS általösszeállított Taxa phar-maceutica… került ki-adásra.

A GERARD VAN SWI-ETEN (1700–1772) általkidolgozott és beveze-tett egészségügyi refor-mok jelentôs része érin-tette a gyógyszerészetetis, a megfelelô szintûképzés megszervezésétéppúgy, mint a gyakor-lati munka számos terü-letét. Az 1770-ben élet-be léptetett egészségügyifôszabályzat, a GeneraleNormativum in Sanitatismegemlíti, hogy ki fog-nak adni egy új gyógy-szerkönyvet is. A megva-lósulást VAN SWIETEN márnem érte meg, mivel ha-lála után két évvel, 1774-ben jelent meg a Pharma-copoea Austriaco-provin-cialis, amely bizonyos értelemben új-donság volt, de – mint látni fogjuk –vitát is szított.

Nemcsak külsôre – csekélyebb ter-jedelmével és szolid külsejével –, ha-nem tartalmilag is eltér a korábbi bé-csi gyógyszerkönyvektôl, amely a másszempontú elrendezésben, valamint a

gyógyszerkincs lényeges mennyiségicsökkentésében és egyszerûsítésébenmutatkozik meg. Az elsô rész 51 ásvá-nyi, 421 növényi és 54 állati eredetûanyagot tartalmaz, latin és német el-nevezésükkel egyetemben. A másodikrész a kémiai jelek, a mértékegységek,a súlyok stb. ismertetése, majd agyógynövényekre vonatkozó közlésekkövetkeznek. A harmadik rész az ún.compositáké, illetve a kémiai prepa-rátumok készítésének leírásait is tar-talmazza, ez esetben a rendezés elve abetûrend.

Az osztrák tartományi gyógyszer-könyv érvényes volt az egész Habs-burg-birodalomban (az osztrák tarto-mányok, Cseh- és Morvaország, Ma-gyarország, az osztrák Németalföld,a délnyugat-németországi birtokok,

Lombardia), tehát az újszerûsége ab-ban áll, hogy ez az elsô birodalmipharmacopoea. A kötet összeállításá-ban ANTON STÖRCK (1731–1803) pro-tomedikus, NICOLAUS JOSEPH JACQUIN

(1727–1817), a bécsi egyetem kémia-és botanikaprofesszora, valamintJOHANN JACOB WELL (1725–1787), abécsi Fekete Medve Gyógyszertár tu-lajdonosa, egyben a bécsi egyetemtermészettudományokat oktató pro-fesszora vett részt. WELL személyévelvégre gyakorló gyógyszerész is beke-rült a munkatársak közé. A szerzôk az

elôszóban kitértek arra a tény-re, hogy tekintettel alakosság igényére, il-letve az idôsebb gya-korló orvosok meg-szokásaira, megtar-tottak néhány, a kézi-eladásban hagyomá-nyos olyan szert,amelynek a hatásos-ságáról saját maguksincsenek meggyôzôd-ve. Ez az engedékeny-ség azonban a fiata-labb orvosnemzedékfigyelmét és vitaked-vét is felélesztette.

1785-ben Pozsony-ban és Lipcsében adtaki HUSZTY ZAKARIÁS

TEOFIL (1754–1803)felvidéki orvos a gyógy-szerkönyvvel kapcsola-tos kritikáját tartalma-zó könyvét (KritischerKommentar über die ös-

terreichische Provinzial-pharmacopee mit einem Ent-

wurfe zu einem gemeinnützigen ver-besserten Dispensatorium). Az egyik meg-jegyzése arra irányult, hogy miértnem vontak be a kötet összeállításábagyakorló orvost is, hiszen terápiás ta-pasztalatuk leginkább nekik van. Ki-fejtette, hogy alapvetô összefüggésvan a patikai szerek minôsége és agyógyítás kimenetele között. A gyógy-szerészet szakmai tartalmának hatása

KönyvritkaságKönyvritkaságPharmacopoea Austriaco-provincialis, Bécs, 1774

2007. JÚNIUS Gyógyszerészettörténet �17

eredményezi azokat a szereket, ame-lyek az egészség visszanyerését, illetvemegtartását célozzák. HUSZTY nézeteszerint egy jó Dispensatoriumnak nagyhatása van a gyakorlati orvoslásra.„Közismert, hogy mennyire szükséges a jópatika léte, de a gyakorló orvos szerencsé-je is nagyban hozzájárul a terápia sikeré-hez, amely végül a beteg gyógyulásáteredményezi” – írta a kötetben. Majdmegfogalmazta abbéli véleményét,miszerint a jó gyógyszerkönyvnek aza feladata, hogy a szakmai hiányossá-gokat pótolja, segítséget nyújtson.Pontosan meghatározta, hogy mi az,aminek nem kell egy megreformáltgyógyszerkönyvben szerepelnie: vagy-is a hatástalan, a felesleges, az undortkeltô szereknek, valamint azoknak akülföldi alapanyagoknak, amelyeketolcsóbb hazaival lehet pótolni. A nó-menklatúra megújítását is felvetette,mivel a beteg nem érti a „ködösítô”fantázianeveket (Aqua carminativaregia, Aqua angelica vagy éppen a sze-ráfokról és kerubokról elnevezett la-xatívák stb.), „hagyjuk az égi elnevezése-ket a teológusokra” – jelentette ki. A cím-lappal szemben elhelyezett metszetmég jobban kihangsúlyozza HUSZTY

véleményét a korabeli patikákról. Egygyógyszertári ellenôrzést ábrázol akép, amelynek során az ellenôrökegymás után kiöntik, megsemmisítika polcokon talált rossz, hatástalanszereket.

HUSZTY mûvének igen erôteljes bel-és külföldi visszhangja volt. Az idô-sebb nemzedék általában negatívanreagált, a fiatalabbak, akik a felvilágo-sodott eszméket a tudományok min-den területén lelkesen fogadták, öröm-mel mellé álltak és támogatták javas-latait, sokan idéztek mûvébôl. Egy kis-sé élesen megfogalmazott szóváltásavolt ERNST GOTTFRIED BALDINGER

(1738–1804) német professzorral,aki így vélekedett: „A legjobb Dispen-satorium sem hasznos az államnak, mi-vel az idióták nem tudják azt használni,viszont a jó orvosok saját maguktól is alegjobbat tudják megtenni…” HUSZTY

udvarias, szellemes, ám mégis szikla-szilárd válasza ez volt: „Baldinger Úrengedelmével én azt gondolom, hogy egyjó gyógyszerkönyv éppen ezeknek az idió-táknak jönne jól. …A Dispensatoriumadja meg az alaphangot, ha az rosszulhegedül, akkor az idióták is egyre rosz-szabbul fognak táncolni.”

HUSZTY jobbításra ösztönzô bírálatanem maradt hatástalan, 1794-benmegjelent a birodalmi gyógyszerkönyvjavított változata. Ennek összeállításá-ban részt vett az ifjabb JAQUIN is, aki alegkorszerûbb nézeteket és ismereteketis érvényesítette a kiadványban.

dr. Kapronczay Katalinfôkönyvtáros,

Semmelweis OrvostörténetiKönyvtár, Budapest

Book RarityPharmacopoea Austriaco-provincialis,Vienna, 1774In the countries of the Habsburg Monarchy,during the reign of Maria Theresa, the VienneseDispensatories were in force. In Hungary, theprinciples of the Viennese, and also the PragueDispensatories were applied. In 1774, the pub-lication of the Pharmacopoea Austriaco-provin-cialis was not received quite favourably on allparts. The arguments and the counter-argu-ments are cited by the author.

Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár1023 Budapest, Török u. 12.Tel.: (1) 212-5368, (1) 212-5421Fax: (1) 212-5438Nyitva tartás: H–Cs: 9.00–19.00 óráig, K–Sz: 9.00–17.00 óráig, P: 9.00–16.30 óráig.

V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM18 Gyógyszerészettörténet �K

özg

yûjt

em

én

y

Diákokból professzorokKiállításunk anyagát egyetemünk több mint három és fél év-százados történetének az Egyetemi Levéltárban ôrzött leg-értékesebb és leglátványosabb forrásai közül válogattuk ki.

Atizenhárom tárlóban tematikus csoportosításbanhelyeztük el az intézmény alapítását, az országfôvárosába helyezését, az egyetem épületeit, pro-

fesszorainak oktatói és tudományos, hallgatóinak tanul-mányi tevékenységét, az universitas legnagyobb jubileumiünnepségeit bemutató dokumentumokat és tárgyi emlé-keket.

Az ország legrégebbi folyamatosan mûködô felsôfo-kú intézményének, az Eötvös Loránd Tudomány-egyetemnek a történetét idézte föl az Egyetemi Levél-tár Diákokból professzorok címû kiállítása 2006. feb-ruár 2.–március 6. között. Kissné Bognár Krisztinaavatott válogatása a félszáz mûtárggyal gyönyörköd-tette és elgondolkoztatta a látogatókat.

Az elsô tárlóban a PÁZMÁNY PÉTER által 1635. május12-én kiadott alapítólevél és a bíboros birétuma volt lát-ható. Az oklevelet az esztergomi érsek saját kezû aláírá-sával és kardinálisi pecsétjével hitelesítette.

A második vitrinben a kez-detben csak bölcsészeti és hittu-dományi karral mûködô egye-tem kibôvítését és teljes négyka-rú universitásszá válását megha-tározó dokumentumok kerültekelhelyezésre. A jogi kar meg-alapítását LÓSY IMRE és LIPPAY

GYÖRGY esztergomi érsekek ado-mányai tették lehetôvé. Az 1667.január 2-án kelt nyilatkozat az ôvégrendeletük végrehajtásakéntrendelkezett a kar megnyitásá-ról. MÁRIA TERÉZIA 1769. július17-én írta alá a dunaföldváriapátságot adományozó okleve-let, megteremtve ezzel az orvos-tudományi kar mûködésénekfeltételeit és egyben királyi rang-ra emelve a nagyszombati egye-temet. A királynô 1780. március25-én kiadott diplomája – aDIPLOMA INAUGURALE – a márBudára költöztetett egyetemeterôsítette meg kiváltságaiban. A „nagy szabadalomlevél” az in-

tézmény újjáalakításának roppant díszes dokumentuma.A belsô címlapon az újonnan adományozott pecsétek szí-nes képei láthatók, a hitelesítést a sárga zsinóron függô 14cm átmérôjû aranytokban piros viaszba nyomott uralko-dói címeres pecsét, valamint MÁRIA TERÉZIA saját kezûaláírása szolgálja. Az oklevelek mellett a tárlóban eredetiegyetemi nagypecsét és a kari pecsétek lenyomatai is kiál-lításra kerültek.

A harmadik tárló az egyetem nagyszombati, budai éspesti épületeirôl készült rajzokat és fényképeket mutatta be.

A negyedik vitrinben az oktatási tevékenységet a kezde-tektôl segítô két egyetemi intézmény, az Egyetemi Könyv-tár és a Botanikus kert dokumentumai kerültek elhelyezés-re. A könyvtár XVIII. század végén kiadott alapszabálya,valamint a Botanikus kert 1811-bôl származó leltárköny-ve egyetemünk legrégebbi iratai közé tartozik.

Az ötödik vitrinben az universitas vezetôinek munkájátdokumentáló köteteket helyeztünk el. A három évszázad-ból származó ritkaságok közül az elsô a DOBRONOKI GYÖRGY

rektor által 1636. január 1-jén megkezdett napló, ami azegyetem nagyszombati életének elsô éveirôl tartalmaz igenérdekes bejegyzéseket. A XVIII. századból származik a böl-csészettudományi kari dékánok által vezetett diarium. A har-madik kötet az egyetem elsô, napjainkig fennmaradt egye-temi tanácsülési jegyzôkönyve az 1940/41-es tanévbôl, akorabeli egyetemi vezetôség tagjainak eredeti aláírásaival.

A hatodik tárló intézményünk professzorainak, közü-lük is második névadónknak,EÖTVÖS LORÁNDNAK egyetemi pá-lyafutásába ad betekintést. A la-tin, majd 1848/49-tôl magyarnyelvû tanrendek, a rektori arc-képcsarnok kötetei és az egyetemibeszédek mellett a bölcsészettu-dományi kar jelvényét ábrázolókárpit, valamint az 1848-as egye-temi nagypecsét kerültek itt elhe-lyezésre.

A következô négy vitrinben hí-res professzoraink levéltárunk-ban ôrzött hagyatékaiból válo-gattunk személyes iratokat ésegyetemi, valamint tudományospályafutásukat bemutató doku-mentumokat. MÖDLINGER GUSZ-TÁV biológus, FEJÉR LIPÓT mate-matikus, OROSZLÁN ZOLTÁN ré-gész, mûvészettörténész és PAIS

DEZSô nyelvész az universitasdiákjaiból váltak az intézménykiváló tanáraivá és tudomány-águk hazánkban és világszerte iselismert képviselôivé.

Az ELTE Egyetemi LevéAz ELTE Egyetemi Levé

1.


A tizenegyedik és tizenkettedik tárló a hallgatókhozkapcsolódó egyetemtörténeti forrásokat mutatta be. Az1776-ban Nagyszombatban kiállított orvosdoktori okle-vél (amely egyedüli dokumentumként nem levéltárunk,hanem a Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyv-tár és Levéltár tulajdona), a XIX. század végérôl származójogi kari indexek, a XX. századi jogászbáli táncrend, TANGL

KÁROLY bölcsészdoktori oklevele, a XVII. századi promó-ciós könyv, a szigorlati jegyzôkönyv, KODÁLY ZOLTÁN dok-tori származási lapja a hallgatók egyetemi életének külön-bözô pillanataiba engedtek betekintést.

Az utolsó vitrinben az egyetem nagyszombati megala-pításáról megemlékezô három jelentôs jubileumi ünnep-ségsorozat (1935, 1960, 1985) dokumentumai közül azország legrégebbi folyamatosan mûködô felsôfokú intéz-ményét köszöntô hazai és külföldi üdvözlô oklevelek ke-rültek bemutatásra.

Kissné Bognár Krisztinafôlevéltáros,

ELTE Egyetemi Levéltár,Budapest

ltár idôszakos kiállításaltár idôszakos kiállítása

1. Az idôszakos kiállítás plakátja2. Díszoklevél az egyetem érdemeit kifejezô törvénycikkrôl (1935)3. Diploma inaugurale (1780)

Students Who Became ProfessorsTemporary Exhibition of the Archives of Lóránd Eötvös University In the first exhibition case the deed of foundation, issued by PéterPázmány on 12 May 1635, and the cardinal’s biretta were to beseen. The charter was attested by the signature of the archbishopof Esztergom and the cardinal’s seal.

The second glass-case presented the documents which certifiedhow the university of only two faculties, those of arts and theolo-gy, developed into a complete university of four faculties. MariaTheresa signed the deed of gift of the Abbey of Dunaföldvár, on17 July 1769, that enabled the Medical Faculty to function andraised the university of Nagyszombat to a royal rank.

Drawings and photos about the university buildings of Nagy-szombat, Buda and Pest were exhibited in the third show-case.

The fifth vitrine contained books and leaflets of documentaryvalue covering the work of the leaders of the university. The firstpiece of these rarities, dating back to three centuries, was RectorGyörgy Dobronoki’s diary. He started to write this ddocument on1 January 1636, and took interesting notes of the first years ofthe university in Nagyszombat.

The other four vitrines showed a selection from the legacy ofthe famous professors of the university, preserved in the Archives.

2.

3.


Az utóbbi idôben örvendetesen növekszik az érdeklôdés agyógyszerészet múltja iránt. Ebben döntô szerepe van aszakterület rendezvényeinek és kiadványainak. A közfor-galmú, szerzetesi és katonai gyógyszertárak fejlôdésévelkiterjedten foglalkoznak a kutatók, alig találunk viszontadatokat a régi kórházak gyógyszerellátásáról. Ezért a ré-gi források tanulmányozása során felbukkant utalásokatcsokorba szedve igyekszem ismertetni, ezzel is ösztön-zést adva a témakör további, alaposabb feldolgozására.

Arégebbi századok részben gyógyintézet, inkábbazonban szegényház jellegû polgári ispotályai-ban kicsiny volt az ágyszám, ezért a jelentkezô

gyógyszerigényt a helybeli gyógyszertárakból biztosítot-ták, külön kórházi gyógyszertár létesítése nem volt in-dokolt. (A szerzetesi és katonai kórházak fejlôdése elté-rô volt, ezekkel ezúttal nem foglalkozom.)

Az újabb, korszerûbb kórházak építése, az ágyszámemelkedése, a betegforgalom növekedése és az intenzí-vebb gyógyító munka lassanként kikényszerítette a helyzetfokozatos megváltozását.

A kórházi gyógyszertár gondolata – ismereteim szerint– elôször a XVIII. század végén jelentkezett hazánkban.HOFFINGER JÁNOS GYÖRGY (1759–1792), a magyarországimunkaegészségügy egyik korai képviselôje egyik munkájá-ban tért ki erre a kérdésre.

HOFFINGER 1782-ben a bécsi egyetemen szerezte orvosidiplomáját. Elôbb Zalatnán, majd Oravicabányán volt bá-nyaorvos, de 1785-ben már Selmecbányán bányakerületifôorvos. Az említett bányavárosokban megismerhette amunkások egészségi állapotát, betegségeit. Tapasztalataités a helyzet javítására vonatkozó javaslatait írásba foglal-ta, késôbb pedig kötetbe gyûjtve nyomtatásban is kiadta.A Vermischte medicinische Schriften (Vegyes orvosi írások)címû kötetbôl minket a bányászok számára építendô sel-meci kórház terve érdekel. A 238 ágyasra tervezett kórháztervében ugyanis gyógyszertár létesítésére is gondolt.

Akkoriban az ország azon helységei, vidékei részesültekjobb egészségügyi ellátásban, ahol a kincstár tulajdoná-ban lévô bányák, erdôk és uradalmak voltak. A kincstárivagyont kezelô bécsi udvari kamara ugyanis felismerte,hogy saját érdeke a munkások egészségi állapotának a ja-vítása. A felvidéki bányavárosokban már 1547-tôl fizetettkamarai orvos mûködött. HOFFINGER idejében a selmecibányakerületben a fôorvos mellett öt seborvos (kirurgus)is a kamara alkalmazottja volt. A bányászok térítésmente-sen kapták a gyógyszereket, ezeket – évenként váltakozva– a városban lévô három gyógyszertár szolgáltatta. A vé-nyeket negyedévenként Bécsbe kellett felküldeni, a kifize-tés elôtt ott ellenôrizték azokat.

HOFFINGER a kórházi gyógyszerellátásra vonatkozó el-képzeléseit megbeszélte a három gyógyszerésszel. (Közü-lük az egyik feltehetôleg az a WINTERLICH FERDINÁND volt,aki 1781-tôl elôbb segédként, majd tulajdonosként mû-ködött a városban, s a WINTERLICH-TÉLESSY orvos-gyógysze-rész család ôse.) A kórház építési tervében a gyógyszertá-rat a földszintre helyezte. A két helyiség közül az egyik agyógyszerész lakószobája, a másik a laboratórium lett vol-na. HOFFINGER elképzelése szerint ezzel a kórházon belülhelyet biztosított volna a gyógyszertárnak, viszont a há-rom gyógyszerésznek közösen kellett volna a költségeketvállalnia, vagyis gondoskodni a berendezésrôl, a felszere-lésrôl, a gyógyszerkészletrôl és az alkalmazottról. Közösenélvezték volna a hasznot is. HOFFINGER számítása szerint abefektetés már a második évben megtérült volna. A gyógy-

Pa

tik

atö

rté

ne

t

1.

Gyógyszerellátás a régi kGyógyszerellátás a régi k2.

21Gyógyszerészettörténet �

szertár felügyeletét negyedévenként váltogatva az egyikgyógyszerész biztosította volna. HOFFINGER megállapodotta gyógyszerészekkel az elszámolás módjában is.

HOFFINGER terve akkor nem valósult meg, ô maga fiata-lon elhunyt, a kórház csak 1821-re épült meg, de lényege-sen szerényebb változatban. Megvalósult azonban a tervPesten. Az 1798. május 24-én megnyílt Pesti Szent RókusPolgári Közkórház 1834-ben készült történeti leírásából tud-juk, hogy a fôépület földszinti elôcsarnokából nyílt a gyógy-szertár (laboratórium), a mellette lévô két szoba egyike agyógyszertár vezetôjének, a másik a szolgájának a lakásavolt. A gyógyszertárat a pesti gyógyszerésztestület (Gre-mium pharmaceuticum Pestinense) mûködtette, és fizettea gyógyszerész-gondnokot és a laboránst. A gyógyszerszál-lítás a kórház elsô évtizedeiben FRÜBAUER FERENC MagyarKorona Gyógyszertárából történt. (Ez a Kálvin, a Múzeumés a Baross utca közti egykori épületben volt.)

Az 1834-ig mûködô kórházi gyógyszerészek nevét is is-merjük: VRANICS IGNÁC, KREDICS JÓZSEF, NEICHL MIKSA,LUST FERENC. A gyógyszerek a kórházi kiadások között igenjelentôs tételként szerepeltek. Az említett 1834-i beszá-

moló szerint az évenkénti rendes kiadások között a bete-gek élelmezése 9000–10 000 Ft, a gyógyszerek ára5000–7000 Ft, a tisztviselôk és a szolgaszemélyzet fizetése6000 Ft volt.

A Rókus Kórházról készült leírással azonos évben,1834-ben írta MUNKÁTSY MIKLÓS orvosdoktori értekezéséta pesti egyetemen a kórházépítésrôl. Ebben megállapítja:„Minden jól elrendelt nagyobb kórházban, egy ügyes és jól kita-nult gyógyszeres [a gyógyszerész korabeli megnevezése] fel-vigyázása alatti gyógyszertárnak felállítása szükséges, mivel akórházba orvosságot a városban messze fekvô gyógyszer-tárakbólhordani nem csak vesztegetés, de káros is.”

MUNKÁTSY értekezését Arad vármegye nemeseinek aján-lotta. Aradon ugyanis az elôzô évben társadalmi mozga-lom indult egy új kórház építésére. (A szükséges pénzalap-hoz hozzájárult SZIKRA-BOROS ANDRÁS „gyógyszertárnok”is.) MUNKÁTSY értekezése részletesen kidolgozott tervezet,

2007. JÚNIUS

kórházakbankórházakban3.

4.


amit Aradon fel is használtak. 1841-ben az Orvosi Tár ha-sábjain MUNKÁTSY már mint „kórházi igazgató orvos” szá-molt be a megvalósult új létesítményrôl. Ebben olvashat-juk: „Mi a kórházi gyógyszertárt illeti, ez a kórház napkeletiszárnyán … egy három öles hosszú, szintannyi széles, két öl és2 láb magasságú terembül áll; – mellynek nem csak butoros, degyógyszeres elrendeltetése is minden tekintetben egy jól rende-zett gyógyszertárt mutat mindenkinek; ezen gyógyszertár azon-ban tulajdonképp nemcsak a kórházi betegeknek, de az 1838-dik év Böjtmás hava 27-rôl szóló N.M.K Helytartó Tanács10,078. szám alatti engedelménél fogva, a kórházon kívül ren-delt orvosi szerek kiszolgáltatásával is foglalatoskodik.”

Más jelentôsebb korabeli kórházak (pl. Gyôr, Sátoral-jaújhely) valamelyik helybeli gyógyszertárból vásároltákaz orvosságokat. dr. Dörnyei Sándor,

BudapestDrug Supply in Old HospitalsThe idea of hospital pharmacies – to my knowledge – came upfor the first time in Hungary at the end of the18th century.János György Hoffinger (1759–1792), an early representative oflabour hygiene in our country, treated this subject in one of hisworks. Hoffinger’s plan was not realized at that time but a phar-macy could open from the hall of Saint Rókus Civil GeneralHospital of Pest, on 24 May 1798.

1.

3.2.

4.5.6.

Hoffinger János György arcképe. J. E. Mansfeld metszeteHoffinger ex librise az aláírásávalA tervezett selmeci bányászkórház homlokzataA gyógyszertár a tervezett kórház alaprajzábanA Rókus Kórház 1834-ben. Lehnhardt Sámuel metszeteMunkátsy Miklós doktori értekezésének két címlapja

Pa

tik

atö

rté

ne

t

5.

6.


Emlékezés a hazai szerveskémia-tudomány és a szerves kémiai ipar megalapítójára halálának 50. évfordulójánZemplén Géza a szerves kémia területén nemzetközilegis elismert kiemelkedô munkát végzett. Hazánkban elô-ször a Mûegyetemen létesítettek szerves kémia tanszé-ket 1913-ban, amelynek ô volt elsô vezetô professzora43 éven keresztül.

Aszénhidrátok kémiájában végzett kutatásaival vi-lághírûvé vált. Nagy jelentôségû eljárásaival és újmódszereivel: a cukoracetátok nátriummetilátos

szappanosítása, új cukorlebontások, oligoszacharidok ésglükozidok szintézise a Zemplén-féle higanyacetátosmódszerrel – a flavonoidok és végül a cukorformazánokterületén végzett kutatásaival számos vegyület szerkezetétsikerült felderítenie és szintézisét megoldania.

ZEMPLÉN GÉZA nagy érdeme, hogy maga körül kialakí-totta a szerves kémia elsô tudományos iskoláját, a Zemp-lén-iskolát [1], melynek tagjai az egyetemi katedrákon ésszerves kémiai iparunk vezetô beosztásaiban mindenüttmegtalálhatók. Tanítványai közül az egyik leghíresebb azAmerikában élô OLÁH GYÖRGY, aki 1994-ben kémiai No-bel-díjat kapott. Tanári pályafutásának 43 éve alatt a ve-gyészmérnök-generációk tanításával, nevelésével, a Chi-noin-gyógyszergyárral, valamint más üzemekkel folytatottgyakorlati munkásságával közvetlenül is részt vett szervesvegyiparunk fejlesztésében.

A család és az indulás – az Eötvös KollégiumZEMPLÉN GÉZA 1883. október 23-án született Trencsénben.Édesapja, ZEMPLÉN JÁNOS kis jövedelmû postai tisztviselôvolt. Édesanyja, PÁLFY JOHANNA a kor szokása szerint a ház-tartással és a gyerekek nevelésével foglalkozott.

GÉZA ifjúkorának nagyobb részét Fiumében töltötte,ahol édesapja akkoriban szolgálatot teljesített. Ebben adöntôen olasz és horvát nemzetiségû városban végezte elaz elemi és a középiskoláját. Tanulmányai során olaszul,németül és franciául anyanyelvi szinten megtanult.

1900-ban érettségizett kitûnô eredménnyel a fiumeiolasz fôgimnáziumban. Ezután a Budapesti Tudomány-egyetemen folytatta tanulmányait természetrajz és kémiaszakon Eötvös-kollégistaként.

A nagy hírû Eötvös Kollégium elôkészítése EÖTVÖS

LORÁND rövid életû miniszterségéhez fûzôdik, ôt WLASSICS

GYULA követte, aki EÖTVÖS tervét 1895-ben megvalósította.Eötvös elgondolása szerint a jól felszerelt kollégium „nemannyira iskola volna, mint szellemi mûhely”, azt a célttûzte a kollégium elé, „hogy növendékeinek ne csupán is-mereteit gyarapítsa, hanem bennük a tudomány és a mû-veltség iránti szeretetet felkeltse. Csak ez a tudománysze-retet biztosítja a tanárnak a hosszú pályáján a folyamatosérdeklôdést és csak annak a tanárnak a tanulói haladnakigazán, aki maga is halad.” [2]

Az intézet fennállásától kezdve megvalósította nagy ne-vû alapítójának célját és a tudós tanárok egész sorát nevel-te a tudomány és a közoktatás számára. A kollégium elsô25 éve alatt kikerült hírességek pl. ECKHART SÁNDOR,ECKHART FERENC, KODÁLY ZOLTÁN, SZEGFÛ GYULA, SZILÁRD

LEÓ, VENDL ALADÁR, ZEMPLÉN GYÔZÔ fizikus, ZEMPLÉN GÉZA

kémikus bizonyítják, hogy EÖTVÖS LORÁND tudós-tanár ál-mai megvalósultak. A kollégium tagjai közül sokan, pl.ZEMPLÉN GÉZA is életmûvükkel igazolták EÖTVÖS elgondo-lásának helyességét, azt az elvet, hogy csak az lehet igazánjó tanár, nagy professzor, aki maga is eredményes kutató-ja tudományának.

De EÖTVÖS még más feladatokat is szabott szeretett in-tézményének. „Ez az otthon nemcsak arra való, hogy nappalterített asztalt, éjjel puha fekvôhelyet adjon lakóinak, kollégiu-munk azokat, kiket vendégszeretôen befogad, ennél még sokkalértékesebb jótéteményben részesíti. Ellátja ôket a tanulás segéd-eszközeivel, gondoskodik tanulmányaik helyes irányításáról, sismereteik hiányainak pótlásáról, buzdító tanáccsal bátorítja acsüggedôket, a még tétovázó ifjakból derék férfiakat nevel, kikbátran és önállóan fognak megküzdeni az élet nehéz feladatai-val, mert megtanulhattak itt komolyan dolgozni és vidámanmûvelt ember módjára mulatni is” [2] – írja EÖTVÖS LORÁND

kurátor a házavató beszédében. Ilyen intézetbe bekerülnikezdettôl fogva dicsôség volt, de tagjának maradni semvolt könnyû.

A kollégisták számára gazdagon felszerelt könyvtár álltrendelkezésre. A kollégium kellô figyelmet fordított a nö-vendékek egészségének ápolására, a testi ügyességek kifej-lesztésére, s ezért alkalmat nyújtott sportolásra is. ZEMPLÉN

GÉZA hozzátartozóinak gyakran említette, hogy egyetemis-ta korában ô is futballozott.

Egyetemi tanulmányok, Selmecbánya és BerlinA Pesti Tudományegyetemen világhírû professzorok taní-tották: EÖTVÖS LORÁND a kísérleti természettant, THAN KÁ-ROLY és LENGYEL BÉLA a kémiát, BEKE MANÓ a matematikát,LÓCZY LAJOS a földrajzot.

A legtöbbet LENGYEL BÉLÁNAK köszönhette, aki bevezet-te az elemzô kémiai gyakorlatba, kísérletezô kémiába és,ami késôbbi pályafutására döntô hatással volt, felkeltettea szerves kémia iránti érdeklôdését.

Zemplén Géza (1883–1956)Zemplén Géza (1883–1956)

Ro

ko

nsz

ak

má

kró

l

V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM24 Gyógyszerészettörténet �R

ok

on

sza

km

ák

ról

Sokat köszönhetett ZEMPLÉN az egyetem másik világ-szerte ismert vegyészprofesszorának, THAN KÁROLYNAK is,az ô intézetében végezte a doktori értekezéshez szükségeskísérleteket.

1904-ben az egyetem rektora kémiából mint fôtárgybólés ásványtanból s növénytanból mint melléktárgyakból„summa cum laude” bölcsészdoktorrá avatta. Az egyetemsikeres elvégzése után a tanárjelöltek részére kötelezô voltaz iskolai gyakorlat. ZEMPLÉNT az V. kerületi Markó utcaiÁllami Fôreáliskolába osztották be mint próbaéves gya-korló tanárt. Magas színvonalú munkájáért 1000 koronaösztöndíjban részesült.

1905-ben megszerezte tanári oklevelét természetrajz-ból és kémiából. Ugyanebben az évben tanársegéddé,majd 2 év múlva adjunktussá nevezték ki a selmecbányaiBányászati és Erdészeti Fôiskola erdészeti kémiai tanszé-kén. 1907–1910-ig Berlinben dolgozott a világhírû No-bel-díjas tudós, EMIL FISHER intézetében, állami kikülde-téssel. A fiatal kutató a legjobb helyre került, itt megis-merhette a szerves kémia legkorszerûbb módszereit. Ön-álló vizsgálatokat végzett az enzimek, a fehérjék és aszénhidrátok kutatásaiban. Tudományos pályafutásábandöntô fontosságú volt az EMIL FISHER intézetében töltöttidô, hatékony együttmûködésüket bizonyítja számos kö-zös publikációjuk is.

1910 végén jött haza Berlinbôl és ismét elfoglalta ad-junktusi állását Selmecbányán. Közben a Budapesti Tudo-mányegyetemen 1912-ben magántanári képesítést szer-zett „szénhidrátok, fehérjék és enzimek kémiája” témakör-ben. Egykori egyetemi tanárai, LENGYEL BÉLA, THAN KÁROLY

örömmel fogadták maguk közé az új kollégát. Tôle remél-ték az addig Magyarországon mostohán kezelt szerveské-mia-oktatás fellendítését.

A mûegyetemi professzor, az alkotómunka kiteljesedése és a tanítványok1913-ban ZEMPLÉN GÉZA pályázatot adott be a József Mû-egyetemen létesült szerves kémia tanszékre meghirdetettprofesszori állásra. A pályázatot megnyerte és ezzel elin-dult mûegyetemi munkássága.

A professzori kinevezés, az új tanszék örömei nem vol-tak felhôtlenek. Nehézségeit leírta egyik cikkében: „Mikor1913-ban az újonnan létesített mûegyetemi szerves kémiai tan-székre kerültem mint vezetô, ez volt az egész országban azegyetlen szerves kémia tanszék. De nem volt felszerelve seho-gyan sem, úgyszólván üres falakat és néhány dolgozóasztalt ta-láltam. Dotáció nem volt és nem is remélhettem kellô felszere-lést, mert 1914-ben kitört a világháború, amely még jövendôreménységeimet is megsemmisítette.” [3]

A berlini egyetemi intézet és a selmeci fôiskola jól fel-szerelt laboratóriumai után ZEMPLÉN GÉZÁNAK mindentelölrôl kellett kezdenie, összeszednie ügyességét, hogy azoktatáshoz és a tudományos kutatáshoz szükséges beren-dezéseket biztosítsa.

A világháború kitörése fokozta a nehézségeket, mivel atanszemélyzet és a hallgatóság jó része bevonult katonának.

1.


2.

V. ÉVFOLYAM 2. SZÁM26 Gyógyszerészettörténet �R

ok

on

sza

km

ák

ról

1915-ben mint a Chinoin-gyógyszergyár kémiai tanács-adója bekapcsolódott a hadigáz elleni védekezésbe, a há-ború után pedig a meglévô készletek megsemmisítésévelfoglalkozott. Az egészbôl annyi haszon származott, hogya gyár gondoskodott a tanszék részére kísérleti anyagról,eszközökrôl és egyéb felszerelésrôl. Mint a Chinoin szak-értôje sok olyan, a gyár részére sürgôs probléma kidolgo-zását végezte el, mint pl. a tüdôvész-terápiában használtgyógyszerét is. A sok elfoglaltsága ellenére is maradt ener-giája szakkönyv írására. 1915-ben jelent meg Az enzimek ésgyakorlati alkalmazásuk címû terjedelmes munkája, amely akémiának azzal a fejezetével foglalkozik, amely azokbanaz években a legjobban fejlôdött.

Az elsô világháború után szinte kizárólag a szénhidrát-és glükozidkémia területén folytatta kutatásait. 1923-banA szôlôcukor nátriumvegyületei és az acilezett cukrok elszappa-nosítása címû tanulmányában közölte elôször az acetile-zett szôlôcukor elszappanosításának módszerét, amelyetkésôbb általános eljárássá fejlesztett tovább, s amelyet mamár a tudományos világ és szakirodalom Zemplén-féle elszap-panosítás néven ismer [4]. Ez a módszer az acetilezett szén-hidrátok katalitikus dezacetilezése, mely felfedezése foga-lommá vált a szénhidrátok kutatásában.

A tudományos kutatómunka mellett az iparral valókapcsolata sem szûnt meg. Kidolgozott pl. egy eljárásttirozinból a tiramin elôállítására, amelyet 1921-ben sza-badalmaztatott. Szabadalmát az elberfeldi Bayer-gyár isátvette [5, 6].

Sikeres munkássága nyomán szakértelmét mind széle-sebb körben igénybe vették. A Chinoin gyár évrôl évremegújította kémiai szaktanácsadói alkalmazását.

Eredményes kutatói tevékenységének elismeréséül1923-ban az MTA levelezô tagjává, 4 évvel késôbb (1927)az MTA rendes tagjává választotta.

ILOSVAY LAJOS, SZARVAS IMRE és SIGMOND ELEK a követke-zôképpen indokolták felvételét: „Dr. Zemplén Géza nehézkörülmények között fogott hozzá tanszékének berendezéséhez.Nagy kitartással leküzdötte a nehézségeket, rövid idô alatt ki-váló tanítványokat nevelt, kiknek segítségével a vezetésére bízottlaboratórium hírnévre tett szert itthon és külföldön. A mostohakörülmények ellenére egyike a legtermékenyebb kutatóknak, skülönösen a szénhidrátokra vonatkozó tudományos közlemé-nyeivel az elsôrendû szaktekintélyek sorába emelkedett, s mintszakírót Németországban is megbecsülik.”

1926-ban ZEMPLÉN GÉZA megindította sikeres kísérlet-sorozatát a redukáló diszacharidok lebontására és a di-szacharidok szerkezetének közvetlen bizonyítására. Azegyszerû és összetett cukrok szerkezetének felderítésénebben az idôben hírneves kutatók fáradoztak. Hogy akérdést megoldották, ahhoz ZEMPLÉN munkái lényegesenhozzájárultak azáltal, hogy a redukáló összetett cukrokszerkezetének megállapítására alkalmas módszerét ki-dolgozta, amely a Zemplén-féle lebontás néven került beaz irodalomba.

ZEMPLÉN munkatársai (KISS DÉNES, CSÛRÖS ZOLTÁN,MÜLLER SÁNDOR, BRAUN GÉZA, JÓKAY ALAJOS, BRUCKNER

ZOLTÁN) közremûködésével módszerét redukáló összetettcukrok hosszabb sorozatára alkalmazta. Gyors egymás-után alapította meg és tette közzé dolgozataiban a cellu-

bióz, a laktóz, a melibióz, a raffinóz, a maltóz, a turanózés a melecitóz szerkezetét. Ezen sikeres kísérletek igazol-ták, mennyire termékenynek bizonyult ZEMPLÉN GÉZA újeljárása, a Zemplén-féle lebontás.

A jelentôs tudományos felfedezés elismerése nem ma-radt el, az 1928. évi MTA-nagydíjat, a legnagyobb kitünte-tést, ami magyar tudóst érhet, DR. ZEMPLÉN GÉZA mûegye-temi tanárnak ítélték oda.

1930-ban a magyar állam és a Rockefeller-alapítvány kö-zött fontos megállapodás született az ügyben, hogy ZEMPLÉN

GÉZA szénhidrátokra vonatkozó kutatásait 5 éven át jelentôsanyagi támogatásban részesíti az alapítvány, ha ôt a magyarállam is meghatározott évi összeggel támogatja.

Néhány évvel a Zemplén-féle cukorlebontás sikereiután a Zemplén-iskola újabb nagyszabású eredményebontakozik ki, mind az ún. higanyacetátos módszer, aglükozidok elôállítására, mind pedig az oligoszacharidokszintézisére.

Az új higanyacetátos módszer segítségével az α-d-glükozidos kötéseket tartalmazó vegyületeket GERECS ÁR-PÁD, CSÛRÖS ZOLTÁN és BRUCKNER ZOLTÁN közremûködésé-vel ZEMPLÉN közvetlen szintézissel állította elô.

GERECS ÁRPÁDDAL felfedezték, hogy a kísérleti körülmé-nyektôl függôen a módszerrel α- vagy β-glükozid állíthatóelô.

Elismerése életében éshalála utánLegújabb eredményeire most már a legfelsôbb helyeken isfelfigyeltek és 1930-ban Corvin-koszorúval tüntették ki.

1938-ban a Mûegyetem Rektori Tanácsa köszöntötteZEMPLÉN professzort, aki 25 éve tanított, kutatott és vezettea Szerves Kémia Tanszéket nagyszerû eredményekkel. E fon-tos jubileumra emlékeztet az a fényképtabló, amely a mes-tert és a Zemplén-iskola híressé vált tagjait örökítette meg.

Hogy munkatársai közül kutatásaiban kik támogattáklegjobban, erre vonatkozóan ZEMPLÉN így nyilatkozott:„Nyilvánvaló, hogy eredményeimet azért érhettem el, mertegész sora a kiválóan képzett vegyészeknek segédkezett tudomá-nyos kutatásaimban. A számos munkatárs közül, akik intéze-temben dolgoztak, azokat említem meg név szerint, kik különö-sen hozzájárultak az intézet tudományos sikereinek kivívásá-hoz. Ezek idôbeli sorrendben: dr. Földi Zoltán, SchwalmGyörgy, Bartha Andor, dr. Hoffmann Sándor, dr. Kiss Dénes,dr. Csûrös Zoltán, dr. Müller Sándor, dr. Bruckner Zoltán, dr.Gerecs Árpád és dr. Bognár Rezsô.” [3]

A Zemplén-tanszéken az 1930-as évek végéig folytatód-tak a természetes glükozidokra vonatkozó vizsgálatok,ezek sok új glükozid elôállításához, szerkezetük felderíté-séhez és szintéziséhez vezettek.

ZEMPLÉN GÉZA tudományos kutatómunkáját nemcsak itt-hon, hanem külföldön is elismerték, ezt bizonyítja, hogy1940-ben a kémikusvilág egyik központjában, BerlinbenHoffmann-emlékéremmel tüntették ki. Ezt a legnagyobb ki-tüntetést a német tudósok közül csak néhányan kapták meg.

Az 1939/40-es tanévben ismét bekapcsolódott az egye-tem vezetésébe mint a Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dé-


kánja és aktív tagja volt a Rektori Tanácsnak (1923-ban aVegyészmérnöki és Egyetemes Osztály dékánjának nevez-ték ki).

ZEMPLÉN oktatói, kutatói tevékenységét egyre jobbanmegnehezítette a háborús helyzet. Budapest ostroma so-rán a Mûegyetem Szerves Kémia Intézete is súlyos károkatszenvedett, jóformán csak a falak maradtak épen. Elpusz-tult a felszerelés, az értékes és pótolhatatlan gyûjteményeknagy része, a vegyszerek mellett a könyvtár is erôsen káro-sodott. Egy élet alkotása, a tanszék romokban hevert, de a62 éves ZEMPLÉN GÉZÁBAN volt annyi erô, hogy mindent új-ra kezdjen.

1947-ben meghívták Washingtonba a GeorgetownUniversity vendégprofesszorának. A meghívást elfogadta,kiutazott Amerikába. Sajnos kis idô múlva súlyosan meg-betegedett.

1948-ban hazatért, állapota átmenetileg javult, deelôadásokat már csak ritkán tartott, inkább az intézeti ku-tatómunkát irányította.

1948-ban a Kossuth-díj arany fokozatával tüntették ki.Betegsége egyre inkább elhatalmasodott, ezért otthoná-

ban dolgozott és 1951–52-ben megírta élete fô mûvét, az1300 oldalas Szerves kémia címû könyvét. Az elôszóban akönyv célját így fogalmazta meg: „Olyan könyvet akartamírni, mely kifejezésre juttatja közel 50 éven keresztül kutatás-ban és tanításban szerzett tapasztalataimat. Ezért nem teljes-ségre törekedtem, hanem az a jelszó lebegett elôttem, hogy ke-veset, de jól tanítsunk.” Remélte, hogy könyve a fiatal szak-emberek képzését elô fogja segíteni. A mester ezt az alkal-mat ragadta meg és élete alkonyán volt asszisztenseinek ésmunkatársainak nyilvánosan is megköszönte odaadómunkásságukat [7]. 1953-ban ünnepelte a tudományosvilág és a Mûegyetem ZEMPLÉN GÉZA születésének 70. és ta-nári mûködésének 40. évfordulóját. Ebbôl az alkalombóla Munka Érdemrenddel tüntették ki.

A Debrecenben 1953-ban tartott 3. Országos SzervesKémia Konferencia valamennyi résztvevôje tiszteletadásá-nak kifejezéséül az elhangzott elôadásokat a kettôs jubi-leumot ünneplô ZEMPLÉN GÉZÁNAK ajánlotta. A hálás tanít-ványok üdvözletét BOGNÁR DEZSÔ akadémikus tolmácsol-ta a konferencia ajánlásában: „Mindazokban az eredmények-ben, amelyekrôl itt beszámolunk, közvetve ott látjuk ZemplénGéza hatalmas és zseniális egyéniségének hatását, azt a messze-ható, soha meg nem szûnô és ki nem alvó hajtó- és mozgató-erôt, amelyet csak az egészen nagy kutatóknál és igazi tudósok-nál találunk meg. Itt van az ô gondolkodásmódja és keze nyo-ma tanítványainak és a tanítványok tanítványainak eredmé-nyeiben és munkájában és vitáiban egyaránt.”

A jubileumot nagybetegen ünneplô professzor lelkiere-jét jellemezte, hogy tisztában volt betegsége súlyosságá-val. Mégis szinte utolsó óráig munkatársainak segítségérevolt, tapasztalatokat, sok értékes következtetést adott át.Felesége önfeláldozó magatartásával enyhítette fájdal-mait és önzetlenül ápolta 1956. július 24-én bekövetke-zett haláláig.

Elhunyta országszerte nagy részvétet keltett, mélyenmegrendítette ismerôseit, tanítványai seregét. Temetésérenagy számban gyûltek össze akadémikusok, tudósok,egyetemi tanárok és hallgatók.

A hazai sajtó, a tudományos folyóiratok itthon és kül-földön nekrológokban emlékeztek és méltatták érdemeit.Pl. a Magyar Kémikusok Lapja a vegyésztársadalom osztat-lan véleményét tükrözte: „Elhunyta egy nagy korszakot zár le,munkáját nem könnyû folytatni, s ha ebben a munkában mun-katársai és tanítványai nagy számmal tudnak részt venni, ez isa nagy mester dicsôségét öregbíti, mert a mai tudásuk alapjaitaz ô közelében töltött évek alatt sajátították el.”

A Szabad Nép újság a tanítványok fogadalmát tolmá-csolta: „Felbecsülhetetlen az az örökség, amit tôle kaptunk, éssoha nem lehetünk elég hálásak ezért! Most halála után fogad-juk meg, mi tanítványai, a magyar kémikusok ezrei, hogy olyanfáradhatatlanul és önfeláldozóan mûveljük ezt a tudományte-rületet, ahogy tôle tanultuk. Méltók akarunk lenni hozzá, hogyaz általa teremtett és naggyá fejlesztett szerves kémiát még job-ban felvirágoztassuk. Amit tôle tanultunk, továbbadjuk a fiatalgenerációknak. Tanulmányozzák Zemplén Géza hatalmas mun-kásságát, ismerjék meg eredményeit, alkotásait.”

ZEMPLÉN GÉZA legnagyobb eredményének a Zemplén-is-kola néven emlegetett tudományos mûhely létrehozását,valamint a szénhidrátkémia területén elért tudományoseredményeit tartják. Azt a munkamódszert, amit ma legin-kább teammunkának neveznénk, ZEMPLÉN honosítottameg Magyarországon. 361 tudományos publikációja és 18szabadalma jelent meg életében. Szabadalmainak többsé-gét máig használják a szerves kémiai iparban és a gyógy-szeriparban. A Zemplén-iskola azt az oktató-kutató gárdátjelentette, amely ZEMPLÉN oktatói, kutatói, tudományszer-vezési tevékenysége nyomán alakult, illetve nevelôdött kia Mûegyetemen, de magában foglalja azon neves követôitis, akik a magyar szerves vegyipart létrehozták és irányítot-ták hazánkban az 1930–1960-as évek között.

ZEMPLÉN GÉZA iránt érzett megbecsülését a Mûegyetemkifejezésre juttatta abban, hogy halálának 10. évfordulójaalkalmából 1966-ban felállították ZEMPLÉN GÉZA bronzbólkészült mellszobrát a Mûegyetem központi épületénekaulájában.

Emlékezetére 1984-ben Zemplén Géza Díjat alapítottaka kimagasló szintetikus szerves kémiai kutatások jutalma-zására.

dr. Ijjas Gábornéokleveles vegyészmérnök, fôtanácsos

Országos Mûszaki Múzeum, Budapest

IRODALOM1. Dr. Móra László: Zemplén Géza (1883–1956), Budapest, 1971.2. Eötvös Loránd kurátor házavató beszéde. Eötvös Kollégium Volt Tagjai-

nak Szövetségi Évkönyve 1. évf. 1921/22, 8–9. Budapest, 1922.3. A József Nádor Mûegyetem Szerves Kémia Intézetének mûködése

1913-tól 1941-ig. Magyar Chemiai Folyóirat 48. 1942. 6–19.4. Kunz Alfonz társszerzô: A szôlôcukor nátriumvegyületei és az acylezett

czukrok elszappanosítása. Magyar Chemiai Folyóirat 29. 1923. 1–4.5. Eljárás tyraminnak elôállítására tyrosinból. Szabadalmi Leírás 83977 sz.6. Eljárás új nitrogéntartalmú orgános bázisoknak és bázikus phenolok-

nak elôállítására salicinbôl. Szabadalmi leírás 83978 sz.7. Zemplén Géza: Szerves Kémia. XXXI. 1215. Akadémiai, Budapest. 1952.

A Szent Gellért téren a CH-épület I–II. emeletén a Szerves Kémia TanszékZemplén Géza (1883–1956)

1.2.


Szabadváry Ferenc (1923–2006)

Szabadváry Ferenc akadémikustól, az Országos MûszakiMúzeum nyugdíjas fôigazgatójától, a Budapesti Mûszakiés Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusátólbúcsúzunk.

S ZABADVÁRY FERENC 1923. szeptember 1-jén születettKôszegen, gyáros családban, négy gyermek közül azelsô fiúként. Középiskoláit a kôszegi bencés gimná-

ziumban végezte. Kôszeg és Nyugat-Magyarország egészéletében fontos maradt neki, bár munkás éveit Budapes-ten töltötte. Már a gimnáziumban egyértelmûen megmu-tatkozott különös érdeklôdése a történelem iránt. Régészszeretett volna lenni. Hazaszeretetét és az anyanyelv irán-ti tiszteletét is korai ifjúságából hozta magával. Világszem-léletét áthatotta a német, a latin és a francia nyelv és kul-túra mély ismerete és tisztelete. Egyetemi tanulmányaitazonban – szülei kívánságára – a József Nádor MûszakiEgyetemen folytatta, mert neki kellett volna késôbb a csa-ládi szappangyárat vezetnie.

A család mindig fontos volt számára. Úgy érezte, az ôfeladata a négy testvért és azok családját összetartani. Fele-ségével, HOLECEK KRISZTINÁVAL otthonukban szervezték acsaládi összejöveteleket a szûk család megközelítôleg 30tagjának.

A történelem már egyetemi hallgató korában is bele-szólt az életébe. 1944-ben a Mûszaki Egyetemet a közelgôfront elôl Németországba költöztették, Budapest ostromahelyett Drezda bombázása jutott osztályrészéül. A túlélôévfolyamtársakkal minden évben találkoztak megemlé-kezni a napról, melyet átvészeltek. A Budapesti MûszakiEgyetemhez tanulmányaitól haláláig, 65 éven át hûségesmaradt. Itt kezdetben analitikai kémiával foglalkozott azERDEY LÁSZLÓ által vezetett Általános és Analitikai KémiaiTanszéken. Egy diákja kérdése adta az ösztönzést, hogy ké-miatörténettel kezdjen foglalkozni, melynek hamarosankiváló mûvelôje, majd iskolateremtô professzora lett Ma-gyarországon. Pályája lassan indult, de 16 évi tanársegéd-kedés után az 1960-as évek közepétôl gyors egymásután-ban lett kandidátus, a kémiai tudományok doktora és pro-fesszor. Nemzetközi hírnevét Az analitikai kémia módszerei-nek kialakulása (1960) címû mûvével szerezte, melynekangol nyelvû változatát többször is kiadták. A másodikkiadás egy sorozat részeként jelent meg, melynek címe A kémiatörténet klasszikusai. A mûvet öt nyelvre fordítottákle, közte japánra is. Ezért a mûvéért az Amerikai EgyesültÁllamokban Dexter-díjjal tüntették ki. Ezt a díjat a SHOT(Society for the History of Technology = Technikatörténe-ti Egyesület) nevû világszervezet adja ki és ô kapta elsônekaz európai kontinensrôl 1970-ben. A díjat nem vehette átszemélyesen, Észak-Amerikába egyetlen egyszer jutott el,1985-ben.

Hazai tanítványai számára örök kiindulópont és kézi-könyv lett A kémia története Magyarországon címû munkája– a már régebben elhunyt SZÔKEFALVI-NAGY ZOLTÁN társ-szerzôvel –, mely 1972-ben jelent meg. Ez a mû is meg-érett az újrakiadásra. Összefoglaló munkái közül kiemel-kedôk: Az elemek nyomában (1961), A kísérletezés úttörôi aXIX. században (társszerzôvel, 1963), A kémia nagy pillana-tai (társszerzôvel,1980) és A magyar kémia mûvelôdéstörté-nete (1998). Saját maga Lavoisier és kora címû mongráfiájáttartotta kedvencének, mely négy nyelven jelent meg(1968). Életrajzi monográfiát írt THAN KÁROLYRÓL (1972)és WINKLER LAJOSRÓL (1975), melyeket alapmunkakéntforgatnak a kémiatörténészek. A termékeny szerzônek köny-vein (19) és könyvrészletein (9) kívül 382 publikációja je-lent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban.*

Elôadásait a közvetlen és közérthetô megfogalmazás ésa kedves humor, néha önirónia tette vonzóvá. Minden is-kolától függetlenül, egyedül rá jellemzô módon társítottaa természettudományos és a történelmi ismereteket. Soknagy elôadásában (319 darabot regisztrált ô maga, sajátnyilvántartásában) csodálhattuk meg széles körû nyelvis-meretét, európai szellemét, szinte végtelen lexikális tudá-sát. Mint minden vállalt feladatát a szakmában, a közélet-ben és a magánéletben, így elôadásait is végtelenül komo-lyan vette. Rendezvényszervezôk kedvence lett, mertelôadásaira mindig jó korán megjelent, a gondosan szer-kesztett, humorral fûszerezett anyag a megadott idôkorlá-ton belül lendületesen és lelkesen hangzott el. Tanítvá-nyait is úgy nevelte: „Megbetegedni lehet, de elôadás el nem

BúcsúBúcsú

* A tanulmányok jegyzéke megtalálható: TechnikatörténetiSzemle XXV. kötet, 2001–2002. 15–38.

1.

A g

yóg

ysze

rész

et

na

gyj

ai


marad.” A bürokráciával azonban soha életében nem kö-tött békét. A feladatot, amit nem talált értelmesnek, kérlel-hetetlenül elutasította.

1971-ben került a Mûszaki Emlékeket Gyûjtô és Nyil-vántartó Csoporthoz, melyet két évvel késôbb az ô vezeté-sével szerveztek Országos Mûszaki Múzeummá. A mú-zeum neki köszönheti, hogy tudományos mûhellyé emel-kedett és kiállítóhely nélkül is megbecsült tagja lett a nem-zetközi múzeumi szövetségeknek. A múzeum az ô tevé-kenységének eredményeként bôvült egy háromszintes újraktárépülettel, de számos helyszín bejárása és tervezetel-készítés ellenére új állandó kiállítási otthonra nem lelt.SZABADVÁRY fôigazgató úr azzal vette át az Országos Mû-szaki Múzeum vezetését, hogy ô nem lesz „raktárigazga-tó”. A tervek és elképzelések sorozatos szertefoszlását nö-vekvô keserûséggel vette tudomásul.

SZABADVÁRY professzor mind a tudomány- és technika-történetben, mind a mûszaki múzeológiában is iskolátalapított. Sok fiatal muzeológust és kutatót indított el azakkor Magyarországon újnak számító interdiszciplináriskutatási ágban. Tanítványaitól megkövetelte a természet-tudományos pontosságot és a történelmi hitelességetegyaránt. Biztatta ôket a humoros és empatikus megköze-lítésre, arra, hogy képzeljék el, milyen lehetett a korabelikörülmények között és a ránk maradt eszközökkel dol-gozni.

PROF. DR. SZABADVÁRY FERENC nevét külföldön elôbb is-merték, mint itthon. Munkásságához méltó díjakat itthon

az 1990-es években kezdett kapni. Nagyon büszke volt rá,hogy az elsô demokratikusan választott kormány 1991-ben Széchenyi-díjjal tüntette ki, a Magyar TudományosAkadémia 1995-ben választotta tagjává. MTESZ-díjat1996-ban kapott és ugyanebben az évben kapta az Európa-díjat.

Mindig felismerte tudományterületei új tendenciáit ésazok közül a fontosakat lendületesen támogatta. Ezért letttöbb nemzetközi és hazai tudomány- és technikatörténe-ti, valamint muzeológiai szervezet alapítója. Alapító elnö-ke volt a Közép-európai Mûszaki Múzeumok Együttmûkö-dési Uniójának (MUT, 1991). Ô hozta létre 1986-ban aMagyar Kémikusok Egyesülete Kémia- és Vegyipartörténe-ti Szakosztályát és azután annak nemzetközi partnerét, azEurópai Kémikusegyesületek Szövetségének (FECS, maEuCheMS = European Association for Chemical andMolecular Sciences) Kémiatörténeti Munkabizottságát.Alapító tagja volt a Mûszaki és Természettudományi Egye-sületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bi-zottságának 1971-ben és részt vett a Magyar TudományosAkadémia Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bi-zottsága létrehozásában.

Távozása mind a hazai, mind a nemzetközi kémiatörté-net nagy vesztesége. PROF. DR. SZABADVÁRY FERENC díszel-nök már nem nyitotta meg A tápláléklánc története – a me-zôgazdaságtól a fogyasztáson át a hulladékig címû kémiatör-téneti konferenciát Gödöllôn, 2006. augusztus 31-én, me-lyet még betegen is segített tanácsaival. Nem fogja meg-nyitni a XXIII. Nemzetközi Tudománytörténeti Kong-resszust 2009. július 27-én Budapesten és nem fogja látniaz Országos Mûszaki Múzeum új otthonának átadását.A tanítványok, az egész muzeológus, tudomány- és tech-nikatörténész társadalom már csak tisztelettel és hívenôrizheti a nagy tudású, vidám, ragyogó elôadó, határozottmúzeumi fôigazgató emlékét.

dr. habil. Vámos Évafômuzeológus,

Országos Mûszaki Múzeum, Budapest

FarewellFerenc Szabadváry (1923–2006)Ferenc Szabadváry wanted to be an archeologist. His patriotismand love of the mother tongue originated also in his early youth.His world view was imbued with his thorough knowledge anddeep respect for the German, Latin and French languages andculture. Nevertheless, he pursued his university studies, at hisparents’ request, at József Nádor Technical University. Heremained faithful to the Technical University of Budapest for 65years, until his death. Inspired by a question of one of his stu-dents, he started to deal with the history of chemistry and short-ly became its prominent figure, then its school-founding professorin Hungary. Professor Szabadváry founded also school in the his-tory of science and technical development as well as in technicalmuseology.

2.1. Szabadváry Ferenc

Címoldal

2.


225 éve• 1782. XI. 15-én született NENDTVICH TAMÁS (†1858) gyógy-szerész, botanikus. A kolozsvári Szent György Gyógyszertár-ban volt gyakornok. A pesti tudományegyetemen 1800-banszerzett gyógyszerészi oklevelet. Néhány évig pesti gyógyszer-tárakban dolgozott. Megvásárolta 1805-ben a pécsi Arany SasGyógyszertárat, melynek a haláláig volt tulajdonosa. Felkutat-ta Baranya és a szomszédos Szlavónia flóráját. Rovarokat éslepkéket is gyûjtött. Együttmûködött DR. SADLER JÓZSEF pestiegyetemi tanárral. Ôk fedezték fel a Mecsekben található zer-gevirágot (Doronicum caucasicum). Több elôadást tartott aMagyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyûlésein. Fia,DR. NENDTVICH KÁROLY neves vegyész, egyetemi tanár volt.Síremléke a pécsi köztemetôben van.

200 éve• 1807. V. 2-án született DR. ENGEL JÓZSEF (†1870) gyógysze-rész, orvos. Marosvásárhelyen volt gyakornok. A pesti tudo-mányegyetemen 1829-ben gyógyszerészi, majd 1836-ban or-vosdoktori oklevelet szerzett. Elôbb Marosvásárhelyen, majd1857-tôl Kolozsvárott a haláláig jó hírû orvosként mûködött.Orvosi témákról cikkeket írt, de még ásványtannal és kémiá-val is foglalkozott. Egy nyelvészeti munkájával elnyerte 1850-ben a Magyar Tudományos Akadémia különdíját. Az Akadé-mia 1859-ben levelezô tagjává választotta.

150 éve• 1857. VIII. 26-án született DR. HAINISS GÉZA (†1926) gyógy-szerész, orvosdoktor. A budapesti tudományegyetemen 1878-ban gyógyszerészi, majd 1891-ben orvosdoktori oklevelet szer-zett. A Stefánia Gyermekkórház, majd a Központi Védhimlô In-tézet orvosaként mûködött. A budapesti tudományegyetemen1896-ban a himlôoltás elmélete tárgykörbôl egyetemi magánta-nárrá habilitálták. A budapesti Szent István Kórház gyermekosz-tályát vezette 1907-tôl. „A himlôoltás kézikönyve” (1895) mel-lett számos gyermekgyógyászati és balneológiai cikke jelentmeg a szaklapokban. Sírja a baracskai temetôben van.

100 éve• 1907. II. 26-án született DR. CLAUDER OTTÓ (†1985)gyógyszerész, gyógyszerészdoktor, egyetemi tanár. A Páz-mány Péter Tudományegyetemen 1929-ben gyógyszerészi,majd 1931-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. Kétévig gyógyszertárban dolgozott. DR. SCHULEK ELEMÉR meg-hívta ôt az Országos Közegészségügyi Intézet kémiai osztályá-ra. A Richter Gedeon Gyógyszergyár tablettázóüzemét vezet-te 1937-tôl, majd az injekciósüzem élére került. Késôbb a ku-tatási osztályon szerves és növénykémiai kutatásokat végzettés több gyógyszervegyületet szintetizált. A Pázmány Péter Tu-dományegyetemen 1948-tól szerves kémiát és gyógyszerké-miát adott elô. Egyetemi magántanárrá habilitálták 1950-ben. Elnyerte 1952-ben a kémiai tudomány kandidátusa fo-

kozatot. A szerves kémiát 1953-tól oktatta a gyógyszerész-hallgatóknak. Az 1957-ben alapított Szerves Vegytani Intézettanszékvezetô egyetemi tanára lett. A természetes vegyületekszintézise, kémiai szerkezete, valamint a szerkezet és a hatásvizsgálata foglalkoztatta. A Magyar Gyógyszerészeti Társaságelnöke volt 1972–1975 között. Sírja a budapesti Farkasréti te-metôben van.

75 éve• 1932. I. 25-én halt meg BERETVÁS TAMÁS (*1869) gyógysze-rész, Kispest település képviselô-testületének tagja. A Kolozs-vári Egyetemen 1890-ben szerzett gyógyszerészi oklevelet.A kispesti Szent László Gyógyszertár tulajdonosa volt 1896-tól 36 éven át. Számos sikeres készítményét, így a fejfájás el-leni Beretvás pasztillát is forgalmazta. Jelentôs munkát vég-zett a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Pest vidéki kerü-letében. Még Kispest társadalmi életében is komoly szerepetvállalt. Egykori gyógyszertára officináját a Kispesti Helytörté-neti Gyûjtemény ôrzi.

• 1932. III. 8-án halt meg BOKOR ADOLF, eredetileg 1886-igBAUMER (*1861) gyógyszerész, a Szegedi Gyógyszerész Testü-let elnöke. A mezôtúri Megváltó Gyógyszertárban volt gya-kornok. A budapesti tudományegyetemen 1880-ban szerzettgyógyszerészi oklevelet. Pályáját a tiszaföldvári AesculapGyógyszertárban kezdte, majd 1885-ig a budapesti SzentlélekGyógyszertárban dolgozott. Végül KIRCHNER MIHÁLY komá-romi gyógyszertárában volt alkalmazott. A szegedi MegváltóGyógyszertárat 1887-tôl bérelte, majd 1898-tól a szegediSzent György Patika tulajdonosa lett. De a következô évbenvisszatért a Megváltó Gyógyszertárba. Új gyógyszertári jogo-sítványt nyert 1914-ben. A Csillag Patikának 1924-ig volt atulajdonosa. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület pénz-tárosaként jelentôs munkát végzett. Gyógyszerészkamara lé-tesítésére 1907-ben tervezetet nyújtott be. Létrehozta a Szege-di Gyógyszerész Testületet, melynek 14 évig volt az elnöke.Még a szegedi Lloyd Társulat elnöke is volt. Sírja a szegediköztemetô izraelita parcellájában van.

25 éve• 1982. VI. 8-án halt meg DR. SZIRMAI LORÁND (*1920) gyógy-szerész, gyógyszerészdoktor, a Gyógyáruértékesítô Vállalat fô-osztályvezetôje, majd kereskedelmi igazgatója. A SzegediEgyetemen 1943-ban gyógyszerészi, majd 1948-ban gyógysze-részdoktori oklevelet szerzett. A kiskundorozsmai családiSzent István Gyógyszertár tulajdonosa volt az államosításig.A Gyógyáruértékesítô Vállalat munkatársa lett 1950-tôl. Az1957-ben felállított Raktározási fôosztály élére került, majd1969-ben az Áruforgalmi fôosztály vezetôje lett. A vállalatotzökkenômentesen állította át az 1968-ban bevezetett új gaz-dasági mechanizmusra. Kereskedelmi igazgatóvá nevezték ki1975-ben. Sírja a budapesti Farkasréti temetôben van.

Szmodits Lászlógyógyszerészettörténész

ANNO...Neves magyar gyógyszerész-évfordulók 2007-benNeves magyar gyógyszerész-évfordulók 2007-benA

nn

ive

rsa

riu

m

GyógyszerészettörténetV. ÉVFOLYAM • 2. SZÁM • 2007. JÚNIUS · számára az 1950-es évek elején rendszeres orosz nyelvtan-folyamot szerveztek. E nyelv részbeni elsajátítása

Documents