FOLIA HISTORICA - Magyar Nemzeti Múzeum

FOLIA HISTORICA XXX.
M A G YA R N E M Z E T I M Ú Z E U M 2 0 1 5
FOLIA HISTORICA XXX.
TÖRTÉNETI ÉVKÖNYVE
M a g ya r N e m z e t i M ú z e u m , B u d a p e s t 2 0 1 5
A M A G YA R N E M Z E T I M Ú Z E U M T Ö R T É N E T I É V K Ö N Y V E
fszerkeszt Csorba László
© Magyar Nemzeti Múzeum, 2015
ISSN 0133 6622
Felels kiadó: a Magyar Nemzeti Múzeum figazgatója Nyomta a Prime Rate Kft. nyomdaüzeme
300 példányban Felels vezet: Dr. Tomcsányi Péter
Kiadványterv: Gyapjas Anikó
T A R T A L O M
F O L I A H I S T O R I C A 2 0 1 4
I. TANULMÁNYOK
K o p p á n y T i b o r Egy Vas megyei kastélyépíttet család a középkor és az újkor fordulóján: a hídvégi Polányiak D e b r e c z e n i - D r o p p á n B é l a Sírok és temetések. A Magyar Nemzeti Múzeum figazgatóinak végtisztessége II.
II. KÖZLEMÉNYEK
K o p p á n y A n d r á s Gersekarát középkori templomának kutatása K o v á c s S . T i b o r Magyar szablyák a 18. század második felébl F ü l ö p A n d r á s A kenézi és a rábahídvégi római katolikus templomok összehasonlító építéstörténeti vizsgálata G r a c z a L a j o s – C s o r b a L á s z l ó Ismeretlen Kossuth levelek a Budapest-Göppingeni Liszt Ferenc Archívum gyjteményébl A p o r E s z t e r A Magyar Nemzeti Múzeum Hangszertárának egy érdekessége: Ember figura hangszerekbl. Melemzés P a t a y P á l Harangok mentése a múzeumba ágyúvá válásuk ell S a l l a y G e r g e l y P á l Finn kitüntetések a Magyar Nemzeti Múzeum gyjteményében
III. MHELY
T ó t h E n d r e Deér József Szent Korona-monográfiájáról K o l l á r C s i l l a A magyar arisztokrácia fényz élete a 17–19. századi Habsburg uralom alatt. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása Dél-Koreában
5
15
73
83
91
113
125
139
155
177
215
5
K o p p á n y T i b o r
E G Y V A S M E G Y E I K A S T É L Y É P Í T T E T C S A L Á D A K Ö Z É P K O R É S A Z Ú J K O R F O R D U L Ó J Á N :
A H Í D V É G I P O L Á N Y I A K
Az ágostonosok és a ferencesek között a körmendi kolostorért folytatott egyházi perben 1518. május közepén a tanúként megjelent, akkor magát hatvan évesnek mondott híd- végi Polányi Osvát azt vallotta saját magáról, hogy „ingóságokban bvelkedik, st kas- télya és jobbágyai is vannak”. A környékbeli nemesség közül vele együtt tanúskodó Ivánczy Balázs és Nádasdy Ferenc vagyoni helyzetére vonatkozóan nem tett semmiféle megjegyzést, jobbágyokkal ugyanis nyilvánvalóan k is rendelkeztek, 1 kastélyuk azon- ban nem volt, amely Polányival azonos társadalmi szintet biztosíthatott volna számukra. A büszkének hangzó kijelentés ezzel emelte Polányit tanúskodó nemesi társai fölé.
A kastélyt, amely a nemesi elnevet biztosító Hídvégen, a mai Rábahídvégen állt, maga Polányi Osvát építtette. Ahhoz II. Ulászló királytól 1502-ben kapott engedélyt a szlavón vicebáni tisztséget betölt, élete teljében lev, Körmenden tett tanúvallomása szerint akkor negyvennégy éves 2 kérelmez, az errl szóló oklevélben részletesen fel nem sorolt érdemeiért. 3 Az engedély szerint Vas megyei „Hydweg” birtokán ott épít- tethetett „castellum seu fortalicium ligneum seu lapideum”-ot, ahol akart. 4 A felépült kastély a 17. század végéig állt, feltételezheten az 1664. évi vagy az 1683-ban történt török hadjárat alkalmával pusztult el. Helye a település délnyugati szögletében, az
„Ördögorsi vár” nev területen volt. 5 Régészeti megfigyelés szerint a Rába holtág kanya- rulatában „ásónyomnyi mélyen téglaépítmény” maradványai figyelhetk meg. 6 (1. kép)
1 Erdélyi Gabriella: Egy kolostorper története. Hatalom, vallás és mindennapok a középkor és az újkor határán. Társadalom- és mveldéstörténeti tanulmányok 38. Bp., 2005. 91–106., 219–234. A Polányiakra általában: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., 1898. 569.
2 Uo. 91. 3 A szlavón vicebáni tisztségére: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban
MNL OL) DL 101.120. 4 A kastély királyi építési engedélye: MNL OL DL 58.212. A kastély késközépkori eredetére
Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Mvészettörténeti Füzetek 26. Bp., 1999. 154.
5 Vas megye földrajzi nevei. Szerk.: Bárdosi János. Bp., 1982. 523.; A második katonai felmérés DVD-ROM Arcanum. Bp., 2005. Colonne XXIII. Section 54. 1854–1855.
6 Horváth Tibor Antal: Vasvármegye régészeti leletei és lelhelyei. Közli Kis Gábor. Vasi Szemle 41. (1987) 3. sz. 119–420.
6
Hídvég nem tartozott a Polányi család si birtokai közé. Az írott forrásokban els ízben 1265-ben szerepl Hídvég akkor Vasvár megyéjéhez tartozó prédium volt a Rábán már akkor átvezet híd nyugati oldalán. Magánkézbe 1280-ban került, amikor Hermány nembeli András kapta meg azt királyi adományként. Utódait nevezték a birtokról Hídvégieknek. 7 A középkor vége felé elszegényed Hídvégi család egykor jelents birtokai egy részét a 15. század folyamán több részletben eladta. 1420-ban hat, 1425-ben további négy Vas megyei faluban lev birtokrészei így kerültek a gersei Pethk tulajdonába, 1450-ben pedig nyolc falu részeit adták el a Kanizsai familiáris Polányi Gáspár sárvári várnagynak. 8 Az 1420 és 1478 között szerepl Polányi Gáspár ekkor már az 1446 eltt elhunyt Hídvégi István veje, Ilkó leányának férje volt. A házaspár V. László király adománylevele alapján 1456-ban kapta meg a Hídvégi birtokokat. 9 A mintegy 10-12 faluval véglegesen és teljes egészében 1463-ban iktatták az említett Hídvégi István
7 Csánki Dezs: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp., 1894. 756. A Hídvégi család tagjaira 1375 és 1439 között l. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301–1457. II. Bp., 1996. 100. Közülük a 14. század utolsó negyedében András fia János Vas, testvére, Péter pedig Pozsony megye alispánja volt. János két fia, István és László 1393 és 1411 között Szécsi familiárisként krassói alispánok. István fia Miklós – Polányi Gáspár sógora – Ka- nizsai familiárisként 1435–1439-ben borostyánki várnagy.
8 Csánki D. i. m. 827. 9 MNL OL DL 67.944.
1. kép
a kastély feltételezett helyével
unokájának, Miklós fia Györgynek fiúutód nélküli halálát követen Polányi Gáspár fiát, Tamást – a kastélyépíttet Osvát apját és változatlanul Kanizsai familiárist – szintén sárvári várnagyot, ugyanakkor vasi alispánt. 10
A valószínleg szintén Hermány nembeli Polányi család a Szombathelyhez közeli Polány falutól, a mai Sorokpolánytól vette nevét, s a környéken nyolc településen volt birtoka, köztük a nemzetség sének nevét rz Hermány is. 11 Ezt a birtoktestet Polányi Gáspár kisebb fia, László kapta meg. is a Kanizsai familiárisok közé tartozott, 1443- ban Borostyánk várának volt a várnagya. 12 1468-ban házasította össze János nev fiát haraszti Tapán János – korábban, 1443–1447-ben kapuvári várnagy – leányával, az 1474- ben fiúsított Apollóniával, akivel az Táplánfalvát és az a körüli birtokokat kapta. 13 Tlük származik a Polányi család ma is él, táplánfai ága. 14 (2. kép)
Hídvégi Polányi Gáspár fia Tamás, elbb – amint arról már szó esett – Kanizsai familiárisként sárvári, 1469-ben és 1473-ban Újlaki familiárisként németújvári és belmurai várnagy, 1460 és 1488 között többször vasi alispán. 15 Tisztségeibl következtetve tanult ember volt, aminthogy már apja is az lehetett. Fiai, az 1463-ban említett István, az 1463 és 1478 között szerepl László, a tanúvallomása szerint 1458-ban született, a kastélyépíttet, szlavón albán Osvát, valamint György közül csak az utóbbiról maradt olyan adat, amely arról tanúskodik, hogy 1479-ben a bécsi egyetemen tanult, 1482-ben pedig már királyi kúriai jegyz volt. 16 Egyetlen, Zsófia nev húga kissitkei Sitkei Jakab felesége volt. 17 Osvát feltételezhet tanultsága ismeretlen, szlavón albáni tisztségét megelzen 1501- ben vasi szolgabíró, azt követen ugyanott alispán. Tisztségei arra a következtetésre
10 Hazai Okmánytár IV. Kiadják: Nagy Imre–Stummer Arnold–Ráth Károly–Véghely Dezs. Gyr, 1867. 407–410. Polányi Gáspár fia Tamás 1462–1463-ban volt sárvári várnagy és egyben vasi alispán: MNL OL DL 15.740 és 67.949. Idézi Érszegi Géza: Középkor. In: Sárvár monográfi- ája. Szerk.: Horváth Ferenc. Szombathely, 1978. 120. és Fenyvesi László: Tolna megye középkori történetéhez kapcsolódó oklevelek regesztái. Szekszárd, 2000. No. 745.
11 Csánki D. i. m. 845. 12 Engel P. i. m. I. 286., 522. és II. 197. 13 A haraszti Tapán családra l. Engel P. i. m. II. 239. Közülük László fia Kelemen 1414-ben a bécsi
egyetemen tanult, 1437 és 1451 között elbb szlavón, majd országbírói ítélmester. István fia János 1443–1447-ben Rozgonyi familiárisként kapuvári, 1456-ban Kanizsai szolgálatban sár- vári várnagy: MNL OL DL 61.574, 61.576.; Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács elt- ti Magyarországon. Bp., 1971. 183–184.; Polányi László fia János és haraszti Tapán Apollónia házasságára, amelyet azért bonyolított János apja, László, mert haraszti Tapán János öregsége, azzal járó vaksága és szegénysége miatt nem tudott megtenni: MNL OL DL 94.234.
14 Balogh Gyula–Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai. Második, bvített kiadás. Bp., 1998. 114–116. Polányi László borostyánki várnagy János nev fia – 1443–1447 között kapu- vári, 1456-ban szintén sárvári várnagy – feleségével, haraszti Tapán János leánya, az 1474-ben fiúsított Apollóniával kapta meg 1468-ban annak birtokait, Táplánfalvát és az ahhoz tartozókat, ahonnét családjának ez az ága elnevét vette: MNL OL DL 61.576 és 94.234, 94.257, 94.259, va- lamint Engel P. i. m. II. 239. és Balogh Gy.–Szluha M. i. m. 115.
15 Csánki D. i. m. 145. 16 Polányi Tamás fiai, István és László személye közelebbrl ismeretlen. Polányi Osvát és testvé-
rei, György és Zsófia: MNL OL DL 18.595. György személyére külön Bónis Gy. i. m. 298. 17 MNL OL DL 68.422, 71.723.
8
adnak lehetséget, hogy is tanult, esetleg maga is egyetemet végzett ember volt.
Feleségétl, Hássághi Katalintól született két fia, György és Ferenc számára 1509-ben kapott birtokaira királyi megersítést. 18 Az ifjabb György azonos nev nagybátyjához hasonlóan szintén egyetemet járt ember volt, 1525-ben Krakkóban tanult. 19 Testvére, az 1523 és 1547 közt említett Ferenc, apját követve két alkalommal is vasi alis- pán, elször 1527-ben Batthyány I. Ferenc, 1543– 47-ben Nádasdy Tamás fispán familiárisaként. 1532-ben megyei követ a kenesei gylésen, és ott volt 1547-ben a dunántúli nemesség Hídvégen tartott gylésén is, ahol lett a portánként kive- tett egy forintos hadiadó kezelje. 20 Az utóbbi esztendben végrendelkezett hídvégi kastélyá- ban. Abban saját familiárisainak pénzt és ruhane- mt hagyott, s úgy rendelkezett, hogy a hídvégi plébániatemplomba temessék, sznyegbe csavar- va. Kiskorú fiainak védjéül Nádasdy Tamást és devecseri Choron András zalai fispánt kérte fel, a végrendelet végrehajtójául pedig Katalin leánya
férjét, Kerecsényi Mihályt, valamint Bejczi Ambrust, Csányi Ákost és Ravoni Mihályt, a Nádasdy Tamás körül kialakult, a dunántúli köznemesség vezet szerepet betölt, kiemelked és tanult képviselit. 21
A hídvégi kastélyában elhunyt Polányi Ferenc vasi alispán két fia, Sebestyén és Imre 1547-ben még kiskorú volt. Végrendelete szerint Sebestyént már taníttatta, Imre taníttatására pedig 500 forintot rendelt. Három leánya között volt a már említett Katalin, Kerecsényi Mihályné, valamint Zsófia, Ivánczi Istvánné és Krisztina, pölöskei Ördög Ferenc neje. Arra vonatkozóan, hogy az özvegy, Hosszútóthi Dorottya és a végrendelet végrehajtói eleget tettek volna az ifjú Imre taníttatásának, nincs ismert adat, aminthogy Polányi Imre személyérl sem, mert valószínleg korán elhunyt. A végrendeletben
18 Erdélyi G. i. m. 93–98. Hássághi Katalin családja a Polányiakhoz hasonlóan a vagyonos és tanult köznemesi réteghez tartozott. Apja, Dénes fia István testvérével, Imrével együtt a 15. század közepén a bécsi egyetemen tanult, 1464-ben kancelláriai jegyz, 1474-ben országbírói ítélmester: Bónis Gy. i. m. 275–276., 364. Mihály nev öccsük 1445–1447 között zalai alispán: A pannonhalmi Szent Benedek-rend története VII. Szerk.: Erdélyi László. A zalavári apátság története (írta: Füssy Tamás). Bp., 1902. 120–123.
19 Ifjabb Polányi György Krakkóban tanul 1524-ben: MNL OL DL 18.595, valamint Bónis Gy. i. m. 302. Életérl csupán annyi tudható, hogy késbb ns ember volt, feleségét Borbálának hívták, aki az halála után pölöskei Ördög István neje lett.
20 A hídvégi gylésen játszott szerepére l. Fraknói Vilmos: Magyar Országgylési Emlékek III. Bp., 1876. 77.
21 Erdélyi G. i. m. 91–106., 219–234.
2. kép
9
* * *
A Polányi család és két ágának, közvetlen rokonságának középkor végi tagjai a köznemességnek azt a legfels rétegét képviselték, amely a nagybirtokos mágnások vezet familiárisi körét alkották, s abban viselt tisztségeikben birtokait igazgatták, megyei és országos tisztségeikben helyettesítették ket. Hídvég eredeti birtokosai a 14. század utolsó évtizedeiben a felslindvai Széchiek familiárisaiként vasi alispánok, a következ évszázad fordulóján pedig Széchi Frank szörényi bán és temesi ispán mellett Krassó megye alispánjai. 25 A család familiárisi szerepet vállalt utolsó férfitagja, Miklós 1435 és 1439 között már Kanizsai familárisként viselte a borostyánki várnagyságot, abban az idben, amikor sógora, Ilkó húgának férje, Polányi Gáspár ugyancsak a Kanizsai család familiárisainak körében volt sárvári várnagy. A Kanizsaiak f rezidenciájának, Sárvárnak várnagyi tisztségében Polányi Gáspárt – amint arról már szó esett – késbb fia, Tamás követte, a század közepén pedig haraszti Tapán János. A borostyánki várnagyságban Hídvégi Miklós egyik utódja Polányi Tamás öccse, László. Ugyancsak a Kanizsai familiárisok közé tartozott vasi alispánként a század végén feleségével a haraszti Tapán birtokokat megörökl Polányi László fia János, és a következ század elején unokatestvére, a hídvégi kastélyt építtet Osvát. 26 A nagyurak ekkor már mindenütt uradalmi központ szerepét betölt várainak élére helyezett várnagyok és az ket a megyei életben helyettesít alispánok a köznemesség tekintélyesebb családjaiból kerültek ki, akik maguk is nagyobb vagyonnal rendelkeztek. A rokonság, a Polányiak esetében a 15. század végén a velük együtt szintén Kanizsai familiáris Hídvégiek és a haraszti Tapánok, a 16. század els felében a Kanizsai vagyont megszerz Nádasdy Tamás országbíró, s végül nádor, valamint Batthyány Ferenc horvát bán körébe tartozó,
22 Uo. 91–106., 219–234. 23 MNL OL P 707 Zichy család levéltára, Fasc. 217. et B. Acta Familiae Pogány, 17. századi nem-
zedékrendi táblázat. 24 Szentjakabi Peth János 1610 december 12-én Pozsonyban kiállított adománylevele, amelyet
Thurzó György nádortól kapott, elmondja, hogy Polányi Sebestyén magtalan halálát követ- en a kastély Kerecsényi Mihály és Polányi Katalin leánya, Anna kezére került, aki Tarnóczy Farkas felesége volt: MNL OL Magyar Kincstári Levéltárak. A Magyar Kamara Levéltára E 148 Neoregestrata Acta, Fasc. 972. No. 13.; valamint MNL OL P 285 A herceg Festetics család keszthelyi levéltára. Sallér család levéltára, Fasc. 24. No. 3.
25 Engel P. i. m. II. 100. 26 A személyekre és tisztségeikre uo.
10
akkor már a familiáris elnevezés helyett servitornak nevezett Hássághiak, Hosszútóthiak, Kerecsényiek, a csebi Pogány, az Ivánczi, a pölöskei Ördög és a Tarnóczi család tagjai egymást támogató atyafiságot alkotva töltötték be uraik mellett a várnagyi és az alispáni tisztségeket. A köznemeség politikai vezet rétegének ez az összetartása, egymást támogató segítése, szoros rokonsági kötelékekbe tartozása a középkor végén az egész ország területén megfigyelhet, amint azt a történeti kutatás már korábban kimutatta. 27
Uraik jól megfizették ket, s „egy-egy várnagy valamely kisebb uradalom bevételének megfelel összegéhez is juthatott”. 28 A kési középkortól ez a kiemelked jövedelem adott lehetséget a köznemesség vezet rétegének, a hídvégi Polányi Osváthoz hasonlóan magukat büszkén vitézlnek, egregiusnak vallóknak ahhoz, hogy birtokaik központjában uraik várait utánozva kastélyt építtessenek.
* * *
27 Kubinyi András: A középbirtokos nemesség Mohács elestéjén. In: Magyarország társadalma a török kizésének idején. Szerk.: Szvircsek Ferenc. Discussiones Neogradiensis. 1. Salgótarján, 1984. 10–11.
28 Engel Pál–Kristó Gyula–Kubinyi András: Magyarország története, 1301–1526. Bp., 1998. 225. 29 Bónis Gy. i. m. 275–276., 364. 30 Uo. 183–184.; Engel P. i. m. II. 239. 31 A fentebb már idézettek mellett Kubinyi András: A Jagello-kori értelmiség. In: Az értelmiség
Magyarországon a 16–17. században. Szerk.: Zombori István. Szeged, 1988. 7–22.
11
Polányi Osvát 1502 után emelt hídvégi kastélya – amelyet a királyi engedély latin nyelv szövege alapján akár fából, akár kbl építtethetett – maradandó anyagból, a helyszínen megfigyeltek alapján téglából készült. A minden esetben királyi engedélyhez kötött, kastélyépítésre vonatkozó oklevelek szövege a 14. század végérl származó legkorábbiaktól kezdve „castellum seu fortalicium”-ot említ, és sokban szerepel az akár fából, akár kbl való építés. Az oklevél szövege arra is lehetséget nyújtott, hogy a kastélyt tornyos falakkal és árokkal vegyék körül. 32 Az épületforma elterjedésének korai szakaszában többnyire valóban fából építették az utóbbiakat, 33 amint azt a felsorolható több példa közül a 15. század eleji és zalai Páka kastélyának régészeti feltárása bizonyítja. Történeti adatok szólnak arról, hogy sok készült azonban késbb is, mint többek között a Valkó megyei Gara, a somogyi Pata, a zalai Sárkányszigete, a nyitrai Tapolcsány vagy a Bodrog megyei Zsembéc kastélya. 34 Nem volt ritka még a 16. században sem; 1560 körül ilyen módon építette kastélyát a katonakölt Wathay Ferenc önéletírása szerint az apja a Sopron megyei Vágon.
A hídvégi kastélyhoz hasonlóan a 15–16. század fordulóján azonban az ismert dunántúli kastélyok többsége kbl vagy téglából készült. Az lehetett az anyaga a Balaton délnyugati sarka alatti somogyi Kéthelyen 1496 és 1501 között a vagyonos köznemes Butykai Péter – 1498-ban Somogy vármegye egyik, a királyi tanács köznemesi ülnöke 35 – által építtetett kastélynak, ahova az ott dolgozó kmvesek mellé 1497-ben három kfaragójához továbbiakat kért vejétl, a Rezi várát és az amelletti kbányákat birtokló gersei Peth Györgytl, akiknek az ajtó- és ablakkereteket, és a kastély egyéb, kbl faragott részleteit kellett készíteniük. 1501. január elsején háza befejezéséhez ácsokat is kért tle, ami a kastély tetzetének készítését jelenti. 36 Nagyjából a hídvégi kastéllyal azonos idben emelték kbl a szintén Vas megyei Sitkén az egyes részeiben ma is álló, els ízben 1522-ben említett kastélyt a kissitkei Sitkeiek, valószínleg a család Gergely nev tagja, aki már 1498-ban Zala vármegyét képvisel köznemesi ülnök volt a királyi tanácsban. 37 Kanizsai familiárisként 1515-ben sárvári, 1516-ban csókaki
32 A latin oklevél „cum propugnaculis, meniis, fossatis” szövegrészében a propugnaculum szó nem jelenthette a ma ismert, de jóval késbbi, 16. századi „bástya” kifejezést, ezért ehelyett szerepel a torony szó.
33 Engel Pál: Szent István birodalma. Bp., 2001. 204. 34 A felsorolt középkori kastélyokra l. Koppány T. i. m. az adattár megfelel címszavainál. 35 Kubinyi András: A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagello-korban. In: Mályusz Elemér Em-
lékkönyv. Szerk.: H. Balázs Éva–Fügedi Erik–Maksay Ferenc. Bp., 1984. 257–268. 36 MNL OL DL 93.658, 93.663, 93.688. A Butkai Péter levelezésében jelzett kastélyépítést a hely-
név rokonsága alapján tévesen a Krös megyei Kedhely kastélyához kötöttem, amely azonban már korábban a razinai Bocskaiak birtoka volt: Koppány T. i. m. 163. Butkai Péter budavári királyi tárnoki tisztsége alapján nem sorolható a frendek közé, királyi kamarásként udvari szolgálatban álló, vagyonos köznemes volt: Fogel József: II. Ulászló udvartartása (1490–1516.). Bp., 1913. 64., 72.
37 Kubinyi A. A királyi tanács i. m. 257–268.
12
várnagy volt, késbb pedig vasi alispán. 38 A század elején építtette a Somogy megyei Ötvösön téglából, reneszánsz tagozatos és faragott k nyíláskeretekkel azt a kastélyt a középbirtokos nemesség rétegébe tartozó alapi Batthyány Benedek királyi kincstartó, amelynek romjait 1966 és 1972 között tárták fel. 39 Kbl emeltette faragott reneszánsz ajtó- és ablakkeretekkel, kandallókkal, boltozati vállkövekkel a Veszprém megyei Devecserben álló kastélyát 1526 körül a jelents birtokokkal rendelkez, köznemes Choron András sümegi püspöki várnagy és veszprémi alispán. 40 A Dunántúl 16. század eleji, köznemesi építés kastélyai közül a felsoroltak bemutatása azt a célt szolgálja, hogy azokkal képet lehessen alkotni Polányi Osvát egykori hídvégi kastélyáról, amelybl
„csupán” fel nem tárt téglaalapfalak maradtak. Régészeti kutatás hiányában az sem tudható, hogy vajon az 1502-bl származó
királyi engedély alapján felépített hídvégi kastély eredeti állapotában maradt-e meg pusztulásáig. 1532. augusztus elején a Kszeg felé vonuló szultáni sereg itt kelt át a Rábán, s a kastélyt a benne levk ostrom nélkül feladták. 41 Thurzó György nádor 1610- ben kelt, szentjakabi Peth János számára kiállított adománylevele szerint a kastély akkor puszta és romos volt. 42 1636-ban, amikor az akkor már a Nádasdy család nemesi ágának kezén zálogban lev lev kastélyt újabb zálogba adták tovább, épségben volt, 43
tehát idközben újjáépítették. A szentjakabi Pethk még abban az évben visszakapták és 1642-ben is az övék volt. 44 1656-ban Peth György Sopronban írt levelében arra kérte Batthyány I. Ádámot, kímélje meg szentjakabi erdejét, amelybl a körmendi kastély építéséhez Batthyány emberei több száz szálfát kivágtak. A megmaradtakból ugyanis szeretné rendbetetetni hídvégi kastélyát. 45 A jelzett építkezés megtörtént,
38 A jelenlegi, sokszor átépített és bvített, külsejében késbarokk–klasszicista kiskastély északi, kbl készült és toronyszer építményérl három szinten egymás felett elhelyezked, kulcs- lyuk formájú, befalazott lrései alapján az 1980-as években végzett helyreállítás alkalmával volt megállapítható középkori volta. 1522. évi említése: MNL OL DL 68.537. Építtetje Koppány T. i. m.-ben Sitkei Gergely apja, Sebestyén, ez azonban valószínleg tévedés. Sitkei Gergely vasi alispán: MNL OL DL 46.507.
39 Alapi Batthyány Benedek kincstartóra l. Fogel J. i. m. 49., 53., 56., 58. és Kubinyi A. A középbirto- kos nemesség i. m. 26. és U: A Jagelló-kori értelmiség i. m. 18., 44. jegyzet. Az ötvösi kastélyra és feltárására l. Magyar Kálmán: Az ötvöskónyi Báthori várkastély. Somogyi Múzeumok Füze- tei 18. Kaposvár, 1974. és Koppány T. i. m. 191.
40 Koppány Tibor: A devecseri kastély kutatása. Építés- Építészettudomány 15. (1984) 261–271. és U: A Közép-Dunántúl reneszánsz építészete. Ars Hungarica 12. (1984) 183–232. 207–208.
41 Török-magyarkori történelmi emlékek. Török történetírók. Fordította: Thúry József. I. Bp., 1893. 354. és II. Bp., 1896. 207., valamint Takáts József: Az Izlam Szombathelyen. Vasi Szemle 6. (1939) 1–2. sz. 38–46. 39–40.
42 „Totales et integras portiones possessionarias in Oppido Hidwegh, et parte castelli ibidem ad ripam fluuij Raba extructi, nunc penitus desert et desolati”. MNL OL Magyar Kincstári Levél- tárak. A Magyar Kamara Levéltára E 148 Neoregestrata Acta. Fasc. 972. No. 13.
43 MNL OL P 285 A herceg Festetics család keszthelyi levéltára. Sallér család levéltára, Fasc. 24. No. 10.
44 MNL OL P 285 A herceg Festetics család keszthelyi levéltára. Sallér család levéltára, Fasc. 24. No. 14–15.
45 MNL OL P 1314 A herceg Batthyány család körmendi levéltára. Missiles, No. 36.611.
13
1663 tavaszán ugyanis azt írta Batthyány Kristófnak Peth György testvére, János, hogy amit a hídvégi kastélyon építetett, deszkát vásárolt, lakatokat és reteszeket csináltatott, az összesen harminchat forintjába került. 46 Peth János még 1663 nyarán valószínleg török fogságba került, mert kiváltására augusztusban György bátyja a hídvégi kastélyra és az ahhoz tartozó birtokra 1700 magyar forint kölcsönt vett fel Nádasdy Lászlótól és öt nappal késbb 1000 tallért Nádasdy Boldizsártól. 47 Szentjakabi Peth Jánosról a források a késbbiekben nem szólnak, György pedig 1668-ban örökös nélkül hunyt el. 48
* * *
A hídvégi kastély építésének és az azt birtokló Polányi családnak a 15–16. század fordulóján ismertetett története reprezentatív mintavételéül szolgálhat a középkor végén és a koraújkor kezdetén volt kastélyépítés történetérl, s emellett a korszak tanultsági és mveltségi viszonyairól és azzal együtt az építtet köznemesség abban elfoglalt helyérl. Egyúttal azt is jól illusztrálja, hogy a kastélyépítés akkor, akárcsak korábban és késbben is, a társadalmi felemelkedés és a magasabb életforma felé törekvés egyik lehetséges útja volt. A nagybirtokos várának mintájára a kastély is a hatalmat reprezentálta. Építéséhez azonban anyagi alapra és annak birtokában a királytól kapott engedélyre volt szükség, ez pedig csak akkor volt megszerezhet, ha a köznemes többletköltségre tudott szert tenni. A birtok nagyságától függetlenül annak mezgazdasági mvelése ugyanis a minden korban drága építkezésre nem nyújtott lehetséget. Ezért kellett familiárisi szolgálatba állnia, aminek egyik és legfontosabb feltétele tanultsága volt. A Polányi család és rokoni köre, atyafisága arra is jó példa, hogy ez a rokonság hogyan támogatta egymást a tanultság megszerzésében, s ebben nem volt egyedülálló. A familiárisi szolgálatra ugyanakkor a fúrnak is szüksége volt saját hatalmi reprezentációja, országos méltóságaival járó teendi és birtokai vezetése érdekében. 49 A familiárisi szolgálat, illetve az azzal járó jövedelem többlet ugyanakkor lehetséget nyújtott egyrészt arra, hogy gyermekeit taníttassa és abban az atyafiságot is segítse, másrészt hogy nagybirtokos ura támogatásával kastély építésére engedélyt szerezzen a királytól. A kési középkorban így kerülhetett be a köznemesség „egregius” címmel járó legfels, kastélyos úr rétegébe.
46 Uo. No. 36.618. 47 MNL OL P 285 A herceg Festetics család keszthelyi levéltára. Sallér család levéltára, Fasc 24.
No 2–22. 48 Uo. No. 29. 49 Fügedi Erik: Verba volant. Középkori nemességünk szóbelisége és az írás. In: Kolduló barátok,
polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1981. 437–462.
14
THE POLÁNYI FAMILY OF HÍDVÉG. A CASTLEBUILDER FAMILY AT THE TURN OF THE MIDDLE AGES AND THE EARLY MODERN PERIOD IN VAS COUNTY
Summary
In 1502 Osvát Polányi, the vicebanus of Slavonia, was permitted by the king to build a castle in Hídvég (Rábahídvég, Vas County). The castle unfortunately had been ruined by the 18th century.
The author shows the genealogy of the family and the social status of the members with the help of the written sources and comparing to other similar castlebuilder families. The opportunity of raising a castle was a status symbol that time. The autor emphasizes how important was to finance the relatives’ studies at foreign universities as well. To be an educated nobile was a precondition of serving the lord or substituting for him in case of holding a public office.
15
D e b r e c z e n i - D r o p p á n B é l a
S Í R O K É S T E M E T É S E K . A M A G Y A R N E M Z E T I M Ú Z E U M
F I G A Z G A T Ó I N A K V É G T I S Z T E S S É G E I I . *
Tanulmányunk elz részében a Magyar Nemzeti Múzeum els hat vezetjének vég- tisztességérl írtunk. Közülük kettnek, Miller Jakab Ferdinándnak és Haliczky Antal- nak a sírját ma már hiába keressük. A 20. századi figazgatók közül Bátky Zsigmond csatlakozik hozzájuk, hiszen az utókor kegyelete nem vigyázott éberen az sírhelyé- re sem. Ez annál is érthetetlenebb, mivel Bátkyt a magyar néprajztudomány mindig a legnagyobbjai között tartotta számon, nem csak a közelmúltban fedezte fel magának. Nyilván a vérségi utódok hiánya némi magyarázatul szolgálhat erre, de hogy egy ilyen kiválóság sírját már az els, 25 éves megváltási idszak után felszámolják, az talán nem mindennapi.
Tanulmányunk második részében tizenegy figazgató haláláról, temetésérl, sír- járól írunk le mindent, amit eddigi kutatásaink során kiderítettünk. Pulszky Ferenc és báró Szalay Imre temetése már egy olyan reprezentatív, állami szint végtisztességet jelentett, amely kihatott az azt követ temetésekre is. Fejérpataky Lászlóéra és Horváth Gézáéra mindenképpen, hiszen ket is a Nemzeti Múzeum Rotundájában ravatalozták fel és innen kísérték ket a Kerepesi temetbe. A két évvel Horváth után elhunyt Bátkyt már nem a múzeumból temették. Nem tudni, miért szakadt meg a tradíció. A nagy nép- rajztudós – ezt leszámítva is – még megkapta a méltó végtisztességet, nem úgy, mint eldje (és minisztere) Hóman Bálint, és mint utóda, gróf Zichy István. Az 1945 utáni új rendszer a legalapvetbb kegyeletet is megtagadta azoktól, akiket ellenségének tartott, akikkel leszámolt, – ez Hóman esetében egyértelmen látszik.
Jelen írásunkban több szó esik az elhunyt figazgatók halála után megjelen nekro- lógokról, mint a 19. századi múzeumvezetk esetében. Ennek egészen egyszer oka van: a múzeum els évszázadában az igazgatók halála után sokkal kevesebb a nekrológ, az igazi szakmai méltatás, mint a következ száz évben. Ez még azzal együtt is igaz lehet, ha Pulszky és Szalay halála után nagyon sok helyen – többségében napi- és hetilapok- ban – jelent meg valamiféle nekrológ, de ezek egy-két kivételtl eltekintve egyszeren az elhunyt életrajzának ismertetését adják. Persze ez nem is csoda, hiszen késbb alakul ki hazánkban igazán a tudományos nekrológ, amelyre az akadémiai tagok halála után megtartott emlékbeszédek az els példák. Egy-egy ilyen akadémiai emlékbeszéd meg- emlékezik Kubinyiról és Pulszkyról, de Mátray Horvát-emlékbeszéde, Sebestyén Gyula
* A tanulmány els része a Folia Historica 29. (2013) 75–107. oldalain jelent meg. A figazgatók végtisztességét nem a hivatalviselés sorendjében, hanem az elhalálozás idejét nézve ismertetem.
16
Szalay-nekrológja, 1 st még Miller Jakab Ferdinándnak a Tudományos Gyjteményben megjelent életrajza is nyújt arra példát, hogy született – általában egy – komolyabb mél- tatás az elhunyt múzeumvezet halála után. A 20. (és 21.) században azonban már egy- egy jeles tudóssal, így a Nemzeti Múzeum elhunyt figazgatóival kapcsolatosan is, nem egy, hanem immár több olyan nekrológ jelent meg, amely részletesen értékeli az eltávo- zott munkásságát, st nem egyszer kritikai megjegyzéseket is tartalmaz. Ennek egyik f oka, hogy az elmúlt száz évben számos új tudományos folyóirat, szaklap indult meg, nem egy esetben a múzeum egykori figazgatóinak köszönheten. Ezzel párhuzamosan pedig kialakult egy olyan széles szakmai közvélemény, amely immár a méltó kegyelet egyik elmaradhatatlan elemének tekintette a tudományos igény nekrológot.
Fejérpataky László (1857–1923)
Kelecsényi dr. Fejérpataky László szinte napra pontosan hat évig állt a Magyar Nemze- ti Múzeum élén. Az intézmény vezetésével báró Szalay Imre nyugdíjazását követen, 1916. március elsején bízta t meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter. 2 volt az els, aki figazgatói titulussal irányíthatta a múzeumot. 3 1919-ben a tanácskormány leváltot- ta tisztségébl, de néhány héttel késbb, annak bukása után visszahelyezték posztjára. 4
Fejérpataky a legnehezebb években irányította a Nemzeti Múzeumot és komoly szerepe volt abban, hogy sikerült a román megszállás idején a gyjteményeket megmenteni a kifosztástól. 5
Szervezetének mindenesetre nem tett jót a sok idegeskedés, els szívinfarktusát is ekkor, 1919-ben kaphatta. 6 Azt, hogy 1923. március 5-rl 6-ra virradó éjjel is infarktus miatt lett volna rosszul, nem tudjuk biztosan. A Fejérpataky család által kiadott gyászje- lentésben olvashatjuk, hogy a tudós figazgatót „rövid szenvedés és a haldoklók szent- ségének ájtatos felvétele után” március 6-án este ¾ 7-kor érte a halál. 7 A Magyarság cím
1 S. Gy. (Sebestyén Gyula): Báró Szalay Imre. (1846–1917.). Budapesti Szemle 45. (1917) 489. sz. 464–466.
2 Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban OSZK) Irattár 101/1916. , Néprajzi Múzeum (to- vábbiakban NM) Irattár 302/1916. (215/916. Ig.)
3 1919. február 19-én kiadott rendelkezését, már mint figazgató írja alá (Magyar Nemzeti Mú- zeum Irattár. (továbbiakban MNMI) Érem- és Régiségtár iratai (továbbiakban ÉRT) 33/919. – 52/919. Fig.), február 7-én még megbízott igazgatóként közli Varjú Elemér osztályigazgatóval Nagy Géza Régiségtárhoz történ kinevezését (MNMI ÉRT 41/919.). L. még ehhez: Kinevezé- sek a Magyar Nemzeti Muzeumban. Pesti Napló 70. (1919) 53. sz. március 2. 7.
4 Leváltásához l. MNMI ÉRT 158/919., OSZK Irattár 143/1919.; visszahelyezéséhez l. MNMI ÉRT 199/919., OSZK Irattár 184/1919.
5 Errl részletesen l. Gál Vilmos: A Magyar Nemzeti Múzeum a két világháború között. Folia Historica 22. (2002–2004) 47–78. 51–54.
6 J. Mez Éva: A monarchia tudósa. http://feol.hu/hetvege/a-monarchia-tudosa-1186931 (2014. március 17.) Köszönöm Szende Lászlónak, hogy a forrásra felhívta a figyelmemet.
7 Fejérpataky László gyászjelentése. OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés-gyjte- mény. A családon és a Nemzeti Múzeumon kívül még biztosan kiadott gyászjelentést az egye- tem is. Uo.
17
újság azt írta, hogy huszonnégy órai rosszullét után agyvérzésben halt meg, március 6-án este 6 órakor. A tudósító megjegyezte, hogy Fejérpataky hivatalát élete utolsó nap- jáig ellátta, és még részt vett az Akadémia elz napi ülésén. 8 A Nemzeti Múzeum f- igazgatójának élete 66. évében – valószínleg a Fherceg Sándor (ma: Bródy Sándor) u. 6. sz. alatti lakásában – bekövetkezett halála tehát váratlan és tragikus volt. Miller Jakab Ferdinánd 1823-ban történt elhalálozása után éppen száz évvel újra hivatalában lév ve- zetjét vesztette el a múzeum, akit természetesen az intézmény saját halottjának tekin- tett, és a halál másnapján gyászjelentést adott ki, melynek végére a következ mondat került: „A Magyar Nemzeti Muzeum el nem muló kegyelettel és hálával fogja megrizni eredményekben gazdag munkásságának és jóságos egyéniségének emlékét.” A partecé- dulán Fejérpataky neve alatt, a hosszú titulus sor elején udvari tanácsosi címe után az a helyettes államtitkári cím áll, 9 amelyet éppen egy hónappal halála eltt (február 6-án) kapott a kormányzótól. 10 Horthy Miklós részvétét Barta Richárd kabinetirodai fnök tolmácsolta a Nemzeti Múzeumnak (késbb a temetésen is képviselte az államft). Gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter pedig március 7-én személyesen jelent meg a gyászlobogós múzeumpalotában, hogy kondoleáljon. 11 Ezen a napon határozhatták meg a temetés „menetrendjét” is, mert az már a másnapi újságokban napvilágot látott. 12 A részletekrl még március 8-án is folyt egyeztetés a múzeum és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság rendkívüli ülésén. 13 Ezen a napon már állt a ravatal is.
Fejérpataky Lászlót eldjéhez, báró Szalay Imréhez hasonlóan a Nemzeti Múzeum Rotundájában ravatalozták fel, majd 1923. március 9-én innen kísérték utolsó útjára a római katolikus egyház szertartása szerint. A temetés délután 3 órakor kezddött az elhunyt figazgató földi maradványainak beszentelésével. A temetés részleteirl a kora- beli lapok részletesen beszámoltak. A Budapesti Hirlapban például a gyász külsségeirl a következ olvasható: „A muzeum homlokzatának oszlopsorát ezüsttel diszitett fekete drapéria boritotta és fekete lepellel volt bevonva köröskörül az egész hatalmas elcsar- nok is. A diszes ravatalt teljesen elboritották a hozzátartozók, a barátok és az ismersök, valamint a tudós testületek és tudományos egyesületek koszorui.” 14 A gyászoló közön- ség már jóval a temetés 3 órai kezdete eltt elkezdett gyülekezni a ravatal körül. A Nem- zeti Múzeum munkatársai minden bizonnyal nagy számban voltak a gyülekezk kö- zött. A Néprajzi Osztály vezetje, Bátky Zsigmond, például elz napi körözvényében
8 Fejérpataky László meghalt. Magyarság 4. (1923) 53. sz. március 7. 4. 9 Fejérpataky László gyászjelentése. MNM Történeti Tár (továbbiakban TT) Kis- és Aprónyom-
tatvány Gyjtemény, ltsz: 97.175. 10 Cím- és jellegadományozások. Hivatalos Közlöny 31. (1923) 5. sz. március 1. 73. 11 Pénteken temetik Fejérpataky Lászlót. Magyarság 4. (1923) 54. sz. március 8. 7. A napilap
megjegyzi, hogy a Nemzeti Múzeumhoz „nagy számban érkeztek részvétnyilatkozatok”. Kle- belsberg miniszter az elhunyt figazgató unokaöccsének, Fejérpataky Tibornak levélben nyil- vánított részvétet (L. pl. Fejérpataky László – meghalt. Néptanítók Lapja 56. (1923) 10–11. sz. március 15. 16., Pesti Napló 74. (1923) 56. sz. március 10. 3.).
12 Uo. 13 Fejérpataky László temetése. Magyarság. 4. (1923) 55. sz. március 9. 3. 14 Fejérpataky László temetése. Budapesti Hirlap 43. (1923) 66. sz. március 10. 4.
18
tudatta beosztottjaival, azért, hogy a végtisztességen mindenki jelen lehessen, az osz- tályt a nyitvatartási rend szerinti szokásos idpont eltt, 11 órakor zárják. 15 Az újságok felsorolták azokat a neves személyiségeket is, akik megjelentek a gyászeseményen. Ezek alapján tudjuk, hogy Klebelsberg kultuszminiszteren kívül mások mellett Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Wlassics Gyula, a közigazgatási bí- róság elnöke, Bársony János, a pesti tudományegyetem rektora az egyetem dékánjaival és számos tanárával együtt, valamint gróf Teleki Pál, gróf Bánffy Miklós, Ugron Gábor, Petrovics Elek, valamint Sipcz Jen fpolgármester-helyettes vett részt a temetésen. A gyászszertartást több pap segédletével Székely István prelátus-kanonok, a Szent István Akadémia alelnöke végezte. A szertartást követen elsként Csánky Dezs helyettes államtitkár, akadémiai osztályelnök az Akadémia, az Országos Magyar Gyjtemény- egyetem, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság nevében mondott közvetlen hangú búcsúztató beszédet, majd a Pázmány Péter Tudo- mányegyetem részérl Siegescu József dékán méltatta a kiváló egyetemi tanárt, akirl többek közt a következket mondta: „Fejérpataky László titka az volt, hogy páratlan ambicióval és gyöngéd szeretettel viselte gondját tanítványainak és a nevelés állandó gondosságával vezette be ket fokozatosan a tudomány csarnokába, és szárnyuk alá nyúlva nem engedte ket szeme ell, hanem istápolta, támogatta és elrevitte ket, egész pályafutásukon.” 16 A Nemzeti Múzeum fájdalmát Horváth Géza, az intézmény rangids osztályigazgatója tolmácsolta, rámutatva a néhai figazgató tudományos érdemeire és a veszteségre, amely a múzeumot halálával érte. Ezután Hóman Bálint, a múzeum Orszá- gos Széchényi Könyvtárának igazgatója a könyvtár munkatársai és a volt tanítványok nevében búcsúzott Fejérpatakytól, „öreg mesterétl”. Ma is megható gyászbeszédében így fogalmazott: „A meleg otthon és az otthon népének utolsó üdvözletét hozom negy- ven esztends munkásságod szinhelyérl, az Országos Széchényi Könyvtárból, hséges élettársad korai halála óta igazi otthonodból; az árva gyermekek bánatos panaszszavát elárvult öreg tanítványaidtól. Tanítványaidtól, akiket lelked melegségével egész életük- re magadhoz láncoltál s akiket Te, családtalan, magános özvegyember «édes fiaid»-nak neveztél. Legifjabb tanítványaid szónokával utolsóknak állunk koporsód fejéhez, mert itt e koporsónál bennünket illet az utolsó bucsúszó fájó kiváltsága. Bennünket, kik éle- tedben szivedhez legközelebb álltunk. … Azok nevében szólok, akik fiatalon közeled- be kerülve, valami sajátságos melegséget, érdektelen jóakaratot, a tiszta apai szeretetet éreztük magunkra áradni, bensnkbe hatolni a Te – minden társadalmi forma iránt oly szubtilisan érzékeny – finom és elkel egyéniségedbl. A szeretet, a jóság, a természe- tes finomság – lényednek ez a három alapvonása – vette meg a mi szivünket. Szerettünk, mert éreztük a Te szereteted melegét. Ragaszkodtunk Hozzád, mert tapasztaltuk a Te jóságos ragaszkodásodat. Hálásak voltunk Neked, mert örültél sikereinknek, melyek eléréséhez oly szives készséggel nyujtottad ers segít kezedet. Tiszteltünk nem méltó- ságaidért, hanem finomságodért és tudásodért.” 17 A hivatalos búcsúztatást az egyetemi ifjúság képviseljének, Pleidel Ambrusnak a gyászbeszéde zárta. Ezután a koporsót és
15 NM Irattár 27/1923. A körözvényt az osztály minden dolgozója s. k. aláírta. 16 Eltemették Fejérpataky Lászlót. Magyarország 30. (1923) március 10. 2. 17 Hóman Bálint: Fejérpataky László ravatalánál. Magyar Könyvszemle 30. (1923) 1–2. füz. 1–2.
19
a koszorúkat a díszes gyászkocsira tették és a hatalmas tömeg elkísérte azt a Kerepesi temetig, ahol Fejérpatakyt örök nyugalomra helyezték. 18
Még a végtisztesség napján Klebelsberg vallás- és közoktatásügyi miniszter a mi- nisztertanács ülésén beszélt a „tudományos világ nagy részvéte mellett” megtartott temetésrl. Kérte a kormánytól, hogy Fejérpataky temetésének 900.000 koronát kitev költségeit az államkincstárból fizethessék, illetve biztosíthassák. Végül az ügy sürgs- ségére való tekintettel azt is kérte a minisztertanácstól, hogy az említett teljes összeget azonnal bocsássák rendelkezésre. A minisztertanács ehhez hozzájárult. Tanulmányunk szempontjából nagyon érdekes a kultuszminiszter érvelése kérvényének megfogalma- zása kapcsán, hiszen az elhunyt figazgató tudományos érdemei mellett a következket hozza fel indokként: „Tradicionális gyakorlat, hogy a Magyar Nemzeti Muzeumnak, mint egyik legnagyobb kulturális intézményünknek vezettisztviselje államköltségen temettetik el.” 19
A temetés másnapján, március 10-én déleltt 11 órakor Fejérpatakyért engesztel szentmiseáldozatot mutattak be az Egyetemi templomban. 20
A nekrológok, emlékbeszédek, megemlékezések hosszú sora mutatja, hogy a Nem- zeti Múzeum váratlanul elhunyt figazgatója milyen eredményes és sokrét, ugyanak- kor elismert munkásságot hagyott maga mögött. Rövidebb nekrológok már a halálhírrl tudósító újságokban megjelentek. 21 (A nekrológok közé számíthatjuk azokat a gyászbe- szédeket is, amelyek nem sokkal a temetést követen nyomdafestéket láttak: a Hóman Bálint által elmondott a Magyar Könyvszemlében, 22 Csánki Dezsé az Akadémiai Értesít- ben. 23) Öt nappal halála, két nappal temetése után pedig már vidéki lapban, a Zempléni Ujságban is olvasható volt nekrológ az elhunyt egyik tanítványától, Buday Károly sá- toraljaújhelyi fgimnáziumi tanártól. 24 Késbb jóformán az összes korabeli szaklapban
18 Fejérpataky László temetése. Magyarság 4. (1923) 56. sz. március 10. 4.; Fejérpataky László te- metése. Pesti Hirlap 45. (1923) 56. sz. március 10. 4. A búcsúztató személyek közül a tudósítá- sok ekkor nem említik név szerint Pleidel Ambrust, kiléte csak a korábbi lapszámokból derül ki l. pl. Magyarság 4. (1923) 54. sz. március 8. 7.
19 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban MNL OL) K 27 Minisztertanács jegyzkönyvei. 1923. március 9. 44. napirendi pont. Klebelsberg konkrétan nem utalt ugyan egy korábbi múzeumvezetre sem, de elzményként Szalay Imre 1917-es temetésére gondol- hatott. Ez a bevett gyakorlatra való hivatkozás jelentheti azt is, hogy Szalaynál nem csak a te- metés helyszínét ajánlotta fel a kormány (Debreczeni-Droppán Béla: Sírok és temetések. A Ma- gyar Nemzeti Múzeum figazgatóinak végtisztessége I. Folia Historica 29. (2013) 75–107. 103.), hanem akkor is állta annak felmerült költségeit.
20 Fejérpataky László gyászjelentése (a család által kiadott példány). OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés-gyjtemény.
21 Fejérpataky László meghalt. Magyarság 4. (1923) 53. sz. március 7. 4., Fejérpataky László 1857– 1923. 8 Órai Ujság 9. (1923) 54. sz. március 8. 4.
22 L. a 17. jegyzetet. 23 Nekrológok. Csánki Dezs r. tag, osztályelnök beszéde Fejérpataky László r. tag osztálytitkár
ravatalánál 1923 márc. 9-én. Akadémiai Értesít 34. (1923) 207–209. 24 Buday Károly: Fejérpataky László. Zempléni Ujság 5. (1923) 20. sz. március 11. 1. A szerz maga
küldte el a nekrológ két példányát az Országos Széchényi Könyvtár igazgatójának, hogy egyet a könyvtárban, egyet a bölcsészkaron archiváljanak. (OSZK Irattár 222/1923.)
20
jelent meg Fejérpataky munkásságát méltató megemlékezés. A Levéltári Közlemények Holub József nekrológjával emlékezett a történeti segédtudományok mesterére. Az ép- pen 1923-ban akadémiai taggá választott történész így írt néhai tanáráról: „Egész szívé- vel csüngött a Nemzeti Múzeumon, de éppúgy szívéhez ntt katedrája is, s egyiktl sem tudott volna a másik kedvéért megválni. Tanítványai igaz tisztelettel és szeretettel vették körül, eladásai mindig igen népesek voltak, s három nemzedék gondol mély hálával és kegyelettel a nagytudású mesterre, a szeret szív tanárra, aki világos és szabatos el- adásával oly közel tudta hozni ket egy oly disciplinához, amelyrl úgyszolván csak az egyetem padjaiban hallottak elször. Mint tudós, mint tanár és mint tisztvisel egyaránt kiváló volt, de az kedves emléke még szélesebb körben is él s fennmarad, mert a nagy tudós, a lelkes professzor s a fáradhatatlan, lelkiismeretes tisztvisel melegszív, jó em- ber is volt.” 25 A Levéltári Közlemények következ évfolyamában Áldásy Antal Fejérpataky tudományos hagyatékáról írt részletes ismertetést, arról a kéziratos hagyatékról, amit az unokaöcs, Fejérpataky Tibor adott át az MTA ftitkári hivatalának. 26 Már ezt megelz- en is Áldásy volt az, aki az els Fejérpataky-megemlékezést tartotta, mégpedig mind- össze két nappal a mester halála után, március 8-án a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság (MHGT) rendkívüli igazgató-választmányi ülésén, amelyen, mint már fentebb említettük, a temetés megrendezésének részleteit is véglegesítették. Áldásy, az MHGT másodelnöke elssorban a Társaság elnökétl (alapító titkárától) búcsúzott, de álta- lánosságban is megfogalmazta Fejérpataky érdemeit: „Valóban, ha valakire, úgy reá illenek a szentírásnak szavai: »és én kiküldtelek benneteket, hogy széjjel menjetek és gyümölcsözzetek«. A magyar tudományosság kertjében nem egy tt ültetett el az gon- dos keze, amely gazdagon megtermette a maga gyümölcseit. A sorsnak azon kevés ki- választottjai közé tartozott, akinek munkássága generációkon keresztül érezteti hatását. Munkássága gazdag aratású volt, bármely oldalról nézzük is azt.” 27 Végül az Akadémia II. osztálya is Áldásyt bízta meg a szokásos akadémiai emlékbeszéd megtartásával, amit az MTA 1924. január 28-i ülésén tartott meg. Ez Fejérpataky fényképével hamarosan meg is jelenhetett. 28 Ehhez hasonló megemlékez írást még a halál évében, 1923-ban adott ki a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára. A tizenkét oldalt kitev emlékfüzetet Gulyás Pál, a könyvtár késbbi igazgatója jegyezte. 29 Tudományos munkásságának részletes elemzését adta még Szentpétery Imre, aki az egyetemen utóda lett az oklevéltan tanításában, és aki a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 1924. február 12-i nagygylésén elmondott emlékbeszédében felidézte azt az 1917 nyarán, ta-
25 Holub József: Fejérpataky László † 1857–1923. Levéltári Közlemények 1. (1923) 223–225. 225. 26 Áldásy Antal: Fejérpataky László tudományos hagyatéka. Levéltári Közlemények 2. (1924)
135–141. 27 Áldásy Antal: Fejérpataky László 1857–1923. Turul 37. (1922–1923) 1–2. 2. 28 Áldásy Antal: Fejérpataky László r. t. osztálytitkár emlékezete. A Magyar Tudományos Aka-
démia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek 18. (1924) 14. sz. 1–23. Áldásy megemlíti, hogy utoljára a halála eltti napon tartott akadémiai ülésen látta Fejérpatakyt, majd hozzátette: „Amidn viszont láttam t, már halottas ágyán pihent. Arcvonásait nem változtatta meg a ha- lál küzdelme.” (Uo. 23.)
29 Gulyás Pál: Fejérpataky László. Bp., 1923.
21
nítványai által szervezett ünnepsé- get, amikor Fejérpatakyt hatvana- dik születésnapján és tudományos mködésének negyvenedik évfor- dulóján köszöntötték. Az ünnepelt – Szentpétery emlékezete szerint – ekkor meghatódva azt mondta a megjelenteknek: „Megédesítették életemnek még hátralév, rövid egy- két esztendejét.” A Turulban megje- len emlékbeszéd ezután így folyta- tódik: „melyikünk hitte volna, hogy ezek a sablonosoknak tetsz szavak a legszomorúbb jóslatot rejtik ma- gukban s hogy azt a megjósolt 1–2 esztendt a kegyetlen valóság na- gyon kevéssel fogja túlhaladni!” 30
Nemcsak az MHGT emlékezett meg a tudományos társaságok kö- zül Fejérpatakyról, hanem a Magyar Történelmi Társulat is, amely alelnö- két gyászolta benne. A Társulat 1923. június 21-én tartott felolvasó, illetve igazgatóválasztmányi ülésén Csánki Dezs ügyvezet alelnök erre az al- kalomra írt soraival emlékezett el- hunyt tisztségviseljére. 31 A Magyar Adria Egyesület szintén alelnökét vesztette el a kiváló tudósban, aki- nek emléke eltt A Tenger cím lap- jában egy nekrológgal tisztelgett. 32
Néhány héttel Szentpétery említett beszédének elhangzása után, Fejérpataky halálának egy éves évfordulóján, Hóman Bálint tartott emlékbeszédet a Szent István Akadémia ülésén, amelyet az Akadémia
30 Szentpétery Imre: Fejérpataky László emlékezete. Turul 38. (1924–1925) 1–8. 1. 31 A Magyar Történelmi Társulat 1923. évi június 21-én tartott felolvasó, illetve igazgatóválaszt-
mányi ülésének jegyzkönyve. Századok 57. (1923) 1–6. sz. január–június 220–224. 220–221. Csánkinak az ülés jegyzkönyvébe felvett megemlékez írását a Társulat ftitkára olvasta fel.
32 I. K. (Isoz Kálmán?): Fejérpataky László. A Magyar Nemzeti Múzeum figazgatója, Budapesti Egyetem ny. r. tanár, a Magyar Adria Egyesület alelnöke. (1857–1923.) A Tenger 13. (1923) 1–4. füz. 11.
1. kép
(a szerz felvétele)
néhai rendes tagja emlékezetének szentelt. 33 Hóman egyébként nem sokkal korábban, 1923. december 22-én, a Nemzeti Múzeum figazgatójává történt beiktatásakor tartott beszédében is Fejérpatakyra, „nagynev” eldjére emlékezett vissza. 34
Fejérpataky Lászlót 1923. március 9-én délután a Kerepesi temet (ma: Fiumei úti Nemzeti Sírkert) 52/1-98. sz. alatti, a fváros által adományozott díszsírhelyen temették el. 35 Érthetetlen, hogy miért nem szeretett felesége, az 1905-ben elhunyt Andrásovics Gizella sírja (29/1-1-54) közvetlen közelében jelölték azt ki. A Mátrai Lajos György ál- tal megformázott és ma is megcsodálható síremlék mellett biztosan lett volna hely. 36 (1. kép) Nem tudjuk, hogy ez a döntés a fvárostól és/vagy a kormánytól, a Nemzeti Múzeumtól, esetleg a családtól származott-e. Azt viszont már igen, hogy az 1926-ban megtörtént áttemetést a család kérte és intézte, pontosabban az unokaöcs, Fejérpataky Tibor. Arra a kérdésre, hogy miért döntött így, szintén nem ismerjük a választ, csak azt valószínsítjük, hogy már (halálos?) betegen rendelkezhetett ekképpen, mindössze két hónappal halála (1926. május 25.) 37 eltt. A temet halotti nyilvántartása (fköny- ve) annyit említ, hogy Fejérpatakyt a család kérésére exhumálták és földi maradványa- it átszállították a Fejér megyei Iváncsa temetjébe. 38 A Magyar Könyvszemle azt írja az átszállításról, hogy az 24-én történt meg és Fejérpataky László mellett még a család öt tagjának hamvait exhumáltatta a család és szállíttatta Iváncsára. 39 A végtisztességre, a családi sírkertbe való eltemetésre nem sokkal ezután került sor, amelyre Fejérpataky Tibor meghívta a Nemzeti Múzeum tisztviselit is. A Hóman Bálint figazgató által
33 Fejérpataky László emlékezete. Pesti Hirlap 46. (1923) 57. sz. március 8. 7. Késbb ez az em- lékbeszéd megjelent l. Hóman Bálint: Fejérpataky László emlékezete. A Szent István Akadémia Emlékbeszédei. 1. Bp., 1928.
34 Dr. Hóman Bálint beszéde. Elmondotta a Magyar Nemzeti Múzeum figazgatójává történt be- iktatásakor (1923. december 22.). Bp., 1924. 1.
35 Fiumei úti Nemzeti Sírkert. Felvételi Iroda. Halotti Fkönyv 1923. 48. A fváros 1923. március 21-én tartott rendes közgylésén az elnökl Sipcz Jen helyettes fpolgármester emlékezett meg Budapest törvényhatósági bizottsági tagjának, Fejérpataky Lászlónak a haláláról. Sipcz arról is étesítette a közgylést, hogy az elhunytnak „örök nyugvóhelyéül a székesfváros taná- csa díszsírhelyet adományozott”. Elmondta még, hogy a fváros a temetésen képviselve volt és a ravatalra koszorút helyezett. L. Budapest székesfváros törvényhatósági bizottságának … rendes közgylése. Fvárosi Közlöny 34. (1923) 14. sz. március 23. 613–634. 613.
36 Tóth Vilmos alapvet munkájában Fejérpataky László sírhelyének felesége sírját jelöli. (Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temet II. Budapesti Negyed 7. (1999) 3. (25.) sz. 333–334.) A temet ha- lotti nyilvántartása (l. 35. jegyzet), és maga a sír(felirat) is ellentmond ennek; nem utolsósorban pedig az Iváncsára való áttemetésre vonatkozó források cáfolják azt. (A szobrászok mutatójá- nál már Tóth is Fejérpataky Lászlóné síremlékét jelöli a sírhelyen. L. uo. 519.)
37 Fejérpataky Tibor halálára vonatkozóan l. Halálozás. Pesti Napló 77. (1926) 116. sz. május 26. 16. Persze az is lehet, hogy az áttemetés idpontja és a nevezett unokaöcs halálának ahhoz való közelsége nincsen semmilyen összefüggésben egymással.
38 Fiumei úti Nemzeti Sírkert. Felvételi Iroda. Halotti Fkönyv 1923. 48. 39 Fejérpataky hamvainak elszállítása. Magyar Könyvszemle 33. (1926) 1–2. füz. 200. A gyászje-
lentések alapján biztosra vesszük, hogy az exhumált családtagok között volt Fejérpataky Lász- ló 1894-ben elhunyt édesapja és Kálmán bátyja, akit 1916-ban temettek el a Kerepesi temetben (OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, Gyászjelentés-gyjtemény).
23
kiadott ezzel kapcsolatos körlevélbl kiderül, hogy Fejérpataky a múzeum megjelent munkatársait iváncsai házában fogja vendégül látni. 40 A jelenleg rendelkezésünkre álló forrásból csak az derül ki, hogy Hóman figazgató mellett Lukinich Imre, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Isoz Kálmán és Jakubovich Emil fkönyvtárnokok, va- lamint Zsinka Ferenc könyvtárnok vettek részt az újratemetésen. 41 (2. kép)
Hetven év múlva ismét felmerült az újratemetés, de hamar kiderült, hogy erre már nincsen lehetség. Fejérpataky Tivadar 1996. június 21-én kereste fel hivatalában a Nem- zeti Múzeum akkori figazgatóját, Gedai Istvánt, hogy tájékoztassa t nagy-nagybátyja nyughelyének állapotáról és segítségét kérje ebben az ügyben. 42 Ekkor szóban is közöl- hette, amit egy 1996. május 23-án készített összefoglalóban már leírt: Fejérpataky László sírhelyét és fekete márvány síkövét is eladták a helyi TSZ elnökének és fiának. A sír- k eladásából befolyó összeget állítólag a ravatalozó rendbehozatalára költötték. 43 Öt nappal az említett személyes találkozó után Gedai figazgató Iváncsa polgármesteréhez
40 MNMI ÉRT 101/1926. Ez a példány Varjú Elemér tárigazgatónak szólt. Minden bizonnyal a Régiségtár is képviseltette magát a temetésen, csakúgy, mint az intézmény más osztályai. A Néprajzi Osztály igazgatójához írt azonos tartalmú levelet l. NM Irattár 28/1926.
41 Magyar Könyvszemle 33. (1926) 1–2. füz. 200. 42 MNM Történeti Adattár Múzeumtörténeti Gyjtemény (továbbiakban TA MtGy) 87/2496/96.
Fejérpataky Tivadar 1993-ban Iváncsán járva szembesült a családi sír eladásának tényével, az- zal, hogy a sírkövet is áruba bocsátották. Ekkor írt is ezzel kapcsolatosan az Akadémia elnö- kének és bár kapott a levelére választ, végül nem történt semmi. Ezt követen a sajtóban is hangot adott a szomorú ténynek (l. Bánó Attila: Emléktábla helyett olajoskanna (Régi magyar családok sorozata). Reform 8. (1995) 27. sz. szeptember 22. 18.).
43 MNM TA MtGy 87/2496/96. Fejérpataky Tibor az iváncsai Fejérpataky-sírban nyugvók közül az egykori figazgatón kívül négy családtagot nevezett meg: annak édesanyját, Lendvay Teré- ziát, testvérét, Kálmánt, unokaöccsét (az áttemetést intéz) Tibort és ennek feleségét, Hess-Ba- yer Máriát. Ennél három vagy négy családtaggal biztosan több nyugodott a családi sírhelyen (l. 39. jegyzet).
2. kép
24
írt levelében is jelezte az immár ismert szomorú tényt, hogy a sírt elidegení- tették és a rajta lév márványemléket eltávol&