Felhő technológiák burai bernadett 2013

Eszterházy Károly Főiskola

Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar

Médiainformatika Intézet

Informatika Tanszék

Felhő-technológiák

Konzulens: Lengyelné dr. Molnár Tünde Készítette: Burai Bernadett

főiskolai docens informatikus könyvtáros MA szak

2013

1

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS 4

2. KÖNYVTÁRAK SZEREPE AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN 5

2.1 MAGYARORSZÁGI HELYZET ÉS NEMZETKÖZI KITEKINTÉS 5

3. A CLOUD COMPUTING 11

3.1 A SZÁMÍTÁSI FELHŐ TÖRTÉNETE 11

3.2 A SZÁMÍTÁSI FELHŐ MŰKÖDÉSI ELVE 12

3.3 GAZDASÁGI ÉRVEK 14

4. A SZÁMÍTÁSI FELHŐ RENDSZEREZÉSE, TÍPUSAI 16

4.1 JELLEMZŐK 16

4.2 SZOLGÁLTATÁSI MODELLEK 17

4.3 TELEPÍTÉSI MODELLEK 20

5. A GOOGLE DRIVE 22

5.1 A GOOGLE DRIVE BEMUTATÁSA 22

5.2 GOOGLE DRIVE HASZNÁLATA 24

5.2.1 A GOOGLE DRIVE FELÜLETE 24

5.3 BEÁLLÍTÁSOK 25

5.4 TÁRHELY MÉRET ÉS ADATBIZTONSÁG 26

5.5 A GOOGLE DRIVE TELEPÍTÉSE 27

6. GOOGLE DOKUMENTUMOK 28

6.1 DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA ÉS MENTÉSE 28

6.2 SZERKESZTÉS ÉS FORMÁZÁS 29

6.3 ONLINE SZERKESZTÉSI FUNKCIÓK 31

6.4 OFFLINE SZERKESZTÉSI FUNKCIÓK 33

7. GOOGLE TÁBLÁZATOK 34

2


7.2 AMITŐL TÖBB, AZ ŰRLAPOK 35

7.3 AMITŐL TÖBB, A SZKRIPTEK 37

8. GOOGLE PREZENTÁCIÓ 40


8.2 AMITŐL TÖBB 42

9. BŐVÍTMÉNYEK, ALKALMAZÁSOK 45

9.1 BÖNGÉSZŐKBEN 45

9.2 MOBIL ESZKÖZÖKÖN 47

9.3 MICROSOFT OFFICE-BAN 47

10. TOVÁBBI FELHŐ ALAPÚ SZOLGÁLTATÁSOK A GOOGLE-BAN 49

10.1 FOTÓK (PICASA) 49

10.2 HÍREK (NEWS) 49

10.3 ÉRTESÍTŐ (ALERT) 50

10.4 NAPTÁR (CALENDAR) 50

10.5 WEBHELYEK (SITES) 51

11. TOVÁBBI CLOUD COMPUTING LEHETŐSÉGEK (NYILVÁNOS) 53

11.1 A DROPBOX 53

11.2 BOX 57

11.3 WUALA 59

12. KÖNYVTÁRAK A FELHŐK KÖZÖTT? 61

13. FELMÉRÉS A SZÁMÍTÁSI FELHŐ HASZNÁLATÁRÓL (2013) 66

13.1 A TELJES MINTA ELEMZÉSE 67

13.1 KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK 73

13.2 KÖNYVTÁROS HALLGATÓK 78

13.3 KÖNYVTÁRI TAGOK 83

3

13.4 KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATOT NEM ÁPOLÓK 86

13.5 EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE 90

13.5.1 KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK 90

13.5.2 KÖNYVTÁROS HALLGATÓK 90

13.5.3 KÖNYVTÁRI TAGOK 91

13.5.4 KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK 91

14. ÖSSZEGZÉS 92

15. FELHASZNÁLT IRODALOM 94

16. ÁBRAJEGYZÉK 97

17. MELLÉKLETEK 99

4

1. Bevezetés

Ahhoz, hogy a hazai célkitűzéseknek, a nemzetközi könyvtári trendeknek és az Európai

Uniós informatikai és interoperabilitást szorgalmazó stratégiáknak eleget tudjanak tenni

a könyvtárak, szükséges és elkerülhetetlen, hogy az informatika legújabb

technológiájának, a jövő informatikai közművének lehetőségeit megismerjék és

beépítsék működésükbe az információszolgáltató-központok.

Dolgozatomban azzal az új informatikai lehetőséggel foglalkozom, amely

költségcsökkentő, energiatakarékos, személyre szabható és sokrétű, ezáltal a könyvtárak

hatékonyságát növelheti, ez pedig a cloud computing, avagy a számítási felhő. A rövid

történeti áttekintést és jellemzőinek, valamint felhasználási lehetőségeinek bemutatását

követően a Google Drive részletes megismertetése és az egyéb nyilvános felhő

technológiák feltárása követi. Ezen egység célja elsősorban az olyan lehetőségek

bemutatása, amelyet a könyvtári dolgozók is beépíthetnek mindennapos

munkavégzésükbe.

Végül a könyvtárak „felhőkben” való részvételének lehetséges változatait, ennek

előnyeit és az ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseket mutatom be.

5

2. Könyvtárak szerepe az információs társadalomban

A könyvtárak szerepe az információs és hálózati társadalomban, a homo interneticus1

világában a hálózati közszféra folyamatos változása és bővülése következtében nem

csökken, viszont jelentősen átalakul. A planetáris társadalom elektronikus, virtuális

közszférája a tömegmédia és a hálózati közszféra elemeit egyaránt magában foglalja és

ez minden eddiginél változatosabb infokommunikációs rendszer kialakulását

eredményezi. A hálózati közszféra bővülésével újabb kreatív formaváltozatai jelennek

meg, úgy, mint a blogszféra, a közösségi videó portálok, wikipédiák rendszere és egyre

újabb internetes kooperációs hálózatok alakulnak ki (commons-based peer production

networks). Emellett terjed a szellemi közjavak (nyílt forráskódú és szabad szoftverek)

fejlesztésének peer production jelegű gyakorlata és a peer-to-peer fájlcsere.2 A

könyvtárnak, mint közintézménynek, és mint nyilvános intézménynek, a felhasználók

kiszolgálása szempontjából semlegesnek, innovatívnak, naprakésznek és integrálónak

kell lennie ahhoz, hogy a felmerülő, megváltozott igényeknek eleget tudjon tenni. A

könyvtárak egyik legjelentősebb előnye a többi intézményrendszerrel szemben, hogy

számos olyan eszközzel rendelkezik és számos olyan eszközt kínál a társadalom minden

rétege számára, melyek használatával képes a különböző egyenlőtlenségeket

kompenzálni.3

2.1 Magyarországi helyzet és nemzetközi kitekintés

A 2008-2013 közötti időszakra vonatkozó, magyarországi könyvtárügyi stratégia

jövőképe szerint a könyvtári rendszer alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak,

felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek mindenki számára, - a lakóhelytől és

településtípustól független - egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére, elősegítve ezzel a

különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, segítve a

leszakadó térségek és csoportok feldolgozását.4 A társadalmi rétegek széleskörű

kiszolgálása érdekében elengedhetetlen a legújabb IKT (információs és kommunikációs

1 Komenczi Bertalan, Elektronikus tanulási környezetek. Budapest, Gondolat, 2009. p.31. 2 Uo. p.28. 3 Információs Társadalom- és Trendkutatásért Alapítvány, A könyvtárak szerepe az információs

társadalomban. 2009. < http://www.ittkalapitvany.hu/menet_docs/konyvtarak_szerepe.pdf >

(megtekintés: 2012.09.03.) 4 Nemzeti Erőforrás Minisztérium, A könyvtári terület stratégiája. 2010.

< http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtar/konyvtari-terulet-100622-1 >(megtekintés: 2012.09.10.)

http://www.ittkalapitvany.hu/menet_docs/konyvtarak_szerepe.pdf

http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtar/konyvtari-terulet-100622-1

6

technika) infrastruktúra kiterjesztése és megerősítése az újabb eszközök használatával

és hálózatok kialakításával.

Nem csak a hazai rendszerek kialakítása és fejlesztése kulcsfontosságú, de a nemzetközi

összefogás és interoperabilitás is előtérbe kerül. Az EuroCloud független non-profit

szervezet alapítóinak legfontosabb célja, hogy az informatikai vállalatokkal, az

elemzőkkel, a felhasználókkal és a döntéshozókkal összefogva átláthatóbbá és

egységesebbé tegyék a szegmens szabályozását és hozzájáruljanak a cloud computing

széles körű elterjesztéséhez. Bellák Zoltán (az EuroCloud Europe alelnöke és az

EuroCloud Magyarország elnöke) szerint céljuk, hogy megmutassák:

„a cloud computing nem csupán a leginnovatívabb és leggyorsabban fejlődő iparág az

IT-n belül, hanem olyan költségcsökkentő és hatékonyságnövelő megoldások halmaza,

amelyeket a kis- és közepes vállalkozások, a nagyvállalatok és a közigazgatási

szervezetek is könnyen, gyorsan és sikeresen használhatnak”.5

Az Európai Bizottság „Európa 2020” elnevezésű stratégiája az intelligens, fenntartható

és inkluzív növekedés érdekében olyan célokat tűz ki, amely uniós, majd abból

következően nemzeti érdekeket képviselnek. A kiadvány előszavában José Manuel

Barroso öt területet nevez meg, úgymint a foglalkoztatás, a kutatás és innováció,

éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem, amelyek

kiemelkedő szerepet kapnak a célok megvalósítása során.6 Az „Európa 2020” stratégia

középpontjában három prioritás áll:

intelligens növekedés – a tudásra és az innovációra épülő gazdaság kialakítása

inkluzív növekedés – magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és

területi kohézió jellemezte gazdaság ösztönzése

5 Dávid Imre, EuroCloud Day 2012 : egységes európai stratégia készül. 2012.

< http://computerworld.hu/eurocloud-day-2012-egyseges-europai-strategia-keszul-20120529.html >

(megtekintés: 2012. 06.01.) 6 Európai Bizottság, Európa 2020 : az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája.

Brüsszel, Európai Bizottság, 2010. < http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf >

(megtekintés: 2012. 06. 10.)

http://computerworld.hu/eurocloud-day-2012-egyseges-europai-strategia-keszul-20120529.html

http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf

7

fenntartható növekedés – erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és

versenyképesebb gazdaság elősegítése7

A stratégia összesen hét kezdeményezést javasol a haladás ösztönzésére, amelyek közül

a „Mozgásban az ifjúság”, az „Európai digitális menetrend”, az „Új készségek és

munkahelyek menetrendje”, valamint a „Szegénység elleni európai platform”8

programok mindegyikében jelentős szerepe lehet a könyvtárnak, mint az információ, a

tudás, a kulturális örökség gyűjtő, tároló és közreadó intézményének. Az Európai Unió

az „Európa 2020” stratégiáján belül külön foglalkozik a cloud computing technológia

európai szintű fejlesztésével és támogatásával egy a témával kapcsolatosan

megfogalmazott „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában”

elnevezésű stratégiájában. A stratégia kulcsfontosságú intézkedéseit az alábbiakban

fogalmazták meg:

a felhőalapú szolgáltatások átjárhatóságának, adathordozhatóságának és

visszafordíthatóságának biztosítása és a szükséges szabványok 2013-ra történő

kiválasztása,

uniós szintű tanúsítási rendszerek támogatása a felhőalapú szolgáltatást nyújtó

megbízható szolgáltatók beazonosíthatósága érdekében,

„biztonságos és tisztességes” szerződési feltételek kidolgozása a számítási

felhővel kapcsolatos szerződésekhez, a szolgáltatási szintre vonatkozó

megállapodásokat is beleértve és

az Európai Számítási Felhő Partnerség (European Cloud Partnership)

létrehozása.9

A stratégiára épülő kutatási tevékenységek finanszírozása az EU „Kutatási és

Technológiafejlesztési Hetedik Keretprogram” (FP7) keretén belül már 2007-től

megkezdődött és a 2013-as év végéig mintegy 50 milliárd euró kerül felhasználásra. A

program öt fő alkotóelemén (Együttműködés, Ötletek, Emberek, Kapacitások, Nukleáris

kutatás) belül az „Együttműködés”-ek elnevezésű a program magja. A tíz

kulcsfontosságú területen belül itt kap helyet az információs és kommunikációs

7 Uo. 8 Uo. 9 Európai Bizottság, Digitális menetrend : új stratégia az európai vállalkozások termelékenységének és a

központi kormányzatok hatékonyságának a számítási felhő révén történő serkentésére. Brüsszel, Európai

Bizottság, 2012. < http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1025_hu.htm > (megtekintés: 2012.10.29.)

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1025_hu.htm

8

technológiák terület is, amelyen belül a cloud computing is kiemelkedő szerepet kap. A

2013-ig szóló munkatervben prioritásként fogalmazzák meg, hogy az üzleti alapú

kultúrából egy a társadalmi-központú kultúrába való áttérést szorgalmazzák, ahol a

felhasználók általi innovációk nagyobb teret nyernek, és egyre inkább befolyásolják a

termelést, a társadalmi berendezkedést és az értékteremtést.10

A könyvtár dinamikus intézmény, mert bár alap pillérei, mindenkori jellemzői nem

változnak, azonban ezen feladatok ellátását igazítania kell a kor társadalmi és

technológiai elvárásaihoz. Ma, a 21. század hajnalán lényeges jelentés- és

feladatbővülés jellemző erre az intézménytípusra, amely alkalmazkodó képesség

eredményezi fennmaradását, létjogosultságát. A könyvtár komplex funkcióit más

intézmények nem képesek ellátni. Szerepük naprakész betöltéséhez fejlesztésre,

átalakításokra van szükség, nem csak a technikai eszközök terén, hanem a könyvtári

dolgozók képzésében, mindennapi munkavégzésében is. Mivel a könyvtár működése

külső, társadalmi-kulturális és technikai igényektől, valamint belső (statisztika,

felmérés, stratégia, stb.) körülményektől és hatásoktól is függ, mindig törekednie kell az

innovációra, az olvasók szükségleteinek maximális kielégítésére.

A könyvtár mindig is az emberi ismeret, tudás, információ sajátos reprezentációja

volt.11

Az egész világra kiterjedő könyvtári rendszer egyre teljesebben gazdálkodik az

írásban és más kódolási módokban rögzített, használatában idő- és térkoordinátákhoz

egyre kevésbé kötött emberi ismeretanyaggal. Az új technológiákban és

integrálódásukban rejlő lehetőségek nagyrendszerek kialakulását segítik elő. Általuk

teremthető meg az emberiség tudásanyagának virtuális rendszerbe foglalása és

decentralizált felhasználása. Ahogyan az online szolgáltatások egyre inkább előtérbe

kerülnek és az e-könyvek, egyéb elektronikus dokumentumok, online adatbázisok, az

országos és nemzetközi OPAC-ok (Online Public Access Catalogue) egyre inkább teret

10 Eredeti angol nyelvű szövegrészlet: „We are moving from a business-driven culture to a more ’social-

oriented’ culture where usergenerated innovation becomes more influental and models of production,

social organisation and value creation are changing.”

Európai Bizottság, Work programme 2013: cooperation:ict:information and communication

technologies. Brüsszel, 2012. <

http://ec.europa.eu/research/participants/portalplus/static/docs/calls/fp7/common/32767-

annex_6_to_the_decision_ict_for_cap_en.pdf > (megtekintés: 2012.10.29.) 11 Verók Attila, Bevezetés a könyvtár- és információtudományba. Eszterházy Károly Főiskola, 2011.

< http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_02_bev_konyvtar_es_inftudomany_scorm_02/

239_a_knyvtr_mint_tudsgazdlkod_intzmny_szerepe_a_trsadalom_letben.html >(megtekintés:

2013.03.18.)

http://ec.europa.eu/research/participants/portalplus/static/docs/calls/fp7/common/32767-annex_6_to_the_decision_ict_for_cap_en.pdf


http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_02_bev_konyvtar_es_inftudomany_scorm_02/239_a_knyvtr_mint_tudsgazdlkod_intzmny_szerepe_a_trsadalom_letben.html


9

nyernek a papír alapú tájékozódás és tájékoztatás mellett, úgy a könyvtáraknak és az

információs szakembereknek is lépést kell tartaniuk a változásokkal. A web 2.0 által az

interaktív, felhasználó központú, dinamikus, közösségi tartalmakon alapuló internet

korszakába lépett a világ, hatalmas méretű információ áradat és adat megosztás, tárolás

kezdődött meg az IKT eszközök által. Ez a tendencia azonban nem feltétlenül

eredményez minőségi javulást a felhasználók informatikai, információ szerzési

tudásában, hozzáértésében. Ahhoz, hogy a digitális írástudáshoz (műveltséghez)

szükséges tudásanyag megfelelő időben, keretben és eredményesen a társadalom

elmaradottabb rétegeibe is megérkezzen a könyvtáraknak átfogó, egységes koncepcióra

van szükségük.

Ahogyan a 2008-2013-as időszakra vonatkozó könyvtárügyi stratégiában olvasható: „az

olvasási, információkeresési és digitális kompetenciák fejlesztése révén a könyvtár

nélkülözhetetlen szerepet tölt be a formális oktatás, valamint a nem formális és

informális tanulás támogatásában.”12

Ezen szerepének megvalósításához olyan

célkitűzéseket foglalnak pontokba a hazai könyvtárak számára, amelyek a témához

kapcsolódva, a teljesség igénye nélkül a következők:

1. A könyvtárakban őrzött kulturális javak digitalizálása, online hozzáférhetővé

tétele és archiválása.

2. Az IKT infrastruktúra kiterjesztése és megerősítése.

3. A Web-alapú szolgáltatások kiterjesztése, értéknövelt szolgáltatások kialakítása.

4. Új technológiák bevonása a magasabb szintű szolgáltatások közvetítésére:

könyvtár 2.0, blogok, elektronikus hírlevelek, RSS, keresőmotorok, személyre

szabott keresőszoftverek, ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek és

alkalmazások.

5. Elektronikusan elérhető 24 órás szolgáltató könyvtárak kialakítása a

felhasználók elvárásainak rendszeres mérésével, a szolgáltatások fejlesztésével

és értékelésével.

6. Az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének elősegítése a

közérdekű, közhasznú információk és az on-line kormányzati és önkormányzati

szolgáltatások könyvtári hozzáférésének biztosításával.

12 Nemzeti Erőforrás Minisztérium, A könyvtári terület stratégiája. 2010.

< http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtar/konyvtari-terulet-100622-1 >(megtekintés: 2012.06.10.)


10

7. A távoktatási és e-tananyagok, e-felnőttképzési anyagok országos, közös

hasznosítási; távoktatási központok kialakítása a könyvtárakban,

együttműködésben a felsőoktatási intézményekkel és a munkaügyi

központokkal.

8. A felhasználók rendszeres, kompetencia-alapú és moduláris képzése az életen át

tartó tanulás folyamatában, a digitális írástudás széleskörű oktatása.13

Ahhoz, hogy a hazai és a nemzetközi könyvtári célkitűzéseknek és trendeknek eleget

tudjanak tenni szükséges és elkerülhetetlen, hogy az informatika legújabb

technológiájának, a jövő informatikai közművének lehetőségeit megismerjék és

beépítsék működésükbe az információszolgáltató-központok. A következőkben azzal az

új informatikai lehetőséggel foglalkozom, amely költségcsökkentő, energiatakarékos,

személyre szabható és sokrétű, ezáltal a könyvtárak hatékonyságát növelheti, ez pedig a

cloud computing, avagy a számítási felhő.

13 Uo.

11

3. A cloud computing

3.1 A számítási felhő története

A felhő technológiák az 1990-es évek végén kezdtek el a köztudatban is ismertté és a

nyilvánosság számára is hozzáférhetővé válni. Ennek ellenére maga az elképzelés már

hosszú évtizedes múltra tekint vissza, hiszen a „felhőt” (cloud), mint különböző

informatikai infrastruktúrát, vagy telefonhálózatot szemléltető ábrát már korábban is

használták. Az internet atyjaként emlegetett Vint Cerf szerint a különböző hálózatokat

mindig, mint valamilyen amőbaszerű dolgot ábrázolták, hiszen nincs fix topológiájuk és

változatos földrajzi területeket fednek le.14

Az alapvető elképzelés a felhő

technológiáról már az 1960-as években is felmerült, amikor az informatikus John

McCarthy jövőbeli elképzeléseiben a számítástechnika egyfajta közüzemi

szolgáltatásként fog működni, úgy szerveződik és vesz részt az életünkben akárcsak a

villamosenergia-hálózat, vagy a vízhálózat. Ezt 1961-ben fogalmazta meg és a time-

sharing (időmegosztás) technológia által lehetővé vált a cloud computing fejlesztése,

vagyis egy olyan modell megalkotása, amely lehetővé teszi, egy hálózaton keresztül a

kényelmes és széles körű hozzáférését a konfigurálható számítási erőforrások egy

megosztott tartalmához.15

Az előremutató tendenciák azt mutatják, hogy az IT-szolgáltatás menedzsmentjére

fokozatosan egyre nagyobb hangsúly helyeződik annak érdekében, hogy az informatika

számára a prioritásokat ne a mindenkori technológiai adottságok fejlesztése, hanem

inkább az üzleti igények és az igényelt szolgáltatás minősége határozza meg.

Megkezdődött a működő adat és informatikai központok virtualizálódása, vagyis olyan

számítóközpontok jönnek létre, ahol az egyes rendszerelemek helye, belső vagy külső

volta és konkrét típusa egyre kevésbé játszik szerepet, és ahol az erőforrások igénybe

vétele a terheléstől függően dinamikusan változik. Ennek megfelelően a közműszerű IT-

szolgáltatás tekintetében az alábbi három irányzat válik szét:

14 Scanlon Jessie Holliday - Brad Wieners, The internet cloud. The Industry Standard. 1999.

<

http://homepage.ntlworld.com/margaret.linnell/awesome/source/6/industry_standard_internet_cloud.html

> (megtekintés: 2012.05.31.) 15 NIST, The NIST definition of cloud computing. 2011.

< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés: 2012. 05.31.)

http://homepage.ntlworld.com/margaret.linnell/awesome/source/6/industry_standard_internet_cloud.html

http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf

12

informatikai közmű (IT Utility): olyan szolgáltatás, amely esetében a

szolgáltatók az ügyfeleiket az „egy infrastruktúra-több ügyfél” (one-to-many)

üzleti modell szerint szolgálják ki, és amelynek két jellemző területe az

infrastrukturális közmű és a szoftverközmű;

grid-számítástechnika (Grid Computing): erőforrások olyan lazán kapcsolódó

rendszere, amelyek több különböző szervezet tulajdonában vannak, de

amelyeket egy közös probléma megoldására koordináltan használnak;

hiperszámítástechnika (Cloud Computing): olyan szolgáltatás, amely esetében a

nagymértékben és mindkét irányban, elasztikusan skálázható eszközeiket,

valamint informatikai közmű által támogatott képességeiket a szervezetek

szolgáltatásként nyújtják nagyszámú, külső ügyfelük számára az internet

technológiák felhasználásával.

Az irányzatok közös jellemzője, hogy a számítási kapacitás és más IT-funkciók

fokozatosan eltűnnek az egyes asztali gépekről annak érdekében, hogy széles körben

használható szolgáltatásokként jelenhessenek meg az interneten.16

A számítási felhő

nyújtotta lehetőségeket elsősorban az infrastruktúra és a web-alkalmazások tömeges

szolgáltatására használják. Az infrastrukturális szolgáltatások esetében számítási- és

tárkapacitásról, a web-alkalmazásokat illetően pedig az irodai munkavégzésről, a

mikrofizetésről és a kiskereskedésről beszélhetünk.17

3.2 A számítási felhő működési elve

A „felhőt” az internet metaforájaként is szokták említeni, mivel a technológia lényege a

hálózatok és az erőforrások megosztott használata. A felhasználók valósidejű és egyben

arányosan növekvő információforrásokat és szolgáltatásokat használhatnak, amelyek

többnyire valamilyen internetes böngésző segítségével érhetők el. Az adatok nem a saját

számítógépünkön, hanem egy szerveren tárolódnak, amelynek számos előnye és

hátránya is van. Az igénybe vehető szolgáltatások forrásai adatközpontokban

tárolódnak, amelyek a lehetőséget kínáló fejlesztők szerverparkjai többnyire. A

szolgáltatások mögött hiper-adatközpontokból álló infrastruktúra áll, amelyek a

16 Krauth Péter, Közműszerű IT-szolgáltatás. 2008.

< http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6440%3Ait3-2-1-10-

u&catid=29%3Akoezmszer-it-szolgaltatas&Itemid=913&lang=hu > (megtekintés: 2012.06.01.) 17 Uo.

http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6440%3Ait3-2-1-10-u&catid=29%3Akoezmszer-it-szolgaltatas&Itemid=913&lang=hu


13

szerverfarm mellett specializált szoftvereket is alkalmaznak. Az óriási szervertelepek

hatalmas mennyiségű szabványos szerverből álló infrastruktúrát rejtenek magukban,

amelyre egy virtualizáló, teljesítmény elosztó és terhelésoptimalizáló köztes

szoftverréteg települ. A szolgáltatásokat egy strukturált katalógusból választja ki a

felhasználó, amelyhez olyan metaadat leírások kapcsolódnak, amelyek segítségével a

szoftver a mindenkori igényeknek megfelelően tudja konfigurálni és virtualizálni a

hardverelemeket. A felhasználók által igénybe vett szolgáltatások futtatását az

úgynevezett rendszermenedzsment modul vezérli, valamint kezeli és javítja az esetleges

hibákat és tartja a kapcsolatot a felhasználókkal. Az architektúra fontos részét képzi a

monitorozásra és mérésre szolgáló egység, amely automatikusan gyűjti az adatokat a

szolgáltatások működéséről, hogy pontos statisztikai adatok álljanak rendelkezésre a

szolgáltatások garantált minőségének betartásáról, a teljesítményszabályozás és

terhelésoptimalizálás javítása céljából, valamint a felhasználó által igénybe vett

kapacitások nagyságáról, amely a díjszabás alapját képzi.18

A megosztott és egy- és valósidejű igénybevételnek köszönhetően, a „felhőben”

elérhető szolgáltatások közül akár virtuális gépeket, adatbázisokat, operációs

rendszereket, vagy alkalmazásokat használunk, az adatok bárhonnan könnyen elérhetők,

és akkor sem vesznek el, ha a saját számítógépünk meghibásodik. A szolgáltatásoknak

mindenidőben, napi 24 órában elérhetőnek kell lenniük, hiszen a szünetelés

elképzelhetetlen. Mivel az adataink egy távoli számítógépen tárolódnak, ezért a

szolgáltató biztosítja az adatok tárolását, hozzáférhetőségét és védelmét.19

Ez egyrészt

előny, mivel nem a saját gépünket terheljük, másrészt a felhasználónak bizalommal kell

fordulnia a szolgáltatóhoz, mivel az adatok tárolásának pontos helyét nem tudjuk, sem a

védelmükre használt technológiák megingathatatlanságát. A szolgáltatások rugalmasak,

ami azt jelenti, hogy a felhasználó maga döntheti el, hogy mely részeire van szüksége és

be- és kikapcsolhatja, azaz maga bővítheti vagy szűkítheti az igénybevett szolgáltatás

összetételét.

18 Uo. 19 Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási felhőben : cloud

computing. Budapest, Typotex Kiadó, cop. 2011.

<

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0053_Informatikai_Szolgaltatasok_Szamitasifelhoben/

Informatikai_szolgaltatasok_szamitasi_felhoben_1_1.html > (megtekintés: 2012. 06.01.)

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0053_Informatikai_Szolgaltatasok_Szamitasifelhoben/Informatikai_szolgaltatasok_szamitasi_felhoben_1_1.html


14

A felhőszolgáltatások magukba foglalnak egy kezelőfelületet, amely a szolgáltató

számára teszi lehetővé, hogy a különböző informatikai rendszerek és fizikai

infrastruktúrák hozzáférhetőségét koordinálja. A rendszereknek számos felhasználót

kell kiszolgálniuk egy időben, így a biztonsági és kommunikációs protokollok

elengedhetetlenek az eltárolt adatok védelme érdekében. A felhő alapú technológiák

által igénybe vehető szoláltatásokat és forrásokat a felhasználók általában idő, vagy

tárhely arányos díjazás fejében vehetik igénybe, de többnyire megtalálhatók az ingyenes

lehetőségek is. A használó maga döntheti el, hogy mennyit áldoz a használatra és a

díjszabás rugalmassága a magánfelhasználástól egészen az üzleti szféráig biztosíthat

opciókat. Az alapján, hogy az egyes informatikai rétegek hol

foglalnak helyet fizikai értelemben, ki kezeli azokat, és hogy mennyire flexibilisek,

többféle számítási felhő terítési és telepítési módról beszélhetünk.

A legelterjedtebbek:

Privát számítási felhő (Private cloud)

Infrastrukturális számítási felhő (Infrastructure as a Service)

Platform, mint számítási felhő (Platform as a Service)

Szoftver, mint számítási felhő (Software as a Service)

3.3 Gazdasági érvek

Az új egyéni, kis- és nagyvállalati igényeket egyaránt kielégítő informatikai lehetőségek

megjelenésével sztenderd és testre szabható szolgáltatások, tetszőleges számú és

teljesítményű számítógép és tárterület bérelhető az igény felmerülésekor. Ennek háttér

feltételeit a világszerte kiépített hatalmas adatközpontok, a hálózati sávszélesség

növekedése, a virtualizáció, az infrastruktúrát kezelő szoftverháttér és új

alkalmazásfejlesztő eszközök teszik lehetővé. A számítási felhő (cloud computing) az

informatikai szolgáltatások bérleti rendszerű igénybevételével, jelentősen csökkenti az

informatikai infrastruktúra helyi kiépítésének szükségességét. Az informatikai

szolgáltatások olcsóbbá válnak, mivel az adatközpontok kihasználása többszöröse is

lehet a helyi infrastruktúra kihasználásánál.20

A felhő technológiák legnagyobb előnye a

vállalatok és közintézmények számára, hogy nem kell drága szoftvereket és házon

belüli számítástechnikai infrastruktúrát kiépíteniük, vagy helyi adattárolásról

20 Uo.

15

gondoskodniuk, mivel a szolgáltatók megfizethetőbb és hatékonyabb

információtechnológiai rendszereket kínálnak, amelyek a távoli elérést és a

legmodernebb adattárolási és szoftver lehetőségeket biztosítják.

Az internet szolgáltatások terén innovatív ötleteket kidolgozó fejlesztőknek már nem

lesz szüksége nagy tőkeberuházásra a szolgáltatásnyújtásnál alkalmazott hardver, vagy

az ezt működtető munkaerő költségei esetében. Nem kell attól tartaniuk egy olyan

szolgáltatáshoz kapcsolódó túlságos készletfelhalmozás miatt, amelyik népszerűsége

végül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és amellyel drága erőforrásokat

vesztegettek volna el. A méretgazdaságosság és a statisztikai egyesítés (multiplexing)

előnyei vezettek el ahhoz, hogy néhány számítási felhő szolgáltató leszoríthatja a nagy

adatközpontjai működési költségeit.21

A szolgáltatásnyújtók élvezhetik a leegyszerűsödött szoftver üzembe helyezését,

fenntartását és a központi verziókezelést, ugyanakkor a felhasználók bármikor, bárhol

hozzáférhetnek a szolgáltatáshoz,22

könnyebben oszthatnak meg egymással adatokat és

ezáltal az online kooperáció, valamint az osztott munkavégzés és a biztonságos

adattárolás is könnyen elérhetővé válik.

21 Századvég Gazdaságkutató Zrt., A számítási felhő. [Budapest], Századvég Politikai Iskola Alapítvány,

2011.

< http://www.szazadveg.hu/files/hirek/A-szamitasi-felho.pdf > (megtekintés: 2012.06.01.) 22 Uo.

http://www.szazadveg.hu/files/hirek/A-szamitasi-felho.pdf

16

4. A számítási felhő rendszerezése, típusai

4.1 Jellemzők

A számítási felhő tehát számítógépek csoportja, amely egy csoport birtokában van és a

felhasználók bérlet révén hozzáférhetnek az egyesített teljesítmény egy adott részéhez.23

Azáltal, hogy a felhasználók saját igényeiknek megfelelően, a felhők nyújtotta

szolgáltatások bármelyikére bármikor „le- és felcsatlakozhatnak” számos lehetőség áll a

rendelkezésükre. Az Amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatal (NITS) által publikált

kiadványban a fő jellemzőket a következőképpen határozzák meg:

1. Igény szerinti önkiszolgálás (On-demand self service): a fogyasztó a

szolgáltatótól automatikusan, emberi beavatkozás nélkül képes a

számítási felhő kínálta kapacitást igénybe venni. (Pl. tárhely, e-mail

szolgáltatás, stb.)

2. Átfogó hálózati hozzáférés (Broad network access): a fogyasztók

igényeit és érdekeit maximálisan figyelembevevő hozzáférési lehetőséget

biztosít, amely szabályozott, ugyanakkor feltételezi a szolgáltatások és a

hozzáférési eszközök sokszínűségének lehetőségét.

3. Erőforrás készlet (Resource pooling): a szolgáltató számítási, tárolási,

adat továbbítási kapacitásokat biztosít több fogyasztó számára egyszerre,

a több felhasználós modell alapján, ami azt is jelenti, hogy amikor a

kapacitásokra már nincs szüksége a fogyasztónak, azt visszaveszi tőle és

kiadja másak. Az erőforrás készletek tényleges nagysága, műszaki

szerkezete és elhelyezkedése nem pontosan ismert az igénybevevő

számára, így nincs kontrollja azok felett. Tulajdonképpen a „felhő” maga

is azt jelképezi, hogy az informatikai architektúra a fogyasztó számára

lényegtelen.

4. Gyors rugalmasság (Rapid elasticity): a fogyasztó az erőforrás

készletekből tetszés szerinti mennyiséget igényelhet, vagy mondhat

vissza, vagyis az igénybe vett szolgáltatás gyors, automatikus és azonnali

fel- és lefelé való skálázhatóságát jelenti. A fogyasztó számára az

23 Krauth Péter, Közműszerű IT-szolgáltatás. 2008.


u&catid=29%3Akoezmszer-it-szolgaltatas&Itemid=913&lang=hu > (megtekintés: 2012.06.01.)



17

erőforrásoknak bármikor, korlátlan mennyiségben rendelkezésre kell

állniuk és kisajátíthatónak kell lenniük.

5. Mért szolgáltatás (Measured service): a felhő rendszerek automatikusan

ellenőrzik és optimalizálják az erőforrások kihasználtságát és

szétoszthatóságát valamilyen szempont szerint. Emellett az erőforrások

használata figyelemmel kísért, ellenőrzött és statisztikailag kimutatható

mind a felhasználó, mind a szolgáltató részére az átláthatóság kedvéért.24

4.2 Szolgáltatási modellek

Szolgáltatási modellek tekintetében alapvetően 3 jól elkülönülő architektúráról

beszélhetünk, amelyek a következők:

1. Szoftver, mint szolgáltatás (Software as a Service, SaaS): azt a lehetőséget

foglalja magába, hogy a fogyasztó a szolgáltató által kínált alkalmazásokat a

számítási felhő infrastruktúráján keresztül használja. Az alkalmazások olyan

kliens felületen keresztül érhetőek el, mint egy webböngésző, vagy valamilyen

program interfésze. A fogyasztónak nincs kontrollja a szolgáltató által biztosított

felhő infrastruktúrájára, úgymint a hálózatra, a szerverekre, vagy az operációs

rendszerre, ugyanakkor korlátozott, felhasználó specifikus konfigurációkat

végezhet. A felhasználó nem tudja követni, hogy a szolgáltatás honnan ered,

milyen architektúra szolgálja ki, csak a számára hozzáférhető adatokat látja. A

SaaS szolgáltatók vállalják a szerver oldali szoftver naprakészen tartását és

biztonságos üzemeltetését. A fogyasztóknak nem kell fizetniük a szoftver

licenszért, vagy telepíteni programokat, csak a szoláltatásért fizetnek. Az

alkalmazások tartalmaznak mérési és monitorozási lehetőségeket, így a

felhasználók és a szolgáltatók egyaránt követhetik a kihasználtságot.25

A

testreszabhatóság korlátozottsága miatt, a felhasználó azt kapja, amit a

szolgáltató kínál, így az egyéni elképzelések felmerülésekor érdemes a

következő architektúrákkal megismerkedni.

24 NIST, The NIST definition of cloud computing. 2011.

< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés: 2012. 05.31.) 25 Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási felhőben : cloud


<






18

2. Platform, mint szolgáltatás (Platform as a Service, PaaS): ez esetben a

felhasználó számára engedélyezett a saját maga által létrehozott, vagy

megszerzett alkalmazások, könyvtárak, szolgáltatások és eszközök telepítése,

amelyeket a szolgáltató támogat. A fogyasztónak ez esetben sincs kontrollja a

használt felhő infrastruktúra befolyásolására, úgy ahogyan a hálózatra, a

szerverekre, az operációs rendszerre, vagy a tárakra sem, de a telepített

alkalmazásokat felügyelheti, konfigurálhatja és az alkalmazás megosztási

környezetét beállíthatja.26

Megoldást jelent az egyedi szoftverek azonnali

üzembe helyezésére, üzemeltetésére, és a skálázást és a monitorozást is

követhetjük, ami által költséghatékony, és a felmerülő sokszoros terhelésekre is

jó alternatívaként szolgálhat. A teljes szoftverfejlesztés életciklusa a számítási

felhőben történik a fejlesztésen, a tesztelésen át az üzembe helyezésig. Ezáltal a

költségek csökkennek, a minőség és a hozzáférhetőség pedig nő. Az

adatvédelem és adatátvitel védelem rendkívül fontos, valamint a mérhetőség is

mind a szolgáltató, mind a fogyasztó oldaláról.27

3. Infrastruktúra, mint szolgáltatás (Infrastructure, as a Service, IaaS): ez az

architektúra kínálja a legtöbb lehetőséget a fogyasztók számára, hiszen

gyakorlatilag magán a felhő infrastruktúráján kívül mindent maguk

menedzselhetnek az operációs rendszert, a tárhelyet, a telepített alkalmazásokat,

valamint bizonyos mértékig a hálózati összetevőket is. A szolgáltatók az

infrastruktúrát (a „hardvert”) biztosítják, a virtuális gépeket, a virtuális

környezettel, így a felhasználóknak nem kell szervereket, szoftvereket,

tárhelyeket létesíteniük és fenntartaniuk.28

A költségek a felhasznált erőforrások

mennyiségének függvényében változnak, a használattal arányosak.29

A cloud computing esetében tehát ez a három alapvető szolgáltatási modell az, amely

közül választhatunk a kapacitásunkhoz, igényeinkhez mérten. Nyilvánvalóan a


< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés: 2012. 05.31.) 27 Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási felhőben : cloud


<


Informatikai_szolgaltatasok_szamitasi_felhoben_1_1.html > (megtekintés: 2012. 06.01.) 28 Uo. 29 Krauth Péter, Közműszerű IT-szolgáltatás. 2008.


u&catid=29%3Akoezmszer-it-szolgaltatas&Itemid=913&lang=hu > (megtekintés: 2012.06.01.)






19

célközönség és a konfigurálhatóság tekintetében jelentős eltérés van közöttük, de ez

biztosítja a megfelelő modell kiválasztását, valamint az egyértelmű

megkülönböztethetőséget.

Összefoglalva a szolgáltatási modellek egymásra épülnek és különböző felhasználói

közönséget céloznak meg. A SaaS esetében egyértelműen a végfelhasználókról, a PaaS

esetében az alkalmazás fejlesztőkről, az IaaS esetében pedig a hálózat építőkről és

informatikusokról beszélhetünk, mint célközönség. Végül pedig meg kell említeni azt

az esetet, amikor a fenti modellek együttes igénybevétele történik. Ennek az elnevezése

az Everithing as a Service (XaaS, Eaas, *aaS).30

1. ábra Számítási felhők szolgáltatási modelljeinek felépítése31

30 Uo. 31 Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási felhőben : cloud


<





20

4.3 Telepítési modellek

Zárásképpen pedig a számítási felhők telepítési, terítési modelljeit veszem sorba,

amelyek tulajdonképpen a hozzáférhetőséget helyezik előtérbe, vagyis aszerint vannak

csoportosítva a modellek, hogy ki, kinek és milyen mértékben osztja meg a

szolgáltatások igénybevételét.

Alapvetően négy modellt különböztet meg a NITS:

1. Privát felhő (Private cloud): ez esetben a felhő infrastruktúra kizárólagos

használója egy önálló szervezet, amely több fogyasztót tömöríthet magába. A

szolgáltatás ez esetben lehet a szervezet tulajdona, amely működteti, irányítja.

2. Közösségi felhő (Community cloud): a modell lényege, hogy a számítási felhő

nem nyilvános, hanem csupán néhány, azonos tevékenységet folytató szervezet

között megosztott. A szolgáltató lehet a tevékenységek miatt összefogó

szervezetek egysége, vagy akár egy harmadik fél is.

3. Nyilvános felhő (Public cloud): ez a nagyközönség számára nyitott

infrastruktúra, amely tulajdonában és irányítása alatt állhat valamilyen

vállalkozásnak, tudományos vagy kormányzati szervezetnek, vagy ezek

kombinációjának.

4. Hibrid felhő (Hybrid cloud): a hibrid számítási infrastruktúrák esetében több

különböző felhő modell együttes használata történik (privát, közösségi, vagy

nyilvános), amelyeknek megmaradnak az egyedi jegyei, ugyanakkor

szabványosított vagy egyéni technológiával átjárhatóságot biztosítanak a

rendszerek között, amely által az adatok és alkalmazások hordozhatóságát teszik

lehetővé.32

Egy másik megközelítésben a számítási felhő szolgáltatási modelljeit a

következőképpen lehet csoportosítani: infrastruktúra, platform, alkalmazások és

szolgáltatások.

Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a különböző típusok mire használhatók és néhány

példával szemlélteti is az egyes működő megvalósításokat. A táblázat alapján is látható,


< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés: 2012. 05.31.)


21

hogy több felhő szolgáltatás esetében egyszerre több típust is együttesen alkalmaznak, a

működés szempontjából elmondható, hogy a hibrid terítési modell nyerhet jelentős teret

sok esetben. A Google esetében egyszerre kínál platformot és ugyanakkor

alkalmazásokat is. A következőkben ezekkel a lehetőségekkel foglalkozom

részletesebben, a fő hangsúlyt a Google Docs/Drive kínálta alkalmazásokra helyezve.

Típus Használat Példák

Infrastruktúra Tárhely vásárlás /

szerver használat, bérlés Amazon S3

Platform

Meglévő szoftver

platform bérlése saját

alkalmazások építésére

Google Apps Engine

Facebook

Alkalmazások

Szoftver alkalmazások

használata webböngésző

használatával

Google Docs/Drive

Salesforce.com

Szolgáltatások

Szolgáltatások

használata webböngésző

segítségével

ADP

2. ábra Számítási felhők típusai használat szerint33

33 Matt Goldner, Wind of change : libraries and cloud computing. OCLC, 2010.

< http://www.oclc.org/multimedia/2011/files/IFLA-winds-of-change-paper.pdf > (megtekintés:

2012.06.08.)

http://www.oclc.org/multimedia/2011/files/IFLA-winds-of-change-paper.pdf

22

5. A Google Drive

5.1 A Google Drive bemutatása

A Google számos felhő technológiára épülő szolgáltatást kínál egyéni és üzleti ügyfelek

számára. Igénybevételükhöz nincs másra szükség csak egy Google fiókra (e-mail cím és

jelszó együttesével használható), amely nem feltétlenül csak a Gmail - szintén a Google

kínálta e-mail szolgáltatásban használt - elektronikus levelezési címmel igényelhető. Az

1998-ban létrejött Google Inc. az informatikai újdonságok, a webes fejlesztések

élvonalában van és a kezdeti keresőszolgáltatás folyamatos tökéletesítése mellett, az

elmúlt, közel másfél évtizedben tucatnyi ingyenes szolgáltatást adott az internetezők

kezébe.

Szoftver, mint szolgáltatás (SaaS) modellű számítási felhői között található meg a Docs,

vagy, ahogy a 2012-es évtől említik a Drive. Ingyenes, web alapú irodai szolgáltatás

csomagról beszélhetünk a Drive esetében, azonban számos plusz lehetőség társul hozzá

offline és online egyaránt. Maga a Docs kezdetei már 2006-ban megjelentek a Gmail

kiegészítő funkciójaként, amikor is a Google egy Writely elnevezésű szövegszerkesztő

kiegészítő programot csatolt a levelező szolgáltatáshoz, valamint a Spreadsheets

táblázatkezelő alkalmazást. Mára a Google Docs tartalmazza az alapvető irodai

programokat (szövegszerkesztő, prezentáció készítő, táblázat kezelő, űrlap készítő,

adatbázis kezelő, rajzoló program) és előre felkínált sablonokban is dogozhatunk.

Ezenkívül az interneten böngészés közben talált, vagy saját gépünkön tárolt

dokumentumokat is elmenthetjük saját fiókunkba, még akkor is, ha nem Docs-

kompatibilis, vagyis nincs korlátozás a fájl típusokat illetően, így gyakorlatilag online

tárhelyként is funkcionál. Nem csak elmenthetjük a Docs által készített

dokumentumokat, vagy a külső helyről származóakat, hanem azokat a kívánt beállítások

szerint saját gépünkre is menthetjük és a szinkronizálás segítségéve, fiókunkba való

bejelentkezés után bárhol, bárhonnan megnyithatjuk és letölthetjük. Lehetőségünk van

több jogosultsági (hozzáférési, láthatósági, szerkesztési) szint beállítására, valamint

online, valós idejű együttműködő munkára is, hiszen a dokumentumokat egyszerre

többen is láthatják és szerkeszthetik is. A jól áttekinthető dokumentumlista ikonokkal,

névvel, a létrehozó nevével és az utolsó módosítás idejével szembetűnően mutatja a

23

lényeges információkat az állományokról és az egyszerű mappa- és megosztáskezelés

által rendkívül egyszerűvé válik a rendszerezésük. A Drive új elnevezés azért vált

szükségessé, mert a Google már számítógépre, vagy egyéb mobil eszközre telepíthető

alkalmazást is biztosít a felhasználók számára, valamint egyre inkább áthelyeződik a

tárolás és szinkronizálás lehetőségének kiemelésére, ami kihangsúlyozza, hogy felhőben

tárolódnak az adatok és a munkavégzés is ott történhet. A Drive segítségével az e-

mailes fájltovábbítás szükségtelenné válik, hiszen pontosan megadható, hogy ki kapja

meg, ki láthassa a fájlokat, így nincs többé szükség az e-mail mellékletkén való

fájlküldésre. Elmondható, hogy szinte platform független (Microsoft Windows, Linux,

Machintos gépeken egyaránt használható) és a népszerű böngészők közül (Mozilla

Firefox, Google Chrome, Internet Explorer, Safari) is mindegyikben teljes körűen

használható, de természetesen a Google saját böngészőjében, a Chrome-ban a

legoptimálisabb a felhasználói környezet.34

34 Google drive sugó < https://support.google.com/drive/?hl=hu > (megtekintés: 2012.06.12.)

https://support.google.com/drive/?hl=hu

24

5.2 Google Drive használata

5.2.1 A Google Drive felülete

A Google Drive webes felületére belépve, saját fiókunk beállításainak megfelelő

elrendezésben, a tárhelyben elhelyezett fájlok és mappák jelennek meg, valamint a

fájlkezelés és a fiókbeállítások menüsorai. A fájlműveleteket biztosító nyitó oldal a

Drive egyik kezelőfelülete, azonban nem az egyetlen. Mivel a Google szolgáltatása nem

csak tárhelyet biztosít, hanem egy komplett ügyviteli programcsomagot is, ezért egy

másik felülettel is találkozhatunk, ez pedig az online dokumentumszerkesztő. Mind két

felület jól tagolt, egységesített menürendszerrel rendelkezik és a felhasználó maga

állíthatja be a felület elrendezését, amennyiben szükséges.

Online, valósidejű szerkesztésre van lehetőség és a módosítások folyamatos mentésével

nem kell attól tartanunk, hogy az adataink elvesznek egy esetleges áramszünet, vagy

más meghibásodás miatt. A Google a keresés igazi szakértője, ezért természetesen a

Drive-ba is beépítettek egy kereső felületet, amely számos előre felkínált keresési

feltétellel egyszerűsíti és gyorsítja a pontos találati lista kinyerését. A Drive használata

közben a további Google szolgáltatásokat is elérhetjük, használhatjuk, sőt az

átjárhatóság és a kompatibilitás sem jelent gondot.

Ahhoz, hogy a Drive-ot teljes körűen és maximális hatékonysággal használhassuk, a

hozzátartozó telepítendő alkalmazást a különböző platformfelületeknek megfelelően

telepítsük. A telepítést követően az online tartalmak a merevlemez kijelölt

meghajtójának egy mappájába töltődnek és innentől akár a webes felületen, akár offline

hozunk létre egy fájlt és helyezzük ebbe a mappába, a szinkronizálást követően bárhol,

bárhonnan elérhetjük, szerkeszthetjük online (csak a Google kompatibilis

formátumokat).

A webes felület Chrome böngészőben:

1. Mappa, fájl és egyéb tárhely műveletek, naplózások

2. Mappa és fájl lista: mappa és/vagy fájl névvel (a dokumentum típusnak

megfelelő ikonnal), tulajdonossal (létrehozó) nevével, az utolsó módosítás

idejével (és nevével)

3. Felhasználói felület rendezéséhez kapcsolódó és egyéb beállítások

25

4. Keresési felület

5. A Google fiókhoz tartozó értesítési terület

6. Állandó Google menüsor, további szolgáltatásokkal

5.3 Beállítások

Mielőtt belefognánk a Drive használatába, érdemes figyelmet fordítani a beállítási

lehetőségekre. A beállítások között vannak:

Általános beállítások: a fiókra és profilra vonatkozó lehetőségek, nyelv és

időzóna, tárhely méret, fájlok megnyitásának helye, módosított fájlok kiemelése.

Feltöltés beállításai: konvertálás Google Docs formátumra, konvertálás szöveg

formátumra, megerősítés kérése.

Az általános beállítások automatikusan, beavatkozás nélkül is megfelelő működést

biztosítanak, de ha szükséges megváltoztathatók. A Drive esetében nincsenek olyan

tárhely növelési lehetőségek, mint például a Dropboxnál, viszont fontos megjegyezni,

hogy egyrészt a kapott tárhely mérete is eleve nagyobb, valamint csak a nem Google

Docs formátumú fájlok esetében számít a feltöltött fájlok mérete. Ez azt jelenti, hogy ha

csak Google Docs formátumú fájlokat tárolunk a Drive-ban, akkor nagyon jól lehet

gazdálkodni az 5 GB-nyi tárhellyel.

3. ábra Google Drive webes felület

26

5.4 Tárhely méret és adatbiztonság

A Google által kínált Picasa (1 GB) és a Gmail (10GB) szolgáltatások tárhelyei nem

képzik részét ennek az 5 GB-nak. Továbbá, ha megtelik az 5GB-nyi tárhelyünk a

Driveban, akkor csak a fájl szinkronizálás és feltöltés „nem fog működni”, de Google

dokumentumokat továbbra is tudunk létrehozni és szinkronizálni. Amennyiben még

sem vagyunk elégedettek az ingyenesen kapott tárhely méretekkel, a Google-nél is

lehetőség van nagyobb bérlésére 25 GB-tól egészen 16 TB-ig, és az üzleti szférának is

vannak ajánlataik.

A valós idejű mentés által minden egyes módosítás azonnal mentésre kerül, azonban

visszavonni is tudunk műveleteket. Abban az esetben, ha törtünk valamilyen fájlt, az

nem kerül végleges törlésre, hiszen a Drive-nak is van „Lomtára” és a törölt állományok

először ide kerülnek. A „Lomtár” is a teljes tárhely méret részét képzi, ezt ürítve is

szabadíthatunk fel helyet. Azonban fontos megjegyezni, hogy az innen törölt

állományok nem visszaállíthatók többé.

4. ábra Beállítási lehetőségek

27

Az állományok másolásvédelmére a Google három hozzáférési mód beállítását teszi

lehetővé:

Public: bárki szabadon hozzáférhet az interneten keresztül

Link: csak a link birtokosai férhetnek hozzá

Private: saját felhasználás, nyilvánosan nem látható, nem hozzáférhető

5.5 A Google Drive telepítése

Ahhoz, hogy a weben elérhető és az offline (az asztali, vagy mobil eszközön tároltak)

állományaink szinkronban legyenek szükséges a Google Drive alkalmazás telepítése. A

telepítés során megadhatjuk a Google Drive mappánk helyét (ahová a szinkronizálandó

fájlok kerülnek). A program indítható az operációs rendszer indulásával egy időben és

így nem kell a továbbiakban a szinkronizálás elindításával foglalkoznunk. Ugyanakkor,

ha azt szeretnénk, hogy a szinkronizálás szüneteljen erre is van lehetőség. A program a

háttérben fut és az értesítési területen található meg (Windows esetében). Kattintással

előhozható a menü, amelyben látható, hogy milyen fiókkal kapcsolódunk és a

tárhelyünk állapota is, valamint, hogy folyamatban van-e szinkronizálás. További

beállítások is rendelkezésünkre állnak; megadhatjuk például azt is, hogy mely mappákat

kívánjuk szinkronizálni és másik fiókkal is kapcsolódhatunk.

5. ábra Offline beállítási lehetőségek

28

6. Google dokumentumok

A Google Drive nem csak tárhelyet biztosít, hanem egy irodai csomagot is, amely a

weben elérhető, felhő alapú szolgáltatás, mivel az ott létrehozott dokumentumok nem a

saját számítógépünkön tárolódnak, hanem egy távoli a Google által biztosított

szerveren. Minden adatmentés valósidejű és ezeket böngészőben, vagy szinkronizálást

követően a merevlemezünkön tárolva is elérhetünk.

A Google Docs egy online szövegszerkesztő, amellyel dokumentumokat hozhatunk

létre és formázhatunk, valamint azokat másokkal együtt szerkeszthetünk egy időben is

akár.

6.1 Dokumentumok létrehozása és mentése

Alapvetően háromféleképpen hozhatunk létre dokumentumokat:

1. A Drive-ban a „Létrehozás” gombra kattintva kiválaszthatjuk a létrehozni kívánt

dokumentum típust és ezután megkezdhetjük a szerkesztést. Mivel automatikus

mentés történik, ezért nem kell a mentéssel bajlódnunk és az utolsó mentés

idejéről folyamatos tájékoztatást kapunk a szerkesztés alatt álló dokumentum

fölötti területen. Az itt elkészült dokumentumokat lementhetjük

merevlemezünkre a kívánt fájl típusban (HTML, RTF, Word, Open Office, PDF,

egyszerű szöveg), de amennyiben telepítettük a Drive alkalmazást szinkronizálás

által is elérhetővé válik a számítógépünkön (vagy a használt eszközön).

2. Feltölthetünk már meglévő állományt és azt Google Docs formátumra való

konvertálás után szerkeszthetjük. A következő fájl típusok feltöltésére és

konvertálására van lehetőség: HTML, TXT, ODT, RTF, DOC, DOCX. Érdemes

megjegyezni, hogy feltöltött és konvertálni kívánt dokumentumok méretét

illetően néhány megkötést tesz a Google: a fájlok mérete nem haladhatja meg a

2 MB-ot, illetve a karakterek száma az 1 millió 24 ezer karaktert.

3. A Google által felkínált sablonokból kiválasztjuk a megfelelőt és abban kezdjük

meg a szerkesztést.

29

6. ábra Dokumentumok létrehozása

6.2 Szerkesztés és formázás

Az online szerkesztőfelület nagymértékben hasonlít a népszerű szövegszerkesztők

felületéhez és elrendeléséhez. Egy létrehozott dokumentum esetében 5 nagy területre

oszthatjuk a képernyőt:

1. A dokumentum neve: kattintással átírhatjuk és tájékozódhatunk a tartalmazó

mappáról is, valamint szerkeszthetjük is a mentési helyét a dokumentumnak.

2. Menüsor: számos szövegszerkesztéshez szükséges funkciót érhetünk el.

3. Eszköztár: a gyakran használt parancsok ikonjai találhatók itt és további

matematikai eszköztárral bővíthető.

4. A dokumentum szerkeszthető felülete: vonalzóval a tabulátorok és margók

használatának megkönnyítésére.

5. Online funkciók: kommentek hozzáadása lehetséges, valamint meg is oszthatjuk

másokkal a dokumentumot. Minden felhasználó, akinek joga van a

dokumentumhoz hozzászólást írni, itt teheti meg és kommentekről értesítés is

kérhető.

30

Szerkesztés közben más felhasználók is követhetik a dokumentum formájának

alakulását és akár közbe is avatkozhatnak, amennyiben van hozzáférési és szerkesztési

joguk.

Egy nem Google Docs formátumú, már meglévő állomány Docs formátumúra

konvertálását követően előfordulhat, hogy nem minden beállítás marad meg a

dokumentumban, mivel bár széles skálájú az online szerkesztő által kínált funkciók

száma, de mégis egy korlátozott képességekkel bíró szerkesztővel állunk szemben.

Ezért érdemes a konvertált dokumentumot átvizsgálni, vagy már a kezdetektől az online

szerkesztést választani.

Gyakorlatilag a betűformázástól, a stílusok használatán át, a táblázatok beillesztéséig

minden olyan gyakran használt szövegszerkesztési funkciót elérünk, amelyet egy

telepített szövegszerkesztő programban. Vannak azonban olyan lehetőségek, amelyek a

Google Docs-ot azzá teszik, ami, vagyis a közös munkavégzést maximálisan támogató,

az idő-tér-platform-hely korlátokat lebontó felhő alapú szolgáltatássá és ezek a csak

online elérhető beépített funkciók.

7. ábra A dokumentum szerkesztőfelülete

31

6.3 Online szerkesztési funkciók

A többlet funkciókkal, amelyek mindegyike az online térben való szerkesztés előnyeit

használják ki elsősorban az „Insert” és a „Tools” menüpontokban találhatók meg.

Az „Insert” menüben a dokumentumokhoz csatolhatunk

külső állományokat, kommenteket, fej- és lábléc

bejegyzéseket és egyéb karaktereket.

Képek beszúrása esetén olyan

funkciókkal találkozhatunk,

amelyek az internet adta

lehetőséget használják ki.

Beszúrhatunk bármelyik

meghajtónkon lévő képet

„Drag & Drop” technikával,

készíthetünk képernyőképet,

beilleszthetünk URL, vagy Google képkereső

használatával és akár a Picasa Web Albumainkból is

szúrhatunk be képet.

Továbbá linkeket és képleteket is egyszerűen beilleszthetünk és így a munkavégzés

nagymértékben leegyszerűsödik. Amennyiben különböző ábrákat szeretnénk készíteni a

„Rajzoló” felületen ezt is megtehetjük és csatolhatjuk a dokumentumhoz. Mind ezt

természetesen a többi felhasználó is megteheti, akinek van joga a dokumentum

szerkesztéséhez. Ezáltal az online kollaboratív munka hatékonyabbá válik és mivel a

módosítások visszakövethetők („See revision history” menüpont segítségével) a

módosítók neve és az időpont is látható.

A „Tools” menüben a „Research” paranccsal egy belső kereső hívható meg, amely a

Google kibővített keresője a Docs-ra specializálva. Egy lebegő ablak jelenik meg és itt

különböző szempontok alapján kereshetünk a dokumentumhoz szükséges további

adatokra. A találati listából szintén a „Drag & Drop” technika segítségével

beilleszthetünk képeket, szövegeket és linkeket a dokumentum megfelelő pontjába, így

a szerkesztőfelületről gyakorlatilag ki sem kell lépnünk.

8. ábra Az "Insert" és a

"Tools" menü

32

Ebben a menüpontban található még egy „Szótár” is,

amely a beállított nyelvnek megfelelően találatokat

hoz ki a keresett szóra és annak jelentését mutatja

meg számunkra. Szóstatisztikát is kérhetünk a Docs-

tól és a különböző karakterkombinációk automatikus

átalakítását is beállíthatjuk. Amennyiben szükséges a

dokumentum lefordítására is lehetőség van, azonban

ez utómunkát igényel, hiszen a Google fordító

programja még nem végez tökéletes munkát.

A létrehozott dokumentumokat megoszthatjuk

másokkal többféle módon is. A „Share” lehetőségre

kattintva e-mail cím alapján (amit kiválaszthatunk a

címjegyzékből is), vagy egy a dokumentum számára

létrehozott link által. Ebben az esetben megadhatjuk

azt is, hogy a hozzáférés módja csak megtekintésre, csak

kommentelésre terjed ki, vagy a teljes szerkesztési jogra. A megosztásról e-mailben

értesíthetjük a felhasználókat és üzenetet is fűzhetünk a kiküldött értesítéshez.

Természetesen a hozzáférési jogokat később módosíthatjuk és vissza is vonhatjuk.

Amennyiben az elkészített dokumentumot a weben nyilvánosan elérhetővé kívánjuk

tenni, a webre való publikálással ez is lehetséges. Ebben az esetben a Google

keresőjében is elérhetővé válik és bárki, szabadon megtekintheti, de szerkeszteni nem

lesz lehetősége, csak ha letölti a dokumentumot. Ezenkívül e-mail csatolmányként is

továbbíthatjuk.

A kész dokumentumok kinyomtatása is alapfunkció a Docs esetében, amit a „Print”

menüpontban érhetünk el. A Docs PDF formátumra konvertálja a nyomtatni kívánt

dokumentumot.

9. ábra Beépített

kereső felület

33

6.4 Offline szerkesztési funkciók

Nem csak az online, de az offline szerkesztést is felkínálja a Google Docs. Ehhez nem

szükséges internetkapcsolat, viszont a funkció csak Chrome böngészővel elérhető.

Először engedélyeznünk kell az offline hozzáférést is, amit a Drive baloldali

főmenüjében tehetünk meg, majd kövessük az utasításokat. Beállíthatjuk, hogy mely

gépeken legyen elérhető offline módban is a dokumentumszerkesztés (ez azt jelenti,

hogy egyszerre akár többet is megadhatunk). Ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy

offline módban nem minden funkció érhető el. Azt, hogy mely és milyen platformon

vehető használatba az alábbi táblázat foglalja össze.

10. ábra Offline Docs engedélyezése

11. ábra Google Docs offline használata

34

7. Google táblázatok

A Google Drive-ban nem csak dokumentumokat, hanem táblázatokat is létrehozhatunk

és tárolhatunk. A Docs-hoz hasonlóan, a Google biztosít egy Spreadsheets elnevezésű

táblázatkezelőt a webes felületén. A táblázatok kezelése megegyezik a

dokumentumokéval, vagyis létrehozhatunk Google formátumút és azt szerkeszthetjük

online, vagy már meglévő táblázatokat is importálhatunk (lehetséges fájltípusok: XLS,

XLSX, ODS, CSV, TSV, TXT, TSB) és konvertálhatunk át Google formátumra, illetve

ez esetben is használhatunk sablonokat a gyűjteményből. Fontos megjegyezni, hogy a

feltöltött és aztán Google formátumra konvertált fájlok mérete nem haladhatja meg a 20

MB-ot, illetve a cellák száma a 400 ezret, az oszlopok száma pedig a 256-ot. A mentés

itt is automatikus és valósidejű, és az utolsó mentés idejét szintén a táblázat tetején

láthatjuk. A táblázatok esetében is lehetőség van a közös munkavégzésre, amit az online

chat funkció valamint a kommentek hozzáfűzése segít. A kész táblázatokat letölthetjük

többféle formátumban (CSV, HTML, ODS, PDF, XLS, TXT), de szinkronizálhatjuk is

azokat számítógépünkkel, meg is oszthatjuk másokkal és akár publikálhatjuk is a

weben.


A táblázatok szerkesztő felülete ugyanolyan elrendezésű, mint a dokumentumoké, de itt

egy plusz funkcióval is találkozhatunk és természetesen az egyes menüpontokon belül a

táblázatokra vonatkozó speciális lehetőségekkel.

A felület 6 jól elkülönülő területre osztható:

1. A táblázat neve: kattintással átírhatjuk és tájékozódhatunk a tartalmazó

mappáról is, valamint szerkeszthetjük is a mentési helyét a táblázatnak.

2. Menüsor: számos táblázatkezeléshez szükséges funkciót érhetünk el.

3. Eszköztár: a gyakran használt parancsok ikonjai találhatók.

4. A dokumentum szerkeszthető felülete: a már megszokott oszlop betűjelöléssel és

sor szám jelöléssel, valamint az „fx” jel után a képletek és beírt adatok

szerkesztésére fenntartott terület.

5. Online funkciók: kommentek hozzáadása lehetséges, valamint meg is oszthatjuk

másokkal a dokumentumot. Minden felhasználó, akinek joga van a

dokumentumhoz hozzászólást írni, itt teheti meg és a kommentekről értesítés is

kérhető.

35

6. Online chat: valósidejű chat funkció, amely a hozzászólásokkal ellentétben nem

kerül mentésre a táblázat bezárását követően, tehát csak a megnyitás és a bezárás

közötti időszakban naplózódnak a beszélgetések.

A táblázatkezelőkben megszokott gyakran használt formázási lehetőségek mindegyike

rendelkezésünkre áll és a függvények, valamint a diagramok létrehozása sem jelent

gondot. A függvények begépelésének megkezdésével segítséget kapunk a Google

táblázatkezelőjének függvény gyűjteményéből, mivel a kezdő betű alapján azonnal

listázza az elérhető függvényeket, amelyekből választhatunk. Sőt a függvények

használatához Súgó is tartozik, ahol megtalálható az összes beépíthető függvény

felsorolása. A diagramok és grafikonok esetében sablonok segítik a munkánkat, de azok

személyre is szabhatók a későbbiekben. Szűrési és rendezési funkciókkal is ellátták a

webes szerkesztőt, valamint a számformátumok beállítására is számos lehetőséget kínál.

Létrehozhatunk munkalapokat és azokat külön-külön védelemmel láthatjuk el, vagyis a

hozzáférés jogát akár egy projekten belül munkalaponként szabályozhatjuk.

7.2 Amitől több, az űrlapok

Ahogy a Docs esetében úgy a Spreadsheet, vagyis a táblázatkezelő esetében is az

„Inset” és a „Tools” menük azok, amelyek a többlet funkciókat tartalmazzák. A Google

táblázatkezelőjében szerkesztett táblázatokba olyan online elérhető, a szolgáltatáshoz

kötött állományokat szúrhatunk be, amilyeneket más szerkesztők esetében nem

feltétlenül tudnánk megtenni. Beilleszthetünk képeket és rajzokat a dokumentumokban

bemutatott módszerekkel, ezenkívül létrehozhatunk űrlapokat és saját szkripteket,

valamint külső modulokat csatolhatunk a táblázatunkhoz. Az utolsó lehetőség 2013-tól

12. ábra A táblázatkezelő webes felülete

36

nem lesz elérhető, ezért ezt részletesebben nem is vizsgálom. Ami igazán az online

térben való szerkesztés előnyeit megmutatja az a formok (űrlapok) és a szkriptek

létrehozásának és alkalmazásának lehetősége.

A táblázatunkhoz csatolva létrehozhatunk űrlapokat, amelyek esetében mind a kérdések,

mind a válaszok tárolódnak a táblázatban. Az űrlapok kinézete kész sablonokkal

formázható, a weben publikálható és megosztható e-mailben (címlistából is

választhatunk), vagy a Google+ rendszerben, valamint weboldalba ágyazható. Az űrlap

nevét, valamint a kérdéseket és azok típusát is mi határozhatjuk meg.

A következő kérdéstípusok közül választhatunk: szöveg, hosszabb szöveg,

feleletválasztós, jelölőnégyzetek, választás listából, tartomány, rács. Amint a kérdés

típusnak megfelelő adatokat megadjuk és elmentjük a változásokat, a táblázatban

minden kérdés és a hozzátartozó válaszok is rögzülnek. A kérdőív közzétételét

követően, ahogyan az adatok folyamatosan érkeznek a kitöltőktől, a táblázat úgy

töltődik fel és menti a beérkezett adatokat automatikusan. A kérőív létrehozását

követően megjelenik egy új „Űrlap” menüpont, amely az űrlapok szerkesztésére

vonatkozó funkciókat tartalmazza.

13. ábra Űrlap létrehozása

37

14. ábra Űrlap menü

Amikor a kérdőívre beérkezett válaszokat elemezni szeretnénk azt a táblázatkezelőben

egyszerűen megtehetjük, hiszen minden a rendelkezésünkre áll: az adatokból

függvények segítségével statisztikai és egyéb értékeket számolhatunk, diagramokat

hozhatunk létre, azokat közzé is tehetjük, vagy mások számára is szerkesztési jogot

adhatunk. Ezen túlmenően lehetőség van nem csak a kérdőívek weben való

közzétételére, vagy weboldalba ágyazására, hanem magával a táblázattal is megtehetjük

ugyan ezt. Természetesen a Drive-ban található minden irodai alkalmazás teljes átjárást

biztosít, így az elkészült anyagokat könnyedén implementálhatjuk egyik alkalmazásból,

a másikba.

7.3 Amitől több, a szkriptek

A másik nagy, online teret kívánó lehetőség, amelyet a Google kínál, a szkriptek

használata. A Google Apps Script egy JavaScript alapú „cloud script”, amely által a

Google alkalmazásokba írhatunk mi magunk is alkalmazásokat. A szkriptek a Google

Apps Script böngésző-alapú szerkesztőjében írhatók és a Google szerverein futtathatók

és tárolhatók. A szkriptek segítségével a Google táblázatkezelőjébe is készíthetünk

alkalmazásokat, amelyek hasonló funkciót töltenek be, mint a MS Office Excel esetében

a makrók.

38

Ezeket bárki elkészítheti, és

amennyiben nyilvánosan

elérhetővé teszi a szkript

gyűjteményben, akkor mások

számára is használhatóvá válik. A

táblázatkezelőben való

használatuk során különböző

funkciójú mini-alkalmazásokat

futtathatunk, de ezeket a

használat előtt telepítenünk kell.

A már létrehozott és nyilvánosan közzétett szkripteket a

„Szkript galériában”, több kategóriába sorolva érhetjük el és

telepíthetjük onnan azokat. A telepítést követően az „Insert” menüből érhetjük el a

„Szkript galériát” és a „Tools” menüpontból pedig a további, szkriptekkel kapcsolatos

menüpontokat. A „Tools” menüben található „Szkript galéria” megegyezik az „Insert”

menüben találhatóval. A „Szkript menedzser”-rel kereshetünk a már telepített szkriptek

között és onnan futtathatjuk azokat. A „Szkript szerkesztő” segítségével pedig mi

magunk is írhatunk JavaSrcipt nyelven, a Google táblázatkezelőjében is futtatható

alkalmazásokat.

15. ábra Szriptek

elérése menükből

16. ábra Szkript írásának megkezdése

39

Mivel ez a Google több szolgáltatásában is használható ezét a „Szkript szerkesztő”

megnyitásakor meg kell határoznunk, hogy melyik szolgáltatáshoz kívánunk

alkalmazást írni és útmutatót is találunk arról, hogy hogyan fogjuk hozzá a munkához.

Amikor kiválasztottuk, hogy a táblázatkezelőhöz szeretnénk szkriptet írni, akkor egy új

projekt ablak jelenik meg, amelyben a „Szkript szerkesztő”-höz szükséges menüsorral

találkozhatunk. Fontos tudni, hogy a projektek külön fájlként mentésre kerülnek és

ezeket a Drive-unkban elérhetjük, bármikor szerkeszthetjük. A szkripteket itt

tesztelhetjük és akár közzé is tehetjük a „Szkript galériában” a nyilvánosság számára.

Bár a szkriptek szerkesztése közben nincs lehetőség valósidejű együttműködésre, de a

fájlok megoszthatók másokkal, hasonlóan a Docs-ban, vagy a Spreadsheet-ben

létrehozott dokumentumokkal.

17. ábra Szkript projekt

40

8. Google prezentáció

A Google Drive-hoz kapcsolódó felhő alapú szolgáltatások közül a harmadik, számos

funkciót magában rejtő alkalmazás a prezentáció készítő. A prezentációk létrehozása a

dokumentumokhoz és a táblázatokhoz hasonlóan a Drive felületéről lehetséges.

Segítségével létrehozhatunk prezentációkat, illetve már meglévőket (PPTX vagy PPT

formátumok esetében) feltöltés és Google formátumra konvertálás után szerkeszthetünk,

valamint a Google Drive-ban tároltak közül is importálhatunk kész anyagokat. A

prezentációkhoz való hozzáférés ez esetben is beállítható, így a közös, valós idejű

együttműködés megvalósítható. A kész állományokat letölthetjük saját merevlemezére

PDF, PPTX, PNG, JPEG, SVG vagy TXT fájlként. Amennyiben előadni kívánjuk az

elkészült előadást, azt online vetíthetjük, publikálhatjuk a webre és weboldalba is

ágyazhatjuk, vagy mások számára hozzáférhetővé tehetjük.


A prezentáció készítő alkalmazás felülete ugyanolyan elrendezésű, mint a

dokumentumoké, vagy a táblázatoké, de itt az online vetítés által egy plusz funkcióval is

találkozhatunk, és természetesen az egyes menüpontokon belül a prezentációkra

vonatkozó speciális lehetőségekkel.

A felület 6 jól elkülönülő területre osztható:

1. A prezentáció neve: kattintással átírhatjuk és tájékozódhatunk a tartalmazó

mappáról is, valamint szerkeszthetjük is a mentési helyét.

2. Menüsor: számos prezentáció készítéshez szükséges funkciót érhetünk el.

3. Eszköztár: a diasor szerkesztése közben gyakran használt parancsok ikonjai

találhatók itt, valamint a pirossal kiemelt területen az új dia beillesztésének

lehetősége.

4. A dokumentum szerkeszthető felülete: a bal oldalon a beillesztett diák számozott

miniatűr képei láthatók, a középső, legnagyobb területen a szerkesztés alatt álló

dia és alul pedig a jegyzetek szerkeszthető területe érhető el.

5. Online vetítés: közvetlenül a böngészőből vetíthető a diasor, háromféle

lehetőséggel: a diák vetítése az első diától az aktív ablakban, a diasor vetítése új

ablakban, valamint a diasor vetítése a jegyzetek mutatásával együtt. A vetítés

alapértelmezetten teljes képernyős módban kezdődik meg, de ez módosítható és

41

a jegyzetek a vetítés közben is előhívhatók. A vetítés során a diasor letölthető

PDF, PPTX formátumban, illetve közvetlenül nyomtatható is.

6. Online funkciók: a prezentációkhoz megjegyzéseket írhatnak azok a

felhasználók, akiknek hozzáférési jogosultságuk van és meg is oszthatjuk

másokkal e-mail cím segítségével (Gmail címtár), valamint közösségi oldalakra

is kitehetjük.

A főbb szerkesztési lehetőségek gyakorlatilag – ha korlátozottan is – mindegyike

elérhető a webes felületen, sőt mivel online térben dolgozunk, ezért sok kényelmi és a

munkát megkönnyítő funkcióval is találkozhatunk. Az előre elkészített sablonok közül

választva, a különböző diatípusok (címdia, szöveges, több oszlopos, stb.) előformázott

változatait használhatjuk, de mi magunk is kialakíthatjuk a prezentáció megjelenését.

Amennyiben MS Office fájlok töltünk fel és konvertálunk Google formátumúra,

számolnunk kell azzal, hogy bizonyos formázási és animációs beállítások nem jelennek

meg, azonban javítani tudjuk ezeket a hiányosságokat. Nem csak a diasor témáját,

hátterét és a diák elrendezését módosíthatjuk utólag, hanem minden beszúrt objektum

(kép, szövegdoboz, alakzat, vonal, táblázat, WordArt, videó) megjelenését is. Az

objektumokra és a diákra egyaránt alkalmazhatunk animációkat és azokat

szabályozhatjuk is.

18. ábra A prezentáció-készítő felülete

42

8.2 Amitől több

Ahogyan azt már a dokumentumok és a táblázatok esetében megszokhattuk, a

prezentációk esetében is az „Insert” és a „Tools” menüben keresendők azok a funkciók,

amelyek az online térben való munkát segítik és használják ki. A „Tools” menüben

találjuk a „Research”-öt, vagyis a beépített keresőt,

amely gyakorlatilag a Google keresője, azonban innen

a találatokat egyből a diasorba illeszthetjük „Drag &

Drop” technikával. Az így beszúrt tartalom, legyen az

kép, kijelölt szövegrész, vagy webcím, automatikusan

linkesítve kerül a diába, tehát nagymértékben segíti a

későbbiekben a források visszakeresését. Ráadásul az

ilyen tartalom nem növeli a prezentáció méretét, mivel

külső forrásból származnak, azaz az internetről

töltődnek be.

Amennyiben a diasoron többen dolgoznak egyszerre,

nincs szükség a fájlok átküldésére és e-mailben való

csatolására, mivel a „Research” segítségével

egyszerűen illeszthetők be tartalmak. A külső forrásból

beszúrt videókra, képekre, weboldal címekre kattintva

megtekinthetők az eredeti helyükön és mivel az is beállítható, hogy milyen szerzői jogi

feltételekkel ellátott forrásokat jelenítsen meg a kereső, így az esetleges szerzői jogi

védelemmel ellátottakat azonosíthatjuk. Természetesen a hivatkozás szükségességét az

online, szabadon hozzáférhető és felhasználható tartalom is megkívánja, így erről nem

szabad megfeledkezni egy esetben sem.

Az „Insert” menüben a képek, a videók beszúrása, valamint a diák importálása az, ami

különösebb figyelmet érdemel, de természetesen további objektumok hozzáadására is

van lehetőség. Képek beillesztésére számos lehetőségünk van:

- feltölthetünk saját merevlemezünkről fájl kiválasztásával, vagy „Drag &

Drop” technikával,

- készíthetünk webkamera képet,

- URL alaján megadhatjuk a kép elérési útvonalát,

19. ábra A "Research" a

prezentáció készítőben

43

- Picasa albumainkból,

- Google Drive-ban tárolt képek közül,

- kereshetünk a Google képkeresőjében kifejezés, szín és képtípus alapján, a

LIFE magazin képtárában, és a Stock fotógyűjteményben, amelyek

esetében információkat találhatunk a szerzőkről és a felhasználás

feltételeiről.

20. ábra Kép beszúrása prezentációba

Videókat szintén az „Insert” menüből illeszthetünk be. Ebben az esetben Youtube-on

kereshetünk és a találati listából választhatjuk ki a kívánt videót. Ha azonban nem

Youtube-on, hanem más videó megosztón, vagy egyéb tárhelyen tárolt videót

szeretnénk beszúrni, akkor az URL megadásával erre is van lehetőség. A csatolt videó

állomány sem növeli a prezentáció méretét, mivel azt egy weben tárolt helyről

indíthatjuk el a vetítés közben. Amikor a prezentációt online publikáljuk, vagy vetítjük,

a videó „beépült” objektumként lejátszható közvetlenül a dián belül, de letöltéskor csak

a videó nyitóképe jelenik meg és azt az URL segítségével a forráshelyre átirányítva

nyithatjuk meg.

44

21. ábra Videó beillesztése prezentációba

A harmadik említésre méltó funkció, amelyet a menü tartalmaz, az a már meglévő

prezentációk diából való importálás. Ez esetben feltölthetünk merevlemezen tárolt

diasorokat és a Google Drive-ban lévő állományok közül is választhatunk. A

kiválasztott prezentáció diái egyenként jelennek meg és hogy melyiket kívánjuk

importálni a szerkesztés alatt állóba, azt mi magunk választhatjuk meg. A beillesztésre

kijelölt diák esetében választhatunk, hogy a diasor kinézete módosuljon az aktuálisra,

vagy maradjon meg az eredeti beállításokkal.

45

9. Bővítmények, alkalmazások

9.1 Böngészőkben

A Drive-hoz és az irodai alkalmazásaihoz is (Docs, Spreadsheet, stb.) számos

kiegészítőt, alkalmazást és bővítményt találhatunk mind offline, mind böngésző

specifikus és platform specifikus változatokban. Mivel Google szolgáltatásról van szó,

ezért a legtökéletesebb működés érdekében érdemes Chrome böngészőt használni. A

Chrome „Internetes áruházában” a „Saját alkalmazások” között található egy Google

Drive gyűjtemény.

Ebben a gyűjteményben olyan alkalmazásokat találhatunk, amelyek:

- bővítményként beépülnek a Drive szolgáltatásaiba,

- vagy pedig a böngésző alkalmazásai között találhatjuk meg.

Az utóbbi esetben az ilyen telepített alkalmazásokban készült fájlok kompatibilisek a

Drive-val, így ott tárolhatjuk, szerkeszthetjük azokat és a Google formátumú fájlokba be

is építhetjük azokat.

A Drive-val kompatibilis bővítmények telepítésekor a munkavégzés könnyítésére, a

weben való böngészés közbeni információtárolás és –rendezés, valamint a Google

irodai alkalmazásai által kínált szolgáltatások bővítésére szolgáló kiegészítésekkel

találkozhatunk. A telepítést követően a bővítmények a létrehozható dokumentumtípusok

közé épülnek be és azokat online használhatjuk.

22. ábra Chrome Google Drive kompatibilis alkalmazások

46

23. ábra A Drive-ba beépülő alkalmazások

Ezáltal rengeteg funkcióval bővülhet a rendelkezésünkre álló szolgáltatások kínálata,

így ha szűkösnek érezzük a Google által nyújtott alapvető szerkesztőket, könnyedén új

alkalmazások után nézhetünk. Nincs szükség a saját eszközünkön való telepítésre,

hiszen ezek a Chrome böngészőbe épülnek be. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a

böngészőnkhöz saját felhasználói fiókunk van (ami tulajdonképpen egy Gmail-es e-mail

címmel megoldható) bárhol képesek vagyunk minden a böngészőben tárolt információt,

könyvjelzőt, beállítást és alkalmazást használni. Ehhez mindössze arra van szükség,

hogy a Chrome-ba való bejelentkezéssel szinkronizáljuk a mentett adatokat.

Nem csak alkalmazások, de böngésző bővítmények is rendelkezésünkre állnak, amelyek

szintén a Drive-ban való munkát könnyítik meg. Ilyen bővítmény a Cloud Magic is,

amely a Google különböző szolgáltatásaiban, a „felhőben” tárolt minden adatunkban

képes egyszerre keresni, az e-mailektől, a Drive-ban lévő dokumentumokon át. Több

fiók is kapcsolható hozzá, még akár Facebook fiók is. Egy másik bővítmény

segítségével pedig egy kattintással menthetünk le weboldalakat a Drive-ba, különböző

formátumokban (PNG, HTML, MHT, Google dokumentum). Ennek a neve a „Save to

Google Drive”, amelyet szintén a Chrome „Internetes áruházából” telepíthetünk.

47

9.2 Mobil eszközökön

Mivel a Drive nem csak asztali gépeken használható, hanem több mobil eszközön is,

ezért találhatunk ezekre az eszközökre optimalizált alkalmazásokat. Így az eszközre

telepített alkalmazás segítségével bárhol-bármikor szinkronban lehetünk a weben lévő

adatokkal.

A Drive elérhető Android, iPhone, vagy iPad eszközökön. Android rendszerrel

rendelkező okostelefon, vagy tablet esetén minimum 2.2-es verziószámú rendszer

szükséges a Google Drive telepítéséhez, amelyet a Google Play Áruházban találhatunk

meg. iOS rendszert használó eszközök esetében 5.0-ás verziószám szükséges és az

alkalmazás telepítése az App Store-ból lehetséges.

9.3 Microsoft Office-ban

A „Google Cloud Connect for Microsoft Office” egy ingyenesen telepíthető kiegészítő

az MS Office Word, PowerPoint és Excel programokhoz, amelyet a Google kínál. A

telepítést követően megjelenik egy eszközsor az Office programok eszközsorai alatt,

amely gyakorlatilag egy beépülő plusz funkció. Ezáltal a Google Drive fiókunk között

és a szerkesztés alatt álló Office fájlok között közvetlen kapcsolatot biztosíthatunk. Itt

alapvetően az asztali gépen hozunk létre dokumentumokat és azokat „küldjük a

felhőbe”.

24. ábra Drive Android rendszeren

48

A bővítmény lehetőséget ad a Google fiókunkba való bejelentkezésre, valamint arra,

hogy a dokumentumokat megosszuk másokkal és szinkronizáljuk a tárhelyünkkel. A

szinkronizálást követően a dokumentum megtekinthető a Drive-ban is és onnan

természetesen le is tölthető, sőt, amennyiben a Drive feltöltési beállításainál az

automatikusan Google formátumra való konvertálást választottuk, a feltöltött

dokumentum szerkeszthető is egyben.

A rendszerigény tekintetében érdemes megjegyezni, hogy míg a Windows 7, Windows

Vista és Window XP operációs rendszerekkel (.NET 2.0 keretrendszert igényel),

valamint az Office 2010, az Office 2007, valamint az Office 2003 programokkal is

kompatibilis, azonban Mac rendszerekkel nem.

25. ábra Google Cloud Connect

49

10. További felhő alapú szolgáltatások a Google-ban

10.1 Fotók (Picasa)

A Google fiókunk létrehozásakor automatikusan használatba vehetjük a további Google

által kínált szolgáltatásokat. A fotók rendszerezésére, kezelésére, valamint tárolására

használható Picasa a Drive-hoz hasonlóan rendelkezik webes felülettel és online

tárhellyel, de emellett letölthető alkalmazással is. Alapvetően egy 1 GB-os tárhelyet

kapunk ingyenesen, ahová a kívánt fotókat feltölthetjük, albumokba rendezhetjük és

azokat közzétehetjük, valamint weboldalba is ágyazhatjuk.

Amennyiben azonban további képszerkesztési funkciókat is igénybe szeretnénk venni,

szükséges, hogy a Picasa programot telepítsük. A programba importált fényképeket

többféle szempont alapján rendezhetjük, a fényképeket címkézhetjük (tag-ekkel

láthatjuk el), földrajzi információkat adhatunk hozzá (Google Maps segítségével),

készíthetünk kollázsokat, mozgóképeket, valamint a Blogger ingyenes blog

szolgáltatásban publikálhatjuk is azokat. Platform és böngésző független, – kompatibilis

Linux, Mac és Windows rendszerekkel, valamint böngészők tekintetében sincs

megkötés – azonban a használat Windows operációs rendszer és Chrome böngésző

esetében a legoptimálisabb.

10.2 Hírek (News)

A Google Hírek magyar nyelvű és külföldi hírforrásokból gyűjti össze a híreket és

automatikusan rendezi a cikkeket, számítógépes-algoritmusok segítségével. 15

percenként frissíti a megadott hírszolgáltatóknál megjelent híreket és akár bizonyos

események nyomon követése is beállítható. A hírek kulcsszavak alapján is kereshetők

és azokból RSS generálható, amely aztán weboldalba illeszthető, vagy RSS olvasóval

megtekinthető. A hírek nem csak automatikusan frissíthetők, hanem az előzményekre is

lehetőség van rákeresni (a rendszer az utolsó 30 napban megjelenő cikkeket

tartalmazza), így komplex kép alakítható ki az egyes témák figyelemmel kísérésével. Az

„Egyéni panel” által speciális beállításoknak megfelelő (kulcsszavak, ország, nyelv)

találati lista állítható össze. A „Valós idejű tudósítás” opcióval az azonos témakörről

50

megjelent különböző cikkek a megjelenést követően egy csoportban megtekinthetők,

így a legfrissebb információkról azonnal tájékozódhatunk.

10.3 Értesítő (Alert)

Amennyiben konkrét témakörök iránt érdeklődünk és a híreken kívül más forrásokból is

tájékozódni szeretnénk, akkor nagy segítségünkre lehet a webet térképező Google

Figyelő. A megadott kereső kifejezéseknek megfelelően minden új találatot, legyen szó

hírről, blog bejegyzésről, weboldalról értesítő e-mailt készít a rendszer és azt elküldi a

megadott e-mail címre. Az értesítések automatikusan készülnek, minden egyes új találat

esetén megkapjuk e-mailben a találatok lelőhelyét. Pályázatok, támogatások, helyi

események, kiadvány megjelenések esetében nagy segítség lehet a könyvtárak számára,

hiszen anélkül, hogy weboldalak tucatjait néznék végig, folyamatosan értesülhetnek a

fejleményekről. Természetesen nem árt megjegyezni, hogy a Google sem képes a teljes

weben keresi és felkutatni minden információt, ezért használjuk körültekintően ezt a

szolgáltatást is és egyfajta kiegészítő lehetőségként éljünk vele, mintsem, hogy erre

alapozzuk a hírforrásainkat.

10.4 Naptár (Calendar)

A Google Naptár esetében is egy web alapú szolgáltatásról beszélhetünk, amely a

legnépszerűbb böngészőkben (Chrome, IE, Firefox, Safari) és akár offline, valamint

mobil eszközökön is használható. Az online elérhető naptár egy eseménykezelő is

egyben, amelyet nem csak privát teendőink, hanem nyilvános programok, határidők

kezelésére is alkalmazhatunk. Egy Google fiókban több naptár is létrehozható és

azoknak hozzáférési jogosultsága egyenként szabályozható, így az egyéni teendők és a

csoportos, vagy nyilvános események egy felületről kezelhetők.

A naptár exportálható ICS fájlformátumban, amelybe az összes általunk látható naptár

exportálható, ezenkívül más programokból (iCal, MS Outlook) származó ICS, vagy

CSV formátumok importálhatók is. A naptárak megoszthatók másokkal e-mail cím

megadásával és mi is felvehetjük mások napárait a személy e-mail címének birtokában.

A naptárak nyilvánossá tehetők, ami azt jelenti, hogy a Google keresési eredményei

között megjelenhet. Weboldalunkba be is ágyazhatjuk a naptárt, amely testre szabható,

folyamatosan frissül és az értesítések, emlékeztetők által az új tartalmakról, vagy

51

módosításokról e-mailben, vagy SMS-ben is kaphatunk tájékoztatást. Az eseményekre

e-mail cím alapján meghívhatunk másokat, leírást adhatunk meg és külön emlékeztetőt

állíthatunk be. Az események mellett teendőinket is kezelhetjük, fő- és részfeladatokat,

valamint ezekhez tartozó leírást is elhelyezhetünk a naptárban.

A Google naptár nem csak online, hanem offline módban is használható. Ebben az

esetben egy a Chrome „Internetes áruházában” megtaláható alkalmazást kell

telepítenünk a böngészőhöz, amelyben minden adat letöltésre kerül és az utolsó frissített

állapot alapján internet-hozzáférés nélkül is megtekinthetővé és szerkeszthetővé válnak

a Naptárban tárolt adatok.

10.5 Webhelyek (Sites)

A Google Webhelyek komplett weboldalak létrehozását teszi lehetővé. Minden

könyvtár számára elengedhetetlen ma már az online elérhetőség és megjelenés. Az

olyan kistelepülési, iskolai, vagy más típusú könyvtárak számára, ahol nincs forrás

weboldalak készíttetésére, vagy a gyakran egyszemélyes üzemeltetés miatt idő, esetleg

informatikai tudás hiányában nem rendelkezik a bibliotéka weboldallal, a Google ezen

szolgáltatásával könnyedén készíthető el a könyvtár saját site-ja. Nincs másra szükség,

mint egy Google fiókra és kreativitásra, valamint a szükséges adatok feltöltésére. A

Webhelyek ingyenesen igénybe vehető 100 MB-os tárhellyel, amelynek annyi hátrányát

tapasztalhatjuk, hogy fő-domaint nem kapunk, csak a sites.google.com alá rendezett

sub-domaint.

Egy website létrehozásakor számos megjelenési sablon közül választhatunk, de mi

magunk is létrehozhatjuk a saját ízlésünknek megfelelőt. Egy-egy oldal szerkesztésekor

a Google irodai alkalmazásainál már megszokott szerkesztőfelülettel találkozhatunk a

weboldal szerkesztéshez szükséges funkciókkal ellátva. A weboldal szerkeszthető

grafikusan és HTML nézetben is, valamint itt is lehetőség van az osztott

munkavégzésre, hiszen szerkesztési jogosultságot lehet adni más személyeknek.

Akárcsak a már megismert Google irodai alkalmazások esetében, a Webhelyeknél is

lehetőség van a „Módosítási előzmények megtekintésére”, így visszakövethetjük, hogy

ki, mikor végzett utoljára módosítást a weboldalon. A létrehozott oldalakba

52

gyakorlatilag minden Google által kínált szolgáltatás tartalma beágyazható, így a 100

MB-os tárhely nem telítődik, mivel már azt egyszer eltároltuk más szolgáltatásokban.

A Google további, a weboldalak keresőkben való megjelenésében hasznos funkciókat

kínál a Google Webhelyekben és más módon létrehozott weboldalak számára is. A

Webmestereszközökkel olyan keresőoptimalizálási beállításokat és egyéb optimalizálási

lehetőségeket állíthatunk be egyszerűen, amelyekkel a jobb elérhetőség biztosíthatjuk a

létrehozott weboldalunknak. A Google Analytics weboldal analizálására szolgáló

szolgáltatással különböző statisztikai adatokat tekinthetünk meg és azokat elemezve a

felhasználók hatékonyabb kiszolgálását érhetjük el.

26. ábra Google Webhelyek felülete

53

11. További cloud computing lehetőségek (nyilvános)

11.1 A Dropbox

A Dropbox egy nyilvános és szoftver alapú szolgáltatás, amely web-alapú és bárki által

ingyenesen is igénybe vehető. Általa fotókat, videókat, dokumentumokat és

gyakorlatilag bármilyen fájt tárolhatunk egy távoli szerveren és ezeket meg is oszthatjuk

az általunk kiválasztottakkal. A fájlok nem a saját számítógépünkön tárolódnak, hanem

egy szerverpark valamelyik egységén és ezáltal tárhely szabadítható fel eszközeinken.

Használati lehetőségek:

1. Ingyenes fiók: regisztrációt követően alapvetően 2GB ingyen tárhelyhez jutunk,

amelyért a későbbiekben sem kell fizetni, sőt a Dropbox különféle lehetőségeket

kínál arra, hogy ingyenesen növelni tudjuk tárhelyünk méretét. A lehetőségek

felhasználásával több GB-nyi területtel is növelhetjük Dropbox fiókunk méretét,

amelyről tájékozódhatunk is a fiókon belül.

2. Pro felhasználói fiók: a pro előfizetés esetén már 9.99 $/hó ért 100 GB

tárhelyet igényelhetünk, de lehetőség van 200, vagy akár 500 GB

igénybevételére. Havi, vagy éves díjat is fizethetünk egy összegben. A

szolgáltatások terén nincs változás, csak a tárhely nagyság növeléséért fizetünk.

3. Team felhasználói fiók: üzleti szférának kialakított fiók típus. Kezdésképpen 1

TB-os tárhelyet, valamint központosított fizetési és adminisztrációs funkciókkal

bővített szolgáltatásokat kapunk.

1 2

3

4

27. ábra A Dropbox webes felülete

54

A bejelentkezést követően a felhasználói fiókunkhoz tartozó információkkal

találkozhatunk. Alapvetően 4 nagy területre lehet osztani a képernyő területet:

1. Fiókhoz és a fájlokhoz kapcsolódó lehetőségek, információk

„Sharing”: a megosztott mappákról és fájlokról kapunk adatokat (mappa

neve, megosztás dátuma, tulajdonos neve)

„Links”: Dropboxban tárolt fájlokhoz linket generálhatunk és bárkivel

megoszthatjuk azokat

„Events”: a fiókban történt események naplózása

„Get Started”: további tárhely beszerzéséhez kapunk ötleteket

2. Mappák és fájlok struktúrája: a mappák nevét, tulajdonságát, valamint az utolsó

módosítás idejét láthatjuk

3. Mappa és fájl műveletek: feltölthetünk és törölhetünk fájlokat, új mappát

hozhatunk létre, megoszthatunk másokkal mappákat és kereshetünk a fájlok

között

4. Fiók információk: lenyitva a felhasználó nevünk mellett található nyilacskát

láthatjuk, a tárhelyünkből felhasznált mennyiséget és a tárhely

teljes méretét, valamint a beállításokat, az installációs lehetőségeket,

a nagyobb tárhelyre való váltást és a kijelentkezést.

Beállítások: a tárhely adatait, a felhasználó adatait, a biztonsági beállításokat, a

további tárhely szerzés adatait, valamint a kapcsolt alkalmazások adatait

tekinthetjük meg.

Amikor igénybe vesszük a szolgáltatást, a

hozzátartozó tárhely területtel és létrehozunk egy

felhasználói fiókot, akkor mind ezt online, a

http://www.dropbox.com weboldalon tesszük.

Egy böngésző segítségével megkezdhetünk a

fájlok feltöltését, megosztását és korlátozottan

azokat meg is tekinthetjük. Korlátozottan, hiszen

a Google Drive-val ellentétben itt jóval kevesebb

típusú fájl előnézeti képét tudjuk megtekinteni és az

azonnali szerkesztésre sincs lehetőség. Ahhoz, hogy a fájlokhoz hozzáférjünk

ténylegesen és akár szerkeszteni is tudjuk azokat szükséges letölteni majd újra feltölteni

az online tárhelyre a módosított fájlokat.

28. ábra Hozzáférés bárhol

http://www.dropbox.com/

55

Erre jelent megoldást a PC-re és egyéb mobil eszközre is letölthető Dropbox

alkalmazás. Kompatibilis Windows, MAC és Linux környezettel is és a mobil eszközök

közül a képen láthatóakra kínál telepíthető alkalmazásokat.

A Dropbox szinkronizáló programját a „Fiók információk” fület lenyitva az „Install”

menüpontban tölthetjük le a kiválasztott eszköznek megfelelően. A telepítést követően a

Windows rendszerek esetében az „Értesítési területen” megjelenik a Dropbox ikonja,

valamint a Dropbox saját mappája is létrejön a merevlemezen. Jobb gombos kattintással

jeleníthetők meg a beállítási lehetőségek.

Itt megnyithatjuk a létrehozott mappát és amennyiben

nem a megfelelő helyen van, módosíthatjuk annak

helyét. A merevlemezen létrejött mappa tartalma

megegyezik a szinkronizálást követően a böngészőben

látott mappák tartalmával és struktúrájával. A

szinkronizálás akkor fejeződik be, amikor az ikon jobb

sarkában zöld alapon, fehér pipát látunk.

Amennyiben módosítunk bármelyik fájlon (vagy a

velünk megosztott fájlok valamelyikén módosítás történik)

megkezdődik a szinkronizálás és ekkor két egymásba forduló nyilacska látható. További

beállítási lehetőségeket a „Preferences” menüpont alatt találunk, mint például az offline

mappa helyének meghatározása. Amikor megnyitjuk az offline mappát, a mappa neve, a

módosítás dátuma és típusa látható. Itt tájékozódhatunk a szinkronizálás állapotáról,

mert minden fájl és mappa ikonjának aljában megjelenik az aktuális státusza: kész, vagy

jelenleg szinkronizálás alatt áll, esetleg a meghiúsult folyamat.

29. ábra Dropbox mobileszközökön

30. ábra Windows

értesítési terület

56

A gépen tárolt fájlokban bármilyen módosítást végezhetünk, a Dropbox bekapcsolása

nélkül is, hiszen a Dropbox program elindítása, csak a szinkronizálás elvégzéséhez

szükséges. Természetesen a program futhat a háttérben, hiszen a szinkronizálás

szüneteltethető is a módosítás idejére és utána visszakapcsolható. Amennyiben megtelik

a tárhely és nem sikerül a szinkronizálás, nem kell kétségbe esni. Amint helyet

szabadítunk fel, a Dropbox automatikusan folytatja a munkamenetet.

Ahogyan már szó volt róla, a Dropbox nem csak asztali számítógépen használható,

hanem számos mobileszközön is. A szolgáltatáshoz elérhetők Android alapú, iPad,

iPhone, Blackberry és Kindle eszközökre telepíthető applikációk. A telepítést követően

ugyanúgy hozzáférhetünk a „felhőben” tárolt fájljainkhoz és azokat az eszközökkel

szinkronizálhatjuk is és a mobileszközzel létrehozott fájlokat (képek, videók, stb.) egy

kattintással megoszthatjuk Dropbox tárhelyünkkel. Minden olyan művelet elvégezhető

ezeken a felületeken is, amely a böngészőben, vagy az asztali számítógépre telepített

alkalmazással.

31. ábra Dropbox applikáció Android rendszerhez

57

11.2 Box

A Box egy ingyenesen is használható felhő alapú szolgáltatás, amely alapvetően 5 GB

nagyságú tárhelyet biztosít. A regisztráció történhet már meglévő Google fiók

összekapcsolásával is. Webes felülettel rendelkezik és böngésző független, azonban

offline alkalmazása csak Windows és Mac platformokon elérhető. A Dropbox-szal

ellentétben itt szintén lehetőség van az online szerkesztésre, akár csak a Google Drive

esetében.

Alkalmazásokat telepíthetünk a saját Box fiókunkon belül, amelyek az online munkát

könnyíthetik meg és például a dokumentumok online, valós idejű szerkesztését is

lehetővé teszik. A Box-ban tárolt állományokat megoszthatjuk másokkal és különböző

jogosultságokat adhatunk (összesen hétfélét, de ingyenes felhasználás esetén csak

kétfélét), valamint akár linkkel is hozzáférhetővé tehetjük azt, így nincs szükség a

nagyméretű fájlok e-mailben való küldésére sem (a limit privát felhasználók számára 25

MB). Ezenkívül természetesen lehetőség van a fájl e-mailes küldésére, valamint

közösségi oldalakra való kihelyezésére, weboldalba ágyazásra és mobil eszközökön

való elérés biztosításra.

Az online felület jól áttekinthető, azonban csak némi gyakorlás után válik láthatóvá

minden funkció, ugyanis számos rejtett, vagy halványított funkciógombbal

rendelkeznek az egyes területek.

32. ábra Box online felülete

58

Alapvetően öt nagy területre osztható a webes megjelenés:

1. Értesítési terület: az egyes elvégzendő feladatok, a fájl műveletek, a mappa

műveletek változásairól kaphatunk tájékoztatást, valamint az együttműködő

személyeket és az alkalmazásokat kezelhetjük.

2. Keresés: teljes szöveges keresésre (magában a dokumentumok szövegében)

nincs lehetőség, csak az üzleti fiókok használói számára. A keresés a fájl és

mappa nevekre korlátozódik.

3. A fájl struktúra: többféle nézet beállítható, valamint a mélységi szint

változásával a mappákhoz tartozó kommentek, fórumok és tag-ek is

megjeleníthetők.

4. Fájl- és mappaműveletek

5. A fiókkal kapcsolatos információk és beállítási lehetőségek

A fájlokat létrehozhatunk online, vagy az offline alkalmazás telepítése után a saját

merevlemezünkön létrehozott Box szinkronizáló mappájába elhelyezve fel is tölthetünk.

A szinkronizálás által minden offline, vagy online változás automatikusan frissül és az

eseményekről az értesítő felületen tájékozódhatunk is. A fájlokhoz hozzászólásokat

írhatunk, valamint elvégzendő feladatokat is külön e-mail címhez rendelve és akár a

Google Naptárral szinkronizálva. Az egyes mappákhoz fórumokat nyithatunk, ahol

információkat oszthatunk meg a jogosultsággal rendelkező együttműködők számára.

A fájlokhoz csatolt megjegyzések és feladatok csak az online felületen érhetők el, azok

az offline is tárolt fájlokban nem jeleníthetők meg. A Box asztali számítógépre

telepíthető programjában beállíthatjuk

a szinkronizálást biztosító mappa

helyét, tájékozódhatunk a tárhely és a

szinkronizálás állapotáról, valamint

további segítséget is kaphatunk.

A Box nem csak asztali gépeken, de

mobil eszközökön is elérhető mindazok

számára, akik Android, Windows, vagy

iPhone/iPad készülékeket használnak.

33. ábra A Box offline

59

A Box nem csak a SaaS megoldásokra kínál egyéni és üzleti lehetőséget, hanem a PaaS

iránt érdeklődők számára is. Mobilalkalmazás fejlesztőknek komplex platformot

biztosít, amely alkalmas az alkalmazások létrehozására, tesztelésére és megosztására,

valamint a fejlesztéshez kapcsolódó ügyviteli munkák és kollaboratív munkavégzéshez

szükséges funkciók elérésére is. Továbbá a már egyéb platform szolgáltatókat használók

számára pedig integrációs lehetőséget kínálnak többmint 150 platform szolgáltatóval

együttműködve, olyanokkal, mint a salesforce.com, a Google, vagy Netsuite.

11.3 Wuala

Az előző felhő szolgáltatókkal ellentétben nem egy amerikai székhelyű, hanem egy

Svájcban létrejött szolgáltatásról van szó. A Wuala „felhőjében” tárolt adatok kliens

oldali kódolást kapnak és azok már kódolt formában kerülnek a szerverekre, amelyek

Svájcban, Németországban és Franciaországban találhatók.

A szolgáltatás Windows, Mac és Linux rendszereken és a legnépszerűbb böngészőkkel

is használható, valamint mobil platformok esetében az iOS illetve Android rendszereket

támogatja. Letöltés és telepítés után a Wuala egyfajta hálózati meghajtóként jelenik

meg, a fájlok másolása „Drag & Drop” technikával is végezhető, a szinkronizálás a

háttérben zajlik, így a munkában nem okoz fennakadást.

34. ábra A Wuala alkalmazása

60

Az alkalmazás négy nagy területre osztható:

1. Eszköztár, nézetváltás

2. Fájl struktúra, új elemek létrehozása

3. A létrehozott mappák és a hozzáadott fájlok megtekintése, szinkronizálás

állapota

4. Állapotjelző terület: fel és letöltések állapota, kiválasztott elemek száma és a

fiók állapota tekinthető meg.

Nincs lehetőség online szerkesztésre, ténylegesen egy tárhely szolgáltatással van

dolgunk. A fájlok megoszthatók másokkal és URL címmel hivatkozhatunk rájuk,

valamint titkos kulcsot rendelhetünk az egyes állományokhoz, így csak a link és a kulcs

birtokában lévők férhetnek hozzá a közzétett fájlokhoz. Az asztali gépre telepített

alkalmazás segítségével kezelhetjük fájljainkat, további beállításokat végezhetünk,

felhasználókat vehetünk fel és csoportokat hozhatunk létre.

61

12. Könyvtárak a felhők között?

Az előző fejezetekben bemutatott felhő technológiák csak a töredékei annak a hatalmas,

mindent átszőni látszó és folyamatosan terjeszkedő informatikai struktúrának, amely

napjainkra a web 2.0 alapvető háttereként szolgál és előrevetíti a web 3.0-át. A web

kettes internettel kapcsolatban általában az interaktív, felhasználó által irányított és

használt tartalmakat és a közösségi jelenlétet szokás fő jellemzőiként kiemelni. A felhő

technológiák terjedésével alkalmazások, tárhelyek, platformok százait használhatjuk,

melyek használatához adatokat adunk meg akarva, akaratlanul és ezek a szolgáltatók

kezébe kerülnek. A web 3.0-át az „intelligens, látnok, gondolatolvasó” tulajdonságokkal

szokták felruházni, amely esetében a keresők már értő keresést végeznek és szemantikai

kapcsolatok nyomán jutunk el a kívánt adatokig. A könyvtárosok évezredek óta az

információkeresés mestereiként is állnak társadalom szolgálatában és azt

gondolhatnánk, hogy a keresőeszközök fejlődésével csökken, vagy akár meg is szűnik

jelentőségük. Ellenben, ahogy tette azt mindig is, ma is képes a megújulásra, a kor, a

technika és a társadalom elvárásainak való megfelelésre.

A digitális tudáseloszlás paradoxona, hogy a mindenki által mindenütt elérhető „direkt”

hálózat világában megnövekszik a bonyolult szövedékben eligazodni nem tudók száma

és így rászorulnak az információkeresésben jártas könyvtárosra.35

A könyvtárak

társadalmi szerepvállalása és az élethosszig tartó tanulás segítésében való részvétele az

általuk nyújtott szolgáltatások átalakulásához vezet. Már nem csak a „falak között”,

hanem az online térben is helyt kell állnia a könyvtáros társadalomnak és az innováció

terén az élen kell járnia. Ezért fontos vizsgálni a felhő alapú szolgáltatásokat és azok

könyvtári alkalmazásának lehetőségét, és a kereskedelmi szférából a non-profit

szektorba is átültetni a helyes gyakorlatot. Ahogyan a marketing is alapvetően a

versenyszféra elengedhetetlen eszköze volt, úgy vált szükségszerűvé a non-profit

szektor számára is.

A könyvtáros közösség számára kulcsfontosságú a számítási felhő kínálta lehetőségek

kihasználása, hiszen ezáltal erősíthetik a hálózati együttműködést és egységes,

kooperatív jelenlétüket az interneten. Ahogyan azt Sennyey és Kokas felveti:

35 Sennyey P. - Kokas K. Könyvtárak a hálózatban. TMT, 58. évf. 10. sz. (2011). <

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5548&issue_id=531> (megtekintés: 2012.12.11.)

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5548&issue_id=531

62

„Lehetséges, hogy a hálózat jövője, az információs rendszerek hátországa a „felhő”

(cloud computing) technológia. Hamar a felhőbe kerül(het) több információs

szolgáltatás is, s ekkor a könyvtár is szerepet vállalhat ezen az új „játszótéren”.”36

Ez az új, technológia rendelkezik azzal a potenciállal, hogy a könyvtárak jelentős

hatással legyenek jelen a weben, hasonló módon a nagy keresőprogramokkal, online

könyvkereskedőkkel és a szociális hálózatépítő oldalakkal. A technológia

implementálása azonban új készségeket, tudást és fejlesztéseket igényelnek, amely

fejlesztések alapvetően három területen érvényesülhetnek: a technológia, az adatok és a

közösség.37

A felhő technológia által a könyvtári rendszereknek és az adatok

megosztásának felépítése újragondolható. Szolgáltatás-orientált architektúra (SOA)

hozható létre, amely által az alkalmazások már nem egy izolált környezetben

tárolódnak, hanem egy osztott szolgáltatatás részeként. A közös platformok teszik

lehetővé, hogy az innovációt előrelendítő ötletek, elképzelések, wikik, alkalmazások és

adatok egy felületen hozzáférhetővé váljanak.

Nemzetközi vizekre evezve szép számmal találkozhatunk felhő alapú könyvtári

megvalósításokkal, akár a felhőbe költöztetett repozitóriumokról (Hathi Trust –

Egyesült Államok) legyen szó, akár az új technológiára épülő OPAC-okról és integrált

könyvtári rendszerekről (BiblioCommons – Egyesült Államok). A PaaS modell

könyvtári alkalmazásának életképességét jól példázza az OCLC által létrehozott

WorldShare Platform.

Az OCLC (Online Computer Library Center) WorldShare Platform az OCLC

szolgáltatásainak és szoftvereinek nyújt közös infrastruktúrát, amellyel a könyvtárak,

partnereik és egyéb szervezetek számára kívánnak segítséget nyújtani alkalmazások

létrehozásával, konfigurálásával és megosztásával a könyvtár használhatóságának és új

értékeinek célját szem előtt tartva. A platform elősegíti az együttműködést és

alkalmazás-megosztást a könyvtáros közösségben, aminek eredményeként a könyvtárak

számára lehetővé válik a könyvtár, a partnerek és az OCLC által létrehozott

alkalmazások együttes használata. Szemben a hagyományos applikációkkal és webes

36 Uo. 37 Matthew Goldner – Andrew Pace. Libraries and cloud computing. <

http://www.sla.org/PDFs/2011ContribPaperGoldnerPace.pdf > (megtekintés: 2012.12.01)

http://www.sla.org/PDFs/2011ContribPaperGoldnerPace.pdf

63

szolgáltatásokkal a WorldShare Platform lehetővé teszi, hogy a közösség tagjai

böngésszék és installálják az alkalmazásokat, amelyekre feliratkoztak és a fejlesztők

számára pedig biztosítják az olyan alkalmazások elkészítését és megosztását, amelyek

nem igényelnek OCLC szolgáltatásokat.

38

A WorldShare Platformon elérhető API-k adatkezelő szolgáltatások és üzleti-logisztikai

szolgáltatások kombinációi. Az adatkezelő szolgáltatások közvetlen írást és olvasást

tesznek lehetővé a központi könyvtári adatokban (WorldCat, WorldCat Registry,

WorldCat knowledge base, WorldCat Terminologies, WorldCat Identities). Az üzleti és

logisztikai szolgáltatások hozzáférést biztosítanak az üzleti és tranzakciós

szolgáltatásokhoz, úgymint a központi kölcsönzés, hitelesítés, beszerzés és licensz

menedzselés. Az OCLC WorldShare Platform következetes és strukturált formában

teszi közzé az adatokat a webes szolgáltatások és API-kon keresztül a könyvtárosoknak,

fejlesztőknek és az egyéb partnereknek újrafelhasználásra. A különböző rendszerek és

adatfolyamok különböző gyártóktól egy egységes, semleges munkaterületre

kerülhetnek. Az applikációkat készítheti az OCLC, a könyvtárak, vagy a partnerek

valamelyike és ezt követően kerülhetnek az „Alkalmazás Gyűjteménybe”. A benyújtást

követően az OCLC személyzete gondoskodik az applikációk működőképességéről és

38 How the OCLC WorldShare Platform works <http://www.oclc.org/us/en/worldshare-

platform/howitworks/default.htm > (megtekintés ideje: 2012.12.13.)

35. ábra Az OCLC WorldShare Platform működése

http://www.oclc.org/us/en/worldshare-platform/howitworks/default.htm


64

elérhetővé teszik az „Applikáció Gyűjteményen” keresztül a közösség számára. A

könyvtári személyzet és a felhasználók telepíthetik az alkalmazásokat és ezt követően

használhatják gyűjtemények kezelésére és munkafolyamatok tárolására. Az

„Alkalmazás Gyűjtemény” egy központi hely, ahol az elérhető alkalmazásokat lehet

megtalálni, majd telepíteni saját munka környezetünkre. A WorldShare „App Gallery”-

hez való hozzáférés mindenki számára nyitott.

A szoftver, mint szolgáltatás modell kínálta szolgáltatások használatára már a hazai

gyakorlatban is találhatunk példákat, azonban azt, hogy a mindennapi munkavégzés

során hogyan alkalmazzák ezeket, nehéz megmondani. A legnagyobb aggodalmakat

továbbra is az adatbiztonsági kérdések megoldatlansága és egységesen nem

szabványosított helyzete okozza. Ennek ellenére el kell ismerni, hogy a felhő

technológiák alkalmazásának a hátrányok mellett számos előnye lehet a könyvtárak

számára az alábbi területeket szemügyre véve:

1. Költségmegtakarítás

2. Rugalmasság és innováció

3. Felhasználó központúság

4. Nyitottság (technológiai)

5. Áttekinthetőség (rendszer szinten)

6. Iteroperabilitás (világméretűen)

7. Megjelenés a weben (a felhőben)

8. Elérhetőség bárhol, bármikor

9. Csatlakozás és kölcsönösség

10. Létrehozás és együttműködés39

A technológia már rendelkezésre áll, fejlesztése és terjesztése folyamatos és az is egyre

nyilvánvalóbbá válik, hogy előnyeit nem csak az üzleti szféra és a közigazgatás

szereplői használják ki, hiszen az internet-használók körében és a non-profit szektorban

is jelentős érdeklődés mutatkozik. A téma körüljárása során számos infografikával és

statisztikával találkoztam, amely a cloud computing használatával, gazdasági hatásával,

39 Gosavi, N. – Shinde S. – Dhakulkar B. Use of cloud computing in library and information science field.

International Journal of Digital Library Service. Is. issue 3. vol. 2. (2012) <

http://www.ijodls.in/uploads/3/6/0/3/3603729/51-60.pdf > (megtekintés ideje: 2012.12.01.)

http://www.ijodls.in/uploads/3/6/0/3/3603729/51-60.pdf

65

elterjedésével, felhasználói szokásokról és megítélésekről adnak tájékoztatást. Az ilyen

kimutatások elsősorban a mindennapos internet-használók, vagy informatikai

szakemberek körében készültek, azonban a könyvtáros társadalom esetében kevés ilyen

forrásra akadtam. A külföldi szakirodalom néhány példáján és a blog oldalakon

megkérdőjelezhető bizonyossággal közzétett adatokon kívül, szegényesnek találtam a

szakmai érdeklődésre, felkészültségre és a jelenlegi hozzáállásra vonatkozó felmérések

számát. Ezért dolgozatom utolsó egységében egy empirikus kutatás által kívánom

feltárni a jelenlegi magyarországi könyvtárosok, könyvtár használók és könyvtáros

hallgatók álláspontját a felhő technológiákkal kapcsolatban.

66

13. Felmérés a számítási felhő használatáról (2013)

A felhőben elérhető szolgáltatások egyre inkább átszövik az interneten, hálózaton

keresztül végezhető munkavégzést, információkeresést, adattárolást és a mindennapos

internethasználat számos szegmensét. Ez kétségtelen, az azonban, hogy ezen

lehetőségek a felhasználókhoz is eljutnak-e és a megfelelő tudás is elsajátításra kerül-e a

használatukhoz, már kérdéses. Kérdőívem segítségével arra kerestem a választ, hogy a

könyvtáros szakemberek, hallgatók és könyvtárhasználók körében mennyire terjedt el a

felhő alapú szolgáltatások használata, illetve egyáltalán a technológiáról mennyi és

milyen minőségű ismeretük van, valamint hogy a mindennapi életben hogyan

alkalmazzák a technológia kínálta lehetőségeket. A „Számítási felhő használatáról”40

elnevezésű kérdőív 14 darab zárt és nyitott kérdésből áll és a Google Űrlapok

szolgáltatás segítségével készült, illetve került közzétételre online, 2013 februárjában.

Az online publikálásnak köszönhetően 300 fős populáció alakult ki végeredményül, a

két hetes kitöltési időszak alatt. A mintavétel országos szinten történt: a KATALIST

országos könyvtári levelező listán, valamint a Debreceni Egyetemi és Nemzeti

Könyvtár, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár (Debreceni Városi Könyvtár) és a Bródy

Sándor Megyei és Városi Könyvtár dolgozói körében, illetve a Facebook-on is

nyilvánosságra került. Azon túl, hogy elsődlegesen a könyvtárosként jelenleg is aktívan

dolgozók válaszai kerülnek részletesebben elemzésre, a könyvtáros hallgatók, könyvtári

tagok és azok válaszai is külön figyelmet érdemelnek, akik saját bevallásuk szerint

semmilyen kapcsolatban nem állnak a könyvtár intézményével.

Az elemzés menete a teljes populáció, majd a négy nagy csoport (könyvtári dolgozó,

könyvtáros hallgató, könyvtári tag, és a könyvtárakkal semmilyen kapcsolatban nem

állók) mentén zajlik, mivel a megkérdezetteket alapvetően a könyvtárakkal való

kapcsolatuk alapján szeparáltam.

40 Online megtekinthető a http://goo.gl/WBk6C URL címen.

http://goo.gl/WBk6C

67

13.1 A teljes minta elemzése

A kérdőívre 300 beérkezett, érvényes és feldolgozható válaszadás történt a két hetes

kitöltési intervallumban. A válaszadók között 209 nő és 91 férfi szerepelt. Az életkorra

évszámalapján kérdeztem rá, mivel a korosztályokat az úgynevezett „X, Y, Z

generációk” alapján alakítottam ki. Úgy vélem, hogy ez a rendkívül népszerű és számos

hazai és külföldi szakember által elfogadott generációs elmélet a digitális kor és az

információs társadalom szülötteiről jól illeszkedik a témámhoz. A válaszadókat ennek

megfelelően négy korcsoportra osztottam41

:

1. Bébi-bumm (1946-1964): „életük derekán találkoznak az internettel”.

Munkavégzésükbe beépül az internet használat, de nem jelentős mértékben.

2. X generáció (1965-1979): „átmeneti generáció”. Kamasz- és ifjúkorban

találkoznak az internettel, munkavégzésüket alapvetően, életvitelüket

szórványosan határozza meg a web. A jelenlegi munkaerőpiac gerincét adják.

3. Y generáció (1980-1995): gyermekkortól jelen van az internet az életükben, az

első digitális nemzedék. A munkaerőpiacon mostanra kezdenek betörni,

minőségileg más munkaerő, mint az X generáció.

4. Z generáció (1996-): gyakorlatilag az a nemzedék, amely születésétől kezdve

olyan társadalomban él, ahol az internet jelen van és átszövi az élet minden

területét.42

36. ábra A felmérésben résztvevők korosztályos megoszlása (teljes minta)

41 Az eredeti felosztás szerint van egy ötödik generáció is, az ún. Veteránok, akik az 1925-1945 közötti

időszak szülöttei, azonban a kérdőív kitöltése során nem volt ebben az időszakban született válaszadó. 42 Kulcsár Zs., Az integratív e-learning felé. <http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-

integrativ-e-learning-fele.pdf >(megtekintés: 2013.03.26.)

21%

39%

39%

1%

Korosztályok megoszlása

Bébi-bumm (1945-1964)

X (1965-1979)

Y (1980-1995)

Z (1996-)

http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf


68

A fenti felosztás alapján a kitöltők 78%-a az X és az Y generáció szülötte, 21%-uk az

1964-et megelőző években születtek és mindössze 1%-uk (2 kitöltő) a Z generációé. A

vizsgálat szempontjából szerencsés, hogy az X és Y nemzedékből került ki a válaszadók

döntő többsége, mivel ők jelenleg a munkaerőpiacot kitevő jelentős hányad és

elsősorban e korosztály elérése volt a célom. Érdemes lenne azonban a későbbiekben,

egy a generációk közötti különbség feltárása érdekében, a Z generációhoz tartozó széles

réteg bevonása a felmérésbe.

A kérdőív széles körben volt elérhető, ezért a válaszadókat a könyvtárakhoz fűződő

kapcsolatuk alapján is szeparáltam. A könyvtárral, mint intézménnyel való kapcsolatuk

alapján – a kitöltés időpontjában - a következő négy nagy kategóriába soroltam a

populációt:

1. Nincs semmilyen kapcsolatuk: nem könyvtári tag, nem könyvtáros hallgató és

nem is volt az, valamint könyvtári dolgozó sem.

2. Könyvtári tag: jelenleg is valamelyik könyvtár tagja.

3. Könyvtáros hallgató: könyvtár szakos hallgató jelenleg is, vagy az volt.

4. Könyvtári dolgozó: jelenleg is könyvtárban dolgozó, vagy egy volt dolgozó.

E felosztás alapján a válaszadók 60%-a (181 fő) könyvtári dolgozó (vagy volt), 8%-uk

könyvtári hallgató, 18%-uk könyvtári tag és mindössze 14% vallotta azt, hogy

semmilyen kapcsolatban nem áll a könyvtár intézményével.

37. ábra A válaszadók könyvtárral való kapcsolata (teljes minta)

14%

18%

8%

60%

Könyvtárral való kapcsolat

Semmilyen

Könyvtári tag

Könyvtáros hallgató/volt

Könyvtári dolgozó/volt

69

Elsősorban a dolgozókat és a hallgatókat fogom részletesebben elemezni, mivel az ő

véleményükre vagyok kíváncsi a számítási felhő használatával kapcsolatban, de a másik

két kategóriába esőkről is szót kell ejteni, hiszen a könyvtár – olvasó és nem olvasó –

könyvtáros hármas teszi teljessé az információ szolgáltatás körforgását.

Az iskolai végzettséget vizsgálva 79%-uk főiskolai (BA/Bsc), vagy egyetemi

(MA/Msc) végzettséggel rendelkezik, jelenleg 71% nem tanul semmilyen képzési

formában és fennmaradó 29%-ból 17,3%-uk vesz részt főiskolai, vagy egyetemi

képzésben.

38. ábra Internet használat helye a válaszadók körében (teljes minta)

Az internetezési szokásokat illetően elsöprően az otthoni és a munkahelyi használatot

jelölték meg a leggyakoribbnak. A nyilvános Wi-Fi hálózatokat mindösszesen 29,6%-

uk választja, ami az internet kávézók 0,03%-os használatával együttesen is alig éri el a

30%-ot. Ez azt jelenti, hogy a nyilvános és nyitott (és sokszor ingyenes) helyen igénybe

vehető hálózati hozzáférést nem sokan preferálják. Erre több okot is találhatunk, akár az

erre alkalmas eszköz nem megléte, a bizalmatlanság, vagy az adatok védelmének

kérdése, stb., de a felhő alapú szolgáltatások gyakorlatias, mindennapi használatának

mindesetre gátló tényezője lehet.

A napi eszközhasználat is összefüggésbe hozható az internetezési szokásokkal, mivel e

tekintetben is az asztali gépek (PC-k) használata az uralkodó, akár munkahelyi, akár

saját számítógépről legyen szó. A hordozható és mobil eszközök (laptop, notebook,

290

39

228

74 89 9 0 0

50100150200250300350

Hol szokott internetezni (fő)

70

tablet) még alulmaradnak az asztali gépekkel szemben és a telefonok esetében, a

mobiltelefon szintén felülmúlja az okostelefon használók arányát.

39. ábra A válaszadók által naponta használt eszközök (teljes minta)

A kérdőív egyetlen skálázó kérdésére, miszerint „Min és milyen gyakorisággal

hordozza az adatait?” a várakozásaimnak megfelelően a pendrive még mindig a

legnépszerűbb „adatátviteli” forma. Szándékosan használom az adatátvitel szót, mivel

kifejezetten nem a tárolásra voltam kíváncsi, hanem az egyik eszközről, a másikra

történő továbbítás módjára.

A válaszadók 51%-a jelölte meg a pendrive-ot a leggyakrabban használtnak, a második

helyen a böngésző könyvjelző végzett (18%-kal) és az online tárhely/szinkronizálás a

harmadik helyet szerezte meg 17%-kal.43

Azonban azt is észre kell venni, hogy a

könyvjelzőt, vagy online tárhelyet/szinkronizálást soha nem használók aránya

lényegesen nagyobb azokénál, akik a legkedveltebb adathordozási formának

választották ezeket.

43 Az értékek számítása a nem válaszolók figyelmen kívül hagyásával történt. A válaszadók száma a

következőképpen alakul: pendrive: n=299, memóriakártya: n=271, újraírható CD/DVD: n=281, külső

merevlemez: n=270, online tárhely/szinkronizálás: n=271, böngésző könyvjelző: n=277.

159

214 178

39

108 133

30

0

50

100

150

200

250

300

Naponta használt eszközök (fő)

saját PC munkahelyi/iskolai PC

saját laptop/notebook munkahelyi/iskolai laptop/notebook

okostelefon mobiltelefon

tablet

71

40. ábra Adathordozás eszközökön (teljes minta)

A számítási felhőről, vagyis a cloud computing-ról változatos helyekről tájékozódtak a

kérdőív kitöltői. Legnagyobb százalékuk (44%) az interneten tájékozódott a

technológiáról, van azonban, aki az ismerősöktől és a családtagoktól (összesen 35%)

hallott róla. Szaklapokból, szakkönyvekből csupán 10 fő és oktatás keretében is csak 35

fő kapott információkat a felhő alapú szolgáltatásokról. A munkahelyet, mint

információforrást 2 fő említette meg és a televíziót is ugyanennyien adták meg.

Mindezek mellett a válaszadók 26,6%-a sehonnan nem hallott még erről a

kiteljesedőben lévő informatikai szolgáltatásról. Ez az egyharmados arány sajnálatos,

ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban nem alkalmazzák a különböző

szolgáltatásokat, csupán annyit jelent, hogy nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy

az adott szolgáltatás felhő alapú. Erre az is enged következtetni, hogy azok közül, akik

állításuk szerint sehonnan nem hallottak még a cloud computing-ról, nagy számban

alkalmaznak Google szolgáltatásokat, online irodai alkalmazásokat és egyéb

lehetőségeket. Ha másik oldalról közelítjük meg a kérdést, vagyis például a Google

13 28 42 64

152

1

85 60 37

71

18

29

84 98 72

18

9

19

122

43

28 55 22

30

87

45

38

55 46

29

61

43

42

80

51

23

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

Vál

asza

dó

k sz

áma

(fő

)

Használat gyakorisága

Adatok hordozása eszközökön (fő)

Böngésző könyvjelző

Online tárhely/szinkronizálás

Külső merevlemez

Újraírható CD/DVD

Memóriakártya

Pendrive

72

Drive-ot használók (110 fő) véleményét nézzük meg arról, hogy hasznosnak tartja-e a

cloud computing megoldásokat, illetve szívesen alkalmazza-e azokat, az eredmény

önmagáért beszél. A 110 fő közel 21%-a állítja, hogy nincs tapasztalata a cloud

computing megoldásokkal kapcsolatban. Mivel az összes válaszadó közül 2 fő volt, aki

semmilyen Google, vagy egyéb weben keresztül elérhető szolgáltatást nem használ,

ezért, ha a teljes populációra megnézve vizsgáljuk a kérdést, akkor 45% körüli

nemleges választ kapunk arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen tapasztalata a

válaszadónak a cloud computing-gal kapcsolatban.

41. ábra Vélemény a cloud computing-ról (teljes minta)

Ez az eredmény nagymértékben összecseng egy 2012-ben, az Egyesült Államokban

készült reprezentatív felmérés eredményével44

, amely arról ad tájékoztatást, hogy a

megkérdezettek (n=1006) 54%-ának állítása szerint soha nem használt felhő alapú

szolgáltatást, miközben a válaszok további elemzéséből kiderül, hogy 95%-uk

bizonyossággal alkalmazott már ilyen, interneten elérhető szolgáltatást.

Arra a kérdésre, hogy munkahelyen, vagy iskolában használ-e valamilyen alkalmazást a

válaszadók 22%-a mondott igent, és ebből 55%-uk könyvtári dolgozó. Ez azt jelenti,

hogy a 181 könyvtári dolgozó csupán 19,8%-a használ a munkavégzéshez valamilyen

felhő alapú szolgáltatást tudatosan. Ahhoz azonban, mélyebb következtetéseket

vonhassunk le az eredményekből, érdemes az egyes válaszadói kategóriák adta válaszok

mentén is vizsgálódni.

44 Citrix Cloud Survey Guide, Partly cloud – about cloud computing. [2012.] <

http://www.citrix.com/site/resources/dynamic/additional/Citrix-Cloud-Survey-Guide.pdf > (megtekintés:

2013.03.26.)

51%

1%

45%

3%

Hasznosnak tartja a cloud computing megoldásokat?

Igen

Nem

Nincs tapasztalatom

Nem válaszolt

http://www.citrix.com/site/resources/dynamic/additional/Citrix-Cloud-Survey-Guide.pdf

73

13.1 Könyvtári dolgozók

E válaszadó csoport kialakítása során, a kitöltés időpontjában könyvtárban dolgozókat,

illetve a korábbi könyvtári dolgozókat soroltam ide. A 300 fős populációból 181 fő

tartozik ebbe a kategóriába, ebből pedig mindösszesen 2 fő nem aktív könyvtári

dolgozó. Ez a minta tehát reprezentatívan szemléltetheti a könyvtáros társadalom felhő

technológiáról kialakult jelenlegi képét. A válaszadók 81,7%-a nő, 18,3%-a férfi, a

korosztályok megoszlása pedig a következőképpen alakul: legnagyobb számban az X

generációhoz tartozók vannak, és ha az azt megelőző nemzedékhez tartozók arányával

összeadjuk, akkor látható, hogy az Y generációhoz tartozók még kis számban vesznek

részt a mindennapi könyvtári munkafolyamatokban.

42. ábra Könyvtári dolgozók korosztályi megoszlása

95%-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel (egyetemi/főiskolai) és ebből 56,6 %-nak

egyetemi végzettsége van. A 181 válaszadó közül jelenleg 21,5%-uk jelenleg is részt

vesz valamilyen képzésben. Amikor arról kérdeztem a kérdőív kitöltőit, hogy honnan

informálódott a cloud computing-ról, akkor a következő eredmények születtek: 1 fő

konferencián, 3 fő a munkahelyén, 8 fő szakkönyvből/periodikából, 16-an oktatási

tananyagként is találkoztak a témakörrel, azonban azok közül, akik jelenleg is tanulnak

valamilyen intézményben csupán 4 fő. Ezek az eredmények súlyos problémákat tárnak

fel a szakmán belüli párbeszédről, a továbbképzésről és a kollégák közötti

információáramlásról. A könyvtárosok többsége (43%) az interneten tájékozódott, ami a

téma mivoltát illetően érthető, az viszont hogy ennek személy-, osztály-, és

intézményközi hatása miért nem érvényesül, nem egyértelmű. Az információ elakadását

28%

49%

23%

0%

Könyvtári dolgozók korosztályi megoszlása

Bébi-bumm (1945-1964)

X (1965-1979)

Y (1980-1995)

Z (1996-)

74

az is alátámasztja, hogy közel 30%-a a válaszadóknak azt állítja, hogy sehonnan nem

hallott még a cloud computing-ról. A teljes minta jobb eredményeket mutat annak

tekintetében, hogy szívesen alkalmazzák-e a cloud computing kínálta lehetőségeket

(43%). A könyvtári dolgozók körében azok aránya, akik hasznosnak tartják és szívesen

használják a felhő alapú szolgáltatásokat csupán 35%, azonban vannak érdeklődők (9%)

is, de 181 válaszadó fele, azaz 50%-uk válasza az volt, hogy nincs tapasztalata.

43. ábra Vélemény a cloud computing-ról (könyvtári dolgozók)

Ennek ellenére a 181 válaszadóból mindössze 2 fő nem használ semmilyen Google

szolgáltatást a megadott lehetőségek közül, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag anélkül

használják a felhő alapú szolgáltatásokat, hogy tudnának róla. Egyéb felhő alapú

szolgáltatások esetében csak az e-mail és a közösségi oldalak tekintetében beszélhetünk

50%-nál nagyobb arányú használatról. Fotó- és videómegosztó oldalakat együttesen

51,3%-uk, online irodai alkalmazásokat a könyvtárosok 42,5%-a használ, online

tárhelyet böngésző, vagy alkalmazás segítségével 33,7%-uk vesz igénybe. Fórumokat,

wikiket és blogokat nagyon kevesen látogatnak, ami sajnálatos, hiszen ezek a web 2.0

hozta új információforrások legváltozatosabbjai, információban gazdag eszközei, bár

kétségtelen, hogy megbízhatóságuk megkérdőjelezhető, de csak olyan mértékben,

amilyenben az interneten nyilvánosságra kerülő információk bármelyike.

24%

11%

9%

2%

50%

4%

Szívesen alkalmazza a cloud computing megoldásokat?

Igen, mindennapalkalmazom

Igen, de néha bonyolult

Nem, de érdekelne

Nem, nem látom értelmét

Nincs tapasztalatom

Nem válaszolt

75

44. ábra Felhő alapú szolgáltatások használata (könyvtári dolgozók)

Ezek az eredmények nem kifejezetten a munkahelyi használatra vonatkoztak, azonban

arra is volt lehetőség, hogy amennyiben a munkavégzés során használnak valamilyen

felhő technológiát, azt nevezzék meg. Az eredmények azt mutatják, hogy 80,1%-uk

állítása szerint nem alkalmaznak ilyen technológiát, ami természetesen felveti a kérdést,

hogy ez a vélemény mennyiben felel meg a valóságnak. Feltételezhető, hogy ebben az

esetben is az ismert hiánya miatt adták a válaszadók azt a választ, hogy nincs

tudomásuk a könyvtárban felhő alapú szoláltatás használatáról.

Az a 19,9%, aki szerint alkalmaz munkahelyen, vagy iskolai munka során felhő

technológiát és meg is nevezte a szolgáltatásokat, sokszor bizonytalannak tűnik a cloud

computing fogalmával kapcsolatban. A 38 főből 23-an válaszolták, hogy valamilyen

felhő alapú alkalmazást, vagy tárhely szolgáltatást használnak, többnyire Google által

kínáltat, de szerepelt a Dropbox, az iCloud, a Box, a SkyDrive, a Wuala és a SugarSync

is ezek között. 2 fő nevezett meg felhő alapú platform szolgáltatást (Zotero, Quickbase,

Vmware), amelyet a munkahelyen is alkalmaznak.

Az eredmények összehasonlításaképpen egy 2011-ben az OCLC által készített, 300

könyvtári dolgozó közreműködésével készült felmérés adatai a felhő alapú

szolgáltatások használatával kapcsolatban, a teljesség igénye nélkül:

180

154

38 29 58

35 50

77 61

0

50

100

150

200

Regisztrált felhasználóként használja (fő)

E-mail Közösségi oldal

Blog Online tárhely (FTP-vel)

Online fotótár és/vagy megosztó oldal Online videótár és/vagy megosztó oldal

Fórum/wiki Online irodai alkalmazások

Online tárhely (böngészővel/alkalmazással)

76

1. felhő alapú tárhely szolgáltatást (pl. Dropbox, Windows Azure) 13%-uk használ,

2. felhő alapú alkalmazásokat (pl. Google Docs, Google Calendar) 55%-uk

alkalmaz,

3. felhő alapú megosztó és közösségi alkalmazásokat (pl. Facebook, Flickr,

Youtube) 66%-uk vett igénybe45

.

Az adatok hordozásának milyensége hasonlóságot mutat a teljes minta eredményeivel,

vagyis az online adattárolás és -mozgatás még nem érte el az áttörést,

az adatokat szeretjük még mindig a „zsebünkben” hordani.

45. ábra Adatok hordozásának módja (könyvtári dolgozók)

45 Goldner, Matthew – Pace, Andrew, Libraries and cloud computing.

< http://www.sla.org/PDFs/2011ContribPaperGoldnerPace.pdf > (megtekintés: 2013.03.27.)

4 9 21

32

114

1

52 33 20

45

5

26

39 64 45

10

4

19

78

30

13 27

9

24

55

28

26

32 18

22

42

25

27

41 27

19

0

50

100

150

200

250

300

Vál

asza

dó

k sz

áma

(fő

)


Adathordozás eszközökön (fő)

Böngésző könyvjelző

Online tárhely/szinkronizálás

Külső merevlemez

Újraírható CD/DVD

Memóriakártya

Pendrive


77

A könyvtárosok körében is a pendrive a legnépszerűbb, leggyakrabban használt

adathordozási forma (63%-uk esetében), míg a többi „kézzel fogható” eszköz esetében

(memóriakártya, külső merevlemez, újraírható CD/DVD) ez a tendencia már koránt sem

érvényes. Az új technológia által igénybe vehető online tárhelyet és szinkronizálást

31%-uk alkalmazza a leggyakrabban, vagy legalább is sokszor, viszont 35%-uk

elmondása szerint soha nem használ ilyen adathordozási módot. Érdekes azonban az,

hogy azok közül, akik sokszor, vagy a leggyakrabban használják az online tárhelyet és

szinkronizálást a válaszadók (50 fő) 72%-a az X, vagy azt megelőző generációhoz

tartozik, azok pedig, akik soha nem használják ezt a lehetőséget (55 fő) 80%-uk X

generációs, vagy korábbi. Hasonló értékek mutatkoznak a böngészők könyvjelzőjének

használata esetén. Akik soha nem használják (42 fő) azok 85,7%-a, azoké pedig akik

sokszor, vagy a leggyakrabban alkalmazzák (68 fő) a 72%-a tarozik az X, vagy azt

megelőző nemzedékhez. Világossá válik, hogy a felhő technológia kínálta lehetőségek

kihasználása esetében nem életkori sajátosságról van szó, legalább is, ami a két fent

említett eszközt, módot illeti.

Végezetül említsünk szót az informatikai és kommunikációs eszközök használatáról. A

legszembetűnőbb eredmény, hogy a könyvtári munkavégzésbe egyértelműen,

szükségszerűen és elkerülhetetlenül az egyik kulcsfontosságú eszköz az asztali vagy

hordozható számítógép. A válaszadók közül mindösszesen 6% az, aki napi szinten nem

használ a munkahelyen PC-t, vagy laptopot, notebookot.

46. ábra Naponta használt eszközök (könyvtári dolgozók)

89

162

100

20 49

97

12

0

50

100

150

200

250

300





tablet

78

89,5%-uk napi szinten használ asztali gépet munkahelyén és 11%-uk hordozható

számítógépet. Az okostelefonok és tabletek esetében már koránt sem hoz ennyire magas

arányokat az eredmény. A mobiltelefonok több mint 50%-os arányban vannak

használatban, míg az újabb készülékeket csak 27%-uk fogja naponta kézbe. A tabletek

pedig ennél is kisebb létszám (6%) számára jelentenek napi használati eszközt. Az

internethasználat helyszínéül 94%-uk az otthonát jelölte meg, amihez az internet

kávézók 2%-os arányát mellétéve egyértelműen elmondható, hogy a háztartások

jelentős hányadában már van internet hozzáférés. A munkahelyet, mint az internetezés

helyszínét 90%-uk adta meg, ami pedig a könyvtárak és a könyvtári munka

világhálózathoz való kötöttségét jellemzi jól. Szembetűnő azonban az is, hogy akár csak

a teljes minta elemzése esetében, itt is alacsony a nyilvános helyen elérhető Wi-Fi

hálózatot igénybevevők száma (23%). Ez adódhat abból, hogy a mobileszközök

használata nem eléggé elterjedt, ugyanakkor egyfajta bizalmatlanságot is feltételezhet és

emellett számos, a felmérésből ki nem derülő okot is, amelyhez mélyebb vizsgálatokra

lenne szükség. Egyrészt azért, mert mikroszinten az olvasókkal, a könyvtár használóival

szemben a könyvtáros szakembereknek nyitottnak kell lenniük és naprakésznek az új

igények felmerülésével kapcsolatban, másrészt makroszinten a hazai és nemzetközi

informatikai, technológiai és könyvtári trendek felett sem szabad elsiklaniuk.

13.2 Könyvtáros hallgatók

A kitöltők között alacsony a könyvtáros hallgatók száma (25 fő), ami érthető, hiszen

elsősorban nem ők voltak a célközönség. Bár az elemzéshez ez a létszám kevésnek

tűnik, azért tartom fontosnak mégis értékelni a válaszokat, mert a végzett, vagy jelenleg

is aktív hallgatói státusszal rendelkezők a jövő könyvtárosai lehetnek. 84%-uk az Y

generációhoz tartozik, azaz az első digitális nemzedékhez, akik már a kamasz- és

ifjúkoruk kezdetén megismerkedhettek az internet világával. 72%-uk jelenleg is folytat

tanulmányokat, többségük egyetemi, vagy főiskolai képzésben vesz részt. Esetükben

elsőként azt vizsgáltam, hogy honnan hallottak már a cloud computing-ról. A válaszok

megoszlása a várakozásaimnak és az eddig eredményeknek megfelelően alakultak. A

hallgatók körében is az internet volt az elsődleges forrás, mivel 40%-uk jelölte meg ezt.

Volt, aki a családjától (1 fő), vagy a barátoktól, ismerősöktől (3 fő) informálódott a

témával kapcsolatban. Mivel hallgatókról van szó, ezért az oktatási tananyagból való

tájékozódásra jóval nagyobb válaszadási arányra számítottam, ennek ellenére a

79

válaszadók csupán 28%-a (7 fő) vallotta azt, hogy tananyagból is hallott már a cloud

computing-ról.

47. ábra Tájékozódás a cloud computing-ról (könyvtáros hallgatók)

Az viszont pozitív, hogy mindössze 16%-uk egyáltalán nem tájékozódott sehonnan a

témával kapcsolatban, bár ez a szám még tovább is csökkenthető lenne és szükséges is,

amit a felsőoktatásban tanultak átgondolásával lehetne megoldani. Mindenesetre a

hallgatók 60%-a szívesen alkalmazza a felhő alapú szolgáltatások, közülük is 44% napi

szinten alkalmazza, ami a teljes minta és a könyvtári dolgozók eredményeihez képest is

jobb képet mutat.

48. ábra Vélemény a cloud computing-ról (könyvtáros hallgatók)

40%

12% 4%

28%

16%

Honnan hallott a cloud computingról?

Internet

Ismerősök/barátok

Család

Oktatás (tananyag része)

Sehonnan

44%

16%

8%

32%



Igen, de néhabonyolult

Nem, de érdekelne

Nincs tapasztalatom

80

32%-uk vallotta azt, hogy nincs tapasztalata a cloud computing megoldásokkal

kapcsolatban, ami szintén jobb arány az előző két eredményt tekintve, azonban ez

esetben is megállapítható, hogy köztük sincs olyan, aki ne alkalmazna ilyen megoldást,

legyen az akár a Google valamely szolgáltatása, vagy online tárhely, irodai alkalmazás.

A gyakorlatban tehát használják a technológia adta lehetőségeket, azonban ez nincs

tudatosítva bennük. Közel egyharmaduk (32%) regisztrált felhasználója online

tárhelynek és valamivel többen (36%) online irodai alkalmazás szolgáltatásnak.

49. ábra Google szolgáltatások használata (könyvtáros hallgatók)

Az előbbi megállapítást erősíti az is, hogy bevallásuk szerint 52%-uk használja a

Google Drive szolgáltatását, ami teljes körűen csak regisztrált felhasználók számára

használható. Szinte mindegyikük Gmail-es e-mail címmel is rendelkezik és a

legnépszerűbb további Google szolgáltatások a Youtube, a Térkép, a Kereső és a

Fordító.

Az e-mail fiókkal rendelkezők 100%-os aránya egyértelműen azt jelzi, hogy

elengedhetetlen a használata és a közösségi oldalak magas aránya is szembetűnő. A

további szolgáltatásokat illetőn körülbelül egyharmados alkalmazási arány mutatkozik

meg, ami nem jelenti azt, hogy csupán ennyien használnák ezeket, azt viszont igen,

hogy kevésbé fontosak még, nem ragaszkodnak hozzájuk, mivel nem élnek az

előnyökkel, ami sokszor a regisztrációval együtt jár, nem érdekük egy „az én fiókom”

kialakítása. Az iskolai munka során még rosszabb az arány, ha azt vesszük, hogy a 25

főből összesen 3 fő adott meg valamilyen cloud computing technológiát, amelyet

használ. Mindegyikük valamilyen Google szolgáltatásait adott meg, de ez is kimerült a

Drive és a Gmail említésében.

24

13

5

21 22 21

6

23

7 4

0

5

10

15

20

25

30

Gmail Drive Naptár Kereső Térkép Fordító Picasa Youtube Hírek Tudós

Google szolgáltatások használata (fő)

Válaszadók száma (fő)

81

50. ábra Online szolgáltatások használata regisztrált felhasználóként (könyvtáros hallgatók)

Ez a szemlélet ugyanakkor azt is tükrözheti, hogy az adatok tárolása elsősorban nem a

„felhőben” történik, a továbbítást illetően pedig az e-mail mutatkozik továbbra is a

potenciális módszernek. Az adathordozás módjára beérkezett válaszokat elemezve ez

azonnal szembe is tűnik, mivel a legnépszerűbbnek bizonyul a pendrive a válaszadók

88%-os arányával (leggyakrabban és sokszor válaszlehetőséget megjelölők együttes

értéke).

51. ábra Adatok hordozásának módja (könyvtáros hallgatók)

25 21

8 7 6 8 8 9 8 0

20

40







0 0 3 9

13 7 5

4

7 2

3 9 10

1 2 9 2 2

8 4

6 9 4

4

2

2 3 2

11

7

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Soha Néha Ritkán Sokszor Leggyakrabban

Vál

asza

dó

k sz

áma

(fő

)


Adathordozás eszközökön

Pendrive Memóriakártya Újraírható CD/DVD

Külső merevlemez Online tárhely/szinkronizálás Böngésző könyvjelző

82

A második helyen a böngésző könyvjelző végzett, amit 72%-uk preferál, viszont

érdekes, hogy az online tárhely kínálta szinkronizálási lehetőség ezzel szemben még

nem igazán terjedt el. Meglepő, hogy az külső merevlemez és a memóriakártya jobb

eredményeket ért el, mint az új virtuális technológia. Az optikai lemezek ez esetben is a

lista sereghajtói, hiszen egyértelműen látszik, hogy nagyon ritkán használja már bárki is

ezeket az eszközöket.

A hallgatók a naponta használt eszközök esetében, az előző eredményekkel ellentétben,

a saját lapotop/notebook használat kimagasló eredményt (88%) kapott minden más

eszközzel szemben. Ez a mobilitásuk miatt várható eredmény volt és mivel saját

eszközzel rendelkeznek többségben, ezért az sem meglepő, hogy az iskolai asztali és

hordozható gépeket csak 36%-uk használja naponta. Tablettel egyikük sem rendelkezik

és a mobiltelefonok használatának aránya is magasabbnak bizonyult az

okostelefonokkal szemben.

A hordozhatóságnak köszönhetően, az internetezési szokások esetében is

megmutatkozik a mozdíthatóság. 60%-uk iskolában, vagy munkahelyén is internetezik,

ugyanennyien a könyvtárat is megjelölték és valamivel nagyobb érdeklődés mutatkozik

a nyilvános Wi-Fi hálózatok használatát (39%) illetően, mint a teljes minta, vagy a

könyvtári dolgozók esetében. Az otthoni internet-használat 100%-os arányt mutat, ezzel

szemben az internet kávézót 1 fő jelölte meg. Ahogyan a munkahelyek, a könyvtárak

esetében is megállapítható, hogy nem csak az intézmények, hanem az otthonok döntő

többsége is internet hozzáférési lehetőséggel ellátott.

83

13.3 Könyvtári tagok

Ebbe a kategóriába csak azok kerültek, akik jelenleg is legalább egy könyvtár tagjának

vallják magukat és egyéb kötődésük nincs a bibliotékákhoz (a kitöltés időpontjában). 53

fő választotta ezt a lehetőséget, ami a teljes vizsgálati populáció 17,6%-a. Ahogyan a

hallgatóké, úgy az ő számuk sem jelentős, de vizsgálatukra azért kerítek sort mégis,

mivel érdemes a könyvtáros szakemberek eredményeivel összehasonlítani azokét,

akikért dolgoznak. A válaszadók valamivel több, mint a fele (56,6%) nő, a

korosztályonként megoszlás pedig a következőképpen alakul:

52. ábra Korosztályi megoszlás (könyvtári tagok)

Ahogyan az előző két válaszadói kategória esetében is, jelen esetben is az aktív, a

munkaerőpiac gerincét alkotó rétegből tevődik össze a könyvtári tagok több mint 80%-

a. 54%-uk felsőfokú végzettséggel rendelkezik (főiskolai, egyetemi) és jelenleg 36%-uk

folytat tanulmányokat valamilyen oktatási forma keretében. A teljes minta (26%) és a

könyvtári dolgozók (30%) eredményénél is jobban szerepeltek abban a tekintetben,

hogy mindössze 18,8%-uk válaszolta azt, hogy sehonnan nincs információja a cloud

computing-ról. 39,6%-uk az internetről tájékozódott, de volt olyan is, aki a televízióból

(1 fő), 28,3%-uk ismerősöktől és a családtól és 5 fő oktatás keretében szerezett

ismereteket. A tekintetben, hogy szívesen alkalmazzák-e a cloud computing

megoldásokat nem mutatkozott jelentős eltérés a könyvtári dolgozókkal összevetve.

48%-uk válaszolta azt, hogy nincs tapasztalata a technológiával kapcsolatban (könyvtári

dolgozók esetében ez arány 50%). A tényleges használatot illetően azonban a könyvtári

15%

34% 47%

4%

Könyvtári tagok korosztályi megoszlása

Bébi-bumm (1945-1964)

X (1965-1979)

Y (1980-1995)

Z (1996-)

84

tagok 48%-a, míg a könyvtáros szakemberek csak 35%-a alkalmaz valamilyen felhő

alapú szolgáltatást.

53. ábra Vélemény a cloud computing-ról (könyvtári tagok)

Ahogyan az várható volt e-mail fiókkal szintén 100%-os arányban rendelkeznek és a

közösségi oldalakon is nagy számban (88,6%) regisztrált felhasználók. 49%-uk használ

valamilyen online irodai alkalmazást és az online tárhelyeket is 43%-uk veszi igénybe.

A blogok, fórumok és wikik látogatásában nagyobb érdeklődés mutatkozik, mint

könyvtárosok (20-25% körül), vagy könyvtáros hallgatók (30% körül) esetében is akár,

mivel esetükben a 40% válaszolta azt, hogy regisztrált felhasználóként is használja ezen

szolgáltatásokat. Az online fotó- és videótárak esetében 30% körüli értékekkel

számolhatunk mind három válaszadói kör esetében.

54. ábra Online szolgáltatások használata regisztrált felhasználóként (könyvtári tagok)

37%

11%

2% 2%

48%




Nem, de érdekelne

Nem, nem látomértelmét

Nincs tapasztalatom

53 47 21 13 18 15 22 26 23 0

50

100







85

A Google szolgáltatások között a legnépszerűbbek közé a Youtube, a Gmail (90%-nál

nagyobb arány), majd a Térkép, a Kereső (80% feletti arány) és a Fordító (67,9%) került

be. A továbbiak, úgymint a Drive, a Naptár, vagy a Picasa 30-40%-os használati arányt

érnek el és a Hírek, valamint a Tudós még ennél is alacsonyabbat. Az adatok felhőben

való tárolására alkalmas szolgáltatások esetében (Drive, Naptár, Picasa) szintén

megmutatkozik az alacsony érdeklődés, ahogyan az eddig is tapasztalható volt. Az

adatok hordozásában sem mutatkozik jelentős eltérés az eddig eredményekhez képest

sem az alkalmazás gyakoriságát, sem az eszközök népszerűségét illetően. A prendrive

az elsődleges (60%), a böngésző könyvjelzők és az online tárhelyek (45% körül)

követik azt, azonban hozzá kell tenni, hogy ugyan ilyen arányban vannak azok is, akik

soha nem használják az online lehetőségeket.

A napi eszközhasználat esetében jól mutatja a diagram, hogy mi az, amit a legtöbben

alkalmaznak naponta. Amit azonban kiemelnék, hogy ha a tablettel rendelkezőket

vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a 100%-uk használ online irodai alkalmazást, és az

okostelefon használók esetében is megállítható, hogy online tárhelyet, vagy

szinkronizálásra alkalmas szolgáltatást, illetve online irodai alkalmazást mindegyikük

használ. Amennyiben a tabletet és okostelefont nélkülözőket nézzük meg, az előbbi

online szolgáltatások használatának aránya már csak 46%-ot ér el. Úgy tűnik, hogy

azok, akik napi szinten használják az új technológiát is támogató eszközöket, nagyobb

számban alkalmazzák a felhő alapú szolgáltatásokat.

55. ábra Napi eszközhasználat (könyvtári tagok)

35

23 26

6

23 19

11

0

10

20

30

40

50

60





tablet

86

13.4 Könyvtárral kapcsolatot nem ápolók

A negyedik válaszadói kategóriába azok tartoznak, akik bevallásuk szerint semmilyen

kapcsolatban nem állnak a könyvtár intézményével. A kitöltés idejében nem könyvtári

tagok, sem dolgozók és könyvtáros hallgatóként sem végeznek tanulmányokat. A

többségük (71,4%) férfi és az Y generációhoz tartozik (69%). 47,6%-uk főiskolai, vagy

egyetemi végzettséggel rendelkezik és 73,8%-uk jelenleg nem tanul semmilyen képzési

forma keretében. 60%-uk alkalmaz valamilyen cloud computing szolgáltatást, amely a

könyvtáros hallgatókéval megegyezően, a legnagyobb arányú használatot mutatja.

Emellett a legkisebb arányban vallották azt (31%), hogy semmilyen tapasztalatuk nincs

a témával kapcsolatban. Ennek megfelelően 30%-uk sehonnan nem tájékozódott még a

technológiáról és a tapasztalattal, valamint információval sem rendelkezők csoportja

teljes mértékben egybevág. Legnagyobb részben az internetről informálódtak (54,7%),

van aki oktatás keretében hallott róla (3 fő) és voltak akik ismerősöktől,

szakkönyvekből, vagy a munkahelyen szereztek tudomást (1-1 fő) a cloud computing-

ról.

56. ábra Vélemény a cloud computing-ról (könyvtárral kapcsolatban nem állók)

Azok közül, akik nem alkalmaznak jelenleg semmilyen cloud computing megoldást,

vagy nincs tapasztalatuk ezzel kapcsolatban, – a válaszadók 40%-a – a szolgáltatások

használatát vizsgálta mindenki alkalmaz valamilyen megoldást. Gmail-t 82,3%-uk,

Drive-ot 23,5%-uk, Naptárat 29,4%-uk és van, aki a Google Olvasót, vagy a Híreket

alkalmazza. Amennyiben mind a 42 fő válaszait elemezzük abból a szempontból, hogy

milyen szolgáltatásokat használnak regisztrált felhasználóként, e-mail és közösségi

55%

5%

9%

31%




Nem, de érdekelne

Nincs tapasztalatom

87

oldalak tekintetében kimagasló használati arányt kapunk. Figyelemre méltó, hogy 50-

60% körüli arányt érnek el az online fotótárak, fórumok és wikik, az online irodai

alkalmazások és tárhelyek. A magas értékek mellett azonban az is kimutatható, hogy

még azok közül is, akik irodai alkalmazásokat, vagy tárhelyet használnak (57,1%)

egynegyedük nincs tisztában azzal, hogy felhő alapú szolgáltatást vesz igénybe.

57. ábra Online szolgáltatások használata regisztrált felhasználóként

(könyvtárral kapcsolatban nem állók)

Munkahelyén, vagy iskolai tanulmányok során 38%-uk használ valamilyen felhő alapú

szolgáltatást, többségük szoftver, mint szolgáltatásokat (pl. Google Drive), tárhely

szolgáltatásokat (pl. Dropbox, Google Drive, iCloud, SugarSync, Amazon S3), de

akadt, aki saját privát felhőt említett és volt, aki platform, mint szolgáltatást, úgy, mint a

Google App Engine-t. Mindenesetre ez a használati arány a duplája annak, mint, amit a

könyvtári dolgozók esetében tapasztaltam (19%).

Adathordozás tekintetében ez a felhasználói kategória az, amelynél az online

szinkronizálás, vagy tárhely szolgáltatás és a böngésző könyvjelzők használata a

leggyakoribb (együttesen 50%), megelőzve a pendrive-ot, amely minden más csoport

esetében az elsődleges volt. A külső merevlemez, a memóriakártya és az optikai

lemezek az eddigi kategóriákkal megegyezően alacsony értékeket kaptak, ezért

egyértelműen elmondható, hogy a „kézzel fogható” eszközökön való adathordozásról,

az online, virtuális adathordozásra tevődik át a hangsúly.

42 38

18 17 23

16 22 24 23

0

10

20

30

40

50







88

58. ábra Adatok hordozásának módja (könyvtárral kapcsolatban nem állók)

A napi szinten használt eszközök esetében is jellemzően a hordozható laptop és

notebook van nagyobb arányban, valamint az okostelefonok (69%) is nagyobb arányt

kaptak, mint a mobiltelefonok (28,5%).

59. ábra Naponta használt eszközök (könyvtárral kapcsolatban nem állók)

7 8 11 9 7

18 9 4 6

5

20

12 7

1 2

20

5

4 10

3

14

2

4 8

14

9

7

4

15

7

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Soha Néha Ritkán Sokszor Leggyakrabban

Vál

asza

dó

k sz

áma

(fő

)


Adathordozás eszközökön

Pendrive Memóriakártya Újraírható CD/DVD

Külső merevlemez Online tárhely/szinkronizálás Böngésző könyvjelző

23 22 31

10

29

12 7

0102030405060

Naponta használt eszközök




tablet

89

Tabletet a válaszadók közel 17%-a használ. A mobil eszközök használatának magas

aránya megmutatkozik az internet használati szokásokon is. Az otthoni (100%) és a

munkahelyi, vagy iskolai (88%) használat mellett szívesen csatlakoznak nyilvános

hálózatokhoz, mivel az elérhető Wi-Fi hálózatok igénybe vételét 45,2%-uk jelölte meg.

A tabletet, vagy okostelefont használók mindegyike az Y generáció szülötte és a Wi-Fi

hálózatokat előnyben részesítők is kivétel nélkül.

90

13.5 Eredmények összegzése

13.5.1 Könyvtári dolgozók

A tájékozódás elsődleges forrása az internet, alacsony azok száma, akik

szakkönyvből/periodikából tájékozódnak. Konferenciák, továbbképzések és munkahelyi

információáramlás hiánya fedezhető fel. Az oktatás keretében, tananyagból tájékozódott

válaszadók száma is alacsony.

Magas azok aránya, akiknek nincs tapasztalata a cloud computing-gal kapcsolatban,

miközben valamilyen formában mindegyikük használja a technológia kínálta

lehetőségeket. A válaszadók fele szívesen alkalmaz felhő alapú szolgáltatásokat,

mindeközben alacsony azok száma, akik a munkavégzés során is alkalmazzák.

Az adatok tárolása túlnyomóan még pendrive-on történik, az optikai lemezek és a külső

merevlemez, valamint a memóriakártya használatának aránya alacsony. A technológia

fejlődése adta adathordozás lehetőségeit (online tárhely/szinkronizálás és böngésző

könyvjelző) körülbelül egyharmados arányban használják.

A könyvtári munkavégzés során a számítógép (asztali, vagy hordozható) használata

elkerülhetetlen és egyértelműen napi szinten alkalmazott, ennek megfelelően az

internethasználat is elsősorban a munkahelyen történik (illetve otthon). Wi-Fi

hálózatokat kevesen használnak (23%) és az okostelefonok, valamint a tabletek

esetében is kis felhasználói kör mutatkozik még.

13.5.2 Könyvtáros hallgatók

Elsődleges információforrás a témával kapcsolatban szintén az internet és az oktatás

során csupán 28%-uk találkozott a cloud computing-gal tananyagként. Egyharmaduk

nem tudatosan használja a felhő alapú szolgáltatásokat, mivel ennyien vallották azt,

hogy nincs tapasztalatuk a technológiával kapcsolatban, ehhez képest mindegyikük

alkalmazza valamilyen formában.

A legkedveltebb adathordozó eszköz a pendrive (88%) és a böngésző könyvjelző

(72%). Wi-Fi hálózatokat mindössze 39%-uk jelölte meg, az otthoni internet használat

91

az uralkodó. Jellemző a saját laptop/notebook használat, ezzel szemben az

okostelefonoké és a tableteké nem.

13.5.3 Könyvtári tagok

18,8%-uk nem hallott még sehonnan a cloud computing-ról, ugyanakkor közel felük

szívesen alkalmazza és használja is azt. Az adathordozás leginkább pendrive-on

történik, de népszerűek az online tárhely és szinkronizálós lehetőségek, valamint a

böngésző könyvjelzők is.

Az asztali számítógépeket nagyobb arányban használják, mint a hordozhatókat, viszont

az okostelefonok népszerűbbek a mobiltelefonoknál és tabletet is használ 31,4%-uk.

13.5.4 Könyvtárral kapcsolatban nem állók

31%-uknak nincs tapasztalata a cloud computinggal kapcsolatban és 54,7%-uk az

internetről tájékozódott a témáról. 60%-uk alkalmaz valamilyen felhő alapú

szolgáltatást és ebből 38%-uk a munkahelyén is.

Az adathordozás esetében az online szinkronizálás és tárhely szolgáltatás megelőzi a

pendrive-ot (én minden egyéb eszközt). A válaszadói kategóriák közül esetükben a

legnagyobb az okostelefon és a tablet használat aránya, valamint a Wi-Fi hálózatokat

igénybevevőké is.

92

14. Összegzés

A felhő alapú technológia, a jövő informatikai közműveként széles körben terjed és

használata egyre inkább jellemzővé válik nem csak a vállalati, de a non-profit szférában

is, amelynek a könyvtárak is szerves részei. A megismerése és az alkalmazásához

szükséges tudás elsajátítása fontos az informatikusok és a könyvtáros közösség számára

egyaránt. A bibliotékák falai az online megjelenéssel és szolgáltatásnyújtással ledőltek

és egyre inkább áthelyeződik a hangsúly a személyes kapcsolatok kiterjesztésére, a

virtuális világban való kapcsolattartásra. Az európai és világméretű digitalizálási

programok, a weben elérhető OPAC-ok, digitális gyűjtemények óriási adatmennyiséget

generálnak, amelyek tárolása jelentős költséggel jár. A felhő technológiák által lehetővé

válik költségcsökkentő és igényre szabható alternatív megoldások alkalmazása.

A könyvtáraknak, mint non-profit szervezeteknek szem előtt kell tartaniuk a pénzügyi

források végességét és a költség minimalizálás kiemelten fontos számukra, ezért minden

olyan lehetőséget érdemes alkalmazniuk, amellyel hatékonyabbá tehetik működésüket.

A költségek csökkentése mellett a kooperatív munkavégzés elősegítése a felhő alapú

szolgáltatások másik nagy előnye és az a területe, amely a könyvtárosok mindennapos

munkáját nagymértékben megkönnyítheti. Olyan alkalmazásokat használhatnak,

amelyek nem igényelnek telepítést, bárhol, bármikor elérhetők és ingyenes, nyílt,

mindenki számára hozzáférhetők. Ügyviteli, grafikai, videó- és hangszerkesztő,

prezentáció készítő, eseménykezelő és egyéb alkalmazások tucatjait érhetik el licensz

vásárlás nélkül. Az adatok, fájlok megosztása egyszerűsödik, hiszen akár több

gigabájtnyi állományt is elérhetővé tehetünk mások számára.

Használatuk alapvető informatikai ismeretekkel elsajátítható, nem igényel különösebb

plusz tudást, azonban a megfelelő alkalmazások megtalálása és beépítése a napi

munkavégzésbe mindenképpen háttér tudást kíván. A könyvtáros képzés és

továbbképzés részeként erre figyelmet kell fordítani a jövőben, mivel információs

szakemberekként elengedhetetlen, hogy az új technológiákról naprakész tudásuk

legyen.

Amint az a felmérés eredményeiből is kiolvasható sem a megfelelő minőségű és

mennyiségű ismeretanyag nem áll rendelkezésre a jelenleg is könyvtárban dolgozók

93

esetében, és ezzel párhuzamosan az is elmondható, hogy a mindennapi munkavégzés

során még alacsony azok aránya, akik valamilyen cloud computing technológia kínálta

lehetőséggel élnek. Sok esetben a felhő alapú szolgáltatásokat anélkül használják, hogy

tudnának arról és maga a fogalom meghatározása is bizonytalanságot szül. Mivel

azonban látható a könyvtárakkal más kapcsolatban állók körében terjed mind a mobil

eszközök, mind a felhő alapú szolgáltatások használata, fontos, hogy a könyvtári

dolgozók is felkészültek legyenek a témával kapcsolatban.

A dolgozattal célom volt, hogy feltárjam és bemutassam a felhő technológiákat,

valamint a gyakorlatban is alkalmazható lehetőségeket szemléltessek és felmérjem a

jelenlegi könyvtáros társadalom hozzáállását a cloud computing kínálta megoldásokhoz.

Mivel a technológia folyamatosan fejlődik és a szabályozására több, jelenleg is futó

projekt létesült, állandó figyelmet érdemel és a felhasználói rétegek és igények

változását követni kell, hiszen szükséges a megfelelő visszacsatolás megléte.

94

15. Felhasznált irodalom

1. Citrix Cloud Survey Guide, Partly cloud – about cloud computing. [2012.] <

http://www.citrix.com/site/resources/dynamic/additional/Citrix-Cloud-Survey-

Guide.pdf > (megtekintés: 2013.03.26.)

2. Európa.Bizottság, Európa 2020 : az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés

stratégiája. Brüsszel, Európai Bizottság, 2010.

< http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf > (megtekintés: 2012. 06.

10.)

3. Európa.Bizottság, Digitális menetrend : új stratégia az európai vállalkozások

termelékenységének és a központi kormányzatok hatékonyságának a számítási felhő

révén történő serkentésére. Brüsszel, Európai Bizottság, 2012.

< http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1025_hu.htm > (megtekintés: 2012.10.29.)

4. Európa.Bizottság, Work programme 2013: cooperation:ict:information and

communication technologies. Brüsszel, 2012.

<

http://ec.europa.eu/research/participants/portalplus/static/docs/calls/fp7/common/32767-

annex_6_to_the_decision_ict_for_cap_en.pdf > (megtekintés: 2012.10.29.)

5. Dávid Imre, EuroCloud Day 2012 : egységes európai stratégia készül. 2012.

< http://computerworld.hu/eurocloud-day-2012-egyseges-europai-strategia-keszul-

20120529.html > (megtekintés: 2012. 06.01.)

6. Dhakulkar B. - Shinde S. - Gosavi, N., Use of cloud computing in library and

information science field. International Journal of Digital Library Service. Is. issue 3.

vol. 2. (2012)

< http://www.ijodls.in/uploads/3/6/0/3/3603729/51-60.pdf > (megtekintés ideje:

2012.12.01.)

7. Goldner, Matt, Wind of change : libraries and cloud computing. OCLC, 2010.

< http://www.oclc.org/multimedia/2011/files/IFLA-winds-of-change-paper.pdf >

(megtekintés: 2012.06.08.)

8. Goldner, Matthew – Pace, Andrew, Libraries and cloud computing.

< http://www.sla.org/PDFs/2011ContribPaperGoldnerPace.pdf > (megtekintés:

2012.12.01)

9. Google drive súgó

< https://support.google.com/drive/?hl=hu > (megtekintés: 2012.06.12.)

10. Gosavi, N. – Shinde S. – Dhakulkar B., Use of cloud computing in library and


vol. 2. (2012)

< http://www.ijodls.in/uploads/3/6/0/3/3603729/51-60.pdf > (megtekintés ideje:

2012.12.01.)



http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/1_HU_ACT_part1_v1.pdf

http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-1025_hu.htm






http://www.oclc.org/multimedia/2011/files/IFLA-winds-of-change-paper.pdf


https://support.google.com/drive/?hl=hu


95

11. How the OCLC WorldShare Platform works

< http://www.oclc.org/us/en/worldshare-platform/howitworks/default.htm >

(megtekintés ideje: 2012.12.13.)

12. Információs Társadalom- és Trendkutatásért Alapítvány, A könyvtárak szerepe az

információs társadalomban. 2009.

< http://www.ittkalapitvany.hu/menet_docs/konyvtarak_szerepe.pdf > (megtekintés:

2012.09.03.)

13. Kokas Károly - Sennyey Péter, Könyvtárak a hálózatban. TMT, 58. évf. 10. sz.

(2011).

< http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5548&issue_id=531> (megtekintés:

2012.12.11.)

14. Komenczi Bertalan, Elektronikus tanulási környezetek. Budapest, Gondolat, 2009.

p.31.

15. Kulcsár Zs, Az integratív e-learning felé.

<http://www.crescendo.hu/files/konyvek/kulcsar-zsolt-az-integrativ-e-learning-fele.pdf

> (megtekintés: 2013.03.26.)

16. Nemzeti Erőforrás Minisztérium, A könyvtári terület stratégiája. 2010.

< http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtar/konyvtari-terulet-100622-1 >


17. Krauth Péter, Közműszerű IT-szolgáltatás. 2008.

< http://www.nhit-

it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6440%3Ait3-2-1-10-

u&catid=29%3Akoezmszer-it-szolgaltatas&Itemid=913&lang=hu > (megtekintés:

2012.06.01.)

18. Magyarország.Nemzeti Erőforrás Minisztérium, A könyvtári terület stratégiája.

2010.

< http://www.nefmi.gov.hu/kultura/konyvtar/konyvtari-terulet-100622-1 >


19. NIST, The NIST definition of cloud computing. 2011.

< http://csrc.nist.gov/publications/nistpubs/800-145/SP800-145.pdf > (megtekintés:

2012. 05.31.)

20. Schubert Tamás – Windisch Gergely, Informatikai szolgáltatások számítási

felhőben : cloud computing. Budapest, Typotex Kiadó, cop. 2011.

< http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0053_Informatikai_Szolgaltatasok_

Szamitasifelhoben/Informatikai_szolgaltatasok_szamitasi_felhoben_1_1.html >

(megtekintés: 2012. 06.01.)

21. Shinde S. - Gosavi, N. – Dhakulkar B., Use of cloud computing in library and


vol. 2. (2012) < http://www.ijodls.in/uploads/3/6/0/3/3603729/51-60.pdf > (megtekintés

ideje: 2012.12.01.)


http://www.ittkalapitvany.hu/menet_docs/konyvtarak_szerepe.pdf

http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5548&issue_id=531












96

22. Századvég Gazdaságkutató Zrt., A számítási felhő. [Budapest], Századvég Politikai

Iskola Alapítvány, 2011.

< http://www.szazadveg.hu/files/hirek/A-szamitasi-felho.pdf > (megtekintés:

2012.06.01.)

23. Verók Attila, Bevezetés a könyvtár- és információtudományba. Eszterházy Károly

Főiskola, 2011.

< http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_02_bev_

konyvtar_es_inftudomany_scorm_02/239_a_knyvtr_mint_tudsgazdlkod_intzmny_szere

pe_a_trsadalom_letben.html > (megtekintés: 2013.03.18.)

http://www.szazadveg.hu/files/hirek/A-szamitasi-felho.pdf




97

16. Ábrajegyzék

1. ÁBRA SZÁMÍTÁSI FELHŐK SZOLGÁLTATÁSI MODELLJEINEK FELÉPÍTÉSE ________________________ 19

2. ÁBRA SZÁMÍTÁSI FELHŐK TÍPUSAI HASZNÁLAT SZERINT ____________________________________ 21

3. ÁBRA GOOGLE DRIVE WEBES FELÜLET __________________________________________________ 25

4. ÁBRA BEÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGEK _______________________________________________________ 26

5. ÁBRA OFFLINE BEÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGEK _______________________________________________ 27

6. ÁBRA DOKUMENTUMOK LÉTREHOZÁSA ________________________________________________ 29

7. ÁBRA A DOKUMENTUM SZERKESZTŐFELÜLETE ___________________________________________ 30

8. ÁBRA AZ "INSERT" ÉS A "TOOLS" MENÜ _________________________________________________ 31

9. ÁBRA BEÉPÍTETT KERESŐ FELÜLET _____________________________________________________ 32

10. ÁBRA OFFLINE DOCS ENGEDÉLYEZÉSE _________________________________________________ 33

11. ÁBRA GOOGLE DOCS OFFLINE HASZNÁLATA ____________________________________________ 33

12. ÁBRA A TÁBLÁZATKEZELŐ WEBES FELÜLETE ____________________________________________ 35

13. ÁBRA ŰRLAP LÉTREHOZÁSA _________________________________________________________ 36

14. ÁBRA ŰRLAP MENÜ _______________________________________________________________ 37

15. ÁBRA SZRIPTEK ELÉRÉSE MENÜKBŐL _________________________________________________ 38

16. ÁBRA SZKRIPT ÍRÁSÁNAK MEGKEZDÉSE ________________________________________________ 38

17. ÁBRA SZKRIPT PROJEKT _____________________________________________________________ 39

18. ÁBRA A PREZENTÁCIÓ-KÉSZÍTŐ FELÜLETE ______________________________________________ 41

19. ÁBRA A "RESEARCH" A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTŐBEN ______________________________________ 42

20. ÁBRA KÉP BESZÚRÁSA PREZENTÁCIÓBA _______________________________________________ 43

21. ÁBRA VIDEÓ BEILLESZTÉSE PREZENTÁCIÓBA ____________________________________________ 44

22. ÁBRA CHROME GOOGLE DRIVE KOMPATIBILIS ALKALMAZÁSOK ____________________________ 45

23. ÁBRA A DRIVE-BA BEÉPÜLŐ ALKALMAZÁSOK ___________________________________________ 46

24. ÁBRA DRIVE ANDROID RENDSZEREN __________________________________________________ 47

25. ÁBRA GOOGLE CLOUD CONNECT _____________________________________________________ 48

26. ÁBRA GOOGLE WEBHELYEK FELÜLETE _________________________________________________ 52

27. ÁBRA A DROPBOX WEBES FELÜLETE __________________________________________________ 53

28. ÁBRA HOZZÁFÉRÉS BÁRHOL _________________________________________________________ 54

29. ÁBRA DROPBOX MOBILESZKÖZÖKÖN _________________________________________________ 55

30. ÁBRA WINDOWS ÉRTESÍTÉSI TERÜLET ________________________________________________ 55

31. ÁBRA DROPBOX APPLIKÁCIÓ ANDROID RENDSZERHEZ ____________________________________ 56

32. ÁBRA BOX ONLINE FELÜLETE ________________________________________________________ 57

33. ÁBRA A BOX OFFLINE ______________________________________________________________ 58

34. ÁBRA A WUALA ALKALMAZÁSA ______________________________________________________ 59

35. ÁBRA AZ OCLC WORLDSHARE PLATFORM MŰKÖDÉSE ____________________________________ 63

36. ÁBRA A FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐK KOROSZTÁLYOS MEGOSZLÁSA (TELJES MINTA) ____________ 67

98

37. ÁBRA A VÁLASZADÓK KÖNYVTÁRRAL VALÓ KAPCSOLATA (TELJES MINTA) ____________________ 68

38. ÁBRA INTERNET HASZNÁLAT HELYE A VÁLASZADÓK KÖRÉBEN (TELJES MINTA) ________________ 69

39. ÁBRA A VÁLASZADÓK ÁLTAL NAPONTA HASZNÁLT ESZKÖZÖK (TELJES MINTA) _________________ 70

40. ÁBRA ADATHORDOZÁS ESZKÖZÖKÖN (TELJES MINTA) ____________________________________ 71

41. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (TELJES MINTA) ______________________________ 72

42. ÁBRA KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK KOROSZTÁLYI MEGOSZLÁSA ________________________________ 73

43. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK) ______________________ 74

44. ÁBRA FELHŐ ALAPÚ SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA (KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK) ________________ 75

45. ÁBRA ADATOK HORDOZÁSÁNAK MÓDJA (KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK) __________________________ 76

46. ÁBRA NAPONTA HASZNÁLT ESZKÖZÖK (KÖNYVTÁRI DOLGOZÓK) ___________________________ 77

47. ÁBRA TÁJÉKOZÓDÁS A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁROS HALLGATÓK) _________________ 79

48. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁROS HALLGATÓK) ____________________ 79

49. ÁBRA GOOGLE SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA (KÖNYVTÁROS HALLGATÓK) __________________ 80

50. ÁBRA ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA REGISZTRÁLT FELHASZNÁLÓKÉNT (KÖNYVTÁROS

HALLGATÓK) ___________________________________________________________________ 81

51. ÁBRA ADATOK HORDOZÁSÁNAK MÓDJA (KÖNYVTÁROS HALLGATÓK) ________________________ 81

52. ÁBRA KOROSZTÁLYI MEGOSZLÁS (KÖNYVTÁRI TAGOK) ____________________________________ 83

53. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁRI TAGOK) __________________________ 84

54. ÁBRA ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA REGISZTRÁLT FELHASZNÁLÓKÉNT (KÖNYVTÁRI

TAGOK) _______________________________________________________________________ 84

55. ÁBRA NAPI ESZKÖZHASZNÁLAT (KÖNYVTÁRI TAGOK) _____________________________________ 85

56. ÁBRA VÉLEMÉNY A CLOUD COMPUTING-RÓL (KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK) ______ 86

57. ÁBRA ONLINE SZOLGÁLTATÁSOK HASZNÁLATA REGISZTRÁLT FELHASZNÁLÓKÉNT (KÖNYVTÁRRAL

KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK) ______________________________________________________ 87

58. ÁBRA ADATOK HORDOZÁSÁNAK MÓDJA (KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK) _________ 88

59. ÁBRA NAPONTA HASZNÁLT ESZKÖZÖK (KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATBAN NEM ÁLLÓK) ___________ 88

99

17. Mellékletek

1. A „Számítási felhő használata” című kérdőív:

100

101

2. Szakdolgozati nyilatkozat:

Felhő technológiák burai bernadett 2013

Documents