Fazekas Károly igazgató,

1

FAZEKAS KÁROLY IGAZGATÓ, MTA KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYI INTÉZET

HOVÁ TŰNT, HOGYAN LESZ EGYMILLIÓ MUNKAHELY MAGYARORSZÁGON?

- TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS SZAKPOLITIKA

MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG49. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS

2011. szeptember 29. – október 1.Pécs

2

BevezetésI. Mi volt? Okok és

következményekII. Mi lesz?III. Mit lehet tenni?IV. Tudomány és szakpolitika

Vázlat

3

A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája (2010)

Lemaradásunk

EU átlagtól:9.1 százalékpont,600 000 fő

Hollandiától:

19.3 százalékpont

1.300 000 főForrás: Eurostat

4

Miért baj az alacsony foglalkoztatás?

Magyarországon kevesen vannak a foglalkoztatottak de azok nagyon

sokat dolgoznak!

5

Az 1 dolgozóra jutó, ténylegesen ledolgozott évi munkaórák száma a fejlett országokban

5

Forrás: Mihályi, 2011.

6

A munkaidő alap és a gazdasági fejlettség mutatói néhány európai országban 2008-2009-ben

1 főre jutó ledolgozott heti munkaóra 1 főre jutó GDP

10 11 12 13 14 15 16 17 18 190

5,000

10,000

15,000

20,000

25,000

30,000

Cseho

rszá

g

Portu

gália

Szlová

kia

Román

ia

Norvé

gia

Auszt

ria

Lengy

elor

szág

Görög

orsz

ág

Mag

yaro

rszá

g

Franc

iaor

szág

Belgi

um

Olasz

orsz

ág

Török

orsz

ág0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

7

A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2011)

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

3,000.00

3,500.00

4,000.00

4,500.00

5,000.00

5,500.00

6,000.00

1980 - 1990: - 500 e

1990 - 1996: - 1.250 e

1996 -2006: + 200 e

2007- 2011: - 200 e

2011 - 2021: +1.000 e

- 1.000 e ?

8


3,000.00

3,500.00

4,000.00

4,500.00

5,000.00

5,500.00

6,000.00

9

A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%)

60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00

100.00

120.00

140.00

160.00

180.00

200.00

220.00

240.00

1989

2011

?

1996

a

2008

10


60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00

100.00

120.00

140.00

160.00

180.00

200.00

220.00

240.00

1989

2011?

1996

aa

2008

11


60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00

100.00

120.00

140.00

160.00

180.00

200.00

220.00

240.00

1989

2011?

1996

ad

2008

12


60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00

100.00

120.00

140.00

160.00

180.00

200.00

220.00

240.00

1989

2011?

1996

a

c

2008

13


60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00

100.00

120.00

140.00

160.00

180.00

200.00

220.00

240.00

1989

2011?

1996

a

b

2008

14 I. Mi volt? – Okok és következmények

15


1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

2008

2010

3,000.00

3,500.00

4,000.00

4,500.00

5,000.00

5,500.00

6,000.00

1980 - 1990: - 500 e

1990 - 1996: - 1.250 e

1996 -2006: + 200 e

2007- 2011: - 200 e

2011 - 2021: +1.000 e

- 1.000 e ?

16

Az alacsony foglalkoztatás szerkezeti jellemzői és okai

Jellemzők:

Iskolai végzettség Foglalkozás Lakóhely Életkor Nem Egészségi állapot Etnikai

hovatartozás

Okok?

Duális gazdaság Technológiai

fejlődés hatása a szakma tartalomra

Szakpolitikai hibák Útfüggőség

17

A foglalkoztatási ráta alakulása az iskolai végzettség szerinti bontásban

Slova

kia

Lithua

nia

Czech

Rep

ublic

Polan

d

Hunga

ry

Eston

ia

Latvia

Bulga

ria

Irela

nd

Belgi

um

Slove

nia

Finla

nd

Roman

iaIta

ly

Luxem

bour

g

Franc

e

Germ

any (in

clud

ing

form

er G

DR from

199

1)

Europ

ean

Union

(25

coun

trie

s)

Sweden

Mal

ta

Spain

Austria

Greec

e

Unite

d Kin

gdom

Cypru

s

Denm

ark

Nethe

rland

s

Portu

gal

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Alacsony végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű

18

A foglalkoztatási ráta eltérése az EU25 országok átlagától (2010)

Slovakia Czech Republic Poland Hungary Bulgaria

-10

-5

0

5

10

15

20

25

30

35

Alacsony végzettségűKözépfokú végzettségűFelsőfokú végzettségű

Forrás: Eurostat

19

Következmények

Munkanélküliség Betegség Társadalmi devianciák Szegénység Szociális függőség Emberi tőke amortizációja A hátrányok inter-generációs öröklődése Társadalmi, gazdasági, területi

SZÉTSZAKADÁS, SZEGREGÁCIÓ

20

A regisztrált munkanélküliek számának alakulása (1990 – 2011)

1 9 17 25 33 41 49 57 65 73 81 89 97 1051131211291371451531611691771851932012092172252332412490

100000

200000

300000

400000

500000

600000

700000

800000

Munkanélküliek száma

21

A munkanélküliek száma és a regionális különbségek mértéke

1 10 19 28 37 46 55 64 73 82 91 100 109 118 127 136 145 154 163 172 181 190 199 208 217 226 235 244 2530

100000

200000

300000

400000

500000

600000

700000

800000

15.00

17.00

19.00

21.00

23.00

25.00

27.00

29.00

Munkanélküliek száma Hoover index

22

Területi polarizáció – kistérségi munkanélküliségi arány alakulása (2010)

23

A területi szétszakadás jellemzői és következményei

Iskolai szegregáció Lakóhelyi szegregáció Munkapiaci szegregáció Halmozottan hátrányos helyzetű helyi

társadalmak – gettók, stressz övezetek kialakulása

A magyarországi gyermekek egyre nagyobb hányada hátrányos helyzetű családokban lakóközösségekben, lepusztuló térségekben stressz-övezetekben él.

24

Összefoglalva

A rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta egy területi, társadalmi, gazdasági szétszakadás egyik indikátora

Az eddig alkalmazott gazdaságpolitika, szakpolitika nem tudta kezelni ezt a problémát

Ezt a folyamatot meg kell törni, az országot a foglalkoztatást és a termelékenységet egyaránt növelő fejlődési pályára kell állítani

Hogyan?

25 II. Mi lesz?

26

Versenyképes gazdaság és foglalkoztatás

Versenyképes 21. századi gazdaságban csak versenyképes 21. századi tudással lehet munkához jutni.

Az előző időszakban kiszorultak a foglalkoztatásból mindazok akik nem rendelkeztek a 20. századi piacgazdaságban szükséges alapkompetenciákkal

A következőkben ki fognak szorulni a foglalkoztatásból mindazok akik nem rendelkeznek 21. századi kompetenciákkal

Megállítható, megfordítható-e ez a tendencia?

27

Kompetenciák

Írás

Olvasás

Számolás

GondolkodásmódKreativitás és innováció, kritikai gondolkodás, probléma megoldás,

döntéshozatal, tanulási képesség, a tudás hatékony alkalmazásának

képességeMunkamódszerek

Kommunikáció, együttműködésMunkaeszközök

Információ megszerzése és feldolgozása, információs és kommunikációs

technológiák alkalmazásaÉletmód

Állampolgárság – helyi és globális, életmód és karrier , egyéni és

társadalmi felelősség, kulturális kompetenciák

Forrás: Assessment and Teaching of 21st Century Skills project

Alapkompetenciák 21. századi kompetenciák

28


60 65 70 75 80 85 90 95 100 105 80.00

100.00

120.00

140.00

160.00

180.00

200.00

220.00

240.00

1989

2011

?

1996

a

2008

29

Szerkezetváltás - közelmúlt1997 - 2008

29

-50

-40

-30

-20

-10

0

10

20

30

40

50

A feladatok jellege szerint

Nem rutin szolgáltatás és fizikaiRutin szellemi és fizikaiNem rutin analitikus és interaktiv

Nag

ybrit

tánia

Ném

etor

szág

Span

yolors

zág

Svájc

-40

-20

0

20

40

60

80

Képzettség

Alacsony Középfok Felsőfokú

Forrás:Oesch and Menes (2010)

3030

MTA KTI – Munkaerő-piaci előrejelzés (TÁMOP2.3.2)

• Közgazdaság- statisztikai modellkeret• Adatbank• Feltáró kutatások• Munkaerő-piaci előrejelzés készül 10 ágazatra és

200 foglalkozási csoportra, közép- és hosszú távra

• Előrejelzési jelentés a szakértő felhasználók számára amely jól áttekinthető módon értelmezi a számítások és kutatások eredményeit

• Web-alapú információs rendszer felépítése, amely a munkaerő-piaci előrejelzést a nem szakértő felhasználók (például álláskeresők, munkáltatók) számára elérhetővé teszi. http://elorejelzes.mtakti.hu

31

A kompetenciák hiánya – alacsony növekedési potenciál

Az ország hosszú távú növekedési potenciálját az emberi tőke minősége, a szükséges kompetenciák megléte vagy hiánya határozza meg

A magyar iskolások jelentős része nem rendelkezik az alapkompetenciák elsajátításához szükséges tanulási képességekkel sem.

A magyar iskolák jelentős része nem tudja megtanítani a gyerekeket a 21. századi kompetenciákra

A magyar felnőttek jelentős része nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal és nem rendelkezik a kompetenciák megszerzéséhez szükséges tanulási képességgel

32 III. MIT LEHET TENNI?„Az alkotó élethez szükséges oktatás a növekedés motorja.”

Róna Péter

33

Egy közgazdaság-tudományi perspektíva

Forrás: J.J. Heckman

34

OK! De mi a modell narratívája?

Invesztáljunk minél korábbi életkorban történő beavatkozásokba!

De pontosan mit kell csinálnunk? A válasz megköveteli az ok okozati összefüggést

létrehozó mechanizmusok megértését, a beavatkozások gondos előkészítését és

hatásvizsgálatát. Szükség van a tanulási folyamatot feltáró

idegtudományi, magatartástudományi, pszichológiai, oktatástudományi kutatásokra, a pedagógia gyakorlat tapasztalataira.

35

Közgazdaságtudományi, neuro-biológiai és magatartástudományi perspektívák

Közgazdaságtudomány: A koragyerekkori környezet hatása a felnőttkori munkapiaci sikerekre és kudarcokra

Magatartástudomány: A koragyerekkor meghatározó a felnőttkorban fontos kompetenciák elsajátítására való képesség szempontjából

Neurobiológia: a koragyerekkori események hatása a gyermeki agy fejlődésére

36

Célzott kutatások – fundamentális jelentőségű eredmények

Különösen fontosak a beavatkozások hatásait hosszú távon értékelő tudományos igényű

empirikus elemzések.

Science:Investing Early in Education. SCIENCE VOL 333. 19 AUGUST. 2011 . www.sciencemag.org/special/education2011/

http://www.sciencemag.org/special/education2011/




37

A feladat-végrehajtási kompetenciák szerepe a tanulásban

Diamond and Lee: Interventions Shown to Aid Executive Function Development in Children 4 to 12 Years Old. In: Science:Investing Early in Education. SCIENCE VOL 333. 19 AUGUST. 2011 www.sciencemag.org/special/education2011/

Feladat-végrehajtási készségek (intuíció, meggondolt és kevésbé impulzív reakciók, koncentrálóképesség önfegyelem)

A feladat végrehajtási képességek korai fejlesztésének eredményei. A legsikeresebb módszerek kombinálják a célzott fejlesztéseket a szociális készségek és a fizikai készségek fejlesztésével. (Közösségi játékok, jóga, harcművészetek, zene, tánc ….. )





38

A gyermekkori önkontroll hosszú távú hatásai

J. Heckman (ed.) 2010: a gradient of childhood self-control predicts health, wealth, and public safety. PNAS | February 15, 2011

39

Egy fejlődésbiológiai keret a tanulási, magatartásbeli és egészségi különbségek megértéséhez

jó

rossz

Gondozás

Fizikai, kémiai,Épített környezet

egészséges

egészségromboló

Személyes kapcsolatok

Odafigyelőtámogató

Elhanyagoló, káros

Genetikus örökségés a környezet interakciója

Kumulatív hatások

A szenzitív periódusokban Bekövetkezett biológiai hatásokHosszú távú következményei

Oksági mechanizmusok

Pszichológiai adaptációk és károsodások

Egészséggel kapcsolatosmagatartások

javít

károsít

Oktatási eredményekGazdasági termelékenység

jó

rossz

Fizikai és mentális egészség

jó

rossz

Forrás: Shonkoff 2010.

Az egészséges fejlődés alapjai Korai károsodások forrásai

A tanulás, magatartás és egészségfelnőttkori jellemzői

Idegrendszer

Immunrendszer

40

Alapkoncepciók I.

A koragyerekkori fejlesztés alapozza meg a közösség, és a gazdaság fejlődését, ez teszi képessé a gyermekeket a sikeres és egészséges életre.

Az emberi agy szenzitív periódusok sorozatán keresztül fejlődik. Ezek szorosan kapcsolódnak speciális képességeinkhez.

Az egészséges fejlődés alapfeltétele a szoros, személyes visszacsatolásokon alapuló kapcsolat a szülő, gondozó és a gyermek között.

41

Alapkoncepciók II.

Az agy és a kognitív képességek egyaránt alulról felfele épülnek fel, ahol a korábban megszerzett képességek alappillérei a későbbiekben megszerezhető képességeknek.

A gyermekkorban elszenvedett mérgező stressz-hatások rendkívül károsak a fejlődő agyra és egész életre kiható következményekkel járnak a tanulási képességekre, magatartás zavarokra, a fizikai és mentális egészségre.

A koragyerekkori fejlődéshez megfelelő környezet kialakítása sokkal kevésbé költséges mint az élethosszig tartó problémák kezelése.

42

.

IV. Tudomány és szakpolitika

43

Paradoxon

A 21. századi kompetenciák sikeres elsajátítása csak akkor lehetséges ha a koragyerekkorban megóvtuk a gyereket a negatív hatásoktól és a fejlődés egymásra épülő szakaszaiban a gyermek megkapta a fejlődéshez szükséges feltételeket

Minél erősebb a 21 századi kompetenciák megléte annál fontosabb ez az összefüggés

Magyarországon a gyermekek egyre nagyobb hányada olyan környezetben, stressz-övezetekben él ahol nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges feltételeket és ahol nem védik meg a mérgező stressz-hatásoktól.

44

Ha ezen nem tudunk változtatni

A gyerekek jelentős része egész életére kiható ártalmakat szenved már a magzati életszakaszban

Egész életére kiható ártalmakat szenved kisgyerekkorban, amely később már nem, vagy csak részben korrigáltató az óvodai és iskolai fejlesztési programokkal

Nem szerzik meg a tanuláshoz és a sikeres élethez szükséges végrehajtási kompetenciákat

Nem tudják elsajátítani a 21. században elengedhetetlen alapkompetenciákat

45

?

Hogy jön ide az adósságcsökkentés és a

költségvetési deficit lefaragása?

46

J.J. Heckmann: Letter to the Joint Select Committee on Deficit Reduction. 2011. szeptember 11.

„… Nem kétséges, hogy csökkentenünk kell a szövetségi költségvetés hiányát. A

kérdés az, hogy van e bátorságunk új módon gondolkodni, kijavítani korábbi

hibáinkat, abbahagyni mindazt ami eredménytelen és abba invesztálni ami

működik.”

47

Mi a probléma?

.. Amerika súlyos problémája a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő hiánya.

… A költségvetés hiánya nagymértékben a munkaerő kompetencia hiányára vezethető vissza.

A közelmúlt kutatásai feltárták ennek a hiánynak az alapvető okait.

… Az ország nem képes versenyben maradni a globális gazdaságban, ha nem képes ellátni a szükséges kompetenciákkal azokat az egyre növekvő számú gyermekeket, akik nincsenek felkészülve az iskolára, a munkára, az életre.

48

Mit tegyünk?

A kora gyerekkori fejlesztések több és nem kevesebb forrást igényelnek

A minőségi koragyerekkori fejlesztés hatalmas hozamokkal jár, mérlegeljük a költségeket és hasznokat a költségvetési döntések előkészítésekor

Válasszunk: vagy korai beavatkozásokkal csökkentjük a későbbi iskolai eredmények különbségeit vagy az állam később sokkal nagyobb költségekkel kezeli a korai beavatkozások hiányából eredő hatalmas gazdasági és szociális problémákat

A koragyerekkori egészséges környezet nagymértékben determinálja a későbbi egészségügyi kiadásokat

Az államnak különös figyelmet kell fordítania a veszélyhelyzetben lévő gyermekekre

A szakpolitika formálói támaszkodjanak a már bevált modell programokra

Gyűjtsék, elemezzék az életpálya egészére vonatkozó adatokat Támaszkodjanak a magán kezdeményezésekre a koragyerekkori

beavatkozások területén is.

49

Koragyerekkor – lehetőségek és veszélyek

Jack P. Shonkoff (2011):

„A koragyermekkorban megszerzett alapokra épül a későbbi felelős állampolgári tudat, a gazdasági prosperitás, az egészséges közösségek, a következő generációk felnevelése. A gyenge alapok aláássák az egész nemzet társadalmi és gazdasági életképességét.”

50

H. L. Mencken:

„Minden bonyolult problémára van egy

megoldás amely egyszerű, plauzibilis és rossz.”

51 Köszönöm a figyelmet!

Fazekas Károly igazgató,

Documents