Eü. szervezetek menedzsmentje

Eü. szervezetek menedzsmentje

Előadók: Dr. Petke ZsoltSemmelweis Egyetem ETK 2011/2012. tanév

II. Az egészség gazdasági hatása. Egészségpolitika, egészségügyi szektor és egészségügyi rendszer értelmezése - gazdasági szemszögből

Az egészségi állapot befolyásoló tényezői

Biológiai meghatározottságokPl. életkor, öröklődő

betegségek, férfiak/nők Környezet

Pl. társadalmi, gazdasági, kulturális környezet

ÉletmódPl. életstílus, vásárlási

szokások, étkezés Egészségügyi rendszer

Pl. népegészségügy, egészségügyi szolgáltatások

Az egészségi állapot gazdasági hatása az egyénre

(a) A munkavállaló egyén munkaerőpiaci részvétele (előnyben részesítés, hiányzás)

(b) Az idő előtti nyugdíjazás (c) A beteg egyént ápoló családtagok

munkaerőpiaci helyzete (több munka vs. otthoni ápolás)

Az egészség kettős hatása a gazdaságra

egyrészt javítja az anyagi feltételeket (életmód, környezet)

másrészt a társadalmi részvétel révén a biztonságérzetet növeli (közfeladat, szolidaritás, pozitív jövőkép)

„JÓLÉTet teremt”

Egészségpolitika

az állampolgárok egészségügyi szükséglete alapján az egyenlő hozzáférést biztosító egészségügyi szolgáltatások összessége, amely: – egészségiállapot-orientált – esélyegyenlőségre törekszik – finanszírozása átlátható – az egyének számára választási lehetőséget biztosítALAPJA: az egészségi állapot és befolyásoló tényezőinek

felmérése

Egészség(politika) befolyásoló tényezői – Élettartam vs. Eü. kiadások

Egészség és képzettség

Elősegíti az egészségesebb életvitelt Tudatosabbá teszi a kockázatokat

középiskolai végzettségnél alacsonyabb képzettségűek 50 %-a ítélte jó-nak vagy nagyon jónak az egészségét,

míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében az arány közel 75 %

Egészség és foglalkoztatottság

A magas foglalkoztatási arány vagy a kismértékű munkanélküliség a jóléttel kiegészülve csökkenti a halandóságot

A foglalkoztatottság pozitív hatással van az élet hosszúságára - minőségi munka esetén

Rossz minőségű munka sajátos munkavégzési problémákat okoz – kezelése fokozott munkavédelemmel

baleset, sérülés, foglalkozási megbetegedés

Munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi problémák: az izom- és a csontmegbetegedések, stressz, a tüdőbetegségek, a szív- és érrendszeri zavarok

Egészség és jövedelem

A nagyobb jövedelem gyakran jobb egészséggel A nagyobb jövedelemmel rendelkezők nagyobb valószínűséggel

fordulnak szakorvoshoz, míg a kisebb jövedelműek inkább az általános orvosi kezelést választják.

Kis jövedelem és a szegénység a rossz élet- és munkakörülményekhez és a rossz minőségű életmódhoz kötődik Nagyobb fokú szociális elszigetelődés, kevésbé elérhető a

megfelelő minőségű megelőző vagy gyógyászati (például: gyógyszeres kezelés vagy kórházi ápolás) egészségügyi ellátás

A magyar lakosság egészségi állapota (Vitrai, 2006, n=208 cég) mint „alap”

Hazai egészségpolitika problémái (Vitrai, 2006)

Az egészségügy gazdasági alapproblémája

A nem-piaci egészségügyi rendszerek egy piaci elveken működő egészség-szektorba vannak beágyazva

Egészség-szektor kettős funkciójából következő érdekellentét: Betegek gyógyítása Szektor dolgozóinak megélhetése

Ami egészségügyi kiadás (társadalom részéről) = egészség-szektor számára bevétel (ágazatnak)

Egészségügyi rendszer és egészség-szektor

Egészségügyi rendszer: Azon tevékenységek és intézményrendszerek összessége, amelynek elsődleges célja az egészség előmozdítása, helyreállítása, stabilizálása (közegészségügy, hagyományos és alternatív intézmények, környezetvédelmi rendszerek, eü.személyzet képzése, gyógyszer-kiskereskedelem, rehabilitáció, kutatások, természetgyógyászat, …)

Egészség-szektor:a fenti tevékenységeken felül kiterjed a gyógyszergyártás, gyógyszerforgalmazás, orvosi műszer- és segédeszközgyártás, keresőképtelenséggel összefüggő pénzügyi, biztosítói támogatások (táppénz, rokkantsági t., anyasági t.,) körére is

1997. évi CLIV. törvény szerint a magyarországi egészségügyi szolgáltatási rendszer részei

– népegészségügy (egészségfejlesztés, család- és nővédelmi gondozás, sportegészségügyi gondozás, ifjúság-egészségügyi gondozás, környezet és település-egészségügy, élelmezés- és táplálkozás egészségügy, járványügy, sugáregészségügy, munkaegészségügy),

– megelőző ellátások (prevenció), – szűrővizsgálatok, egészségügyi ellátás (alapellátás,

járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg – szakellátás),

– ügyeleti ellátás,

– mentés, – betegszállítás, – ápolás, – haldokló betegek gondozása

(hospice), – orvostechnikai eszközellátás, – gyógyszer-kiskereskedelem,

pszichoterápia és klinikai szakpszichológia,

– rehabilitáció, természetes gyógymódok,

– természetgyógyászat, – várellátás, – orvostudományi kutatások, – katasztrófa-egészségügyi ellátás, – egészségügyi szakértői

tevékenység

Melyik a gazdaságosabb? Prevenció vs. gyógyítás

PREVENCIÓTÍPUSOK: Primer (Elsődleges) prevenció: betegség megelőzés és

állapotjavítás nem egészségügyi ellátás eszközeivel való módja (környezeti ártalmak, tömegsport, rekreáció adótámogatása)

Szekunder (másodlagos) pr.: elsődleges cél az eü.állapot felmérése és nem kuratív eszközökkel történő javítása (szűrések, védőnői tanácsadás, családvédelem)

Tercier (harmadlagos) pr.: a beteg panasza alapján az orvos konkrét gyógyító tevékenységet és a konkrét panasztól független szűrővizsgálatot vagy tanácsadást végez (teljes fül-orr-gége rákszűrés halláspanasz esetén)

Quaterner (negyedleges) pr.: a beteg konkrét panaszaira vonatkozó terápiás javaslatok és tanácsadás

EGÉSZSÉGÜGYI TURIZMUS Bármelyik prevenciótípusban előfordulhat. (gyógyfürdők, rekreációs programok,

egészséges életmód-táborok és programok, karcsúsító kúrák, gyógytorna, stb.)

EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER TÉNYEZŐI

Egészségügyi ellátás* formái Gyógyítás és prevenció egysége Országos, területi, megyei és helyi

szintek koordinálása Egészségügyi szakemberigény és

egészségügyi oktatás/képzés összhangja

Az egészségügyi ellátás - szakmai céljai és formái

1. Az élet meghosszabbítása betegségek kiküszöbölése (prevenció) betegségek meggyógyítása (kuráció) állapot stabilizálása (kuráció)

2. Életminőség javítása egészségben töltött életévek számának növelése (prevenció) fájdalom csillapítása (kuráció) elveszett funkciók pótlása,fejlesztése vagy helyettesítése

(rehabilitáció és habilitáció) testi - lelki alkalmazkodás segítése a kialakult állapotokban

3. Populációs (köz)érdekek érvényesítése közegészségügy járványügy

Kapcsolódó fogalmak

Alapellátás: a lakóhelyen elérhető természetbeni ellátás: házi-,fog-, üzem-, iskola-, gyermekorvos, védőnő, ügyelet

Közgyógyellátás: Alanyi vagy rászorultsági (szociális) alapon való térítés nélküli ellátás (kb. 500.000 fő/közgyógyigazolvány)

WHO (World Health Organization): Az ENSz Egészségügyi Világszervezete (1946-tól:Genf) „Health for all 2000”-koncepció

BNO: A betegségek nemzetközi osztályozási rendszere WHO által kidolgozva

RKV: Randomizált klinikai vizsgálatok, egy adott beavatkozás (preventív v. gyógyító) hatékonyságának mérése, amely a véletlenszerűen összeállított kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításán alapszik, a randomizálás biztosítja a homogén mintát

Hospice: A gyógyíthatatlan betegek ellátására szakosodott ellátás, alapítványi, karitatív, otthoni ápolással

Az egészségügy rendszerkritériumai

Hatékonyság és eredményesség

A hatékonyság olyan állapot, amelyben az erőforrásokat (eszközöket) úgy használják fel, hogy a lehető legtöbb eredményt éri el. Különböző gyógyító-megelőző eljárások olyan aránya, amely

összességében a legnagyobb állapotjavulást (egészségnyereséget) biztosítja

Az eredményesség fogalma alatt egy egészségügyi beavatkozás hatásosságát értjük. Egy adott egészségügyi eljárás (pl. gyógyszer, műtét,

kezelés) milyen mértékben képes elérni a kívánt (elvárt) terápiás hatást

Az egészségügyi rendszer céljai és eszközei