1 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VEZETÉSTUDOMÁNYI INTÉZET A LISONORM SVÉD PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSÉNEK PROJEKTJE ÉS ÉRTÉKELÉSE TIMKÓ ISTVÁN 2020
1
MISKOLCI EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
VEZETÉSTUDOMÁNYI INTÉZET
A LISONORM SVÉD PIACRA TÖRTÉNŐ
BEVEZETÉSÉNEK PROJEKTJE ÉS ÉRTÉKELÉSE
TIMKÓ ISTVÁN
2020
2
Tartalomjegyzék
Bevezetés 4
1. Egészség 6
1.1.Hogy mi is az az egészség? 6
1.2.A gyógyszer fogalma 6
2. Projektmenedzsment 9
2.1. Alapfogalmak, definíciók 9
2.2. A projektmenedzsment folyamatai 11
2.3. A projektháromszög 12
2.4. A projektek csoportosítása 13
2.5. A projekt környezete 14
2.5.1. A steakholderek 14
2.5.2. A projektek érintettjei 15
2.6. A projekt alapelvei 17
2.7. A projekt típusai 19
2.8. A projekt életciklusa 21
2.9. A projektmenedzsment 10 tudásterülete 24
2.10.
Projektmenedzsment szervezetek 25
3. A Richter Gedeon Nyrt. bemutatása 27
3.1. Története 27
4. A projekt bemutatása és elemzése 30
4.1. A Lisonorm svéd piacra történő bevezetése 30
4.2.A svéd hipertóniás gyógyszerek piaca 31
4.3.C9B ATC kódú kombinált hipertóniás gyógyszerek 31
4.4. A bevezetés nettó jelenértékének számítása 36
4.5. Törzskönyvezési eljárások 37
4.6. Háziorvosok és egészségügyi központok 38
4.7. Gyógyszertárak 41
3
4.8. Gyógyszertári értékesítés 45
5. Javaslatok, fejlesztési lehetőségek 50
5.1. Helyi szabályozások 53
5.2. A gyógyszerek helyi támogatásának helyzete 54
6. Összefoglalás 55
7. Summary 56
Irodalomjegyzék
Táblázatjegyzék
Ábrajegyzék 59
4
Bevezetés
Napjainkban az egészségünk megőrzése és a betegségek helyreállítása és kezelése, központi
szerepet tölt be az emberek életében. A betegség legegyszerűbb megfogalmazása nem más
mint, az egészség ellentéte, a testi-lelki- szellemi egyensúly felborulása. A betegségek
sokfélék lehetnek: örökletes, szervi eredetű, parazitás vagy sérülésből eredő.
A mai modern és digitalizált világban egyre nehezebb dolga van a laikusoknak, és
szakembereknek egyaránt, ha releváns ismeretekhez szeretnének jutni. Elegendő beírni az
internet keresőrendszerébe azt, hogy „magas vérnyomás” és rögtön több, mint két és fél
millió találat ugrik elénk. Az öngyógyítástól és otthoni praktikáktól kezdve a fórumokon
vitatkozókon keresztül, egészen eljuthatunk a gyógyszerek reklámozásáig is.
A megbetegedések egyik ellenszere a gyógyszer. Rengeteg véleményről és szokásról
hallhatunk. Egyesek soha nem vesznek be, mások csak akkor nyúlnak hozzá, ha nagyon
megkívánja a helyzet és van olyan csoport is, akik a legkisebb fájdalomra vagy
betegségtünetre is rögtön „igénybe veszik segítségét”.
A végzettségemet tekintve egészségturizmus szervező vagyok, aki az egészségüggyel
kapcsolatos gazdasági feladatokat látja el. Tanulmányaim során egyre jobban érdekelni
kezdett a közgazdaság, ezért is választottam a Miskolci Egyetem Ellátásilánc menedzsment
Msc. szakját. Mindig is odafigyeltem az egészséges életmódra, rendszeres sportolásra és
egészségmegőrzésre és érdekeltek az egyes betegségek gyógymódjai és kezelési lehetőségei
is.
Témaválasztásom indokolják a korábban leírtak, illetve jelenlegi munkahelyem a DVTK,
ahol sportszervezőként dolgozom. A klubnál kiépített kapcsolataim által sikerült több
információt kapnom és mélyebb betekintést nyernem egy meghatározó gyógyszergyártó
cégbe a Richter Gedeon Nyrt.-be.
A dolgozatomban egy általuk gyártott hipertóniás, azaz magas vérnyomás elleni gyógyszert
vizsgáltam és annak Svédországba való bevezetésének projektjét.
5
Ahhoz, hogy sikeresen tudjam tanulmányozni a projektet szükségem, lesz szakmai tudásra
is, amelyet a projektmenedzsmenttel foglalkozó szakirodalmakból tudok meríteni. Az
alaptudás mellett különböző technikák és módszerek megismerése során szeretném
kiválasztani a legmegfelelőbbet, amivel tudom elemezni a projektet.
„A gyógyszereket nem bevenni, hanem eladni kell.” (Richter Gedeon)
Tulajdonképpen egyetértek a Richter Gedeontól származó idézettel, amely kendőzetlen
őszinteséggel világít rá arra, hogy a gyógyszeripar, más kevésbé szigorúan szabályozott
iparágakhoz hasonlóan profitorientált.
6
1. Egészség
1.1 Hogy mi is az az egészség?
Az egészség fogalma a WHO 1948-as álláspontja alapján: Az egészség teljes fizikai,
szellemi,/mentális/, társadalmi /szociális/jólét állapota, nem csupán a betegség illetve a
képességcsökkenés hiánya. Azonban fogalma alá tartozhat egy bizonyos fizikai és mentális
egyensúly, amely megléte esetén az egyén legoptimálisabb teljesítményre képes a társadalmi
elvárásokkal – családi, munkahelyi, környezeti-szemben. (Parson,1972)
Az egészségtudatosság fogalma: Az egészségtudatos magatartás az egyén szemléletének,
viselkedésének, tevékenységének összessége annak érdekében, hogy minél tovább és minél
egészségesebb maradhasson. Ennek során döntéseiben fontosnak tartja és érvényesíti
egészségszempontjait saját maga és szűkebb – tágabb környezete érdekében. Szokásainak
tudatos kontrollálásával /pl.: Helyes táplálkozás, testmozgás, szexuális szokások,
egészségkárosító magatartások, káros szenvedélyek kerülése stb. Tevékenyen részt vesz
egészségének fejlesztésében.1
1.2 A gyógyszer fogalma
"Gyógyszer bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére
vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy
keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén
az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az
orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten
alkalmazhatók." 2
1 Letöltés helye:
https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9gtudatos_magatart%C3%A1s Letöltés
időpontja: 2020.03.30. 2 Letöltés helye: https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Gy%C3%B3gyszer Letöltés időpontja: 2020.03.30.
7
Más aspektusban a 2005. évi XCV. törvény (Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről
és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról) 1§. 1. pontja
egyértelműen meghatározza a gyógyszer fogalmát: gyógyszer: bármely anyag vagy azok
keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható
termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai,
immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani
funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása
érdekében az emberi szervezetben, vagy emberi szervezeten alkalmazhatók.
A gyógyszer emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére szolgál. A gyógyszerek
terápiás hatásosságának (gyógyhatás) igazolásához alapos, a termékek minden hatására és
mellékhatására kiterjedő laboratóriumi, majd állatkísérlet-sorozatot, végül egészséges és
beteg emberek bevonásával klinikai vizsgálatokat kell végezni.
A gyógyszerként használt szerek eredetük szerint lehetnek:
• növényi
• állati
• ásványi anyagok
• mesterségesen előállított (szintetikus anyagok) vegyületek
Ezekből a vegyületekből előkészítés és feldolgozás után alapgyógyszer készül, amelyből
később különböző műveletekkel állítják elő magát a gyógyszerkészítményt, amit kaphatunk
a gyógyszertárakban.
A gyógyszerek forgalomba kerülését törzskönyvezés előzi meg, illetve a gyógyszerek a
gyógyszergyártók által fantázianeveket is kapnak. A gyógyszer hatásának azt nevezzük, ha
a hatóanyag a kötődési ponthoz csatlakozik, reakcióba lép a szervvel és annak működését
átmenetileg meg is változtatja. A kötődési pontot másnéven receptoroknak nevezzük.
A kötődési helyek kétfélék lehetnek:
- elsődleges kötődési helyek: ahol a szer a főbb hatását kifejti, a legnagyobb mértékben
változtatja meg a szerv működését, ezt a helyet nevezzük a gyógyszer
támadáspontjának
- másodlagos kötődési helyek: ezek felelősek a mellékhatásokért, ugyanis a gyógyszer
anyaga a szervezet más pontjához is kötődhet.
Hatásidőt vizsgálva lehet: rövid, hosszú, elhúzódó (retard), hosszantartó (depó).
8
Ahhoz, hogy a gyógyítóhatás létrejöjjön megfelelő mennyiségű gyógyszermolekulára van
szüksége a szervezetnek. Ugyanakkor ez a dózis túlzásba is vihető, túladagolás esetén
halálos is lehet.
9
2. Projektmenedzsment
2.1 Alapfogalmak, definíciók
Maga a projektmenedzsment mint szó, két tagból tevődik össze. A projektből, illetve a
menedzsmentből. Ha külön értelmezzük a tagokat, az alábbi jelentésekkel és definíciókkal
bírhatnak:
Projekt:
Görög Mihály szerint: „Projekt minden olyan tevékenység, amely egy szervezet számára
olyan egyszeri és komplex feladatot jelent, amelynek teljesítési időtartama (kezdés és
befejezés), valamint teljesítésének költségei (erőforrások) meghatározottak, és (hasonlóan a
stratégiai célfeladatokhoz) egy definiált cél (eredmény) elérésére irányul, Egy konkrét
projekt eszerint leírható, illetve definiálható: a célként elérendő eredménnyel, a teljesítés
időtartamával, és a teljesítés költségkeretével.”(Görög, 2001, 16.o.)”.3
„A projekt egy egyedi, ideiglenes, multidiszciplináris és szervezett törekvés, a kitűzött
eredmények elérése érdekében az előre meghatározott követelmények és korlátok betartása
mellett.” (International Project Management Association, 2015, 27. old.) 4
Papp Ottó a kockázatok előzetes demonstrálásával, elemzésével egészíti ki a meghatározást.
Szerinte a projekt:
• „ konkrét célok és eredmények érdekében,
• adott idő-, költség-, és erőforrás korlátok között,
• meghatározott minőségi és teljesítménykövetelmények mellett
• lehetőleg minimális (illetve erőforrás) felhasználásával,
• elfogadható kockázati szint mellett,
3 Görög Mihály: Általános projektmenedzsment (Aula Kiadó, 2001), 16. oldal 4 International Project Management Association (2015). IPMA International Competence Baseline (4.
kiadás). International Project Management Association (IPMA), Amszterdam 27. oldal
10
• valamilyen egyértelműen definiált termék (létesítmény, szolgáltatás) létrehozására
irányuló tevékenység (ill. egymással összefüggő tevékenységsor)”
Berényi László szerint a projektek főbb jellemzői a következők: - „egyszeri nem
ismétlődőerőfeszítésről van szó, nem folyamatosan végzett termelési szolgáltatási
tevékenységről, 14 Berényi László: Projektmenedzsment: a projektek szervezetbe illesztése
(Bíbor Kiadó, 2015), 19. oldal 13 - egyedi újszerű, addig nem ismert vagy nem létező
eredményt állít elő (legalább a szervezet számára újdonságtartalma van), - időben behatárolt,
jól definiált kezdési és befejezési időpontja van, - megszokottól eltérő munkamódszereket,
munkaszervezést igényel” (Berényi, 2015, 13. o.)5
Blaskovics Bálint (2014) pedig így definiálja a projektet:
„A projekt olyan törekvés, amelynek célja egy jól definiált eredmény megvalósítása egyedi
tevékenységek halmazán keresztül az erőforrások hatékony felhasználása által”
Menedzsmentnek pedig az erőforrások koordinálásának folyamatát nevezzük, amelyeknek
feladata a szervezeti célok elérése. Menedzselésre nem csak az üzleti vállalkozásokban van
szükség, hanem a non-profit szervezetekben is. Ezeknek a szervezeteknek ugyanúgy
szüksége van arra, hogy a működésükhöz szükséges erőforrásokat megszerezzék és
felhasználásukkal, átalakulásukkal a szervezet céljainak megvalósítását lehetővé tegyék.
A projektmenedzsmentet az alábbi fogalmak szerint definiálhatjuk:
"A projektmenedzsment a projekt valamennyi szempont szerinti megtervezése,
követése és ellenőrzése, és mindazok motiválása, akik részt vesznek a projekt céljainak az
előre meghatározott időben, költségkereteken belül és megfelelő minőségben történő
megvalósításában.” (PRINCE2 projektmenedzsment módszertan)
"A projektmenedzsment a projektkövetelmények teljesítése érdekében végzett
tevékenységek során a tudás, képességek, eszközök és technikák alkalmazása."(PMBOK
(Project Management Institute – PMI))
5 Berényi László: Projektmenedzsment: a projektek szervezetbe illesztése (Bíbor Kiadó, 2015), 13. oldal
11
„"A projektmenedzsment a projekt végrehajtása során alkalmazott vezetéssel
kapcsolatos feladatok, technikák, eszközök, valamint a vezetésszervezés
összessége."(Német Szabványügyi Intézet – Deutsche Institute für Normung))
„A projektmenedzsment – egy vagy több személy által végzett – tudatos
erőfeszítések folyamata, mely az erőforrások (tudás, képességek, eszközök, technikák, pénz)
tervezéséből, irányításából és ellenőrzéséből áll, annak érdekében, hogy a projekt
megfeleljen a partneri követelményeknek, a kitűzött céloknak, illetve idő- és
költségkorlátoknak.” (Henczi L.- Murvai L. 2012, p. 41.)
2.2 A projektmenedzsment folyamatai
1. ábra Projektmenedzsment folyamatai Forrás: Lambertné Katona Mónika, Dr Szatmári Ferenc: Projekmenedzsment 106
Ahogy a fenti ábrán látható a projektek megvalósítása pontos és részletes tervek alapján
történnek és koordinált csapatmunka eredményei. A sikert a termék- és projekt minőségében,
a határidők és költségvetés betartásában és az ügyfél-elégedettség fokával mérik. A
6 Hozzáférés: http://moodle.bgf.hu/nymet411c/Projekt/22_projektmenedzsment_folyamatok.html
Letöltés dátuma: 2020.04.15.
12
projektmenedzser feladata, hogy felügyelje és kontrollálja azt a munkát, ami szükséges,
hogy a projekt eredményesen záruljon és sikeresként legyen elkönyvelhető.
2.3 A projektháromszög
2. ábra Projektháromszög Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-
0019_Projektmenedzsment/ch02.html 7
A projektháromszög eredete máig nem tisztázott, de a szakirodalomban az 1950-es évek óta
emlegetik ezen a néven a projekt három fő korlátját. A projektháromszög tartalmi lényege,
hogy egy adott projektfeladat mindig meghatározható három elemmel: az elérendő
eredménnyel, a teljesítés időtartamával és a teljesítés költségkeretével. A háromszögalakú
ábrázolása magyarázatot ad arra, hogy a projektben a három elem között kölcsönös
összefüggés található. Egyik sem változtatható meg anélkül, hogy az ne idézne elő változást
a másik kettő közül legalább az egyikben. Eszerint az összefüggés szerint a meghatározott
eredmény kevesebb időtartam alatt is elérhető, de ez csak megnövekedett költségek mellett
lehetséges. Ennek az állításnak az ellentéte is igaz, a projekt nagyobb időtartam
megvalósulása mellett költséghatékonyabb megvalósítást eredményez.
7 Letöltés helye: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-
0019_Projektmenedzsment/ch02.html Letöltés időpontja: 2020.04.05.
13
2.4. A projektek csoportosítása
A projekteket kezdeményezőjük, időtáv, téma és komplexitás szerint is meg tudjuk
közelíteni.
A projektek témájuk alapján lehetnek:
❖ Építési projektek
❖ Fejlesztési projektek (pl.: termék)
❖ IT projektek
❖ Logisztikai projektek
❖ Környezetvédelmi projektek
❖ Marketingprojektek
Komplexitás szerint
❖ Egyszerű,
❖ Komplex, összetett,
❖ több projektből álló programot és
❖ Mega-, gigaprojekteket különböztetünk meg,
Kezdeményező szervezet alapján (résztvevő) megkülönböztetünk:
❖ Belső projektet,
❖ Külső projektet,
❖ Részlegen belüli és
❖ Részlegek közötti projektet.
Időtáv szerint
❖ Rövid távú,
❖ Középtávú és
❖ Hosszú távú projektet különböztetünk meg.
14
2.5 Projektkörnyezet
2.5.1 A stakeholderek
A steakholderek azon személyek, csoportok és szervezetek, akik (amelyek) valamilyen
módon befolyásolják vagy befolyásolhatják egy projekt(szervezet) céljainak
megvalósulását. Tehát tulajdonképpen mindenki steakholdernek tekinthető, aki valamilyen
formában részt vesz a projekt megvalósításában.
„A projektmenedzsment tudományt egy fafeldolgozó szerszámkészlethez hasonlíthatjuk.
Mindkettőt azonos célra tervezték, és mindkettővel hihetetlen eredmények érhetők el, ha
mesterkézbe kerülnek” (Eric Verzuh, 2005, 46.o.) 8
Az előbbi idézetet alátámasztva – minden projektnek van egy projektmenedzsere, aki a
kitűzött cél és a projekt megfelelő végrehajtásáért, valamint a különböző funkciók
betöltéséért is felelős. Feladata, hogy a projektben résztvevőket, azaz a steakholdereket
közös munkavégzésre menedzselje.
3. ábra http://pctrs.network.hu/clubpicture/
8 Verzuh,E. (2005): Projektmenedzsment (HVG Kiadó) 46.oldal
15
2.5.2 A projekt érintettjei
„A projekt érintettje az a személy, szervezeti egység vagy szervezet: aki aktívan részt vesz
a projektben, vagy akinek érdekeit a projekt végrehajtása vagy befejezése pozitívan vagy
negatívan befolyásolja.” (Berényi, 2015, 21. o.)9
Érintettek kapcsolata a projekttel:
• ügyfél/felhasználó: a projekt terméket, eredményt használja
• szponzor: biztosítja a projekt pénzügyi erőforrásait
• porfóliómenedzser/programmenedzser: szervezeti szinten felelősek, hogy a
projektek illeszkedjenek a szervezeti stratégiához, illetve egymáshoz is
• projektiroda: szervezeti egység, ami változatos feladatokat láthat el, általában a
tervezés és háttértámogatás terén
• projektmenedzser: a projektcélok eléréséért, a projektmenedzsmentért felelős
személy.
• projekt team: a projekt tevékenységeit végrehajtó személyek
• funkcionális vezető, vonalbeli vezető: szakterületi vezetők, akik az erőforrásokkal
elsődlegesen rendelkeznek
• üzleti partner: szervezeten kívüli személy vagy szervezet, akinek a terméke és/vagy
tevékenysége hatással van a projektre, tipikus példája a beszállító (Berényi 2015, 22.
o)10
Megkülönböztetünk külső és belső, illetve közvetett és közvetlen érintettetek, ezeket az
érintettek besorolásánál figyelembe kell venni. Ezen felül azt is fontos megvizsgálni, hogy
az érintettnek milyen minőségben kötődnek a projekthez, ezalapján ismerhetünk támogató
és nem támogató érintetteket is.
9 Berényi László: Projektmenedzsment: a projektek szervezetbe illesztése (Bíbor Kiadó, 2015), 21. oldal 10 Berényi László: Projektek szervezetbe illesztése (Bíbor Kiadó, 2015), 22. oldal
16
4. ábra A projekt érintettjei Forrás: Huber (2011) 11
2.6 A projekt alapelvei
A projektnek is vannak olyan alapelvei, amelyet elfogad a szakma és segítségként szolgál a
kiindulópont meghatározásában és építőkőként is tekinthetünk rájuk, amelyek alapján
bármely projektmunka elkészíthető.
Ezek az alapelvek a következőek:
11 Huber Tamás: Projekttervezés és projektmenedzsment, egyetemi jegyzet, ELTE TTK, Budapest, 2011. 57
old.
17
5. ábra Forrás: Herczeg Iván 200912
Első alapelv:
CÉLRENDSZER
A projektnek van egy pontosan meghatározott, világos célja, amely kifejezi, mit akarunk
csinálni, kiknek és miért fontos a megvalósítása. Egy projekt több célt is kitűzhet, ezek
egymásra épülő összességét célrendszernek nevezzük. A cél funkcionális szerepet tölt be a
projektek életében, vagyis nélküle nincs miről beszélnünk. Egy célt pedig akkor érünk el, ha
megfelelő minőségű eredményt kapunk. Tehát megállapíthatjuk, hogy a cél és a minőség
összetartozó fogalmak.
Második alapelv:
KORLÁTOZOTT ERŐFORRÁSOK
Minden olyan emberi vagy tárgyi eszközt ide értünk, ami szükséges a projekt
megvalósításához, költségbe kerül és a felhasználásuk korlátozott.
Az erőforrások típusai:
12 Herczeg Iván: Projektmenedzsment, oktatási segédanyag – egészségügyi projektmenedzser
képzés, Semmelweis Egyetem ETK, Budapest, 2009.
18
• anyagi jellegű (nyersanyag, energia)
• technikai jellegű (gépek, eszközök, épületek)
• emberi jellegű (tudás, tapasztalat)
• pénzügyi jellegű (készpénz, értékpapír, hitel, beruházás)
• kereskedelmi jellegű (értékesítés)
• katalitikus, azaz gyorsító jellegű erőforrás (goodwill, PR, minőség, cégimázs)
• információs jellegű (kapcsolatrendszer, hozzáférhetőség, információ- és adatkezelés)
Egyes tényezők katalizátorként gyorsítják a folyamatot, ezeket katalitikus erőforrásoknak
nevezzük. Egy cég jó hírneve, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenysége,
korábbi referenciái, támogatóinak köre, ügyfélorientált piaci magatartása erősen
befolyásolhatják a projekt működését. Ma már az információ számszerűsíthetően is mérhető
piaci értékkel bír. A megfelelő mennyiségű információ csökkenti a piaci kockázatot és segíti
a tervezési folyamatot. 13
Harmadik alapelv:
HATÁRIDŐK
Mindegyik projektnek van kezdési és lezárási időpontja. Ahhoz, hogy a meghatározott időn
belül elkészüljünk, szükséges a munkafolyamatokat ütemezni, és az erőforrásokat is
hozzárendelni. A leggyakrabban használt időütemezési módszer a Gantt-diagram.
Negyedik alapelv:
KOMPLEXITÁS ÉS EGYEDISÉG
Minden projekt egyedinek tekinthető, ugyanis egyedi terméket hoz létre. Ez lehet
autótervezés, építészeti vagy művészi alkotás, egy termék bevezetése a piacra.
13Letöltés helye: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-
0017_35_projektmenedzsment/ch01.html#ftn.id477198 letöltés dátuma: 2020.04.20.
19
A komplexitás határozza meg, hogy folyamatoknak, eszközöknek milyen szintű
integrációját hozzuk létre. Itt fontos a projektvezető szerepe, akinek a vezetési képességeitől,
tapasztalataitól és hozzáállásától sok függ.
Ötödik alapelv:
SZERVEZET
A kitűzött projektcélokhoz szükséges meghatározni a folyamatokat, amelyek a projektünk
sikerességéhez elengedhetetlenek, és a folyamatokhoz alakítjuk ki az optimális szervezetet.
Két szervezeti jellemzőt különböztethetünk meg: önálló működés, időszakos jelleg. 14
2.7 Projektek típusai
Whellwright és Clark 1992. szerint abból kiindulva, hogy a projektek milyen változásokat
hoznak létre a szervezetben, megkülönböztetünk:
• származékos (derivative) projektet: csak kismértékű változást idéznek elő a meglévő
termékben
• átütő (breakthrough) projektet: teljesen új termék vagy folyamat kialakítását célozza
meg
• programba illő (platform) projektet: az előidézett változás mértékét tekintve az előző
két csoport között helyezkedik el, valamilyen meglévő technológiával próbál új
terméket vagy folyamatot kialakítani
• K+F projekteket: valamilyen meglévő alaptechnológiára épülő új eljárás kialakítását
célozzák, de elvezethetnek a korábban említett három projekttípus bármelyikéhez is
Más megközelítés szerint ismerhetünk:
- beruházási projektet
- kutatási és fejlesztési projektet
- szervezetfejlesztési projektet 15
14 https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-
0017_35_projektmenedzsment/ch01.html#ftn.id477198 letöltés dátuma: 2020.04.20.
15 Egri Imre Projektmenedzsment tankönyv Letöltés helye:
http://www.nyf.hu/gtk/sites/www.nyf.hu.gtk/files/Letol_tanagyag/Projektmenedzsment-Egri%20Imre.pdf
letöltés dátuma: 2020.04.20.
20
„A beruházási projektek csoportjába sorolható minden olyan projekt, amelynek
eredményeként valamilyen termék előállítására vagy valamilyen szolgáltatás teljesítésére
alkalmas létesítmény jön létre, vagy már meglévő létesítmény kerül átalakításra, bővítés,
felújítás, esetleg megszüntetés formájában. Így például: olajfinomító, autópálya, kórház,
számítógépes adatfeldolgozó rendszer stb.” (Görög, 2001, 28. o.)16
„A kutatási és fejlesztési projektek csoportjában sorolható minden olyan projekt, amelynek
eredményeként új termék vagy új technológia jön létre, meglévő termék vagy technológia
javulása következik be, új termék gyártása vagy új technológia alkalmazása kerül
bevezetésre, a termékek gyártási költsége csökkenthető, új értékesítési, vagy beszerzési
piacok kerülnek megszerzésre.” (Görög, 2001, 28. o.)17
„A szellemi szolgáltatási projektek csoportjában tartozónak tekinthetőek azok a projektek,
amelyek eredményeként egy szervezet működési körülményeinek és működése
keretfeltételeinek új minősége jön létre. Így például: a szervezeti struktúra átalakítása, a
tulajdonosi struktúra megváltoztatása (pl. privatizáció), a szervezt tagjainak jelentős mértékű
továbbképzése, vagy átképzése stb.” (Görög, 2001, 29. o.)18
2.8 A projekt életciklusa
Életciklus alatt a fejlődési fázisok összességét értelmezhetjük, a projekt kezdetétől egészen
a lezárásig. A projekt életciklusát többféleképpen definiálják és jellemzik:
Cleland (1994) szerint a négy pont:
• 1. Fázis: Koncepció
• 2. Fázis: Tervezés
• 3. Fázis: Teljesítés
16 Görög Mihály: Általános projektmenedzsment (Aula Kiadó, 2001), 28. oldal 17 Görög Mihály: Általános projektmenedzsment (Aula Kiadó, 2001), 28. oldal 18 Görög Mihály: Általános projektmenedzsment (Aula Kiadó, 2001), 29. oldal
21
• 4. Fázis: Befejezés19
Gido (1999) értelmezésében a projekt életciklusa:
• 1. Fázis: Igény meghatározása
• 2. Fázis: Javasolt megoldás kialakítása
• 3. Fázis: Projekt teljesítése
• 4. Fázis: A projekt lezárása20
Eric Verzuh pedig a következőképpen vélekedik róla:
6. ábra Forrás:Eric Verzuh- Projektmenedzsment, 2005. 39. o 21
1. Definiálás: A projekt alapító okirata és a projekt szabályzata létrejötte közötti
időszakot foglalja magában. A fázis kezdete, amikor megnevezésre kerül a
projekt és a projektmenedzser. A befejezést a projekt szabályzatának
létrejötte jelenti. Ennek jelentősége, hogy az érintettek elfogadják és
egyetértenek a projekt céljait és a költség-idő-minőség egyensúlyt illetően.
2. A szabályok elfogadása után veszi kezdetét a második fázis a tervezés. A
projektmenedzser megtervezi a projektet. A kidolgozás során felmerülhetnek
esetleges változások, amelyek befolyásolják a projekt szabályait. Ebben az
esetben csak akkor lehet véglegesnek tekinteni egy tervet, ha a fázis végén a
felek egyetértenek a tervvel a megváltozott szabályok mellett is.
19 Letöltés helye: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_e5_nemzetkozi_vallalkozas_scorm/projektek_eletc
iklusa_1zVMYhC09RApFPXZ.html letöltés dátuma: 2020.04.26.
20 Letöltés helye
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_e5_nemzetkozi_vallalkozas_scorm/projektek_eletc
iklusa_1zVMYhC09RApFPXZ.html letöltés dátuma 2020.04.26. 21 Verzuh,E. (2005): Projektmenedzsment (HVG Kiadó) 39. o.
22
3. Végrehajtás fázisa jelenti egészen a 90%-át a projektnek. A jóváhagyott
tervet ebben a szakaszban hajtják végre, tehát itt történik a szükséges munkák
elvégzése. A végrehajtási szakasz akkor ér véget, ha a projekt elérte a célját.
4. A projekt legrövidebb és utolsó fázisa a lezárás. Ennek ellenére ez a fázis
három fontos funkciót is betölt. Az egyik ilyen funkció során a következő
szakaszba való átlépést teszi lehetővé, amelyek a működtetés vagy akár újabb
termékfejlesztési fázis is lehet. A másik a megrendelő felé történő lezárást
jelenti. És végül marad egy elemzési feladat, amely hasznos lehet a jövőbeli
projektek sikereinek érdekében. Itt az adott projekt hibáit és sikereit elemzik.
22
22 Verzuh,E. (2005): Projektmenedzsment (HVG Kiadó) 40. o
23
2.9 A projektmenedzsment 10 tudásterülete
7. ábra Projektmenedzsment tudásterületei Forrás: saját szerkesztés
A PMBOK megfogalmazása szerint az egyes tudásterületek feladatmegosztása az alábbiak
szerint alakul;
• Az integrációmenedzsment feladata a projekt különböző elemeinek összehangolása
a feladat végrehajtásához. Ide tartozik az alapító okirat, az előzetes terjedelem leírás
és a menedzsment terv elkészítése, valamint a végrehajtás irányítása, menedzselése,
követése és felügyelete, az integrált változásfelügyelet és végül a projekt zárása.
• A terjedelemmenedzsment biztosítja, hogy a kitűzött projektcélok (és csak azok)
megvalósuljanak. A további feladatai közé tartozik az, hogy azonosítsa egy adott
projekt végrehajtása során felmerülő vagy megváltozó célokat. és az újratervezés
mellett ezeket a változásokat építse be a projektbe.
• Az időmenedzsment, azaz ütemezésmenedzsment feladata az eredeti ütemezés
betartása, és a végrehajtás során felmerülő változások menedzselése és beépítése a
projektbe. Ide tartozik a tevékenység meghatározás, a tevékenység függőségi
24
rendezés, a tevékenység 18 erőforrás becslése, a tevékenység átfutási idő becslése,
az ütemterv kialakítása és az ütemezés felügyelet.
• A költségmenedzsment a költségvetés keretein belül történő végrehajtás biztosítja,
a költségtúllépés felismerése és az esetlegesen szükséges korrekciós tevékenységek
végrehajtásáéval együtt.
• A minőségmenedzsment feladata az elvárt eredmények és minőség biztosítása. Ide
tartozik a minőségtervezés, minőségbiztosítás és a minőség-ellenőrzés.
• Az emberi erőforrás menedzsment az emberi erőforrások optimális
felhasználásával és a célok magas szintű megvalósításával foglalkozik.
• A kommunikáció menedzsment felelős azért, hogy a projektben résztvevő összes
személy megfelelő mennyiségű, minőségű és rendszerességű tájékoztatást kapjon.
• A kockázatmenedzsment feladata a minőségi és mennyiségi kockázatelemzés,
valamint az elkerülési tartaléktervek kidolgozása. Ide tartozik a
kockázatmenedzsment tervezése, a kockázatok azonosítása, elemzése, követése és
felügyelete, valamint kezelése
• A beszerzésmenedzsment biztosítja a beszállítókkal és partnerekkel történő
együttműködést.
2.10 Projektmenedzsment szervezetek
Számos olyan nemzetközi és szakmai szervezet létezik a világon, amelyek terjesztik és
fejlesztik a projekt menedzsmentet és a projekt menedzsment szakmát. Néhány a
tekintélyesebb szakmai szervezetek közül:
➢ Project Management Institute (PMI)
➢ International Project Management Association (IPMA)
➢ International Association of Project and Program Management (IAPPM)
➢ International Project Management Commission (IPMC)
➢ Association for Project Management (UK) (APM)
➢ Australian Institute of Project Management (AIPM)
25
➢ Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Projektmenedzsment
Szakosztály (TIPIK) (HTE Projektmenedzsment Szakosztály)
26
3. Richter Gedeon Nyrt. bemutatása
8. ábra Logó Forrás: http://www.richter.hu/hu
3.1 Története
9. ábra Fontosabb évszámok a Richter életében - saját szerkesztés
A Richter Gedeon Nyrt. története egészen 1901-ig nyúlik vissza, amikor az alapító Richter
Gedeon megvásárolta a ma is működő és a Társaság tulajdonában lévő Sas Patikát.
Ennek a laboratóriumában nem csak a saját cége, hanem az egész magyar gyógyszeripar
alapjait is megteremtette.
A gyógyszertár laboratóriumában kezdetben organoterápiás készítményeket állítottak elő.
Ezek állati szervekből készültek. A gyümölcsöző munka meghozta az eredményét, ugyanis
a cég 1907-ben a Kőbányán felépített új gyárba költözött, és ott folytatta gyártó
tevekénységét. Itt a hangsúly már a láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerek, illetve
fertőtlenítő és életmentő szerek előállítására helyeződött. Ilyen szer volt a ma is használatos
Kalmopyrin.
27
A következő fontos évszám a vállalkozás életében 1923 volt, amikoris Richter Gedeon
Vegyészeti Gyár néven részvénytársasággá alakult. A magas szintű szaktudás és innovációra
való törekvés eredményeképp az elsők között sikerült forgalomba hozniuk az inzulint,
valamint a világháború előtt már mintegy száz gyógyszer-specialitása volt a gyárnak. A két
világháború között időszakban sem maradtak tétlenek, ugyanis ügynöki szervezetük
behálózta mind az öt világrészt, így a második világháború kitörésekor a Richter hazánk
egyik legnagyobb exportőre volt. 23
A második világháború következményeképp a Társaság elvesztette a nyugat-európai export
piacait és leányvállalatait, így az 50-es évektől kelet felé nyitottak inkább. Megjelent a
polipeptid kutatás új profilként, és elkezdték a különböző szteroid származékok eljárásainak
kidolgozását is. 1948-ban államosították a gyárat, a neve 1951-től Kőbányai
Gyógyszerárugyár lett. Egyik legnagyobb sikere a saját eljáráson alapuló B12 vitamin volt,
ezzel a készítménnyel a világpiacon is meghatározóvá vált a vállalat. A 60-as években a
Szovjetunió vezető szállítója volt, a 70-es évektől pedig egyre nagyobb lett a nyugati export
is.
Tevékenységi körük a Fabulon márkanéven forgalomba hozott kozmetikumokkal és a
Richtofit gyógynövény hatóanyagú termékcsaláddal bővült. 1977-ben megjelent a
világsikert arató Cavinton, ami agyi keringés serkentő eredeti készítmény volt. Ez a
gyógyszer azóta is a – 1990-ben Richter Gedeonra „visszakeresztelt” – gyár egyik ismert
terméke.
A 90-es években lezajló politikai, társadalmi és gazdasági változások hatására a Társaság
tevékenysége ismét elsősorban a humán gyógyszerek gyártására koncentrálódott, és
hozzáláttak a humán gyógyszerportfólió korszerűsítéséhez.
Szintén fontos évszám a vállalat életében 1992, amikoris Bogsch Erik vezetésével egy új
technológia bevezetésével a cég újra talpra állt.
23 http://www.richter.hu/hu-HU/rolunk/Pages/multunk.aspx
28
Ma a Richter a régió meghatározó multinacionális gyógyszervállalata, és egyre nagyobb
mértkében növeli piaci jelentőségét a Független Államok Közösségének tagországaiban, az
Európai Unióban, Japánban, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban is.
Jelenleg a Társaság több mint 40 országban van jelen, összesen 5 gyártóhellyel, 29
képviseleti irodával, valamint 38 kereskedelmi leány és nagykereskedelmi vállalattal.
A Társaság fő célja, hogy termékportfóliója fejlesztésével továbbra is korszerű és kiváló
készítményeket ajánlhasson kedvező áron. 24
10. ábra A Richter árbevétele Forrás: http://www.richter.hu/hu-
HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/RG_2019_EJ_HU_1P.pdf 12.o. 25
24 http://www.richter.hu/hu-HU/rolunk/Pages/multunk.aspx 25 http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/RG_2019_EJ_HU_1P.pdf 12. oldal
Letöltés időpontja: 2020.04.27.
29
11. ábra A Társaság tőzsdei értéke Forrás: http://www.richter.hu/hu-
HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/RG_2019_EJ_HU_1P.pdf 15. o. 26
26 http://www.richter.hu/hu-HU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/RG_2019_EJ_HU_1P.pdf 15.oldal
Letöltés időpontja: 2020.04.27.
30
4. A projekt elemzése
4.1 A Lisonorm svéd piacra történő bevezetése
A Lisonorm a Richter egyik legsikeresebb hipertóniás, azaz magas vérnyomás elleni
gyógyszere. A legfontosabb adatokat a készítménnyel kapcsolatban a következő
felsorolásban foglaltam össze:
12. ábra A Lisonorm tabletta Forrás: www.hazipatika.com
• Hatóanyag: amlodipine és lisinopril fix kombinációja
• Indikáció: hipertónia/magas vérnyomás elleni szer
• ATC kód: C9B
• Vényköteles termék
• Kiszerelés: 30 darabos filmtabletta (napi 1x szedést igényel)
• Termék gyártási önköltsége/doboz: 1 EUR
Látható, hogy két hatóanyagot tartalmaz a gyógyszer, ami a következőkben ismertetett piaci
helyzet szempontjából fontos. Ez azt jelenti, hogy kombinált gyógyszerről beszélünk, így a
Lisonormhoz hasonlóan a C9B ATC kódba tartozó kombinált gyógyszereket soroltam a
közvetlen versenytársak kategóriába.
31
4.2 A svéd hipertóniás gyógyszerek piaca
A Lisonormot a kardiovaszkuláris gyógyszereken belül a hipertóniás gyógyszerek
kategóriába soroljuk. Svédországban lett megvizsgálva ennek a piacnak a helyzete, kiemelve
a legfontosabb trendeket. A teljes piac nagysága megközelítőleg 71,5 milliárd EUR.
Ellenben, ha a kombinált gyógyszerek arányát vizsgáljuk, akkor már egy sokkal kisebb piacit
célzunk. 2014-ben a mono készítmények adták ugyanis a piacnak a 88%-át (63 milliárd
EUR), és a kombinált hipertóniás termékek mindössze 8,5 milliárd EUR árbevételt értek el
Svédországban, ami a piac 12%-át jelenti. Ha az arányok változását vizsgáljuk, akkor még
kevésbé biztató a helyzet, ugyanis a kombinált termékek 2012-ben még a piac árbevételének
18%-áért voltak felelősek, így látható, hogy jelentős csökkenés történt mindössze két év
alatt. A tabletta szám szerinti eladások tekintetében is hasonló a helyzet, annyi különbséggel,
hogy itt a mono termékek aránya 90% felé emelkedett, vagyis még nagyobb a különbség a
két szegmens között.
4.3 C9B ATC kódú kombinált hipertóniás gyógyszerek
A kombinált hipertóniás gyógyszerek belül a Lisonorm az ACE-gátlók közé tartozik.
Svédországban, amit erről a szegmensről tudni kell az az, hogy jelentősen csökkent a piac
mérete az elmúlt években. Ezt jól mutatja az alábbi ábra is (13.ábra) is, ahol a narancsszínnel
jelölt érték szerinti piac méret csökkenését figyelhetjük meg. A 2012-es közel 2,5 milliárd
EUR-s szinthez képest, 2014-ben már csak alig több mint 1,6 milliárd EUR volt a piac
mérete. Ez mindenképp intő jel, és kockázat az új termék bevezetésével kapcsolatban.
Azonban pozitívumként értékelhetjük, hogy a tabletta szám szerinti eladások stabil szinten
állnak, és minimális növekedést mutatnak.
32
13. ábra ACE-gátlók piac méretének változása Forrás: saját szerkesztés
A piacról még elmondható, hogy erősen koncentrált, 2014-ben a piacvezető 6 termék alkotta
a piac közel 87%-át. Az erős koncentráció mellett a részesedések dinamikus változása volt
még megfigyelhető az elmúlt két évben. Piaci részesedés szerinti sorrendben az alábbiak
voltak ezek a termékek (zárójelben a gyártó cég, ezt követően pedig egy 30db-os doboz ára
látható 2014-ben az adott gyógyszerből):
14. ábra Eladott darabszám szerinti eloszlások Forrás: saját szerkesztés
• ENALAPR (TEVA) 1,31 €
33
• LINATIL COMP (Novartis) 1,2 €
• ENALAPR/HCTZ (Stada) 1,23€
• RAMIPRIL/HCT (Novartis) 5,77 €
• RAMIPRIL/HCT (Actavis) 5,9€
• ENALAPR/HCTZ (Novartis) 5,79€
A 14. ábrán látható, hogyan is alakult a fent felsorolt termékek részesedése 2012 óta a
tabletta számok tekintetében. Itt fontos változás a narancs-színnel jelölt Linatil termék gyors
növekedése, amelyet a Novartis vállalat gyárt. A gyors piacszerzés ténye a Lisonorm
bevezetése szempontjából mindenképp pozitívum, ugyanakkor fontos megemlíteni azt a
különbséget, hogy a jelenleg piacon levő termékek mindegyike már régóta van jelen, évekkel
ezelőtt lett bevezetve. Emellett még az árak alakulása az, ami ilyen mértékben befolyásolta
a részesedéseket (15. ábra). A következő ábrán látszik jól, hogy a Linatil piacszerzése
például egy jelentősebb árcsökkenést követően valósult meg. Az ábrán jól láthatóan
elkülönül a hat termék az árak tekintetében. Két nagy csoportra oszthatók: a zölddel jelzett
5,7-5,9 € között mozgó termékek, illetve a piros körrel jelzett alacsonyabb árú 1,2-1,3 €
között mozgó termékekre.
34
15. ábra Dobozok árának alakulása Forrás: saját szerkesztés
Összességében egy csökkenő méretű piacra szerették volna bevezetni a Lisonormot, ahol a
vezető termékek egyértelmű fölénye figyelhető meg. Ugyanakkor az árak nagyban
befolyásolják a piac szerzési lehetőségeket, és a részesedések dinamikus változása is pozitív
tényező lehet számukra a későbbiekben részletezett tervezés során.
A piac további becsléseihez a kutatásaik során talált tanulmányok számait használták
közelítő értékként.
A Hjärtrapporten 2014-es elemzése szerint a svéd halálozások 37 százalékáért felelősek a
szív és érendszeri betegségek. Magyarországon ez az arány jóval magasabb, kb. 50%.
35
16. ábra Svéd halálozások okainak eloszlása Forrás: https://www.1177.se/Blekinge/liv--halsa/psykisk-halsa/27
A tanulmány becslései szerint ez a társadalom 15 százalékát érinti, ami megközelítőleg 1,5
millió embert jelent. Viszont közülük természetesen nincs mindenkinek tudomása a
betegségről, illetve különböző gyógyszerekre van szükségük.
Az évente 35 ezer db infarktusból és 34 ezer halálesetből kiinduló becsléseink szerint az
ilyen betegségben szenvedők 5-10 százalékánál kerül ez elő. Így a teljes piac nagyjából 350-
700 ezer fő közé tehető.
A CHD betegségek társadalmi súlyossága Svédországban folyamatosan csökken, ezt mutatja
a következő ábra, amely a szív és érrendszeri betegségek okozta halálozások arányát
prezentálja 1996-tól 2014-ig. Ez a csökkenő trend azt mutatja, hogy az ilyen betegségben
szenvedők száma tendenciózusan csökken.
27 Letöltés helye: https://www.1177.se/Blekinge/liv--halsa/psykisk-halsa/ Letöltés időpontja: 2020.04.20.
36
17. ábra szív és érrendszeri betegségek okozta halálozások aránya '96-2014' között
37
4.4 A bevezetés nettó jelenértékének számítása
A jelenérték számításnál a következő feltételezésekből indultak ki:
18. ábra Jelenérték számításhoz használt feltételezések Forrás: saját szerkesztés
Két szcenárió került kidolgozásra:
Az első verzióban az eladási ár 1,25 EUR/doboz és a dobozszám szerinti piaci részesedés
2020-ra eléri a 15%-ot. A második esetben az eladási ár 5,82 EUR/doboz és a piaci
részesedés 20%-ra nő 2020-ig. Az eredmények a következő táblázatokban összesíthetőek:
38
19. ábra Jelenérték számítása kétféle eladási árral Forrás: saját szerkesztés
A táblázatokból látható, hogy még a magasabb árszínvonalú, optimistább piaci részesedés
elérése mellett is negatív a projekt jelenértéke. Ebben nagy szerepet játszik az, hogy az
orvoslátogatói és marketing költések költségviselője csupán egy termék, ha ezek a költségek
több termékre eloszthatóak lennének, magasabb jelenértéket is kaphatna a projekt, de
megállapítható, hogy ezekkel a feltételezésekkel élve, a Lisonormot nem éri meg bevezetni
a svéd piacra.
4.5 Törzskönyvezési eljárások
A gyógyszerek törzskönyvezésére ma négyféle eljárás ismerünk. Az Európai Unióban a
legtöbb új gyógyszert úgynevezett centralizált törzskönyvezési eljárással hagyják jóvá.
Ebben az esetben az új készítmény dokumentációjának értékelését az Európai
Gyógyszerügynökség végzi, az összes tagállamban érvényes engedélyt pedig az Európai
Bizottság adja ki. Alkalmazása kötelező a gén- és sejtterápiás, valamint az új hatóanyagot
tartalmazó (például rák, AIDS, diabétesz elleni) készítményekre. Nemzeti eljárással csak
adott országon belül lehet törzskönyveztetni a gyógyszereket. Magyarországon a
39
GYEMSZI-OGYI nyilvánítja gyógyszerré a készítményeket államigazgatási határozattal, és
adja ki rá az engedélyt. Decentralizált eljárás (DCP) akkor történik, ha a készítmény még
egyetlen tagországban sem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. Az országokban
egyszerre kell benyújtani a törzskönyvezési kérelmet, a folyamat 210 napot vesz igénybe. A
kölcsönös elismerési eljárás (MRP) olyan készítmény esetén szükséges, amely már legalább
egy tagállamban törzskönyvezve van. A termék nemzeti törzskönyvezésére 210 napos
határidő van. Ezt követi 90 nap, amikor az értékelő riportok elkészülnek, a kölcsönös
elfogadásra 90 napja van a tagállamoknak és végül 30 napot vesz igénybe a nemzeti fázis.
A Lisonormot eredetileg nemzeti eljárás keretében törzskönyvezték Magyarországon, majd
kölcsönös elismerés keretében vitték külföldre. Így most sem lenne értelme eltérni ettől a
módszertől. Tehát a Lisonorm svédországi bevezetéséhez a kölcsönös elismerési eljárást
javasoljuk.
4.6 Háziorvosok és egészségügyi központok
Svédországban 4500 háziorvos van, melynek 80%-a, azaz 3600 orvos foglalkozik
felnőttekkel. Körülbelül egyharmadát lehetne célba venni az orvoslátogatások alkalmával,
ez 1200 orvost jelent számunkra.
Az előzetesen kapott információk alapján egy orvoslátogató 5 orvost tud meglátogatni
naponta, ez kevesebb a Kelet-Európai-i látogatásoknál a nagy távolságok miatt, 200 nappal
számolva ez 1000 vizitet jelent/év/fő.
Továbbá egy orvost legalább hatszor kell meglátogatni évente. Ez egy évre 6x1200=7200
vizitszámot jelent. A 7200 vizitszámhoz 7 orvos lenne szükséges, melynek éves költsége
100.000 €/év x 7 = 700.000 €/év. Egyéb marketingköltségekkel együtt ez 1,7 M €/év
promóciós költséget jelent.
40
20. ábra Svédország népsűrűsége 2013-ban Forrás: http://nepesseg.population.city/svedorszag/ 28
2013-as adatok alapján a népesség száma 9,6 millió fő, a népsűrűség pedig 24
fő/km2 (Magyarországon: 109 fő/km2), tehát látható, hogy Svédország igen alacsony
népsűrűséggel rendelkezik. Az északi megyékben a legsűrűbben lakott területen is
28 Letöltés helye: http://nepesseg.population.city/svedorszag/ Letöltés időpontja: 2020.04.27.
41
maximum 30-60 között ingadozik az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma, míg délen
ez a szám meghaladja a 200-at, ahogy az a fenti ábrán is látható. Ezek miatt az
orvoslátogatóknak minél hatékonyabb módon kell megszervezniük a látogatásaikat.
Minden hatodik orvos dolgozik háziorvosként és 1 orvosra átlagosan 1955 fő jut. Azonban
látható, hogy az északi megyékben ez a szám valószínűleg sokkal alacsonyabb.
Költséghatékonysági szempontból érdemes tehát inkább a déli megyékre koncentrálni, a
legtávolabbi két megyénél (Norrbotten és Västerbotten megyénél) pedig más
marketingeszközöket használni az első években.
A háziorvosi szolgáltatásokat ún. egészségközpontokban (Vårdcentralen) lehet igénybe
venni 8 és 17 óra között hétköznapokon. Fontos tudni, hogy megyénként változhat az
egészségügyi központok elnevezése, illetve vannak megyék, ahol a kórházak biztosítják az
alapellátást. Amennyiben valaki ezt követően, vagy hétvégén szeretne háziorvoshoz menni,
a helyi sürgősségi központokba kell mennie.
1300 egészségügyi központ található az országban, 3600 orvosnál ez azt jelenti, hogy egy
egészségügyi központra átlagosan 2-3 háziorvos jut. Csak Stockholmban több mint 200
egészségügyi központ található. Egy beteg bármelyik egészségügyi központ szolgáltatásait
igénybe veheti.
42
21. ábra Egészségügyi központok elhelyezkedése Forrás: Google térkép
Ezek lehetnek a Megyei Tanács egészségügyi központjai, a régió saját klinikái, de
magánklinikák is, melyeknek szerződésük van a Megyei Tanáccsal. Az egészségügyi
központokba előzetes bejelentkezés szükséges, de néhány központ biztosít ún. „Walk-in
Clinics” napokat, amikor nincs szükség bejelentkezésre. A fenti ábrán szintén
megfigyelhető, hogy a legtöbb egészségügyi központ a sűrűbben lakott területeken
helyezkedik el.
4.7 Gyógyszertárak
A 2009. július 1-én életbe lépett új szabályozás szerint megszűnt az Apoteket AB
kizárólagos joga a gyógyszer kiskereskedelemre. Az Apoteket AB korábbi 918
gyógyszertárából 2009-ben 316 maradt a tulajdonában.
A következő nagy gyógyszertár hálózatok kezébe kerül az eladott gyógyszertárak nagy
része:
43
• Apotek Hjärtat - 208 patika
• Kronans Drogshandel - 165 patika
• Medstop - 62 patika
• Vårdapoteket i Norden - 24 patika
• További 152 gyógyszertár kisvállalkozások birtokába került.
Jelenleg 1300 kiskereskedelmi gyógyszertár működik Svédországban 24 különböző
gyógyszertári szereplővel. Ebből 372 az állami Apoteket AB tulajdonában van. Azokon a
helyeken, ahol nem nyereséges egy gyógyszertárat üzemeltetni, vagy ritkán lakott területről
van szó, ún. terjesztési pontokat, gyógyszerkiadó helyeket létesítettek, melyek a helyi
butikokban, kisebb áruházakban elérhetőek. Jelenleg 700 található az országban, több mint
1000 készítménnyel. Átlagosan 230-an látogatják meg a gyógyszertárakat naponta.
22. ábra Gyógyszertárak eloszlása Svédországban Forrás: http://www.blueoceansales.se/the-pharmacy-
market/numbers-of-pharmacies 29
29 Letöltés helye: http://www.blueoceansales.se/the-pharmacy-market/numbers-of-pharmacies Letöltés
időpontja: 2020.04.20.
44
A fenti ábrán a gyógyszertárak megoszlása látható Svédországban. Az első oszlopban a
gyógyszertárak neve, számuk, majd megoszlásuk. Jól kivehető, hogy még mindig az állami
Apoteket AB rendelkezik a legtöbb gyógyszertárral.
A dereguláció előtt Svédország rendelkezett a második legalacsonyabb gyógyszertári
sűrűséggel Európában. 2009-ben átlagosan 10.000 lakosra jutott egy gyógyszertár, 2013-ra
ez a szám 7300-ra csökkent. Európában átlagosan 4000 lakosra jut egy gyógyszertár, tehát
még mindig messze elmarad Svédország az európai átlagtól a gyógyszertárak számát
tekintve.
A lakosság kevesebb, mint 74%-a 5 perc alatt, míg 89%-a kevesebb, mint 10 perc alatt jut
el a legközelebbi gyógyszertárba.
Az alábbi ábrán a gyógyszertárak megyék szerinti megoszlása látható a 2009-es szabályozás
előtt, majd 2010-től 2013-ig. A legtöbb gyógyszertárral Stockholm, Götaland és Skane
megye rendelkezik. Míg a legkevesebb gyógyszertár Gotland és Blekinge-ben található.
45
23. ábra Gyógyszertárak megyék szerinti eloszlása Forrás: http://www.sverigesapoteksforening.se/wp-
content/uploads/Branschrapport-apotek-2013-webb.pdf 30
4.8 Gyógyszertári értékesítés
Svédországban az orvos szinte kizárólag e-mailben rendeli meg a gyógyszert, ha szükséges
a konzultáció szintén telefonon vagy e-mailen keresztül történik meg a patikával. Mivel azok
egymással is online kapcsolatban állnak, bármely gyógyszertárban lehetőség van az
orvosságok kivételére. Egy ‘receptre’ legfeljebb háromhavi adag kerülhet, de egyszerre csak
egyhavi váltható ki, s a második, harmadik adagot csak akkor vehetjük ki, ha az előző adag
2/3 részben már elfogyott. Otthonról online is lebonyolítható a vásárlás, postai
házhozszállítással. Amennyiben már rendelkezünk a szükséges recepttel a gyógyszerek
esetében, a vásárláskor a rendszer autom atikusan regisztrálja az adott árkedvezmény
mértékét, illetve azt, hogy az adott gyógyszer árával milyen mértékben közelítünk az éves
költségplafonunkhoz, mely ma 2200 kr/év/személy. Amikor az első vásárlás dátumától
30 Letöltés helye: http://www.sverigesapoteksforening.se/wp-content/uploads/Branschrapport-apotek-2013-
webb.pdf Letöltés időpontja: 2020.04.22.
46
kezdve elértük a 2200 koronás határt, azon túl ingyen kapjuk az orvosságainkat, egészen az
éves költségciklusunk végéig.
Mivel a költségplafonunk elérése után a svéd állam ingyen biztosítja a gyógyszert, a
fogyasztók, így kevésbé árérzékenyek. Az alábbi ábrán az értékesítés nettó árbevétele látható
a járóbeteg gyógyszertári piacon. Az első oszlop a teljes forgalmat mutatja, melyben a
gyógyszertári értékesítések száma 1,5%-kal növekedett 2012-ről 2013-ra. A második oszlop
a vényköteles gyógyszerek forgalma, a harmadik pedig a vénynélküli, míg a negyedik oszlop
az egyéb termék- és szolgáltatásokból származó bevételnövekedést mutatja. Összességében
elmondható, hogy a gyógyszertári forgalom 2012-ről 2013-ra mérsékelten növekedett.
24. ábra Az értékesítés nettó árbevétele a járóbeteg gyógyszertári piacon Forrás:
https://www.lakemedelsverket.se/english/overview/About-MPA/pharmacy-market/ 31
31 Letöltés helye: https://www.lakemedelsverket.se/english/overview/About-MPA/pharmacy-market/ Letöltés
időpontja: 2020.04.21.
47
A teljes értékesítésen belül pedig körülbelül 76 %-át teszik ki a vényköteles gyógyszerek
értékesítése, 10,8%-ot a vénynélküli, végül 13,3 %-ot az egyéb termékek-és szolgáltatások,
amely a következő ábrán látható:
25. ábra Értékesített gyógyszerek eloszlása Forrás: http://www.sverigesapoteksforening.se/wp-
content/uploads/Branschrapport-apotek-2013-webb.pdf 32
A patikák bevételének 10,8 %-a a vénynélküli gyógyszerekből, 13,3 %-a pedig az egyéb
áruk és szolgáltatások eladásából tevődik össze.
32 Letöltés helye: http://www.sverigesapoteksforening.se/wp-content/uploads/Branschrapport-apotek-2013-
webb.pdf Letöltés időpontja: 2020.04.26.
48
A leggyakrabban felírt vényköteles gyógyszerek 2013-ban:
1. Trombyl – hatékony vérhígító, csökkenti a vérrögképződés kockázatát. Szív-és
érrendszeri megbetegedéseknél használják
2. Alvedon – Paracetamolhoz hasonló, fájdalomcsillapító
3. Levaxin – pajzsmirigy problémákra – Sweden, Iceland, Norway
4. Imovane – álmatlanság ellen
5. Omeprazol Pensa – gyomorsavtermelést csökkenti
6. Enalapril Sandoz – magas vérnyomás és szívelégtelenség ellen
7. Vagifem – nőgyógyászati készítmény
8. Nasonex – allergiás tünetekre
9. Waran – csökkenti a vérrögképződés kockázatát
10. Kåvepenin – antibiotikum
A legnépszerűbb vénynélküli gyógyszerek 2013-ban:
1. Alvedon - fájdalomcsillapító
2. Ipren – fájdalom – és gyulladáscsökkentő
3. Treo – láz- és fájdalomcsillapító
4. Panodil - láz- és fájdalomcsillapító
5. Nezeril – orrdugulás, megfázás ellen
6. Voltaren T
7. Pamol
8. Voltaren
9. Nasoferm
10. Hydrocortison CCS
49
A legtöbb vény nélkül kiváltható gyógyszereknél első sorban láz-és fájdalomcsillapítókat
találhatunk. A vényköteles gyógyszerek közül három is végső soron a vérnyomást hivatott
csökkenteni. Ezek közül az Enalapril Sandoz az, amely leginkább a Lisonorm versenytársa
lehet a piacon.
50
5. JAVASLATOK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK
A gyógyszerek reklámozását a svéd az 1992: 859-es törvény szabályozza. A törvény szerint
vényköteles gyógyszert tilos közvetlenül a fogyasztók és gyerekek számára reklámozni. A
szigorú szabályozás miatt a vényköteles gyógyszerek esetében lényegesen kevesebb
marketingeszközt lehet felhasználni.
A következő ábrán a Lisonorm lehetséges versenytársainak összehasonlítása:
26. ábra Lisonorm versenytársainak elemzése Forrás: saját szerkesztés
A fenti ábrán látható, hogy a legtöbbet felírt orvosság a Trombyl többféle kiszerelésben is
kapható, akárcsak az Enalapril. Árban mindegyik gyógyszer kedvezőnek mondható, a Waran
a legdrágább 127 kr értékben kapható, azonban ahogy már említettem a fentiekben,
árérzékenység szempontjából nem igazán érdemes vizsgálni a fogyasztókat, hiszen a
támogatás mértéke miatt ez nagyon csekélynek mondható. Kiszerelés szempontjából a
Lisonorm szintén hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a versenytársak, 30 és 90
darabos kiszerelésben írható fel a betegeknek.
51
27. ábra Gyógyszerek és kinézetük Forrás: saját szerkesztés
A fenti ábrán is látható, hogy a Lisonormon kívül mindegyik készítmény könnyen
felismerhető, megkülönböztethető a többi orvosságtól.
Érdemes lehet a Lisonormnak is egy könnyebben megkülönböztető külsőt adnia a
svédországi piacra.
Orvoslátogatás során érdemes figyelembe venni a PR eszközöket is. Svédországban az
orvosok sokkal nyitottabbak az olyan alternatív megoldásokra, melyek hatékonyabbá teszik
mindennapi munkájukat. Ilyen például az elektronikus receptfelírás rendszere, mely során a
recepteket elektronikus úton továbbítják a rendelőtől a gyógyszertárig. Ezt a nyitottságot
érdemes lenne belevinni az orvoslátogatások során is:
• nyomtatott prospektusok helyett tableten keresztül bemutatni a Lisonorm előnyeit;
• promóciós videókat mutatni az orvosoknak;
• gyógyszermintákat átadni számukra.
Svédországban köztudottan fontos a környezet védelme, így a prospektusok újrahasznosított
papírra való nyomtatása nagyobb meggyőző erővel bírna (prospektus alján felhívni a
figyelmet a szelektív hulladékgyűjtésre).
Az újrahasznosított termékek mellett, érdemes a minőségre is odafigyelni, mely szintén
fontos szempont a svéd lakosság számára:
• műanyag tollak helyett – újrahasznosított anyagból készült tollak;
52
• létrehozni egy olyan interaktív felületet (honlapot), amely átfogó tájékoztatást nyújt
a betegeknek nem csak a termékről, de a magáról a betegségről is, valamint
egészségnapok hirdetésére is lehetne használni a felületet.
A gyógyszertárak esetén a prospektusokat, szórólapokat a gyógyszerek házhozszállítása
esetén is érdemes kivinni a betegeknek, ezzel is tájékoztatva őket.
Nem utolsó sorban a konferenciákon való részvétel is fontos eszköze a
gyógyszermarketingnek, melyen lehetőség lenne felhívni a figyelmet a magas vérnyomás
veszélyeire és bemutatni a gyógyszert az érdeklődök számára.
Akármelyik marketingeszközt is alkalmazzuk fontos, hogy a gyógyszer kommunikációja a
pénzügyi sík mellett az áttörő terápiás újdonságára irányuljon, melyek a következők:
• Az egy vérnyomáscsökkentő hatóanyaggal folytatott terápia egy hatásmechanizmust
képes befolyásolni, ezért gyakran igen nagy dózis szükséges a vérnyomás megfelelő
csökkentéséhez. A nagy dózisok alkalmazása növeli a dózisfüggő mellékhatások
veszélyét;
• Monoterápia alkalmazásával csak a magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek
harmadának normalizálható tartósan a vérnyomása, míg az enyhén emelkedett
vérnyomású betegeknél is mindössze 50%-ban képes a hypertonia megfelelő
kontrolljára;
• Fix dózisú kombinációkra jellemző, hogy a két ható- anyag vérnyomáscsökkentő
hatása összeadódik, így relatíve kis adagban lehet őket alkalmazni, számottevően
csökkentve ezzel a monoterápia dózisfüggő mellékhatásait, illetve a kis adagokra
amúgy sem igazán jellemző mellékhatások is semlegesíthetik egymást;
• 24 órás, effektív vérnyomáscsökkentő hatása számos vizsgálat alapján igazolt;
• A két hatástani csoport egy-egy meghatározó képviselőjének, a lisinoprilnek és az
amlodipinnek a kombinálása révén elviekben egy kifejezetten hatékony, a kedvező
vérnyomáscsökkentésen túl egyéb előnyös hatásokat is mutató, ugyanakkor jól
53
tolerálható szer jön létre. A kombinációval történt vizsgálatok igazolták, hogy –
Nagyobb mértékű és kiegyensúlyozott vérnyomáscsökkentés jön létre. – A
célszervkárosodások kifejezett védelme segíthető elő. – Az endotheldiszfunkció
javul. – A mellékhatások csökkennek, ritkább és enyhébb a bokaoedema, a
dihydropyridin CCB leggyakoribb mellékhatása. – Metabolikus semlegesség
mindkét hatóanyagnál – nincs kedvezőtlen anyagcserehatás;
• A Lisonorm javasolt különösen magas rizikójú hypertoniás betegek kezelésekor:
balkamra-hypertrophiában, ischaemiás szívbetegségben, diabeteses nephropathiában
, krónikus parenchymás vesebetegségben.
A fix dózisú készítmények megjelenése javítja a betegek együttműködési képességét. Ilyen
gyógyszerkombináció a Lisonorm, amely előnyösen javítja a hypertoniás betegek állapotát
és életminőségét, számos korábbi készítményt kiváltva.
5.1 A helyi szabályozások
Svédországban a Medical Products Agency (MPA) a fő szabályozó szerv a gyógyszerügyek
kérdésben. Egy svéd nemzeti szervről van szó, mely a felügyeleti és a szabályozói
feladatokat egyaránt ellátja. Az MPA a gyógyszerekkel kapcsolatosan szinte az összes
folyamatot felügyeli, így a gyógyszerek gyártását, a gyártók marketingtevékenységét és a
fejlesztési szakaszokat is. A Richter szempontjából fontos kiemelni, hogy a svéd
szabályozások konzisztensek az Európai Unió szabályaival, így a cég jól fel tud készülni
arra, hogy pontosan milyen szabályoknak kell majd megfelelni.
5.1.1 A gyógyszerek helyi támogatásának helyzete
A gyógyszerek támogatásáról szintén a már említett MPA dönt. Két támogatási forma
létezik: a general reimbursement és a restricted reimbursement.
54
Ahogy az elnevezésből is kiderül, a general reimbursement egy általános, korlátozások
nélküli támogatást jelent. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott gyógyszer további
korlátozások nélkül kapja a támogatást egészen addig, amíg megvan az engedélye arra, hogy
a forgalomban legyen. A restricted reimbursement esetében többféle korlátozás is létezik,
szintén az MPA döntésének függvényében. Ilyen korlát lehet, ha egy gyógyszer csak a
páciensek egy szűkített, speciális csoportja számára érhető el állami támogatással, miközben
más csoportok csak támogatás nélkül vásárolhatják meg a készítményt. További korlátozás
lehet, amikor utólagos információkat kér be a gyógyszerről a vállalat. Ezek az információk
több dologgal lehetnek kapcsolatosak, így például a bevezetés után tapasztaltakkal. A
korlátozásnak számos oka lehet, ilyen például az, ha egy adott gyógyszer csak egy speciális
terápiás mód esetében költséghatékony.
A döntés során a svéd hatóságok két fő tényezőt vesznek figyelembe. Az egyik a QALY
mutatószám értéke, a másik pedig egy még inkább szubjektív mód, a szociális nézőpont
kérdése. A QALY (Quality Adjusted Life Year) egy olyan mutatószám, amely azt méri, hogy
az adott gyógyszer (vagy bármilyen egyéb terápia stb) alkalmazása hány évvel növeli meg a
páciens minőségi életéveinek a számát. A megélt életévet egy 0 és 1 közötti számmal kell
megszorozni, ahol a zérus a halált jelenti, az egy pedig a teljes egészséget. Ez alapján kapjuk
meg a végeredményt. A szociális nézőpont esetén a svéd szervek figyelembe veszik a
gyógyszerek vizsgálatánál, hogy a páciensek mennyivel korábban tudnak visszatérni a
munka világába, vagyis mikor tudnak újra a társadalom számára hasznos tevékenységet
végezni. A két tényező súlya egyforma. A hatóságok mindezek mellett figyelnek arra is,
hogy a vizsgálat során ne legyen megkülönböztetés: az emberek egyelőek, vagyis nem
számít, hogy ki milyen területen végzett munkát, csak az, hogy mennyivel korábban tud
visszatérni a dolgozók világába.
55
6. ÖSSZEFOGLALÁS
Diplomamunkámban a Richter Gedeon Nyrt.-vel és az általuk gyártott Lisonorm magas
vérnyomás elleni gyógyszerével foglalkoztam, illetve ennek a szernek a svéd piacra történő
bevezetésének projektjével.
Az volt a célom, hogy mélyebb ismereteket szerezhessek a svéd gyógyszerpiacról, a
Lisonorm tulajdonságairól és a projekt sikerességét megakadályozó tényezőkről. Azt
gondolom ez a célkitűzésem maximálisan teljesült.
Diplomamunkám első fele nagyrészt szakmai anyagot és a szakirodalom feldolgozását
tartalmazta, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy megvizsgáljam a projektet, értékelni
tudjam és javaslatot tudjak tenni a sikeresebb kivitelezésre.
A munkám második felében a Lisonorm gyógyszer bevezetésének projektjét ismertettem,
ami elemzéseket tartalmazott a svéd gyógyszerpiacról és a bevezetés feltételeiről majd a
javaslataimat fogalmaztam meg.
Összességében azt a következtetést tudom levonni, hogy a svéd gyógyszerpiac erősen
centralizált és csökkenő méretű, ahol a vezető termékek egyértelmű fölénye figyelhető meg.
Ugyanakkor az árak nagyban befolyásolják a piacszerzési lehetőségeket, és a részesedések
dinamikus változása is pozitív tényező lehet számukra a későbbiekben részletezett tervezés
során.
56
7. Summary
In my thesis I dealt with Richter Gedeon Nyrt. and the antihypertensive drug Lisonorm
manufactured by them, as well as with the project of introducing this drug to the Swedish
market.
My goal was to gain a deeper knowledge of the Swedish pharmaceutical market, the
properties of Lisonorm and the factors that hindered the success of the project. I think this
goal has been met to the maximum.
The first half of my dissertation largely contained professional material and processing of
the literature, which was essential for me to examine the project, evaluate it, and make a
proposal for more successful implementation.
In the second half of my work, I presented a project for the introduction of the drug
Lisonorm, which included analyzes of the Swedish pharmaceutical market and the
conditions for its introduction, and then formulated my proposals.
Overall, I can conclude that the Swedish pharmaceutical market is highly centralized and
shrinking in size, with a clear superiority of leading products. At the same time, prices have
a major impact on market acquisition opportunities, and dynamic changes in stakes can also
be a positive factor for them in the planning detailed later.
57
Irodalomjegyzék
1. Verzuh,E. (2006): Projektmenedzsment. HVG Kiadó., Budapest
2. Görög, M. (2003): A projektvezetés mestersége. Aula Kiadó Kft., Budapest
3. Görög M (2001): Általános projektmenedzsment Aula Kiadó
4. Görög, M. (2001): Bevezetés a projektmenedzsmentbe. Aula Kiadó Kft,
Budapest.
5. Berényi L.(2005): Projektmenedzsment: a projektek szervezetbe illesztése
Bíbor Kiadó
6. Farkas, R. (2009): Projektmenedzsment és MS PROJECT 2003, 2007 – Az új
OKJ képzéshez. Prompt-G Kft, Budapest.
7. Molnár, V.(2015): Folyamatorientált projektmenedzsment, 2015.
8. International Project Management Association (2015). IPMA International
Competence Baseline (4. kiadás). International Project Management
Association (IPMA), Amszterdam
9. Dr. Daróczi, M.(2011): Projektmenedzsment. Szent István
Egyetem,Budapest/Gödöllő
10. Dr. Garaj, E. (2012): Projektmenedzsment elmélete és gyakorlata. Edutus
Főiskola, Budapest/Tatabánya
11. Dr. Garaj, E. (2013): Projektmenedzsment. Edutus Főiskola
Budapest/Tatabánya
12. Dr. Henczi, L.– Murvai, L.(2012): Projekttervezés és projektmenedzsment.
Saldo Kiadó, Budapest
13. Dr. Papp, O.(2002): Projektmenedzsment a gyakorlatban. Oliton Kft., Budapest
14. Dr. Sedivi, L. B. I. (2008): Projekttervezés-, és menedzsment alapfogalmak.
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest
15. Farkas, R.– Lajtos, G.– Hartyányi, M.- Pölöskeiné H.H.
(2009):Projektmenedzsment és MS PROJECT 2003, 2007 - Az új OKJ
képzéshez. Prompt-G Kft., Budapest/Gödöllő
16. Nagy, Zs. (2008): Projektmenedzsment alapjai. Nyugat-magyarországi
Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Sopron
17. Nevitt P. K.- Fabozzi F. (1997): Projektfinanszírozás. Co-nex Könyvkiadó,
58
18. Walter, Gy.(2014): Vállalatfinanszírozás a gyakorlatban. Alinea Kiadó,
Budapest
19. Herczeg I (2009) Projektmenedzsment, oktatási segédanyag – egészségügyi
projektmenedzser képzés, Semmelweis Egyetem ETK, Budapest
20. Yescombe, E.R.(2008): A projektfinanszírozás alapjai. Panem Kiadó, Budapest
21. Aggteleky, B. é-Bajna, M.(1994): Projekttervezés – Projektmenedzsment.
KÖZDOK Zrt., Budapest.
22. Ulicsák B. (2013): In: www.tankonyvtar.hu
A projektháromszög
Letöltés helye: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-
0019_Projektmenedzsment/ch02.html Letöltés időpontja: 2020.04.05.
23. Ulicsák B. (2013): In: www.tankonyvtar.hu
Letöltés helye:
24. Egri I. Projektmenedzsment tankönyv
Letöltés helye:
http://www.nyf.hu/gtk/sites/www.nyf.hu.gtk/files/Letol_tanagyag/Projektmene
dzsment-Egri%20Imre.pdf letöltés dátuma: 2020.04.20.
25. https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Eg%C3%A9szs%C3%A9gtudatos_magat
art%C3%A1s Letöltés időpontja: 2020.03.30.
26. https://fogalomtar.aeek.hu/index.php/Gy%C3%B3gyszer Letöltés időpontja:
2020.03.30.
27. Lambertné Katona Mónika, Dr Szatmári Ferenc: Projekmenedzsment
Letöltés helye:
http://moodle.bgf.hu/nymet411c/Projekt/22_projektmenedzsment_folyamatok.h
tml Letöltés dátuma: 2020.04.15
28. https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_e5_nemzetkozi_vallal
kozas_scorm/projektek_eletciklusa_1zVMYhC09RApFPXZ.html
Letöltés dátuma 2020.04.26.
29. http://www.richter.hu/hu-HU/rolunk/Pages/multunk.aspx
Letöltés időpontja: 2020.04.27.
http://www.richter.hu/huHU/Befektetok/jelentesek/Evesjelentes/RG_2019_EJ_
HU_1P.pdf
Letöltés időpontja: 2020.04.27.
30. : https://www.1177.se/Blekinge/liv--halsa/psykisk-halsa/
59
Letöltés időpontja: 2020.04.20.
31. : http://www.nepesseg.population.city/svedorszag/
Letöltés időpontja: 2020.04.27.
32. : http://www.blueoceansales.se/the-pharmacy-market/numbers-of-pharmacies
Letöltés időpontja: 2020.04.20.
33. : http://www.sverigesapoteksforening.se/wp-content/uploads/Branschrapport-
apotek-2013-webb.pdf
Letöltés időpontja: 2020.04.22.
34. : https://www.lakemedelsverket.se/english/overview/About-MPA/pharmacy-
market/
Letöltés időpontja: 2020.04.21.
35. Letöltés helye: http://www.sverigesapoteksforening.se/wp-
content/uploads/Branschrapport-apotek-2013-webb.pdf
Letöltés időpontja: 2020.04.26.
60
Ábra-, kép- és táblázatjegyzék
1. Ábra/kép: A projektmenedzsment folyamatai 10
2. Ábra/kép: A projektháromszög 11
3. Ábra/kép: A projektkörnyezet 14
4. Ábra/kép: A projekt érintettjei 15
5. Ábra/kép: A projekt alapelvei 16
6. Ábra/kép: A projekt életciklusa 20
7. Ábra/kép: A projektmenedzsment 10 tudásterülete 22
8. Ábra/kép: Richter logó 25
9. Ábra/kép: Fontosabb évszámok a Richter életében 25
10. Ábra/kép: A Richter árbevétele 27
11. Ábra/kép: A Társaság tőzsdei értéke 27
12. Ábra/kép: A Lisonorm tabletta 28
13. Ábra/kép: ACE-gátlók piac méretének változása 30
14. Ábra/kép: Eladott darabszám szerinti eloszlások 30
15. Ábra/kép: Dobozok árának alakulása 32
16. Ábra/kép: Svéd halálozásai okának eloszlása 33
17. Ábra/kép: szív és érrendszeri betegségek okozta halálozások aránya '96-2014'
között 34
18. Ábra/kép: Jelenérték számításhoz használt feltételezések 35
19. Ábra/kép: Jelenérték számítása kétféle eladási árral 36
20. Ábra/kép: Svédország népsűrűsége 2013-ban 38
21. Ábra/kép: Egészségügyi központok elhelyezkedése 40
22. Ábra/kép: Gyógyszertárak eloszlása Svédországban 41
23. Ábra/kép: Gyógyszertárak megyék szerinti eloszlása 43
24. Ábra/kép: Az értékesítések nettó árbevétele 44
25. Ábra/kép: Értékesített gyógyszerek eloszlása 45
26. Ábra/kép: Ábra/kép: Lisonorm és versenytársainak elemzése 48
27. Ábra/kép: Gyógyszerek és kinézetük 49