A juh viselkedése Tóthné Maros Katalin SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék
Feb 02, 2016
A juh viselkedése
Tóthné Maros Katalin
SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék
Származás• Vad fajok: muflon (Ovis orientalis) argali (O. ammon) kanadai vadjuh (O. canadensis)
2n=54 2n=56 2n=54
urial (Ovis vignei)
2n=58házi juh (Ovis aries) 2n=54
• Domesztikáció:
- 11-12 000 éve Ny-Ázsiában (Irak, Irán, Török o.)
- urial v. muflon lehetett az első domesztikált faj
- európai muflon – visszavadult domesztikált forma?
Domesztikációs hatások
• Morfológiai:
-a szarvak méretének csökkenése, szarvtalanság-finomabb, sűrűbb szőrzet (gyapjú), a vedlés megszűnése-fehér és egyéb színváltozatok megjelenése-a láb hosszának csökkenése-a farok hosszának, méretének (zsír) változása-lógó fülű változatok megjelenése-az agy rel. méretének 20%-os csökkenése
• Viselkedési:
- nincs alapvető változás a vad fajokhoz képest- fajták közötti apróbb „mennyiségi” eltérések (pl. anyai viselkedés, „nyájszellem”, agonisztikus viselkedésformák)
Fajták
• Fajták feltételezett száma:
- 2000 körül – 311 fő fajta
- 4 alaptípus: gyapjas, vékonyfarkú, zsírfarkú, zsírfarú
Az állati viselkedés vizsgálatának 4 fő szempontja (Tinbergen)
• Mechanizmus: genetikai háttér, neurális rendszer, hormonális hatások,
HOGYAN?• Egyedfejlődés: Az egyedi élet során bekövetkező változások: játék, érés,
tanulás
• Funkció:Miként befolyásolja az adott viselkedés az egyed
szaporodási sikerét?MIÉRT?
• Evolúció:Hogyan alakulhatott ki az adott viselkedésforma? összehasonlító vizsgálatok, rokon fajok
Érzékszervek I.
• Látás:- kb. 270-290°-os szögben lát (25-50 °-os binokuláris látás)- jó mozgásérzékelés- jó mélységérzékelés
- van színlátásuk (emberénél gyengébb)
- speciális „szarv”, „juh-fej” és „ragadozó” felismerő neuronok a halántéklebenyben
(Kendrick, 1994)
Érzékszervek II.• Szaglás:
- táplálék-választásban fontos szerepe van- ragadozó ürülék (prérifarkas, róka, puma) elkerülése- anya-utód felismerés, ellés után a szagérzékenység nő
Vomeronazális szerv: másodlagos kemoreceptor (flehmen) - szájpadlás
• Hallás:
- 125 Hz – 42 000 Hz között (ember: 30 Hz – 17-20 000 Hz)- anya-bárány felismerésben jelentős szerep
• Ízérzékelés:- 5 alapíz érzékelése (sós, édes, keserű, savanyú, glutamát)
- édes és savanyú ízeket kedvelik, - keserű íz tolerancia
KommunikációFő kommunikációs csatornák:
• Látás: - figyelmi póz, menekülő fajtársak látványa
ragadozó elkerülő viselkedést indukál a többiekben - udvarlási és fenyegető pózok
• Szaglás: - pre-orbitális mirigyek, domináns kos „nyájszag” - anyai bevésődés, bárány beazonosítás szoptatáskor
- ivarzó anyák beazonosítása (flehmen - kosok)
• Hallás:- kosok fenyegető és udvarlási hangjai- anya-bárány egymásra találása- szeparációs stressz (nyájtól)
Táplálkozási viselkedés• Legelés:
- napi 8-9 órát legelnek átlag 20-90 perces legelési szakaszok
- nyáron 2 fő legelési időszak (napkelte és napnyugta körül)
- szociális tanulás szerepe – anya !- szociális erősítés: csoportban jobban esznek- táplálék neofóbia: új takarmánnyal szemben
- zárt térben: 40-50 cm vályú/egyed
• Kérődzés:- 45-90 perces szakaszok
átlag napi 8 óra, fekve
• Ivás:- napi 1-2 alkalommal(friss növényzet – 3 naponta)
(Lynch et al., 1992)
Kor(hónap)
kontrollanya nélkülanyával
Felvett
takarmány
g/egyed/nap
Területhasználat• Lakóterület (home range):
- mérete évszakonként és fajtánként változik (néhány 10 – több ezer hektár)
- speciális (magasan fekvő) éjszakázó helyek
- anyák és kosok külön területeket használnak a szaporodási időszakon kívül
(vadjuhok évente 5x is válthatnak lakóterületet)
• Legelőhasználat (fajtajelleg!):- hegyi fajták – nagyobb távolságot tartanak
(skót feketefejű) (foltszerűen elhelyezkedő növényzet)- alföldiek – közelebb legelnek (merinó)
(egyenletesen elhelyezkedő növényzet)
• Legelés közbeni orientáció:- 110 °-os szögben látja a többieket
(Crofton, 1958)
Csoportszerkezet és rangsor I.• Tipikus nyájállat:
- relatíve kicsi szociális távolság
- veszély esetén összetömörülnek (terelhetőség!) kivétel: soay juh (ősi skót fajta)
- felismerik a saját csoportjukba tartozó egyedeket (főként szag alapján)
- legalább 4-5 egyed kell egy stabil csoporthoz
- vonzódnak a saját fajtájukhoz (akikkel nevelkedtek)
- viselkedési szinkronizáció (egyszerre legelnek, kérődznek stb)
Csoportszerkezet II.• Kosok:
- a természetben külön csoportokban élnek (4-13 fő, kanadai vadjuh)
- rangsor a testméret és szarvméret alapján (lineáris)- domináns kos: alárendelt egyed ritualizált meghágása - kötődés erősítése: dörgölődzés a kosok között
(szaganyag átvitel)
• Anyák:- anyacsoportok (8-60 egyed)
- kevésbé kifejezett rangsor (hálózatos)- „vezető-követő” viselkedés (idős, tapasztalt anya vezeti a
vonuló nyájat) a szabadban, de pl. fejőgépre vonuláskor is- legelőtársak – erősebb kötődés 2-3 csoporttag között
Szexuális magatartásformák• Kosok:
- 6-9 hónaposan ivarérettek, természetben 2-3 évesen csatlakoznak a koscsoportokhoz- látvány, szaglás és ízérzékelés útján választják ki az
ivarzó anyákat (flehmen – vomeronazális szerv: ösztrogének érzékelése)- promiszkuitás, de! domináns kosok több anyajuhval párzanak, mint a többiek (gond: ha az erősebb kos terméketlen – sok anya üresen maradhat!)
- csak ”kos csoportban” nevelve: csökkent szexuális aktivitás felnőttkorban (homoszexualitás), anyák látványa, hangja, illata – normális szex. viselk.
• Anyajuhok:- szezonálisan poliösztruszosak- az ivarzás 16-17 naponta, 18-24 órán át tart- növekvő nyugtalanság, bégetés - kos illata ivarzást indukál
Ellés és utódgondozás I.• Ellés előtt:
- 145- 155 napos vemhesség (vadjuh: 170 nap)
- ellés előtt 3 h – nyugtalanság
(körben jár, kapar, fekszik – áll)
- kiválás a nyájból
(anya-bárány kötődést és felismerést segíti)
- növekvő ösztrogén szint: idegen bárányt is elfogad
(„báránylopás”)
- emberi zavarás lassíthatja az ellést
Ellés és utódgondozás II.• Ellést követően:
- első fél nap: szenzitív időszak (lezárulása után már nem érdeklődik a bárány után)
- 1 órán belül szelektív kötődés a bárány iránt (szag alapján történő azonosítás – olfaktórikus imprinting)
- kecske: „anyai jelölés”
- progeszteron és ösztrogén indukálja az anyai viselkedést (nem vemhes anyákban is)
- méhnyak + hüvely tágulása: anyai viselkedést indukál (vaginális stimuláció – (oxitocin szint emelkedés) elfogadja az
idegen bárányt is)
- nem vemhes állatnak oxitocin: 30 sec múlva elfogadja az idegen bárányt
- elpusztult saját bárány bőre idegen bárányra húzva - dajkásítás
Anya – bárány kapcsolat I.• Első héten:
- az anya bármikor engedi szopni a bárányát
- folyamatosan egymás közelében vannak
• Első hónap: - az anya aktívan keresi a bárányt - hang, látvány (fej!), és szag
alapján azonosítja be
• Második hónaptól:- a bárányé a főszerep a kapcsolat
fenntartásában
(Alexander et al. 1977)
Anya-bárány kapcsolat II.• Anyai viselkedés:
- a bárány aktivitása (mozgás, tőgy bökdösés) indukálja az anyai viselkedést(halott bárányt hamar elhagyja és csatlakozik a nyájhoz)
- fajtajelleg – vannak jobb és rosszabb nevelőképességű fajták (szelekció lehetősége! – nagyobb súlyú bárány : jó anya)
- egyedi jellegzetesség: tapasztalt anyák gondosabbak
- abnormális viselkedés: elhagyja a bárányt, agresszió (öklel), nem áll meg szoptatáskor
Egyedfejlődés I.(a bárányok nem hallgatnak)
• Születés után:- normál esetben: 1órán belül feláll és keresi az anya tőgyét
„fészekhagyó” (precocial), fejlett látás, hallás, mozgáskoordináció- az anya nyalogatása és mozgása stimulálja a bárányt
(felállás és tőgykeresés)- az első tőgykereséskor „meleg és sima felszínű” dolgot keres- nyomásinger a szeme, orra környékén: fejét felemeli + száját kinyitja (hidegben, a lehűlt testű bárány inaktív)
- első hét: óránként többször (1-3 perc), első hét után: óránként egyszer szopik (20 mp)- ikreket: az anyjuk egyszerre eteti
(erős kötődés az ikrek között)
- szopás közben „csóválják” a farkukat
funkció: kulcsinger, ami az anya szaglászását (és ezáltal a beazonosítást) indukálja
- követő viselkedés: miután lábra áll, folyamatosan az anyja mellett tartózkodik (kecske: rejtőző 4-7 napig)
Egyedfejlődés II.• Tanulás:
- egy napos koruk után már felismerik az anyjukat (hang, látvány)- felismerik a testvérüket, anyjuk fajtatársait- az anyjuktól tanulják meg, mit egyenek
• Játék:- funkciója: fizikai kondíció növelés – mozgáskoordináció javítás;
tanulás - tapasztalatszerzés; szociális készségek fejlesztése- 9-11 hetes korukban játszanak legtöbbet - kb. 1 éves korig- kosbárányok többet játszanak
(fejelés, váll-lökés, hágás)
Miért pont a juh?A juh kiválóan megfelel a domesztikációs követelményeknek
Előnyös viselkedésbeli tulajdonságok (Hale, 1969):1. Csoportszerkezet: - nagy csoportméret, hierarchikus szerkezet hímek csatlakoznak a nőstényekhez
2. Szexuális viselkedés - promiszkuitás, hímek dominánsak a nőstények felett vizuális típusú szexuális jelzések
3. Szülő-ivadék kapcsolat - érzékeny periódus, bevésődés
- „fészekhagyó” ivadék (fejletten jön a világra)
4. Emberhez való viszony - kis menekülési távolság, kis reaktivitás
5. Táplálkozás - növényevő, polifág
6. Növekedési ütem - gyorsan növekszik
Ember-juh kapcsolat• A juhok számára az ember egy potenciális ragadozó
- kutya és ember képére ugyanazok az idegsejtek
reagálnak
- ember is kiválthatja ugyanazokat a menekülési
reakciókat, amit a ragadozó (pl. kutya) vált ki
• A juhok számára az emberrel való kontaktus általában averzív
- az averzió a korábbi negatív tapasztalatokból ered
(terelés, nyírás, fürdetés, patakezelés, oltások stb.)
- jutalmazással (táplálék) az averzió csökkenthető
(asszociációs tanulás)
- a kezelések többszöri ismétlése is javíthatja a kezelhetőséget
(habituáció)
• A bárányok születés utáni (1-3 nap) kezelése szelídüléshez vezet
- kötődik az emberhez (még hónapok múlva is!)
- odamegy az emberhez, csökken a félénksége
Állatvédelmi kérdések• Karámban tartott juhok
- dominancia rendből adódó szociális stressz (nem tud elmenekülni)
- túl rövid etetővályú-hossz: kevés takarmány – gyengébbek éheznek
- gyapjúrágás (abnormális viselkedésforma – legelőn soha!), férgesség?
- elkülönítés a fajtársaktól – szeparációs stressz
• Legelőn tartott juhok- időjárási viszontagságok (főként a bárányokat érinti)
- kevés takarmány (nagy állomány sűrűség, szárazság)
- betegségek kezeletlenül maradhatnak
• Kezelések
- farokvágás
- herélés