A HELYI JOGALKOTÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA · Országgyűlés Alkotmány, törvény MNB Elnöke rendelet Kormány rendelet PSZÁF elnöke rendelet ... 41. Cikk (4) A Magyar Nemzeti

A HELYI JOGALKOTÁS ELMÉLETE

ÉS GYAKORLATA

1. Magyarország jogforrási rendszere

2. Általános jogalkotási ismeretek a Jat. szerint

3. A Kúria helyi jogalkotást érintő egyes döntései

2

A JOG FOGALMA

Társadalmi normák- jogi normák

A jog fogalma

A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége:

Amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik

Amelyek általánosan kötelezőek

Amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják

3

A JOGALKOTÁS FOGALMA

A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek

Az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó

Jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége

ANYAGI – ALAKI JOGFORRÁSOK

Anyagi, más néven belső jogforrások- a

jogalkotó szerv (ogy., kormány, kormánytagok,

stb.)

Alaki, más néven külső jogforrások- a jog külső

megjelenési formája (törvény, rendelet)

4

5

ANYAGI ÉS ALAKI JOGFORRÁSOK

Anyagi Alaki

jogforrás

Országgyűlés Alkotmány, törvény

MNB Elnöke rendelet

Kormány rendelet

PSZÁF elnöke rendelet

Kormány tagja rendelet

Képviselő-testület rendelet

MNHH elnöke rendelet

6

A JOGFORRÁSOK FOGALMA

Jogszabály: általános mindenkire kötelező szabály, amelyet az állam, önkormányzat alkot és egyben biztosítja érvényesítését.

Alaptörvény Alapvetés T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

7

A JOGFORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA

Társadalmi

viszonyokhoz való

kapcsolódás módja

szerint

Eredeti

Származékos

Területi hatály szerint

Országos

Helyi

EREDETI-SZÁRMAZÉKOS JOGFORRÁSOK

Eredeti jogforrás– más néven primér vagy autonóm

jogforrás- olyan tárgyköröket szabályozó rendelet,

amely esetében nem létezett korábban magasabb

szintű szabályozás, és amelyet a jogalkotó szerv

eredeti jogalkotói hatáskörében alkot meg.

Végrehajtási jogforrás– vagy szekunder, illetve

származékos rendelet - törvényi felhatalmazáson

alapuló, törvény végrehajtására megalkotott rendelet.

8

JOGFORRÁSOK AZ ALAPTÖRVÉNYBEN

Alaptörvény T cikk (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

9

10

EGYÉB HATÁLYOS JOGSZABÁLY

Anyagi jogforrás Alaki jogforrás

NET törvényerejű

rendelet

A belső, anyagi jogforrás megszűnése nem eredményezi a külső, alaki jogforrás megszűnését.

JOGFORRÁSI RENDSZER

Az Alaptörvény rendelkezései értelmében általánosan kötelező magatartási szabályt

az Alaptörvényben megjelölt,

jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott,

a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.

Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.

11

JOGFORRÁSI HIERARCHIA

A jogforrások Magyarországon zárt rendszert

alkotnak és hierarchikus rendbe

rendeződnek.

A hierarchia alapját minden esetben az anyagi vagy

belső jogforrás – tehát a jogalkotó szerv vagy

személy – államszervezetben elfoglalt helye adja,

határozza meg. A hierarchia lényegi tartalma az, hogy

a hierarchia alacsonyabb szintjén álló jogszabály nem

lehet ellentétes a magasabb fokú jogszabállyal.

12

JOGFORRÁSI HIERARCHIA AZ

ALAPTÖRVÉNYBEN

T) cikk (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

15. Cikk (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

18. Cikk (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján,

feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely

törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet

ellentétes.

23. Cikk (4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján,

sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel,

kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank

elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet

kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.

32. Cikk (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

41. Cikk (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos

törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.

A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök

helyettesítheti.

13

KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ

ESZKÖZÖK

A jogszabályok mellett sajátos normák a közjogi szervezetszabályozó eszközök, amelyek lehetnek normatív határozatok vagy normatív utasítások.

Az állampolgárok számára jogokat és kötelezettségeket nem állapíthatnak meg, de a szervezeti rendszeren belüli szervekre nézve normatív jellegű irányítási eszközök, ez különbözteti meg a jogszabályoktól.

14

NORMATÍV HATÁROZAT

A kibocsátó szerv működési rendjét, a kibocsátó

szerv által irányított szervek feladatait, a

feladatkörükbe tartozó terveket állapítják meg, és

a határozatok kiadása valamely testületi szerv

illetékességébe tartozik. E határozatok az

állampolgárok jogait és kötelességeit nem

érinthetik.

15

NORMATÍV HATÁROZAT KIBOCSÁTÁSÁRA

JOGOSULTAK KÖRE

Jat. 23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja

(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját.

16

NORMATÍV HATÁROZAT KIBOCSÁTÁSÁNAK

RENDJE AZ MÖTV.-BEN

Mötv. 42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

Mötv. 50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, …… ügyek eldöntéséhez, …..

17

NORMATÍV HATÁROZAT AZ MÖTV.-BEN

51. § (6) Az 51. § (2)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat közzétételére is alkalmazni kell.

- a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

- ha a normatív határozat kihirdetett szövege eltér a normatív határozat aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését.

- a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető.

- az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

18

NORMATÍV UTASÍTÁS

A normatív utasítás kibocsátására - szemben a normatív határozattal – mindig egyszemélyi vezető jogosult.

A normatív utasításokat a gyakorlatban leginkább a miniszterek és a nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szerv vezetői adják ki a vezetésük, irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó szervek tevékenységének, működésének, szervezetének szabályozása céljából a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelezően.

19

NORMATÍV UTASÍTÁS

Jat. 23. § (4) Normatív utasításban szabályozhatja

j) a polgármester és a jegyző

a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá

tartozó szervek szervezetét és működését,

valamint tevékenységét.

20

A JOGSZABÁLYOK KÖTELEZŐ EREJE

A jogszabályok kötelező ereje – mint azok alapvető

fogalmi eleme, sajátos ismérve – azok

érvényességéből és hatályosságából fakad.

Érvényessége - alkalmas joghatás kiváltására

Hatályosság - jogszabály már ki is váltja a

célzott joghatást.

21

A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE

Négy feltétel együttes fennállását feltételezi (konjunktív feltételek).

1.) Az adott jogforrás tekintetében jogalkotásra

felhatalmazott szerv alkossa meg, az rendelkezzen jogalkotási

hatáskörrel.

2.) Illeszkedjen a jogforrási hierarchiába, azaz szabályozási

tartalma ne legyen ellentétes magasabb szintű jogszabály

tartalmával.

3.) A jogalkotási eljárás során az adott jogszabály meghozatalára

irányadó eljárási szabályok betartása; a jogalkotás teljes

folyamatában érvényesüljenek a vonatkozó döntéshozatali eljárás

szabályszerűségének formai követelményei.

4.) Adott jogszabályt a rá vonatkozó szabályok szerint

hirdették ki. 22

A JOGALKOTÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

A jogszabályok megalkotására vonatkozó eljárási rendet a jogalkotásról szóló törvény (Jat.) szabályozza. (2010. évi CXXX. törvény)

A törvény elsősorban a jogszabály - mint jogforrás - tartalmi követelményeire koncentrál, és szűkebben tárgyalja a jogszabályok előkészítésének eljárási jellegű vonatkozásait. A tartalmi kérdések körében többek közt - a jogalkotási gyakorlatban felmerült problémákra is választ adva - a hatály, a felhatalmazás, a módosítás és a hatályon kívül helyezés lényeges kérdéseit rendezi.

23

A JOGSZABÁLYOK HATÁLYA

Többlettartalom az érvényességhez képest,

A norma gyakorlatban történő alkalmazhatóságát jelöli, amely alapján a norma a célzott joghatás kiváltására nem csak alkalmas, de ténylegesen kiváltja azt.

A jogszabály alkalmazhatósága-alkalmazandósága szerint pedig beszélhetünk

területi,

személyi,

tárgyi,

szervi és

időbeli hatályról.

24

TERÜLETI HATÁLY

Területi alkalmazhatóság

Formálisan általában nem tartalmazzák a

normaszövegek a területi hatályra vonatkozó

rendelkezéseket (a főszabály: központi jogszabály

területi alkalmazhatósága az ország teljes

területére, önkormányzati rendelet területi hatálya

pedig a helyi önkormányzat illetékességi területére

terjed ki).

25

TERÜLETI HATÁLY HELYI RENDELETEK

VONATKOZÁSÁBAN

Jat. 6. § (1) …. az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.

Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki.

A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban a fenti két esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az általánostól eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.

26

TERÜLETI HATÁLYT ÉRINTŐ JAT. SZABÁLY

5. § (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit.

(1a) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges.

(1b) Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően.

27

SZEMÉLYI HATÁLY

Mely személyi körre kell vagy lehet alkalmazni,

mely személyi körre alkalmazandó vagy

alkalmazható

A személyi hatály a területi hatályra vonatkozó

rendelkezéssel együttalkalmazva korlátozhatja

vagy kiterjesztheti azt (l.: Btk.)

28

ÖNKORMÁNYZATI RENDELET SZEMÉLYI

HATÁLYA

Jat. 6. § (2) A jogszabály személyi hatálya

b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (la) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

29

SZERVI HATÁLY

Mely szerveknek kell vagy lehet alkalmazni a

normát

Az adott életviszonyok, jogviszonyok

tekintetében mely szerv jár el, mely szerv

rendelkezik hatáskörrel.

30

TÁRGYI HATÁLY

Mely ügyekben kell alkalmazni az adott szabályokat,

Mely jogviszonyokat, élethelyzeteket szabályozza a norma

Pl.: eljárási jogszabályokban a jogszabály-módosulások során rendelkezések arra vonatkozóan, hogy adott rendelkezések folyamatban lévő ügyekben még vagy már alkalmazandóak-e

31

IDŐBELI HATÁLY

Mely időponttól mely időpontig kell, illetve lehet alkalmazni,

Mettől meddig kötelező egy jogszabály

Kötelező erő egybeesik az időbeli hatállyal: ebben az időszakban vált ki joghatást a jogszabály, ilyenkor alkalmas arra, hogy jogviszonyokat keletkeztessen, módosítson vagy megszüntessen.

Minden jogszabálynak mellőzhetetlen eleme!!!

Jogszabályban minden esetben meg kell határozni a hatálybalépés napját.

32

AZ IDŐBELI HATÁLY KEZDETE

Az időbeli hatály kezdete – a hatálybalépés időpontja – a kihirdetés időpontjához viszonyítva három módon történhet:

a két időpont egybeeshet (kihirdetés napján lép hatályba),

a kihirdetés megelőzheti (kihirdetést követően lép hatályba), illetve

követheti a hatálybalépés időpontját (visszamenőleges hatálybalépés).

33

JAT. IRÁNYADÓ RENDELKEZÉSEI AZ IDŐBELI

HATÁLY TEKINTETÉBEN

7. § (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.

(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját.

34

JAT. IRÁNYADÓ RENDELKEZÉSEI AZ IDŐBELI

HATÁLY TEKINTETÉBEN

(3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető.

(4) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, törvény rendelkezhet úgy, hogy a hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(5) A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző - a jogszabály hatálybalépését követő - időpontokat is meg lehet állapítani.

(7) A jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba. (0 óra 1 perc )

35

JAT. IRÁNYADÓ GARANCIÁLIS ALAPELVE AZ

IDŐBELI HATÁLY TEKINTETÉBEN

Jat. 2. § (2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget; kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

36

AZ IDŐBELI HATÁLY MEGSZŰNÉSE

A jogszabály időbeli hatálya megszűnik

ha egy másik jogszabály hatályon kívül helyezi

ha egy másik jogszabály módosítja

ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenességre

hivatkozással megsemmisíti.

37

SZABÁLYOZÁSI ÁTMENET

Jat. 15. § rögzíti az általános szabályt, amennyiben a jogszabály másként nem rendezi az átmenet kérdését - a jogszabályi rendelkezést a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint a még meg nem kezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A rendelkezés a továbbhatás kérdését is rendezi: a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.

38

JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSA-1

Jogszabályt csak jogszabály módosíthat

Nem módosítható rendelkezések

Jat. 8. § (1) A hatályos jogszabályi rendelkezést a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabály megalkotásával, a módosítani kívánt jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a módosítást kimondó jogszabályi rendelkezéssel módosíthatja.

(2) Nem lehet módosítani a jogszabály megjelölését, a rendelet bevezető részét, a hatályba lépett jogszabályi rendelkezés hatálybaléptető rendelkezését, valamint jogszabállyal - a fordítási hiba kivételével - a jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés, a nemzetközi szerződéshez fűzött fenntartás, kifogás és nyilatkozat szövegét.

39

JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSA-2.

Módosítani és hatályon kívül helyezni kizárólag hatályos jogszabályokat és jogszabályi rendelkezéseket lehet.

Kivétel

Jat. 9. § (1) Nem hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem módosítható vagy helyezhető hatályon kívül.

(2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező szerv jogszabályban rendelkezhet úgy, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabályi rendelkezés a kihirdetett szövegtől eltérő szöveggel lép hatályba, vagy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés nem lép hatályba.

40

JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSA-3.

(Jat. 12. §) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel végrehajtottá válik.

A jogszabály végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.

(Jat. 14. §) A módosító jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése nem érinti az általa módosított jogszabályi rendelkezés hatályát.

Jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezése vagy hatályvesztése nem eredményezi a korábban általa hatályon kívül helyezett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését.

41

JOGSZABÁLY HELYESBÍTÉSE

A Jat. 35. § (1) bekezdése módosította az Ötv.-t 2011. január 1-jei hatállyal, amely beépül 2013. január 1-jétől az Mötv.-be épül be

Mötv. 51. § (3) bekezdés:

„Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

(5) A képviselő-testület normatív határozatát a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.”

42

43

2. ÁLTALÁNOS JOGSZABÁLY ELŐKÉSZÍTÉSI ISMERETEK

A jogszabálytervezet előkészítése

Előkészítés,

Kibocsátás,

Kihirdetés

44

A JOGSZABÁLYTERVEZET ELŐKÉSZÍTÉSE

A jogalkotás szakaszai

Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés

Kezdeményezés Elfogadás Kihirdetés,illetve

Tervezet elkészítése Aláírás közzététel

Tervezetek véleményezése

Jogalkotó elé terjesztés

JOGSZABÁLY ELŐKÉSZÍTÉSE

A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe

illeszkedésének biztosítása

Jat.16. § (1) A jogszabály előkészítőjének

feladata - a 2. § (4) bekezdésében foglalt

követelmények figyelembevételével - a

jogszabály szakmai tartalmának kialakítása.

45

JOGSZABÁLYOK ELŐKÉSZÍTÉSE

Jat. 2. § (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.

(4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály

a) megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,

b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe,

c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és

d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek.

46

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT

17. § (1) A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. …… Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

47

48

ELŐZETES VIZSGÁLAT SZEMPONTJAI

A szabályozandó tárggyal kapcsolatos szociológiai, statisztikai

adatgyűjtések és feldolgozások, új szabályozást sürgető jelzések

A tárgyat érintő aktuális jog- és gazdaság-politikai irányelvek, állásfoglalások

A tárgy szabályozásának hazai gyakorlata, ennek eredményei, hatásai

A tárgy szabályozásával kapcsolatos Alkotmánybírósági határozatok, hazai és európai bírósági gyakorlat, jogegységi határozatok

A JOGSZABÁLYTERVEZETEK VÉLEMÉNYEZÉSE

Jat. 19. § (2) A jogszabály előkészítője a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik arról, hogy a jogszabály tervezete megismerhető és véleményezhető legyen.

A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 17. § (1) bekezdése 2011. július 1-jei hatállyal módosította az Ötv.-t

103/B. §-sal egészül ki:

„103/B. § Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait rendeletben állapítsa meg.”

49

50

A JOGSZABÁLYTERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSE

A véleményezés célja, hogy megállapítható legyen: Alkalmas-e az előterjesztés a megalapozott

döntéshozatalhoz?

Tartalmazza-e a döntéshez szükséges információkat?

Helyt ad-e az indokolt eltérő álláspontoknak?

Reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel?

A tervszerűség érdekében: Időben el kell dönteni, hogy a jogszabály-tervezet tárgya

szerint milyen mértékben szükséges a társadalmi nyilvánosság biztosítása

Meg kell határozni a véleményezés fórumait és formáit

Az időpontokat úgy kell megállapítani, hogy a beérkező vélemények érdemben figyelembe vehetők legyenek

51

TERVEZET JOGALKOTÓ ELÉ TERJESZTÉSE

JOGSZABÁLY TERVEZET Jogszabály megjelölése,

tárgya, tervezet száma Jogszabály szövege Normasértőkkel szembeni

szankciók Záró rendelkezések - hatálybalépés - visszamenőleges hatály - átmeneti rendelkezések - módosított, hatályon kívül

helyezett jogszabályok - végrehajtási felhatalmazás - átmeneti rendelkezések

- Európai uniós kapcsolatok

ELŐTERJESZTÉS Jogalkotás szükségessége,

konkrét indokai Jogszabály által elérni kívánt

cél Tervezett szabályozási

megoldások indokai (ált. és részletes indokolás)

Az előkészítésben részt vett szervek, személyek jelölése

Elhangzott fontosabb javaslatok

(a felvetett, de elutasított is!)

JOGSZABÁLYOK KIHIRDETÉSE

Jat. 26. § (1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

(7) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének és a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata közzétételének szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény állapítja meg.

Ötv. 16. § (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. (3) Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

A kihirdetés célja, hogy a lakosság megismerje a rendelkezéseket. A Szervezeti és Működési Szabályzatok gyakorta rendelkeznek arról, hogy a kihirdetett rendeletet a könyvtárban, közintézményben is el kell helyezni.

52

A JOGSZABÁLYOK MEGJELÖLÉSE A KIHIRDETÉS

SORÁN

Tekintettel arra, hogy a jogszabályok kihirdetés során való megjelölése nem jogszabályszerkesztési kérdés, az erre vonatkozó alapvető szabályokat törvényi szinten határozza meg a törvény, és a részletszabályok meghatározására ad felhatalmazást. (ez a Jat.)

27. § (2) Törvény kivételével a jogszabály megjelölése annak kihirdetése során magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését, a sorszámát, a kihirdetésének napját, a jogszabály elnevezését és címét.

53

54

KIBOCSÁTÁS

ELFOGADÁS TÖRVÉNY ORSZÁGGYŰLÉS MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET KORMÁNY MINISZTERELNÖKI MIN-ELNÖK RENDELET MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI KÉPV-TESTÜLET RENDELET

ALÁÍRÁS TÖRVÉNY AZ OGY. ELNÖKE ÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET MIN-ELNÖK MINISZTERELNÖKI MIN-ELNÖK RENDELET MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI POLGÁRMESTER RENDELET ÉS JEGYZŐ

55

KIHIRDETÉS

Az önkormányzati rendelet kihirdetése a jegyző

feladata (érvényességi feltétel!)

Kihirdetési módok: többféle is lehet

SZMSZ-ben kell egyértelműen meghatározni

pl. kifüggesztés, hivatalos lap

32/2010. (XII. 31.) KIM RENDELET

a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről

9. § (2) Önkormányzati rendelet megjelölése annak kihirdetése során - az alábbi sorrendben -

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését, (a helyi önkormányzat megnevezését követően a „képviselő-testületének” )

b) a rendelet sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét foglalja magában.

56

A NORMATÍV HATÁROZAT MEGJELÖLÉSE A

KÖZZÉTÉTEL SORÁN 13. § (1) A normatív határozat megjelölése annak közzététele során - az alábbi

sorrendben -

a) a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölését,

b) a normatív határozat sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a normatív határozat közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a normatív határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését,

g) a „határozata” kifejezést és

h) a normatív határozat címét

foglalja magában.

(2) Nem foglalja magában a normatív határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését a helyi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatának és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatának a közzététel során történő megjelölése.

57

A NORMATÍV UTASÍTÁS MEGJELÖLÉSE

ANNAK KÖZZÉTÉTELE SORÁN

14. § (1) A normatív utasítás megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben -

a) a normatív utasítást kiadó szerv teljes megjelölését,

b) a normatív utasítás sorszámát arab számmal,

c) a „/” jelet,

d) a normatív utasítás közzétételének évét arab számmal,

e) zárójelben a normatív utasítás közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,

f) a normatív utasítást kiadó szerv megjelölésének a rövidítését

g) az „utasítása” kifejezést és

h) a normatív utasítás címét foglalja magában.

(2) Nem foglalja magában a normatív utasítást kiadó szerv megjelölésének a rövidítését

b) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző,

normatív utasításának a közzététel során történő megjelölése.

58

A NEM NORMATÍV UTASÍTÁS ÉS HATÁROZAT

MEGJELÖLÉSE A KÖZZÉTÉTEL SORÁN

R. 17. § A nem normatív határozatok és utasítások

megjelölésére az e címben foglaltakat megfelelően

alkalmazni kell.

A normatív és a nem normatív határozatok

valamint a normatív és a nem normatív utasítások

évente közös sorszám alatt, egységes,

folyamatos számozással jelennek meg.

59

UTÓLAGOS HATÁSVIZSGÁLAT

A Jat. 21. § (1)-(2) bekezdése értelmében önkormányzati rendelet esetén a jegyző

folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását, és

szükség szerint lefolytatja a jogszabályok az előzetes hatásvizsgálatnál meghatározott szempontok szerinti - utólagos hatásvizsgálatát,

ennek során összeveti a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.

60

A JOGSZABÁLYOK TARTALMI

FELÜLVIZSGÁLATA

A Jat. 22. § (1) és (2) bekezdése értelmében a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.

61

A KÚRIA HELYI JOGALKOTÁST ÉRINTŐ DÖNTÉSEI

SZMSZ SZABÁLYOZÁS KÖRÉBEN

1.) Jogsértő az a helyi rendeleti szabályozás, amely a képviselő-testületi döntés három formájáról rendelkezik, nevezetesen a rendeletről, a határozatról és a tájékoztatóról.

A helyi rendeletben található „tájékoztató” - törvényi szabályokkal ellentétben - egy új döntési formáról rendelkezik, amely nem illeszkedik az önkormányzatok döntéshozatali mechanizmusába, illetve a törvényességi felügyeleti, valamint a döntések elleni jogorvoslati rendszerbe sem. (Köf. 5055/2012/8. Határozat)

62



2.) Az indítvány, és a Kúria döntése szerint is törvénysértő az Ör. azon rendelkezése, amely szerint a polgármester a képviselő-testület ülését az Önkormányzat székhelyén kívül máshová is összehívhatja.

Kúria álláspontja szerint a választópolgári kontroll gyakorlásának ellehetetlenítését - és egyben az Ötv. rendelkezéseinek sérelmét is - jelenti az a szabályozás, amely aránytalan erőfeszítést követel meg a választópolgártól ahhoz, hogy a nyilvános működésből eredő jogait gyakorolja.

63



A Kúria elvi éllel rögzíti a tárgyban, hogy a képviselő-testület ülését csak olyan helyiségbe lehet összehívni, amely nyitva áll bárki számára, a helyiségbe való bejutásnak nem lehet feltétele külső engedély, illetve díjfizetési kötelezettség teljesítése. Nem érvényesül az Ötv. 2. § (1) bekezdése és 12. § (3) bekezdése szerinti nyilvánosság elve abban az esetben, ha a választópolgár nem tud alanyi jogon jelen lenni a képviselő-testület ülésén. (Köf. 5036/2012/6. Határozat)

64

NYILVÁNOSSÁG ÉRVÉNYESÜLÉSE

A képviselő-testületi ülések nyilvánossága a demokratikus önkormányzati működés előfeltétele.

A nyilvánosság

részben a képviselő-testület ülésein való részvételt,

részben pedig az arról készült adatok megismerésének lehetőségét jelenti.

A kettő együtt adja a nyilvánosságot, s ennek következményeként a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségét, ami egyben megteremti a működés feletti kontroll gyakorlásának lehetőségét is.

65



3.) Az a szabály, amely szerint a polgármester dönt a képviselők vagy a bizottságok által kidolgozott előterjesztések napirendre tűzéséről, ugyancsak törvénysértő a Kúria álláspontja szerint. A kifogásolt szabályozás arra adna lehetőséget, hogy a polgármester a napirend meghatározásával a képviselő-testület eljárásának kereteit egyszemélyi döntéssel befolyásolja. Egyben a helyi közügyek demokratikus intézésében megnyilvánuló közakarat alapelv sérelmére vezetne, mivel a polgármester önálló döntésével akadályozhatná meg helyi közügyek képviselő-testületi megtárgyalását.

(Köf. 5036/2012/6. Határozat)

66

A KÚRIA HELYI JOGALKOTÁST ÉRINTŐ DÖNTÉSEI SZMSZ

SZABÁLYOZÁS KÖRÉBEN

4.) Törvénysértő az helyi rendeleti szabályozás, mely szerint „[a]

polgármester akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze”;

a Kúria álláspontja szerint a jogszabályi rendelkezésekből az a

következtetés adódik, hogy a képviselő-testület ülésének

összehívására elsődlegesen a polgármester jogosult. Meghatározott

körülmények között azonban felhatalmazott az alpolgármester, a

kormányhivatal, és csak a polgármester, valamint alpolgármester

együttes, tartós akadályoztatása, illetve a két tisztség együttes

betöltetlensége esetén rendelkezhet úgy az Ör., hogy az ülést - egyéb

lehetőségek mellett - a korelnök is összehívhatja. (Köf.

5030/2012/9. Határozat)

67



5.) Kifejtette továbbá a Kúria, hogy a helyi rendelet azon rendelkezése, amely szerint a képviselő-testület ülésén a felszólalások időtartamának 3 perces időkeretét a jegyző érvényesíti a tanácskozási joggal rendelkező résztvevőkkel szemben szintén jogsértő. Az Ötv. 6 12. § (2) bekezdése értelmében „a képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését”. A képviselő-testület ülései vezetésének körébe nem csak az ülés összehívásának joga, a napirendre vétel javaslatának joga, hanem az ülés vezetésének joga is beletartozik. (Köf. 5030/2012/9. Határozat)

68



6.) A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az a helyi rendelet szerinti megfogalmazás, amelynek értelmében a testületi képviselőket tanácskozási joggal kell meghívni az ülésre, törvényellenes módon korlátozza a települési képviselők jogállásához evidensen kapcsolódó jogosítványokat. A Kúria megállapítása szerint az önkormányzati képviselői jogok részét képezi a képviselő-testületi munkában való részvétel, amelyben a képviselő „szabad mandátummal” rendelkezik, meggyőződése és lelkiismerete alapján alakítja ki állásfoglalásait. (Köf. 5030/2012/9. Határozat)

69



7.) Az Ör. azon megfogalmazása, amely szerint bizottsági ülésre a polgármestert, jegyzőt és napirendtől függően a Polgármesteri Hivatal ügyben illetékes dolgozóit, továbbá a civil szervezeteket az őket érintő napirendeknél meg lehet hívni” ugyancsak törvénysértő. A polgármester és a képviselők jogállásuknál fogva, a jegyző pedig törvényben kapott feladata - és hatásköre folytán vesz részt a képviselő-testület bizottságának ülésén. (Köf. 5030/2012/9. Határozat)

70

KÖZJOGI ÉRVÉNYTELENSÉG – ELJÁRÁSI

SZABÁLYOK MEGSÉRTÉSE ÁLTAL

8.) A helyi rendelet megalkotására az SZMSZ-ben szabályozott módon megtartott képviselő-testületi ülésen került. Ezért az ülés képviselő-testületi ülésként történő megtartása törvénysértő volt. A fentiek alapján megállapítható, hogy a helyi rendelet megalkotásához vezető eljárás során az Ötv. 12. § (3) bekezdése is sérelmet szenvedett. A jogszabályalkotás - így az önkormányzati rendeletek megalkotásának is - elengedhetetlen feltétele az eljárási szabályok betartása. Ha a jogalkotás során a jogalkotási eljárás garanciális szabályai sérülnek, akkor ez az adott jogszabály közjogi érvénytelenségét vonja maga után. (Köf. 5045/2012/5. Határozat )

71

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉS MEGSEMMISÍTÉSE

UTÁN HATÁLYBAN TARTOTT HELYI RENDELET

MEGSEMMISÍTÉSE

9.) Az indítványozó bíróság beadványában arra hivatkozott, hogy az önkormányzat helyi rendeletét (fizető parkolási rendszer szabályozásáról szóló) az időközben AB által megsemmisített Kkt. 15. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkotta meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy önmagában a felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése nem okozza szükségképpen a felhatalmazáson alapuló (az ügyben: önkormányzati rendeleti) szabályozás alkotmányellenességét. Amennyiben azonban e jogalkotói hatáskör csorbát szenvedett, úgy annak delegálására nem kerülhet sor alkotmányosan.

72

KÖZJOGI ÉRVÉNYTELENSÉG

A Kúria döntése értelmében a Kkt. 15. § (3) bekezdés alkotmányellenessége és megsemmisítése miatt az Ör. felhatalmazás nélkül maradt, és az adott tárgy nem is helyi közügy, amire kiterjedhetne az önkormányzat eredeti jogalkotói jogköre. Márpedig az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet megalkotásának az abban foglaltak valamelyikén kell alapulnia. Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a helyi rendelet az Ötv. 16. § (1) bekezdésével ellentétes, ezért azt megsemmisítette. (Köf. 5043/2012/3. Határozat)

73

TILTOTT, KÖZÖSSÉGELLENES MAGATARTÁSOKRÓL

ALKOTOTT HELYI RENDELETEK JOGI SORSA

A helyi önkormányzatok rendeletalkotására felhatalmazást biztosító adó Mötv. 51. § (4) bekezdésének, valamint a 143. § (4) bekezdés e) pontjának hatályon kívül helyezésére tekintettel a helyi önkormányzatok 2012. november 15-től nem rendelkeznek jogalkotási felhatalmazással, ezért a korábban megalkotott, a tiltott, közösségellenes magatartásokat szabályozó önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hatályon kívül kell helyezniük.

A KIM álláspontja, hogy a helyi önkormányzatoknak fenti tárgyban alkotott rendeleteiket hatályon kívül kell helyezniük. Nincs mód arra, hogy a helyi önkormányzat vonatkozó rendeletében az Mötv. 51. § (4) bekezdését és 143. § (4) bekezdés e) pontjára, mint felhatalmazó rendelkezésre vonatkozó szabályozást módosítsa és az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésére hivatkozással eredeti jogalkotói hatáskörben a rendeletet hatályában fenntartsa.

74

A KÚRIA HELYI JOGALKOTÁST ÉRINTŐ DÖNTÉSEI HELYI

ADÓ SZABÁLYOZÁSA KÖRÉBEN

10.) Jogsértő az a helyi szabályozás, amelynek értelmében mindazon tulajdonosok, illetve vagyoni értékű joggal rendelkező adóalanyok, akiknek a telkén lakás vagy nem lakás céljára szolgáló építmény található, az egész telek utáni adófizetési kötelezettség alól mentesülnek, függetlenül a telek használatának és hasznosításának jellegétől.

A Htv. általános rendelkezései, így a 6. § d) pontja felhatalmazza az önkormányzati jogalkotót a törvényben foglaltakon túl is kedvezmények és mentességek meghatározására. A Htv. általános szabályai azonban az adózók között különböztetnek akkor, amikor a vállalkozók esetében - a Htv. eltérő rendelkezéseinek hiányában - kizárják a vagyoni típusú adók, valamint a helyi iparűzési adó alóli mentességek alkalmazásának lehetőségét . (Köf. 5038/2012/8. Határozat)

75

A KÚRIA HELYI JOGALKOTÁST ÉRINTŐ DÖNTÉSEI HELYI

ADÓ SZABÁLYOZÁSA KÖRÉBEN

11.) Az Ör. támadott rendelkezése értelmében mentesek az adó alól „azon lakások és lakrészek, amelyeket az adóalany lakás céljára használ vagy hasznosít; feltéve, ha a tulajdonos az adóév január 1. napján a XI. kerületben állandó lakóhellyel (nem magánszemély esetén: székhellyel) rendelkezik, az óvóhely, a lakóközösségek közös tulajdonában és közös használatában lévő helyiségek”. A Kúria álláspontja szerint az önkormányzat a lakás céljára használt lakásingatlant - a lakhatás biztonságát jelentő, de az adóalany teherbíró képességét is értékelő szociálpolitikai okokra tekintettel - mentesítheti az építményadó alól. Ebben az esetben azonban a mentesség alapja a tényszerű ottlakás, a lakásingatlan tényleges lakáscélú használata és nem a pusztán igazgatási jelentőséggel bíró állandó lakos minőség. Ezen túl a Hatv. a vállalkozó által használt építmények esetében az adómentességet kizárja. (Köf. 5017/2012/8. Határozat)

76

KÚRIA DÖNTÉSEK FELHATALMAZÁSON

TÚLTERJESZKEDÉS

12.) A megsemmisített rendelkezések a kérelmező által lakott ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságáról szólnak, az aktív korúak ellátása és a lakásfenntartási támogatás feltételeként. „Újonnan épített lakás esetén érvényes hatósági használatbevételi engedéllyel, szabálytalanul épített lakás esetén pedig érvényes fennmaradási engedéllyel kell rendelkeznie az ide vonatkozó jogszabályi előírások szerint”.

Az ide vonatkozó jogszabályi előírások az építésügy körébe tartoznak, az Ör. viszont a szociális ellátások helyi szabályairól szól. A Szoc.tv. a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében nem ad felhatalmazást arra, hogy építésügyi előírások betartása is feltétele legyen a szociális juttatásoknak. (Köf. 5051/2012/6. Határozat)

77


TÚLTERJESZKEDÉS

13.) A megsemmisített további rendelkezés a támogatásra való jogosultság további feltételeit írja elő; szintén építésügyi jogszabályokra utalva előírja, hogy lakószobákban a minimális befogadóképesség - 15 m2/fő fenn áll, illetve kimondja, hogy a minimális élettér - minimum 6 m2/fő - biztosított. Ezen felül a szabályozás megfelelő megvilágítottságot, szellőzési lehetőséget, és minimum 20 °C biztosítására képes fűtési rendszert ír elő az aktív korúak ellátása és a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeként. E szabályok szintén az építésügy körébe tartozó rendelkezések, s nem vonhatók a szociális juttatások feltételei közé. (Köf. 5051/2012/6. Határozat)

78


TÚLTERJESZKEDÉS

15.) A köztisztaság fenntartásáról szóló rendelet támadott rendelkezése értelmében „az ingatlanok körül a tulajdonos, bérlő, illetve használó: kötelessége a járdaszakaszok, gyalogosközlekedésre szolgáló utak, lépcsők tisztán tartása, pormentesítése, az ingatlan körüli zöld területnek a gondozása (fű- és sövénynyírás, gyommentesítés), az önkormányzat által biztosított növényekkel való betelepítése, a növények gondozása. A Kúria által hivatkozott jogszabályok rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható, hogy a kötelezettség a kérdéses területek rendeltetésszerű használatához szükséges tisztán tartására, a környezet közegészségügyi és környezeti károk megelőzésére irányuló rendben tartására vonatkozhat csupán. Ebbe a körbe a növénytelepítés, avagy növények kertészeti szakmunkának minősülő gondozása, ápolása kötelezettségként már nem tartozik bele.

A kifejtettek értelmében tehát az Ör. - túllépve jogszabályi felhatalmazását - maga által vállalt feladatot hárított a lakóközösségekre. (Köf. 5015/2012/6. Határozat )

79


TÚLTERJESZKEDÉS

16.) Az érintett önkormányzat a közútkezelői hozzájárulásról és útfenntartási hozzájárulási díjról szóló rendeletének megalkotását eredeti jogalkotói jogkörére vezette vissza. A Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör.-t az indítvány alapján két összefüggésben vizsgálta: törvénysértő-e az érintett önkormányzat tulajdonában álló helyi közút használatát engedélyhez kötni, illetve az engedély kiadását díjfizetéstől függővé tenni?

A Kúria megállapította azt is, hogy az önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében a közút használatát engedélyéhez kötheti. Ugyanakkor az önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása úthasználati díj megállapítására, így az önkormányzati jogalkotó ebben a kérdésben a Kkt. felhatalmazó rendelkezéseivel ellentétesen alkotta meg az Ör.-t.

(Köf. 5014/2012/8. Határozata)

80


TÚLTERJESZKEDÉS

17.) Az indítvány – és a Kúria döntése - szerint az érintett önkormányzat törvényellenesen határozta meg a hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló rendelet személyi hatálya alá tartozó ingatlantulajdonos” fogalmát, amikor úgy szabályozott, hogy a „települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében a társasház vagy szövetkezeti lakás esetén ingatlantulajdonosnak minősül a társasházi vagy lakásszövetkezeti közösség egyetemlegesen..” A Kúria döntése értelmében díjtartozás - azaz osztható szolgáltatás - megfizetésére irányuló kötelezettség esetében tehát a Ptk.-ba ütközően törvénysértő az Ör. azon rendelkezése, amely a kötelezettség egyetemlegességére alapoz. (Köf.5013/2012/7. Határozat )

81


TÚLTERJESZKEDÉS

18.) Az érintett önkormányzat az üzletek

éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló

rendeletében az üzletek éjjel 22 óra és hajnali 6 óra

közötti időben két feltétel együttes teljesülésétől

tette függővé a nyitva tartás engedélyezését: az

üzlettel egy épületben lévő ingatlanok

tulajdonosainak és lakóinak hozzájárulásától,

valamint az üzlet által kibocsátott zajszint szakértő

által igazolt mértékétől.

82


TÚLTERJESZKEDÉS

Az Önkormányzati Tanács összefoglalóan megállapította, hogy a vizsgált Ör. a helyi sajátosságokra tekintettel nem azt a megoldást választotta, hogy az éjszakai nyitva tartást a közigazgatási területének egy meghatározott részén, avagy bizonyos dátumokhoz kötötten engedélyezi, hanem önálló eljárás keretében rendeli vizsgálni a kérdést.

A Ker.tv. a szabályozás kialakításakor csupán a helyi sajátosságok figyelembe vételére utal, ezért az önkormányzati jogalkotónak nagy a szabadsága abban a tekintetben, hogy a helyi viszonyok ismeretében az érintettek (az üzleteket üzemeltetők és a lakóközösségek) közös érdekeinek összehangolása érdekében a leginkább elfogadható, követhető és hatékonynak minősülő megoldást válasszon a szabályozásában.

A kifejtett indokok alapján az Önkormányzati Tanács megalapozatlannak ítélte azt a felvetést, amely szerint az Ör. túllépett volna a Ker.tv. 6. § (4) bekezdése szerinti felhatalmazás keretein.

83


TÚLTERJESZKEDÉS

Az helyi rendelet ugyanakkor a tulajdonosok és a lakóközösség hozzájárulásának szavazati arányát is rendezi, amikor a tulajdonosok tulajdoni hányadokhoz viszonyított többségének hozzájárulását, társasház esetén közgyűlési határozatba foglalt hozzájárulást, illetve - a lakhatás jogcímére tekintet nélkül - az üzlettel egy épületben lakók esetében a lakók több mint felének hozzájárulását írja elő. Az Ör. azon szabálya, amely a tulajdonostársak a társasház hozzájáruló nyilatkozata mellett a lakó szavazatát, azzal egyenértékűként fogadja el, a Társasházi tv. 27. és 28. § (1) bekezdés h) pontjába ütközően törvénysértő.

(Köf. 5011/2012/7. Határozat)

84

KÚRIAI DÖNTÉS JOGALKOTÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK

ELMULASZTÁSÁRÓL

19.) Az érintett önkormányzat elmulasztotta az

államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91.

§ (1) bekezdéséből eredő jogalkotási

kötelezettségét, mert nem alkotta meg a 2011. évi

költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási

rendeletet.

(Köm. 5064/2012/3. Határozat )

85

KÚRIAI DÖNTÉS JOGALKOTÁSI

KÖTELEZETTSÉGÉNEK ELMULASZTÁSÁRÓL

20.) Az érintett önkormányzat települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló rendelete egyáltalán nem tartalmaz kötelezettséget a gazdálkodó szervezetek gyártó, termelő, forgalmazó, illetve felhasználó gazdálkodó tevékenységgel összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékra s arra sem, hogy mikor, milyen feltételekkel kötelesek igénybe venni a települési közszolgáltatást.

A Kúria megállapította, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdése értelmében „[a] képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot”. Amennyiben az önkormányzat a helyi közügyet nem „eredeti” jogalkotási jogkörében, hanem felhatalmazás alapján szabályozza, úgy a jogalkotás nem választása szerinti jog, hanem jogalkotási kötelezettség, amelynek az önkormányzat a felhatalmazásban foglalt keretek között - értelemszerűen a helyi sajátosságoknak megfelelő körülmények figyelembevétele mellett - köteles eleget tenni.

(Köm. 5053/2012/4. Határozat)

86



21.) A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy az érintett Képviselő-testület törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, amikor a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló önkormányzati rendeletének megalkotása során nem tett eleget a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37. § (1) bekezdés d) pontjából és 132. § (4) bekezdés b) pontjából eredő szabályozási kötelezettségének. Az Sztv. 37. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak a rendszeres szociális segélyre való jogosultság egy további esetét is megjelölik, nevezetesen az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel is jogosult rendszeres szociális segélyre az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján. Ebben az esetben tehát a segélyre való jogosultságot az önkormányzati rendelet teremti meg, az ún. másodlagosan megadott alanyi jogok az önkormányzat rendeletéből erednek.

87



Az Sztv. szabályaiból megállapítható az is, hogy az önkormányzatok nem mérlegelhetnek abban, hogy e tárgyban alkotnak-e rendeletet vagy sem, mivel ebben az esetkörben meg kell határozniuk a jogosultság feltételét. Megállapítható tehát: ha az önkormányzat a rendszeres szociális segélyre jogosultság ezen esetét (a feltételeket és a feltétel igazolásának szabályait) nem határozza meg, akkor az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapota alapján rendszeres szociális segélyre nem válik jogosulttá. Ez a helyzet azonban ellentétes az Sztv. 37. § (1) bekezdés d) pontjában, illetve a 132. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltakkal, azaz a szabályozási hiány törvényen alapuló jogalkotási feladat elmulasztását eredményezi. (Köf. 5046/2012/6. Határozat )

88

89

Köszönöm a figyelmet!

Boldog karácsonyt kívánok Mindenkinek!

A HELYI JOGALKOTÁS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA · Országgyűlés Alkotmány, törvény MNB Elnöke rendelet Kormány rendelet PSZÁF elnöke rendelet ... 41. Cikk (4) A Magyar Nemzeti

Documents