22.) Korm. rendelet (Vhr.) (Nytv.) .) Korm. rendelet …...2 - a magyarországi megélhetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által kiadott jövedelemigazolással,

HATÓSÁGI ÜGYEK, ÜGYLEÍRÁSOK

Kisvárdai Járási Hivatal Kormányablak Osztály

Ügytípus megnevezése: Állampolgársági ügyek (átvétel, felterjesztés)

Ügytípus rövid leírása:

Az állampolgársági kérelmek (honosítási és visszahonosítási kérelem, nyilatkozat, lemondás,

állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem) a magyar konzuli tisztviselőn, a fővárosi és megyei

kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodáin, valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal

regionális igazgatóságain kívül 2013. március 1. napjától benyújthatók a fővárosi és megyei

kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál is.

A járási hivatal az állampolgársági kérelmek átvételére és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv

részére történő felterjesztésre jogosult.

A kérelmek átvétele során a járási hivatal megvizsgálja a kérelmek kitöltésének helyességét, a

jogosultsági feltételek meglétét, a kérelemhez benyújtandó mellékleteket, továbbá tájékoztatást nyújt az

eljárás további menetéről. Az egyes állampolgársági eljárásokhoz anyakönyvi valamint

lakcímnyilvántartásba vételi eljárások kapcsolódnak.

A kapcsolódó jogszabályok:

- A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Ápt.)

- A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX.

22.) Korm. rendelet (Vhr.)

- Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény. (At.)

- A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

(Nytv.)

- A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

végrehajtásáról szóló 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet (NytvVhr.)

Szükséges iratok kérelemtípustól függően:

A klasszikus (alapeseti) honosítási kérelem (Ápt. 4. § (1) bekezdés, Vhr. 1. § a) pont)

- A Vhr. 1. § a) pontjában meghatározott 1. számú melléklet szerinti adattartalmú kérelem;

- a kérelmező születési anyakönyvi kivonata;

- a kérelmező családi állapotát igazoló okirat (házassági anyakönyvi kivonat, az elhalt házastárs

halotti anyakönyvi kivonata, a házasságot felbontó jogerős bírósági ítélet);

- a kérelem benyújtását megelőző legalább 8 éven át történő Magyarországon lakás kezdő

időpontja a személyadat- és lakcímnyilvántartásba (a továbbiakban: SZL) vétel időpontjától

számítandó, ezért ezt a kérelmező részére kiállított személyazonosítót és lakcímet igazoló

hatósági igazolvánnyal kell igazolni;

2

- a magyarországi megélhetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által kiadott

jövedelemigazolással, a lakhatást a tulajdonjogot, vagy más jogcímet igazoló dokumentummal

kell igazolni (pl. tulajdoni lap, bérleti szerződés);

- az alkotmányos alapismeretekből tett vizsga igazolására a fővárosi kormányhivatal (a

továbbiakban: kormányhivatal) által kiállított igazolást szükséges benyújtani, kivéve, ha

- a kérelmező kérte a kormányhivatal által az állampolgársági ügyekben eljáró szerv részére

történő megküldését;

- a vizsga letétele alól mentesül;

- az alkotmányos alapismeretek vizsga alóli mentességet az alábbi iratokkal kell igazolni:

gondnokság alá helyező bírósági határozat; magyar tannyelvű oktatási intézményben szerzett

bizonyítvány, oklevél, igazolás (a részben magyar nyelvű oktatás is ide értendő, feltéve, hogy

magyar nyelvi tagozaton végzett); betegség jellege szerint illetékes egészségügyi intézmény

igazolása az egészségügyi állapotáról;

- kiskorú kérelmező honosításához mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata szükséges;

- nagykorú kérelmezők esetében 1 db arcfénykép, 14. életévét betöltött kérelmezők esetében 1 db

arcfénykép;

- a büntetlen előélet igazolására hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtása nem szükséges;

- hazai anyakönyvi adatlap(ok);

- hazatérés esetén lakcímbejelentő adatlap;

A klasszikus (kedvezményes) honosítási kérelem (Ápt. 4. § (2) és (4) bekezdés, Vhr. 1. § a) pont)

- A Vhr. 1. § a) pontjában meghatározott 1. számú melléklet szerinti adattartalmú kérelem;




- a kérelem benyújtását megelőző legalább 3 illetve 5 éven át történő Magyarországon lakás

kezdő időpontja az SZL-be vétel időpontjától számítandó, ezért ezt a kérelmező részére kiállított

személyazonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal kell igazolni;

- a magyarországi megélhetést a NAV által kiadott jövedelemigazolással, a lakhatást a

tulajdonjogot, vagy más jogcímet igazoló dokumentummal kell igazolni (pl. tulajdoni lap, bérleti

szerződés);

- az alkotmányos alapismeretekből tett vizsga igazolására a fővárosi kormányhivatal (a

továbbiakban: kormányhivatal) által kiállított igazolást szükséges benyújtani, kivéve, ha

o a kérelmező kérte a kormányhivatal által az állampolgársági ügyekben eljáró szerv

részére történő megküldését;

o a vizsga letétele alól mentesül;

- az alkotmányos alapismeretek vizsga alóli mentességet az alábbi iratokkal kell igazolni:

gondnokság alá helyező bírósági határozat; magyar tannyelvű oktatási intézményben

szerzett bizonyítvány, oklevél, igazolás (a részben magyar nyelvű oktatás is ide értendő,

feltéve, hogy magyar nyelvi tagozaton végzett); betegség jellege szerint illetékes

egészségügyi intézmény igazolása az egészségügyi állapotáról;

- a kedvezményre jogosító feltételeket az alábbiak szerint kell igazolni:

3

TÖRVÉNYI FELTÉTEL

igazolás

Ápt. 4. § (2) bekezdés

magyar állampolgárral legalább 3

éve érvényes házasságban él,

vagy házassága a házastárs

halálával szűnt meg

házassági anyakönyvi kivonat,

halotti anyakönyvi kivonat

kiskorú gyermeke magyar

állampolgár

gyermek születési anyakönyvi

kivonata/állampolgársági

bizonyítvány

magyar állampolgár fogadta

örökbe

hatósági határozat az

örökbefogadásról

magyar hatóság menekültként

elismerte

menekült státuszt elismerő

okirat

Ápt. 4. § (4) bekezdés

az ország területén született születési anyakönyvi kivonat

kiskorúsága idején létesített

magyarországi lakóhelyet

lakcímet igazoló irat

hontalan hontalanságot igazoló irat

- kiskorú kérelmező honosításához mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata szükséges;

- nagykorú kérelmezők esetében 1 db arcfénykép, 14. életévét betöltött kérelmezők

esetében 1 db arcfénykép;

- a büntetlen előélet igazolására hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtása nem

szükséges;



Az egyszerűsített honosítási/visszahonosítási kérelem (Ápt. 4. § (3) bekezdés, 4. § (3a) bekezdés,

5. §, Vhr. 1. § g) pont)

- A Vhr. 1. § g) pontjában meghatározott 10. számú melléklet szerinti adattartalmú kérelem;




- a kérelmező vagy a felmenő egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okirat

(pl. a felmenő születési anyakönyvi kivonata, állami és egyházi kivonat is elfogadható, egykori

állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási okirat, elbocsátási okirat,

névváltoztatási okirat, korabeli magyar katona- vagy zsoldkönyv, magyarországi kárpótlási

határozat, útlevél, személyi igazolvány, munka-vagy családkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi

bizonyítvány);

4

- magyar nyelvtudását a saját kézzel írott önéletrajzával, valamint az eljáró ügyintézővel történő

elbeszélgetés során igazolja;

- az Ápt. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott feltételekre alapozott kérelem esetében

benyújtandó a házasság fennállását igazoló házassági anyakönyvi kivonat, és a házastárs

magyar állampolgárságát igazoló okirat másolata, közös gyermek esetén a gyermek születési

anyakönyvi kivonata is;

- magyarországi lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár esetén 2 db, külföldi lakóhellyel

rendelkező, valamint 14. életévét betöltött kérelmező esetében 1 db arcfényképet kell mellékelni;

- a büntetlen előélet igazolására hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtása nem szükséges;



A magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzése (Ápt. 5/A. §; Vhr. 1. § b), c) és f)

pont, Vhr. 4/A. §)

az a kérelmező, akinek megfosztással, elbocsátással szűnt meg a magyar állampolgársága,

vagy a magyar állampolgárságát elvesztette a Vhr. 1. § b) pontjában meghatározott 2. számú

melléklet szerinti adattartalmú nyilatkozat nyomtatványon kérheti a magyar állampolgárság

visszaállítását;

a nyilatkozat mellékleteként benyújtandó a kérelmező születési anyakönyvi kivonata, családi

állapotának igazolására házassági anyakönyvi kivonata, elhalt házastársa halotti anyakönyvi

kivonata, jogerős bírósági ítélet a házasság felbontásáról;

a hontalan kérelmező, aki Magyarországon született és születésével nem szerezte meg a szülei

külföldi állampolgárságát a Vhr. 1. § c) pontjában meghatározott 3. számú melléklet szerinti

adattartalmú nyilatkozat nyomtatványon kérheti a magyar állampolgárság megszerzését;

A Vhr. 4/A. § (2) alapján a kérelmező szüleinek állampolgársága szerinti állam illetékes

hatóságának igazolását csak az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására kell

csatolni abban az esetben, ha nincs hivatalos tudomásuk arról, hogy a kérelmező nem

szerzett állampolgárságot a születésével;




a szülők illetve a saját Magyarország területén történő lakását, lakcímet igazoló

dokumentummal igazolja;

a kérelmező hontalanságának igazolására vagy valószínűsítésére alkalmas irat;

aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született,

és születésével nem szerezte meg a magyar állampolgárságot, a Vhr. 1. § f) pontjában

meghatározott 6. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilatkozat nyomtatványon kérheti a

magyar állampolgárságot;




benyújtandó a kérelmező anyjának születési anyakönyvi kivonata, valamint a szülők

házassági anyakönyvi kivonata

5

A nyilatkozattal történő megszerzés esetén is szükséges mellékelni a hazai anyakönyvi adatlapokat,

amennyiben a kérelmezőnek külföldön történt az anyakönyvi eseménye.

Hazatérés esetén lakcímbejelentő adatlapot is szükséges felvenni.

Lemondás a magyar állampolgárságról (Ápt. 8. §, Vhr. 1. § d) pont, 6-8/A. §)

A magyar állampolgárság a kérelmező saját elhatározásából, lemondással szüntethető meg. A lemondás

a Vhr. 1. § d) pontjában meghatározott 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújtható be.

Mellékletként benyújtandó a külföldi állampolgárság igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiadott

bizonyítvány, vagy olyan igazolás, amely a külföldi állampolgárság megszerzését valószínűsíti

(ígérvény).

Állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem (Ápt. 11. §, Vhr. 1. § e) pont, 9-9/A.§)

Az állampolgársági bizonyítvány tanúsítja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, vagy azt,

hogy a kérelmező nem magyar állampolgár.

A Vhr. 1. § e) pontjában meghatározott 5. számú melléklet szerinti adattartalmú kérelmet kell

benyújtani;

mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát;

a kérelmező családi állapotát igazoló okiratot (házassági anyakönyvi kivonat, az elhalt házastárs


a szülők születési és házassági anyakönyvi kivonatát;

ha a kérelmező vagy a felmenői 1945 előtt hagyták el Magyarországot, célszerű egyéb a magyar

állampolgárságot igazoló vagy valószínűsítő okiratot is csatolni (pl. régi magyar útlevél,

személyazonosító igazolvány, illetőségi bizonyítvány, vagy korabeli állampolgársági okirat,

korabeli magyar hatóság által kiadott okirat, különösen iskolai bizonyítvány, munkakönyv,

katonakönyv, lakcímbejelentő lap, névváltoztatási okirat, stb.)

amennyiben a kérelmező magyarországi lakóhellyel nem rendelkezik, kérelméhez kézbesítési

meghatalmazást is csatolnia kell, ha nem a magyar konzuli tisztviselőhöz kéri továbbítani a

bizonyítványt;

a hazai anyakönyvi adatlap(ok)at;

hazatérés esetén lakcímbejelentő adatlap;

Nyomtatványok elérhetősége:

Az állampolgársági kérelmeket a Vhr. mellékletei szerinti formanyomtatványokon kell benyújtani. A

nyomtatványok kérhetők személyesen a járási hivatalban, a klasszikus állampolgársági ügyek

nyomtatványai www.bevandorlas.hu valamint az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó

nyomtatványok a www.allampolgarsag.gov.hu honlapról letölthetők.

Eljárási költségek:

Az állampolgárság megszerzésére és az állampolgárság megszüntetésére irányuló eljárások költség –

és illetékmentesek.

Az állampolgársági bizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetékköteles. Az eljárásért fizetendő illeték

összege 3000 Ft. Az eljárási illetéket a kormányhivatal részére készpénz-átutalási megbízás útján kell

megfizetni.

http://www.bevandorlas.hu/

http://www.allampolgarsag.gov.hu/

6

Hol intézzem el?

A kérelmet és a mellékleteket

- a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz,

- a fővárosi és megyei kormányhivatalok integrált ügyfélszolgálati irodáihoz,

- a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regionális igazgatóságaihoz, vagy

- a magyar konzuli tisztviselőhöz személyesen lehet benyújtani.

Az ügyintézési idő:

A járási hivatal a kérelmeket az átvételtől számított 5 napon belül felterjeszti az állampolgársági

ügyekben eljáró szervhez. Az állampolgársági eljárások ügyintézési ideje ügytípusonként változó.

Az ügyintéző neve, elérhetősége:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Integrált Ügyfélszolgálati Irodája

(Kormányablak)

4600 Kisvárda, Szent László út 7-11.

e-mail: [email protected]

telefon: (45) 795-227

Dzsubák Dóra

Farkasné dr. Major Gabriella

Vinczéné Révész Ágnes

Egyéb információk:

A kérelmek átvétele ügyfélfogadási időben történik.

A Kormányablak ügyfélfogadási rendje: Hétfő: 7:00-17:00

Kedd: 8.00-16:00

Szerda: 8.00-16:00

Csütörtök: 8:00-18:00

Péntek: 8:00-16:00

Időpontfoglalás a fenti telefonszámon lehetséges.

Az egyes állampolgársági ügyekkel kapcsolatos részletesebb tájékoztatások a www.bevandorlas.hu

valamint a www.allampolgarsag.gov.hu internetes oldalakon elérhetők.

mailto:[email protected]

http://www.bevandorlas.hu/

http://www.allampolgarsag.gov.hu/

7

Ügytípus megnevezése: Gépjármű ügyintézés

Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése:

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárda Járási Hivatala

4600 Kisvárda Szent L. utca 7-11.

Illetékességi terület: országos

Ügyintézők: Dobos Tibor, Harcsa Márta, Nagypál Lívia Tel.: (45) 795-026

Kelemenné Budai Judit, Bakó Bálint Tel.: (45) 795-026

Széplaki Lenke. Kassai Magdolna Tel.: (45) 795-242

Fax: 45/500-030

Ügytípusok

1. Új jármű forgalomba helyezése

2. Használt jármű forgalomba helyezése

3. A járművek tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása)

4. Ideiglenes rendszámtábla

5. Jármű forgalomból történő kivonása

6. Egyéb ügyintézés

1. Új jármű forgalomba helyezése

Új jármű a külföldi gyártótól közvetlenül megvásárolt és importált, illetve Magyarországon gyártott jármű.

Az első forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) a Műszaki Adatlapot,

b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást,

c) a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a forgalmazók részére biztosított és a jármű értékesítésekor kitöltött járműkísérő lapot,

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást,

c) a rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszám érvényesítő címke díjáról, a

vagyonszerzési illeték befizetéséről szóló postai feladóvevényt (illetékmentesség esetén az erről

szóló igazolást),

d) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló

igazolást,

e) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén - a külön

jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló

székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását.

f) ügyfél azonosító okmányt.

8

Ügyfél azonosító okmány:

a) személyes megjelenés esetén az ügyfél,

b) képviseleti eljárás esetén a meghatalmazott személyazonosságát igazoló okmány, illetve

képviseleti eljárás esetén meghatalmazás,

c) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság esetében 3 hónapnál

nem régebbi cégbírósági bejegyzés vagy másolat a cégbejegyzésről, melyhez szükséges az

aláírási címpéldány és a cég ügyintézőjének eljárási jogosultságát igazoló megbízása.

Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek:

Tétel, díj, illeték

A forgalmi engedély illetéke:6.000 Ft

A törzskönyv illetéke: 6.000 Ft

Lassú jármű és pótkocsi igazoló lapjának díja: 4.800 Ft.

A rendszámtábla ára 1 pár sorozat rendszámtábla esetén: 8.500 Ft

Egy rendszámtábla ára: 5.500 Ft

2. Használt jármű forgalomba helyezése

A használt jármű forgalomba helyezésre irányuló kérelemhez csatolni kell:

a) amennyiben a jármű ideiglenes forgalomban tartását engedélyezték, a korábban kiadott ideiglenes

forgalomban tartási engedélyt, valamint az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát,

b) a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást,

c) a közlekedési hatóság által kiállított műszaki adatlapot,

d) eredeti külföldi forgalmi engedélyt (törzskönyvet) és jelzést, illetve külföldi jármű okmányt (kivéve, ha a

járművet külföldön nem helyezték forgalomba),

e) a tulajdonjog megszerzését igazoló okirat eredeti vagy hiteles másolati példányait, illetve ha az nem

magyar nyelven került kiállításra, annak hiteles magyar nyelvű fordítását is.


a) a jármű származásának ellenőrzéséről kiadott hatósági határozatot,

b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,

c) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást,

d) az állandó rendszámtábla igazgatási szolgáltatási díjáról, a rendszámtábla érvényesítő címke

díjáról szóló postai feladóvevényt,

e) a külön jogszabályban meghatározott gépjármű esetében a regisztrációs adó megfizetéséről szóló

igazolást,

f) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén - a külön

jogszabályban meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló

székhely/telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását.

g) ügyfél azonosító okmányt.

Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek azonosak az új jármű forgalomba

helyezésénél ismertetettekkel.

9

3. A jármű tulajdonjog-változásának nyilvántartásba vétele (átírása)

Az új típusú forgalmi engedélyek esetében a kérelemhez szükséges csatolni az alábbi

okmányokat:

a) a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt,

b) a jármű korábban kiadott törzskönyvét, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket,

c) a forgalmi engedély és/vagy a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító

igazolást,

d) tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot,

e) a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából

megállapítható.


a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást,

b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,

c) vagyonszerzési illeték, és amennyiben szükséges, a rendszámtábla, érvényesítő címke díjának

befizetéséről szóló igazolást, postai feladóvevényt,

d) a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjármű és autóbusz esetén - a külön jogszabályban

meghatározottak szerint – a jármű tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely/telephely szerinti

települési önkormányzat jegyzőjének igazolását.

e) az ügyfél azonosító okmányt.

A tulajdonosváltozás költségei

A forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásáért 6.000-6.000 Forint illetéket kell fizetni.

Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel

ehet teljesíteni.

A gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 8 napon belül, a

régi tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült okirat benyújtásával (megküldésével) teljesíti.

4. Ideiglenes rendszámtábla

A Járási Hivatal az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának és használatának engedélyezése kapcsán

közlekedési igazgatási eljárása a P, Z, E és az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblák tekintetében

jogosult.

A jármű javítási és jármű kereskedelmi tevékenység ellátásához a belföldi jármű más EGT-államba

történő javítási, vagy kereskedelmi jellegű szállítása, vagy kísérlet vagy kipróbálás céljából üzemeltetett

járműre P betűjelű rendszámtáblát kell kiadni.

Belföldön vásárolt, vagy a belföldön forgalomba helyezett jármű kivitelére, indokolt esetben a

Magyarországon már forgalomba helyezett, külföldön tartózkodó, érvényes hatósági jelzéssel nem

rendelkező jármű hazaszállítására, az érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó

gépjármű reexportjára, a Magyarországon elvesztett, megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi

rendszámtábla ideiglenes pótlására, a Magyarországon még forgalomba nem helyezett új jármű külföldre

viteléhez és a 91. §-ban meghatározott érvényességi időn belüli visszahozatalához Z betűjelű

rendszámtáblát kell kiadni.

10

Az ideiglenes rendszámtáblát önjáró munkagépre, (a továbbiakban: munkagép) és azon járművekre kell

kiadni, melyet Magyarországon forgalomba még nem helyeztek, vagy a forgalomból végleg

kivonták, illetve amelynek az állandó rendszámmal történő közlekedése bármely okból átmenetileg

nem lehetséges.

A közlekedési igazgatási hatóság az önjáró munkagépre és kérelemre arra a járműre, amely forgalmi

engedéllyel, valamint rendszámtáblával nincs ellátva és a közúti forgalomban történő ideiglenes

részvétele indokolt, továbbá az elveszett rendszámtábla ideiglenes pótlására E betűjelű ideiglenes

rendszámtáblát ad ki, és használatát engedélyezi.

Az E betűjelű ideiglenes rendszámtábla közlekedési igazgatási hatóság által történő kiadásának

feltétele a jármű jogszerű birtoklásának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétének és a

jármű műszaki alkalmasságának igazolása.

Az ügyintézés során fizetendő díjak, illetékek költsége:

Rendszámtábla ára:

- 1 pár: 13.000 Ft,

- 1 db: 8.500 Ft,

Ideiglenes forgalomban tartási engedély: 3.500 Ft,

Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság területén lehet

közlekedni, azzal a személyszállítás, teherszállítás és a vontatás tilos.

A forgalomba helyezésre nem kötelezett lassú járművek közül a mezőgazdasági erőgépek M betűjelű

ideiglenes rendszámtáblával, ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és a rendszámtáblához

tartozó indítási naplóval vehetnek részt közúti forgalomban.

Mezőgazdasági erőgépek:

a) a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek,

cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti

kiközelítők),

b) a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek,

c) a magajáró permetezőgépek,

d) a speciális magajáró eszközhordozó alvázak,

e) a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép,

amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve

amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25

km/óra értékben határozta meg.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használata és ideiglenes fogalomban tartási engedély iránti

kérelem benyújtásához csatolni kell:

- az ügyfél nyilatkozatát a felvenni kívánt rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára

kötelezett járművek darabszámára, gyártmányára, típusára és egyedi azonosíthatóságára vonatkozó

adatokkal,

- az ügyfél nyilatkozatát az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton közlekedő járművek

biztonságos közlekedésre való alkalmasságáról.


- Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szerv által kiadott külön jogszabályban meghatározott

regisztrációs igazolást (regisztrációs szám),

- a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló bizonylatot,

- az ügyfél személyazonosító okmányát,

11

- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésének igazolását.

- a mezőgazdasági erőgép gépkönyvét, típusbizonyítványát vagy a közlekedési hatóság által kiállított

Műszaki Adatlapot.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használatának engedélyezésével kapcsolatos díjak:

a) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadásának és használatának engedélyezése 19. 500 Ft,

mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló díját

b) az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla használati jogosultságának meghosszabbítása 6.500

Ft, mely tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló kiadásának, illetve

az abba történő bejegyzés díját

c) az a) és b) pontban foglalt díj tartalmazza az ideiglenes forgalomban tartási engedély érvényességi

idején belül a külön jogszabály alapján bejelentett járművet érintő változás indítási naplóba

történő bejegyzését, illetve törlését.

Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművel csak a Magyar Köztársaság

területén lehet közlekedni.

5. Jármű forgalomból történő kivonása

A járművek forgalomból történő ideiglenes kivonásához szükséges okmányok:

a) igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

c) ügyfél azonosító okmányt.

A végleges forgalomból történő kivonást követően a jármű újból forgalomba már nem helyezhető.

A kivonáshoz szükséges okmányok, melyeket a kérelemhez csatolni kell:

a) bontási átvételi igazolást,

b) a rendszámtáblát,

c) a jármű törzskönyvét,

d) a jármű forgalmi engedélyét.


a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai feladóvevényt,

b) ügyfél-azonosító okmányt.

A jármű átmeneti időszakra történő forgalomból kivonásra az ügyfél okirattal igazolt kérelme alapján az

alábbi esetekben kerülhet sor:

a) annak eltulajdonítása,

b) külföldre történő letelepedés, tartós külföldi tartózkodás,

c) annak külföldre történő értékesítése,

d) annak muzeális előminősítése esetén.

A kérelemhez csatolni kell:

a) a rendszámtáblát, kivéve a jármű eltulajdonítása esetén,

b) a kérelemben megjelölt indokot tanúsító okirat másolatát.

12


a) a jármű törzskönyvét,

b) a jármű forgalmi engedélyét, feltéve, hogy azzal rendelkeznek,

c) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást,

d) ügyfél-azonosító okmányt.

A fent felsorolt három kivonástípus esetében a közlekedési igazgatási eljárásért igazgatási

szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összege 2.300 Ft.

6. Egyéb ügyintézés


Forgalmi engedély és/vagy rendszámtábla csere:

- előző rendszámtáblát, illetve forgalmi engedélyt.

a) Üzembentartói jog bejegyzése, illetve változása esetén:

- a vagyoni értékű jog bejegyzését megalapozó okiratot,

- az előző forgalmi engedélyt,

- a forgalmi engedély illetékének megfizetését tanúsító igazolást, ha új okmány kerül kiállításra,

- a vagyoni értékű jog megszerzése után fizetendő vagyonszerzési illeték megfizetését tanúsító

igazolást.

- kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét

b) Regisztrációs matrica utángyártása:


Az utángyártandó matrica:

A matrica utángyártása akkor engedélyezhető, ha az azon feltüntetett rendszám vagy vonalkód

alapján a matrica még azonosítható.

Az utángyártás díja: 1.550 Ft

c) Jármű azonosító jellel történő utólagos ellátásának nyilvántartásba vételének esetén:

- engedélyező határozatot,

- Műszaki Adatlapot,

- törzskönyvet, forgalmi engedélyt, amennyiben azzal korábban ellátták,

- forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást.

d) Motorcsere esetén:

- a motor tulajdonjogának jogszerű megszerzését igazoló okiratot,

- a közlekedési hatóság által kiállított Műszaki Adatlapot,

- bemutatandó a külön jogszabályban meghatározott gépjármű átalakítása esetén a regisztrációs adó

megfizetéséről szóló igazolás,

- forgalmi engedély, illetve törzskönyv illetéke megfizetését tanúsító igazolást.

13

e) Forgalmi engedély, vagy törzskönyv pótlása esetén:

- az okmány elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről szóló jegyzőkönyvet,

- a forgalmi engedély vagy törzskönyv illetékének megfizetését tanúsító igazolást.


a) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

b) ügyfél azonosító okmányt,

Mit kell tennie, hogy interneten intézhesse a járművével kapcsolatos ügyeit?

Ha Ön már regisztráltatta magát az Ügyfélkapu rendszerében, kapcsolatba léphet elektronikus

közigazgatási ügyintézést nyújtó intézményekkel. Először beírja az Internet böngészőjébe a

https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged címet. Miután belépett az oldalra, ráklikkel a jobb felső

sarokban található bejelentkezés logóra. A Központi Azonosítási Ügynök használatával azonosítja

magát, hogy az adott ügyben ügyfélként eljárhat, rendelkezik eljárási képességgel.

Vonatkozó jogszabályok:

- 1999. LXXXIV. törvény

- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről.

- 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet,


- 29/2004 (VI.14.) BM rendelet

Ügytípus megnevezése: Vezetői engedéllyel kapcsolatos ügyintézés


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárda Járási Hivatala

4600 Kisvárda, Szent László utca 7-11.


Ügyintézők: Bábás László, Pásztorné Burics Éva, Mezei László, Molnár Lajos Gábor, Nagypál Béla,

Siposné Czövek Anna, Vinczéné Révész Ágnes Tel: (45) 795-226

Széplaki Lenke. Kassai Magdolna Tel.: (45) 795-242

Email: [email protected]

VEZETŐI ENGEDÉLLYEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI ÜGYTIPUSOK:

- kiadás

- csere

- pótlás

- kategóriabővítés

Ügyintézési határidő 20 nap.

14

FAJTÁI:

1.) vezetői engedély

2.) nemzetközi vezetői engedély

1.) A vezetői engedély

Az első vezetői engedély kiadására, illetőleg az új kategória, kombinált kategória

bejegyzésére, a vezetői engedély cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely –

okmányirodában személyesen lehet benyújtani.

Amennyiben a vezetői engedély egészségi alkalmassága lejárt - mind régi, mind az új típusú vezetői

engedély esetében -, a jogosítványt cserélni kell.

A cseréhez az alábbi iratok bemutatása szükséges:

- érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve

- lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely igazolására alkalmas okmány.

Az eljáró ügyintézőnél le kell adni:

- az egészségügyi alkalmasságot igazoló orvosi véleményt,

- az ügyfél birtokában lévő vezetői engedélyt, járművezetői engedélyt, járművezetői igazolványt,

- megfelelő értékű - főszabályként 4000 forint összegű –illeték megfizetését igazoló

készpénzátutalási megbízást,

- kitöltött nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező nem minősül közlekedésbiztonsági szempontból

járművezetésre alkalmatlannak (a nyomtatványt az okmányirodában bocsátják a kérelmező

rendelkezésére).

2.) A nemzetközi vezetői engedély

A nemzetközi vezetői engedélyt az érvényes vezetői engedély adatai alapján állítják ki, és csak

a magyar vezetői engedéllyel együtt érvényes.

"B" kategóriára érvényes nemzetközi vezetői engedélyt csak a 17. életévet betöltött személyek

kaphatnak. Érvényességi ideje a vezetői engedélyben feltüntetett egészségi érvényességi idő, de

legfeljebb a nemzetközi vezetői engedély kiállításának napjától számított három év. A kérelemhez

mellékelni kell 3 hónapnál nem régebbi szabványos igazolványképet. Az eljárás díját helyben

bankkártyával vagy postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) kell teljesíteni, amely 2.300.- Ft.

A vezetői engedély érvényessége

A vezetői engedély a kiállításától számított 10 évig, 70 év felett határidő nélkül igazolja a

személyazonosságot, de ez nem jelenti azt, hogy ennek birtokában vezethetünk is.

A járművezetésre jogosító okmányok a következő határidőig jogosítanak vezetésre:

1. a vezetői engedély az egészségi alkalmasság időpontjáig;

2. a nemzeti kategóriában - a "TR" és "V" kategória kivételével - a vezetői engedély kiállítását követő

tíz évig (de a lejárt érvényességű nemzeti kategóriás vezetői engedélyt járművezetői vizsgakötelezettség

nélkül cserélik ki).

15

A 13/1992. (VI.26.) NM rendelet alapján az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti

járművezetők közül az, aki a

1. a 50. életévét még nem töltötte be, 10 évenként;

2. a 50. életévét betöltötte, de a 60. életévét még nem, 5 évenként;

3. a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét még nem, 3 évenként;

4. a 70. életévét betöltötte, 2 évenként

köteles időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni (ha ezt nem teszi meg, vagy nem

állapítják meg az alkalmasságát, nem kaphat új jogosítványt).

A 2. alkalmassági csoportba tartozó járművezetők közül az, :

1. a 60. életévét nem töltötte be, 5 évenként,

2. a 60. életévét betöltötte, 2 évenként

köteles az időszakos egészségi alkalmassági vizsgálaton megjelenni .

Az eljárás illetékköteles, az illeték összege

1. a vezetői engedély kiváltása, cseréje - akár adatváltozás, vagy személyazonosításra

alkalmasság érvényességének lejárta, vagy egészségi alkalmasság lejárta miatt kerül rá sor -,

pótlásáért eltűnés, megsemmisülés, vagy megrongálódás miatt: 4000 forint;

2. a vezetői engedély kiállítása a 62. életévét betöltött kérelmező esetében, valamint ha az

egészségügyi hatóság előírása alapján a vezetői engedély érvényessége 1 év vagy annál

rövidebb: 1500 forint.

Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel

kell teljesíteni.

Nem kell illetéket fizetni a hatóság téves bejegyzésén alapuló, vagy az okmány gyártási hibája miatt

szükségessé váló új okmány kiadásáért.

Kapcsolódó jogszabályok:

- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról,

- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,

- 1992. évi LXVI. törvény,

- 326/2011. (XII.28. Korm. rendelet,

- 146/1993 (X.2.) Korm. rendelet,

- 84/2009 (XII.30.) KHEM rendelet

- 31/1992. (XII.19.) NM rendelet,

- 13/1992. (VI.26.) NM rendelet,

- 41/2004. ((IV.7.) GKM rendelet,

Ügytípus megnevezése: A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványa


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatala



16

Ügyintéző: Bábás László, Pásztorné Burics Éva, Siposné Czövek Anna, Mezei László,

Molnár Lajos Gábor, Nagypál Béla, Vinczéné Révész Ágnes Tel.: (45) 795-226

Orosz Ágnes. Kassai Magdolna Tel.: (45) 795-242


A mozgásában korlátozott fogyatékos személy parkolási igazolványa olyan közokirat és a biztonsági

okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI.14.) Korm. rendeletben meghatározott biztonsági

okmány, amely a közúti közlekedés szabályairól szóló, többször módosított 1/1975. (II.5.) KPM-BM

együttes rendelet 51/A.§-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja. A

parkolási igazolvány kiadására, cseréjére és pótlására irányuló kérelmet elsősorban az ügyfél

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes – de szükség esetén bármely –

Járási Hivatalban személyesen, meghatalmazott, törvényes képviselő útján lehet benyújtani.

Az eljáráshoz az alábbi iratok bemutatása szükséges:

1. érvényes személyazonosításra alkalmas, illetve lakóhely, tartózkodási hely vagy szálláshely

igazolására alkalmas okmány,

2. az orvos által kiállított szakvélemény.

Ügyintézési határidő: 20 nap.

Az eljáró ügyintézőnél csere esetén le kell adni a lejárt érvényességű parkolási igazolványt.

A kérelem benyújtásakor szükséges formanyomtatvány.

Elfogadható szakvélemények:

a) a Fot. szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a

megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,

b) az Mr. 3. mellékletében meghatározott, hatályos igazolás,

c) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről

kiadott, a 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos szakvélemény, vagy

d) a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi

járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.

2013. augusztus 1. napjától lehetőség van intézmények számára történő parkolási igazolvány

kiállítására. Ezen intézmények az általuk üzemben tartott, bérelt vagy lízingelt, - és ezt szerződés

bemutatásával bizonyító – a mozgásában korlátozott személyek szállítására használt járművek

számának megfelelő számú igazolványra jogosultak.

Igazolványra az a működési engedéllyel rendelkező intézmény jogosult, amely

17

a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott óvoda, alap- vagy középfokú oktatási

intézmény, ha működési engedélye, alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában

meghatározott személyek oktatását-nevelését végzi; továbbá

b) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott pedagógiai

szakszolgálati intézmény, ha alapító okirata, főtevékenysége szerint a 2. § d) pontjában meghatározott

személyeket lát el, vagy ezen pedagógiai szakszolgálati feladatellátás helyszíneként szolgáló intézmény,

mindkét esetben akkor, ha a gyermekek szállításáról maga gondoskodik;

c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott, a 2. §

d)pontjában meghatározott személyt ellátó

ca) nevelőszülői-, helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona,

gyermekotthon, lakásotthon, speciális gyermekotthon, utógondozó otthon,

cb) különleges gyermekotthon, lakásotthon,

cc) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézmény;

d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott

da) a 2. § d) pontjában meghatározott személyt ellátó fogyatékos személyek otthona, és

db) támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltató

A parkolási igazolvány érvényessége:

Az igazolvány a kiállítás napjától számított 3 évig hatályos. Ha a szakvélemény vagy

szakhatósági állásfoglalás a következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az

állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg, az igazolvány

hatálya megegyezik a szakvélemény hatályával.

Az ügyfél részére 5 éves időtartamra kell kiállítani az igazolványt, ha a kérelemhez mellékelt

szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás szerint a mozgásában korlátozott személy állapota

végleges. Az 5 éves időtartam leteltével az igazolvány hatálya további 5 évvel újabb szakvélemény

vagy szakhatósági állásfoglalás bemutatása nélkül meghosszabbítható.

Az eljárásért fizetendő díjak:

Az igazolvány kiadására és cseréjére irányuló kérelem illeték- és díjmentes.

Vonatkozó jogszabályok

- 218/2003 (XII.11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról,

- 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról

- 141/2000.(VIII.9.) kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának,

valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

- 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről

- 102/2011. (VI.29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési

kedvezményeiről

- 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és

fogyatékosságokról

- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

18

Ügytípus megnevezése: úti okmány (útlevél) kiadása





Ügyintéző: Bábás László, Mezei László, Molnár Lajos Gábor, Nagypál Béla, Siposné Czövek Anna,

Pásztorné Burics Éva, Vinczéné Révész Ágnes

Tel.: (45) 795-226


Úti okmányokkal kapcsolatos ügyintézés során előforduló ügytípusok:

- útlevél kiadás

- útlevél csere

- útlevélpótlás

Az útlevél ügyintézéshez formanyomtatványt nem kell kitölteni.

Az útlevél Magyarország tulajdonát képező hatósági igazolvány, amely birtokosának

személyazonosságát és állampolgárságát, valamint a világ összes országába utazásra, illetőleg

hazatérésre való jogosultságát hitelesen igazolja.

Adattartalma

Az útlevél tartalmazza az állampolgár:

- családi és utónévét,

- születési családi és utónévét,

- születési helyét, idejét

- nemét,

- állampolgárságát,

- az útlevél típusát,

- számát,

- kiállításának keltét,

- érvényességi idejét,

- a kiadó magyar állam kódját,

- kiállító hatóság nevét,

- gépi olvasásra alkalmas adatsort,

- arcképmását és saját kezű

19

Hogyan kell kérelmezni az útlevelet?

A kérelmet belföldön a kormányablakban (bármelyikben) vagy az általános hatáskörű

útlevélhatóságnál, illetve külföldön a külképviseletnél lehet benyújtani. A Budapest Fővárosi

Kormányhivatal XIII. Kerületi Hivatal Okmányirodája útlevél ügyben eljáró ügyfélszolgálatának címe:

1132 Budapest, Visegrádi u. 110-112., telefonszám: 1818 Csak személyesen igényelhetek útlevelet?

Igen, útlevelet csak személyesen lehet igényelni, meghatalmazott csak akkor járhat el, ha a kérelmező

egészségi állapota miatt nem tud megjelenni, és ezt orvosi igazolással tanúsítja.

Mit kell magunkkal vinnünk a Járási Hivatalba?

A kérelmező köteles bemutatni az alábbi dokumentumokat, illetve közölni a következő adatokat:

1. személyazonosító adatait (családi és utónevét, leánykori családi és utónevét, születési helyét, idejét,

nemét, állampolgárságát),

2. az ezek ellenőrzésére szolgáló okiratokat (érvényes állandó személyazonosító igazolványt,

amennyiben ezzel nem rendelkezik, úgy születési anyakönyvi kivonatot és a névviselés

megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatot), értesítési címét, illetőleg lakcímét

(személyazonosító igazolványt, illetve ha új típusú személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik,

akkor a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványt, más néven lakcímkártyát,

illetve a 2001. január 1. után kiállított vezetői engedélyt és lakcímet igazoló hatósági igazolványt).

3. Csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányát - kivéve, ha az még érvényes, és az új

okmány megérkezéséig a jogosult utazni kíván, mert ilyenkor elegendő a régit az új személyes

átvételekor leadni,

4. valamint az útlevél iránti kérelemhez az illetéktörvényben meghatározott összegű illetéket.

5. Ha a kérelmező előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell arról, hogy azt

ellopták, elvesztette, illetőleg megsemmisült, vagy arról, hogy érvényes úti okmánnyal nem

rendelkezik.

Mi a teendő, ha gyermeknek vagy gondnokság alatt álló személynek szeretnénk útlevelet?

Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét a törvényes képviselő nyújthatja be. A kérelméhez

szükséges:

1. a személyazonosító igazolvány, illetve születési anyakönyvi kivonat,

2. személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány,

3. a kiskorú előző úti okmánya (ha rendelkezik ilyennel, illetve, ha nem kívánja megtartani az új

megérkezéséig),

4. illetéket

5. a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványa vagy más, a

személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványa,

6. a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozat vagy az intézeti gyám igazolása az intézeti

gyámság fennállásáról,

7. a szülőnek (törvényes képviselőnek) a gyámhatóság, illetve a magánútlevél hatósága előtt tett,

a magánútlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozata v agy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg

szüneteltetését igazoló jogerős bírósági határozat másolata.

20

A külföldön élő magyar állampolgárok magánútlevél készíttetéséhez a következő iratok szükségesek:

- honosítási okirat,

- lakcímet igazoló hatósági igazolvány, ha azzal rendelkezik,

- külföldi hatóság által kiállított személyi igazolvány, vagy külföldi útlevél,

- kiskorú gyermekeknek (18. életév alatt) magyar születési anyakönyvi kivonat, amennyiben nincs a

külföldi születési anyakönyvi kivonatról az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles

fordítása.

Mennyibe kerül az útlevélkérelem?

A kérelemhez szükséges illeték a kérelmező életkorától és az érvényességi idő hosszától függ.

6 éves kor alatti gyerekek legfeljebb 3 évre kaphatnak útlevelet

3 évig érvényes magánútlevél 2 500 forint saját háztartásban nevelt egy kiskorú esetén

3 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt két kiskorú gyermek esetén 1250 forint

3 évig érvényes magánútlevél saját háztartásban nevelt három vagy több kiskorú gyermek

esetén 500 forint

A 65 év felettieknek az útlevél kiállítás illetékmentes.

A 6-18 év közötti gyerekeknek 2.500 forint ellenében 5 évre szóló dokumentumot állítanak ki, 18-70 éves

korúaknak 10 évre szóló útlevélért 14.000 forintot kell fizetni,

A 18-70 éves korosztály igényelhet 5 évre szóló okmányt is, ebben az esetben az illeték 7.500 forint.

Az illeték lerovását postai befizetéssel (készpénz-átutalási megbízás) vagy bankkártyás fizetéssel kell

teljesíteni.

Mennyit kell várni a kész útlevélre?

A hatóság 20 napon belül készíti el a magánútlevelet.

Meddig érvényes, és mikor érvénytelen az útlevél?

Az útlevél érvényességi időtartama 3, 5, vagy 10 év, időtartama nem hosszabbítható meg.

Érvénytelen az útlevél abban az esetben, ha személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt,

megrongálódott vagy meghamisították, az útlevélhatóság visszavonta, azt nem az arra jogosult

használja fel, érvényességi ideje lejárt, vagy a használatára jogosult elhunyt.

Mi a teendő akkor, ha ellopták, megsemmisült vagy elvesztettük az útlevelet?

Az útlevél ellopását, elvesztését, megsemmisülését mindenki köteles haladéktalanul, de legkésőbb

három munkanapon belül bejelenteni. Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált

útlevélről a megtalálástól számított három munkanapon belül a hatóságot értesíteni kell.

21

Mikor állítanak ki második magánútlevelet?

Aki foglalkozása miatt rendszeresen utazik külföldre, de hivatalos útlevélre nem jogosult, annak

második magánútlevelet is kiállíthatnak, ezt azonban a kérelem benyújtásánál igazolni kell. A második

magánútlevelet az arra jogosító foglalkozás gyakorlásának időtartamára, de legfeljebb 2 év

érvényességgel igényelhető.

Mennyit kell fizetni a második magánútlevélért?

1. 18 és 70 év közötti állampolgároknak: 15.000 forint,

2. 18 év alattiaknak és a 70 év felettieknek: 5.000 forint.

Soron kívüli útlevél igénylése

Hol lehet benyújtani a kérelmet?

Az azonnali útlevél iránti kérelmet a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatal Központi

Okmányirodai Főosztálya Központi Okmányirodában (1132 Budapest, Visegrádi u. 110., Tel.: 1818,

06-1-412-6475) lehet benyújtani.

Soron kívüli kérelem illetéke:

- soron kívüli eljárásban: alapilleték +19.000 Ft (7 napos gyártási idő+postázás),

- sürgősségi eljárásban: alapilleték +29.000 Ft ( 3 napos gyártási idő),

- azonnali eljárásban: alapilleték +39.000 Ft ( 1 napos gyártási idő).

Mit kell csatolni a kérelemhez?

1. a kérelmező előző útlevelét, kivéve, ha az még érvényes, és a kérelmező az új okmány

megérkezéséig utazni kíván, így kéri annak visszahagyását. A visszahagyott útlevelet az új úti okmány

személyes átvételekor kell leadni,

2. meghatározott értékű illeték megvásárlásának igazolását,

3. kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez a szülő (törvényes képviselő)

gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a

szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát,

4. az útlevél kiállításának indokát alátámasztó okiratokat (közeli hozzátartozó balesete, halála

vagy fontos családi eseményt természetesen nem lehet mindig bizonyítani, így ezekben az

esetekben csak a kérelmezőnek az útlevélhatóság előtt tett nyilatkozata áll a hatóság

rendelkezésére).

A hatóság az okiratok valódiságát ellenőrzi, majd minden információt a BM NYHÁT-nak továbbít,

ahol ellenőrzik azt, hogy az állampolgár kaphat-e útlevelet, és az útlevelek kiállítása is itt történik.

22

Mit kell tennie, hogy elektronikusan intézhesse az úti okmánnyal kapcsolatos ügyeit?

A Hivatal honlapjáról (www.nyilvantarto.hu) elérhető, az ügyfelek távoli ügyintézését segítő, Webes

ügysegéd rendszer segítségével 2013. szeptember 2-ától elektronikus úton benyújtható a 2013. január

1-jét követően kiállított elveszett / eltulajdonított / megsemmisült magánútlevél, második magánútlevél,

szolgálati útlevél, valamint hajós szolgálati útlevél pótlása iránti kérelem, egyúttal teljesíthető az

elvesztés / eltulajdonítás / megsemmisülés tényének bejelentése, ha az korábban még nem történt meg.

2013. október 21-től, pedig, elektronikus úton benyújtható a második magánútlevél iránti kérelem is.

Az úti okmányokkal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó jogszabályok

- A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény.

- Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.

- A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 101/1998. (V.22.)

Korm. rendelet.

- A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról rendelkező 37/1998. (VIII.18.)

BM. rendelet.

- Az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról

szóló, 15/2001. (VII.5.) BM rendelet

Ügytípus megnevezése: Lakcímbejelentés




Illetékességi terület: Kisvárdai Járási Hivatal illetékességi területe

Ügyintézők: Bábás László, Mezei László, Molnár Lajos Gábor, Nagypál Béla, Pásztorné Burics Éva,

Vinczéné Révész Ágnes Tel.: (45) 795 226

Kassai Magdolna, Orosz Ágnes Tel: (45) 795-218

Fax: (45) 500 030

Az állampolgároknak a lakóhely, illetve a tartózkodási hely címét a be- vagy a kiköltözés utáni három

munkanapon belül kell bejelenteni az új lakcím szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez,

vagy a lakóhely, illetve tartózkodási hely szerint illetékes járási hivatalnál.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és harmadik országbeli állampolgárok valamint az

EGT – állampolgárok ügyeit a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal intézi, lakcímkártyájukat a BM

NYHÁT állítja ki.

A külföldről hazatérő magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől, számított

három munkanapon belül köteles a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, vagy illetékes járási

hivatalnál a nyilvántartásba vételhez szükséges személyi és lakcím adatait bejelenteni. Az adatok

nyilvántartásba vételéről az illetékes járási hivatal lakcímigazolványt ad ki.

http://www.nyilvantarto.hu/

23

A nyilvántartási törvény hatálya alá tartozó polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét külföldi

letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy az illetékes külföldi külképviseleti

hatóságnál kell bejelentenie.

Ki nem köteles bejelenteni tartózkodási helyét?

Nem kell bejelentenie a tartózkodási helyét annak, aki

1. gyógyintézeti kezelés miatt nem tartózkodik lakóhelyén;

2. előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

Hogyan jelenthetjük be lakcímünket?

A lakcím-bejelentési kötelezettséget Lakcímjelentő lapon kell teljesíteni.

A polgár lakcím-bejelentési kötelezettségét személyesen, illetve törvényes képviselője vagy

meghatalmazottja útján teljesítheti:

- ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést

valamennyiükre vonatkozóan az egyik nagykorú magyar állampolgár bejelentésre kötelezett is

teljesítheti.

- a kiskorú gyermek, illetve a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy

lakcímbejelentését szülője, illetve gondnoka (törvényes képviselője) teljesíti. A 14. életévet betöltött

kiskorú gyermek tartózkodási helyét maga is bejelentheti.

- az átmeneti gondozásban részesülő gyermek lakcímbejelentéséről a nevelőszülő vagy a gyám

gondoskodik. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt

tekintetében is. A polgárnak a lakcímét, illetőleg annak változását az új lakcíme szerint illetékes

jegyzőnél, illetékes járási hivatalnál, lakcíme megszűnését az addigi lakcíme szerint illetékes

jegyzőnél, illetékes járási hivatalnál kell bejelentenie. Tartózkodási hely létesítését a tartózkodási

hely szerint illetékes jegyzőnél, vagy illetékes járási hivatalnál kell bejelenteni, lakcímjelentő lapon.

A tartózkodási hely megszűnése országos illetékességű, bárhol be lehet jelenteni.

Lakcím-bejelentéshez szükséges okiratok:

- „0” éves kortól érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány,

útlevél, kártya formátumú vezetői engedély),

- lakcímigazolvány

- albérletbe való költözés esetén a szállásadó aláírása, lakcímkártyája és érvényes

személyigazolványa vagy kártya formátumú vezetői engedélye, illetve albérleti szerződés

- lakcímbejelentő lap

- önkormányzati bérlakás esetén lakásbérleti szerződés.

Ha valakinek a lakcímnyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs bejelentve, és

nem külföldön élő magyar állampolgár, adatait "lakcím nélküli"-ként kezelik.

A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a

hozzájárulása szükséges (ő is aláírja a bejelentő lapot kizárólag az ügyintéző előtt). Fontos tudni, hogy

a lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot

nem keletkeztet és nem szüntet meg. Ha a Magyarországon élő magyar állampolgár külföldön

szeretne letelepedni, ezt be kell jelentenie bármely járási hivatalnál vagy az illetékes külföldi

külképviseleti hatóságnál.

24

Illeték

A lakcímbejelentés illetékmentes.

Ügyintézési határidő: azonnali

Kapcsolódó jogszabályok

- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény,

- 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról


- 1996. XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosító kód

használatáról

Ügytípus megnevezése: Személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása





Ügyintézők: Bábás László, Mezei László, Molnár Lajos Gábor, Nagypál Béla, Pásztorné Burics Éva,

Siposné Czövek Anna, Vinczéné Révész Ágnes

Tel.: (45) 795-226

Kassai Magdolna, Orosz Ágnes Tel: (45) 795-242

Fax: (45) 500 030

A lakcímigazolvány tartalma:

- családi és utónév,

- születési név,

- születési hely, idő,

- anyja neve,

- személyi azonosító,

- a lakcím, a tartózkodási hely, és ezek érvényességi ideje,

- okmányazonosító,

- kiállítás kelte

- kiállító hatóság megnevezése.

A hatósági igazolvány kiadása hivatalból történik, ha

1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát cseréli le és

hatósági igazolvánnyal még nem látták el.

2. arra a személyi azonosító kiadásával vagy módosításával továbbá a honosított polgár

nyilvántartásával összefüggő eljárásban vagy a lakcímbejelentéssel kapcsolatos eljárásban került

sor;

25

3. az igazolvány kiállítása tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy gyártmányhibája miatt

történt,

4. a magyar állampolgár bejelenti Magyarország területének külföldi letelepedés szándékával

történő elhagyását,

5. arra helységnév, postai irányítószám, közterület elnevezés, közterület jelleg változása vagy

területszervezési eljárásban hozott döntés miatti címváltozás miatt kerül sor.

Lakcímigazolvány kiadása iránti kérelmezés, ha

1. lakcíme vagy tartózkodási helye szerinti település neve, postai irányítószáma, a lakás címeként

bejelentett közterület neve vagy jellege, illetőleg a ház száma megváltozott (címváltozás),

2. a személyi azonosítót nem érintő személyi adatok (névadatai, anyja neve) megváltoztak,

3. költözés miatt változott meg a lakcím,

4. ha a lakcímigazolvány elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott.

Újszülött esetében a születés anyakönyvezésére irányuló eljárás során a kórházban előterjesztett, az

anyakönyvvezetőhöz továbbított kérelemmel indul az eljárás.

Lakcímkártya megrongálódása, megsemmisülése vagy elvesztése esetén az eljárás országos

illetékességű. A külföldön élő magyar állampolgároknak a Központi Okmányirodát kell felkeresniük.

Illeték

A lakcímigazolvány illetékmentes .

Érvénytelen a hatósági igazolvány, ha

1. az abba bejegyzett adatok megváltoztak;

2. az megrongálódott, elveszett, eltulajdonították;

3. az hamis adatokat tartalmaz, az abba bejegyzett lakcím a nyilvántartásban érvénytelen vagy fiktív

jelzéssel szerepel vagy azt nem a kiállításra jogosult szerv állította ki,

4. megszűnt a hatósági igazolványra való jogosultság;

5. az igazolvány tulajdonosa meghalt.

Ha az igazolvány érvényét veszti, nyolc napon belül le kell adni a kiadó hatóságnál.

Lakcímbejelentés személyesen, illetve a törvényes képviselő vagy meghatalmazott útján terjeszthető

elő, az alábbi esetek kivételével:

Ügyintézési határidő: azonnali


- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

- 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének

nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról


- 1996. XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és

azonosító kód használatáról

26

Ügytípus megnevezése: Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés





Ügyintézők: Bábás László, Mezei László, Molnár Lajos Gábor, Nagypál Béla, Pásztorné Burics Éva

Siposné Czövek Anna, Vinczéné Révész Ágnes

Tel.: (45) 500 030

Kassai Magdolna, Orosz Ágnes, Széplaki Lenke Tel: (45) 795-242

Fax: (45) 500 030


Jogosultság

Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá

tartozó magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású

személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait

igazolja. A bevándorolt, letelepedett, a menekült és az oltalmazott jogállású személy köteles az

állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni.

A kérelem benyújtása

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem bármely járási hivatalnál személyesen

előterjeszthető.

A személyes megjelenésben egészségügyi okból akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező állandó

személyazonosító igazolványa kiadása iránti kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint

illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki közreműködő hatóságként jár el, és a

kérelmet ellenőrzést követően haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes járási

hivatalnak. A szabadságvesztés büntetését töltő, a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen

kényszergyógykezelt, valamint az előzetes letartóztatásban lévő polgár a kérelmét - meghatalmazott

útján - annál a járási hivatalnál terjesztheti elő, amely a fogva tartás helye szerint illetékes.

A korlátozottan cselekvőképes jogosultat a szig. kiadása ügyében megilleti az eljárási képesség. Ez azt

jelenti, hogy a 14. életévét betöltött kiskorú eljárhat a szig. igénylése kapcsán. A 14. év alatti

gyermekek esetében továbbra is a szülő/törvényes képviselő jár el.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező személyesen

köteles eljárni, kivéve a jogszabályban foglaltak, valamint a kérelem elektronikus úton történő

előterjesztése esetén.

A cselekvőképtelen kérelmező esetében a törvényes képviselő jár el, de a személyes

megjelentés kötelezettsége alól a kérelmező – a jogszabályban foglaltak kivételével – nem mentesül. A

kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, ha a kérelmező – a kezelőorvos által kiállított igazolás

szerint –egészségi állapota miatt nem képes a hatóság előtt személyesen megjelenni. A kérelemhez

csatolni a kérelmező 1 db fényképét.

mailto:[email protected]

27

A Magyarországon született magyar állampolgár újszülött állandó személyazonosító igazolványát a

törvényes képviselő – személyes megjelenést mellőzve – kérelmezheti a születést anyakönyvező

anyakönyvvezetőnél is. A kérelemnyomtatványt az anyakönyvvezető továbbítja a születés helye

szerint illetékes járási hivatalnak..

A személyesen eljáró kérelmező a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor a

kérelmet saját kezűleg írja alá. A kérelmezőnek a kérelmet abban az esetben is saját kezűleg

kell aláírnia, ha helyette meghatalmazottja jár el. A kérelmező írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a

tényt - az aláírás céljára szolgáló rovatban - a járási hivatal - írásképtelen - bejegyzéssel tünteti fel. Az

írásképtelen személy részére kiállított személyazonosító igazolvány aláírás rovata bejegyzést nem

tartalmaz.

A cselekvőképtelen kérelmező esetében a kérelmet a törvényes képviselőnek is alá kell írnia.

Okiratok bemutatása, csatolása

Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző évben

rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló

más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia.

A fentiek hiányában a kérelmezőnek be kell mutatnia

- a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas (házassági)

anyakönyvi kivonatát;

- a doktori cím viselésére jogosító okiratot; külföldön szerzett doktori cím esetén az annak

honosítását tanúsító okiratot

- a külföldről hazatérés esetén a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát;

- a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmezőnek a

bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett

jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt.

A bevándorolt, a letelepedett és a menekült és az oltalmazott jogállású személy akkor köteles a

születési anyakönyvi kivonat és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi

kivonat bemutatására, ha születését, illetve házasságkötését nem Magyarországon anyakönyvezték. A

menekült és az oltalmazott jogállású személy nem kötelezhető útlevelének bemutatására. A

bevándorolt és a letelepedett személynek a kérelméhez be kell mutatnia a külföldi hatóság által

kiállított útlevelét, ha azzal rendelkezik.

Ha a külföldről hazatért magyar állampolgár nem rendelkezik állampolgársági bizonyítvánnyal, annak

beszerzésére nem kötelezhető. Az állampolgárság megállapítása iránt a Bevándorlási és Menekültügyi

Hivatalt kell megkeresni. A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetében a

kérelemhez be kell mutatni a gondnokság alá helyezést tanúsító jogerős bírósági határozatot, a

törvényes képviseletet igazoló jogerős gyámhatósági határozatot, valamint a törvényes képviselő

személyazonosságát igazoló okmányt is. A menekült jogállású személy kérelméhez csatolni kell

egy darab fényképet. A fénykép hátoldalára a menekültügyi hatóság feltünteti a menekültkénti

elismeréséről szóló hatósági határozat számát, továbbá a fényképnek a menekültként elismert

személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.

Az okiratokat eredetiben vagy az eredetiről készített hiteles másolatban, külföldön kiállított okiratot

hiteles magyar fordításban kell bemutatni.

Magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről a hazai anyakönyvezés során

kiállított anyakönyvi kivonatot, illetve annak hiteles másolatát kell bemutatni.

28

Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik, vagy a kérelem benyújtását megelőző

évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal, vagy a személyazonosságát

igazoló más érvényes okmánnyal (útlevél, kártya típusú vezetői engedély) azt a kérelemhez be kell

mutatnia. Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal rendelkezik és az

igazolvány adataiban változás következett be, az adatváltozást 8 napon belül kell jelenteni, és

okiratokkal kell igazolni. (pl. születési, házassági anyakönyvi kivonat, IRM névváltozási okirat mely

anyakönyvezve van, doktori cím viselésére jogosító okirat.)

Ha a kérelmező az állandó személyazonosító igazolványát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak

okáról. Ha a kérelmező cselekvőképességet kizáró gondokság alá helyezése megszűnt, az erről

szóló jogerős bírósági határozatot is be kell mutatni.

Ellenőrzések az eljárás során

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárásban a kérelmező jogosultságát,

személyazonosságát, állampolgárságát és fényképnek az azonosításra alkalmasságát ellenőrizni kell.

Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell az állandó személyazonosító igazolvány vagy a

személyazonosságát igazoló más érvényes okmány adattartalmával, illetőleg a bemutatott

okiratokban szereplő adatokkal.

Újszülött estében az igazolványt az anyakönyvvezető által továbbított adatok alapján kell kiadni. A

személyazonosító igazolványt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell

kiállítani.

Amennyiben a végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai nem

egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival, vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt

esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést

magyar állampolgár, illetve olyan külföldi esetében, akinek anyagkönyvi eseményét Magyarországon

anyakönyvezték, kizárólag anyakönyvi okirat alapján - szükség estén az illetékes anyakönyvezető

megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget

tenni.

Döntések

A kérelem az állandó személyazonosító igazolvány kiadásával teljesül.

A Járási hivatal az állandó személyazonosító igazolvány kiadását megtagadja, ha:

A magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy lakóhelye

szerint illetékes járási hivatal okmányirodai osztálya a személyazonosító igazolványt határozattal

visszavonja ha:

- a személyazonosító igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították,

- a magyar állampolgár, illetőleg a bevándorolt, a letelepedett vagy menekült jogállású személy

az arra való jogosultság megszűnését követően az állandó személyazonosító igazolványt az igazolvány

elvételére jogosult hatóságnak nem adta át.

29

Áttétel

A kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadásáig, illetve a kiadást megtagadó vagy

visszavonó határozat kézhezvételéig bármikor írásban kérheti, hogy az eljárást a továbbiakban a

lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal folytassa le. Ebben az

esetben az ügy iratait haladéktalanul át kell tenni a lakó- vagy tartózkodási helye szerint

illetékes járási hivatalhoz.

Az állandó személyazonosító igazolvány kiállítása és átadása

Az állandó személyazonosító igazolvány - a kérelmező választása szerint - postai úton kell

továbbítani, vagy a járási hivatalban kell átadni a kérelmező részére.

A járási hivatalban kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha az eljárás során ideiglenes

személyazonosító igazolvány kiadására került sor, vagy a kérelem benyújtását követően az ügyfél

birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.

A postai úton át nem vett személyazonosító igazolványt a kérelmező személyesen veheti át az

értesítési cím szerint illetékes okmányirodában. A személyesen át nem vett állandó személyazonosító

igazolványokat - az átvételre való felhívást követően - az okmányiroda a személyazonosító igazolvány

kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a személyazonosító

igazolvány nyilvántartásban való feltüntetéséről. Az állandó személyazonosító igazolvány

érvényességének időtartama a kiadás napjától számított

- 3 év, ha a jogosult a 6. életévét még nem töltötte be,

- 8 év, ha a jogosult a 14. életévét betöltötte, de 18. életévét még nem töltötte be,

- 10 év, ha a jogosult a 18. életévét betöltötte,

- a 14. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam, ha a jogosult a 6. életévét betöltötte, de a 14.

életévét még nem töltötte be.

- határidő nélküli, ha a jogosult a 65. életévét betöltötte

A letelepedett jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a letelepedési engedélyébe,

ideiglenes letelepedési engedélyébe, nemzeti letelepedési engedélyébe, illetve EK letelepedési

engedélyébe bejegyzett érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni. A bevándorolt

jogállású személy állandó személyazonosító igazolványát a bevándorlási engedélybe bejegyzett

érvényességi idővel megegyező érvényességgel kell kiadni.

A személyazonosító igazolvány illetéke

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás illetékmentes.

Ügyintézési idő:

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelem elbírálásának ügyintézési határideje

– ha a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott– 8 nap, egyéb esetekben 20

nap.

30

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány

A jogosult részére - személyazonosító igazolvány iránti kérelmére � ideiglenes személyazonosító

igazolványt kell kiadni, ha nem rendelkezik érvényes útlevéllel, v agy kártyaformátumú vezetői

engedéllyel, és állandó személyazonosító igazolványának érvényességi ideje lejárt, az igazolvány

cseréjét kérte adatváltozás miatt, vagy az igazolványt eltulajdonították, elvesztette, vagy

megsemmisült.

Magyar állampolgár első személyazonosító igazolvánnyal való ellátására kerül sor.

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességi ideje ezekben az esetekben a kiadástól

számított 30 nap, az állandó személyazonosító igazolvány adategyeztetés vagy adatpontosítás

szükségessége miatt átmenetileg nem adható ki.

Az ideiglenes személyazonosító igazolvány érvényességének ideje ezekben az esetekben a

kiadástól számított 120 nap. A 120 napos érvényességi idejű ideiglenes személyazonosító

igazolvány másodízben ismételten kiadható 120 napra.


- a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés

szabályairól szóló 414/2015. (XII.23.) Korm. rendelet

- 469/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő

költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

- 2016. évi CL. törvény a közigazgatási rendtartásról szóló, 1992. évi LXVI. törvény a

polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,

- 146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének

nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról,

- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,

Ügytípus megnevezése: Ügyfélkapuval kapcsolatos ügyintézés





Ügyintézők: dr. Cselle István, Dzsubák Dóra, Farkasné dr. Major Gabriella, Papp Lászlóné

Tel.: (45) 795-227

Fax: (45) 500 030

Az ügyfélkapu a kormányzat elektronikus azonosító rendszere, mely biztosítja a felhasználók számára,

hogy egyszeri belépéssel kapcsolatba léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és

szolgáltatást nyújtó szervekkel.

Ügyfélkaput bármely természetes személy létesíthet, aki

a személyiadat és lakcímnyilvántartásban;

a központi idegenrendészeti nyilvántartásban, vagy

az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásában szerepel

31

Ügyfélkapu nyitható

személyesen

o Fővárosi és megyei kormányhivatalokban (kormányablakokban)

o Járási (kerületi) hivatalokban

o Nemzeti Adó és Vámhivatal kiemelt ügyfélszolgálatain

o Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein (Külképviseleteken)

Egyes postai ügyfélszolgálatokon (Magyar Posta Zrt.)

elektronikusan

o A 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvány

birtokában a ugyfelkapu.gov.hu/regisztracio/regEszemelyi felületen

Az ügyfélkapu regisztrációhoz be kell mutatni:

magyar állampolgárok esetében:

o személyazonosításra alkalmas érvényes okmányt (személyazonosító igazolvány, kártya

formátumú vezetői engedély, útlevél)

EGT állampolgárok esetében:

o EGT-s személyazonosító igazolványt vagy útlevelet

EGT országon kívüli külföldiek esetén:

o útlevelet


- 469/2017. (XII.28.) Korm. rendelet az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő

költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

- 2016. évi CL. törvény a közigazgatási rendtartásról szabályairól,

- 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról,-

146/1993. (X.26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének

nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról,

http://nyilvantarto.hu/hu/oik

http://nav.gov.hu/

http://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/kulkepviseletek

http://nyilvantarto.hu/letoltes/kivalasztott%20postahelyek%20v2.pdf

http://nyilvantarto.hu/hu/ugyfelkapu_regisztracio#eugyi

https://ugyfelkapu.gov.hu/regisztracio/regEszemelyi

32

Ügytípus megnevezése: Egyéni vállalkozás


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatal



Ügyintézők: Dr. Cselle István

Tel.: (45) 795-024

Fax: (45) 500-031

Ki jogosult egyéni vállalkozás alapítására?

Egyéni vállalkozó lehet:

a) a magyar állampolgár,

b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes

más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai

Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi

szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban

részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,

c)7 a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és

tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,

d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá

tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából,

családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy,

valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

Hogyan lehet egyéni vállalkozást alapítani?

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése személyesen az ország bármely

kormányablakában, okmányirodájában vagy elektronikus úton, elektronikus azonosítást követően,

ügyfélkapun keresztül (webes ügysegéd) kezdeményezhető. A bejelentést személyesen kezdeményező

és ügyfélkapuval még nem rendelkező ügyfél számára a kormányablakban, vagy az okmányirodában

ingyenes ügyfélkaput hoznak létre.

Az eljárás a bejelentéssel indul. A vállalkozói igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység

megkezdésének és folytatásának nem feltétele.

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=125865.338707#foot7

33

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja családi és utónevét,

születési helyét és idejét, lakcímét vagy szálláshelyét, értesítési címét, állampolgárságát,nyilatkozatot

arról, hogy nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok, a főtevékenységet és a folytatni

kívánt egyéb tevékenysége(ke)t a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2.

rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló

TEÁOR-számokból képzett a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ)

szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve, a székhely, valamint szükség szerint a telephely

(telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII.

törvényben meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az állami adóhatósághoz

való bejelentkezési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek (további információk a www.nav.hu

honlapon olvashatók).

Az elektronikus bejelentést követően, a nyilvántartásba vételről elektronikusan letölthető értesítés

kerül kiállításra a bejelentő részére. Személyes kérelem esetén, az értesítést az ügyfél azonnal

megkapja.

Az egyéni vállalkozók nyilvántartását a Belügyminisztérium vezeti. (www.nyilvantarto.hu)

A Belügyminisztérium a nyilvántartásban szereplő adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, a

vállalkozói tevékenység gyakorlásával összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az egyéni

vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnésétől számított 10 évig kezeli.

Mit kell tudni a vállalkozói igazolványról?

Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele.

Igazolvány kiállítására csak abban az esetben kerül sor, ha az egyéni vállalkozó azt kéri, tehát

kiváltása nem kötelező.

Az igazolvány az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésekor vagy a tevékenység folytatása során

bármikor (ideértve az adatok megváltozása miatt kért igazolvány kiállítását is) kérhető.

Ha az igazolvány kiállítását személyesen kérik, azt haladéktalanul ki kell állítani az egyéni vállalkozó

részére. Egyéb esetben az egyéni vállalkozói igazolványt az egyéni vállalkozó részére a kérelem

beérkezését követő munkanaptól számított nyolc napon belül kézbesíteni kell.

Az egyéni vállalkozói igazolvány, közokirat, amely közhitelesen igazolja a kiállításának időpontjában

fennálló

– egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő – adatokat.

Az igazolvány egyedi azonosítóval ellátott biztonsági okmány, amely törzslapból (és szükség szerint

pótlapokból) áll.

Az igazolvány az egyéni vállalkozó családi és utónevét, az egyéni vállalkozó főtevékenységét és

tevékenységi köreit, a székhely, a telephely (telephelyek) és a fióktelep (fióktelepek) címét, az egyéni

vállalkozó statisztikai számjelét, nyilvántartási számát és adószámát, továbbá az igazolvány

számát, a kiállítás helyét, keltét és a kiállító hatóság megnevezését tartalmazza.

Mit kell tudni az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásáról?

Amennyiben valamely gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály - ide nem értve az

önkormányzati rendeletet - hatósági engedélyhez köti, az egyéni vállalkozó e tevékenységét csak az

engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

http://www.nyilvantarto.hu/

34

Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban

meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály - ide nem értve az önkormányzati

rendeletet - eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni

vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott

tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott

személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik.

Mi a teendő, ha a vállalkozás adatai megváltoznak?

Az egyéni vállalkozó – természetes személyazonosító adatai, lakcíme és állampolgársági adata

kivételével – a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozását - ideértve az egyéni

vállalkozói tevékenység megszüntetésének szándékát is - a változástól számított tizenöt napon belül

köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon, az ügyfélkapun keresztül bejelenteni.

Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó változás -bejelentésének - ha az az igazolványban

szereplő adatokat érint - feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely

kormányablakában, vagy okmányirodájában személyesen vagy postai úton leadja.

Lehet-e szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet?

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két

évig szüneteltetheti.

Az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt az e célra

rendszeresített elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével az ügyfélkapun keresztül

bejelenteni.

Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele az, hogy az

egyéni vállalkozó igazolványát az ország bármely kormányablakában, vagy okmányirodájában

személyesen vagy postai úton leadja.

Az elektronikus űrlap kitöltését követően az érintett egyéni vállalkozónak további teendője nincs,

ugyanis a nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az

állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet a

Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.

A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói

tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem

szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat.

Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt

követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

Hogy lehet a tevékenységet folytatni a szünetelést követően?

Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a változásbejelentési űrlapon

benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó, a nyilvántartást vezető szervnél

megfelelő módon tett bejelentésével folytathatja.

A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói

tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A tevékenység folytatásának

kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelés zárónapját

bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az

állami adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet, a Központi

Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.

35

Hogyan szűnik meg az egyéni vállalkozói tevékenység?

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik ha az egyéni

vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését – vagy az erre

rendszeresített elektronikus űrlapon, vagy személyesen bejelenti az ország bármely

kormányablakában, vagy Okmányirodájában, - a bejelentés napján, ha az egyéni vállalkozó egyéni

céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve

ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás

napján, az egyéni vállalkozó halála napján, az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását

vagy kizárását kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján, ha az adóhatóság

törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének

napján, összeférhetetlenség megállapításakor, ha az egyéni vállalkozó vállalkozása szünetelése esetén

nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés

kezdőnapját követő két év elteltét követő napon.

Megtiltásra kerül az egyéni vállalkozói tevékenység, ha az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését

vagy folytatását kizáró ok áll fenn, így különösen, ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik nyilvántartott

székhellyel vagy főtevékenységgel, ha az egyéni vállalkozó a főtevékenységét és egyéb tevékenységi

körei egyikét sem folytatja jogszerűen.

A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, akinek az egyéni vállalkozói

tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság

megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást vezető szerv a

nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az

állami adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.

Mennyi illetéket kell fizetni az eljárás során?

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni

vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése, az egyéni vállalkozói

igazolvány kiállítása díj- és illetékmentes.

Az egyéni vállalkozással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok

- AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006. december 12-i 2006/123/EK IRÁNYELVE a

belső piaci szolgáltatásokról

- A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló

2009. évi LXXVI. törvény

- Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény

- Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól 2015. évi CCXXII.

törvény

- Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet

36

Ügyintézési határidő:

A személyesen benyújtott kérelem azonnal feldolgozásra kerül. Elektronikus úton történő bejelentés

esetén az ügyintéző tudomására jutásakor haladéktalanul intézkedik a beérkezett kérelem

feldolgozásáról.

Ügytípus megnevezése: Hiteles tulajdonilap-másolat kiadása


Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatal



Ügyintézők: Papp Lászlóné, Vinczéné Révész Ágnes

Tel.: (45) 795-226

Fax.: (45) 5000 030

Az ügy elintézéséhez fizetendő díjak, illetékek, költségek:

A hiteles tulajdoni lap másolat kiadásának díja: 6.250 Ft

Hiteles tulajdonilap-másolat kiadásához szükséges okmányok:

a) igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

b) ügyfél azonosító okmányt.

Ügyintézési határidő:

Azonnal intézhető ügytípus, amennyiben az ügyfél az azonnali elintézéshez szükséges valamennyi

jogszabályi feltételt a kérelem benyújtásakor biztosítja.

Vonatkozó jogszabályok:


- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről.

- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény

Kisvárda, 2019. április 30.

Dr. Dienes Melinda sk. hivatalvezető


http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700141.TV

22.) Korm. rendelet (Vhr.) (Nytv.) .) Korm. rendelet …...2 - a magyarországi megélhetést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által kiadott jövedelemigazolással,

Documents