173/2018. (XII.11.) SZÁMÚ HATÁROZAT HERCEGHALOM ...

HA TERVSTÚDIÓ Településtervezési Építészeti Tanácsadó Kft. 1116 Budapest Zsurló köz 5. [email protected] +36‐30/236‐3295

IV.KÖTET

JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ 173/2018. (XII.11.) SZÁMÚ HATÁROZAT

HERCEGHALOM TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

MÓDOSÍTÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

2018 DECEMBER HÓ

HERCEGHALOM KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁSA

JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ 173/2018.(XII.11.) HATÁROZAT 2018. DECEMBER HÓ

2 HA TERVSTÚDIÓ KFT.

Tartalom

A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA .................................................................................................................... 6

1. A területfelhasználás ....................................................................................................................... 6

2. A tájrendezés és természetvédelem ............................................................................................... 9

2.1 Tájképvédelem, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ............................. 9

2.2 A település természeti értékei .................................................................................................... 10

2.2.1 Országos ökológiai hálózat ................................................................................................... 10

2.2.2 Nemzetközi védelem ............................................................................................................ 10

2.2.3 Országos védelem ................................................................................................................ 10

2.2.4 Helyi védelem ....................................................................................................................... 10

3. A zöldfelületi rendszer ................................................................................................................... 10

4. Az örökségvédelem ....................................................................................................................... 13

4.1 Országos védelem ....................................................................................................................... 13

4.1.1 Műemlékek ........................................................................................................................... 13

4.1.2 Műemléki környezetek ......................................................................................................... 13

4.1.3 Régészeti területek (a tervlapon ábrázolva) ......................................................................... 13

4.2 Helyi védelem .............................................................................................................................. 14

5. A közlekedés .................................................................................................................................. 14

5.1 Közúti hálózat .............................................................................................................................. 14

5.1.1 Országos közutak .................................................................................................................. 14

5.1.2 Helyi közutak ........................................................................................................................ 14

5.1.3 Magánutak ............................................................................................................................ 15

5.2. Úthálózat .................................................................................................................................... 15

5.2.1. Kötöttpályás ........................................................................................................................ 15

5.2.2. Közúti ................................................................................................................................... 15

5.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés ....................................................................................... 15

6. A közműellátás .............................................................................................................................. 15

7. A környezetvédelem ...................................................................................................................... 16

8. A védőterületek és védősávok (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is) .... 16

9. A korlátozások (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is) ............................. 17

2. melléklet ‐ VÁLTOZÁSOK ............................................................................................................... 18

3. melléklet ‐ A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE................................................................................ 20

4. melléklete ‐ A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA ................................. 21

5. melléklet ‐ A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE ............................................. 24

6. melléklete ‐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP................................................................................ 25




Aláíró lap

Generáltervezés

Horváth Adrienne

ügyvezető

Településtervezés

Horváth Adrienne

vezető településtervező TT/1 13‐1095 városépítési és városgazdálkodási szakmérnök

Zöldterületek, táj‐ és természet‐védelem, környezetvédelem

Tóthné Pocsok Katalin

okl. kertészmérnök (táj‐ és építész) TK 01‐5086 és TT/1T 01‐5086 TR‐01‐5086

Közlekedés

Heckenast Judit

közlekedésmérnök MMK 01‐5295 és K1d‐1

Közműtervezés Vízi közművek

Bíró Attila okl. építőmérnök

MK 01‐2456

Közműtervezés Energia közművek és elektromos hírközlés

Hanczár Zsoltné

okl. gépészmérnök városrendező mérnök Mk: 01‐2418

Tervszám: 45/2018

jóváhagyott tervdokumentáció ‐ 173/2018.(XII.11.) számú határozat

2018. december hó




TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV




HATÁROZAT TERVEZET

Herceghalom község Önkormányzata Képviselő‐testületének 173/2018.(XII.11.) számú határozata

Herceghalom község Településszerkezeti Tervének megállapításáról

Herceghalom község Önkormányzatának Képviselő‐testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján Herceghalom község Településszerkezeti Tervét jelen határozat 1‐6. melléklete szerint állapítja meg. A Településszerkezeti Terv 1. melléklete a szerkezeti terv leírása, 2. melléklete a változások ismertetése, 3. melléklete a település területi mérlege, 4. melléklete a területrendezési tervvel való összhang igazolása, 5. melléklete a biológiai aktivitásérték (továbbiakban BAÉ) számítás eredménye, 6. melléklete a szerkezeti tervlap. A Képviselő‐testület felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon a Településszerkezeti Terv nyilvánosságáról, az elfogadott településrendezési eszközt küldje meg az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak és az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek, valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint tájékoztassa a partnereket. A Településszerkezeti Terv hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő‐testületének 98/2004. (XII.21.) határozatával elfogadott és többször módosított Településszerkezeti terve. Határidő: Folyamatos Felelős: Erdősi László polgármester Herceghalom, 2018. december Dr. Kovács Judit Erdősi László

jegyző polgármester




173/2018.(XII.11.) SZÁMÚ HATÁROZAT 1. MELLÉKLETE: SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A területfelhasználás Herceghalom község közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik, az alábbi területfelhasználási egységek szerint: Területfelhasználási egységek A beépítésre szánt területek:

a) Lakóterületek

kisvárosias lakóterület

kertvárosias lakóterület b) Vegyes terület

településközpont c) Gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató d) Különleges terület

temető terület

oktatási terület

rekreációs terület

közműterület

sportterület A beépítésre nem szánt területek:

a) Közlekedési és közműterület

közúti közlekedési terület

kötöttpályás közlekedési terület b) Zöldterület

közkert terület

közpark terület c) Erdőterület

védelmi erdőterület

közjóléti erdőterület d) Mezőgazdasági terület

általános mezőgazdasági terület e) Vízgazdálkodási terület

folyóvizek és állóvizek medre és parti sávja f) Természetközeli terület

nádas, mocsár




Az egyes beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozó beépítési sűrűség értékei az alábbiak:

Területfelhasználási egység jele legnagyobb beépítés sűrűsége (m2/m2)

Beépítésre szánt területek

lakóterület ‐ kisvárosias Lk 1,0 lakóterület ‐ kertvárosias Lke 0,6 vegyes terület – településközpont Vt 1,2 gazdasági területek – kereskedelmi, szolgáltató Gksz 1,2 különleges területek – temető Kte 0,2 különleges területek – oktatási Ko 1,0 különleges területek – rekreációs Kre 0,6 különleges területek – közmű Kkm 0,4 különleges területek ‐ sport Ksp 1,0

Területi egységek és jellemzők

Terület megnevezése, elhelyezkedése Terület jellemzője

Beépített és beépítésre szánt területek

Lakóterületek

Kisvárosi lakóterületek

1 Vitális lakópark I. ütem Kialakult beépítés, társasházas lakópark

2 Vitális lakópark II. ütem Fejlesztendő – beépítetlen ‐ társasházas lakópark

3 Liget utcában található blokkos épületek Beállt, földszint+kétszintes blokkos épületek. Kialakult tömbházas beépítés

4 Meglévő belterület keleti oldalára tervezett lakóterület

Fejlesztési terület ‐ zöldmezős

5 Pipacs utca déli oldala (Paplaposi‐mellékágtól keletre lévő tömbök területe)

Kialakult, zársorú földszint + tetőteres beépítés

Kertvárosi lakóterületek

6 Móricz liget területe Új beépítésű terület – sorházak, családi házak, többlakásos társasházak. ‐ részben kialakult

7 Patak – Akácos út – Gesztenyés út – 1‐es út – Móricz utca – Zsámbéki út közötti terület

Beállt terület a 70‐es 80‐as évekből

8 Zsámbéki úttól északra lévő lakóterület Fejlesztési terület ‐ zöldmezős

Településközpont terület

9 Gesztenyés út menti ‐ Intézményi központ Kialakult és működő településközpont

10 Belterület központi területei, Zsámbéki út és Liget utca, illetve Akácos út közötti terület


11 Zsámbéki út menti területsáv (mindkét oldal)

Vállalkozói terület, részben gazdasági, részben szolgáltató funkcióval – részben kialakult, részben átalakuló terület




12 1101‐es út – Zsámbéki út – belterületi határ közötti terület


13 1101‐es út – Liget utca déli része; az Nemzeti Agrárkutatási és innovációs Központtól északra


14 1‐es út északi oldala a vasútállomás csomópontjának környékén

Kialakult, főleg kereskedelmi egységeket magába foglaló terület.

Kereskedelmi gazdasági terület

15 Tesco raktárbázis területe Kialakult, beállt

16 A Zsámbéki úti településközponti vegyes terület és a M1‐es autópályától délre eső beépítetlen terület

Fejlesztési terület – zöldmezős

17 M1‐es autópályától északra a Zsámbéki úttól keletre található logisztikai terület

Részben beépült logisztikai központokkal, raktárakkal részben fejlesztési terület ‐ zöldmezős

18 1‐es főút és vasút közötti terület Részben hasznosított, részben barna mezős terület

19 Liget utca – 102 út és belterületi határ közötti terület


Különleges terület

Különleges oktatási

20 Nemzeti Agrárkutatási és innovációs Központ és az óvoda és könyvtár területe

Beállt terület. Épületállománya jelenlegi funkciót szolgáló. Fejlesztések nem tervezettek.

21 Az 1101 j. Zsámbék‐Herceghalom országos utat az Akácos úttal összekötő tervezett gyűjtőút északi oldala mentén

Beállt, kialakult terület

Különleges temető

22 Meglévő temető a Zsámbéki út mellett Kialakult terület

23 Közigazgatási terület északi határán, a Paplaposi‐mellékág nyugati oldala mentén tervezett temető területe


Különleges sportterület

24 M1 autópályától északra, az 102 j. Zsámbék‐Herceghalom országos út közigazgatási közötti terület,


25 Gesztenyés út keleti oldalán, az óvoda területétől délkeletre tervezett sportterületek

Fejlesztési terület – zöldmezős

Különleges közműterület

Kiss János altábornagy u. melletti vízműterület

Kialakult terület




1101 j. Zsámbék‐Herceghalom országos út nyugati oldalán lévő szennyvíztisztító telep területe

Kialakult terület

Gesztenyés út és Liget utca közötti víztorony területe

Kialakult terület

Zsámbéki út déli részén ‐ a Tesco területével szemközti oldalon – gázfogadó területe

Kialakult terület

2. A tájrendezés és természetvédelem

A településrendezés során a településrendezés eszközeivel is gondoskodni kell a védett és nem védett táji‐ és természeti értékek megőrzéséről, a védettség indokolt kiterjesztésének kezdeményezéséről. A településszerkezet alakításával erősíthető a település és a táj szerves kapcsolata. A környezettudatos építésszabályozás lehetőséget ad a település ökológiai rendszerének, táji‐ és természeti értékeinek a védelmére, a település, a településrészek értéket képviselő táji és építészeti arculatának megőrzésére.

A táj‐ és természetvédelem intézményesített keretein túl, a településszerkezet alakításával ‐ a helyi építésszabályozással ‐ jelentős változási folyamatokat lehet elindítani és támogatni a tájhasználatban, a településkép alakulásában. A településszerkezet és a helyi építési előírások módosításával a város tudatosan kívánja összehangolni a lakossági és tulajdonosi területhasznosítási igényeket az értékvédelem elvárásaival. A település mezőgazdasági területeinek használata – művelés és építés – meghatározó a település arculatában, a tájképi értékek változásában.

A településszerkezeti terv új beépítésre szánt területet két helyen jelöl ki.

2.1 Tájképvédelem, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

A Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben (OTrT) kerültek lehatárolásra. Herceghalom területének csak kis része tartozik a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe. A település dél‐nyugati és déli részén található ilyen jellegű terület, a területen áthaladó Kígyós patak és Békás patak egyes természetközeli területrészei érintettek.

A tájképvédelemnek és a településkép védelmének fontos a szerepe az egyes övezetekben, illetve építési övezetekben megvalósítható építés, terepalakítás, a magántelkek és a közterületek zöldfelületeinek kialakítása, a fás növények alkalmazása, a közterület felé megnyíló látvány és rálátás alakítása során.

Herceghalom környezetében a beépített területeken túl a táj arculatát kevés erdőterület, a nagytáblás művelésű mezőgazdasági szántóterületek és a vízfolyásokat kísérő többé‐kevésbé természetes vagy művelt gyepterületek jellemzik.

A község erdőállománya csekély, de az erdőterületek fontos környezeti és tájképi értéket

képviselnek. Az erdőterületek megtartását, kismértékű fejlesztését biztosítja a településszerkezeti

terv területfelhasználása. Az erdők, a mezőgazdasági területek és a beépített területek

csatlakozásánál kialakuló szegélyek minősége (a beépítés karaktere, látványa, a hátsókertek

kialakítása, a fás növényzet és a művelt mezőgazdasági területek szegélyhatása, a természetes

élőhelyek látványa) meghatározó a településkép, a tájkép alakulásában.

A jó életminőséget, vonzó életteret biztosító területhasználat során érvényt kell szerezni a táji‐ és

természeti értékek megőrzésének. A településszerkezet alakításán túl a helyi építési szabályzat és a

településkép‐védelmi rendelet előírásai szolgálják ezen célok megvalósulását.




2.2 A település természeti értékei

2.2.1 Országos ökológiai hálózat

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben megjelent országos ökológiai

hálózat ökológiai folyosó övezetébe Herceghalom közigazgatási területén a Békás‐patak (Benta‐

patak) és annak az M1 autópályához közel haladó oldalága menti területek, valamint a Kígyós‐patak

melletti vizes élőhelyek tartoznak. A Kígyós‐patak menti vizes élőhelyeknek azonban csak egy része, a

075 hrsz‐ú úttól keletre lévő patakszakaszt kísérő területek tartoznak az országos ökológiai hálózat

övezetébe. A patak egyéb, a 075 hrsz‐ú úttól nyugatra lévő szakasza mentén is találhatók azonban

természetvédelmi szempontból értékes élőhelyek.

2.2.2 Nemzetközi védelem

A település közigazgatási területe nem érintett az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi

rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű

természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) Korm.

rendelet szerinti EU‐normatívák alapján meghatározott „Natura 2000” területek körével.

2.2.3 Országos védelem

A község területe nem érintett továbbá országos, vagy helyi jelentőségű, védett, természeti területtel

vagy emlékkel, továbbá a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23.§ (2) bekezdés

szerinti ex lege védett területtel, értékkel sem.

2.2.4 Helyi védelem

Fasorok

vadgesztenyesor ‐ Gesztenyés út mentén vadgesztenyesor – Zsámbéki út, Rózsai út mentén

Egyedi fák

hársfa – Sándor udvar 32. sz. előtt szürke nyárfa – Millenniumi emlékparkban szürke nyárfa – Kozáromi u. 1‐6. sz. ház udvarán kőrisfa – Zsámbéki út mellett 016 hrsz‐ú ingatlanon

3. A zöldfelületi rendszer

A település zöldfelületi rendszere az OTÉK 9. §‐ a alapján a telkek növényzettel fedett részéből, a

zöldterületekből és az erdőkből áll. A település zöldfelületi rendszerének elemei tehát a

közterületeken kialakított közcélú zöldfelületek (közparkok, közkertek), a jelentős zöldfelületű

létesítmények kertjei (pl. temető, oktatási‐ és egészségügyi létesítmények kertjei), lakókertek,

külterületen az erdő‐ és mezőgazdasági területek (kertes területek), vonalas zöldfelületi elemek

(utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok).

A település zöldfelületi rendszere több területfelhasználási egységhez, övezethez és építési övezethez tartozó, a település környezetminősége szempontjából jelentős zöldfelülettel rendelkező területek, területrészek, vonalas elemek (fasorok, zöldsávok) többé‐kevésbé rendszert alkotó összessége.




Az igényesen kialakított és gondozott zöldfelületek meghatározóak a településkép és a lakókörnyezet

minőségének alakításában. A zöldfelületi létesítmények, közparkok és közkertek sokfunkciós

területek, melyek a természeti és művi elemekkel határolt és az emberi használatra feltárt szabad

terek rendszerét alkotják.

A település erdősültsége az országos átlag alatti. A TSZT‐ben kijelölt erdőterületek a hatályba helyezés óta eltelt időszakban erdőtervezés alá vont, erdőadattári állományban nyilvántartott erdőterületekkel bővülnek ki.

Herceghalom fiatal település, ahol a zöldterületek megfelelő hálózatának kialakításra már a megelőző időszakokban is helyet biztosítottak a rendezési tervekben, illetve az egyre bővülő beépítésre szánt területekhez kapcsolódóan. A kialakult településszerkezet és az önkormányzati közterületi vagyon adottságai miatt a zöldterületek kijelölése nem változik. A település lakossága zöldterületi ellátottságának minőségét a zöldterületi létesítmények használati értékének növelésével lehet javítani.

A település zöldfelületi rendszere sajátos adottságainak figyelembevételével a „városklíma” jellemzői, a lakókörnyezet minősége, a településkép, a város arculata jelentősen javítható a közterületi fásítások, kiemelten az utcafásítások rendszerének fejlesztésével (új utcafásítás, fasorrekonstrukció – pótlás, fafajcsere). A közterületek, lakóutcák fásítása a lakókörnyezet kondicionálásának jótékony hatása mellett, az ingatlanok piaci értékének növekedését is eredményezheti.

A település arculatát meghatározó fejlesztés volt az elmúlt időszakban a Gesztenyés út menti közterület rendezés, fásítás. Zöldterületek:

Közparkok (legalább 1 ha nagyságú zöldterület)

A Gesztenyés út ‐ Zsámbéki út torkolatánál lévő park (220/13 hrsz) kertépítészeti rekonstrukciója után tudja betölteni a szerepét. A területen lévő idős faállomány környezetalakító szerepe jelentős, a park rekreációs lehetőségeinek fejlesztése szükséges.

A Gesztenyés és Akácos úttal szomszédos park (228/1 hrsz) a település központjában helyezkedik el. Bár kertépítészeti szempontonból kevésbé értékes; mégis mérete, gazdag, idős faállománya, valamint a környezet minőségére és a településképre gyakorolt pozitív hatása miatt jelentős. A funkcionális kertépítészeti fejlesztése szükséges a lakossági igényeknek megfelelően.

A Liget utca és Gesztenyés utca között fekvő park (255/1, 255 hrsz) részben játszótérként is szolgál. A Liget utcai társasházak jellegéből adódóan a közpark szerepe meghatározó a lakosság , különösen a gyermekes családok mindennapi rekreációjában.

Az Akácos út nyugati végén (219 hrsz) lévő közpark és benne a játszótér jelenlegi kialakítása a hagyományokat követi, a park a terv távlatában funkcionális fejlesztést igénylő zöldterület.

Közkertek (1 ha‐nál kisebb zöldterület) A Gesztenyés út mellett lévő és a millenniumi emlékműnek is helyet adó kert a rekreációban betöltött szerepével kiemelkedik a többi közterület közül. Közcélú megőrzése, fenntartása fontos feladat.

Az új településrészeken még hiányoznak vagy nincsenek megfelelő minőségben kialakítva a közcélú zöldfelületek, a közkertek. Az új beépítésű területeken a mindennapi rekreációs szükségletek kielégítése és a jó környezetminőség szempontjából is fontos az elmaradt zöldterületi fejlesztések pótlása.

Az újonnan kialakuló nyugati lakóterülethez kapcsolódik a Mehrstetten park (321/1 hrsz) és a Sándor Móric tér (321/244 és 321/242 hrsz) új kialakítású dísz‐ és játszótere.




Különleges területek zöldfelületei

Sportpálya

A Gesztenyés út nyugati oldalán lévő zöldfelületek rendszerének szerves része a sportpálya (220/7

hrsz) és játszótér. A település központjában terül el a lakosság aktív kikapcsolódását is biztosító

különleges sportterület.

Temető

A Zsámbéki út mellett található temető (220/2 hrsz) a településközpontban fekvő sportpálya egyik

északi telekszomszédja. Növényállománya szegényes. Kevés a fa és a cserje. A sírok gondozottak, a

temető kultúrtörténeti értékét a benne álló kicsi kápolna, és a borostyánnal befutott feszület adja.

Településközpont vegyes területek kertjei

A településközpont vegyes területeknek, az intézmények kertjeinek növényzete általában

településképi szempontból és a környezetminőség szempontjából is jelentős.

Lakóterületek zöldfelületei

A túlnyomóan kertvárosias lakóterületeken az előkertek általában rendezettek, de kevés az árnyat

adó, a kert mikroklímáját és a lakóépület kiegyenlített hőháztartását segítő lombos fa. Minden

lakókertben legalább egy lombos fa telepítésének támogatása kedvező településképi és

környezetminőség változást eredményezhet a településen.

Gazdasági területek zöldfelülete

A meglévő gazdasági területek zöldfelülete szegényes, kivéve az irodaházak környezetét. A gazdasági területeken a védőfásításon kívüli zöldfelületek intenzív növényesítése indokolt a környezetük minőségének javítása érdekében.

Közlekedési területek zöldfelülete

A fő közlekedési utakkal és vasúttal szabdalt településen jelentős szerepet kapnak a zöldfelületi

elemek rendszerré alakításában a közlekedési területek mellett található fasorok és erdősávok. A

település lakóterületi utcái jellemzően nem fásítottak, kivéve a Móricz liget utcáit.

A településképet gazdagító, védelmet, illetve több helyen pótlást igénylő Zsámbéki úti fasor, valamint

a Gesztenyés út két oldalán lévő vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor meghatározó eleme a

településnek és a zöldfelületi rendszernek egyaránt.

Elsősorban településképi és levegőtisztaság‐védelmi szempontból, valamint a közlekedési zaj hatását

kis mértékben csökkentő szerepe miatt kiemelt fontosságú az 1.sz. főút mellett lévő kétoldali vegyes

korú, és fajú erdősáv, valamint a 1101. sz. közlekedési út nyugati (település felőli) oldalán lévő

erdősáv. A 8101. sz. közlekedési út és a Budapest‐Hegyeshalom vasútvonal között lévő vegyes

állományú és korú erdősáv szintén zajvédő és településképi szerepe miatt jelentős. Az M1 autópálya

melletti gazdasági területekhez a 102 sz. útról vezető út nyugati oldalán lévő keskeny akác (Robinia

pseudoacacia) erdősáv látványvédelmi és levegőtisztaság‐védelmi szerepet tölt be. Tervezett az 1‐es

autóút melletti véderdősáv, amely a bővülő lakóterületek védelmét tudná biztosítani.




4. Örökségvédelem

4.1 Országos védelem

4.1.1 Műemlékek

A település közigazgatási területén, országos szinten védett épített értékek nem találhatók.

4.1.2 Műemléki környezetek

A település közigazgatási területén, országos szinten védett épített értékek nem találhatók, ennek

értelmében műemléki környezetről sem beszélhetünk.

4.1.3 Régészeti területek (a tervlapon ábrázolva)

AZO

NSÍTÓ

LELŐ

HELY‐

SZÁM

NÉV HRSZ YKORR XKORR AZONOSÍTÁS

ALAPJA

10376 1 Üres tarisznya 059, 062, 0221/1, 061, 065, 063, 060/5,

060/2, 060/1, 066 628525 238453 nyilvántartás

10377 2 Herceghalom 074/5 628069 238537 nyilvántartás

10378 3 Herceghalom 019/12, 023/2, 024/10, 024/1 627930 241121 nyilvántartás

10379 4 Herceghalom

(Csonkatebe) 019/14, 023/2, 024/10, 019/15 628092 240799 nyilvántartás


10381 6 Pátyi‐domb 029/2, 029/4, 030/2, 034/4, 029/3, 034/2 628588 240540 nyilvántartás

10382 7 Kozáromi‐

domb 023/3, 023/4, 027/1, 030/1, 040/5, 023/5,

023/6, 026/1 628515 240239 nyilvántartás

10383 8 Pátyi‐domb 034/4, 038, 031/6, 037 629002 240381 nyilvántartás


10385 10 Herceghalom

044, 050/4, 050/5, 050/14, 050/15,

050/16, 050/17, 051, 052, 069, 070/1,

070/2, 321/243, 321/341, 321/342,

321/343, 321/356, 321/357, 321/358,

321/374, 321/375, 321/376, 321/377,

321/378, 321/379, 321/380, 321/381,

321/382, 321/383, 321/384, 321/385,

321/386, 321/387, 321/388, 321/389,

321/390, 321/391, 321/392, 321/393,

321/394, 321/395, 321/396, 321/397,

321/398, 321/399, 321/400, 321/401,

321/402, 321/403, 321/404, 321/407,

321/408, 321/409, 321/410, 321/432 626798 238862

nyilvántartás

31241 11 Zsámbéki út 439/2 628040 240272 nyilvántartás

48765 12 Tómelléki‐dűlő 076/12 628532 237667 nyilvántartás




48822 13 Partfal 038, 0196/2, 0192/3, 0194/2 629181 240180 nyilvántartás

12603 26 Zsámbék, Ökör‐

mező‐rét 0133, 029/4 628716 241448 nyilvántartás

‐ ‐ Békás‐völgy 021/5 628304 239741 terepbejárás

‐ ‐ Rózsai‐dűlő 010/2 625925 239374 terepbejárás

4.2 Helyi védelem VÉDETT MŰVI ÉRTÉKEK: - víztorony – Zsámbéki út – Gesztenyés út találkozásánál (242 hrsz) - egykori magtárépület‐Gesztenyés út tengelyében a Zsámbéki út találkozásánál (016/1 hrsz)

5. A közlekedés

5.1 Közúti hálózat

5.1.1 Országos közutak

A község területét az alábbi országos utak érintik:

Országos gyorsforgalmi út:

M1 autópálya,

Országos főút:

1. sz. országos főút

102. sz. országos főút

Országos mellékút:

1101 j. országos mellékút,

8101j. országos mellékút.

Fejlesztések

A tervezett R11/101. sz. főút az OTrT szerint Herceghalom nyugati csücske mentén halad.

5.1.2 Helyi közutak

Az országos hálózathoz kapcsolatot biztosító gyűjtő út funkciót ellátó utak:

Zsámbéki út ‐ Jókai út – Móricz út

Ördöglovas lejtő

Gesztenyés út

Akácos út – Kiserdő út

Belterületi kiszolgáló úthálózat

Helyi külterületi utak, mezőgazdasági utak (egy része)

Fejlesztések

Helyi útfejlesztésként, de országos úti jellemzőkkel megvalósítandó utak:

102. sz. úttól Budajenő, Telki irányába vezető út

8101. j. úttól Etyek irányába tervezett út

Tervezett gyűjtőutak:

Gesztenyés út – 1101. j. mellékút összekötése

Jókai Mór u. ‐ Móricz út összeköttetése az 1‐es úttal párhuzamosan




5.1.3 Magánutak

Fejlesztések

Új magánutak csak a helyi építési szabályzatban rögzítettek szerint létesíthetőek.

5.2. Úthálózat

5.2.1. Kötöttpályás

Az 1. számú Budapest – Hegyeshalom ‐ Rajka vasútvonal Herceghalom megállóhellyel a településközponttól kb. 1,4 km‐re érhető el.

5.2.2. Közúti

A közúti tömegközlekedési ellátást továbbra is a helyközi autóbuszjáratok biztosítják.

5.3. Gyalogos és kerékpáros közlekedés

A gyalogos felületekkel kapcsolatos legfontosabb fejlesztés a gyalogos elsőbbségű központ kialakítása. A települést tervezett helyi kerékpárutak érintik. A Biatorbágy felől Zsámbék felé haladó kerékpárút nyomvonala a Benta patak mellett vezet. Jelentősebb helyi kerékpárút halad a Zsámbéki úton.

6. A közműellátás

A beépítésre szánt területeken a teljes közműellátás általában biztosított. A beépített területekhez

kapcsolódó fejlesztési területek közműellátását a hálózatok továbbépítésével kell biztosítani.

A beépítésre szánt területeken teljes közműellátás (víz, villamos energia, csapadékvíz elvezetés

közüzem szolgáltatással) és szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatással kötelező.

A beépítésre nem szánt területeken hiányos közműellátás elfogadható, ha közüzemi szolgáltatásként

a villamosenergia ellátás biztosított és rendelkezésre áll a közegészségügyi hatóság által is elfogadott

vízellátás, valamint a szennyvíz kezelése‐elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható

és a csapadékvíz elvezetése biztosított. A szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő

berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal csak az országos vízminőség‐

védelmi területen kívül engedhető meg. A szennyvíztelep hatásterületét és védőövezetét a

környezetében történő új fejlesztés esetében ellenőriztetni kell.

A tüzivíz ellátás biztosítása érdekében legalább D100‐as vezeték építése szükséges. Új házi kút csak az

önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélyével létesíthető 500 m3/év felhasználásig.

A csapadékvíz elvezetésére az intenzív beépítésű területeken zárt csatorna, másutt nyílt árkos

rendszer kiépítése célszerű. Minden útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan szükséges a

felszíni vízrendezés kiépítését, tervezett átalakítását, átépítését megoldani.

Nagy területigényű, vagy nagyobb burkoltságot igénylő beruházásnál, telekalakításnál a többlet

csapadékvizek elvezethetőségét a befogadóig ellenőrizni kell.

Villamosenergia és hírközlési ellátáshoz szükséges hálózatfejlesztés, összhangban a hatályos

jogszabállyal csak földalatti elhelyezéssel építhető, ahol még nincs oszlopsor. A meglévő föld feletti

hálózatok esetében a különféle vezetékek egy oszlopsoron való elhelyezését meg kell oldani.




A megújuló energiaforrások aktív hasznosítása a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával

érhető el. Ezeket csak egyszerű, téglalap formájú tetőfelületekre (kivéve utcafronti tetőfelület) vagy

az oldal‐ és hátsókertekbe lehet elhelyezni.

7. A környezetvédelem A településrendezés célja, hogy az érintett lakosság lakás, munkahelyi és egyéb települési ellátási szükségletei optimálisan a települési és a természeti környezet jó állapotának, az egészséges környezetnek a biztosításával legyen kielégítve. A településrendezés kapcsán a településszerkezetet, a területfelhasználás rendjét, a közlekedési hálózatot és a közmű‐infrastruktúrát a jövőre is gondolva úgy kell alakítani, hogy az egészséges élethez szükséges környezeti elemek jó minőségben, távlatosan is rendelkezésre álljanak, a nem megújuló környezeti elemek igénybe vétele a takarékos használat eredményeként csökkenjen, a megújuló energiaforrások alkalmazása, a hulladékok csökkenése, újrahasznosítása, a környezettudatos élet áltanos gyakorlattá váljon.

Herceghalom érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi területen fekszik. A szennyvizek gyűjtését és kezelését a környezetterhelés minimalizálásával lehet folytatni.

A zöldfelületi fejlesztésekkel jelentős előrelépést lehet elérni a környezetminőség terén mind zajvédelem, mind porszennyezés, mind települési klíma, mind talajerózió tekintetében. A zavaró látványú, a településképet, tájképet kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági létesítményeket védőfásítással kell takarni.

Az új lakóterületek közterületi fásítás, de legalább a fásításhoz szükséges előkészítő munkálatok elvégzése a fejlesztés első szakaszában, a közművek kiépítéséhez kapcsoltan tervezett. A lakóutcákban és a lakóingatlanokat érintő útszakaszokon a gépjárműforgalom csillapítására korszerű forgalomtechnika megvalósítására kerül sor.

8. A védőterületek és védősávok (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő

elemeket is)

Az OTÉK 38.§ (1) bekezdése szerint a védőterület a káros hatások elleni védelmet vagy biztonságot szolgáló terület, amely lehet védőterület (biztonsági terület), vagy nyomvonal jellegű építmény esetén védősáv (biztonsági övezet). A védőterület kiterjedését, felhasználásának és beépítésének lehetőségét, módját és feltételeit a vonatkozó jogszabályok – ennek hiányában az illetékes hatóságok előírásai – alapján kell meghatározni.

Herceghalom község közigazgatási területén az alábbi védőterületek, védősávok veendők figyelembe a területhasználat a településrendezés során:

A felszíni vizek partvonala, valamint a közcélú vízilétesítmények mentén húzódó parti sáv, amely szélessége a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 2. § (3) c) pont szerint a Herceghalom területén lévő vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méter, ami a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátására, a meder megközelítésére szolgál, nem keríthető el.

Közlekedési védőtávolságok Építmény csak a közútkezelő hozzájárulásával helyezhető el

1. közút tengelyétől mért 50‐50 m, 2. főút és gyorsforgalmi út tengelyétől mért 100‐100 m, 3. csomóponti ág úttengelyétől mért 50‐50 m,




Közművek védőtávolsága (biztonsági övezet): - 132 kV‐os nagyfeszültségű villamos főelosztó hálózat: - az oszlop tengelyétől mért 18‐18 m - 22 kV‐os villamos‐energia földkábel: 1‐1 m - Nagyközép‐nyomású földgázvezeték: 9‐9 m - Nagyközép‐nyomású gázvezeték épülettől: 5m

Szennyvíztisztító védőtávolsága: 100 m

9. A korlátozások (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is)

Táj‐ és természetvédelmi elemek, területek:

A település közigazgatási területén belül nincs országos védett természeti terület, vagy emlék. A település közigazgatási területe nem érintett az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) Korm. rendelet szerinti EU‐normatívák alapján meghatározott „Natura 2000” területek körével.

Az Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetébe tartoznak Herceghalom közigazgatási területén a Békás‐patak (Benta‐patak) és annak az M1 autópályához közel haladó oldalága menti területek, valamint a Kígyós‐patak melletti vizes élőhelyek.

Kulturális örökségvédelmi elemek:

régészeti lelőhelyek: A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV.9.) Korm. rendelet (továbbiakban Kr.) 91. § (1) bekezdése alapján figyelemmel kell lenni a védett régészeti örökség megőrzésének alapvető követelményeit.

Régészeti lelőhellyel érintett ingatlanon építési tevékenység a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.

Helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények: Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő‐testületének Herceghalom Község Településkép védelméről szóló 1/2018. (II.28.) Önkormányzati rendelete szerint:

- víztorony – Zsámbéki út – Gesztenyés út találkozásánál (242 hrsz) - egykori magtárépület ‐ Gesztenyés út tengelyében a Zsámbéki út találkozásánál (016/1 hrsz)




2. melléklet ‐ VÁLTOZÁSOK

A korábbi tervben kijelölt területfelhasználásokhoz képest jelen tervezett TSZT Szerkezeti tervlapján jelölt, változással érintett területfelhasználások területeit az alábbi táblázat, illetve ábra mutatja be:

Sorszám Terület megnevezése terület (ha)

TSZT változás ismertetése, indoklása

1. M1 autópályától délre az 1101 j. úttól keletre található terület

4,72

Országos Erdőállomány Adattár szerint védelmi rendeltetésű erdőterület. Indoklás: Célszerű az autópálya káros hatásaitól való védelem. Má Ev

2. Vasúttól délre Biatorbágy közigazgatási határa közötti terület

0,25 Az erdőállomány adattár szerint védelmi rendeltetésű erdőterület. V Ev

3. Vasúttól délre Biatorbágy közigazgatási határa és a Kígyós‐patak közötti terület 4,62

A terület nádas művelési ágú, melyet az OTÉK alapján természetközeli területbe kell sorolni. V Tk

4. Északi gazdasági és különleges terület melletti területek

13,56

Zöldterület esetében az OTÉK nem engedi a védelmi rendeltetést, ezért védelmi rendeltetésű erdőterületbe került besorolásra. Zv Ev

5. Gesztenyés úttól keletre található Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs központ területe

2,19

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (régi nevén ÁKI) területén a régi terv közparkot tervezett, melyet nem kívánnak kialakítani. Az ÁKI területére szabályozott különleges oktatási területbe sorolása volt a tulajdonosi igény.

Zkp Ko


1,76

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (régi nevén ÁKI) területén a régi terv Különleges sportpályát tervezett, melyet nem kívánnak kialakítani. Az ÁKI területére szabályozott különleges oktatási területbe sorolása volt a tulajdonosi igény.

Ksp Ko




Az örökségvédelmi hatástanulmányban szereplő régészeti vizsgálat a régészeti lelőhelyektekintetében és az érintett területek szempontjából aktualizálásra került, a korábbi hatástanulmányhoz képest.

Zkp →Ko

Ksp →Ko




3. melléklet ‐ A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE

A település területi mérlege a beépítésre szánt és nem szánt területek vonatkozásában nem változik. Területfelhasználási egység jele mérete (ha)

Beépítésre szánt területek 336,44

lakóterület ‐ kisvárosias Lk 8,93

lakóterület ‐ kertvárosias Lke 95,89

vegyes terület – településközpont Vt 36,03

gazdasági területek – kereskedelmi, szolgáltató Gksz 139,73

különleges területek – temető Kte 4,66

különleges területek – oktatási Ko 16,74 20,69

különleges területek – rendkreációs Kre 6,03

különleges területek – közmű Kkm 0,99

különleges területek ‐ sport Ksp 27,44 25,68

Beépítésre nem szánt területek 396,89

közúti közlekedési terület KÖa KÖf KÖu KÖp

62,54

kötöttpályás közlekedés (vasút) területe KÖk 14,59

zöldterület Zkk Zkp

2,34 1,75 4,52 2,93

védelmi erdőterület Ev 103,46

közjóléti erdőterület Ek 2,28

általános mezőgazdasági terület Má 198,09

vízgazdálkodási terület V 4,45

természetközeli területek Tk 4,62

A Település közigazgatási területe összesen 733,33




4. melléklete ‐ A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA

A 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (továbbiakban: BATrT)(a 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosítva) A BATrT 1/3. melléklete tartalmazza a térség településeinek területi mérlegét. Herceghalom községre vonatkozó adatok a következők:

Település Térségi területfelhasználási

kategóriák

Térségi

területfelhasználási

kategória területe

(hektár)

Település

közigazgatási

területéhez

viszonyított arány

(%)

Herceghalom városias települési térség 334,65 45,63

magas zöldfelületi arányú települési

térség 63,68 8,68

erdőgazdálkodási térség 105,26 14,35

mezőgazdasági térség 224,52 30,62

vízgazdálkodási térség 5,22 0,72

összesen 733,3 100 %

A B C D E F G

1 BATrT települési

térség (ha)

398,33

mezőgazd. térség (ha)

224,52

erdőgazd. térség (ha)

105,26

vízgazd. térség (ha)

5,22

összesen

(ha) 733,33

2

3 Herceghalom Település‐szerkezeti Terve

ebből erdőterület ‐18,28 123,78 ‐0,25 4 ebből települési 398,33

5 ebből mezőg. terület 206,25

6 ebből vízgazd. terület 4,97 7 eltérés százalék (%) 100,00 91,86 100,00 95,21 0 8,14 0 4,79

Az erdőgazdálkodási térség a meglévő és tervezett erdőterületeket, valamint az erdősítésre alkalmas területeket foglalja magában. A BATrT védi az erdőterületeket és biztosítja, hogy azok kiterjedése ne csökkenjen.

A mezőgazdasági térségen belül a Törvény erőteljesen korlátozza az új települési térségek kialakítását. A szabályozás szerint a növekmény nem haladhatja meg a közigazgatási területre jutó települési térség területének 2%‐át. Ez a szabály hozzájárul a hosszú távon fenntartható területhasználat kialakulásához.

Települési térségek (a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség).

A települési terv a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak megfelel, mert - az erdőgazdálkodási térség 100 %‐a – azaz több, mint 85 %‐a – erdőterületbe van sorolva, - a mezőgazdasági térség 91,86 %‐a – azaz több, mint 90 %‐a – mezőgazdasági területbe van

sorolva, a mezőgazdasági térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület nincs kijelölve,

- a vízgazdálkodási térség 95,21%‐a – azaz több, mint 85 %‐a – vízgazdálkodási területbe van sorolva.




Az Országos Erdőállomány adattárnak való megfelelés A települési terv Országos Erdőállomány Adattár nyilvántartásának megfelel, mert 100%‐ban erdőterületbe sorolja az Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőket. Erdőterület Herceghalmon az Országos Erdőállomány Adattár szerint: 68 ha Ebből a településszerkezeti tervben erdőterületbe sorolva: 68 ha. A szőlő és gyümölcs termőhelyi kataszternek való megfelelés A település szőlő termőhelyi katasztert és gyümölcskatasztert által nem érintett. Térségi övezetek Herceghalom területét a következő térségi övezetek érintik:

1. Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó övezete 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete 4. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, és erdőtelepítésre alkalmas terület övezete 5. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 6. Országos vízminőség‐védelmi terület övezete

1. Országos ökológiai hálózat –ökológiai folyosó övezete

A települési terv a térségi övezeti előírásoknak megfelel, mert a településszerkezeti tervben a térségi övezet területei 100 %‐ban beépítésre nem szánt területbe: erdő‐, mezőgazdasági természetközeli és vízgazdálkodási övezetekbe vannak sorolva.

2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Az övezetet a 2016‐ban kapott FÖMI adatszolgáltatás alapján kell lehatárolni. A lehatárolások lefednek már korábban kijelölt beépítésre szánt területeket is. Az OTrT rendelkezései szerint az adatszolgáltatást kell figyelembe venni. Új beépítésre szánt kijelölés a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen nincs. Fentiek alapján az övezeti előírások teljesülnek.

3. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete

A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete Herceghalom község területét elszórtan érinti több helyen, elsősorban közigazgatási területtől északra, és keletre eső területeit. Az övezetet a 2016‐ban kapott FÖMI adatszolgáltatás alapján kell lehatárolni. A lehatárolások lefednek már korábban kijelölt beépítésre szánt területeket is. Az OTrT rendelkezései szerint az adatszolgáltatást kell figyelembe venni. Az övezet által érintett területen területfelhasználás‐változás nem történt.




4. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

A települési terv a fenti előírásoknak megfelel, a településszerkezeti tervnek a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetével érintett területrészein a tájjelleg jellemzőinek a megalapozó vizsgálat során végzett elemezése alapján. A megadott terület 100 %‐a beépítésre nem szánt: erdő‐ mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület területfelhasználásba van sorolva.

5. Országos vízminőség‐védelmi terület övezete

A települési terv a fenti előírásoknak megfelel, mert Herceghalom területén a szennyvízkezelés korszerűen megoldott, a terv a vízvédelmi területeket szerepelteti.




5. melléklet ‐ A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE A 98/2004. (XII.21.) határozatával elfogadott és többször módosított településszerkezeti tervhez képest új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre, ezért a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet szerint a település aktivitásérték nem csökkent, szinten tartása biztosított. Azonban a bekövetkezett változások a biológiai aktivitás értékben az alábbi többletet elreményezik:

Sorszám

Terület megnevezése terület (ha)

Területfelhasz

nálás

kiindulási

BAÉ Területfelh

asználás

változás

BAÉ

1. M1 autópályától délre az 1101 j. úttól keletre található terület

4,72 Má 23,6 Ev 42,48

2. Vasúttól délre Biatorbágy közigazgatási határa közötti terület

0,25 V 1,5 Ev 2,25

3. Vasúttól délre Biatorbágy közigazgatási határa és a Kígyós‐patak közötti terület

4,62 V 27,72 Tk 36,96

4. Északi gazdasági és különleges terület melletti területek

13,56 Zv 108,48 Ev 122,04


2,19 Zkp 13,14 Ko 6,57


1,76 Ksp 5,28 Ko 5,28

összesen 27,62 179,72 215,58

A változás +35,86 ez a biológiai aktivitás értéktöbblet a változás után.




6. melléklete ‐ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVLAP

173/2018. (XII.11.) SZÁMÚ HATÁROZAT HERCEGHALOM ...

Documents